> Az a 29 méteres szélesség még mindig jó lesz 11,45-nek.
Szerintem az 29 láb lett volna és valahol az ft átcserélődött méterré?
Amúgy ha 29m széles lenne, akkor nem utasok szállnának fel rá, hanem vadászgépek, mert ő lenne az anyahajó. Másrészről csak a Panama-csatornán tudna átzsilipelni, mert Bős-Nagymaros zsilipje nincs olyan bő.
A hajó szélességét a Vikipédiáról vettem, ha az tévedett, én is. A zöld/fehér táblák pedig a hajózóút két szélét jelölik, nyilván a zöld csúcsok között lehet hajózni. Az, hogy a kisebb átkelők, BKV hajók a szélső nyílásokat is használták/használják, jelen baleset esetében nem lehet figyelembeveendő tényező.
Előre is elnézést kérek a kép készítőjétől, az internetről töltöttem le. Ezen a képen talán jól látható a Margit híd pesti oldalának hajózóút-kijelölése. A vizikresz előírásai szerint a jelzett területen kívüli áthaladás tilos (a két szélső zöld-fehér tábla), tehát ott hajó nem mozoghat. A magas vízállás miatt a szállodahajónak valószínüleg középen kellett volna áthaladnia. A híd két pillérje közötti távolság nem egészen 83 méter, ha a két szélső hajózóút-tábla távolságát, azaz a hajózóút pontos szélességét lemérnénk, legfeljebb 70-75 métert kapnánk. Ebből, illetve a két hajó szélességi adataiból (29, illetve 4,8 méter), illetve a szintén előírt kötelezően betartandó 30 méteres oldaltávolságot beszámítva a két hajó egyszerre nem hajózhatott volna be a híd alá - s akkor még a követési távolságról, az előzésnél használandó jelzésekről és rádiózási előírásokról, radarról még nem is beszéltünk...
És tényleg én kérek elnézést ha hibásan feltételezem, hogy ebben a topikban nem csak a hajókért rajongó kisiskolások vannak, hanem olyanok is, akiknek legalább valami rálátásuk van arra, hogy egy ilyen Viking kategóriájú hajó vezetése a gyakorlatban hogyan történik.
Ha nem hajókról, hanem repülőgépekről lenne szó, akkor az ottani topikban arról folyna a diskurzus, hogy milyen oka lehetett annak, hogy nem volt rádiózás.
Nem látták a radaron? (A híd szerkezet bezavarhatott? Vagy a hajózásban is transzpondert használnak, tehát másodlagos jelet?)
Egy repülőt, amin ennyi utas van, kétfős személyzet vezet, megfelelő munkamegosztással.
Pontosan azért, hogy egyetlen ember hibája/figyelmetlensége nem okozzon problémát.
Létezik, hogy egy ilyen Viking-kategóriájú hajót egyetlen ember vezet, segítség és kontroll nélkül? És ha ő hibázik, akkor kész a baj?
Ahol a Ladoga-tóból kifolyik a Néva, ott a torkolatban van az Oresek-sziget. Nagyon jelentős történelmi- és remek hajós szpotter helyszín. A sziget és Slisszelburg között átkelőzik egy hasonló Moszkvics, büszke nagy vörös csillaggal. De az internet szerint rengeteg van még máshol is.
Fogási pontokhoz egy kérdésem van. A roncsok kiemeléséhez adott esetben nem szoktak a testre szemeket hegeszteni? Főleg egy ilyen sérült hajónál lehet, hogy a gyárilag alkalmas fogási pontok kevésnek bizonyulnak.
Eddig csak 150 kilós külmotor kiemelést láttam, az sem volt egy egyszerű történet.
Hát nem egy kémműhold felvétel minőségű ez szonárkép, de szerintem azt mutatja, hogy a jobb oldalon az a nagy barna folt már az elzátonyosodás lenne és ha nem igyekeznek el fog temetődni a hajó teljesen hordalékkal.
Kérdések voltak, hogy mennyi a vízzel teli HL súlya. Olvasgatni kell a kádban fürdő ókori görög élményeit. :)
Tömege 50 tonna statikus állapotban, natúr, a szárazföldön. Szerintem a nagyobb gond, hogy a bonyolult felületű testre milyen - a kiemelésnél megpördül és dinamikus erők is hatnak -, a víz áramlásából ható erők ébrednek, amely benne még az időközben lerakódott hordalék többlete is nagyon nagy erőhatásokat ébreszthetnek. Nem kis tárgyról van szó, hossza 27,2, szélessége 4,8 méter, magassága 5,2 méter.
Kifolyik a víz a lassú emelésnél, úgyis ki vitt már a sodrás amit akart.
A hajó szélességét a Vikipédiáról vettem, ha az tévedett, én is. A zöld/fehér táblák pedig a hajózóút két szélét jelölik, nyilván a zöld csúcsok között lehet hajózni. Az, hogy a kisebb átkelők, BKV hajók a szélső nyílásokat is használták/használják, jelen baleset esetében nem lehet figyelembeveendő tényező.
Előre is elnézést kérek a kép készítőjétől, az internetről töltöttem le. Ezen a képen talán jól látható a Margit híd pesti oldalának hajózóút-kijelölése. A vizikresz előírásai szerint a jelzett területen kívüli áthaladás tilos (a két szélső zöld-fehér tábla), tehát ott hajó nem mozoghat. A magas vízállás miatt a szállodahajónak valószínüleg középen kellett volna áthaladnia. A híd két pillérje közötti távolság nem egészen 83 méter, ha a két szélső hajózóút-tábla távolságát, azaz a hajózóút pontos szélességét lemérnénk, legfeljebb 70-75 métert kapnánk. Ebből, illetve a két hajó szélességi adataiból (29, illetve 4,8 méter), illetve a szintén előírt kötelezően betartandó 30 méteres oldaltávolságot beszámítva a két hajó egyszerre nem hajózhatott volna be a híd alá - s akkor még a követési távolságról, az előzésnél használandó jelzésekről és rádiózási előírásokról, radarról még nem is beszéltünk...
