Ez volt Basho megvilágosodott pillanata: Pancsadvárávajjana: a tudat éberré válik, a figyelem az öt kapu felé fordul (1 pillanat) …..Bhavanga ott is maradt.
Amikor nincs rizs, a tökedénybe hullik egy szűzi virág.
(ez mossmá úgy néz ki, nem fér bele egy képbe sehogyse, mert még mindig bennem maradt valami a Te eredetidből. De mindegy, azt görgetem majd magammal a hétköznapokban); na nem úgy, mint Sziszüphosz, mert ez előbb beleolvad a kezembe-lelkembe, mielőtt visszaesne)
Off ezt lehet, hogy épp akkor írtad, mikor ezt olvastam. különös.
"Emlékszem a viharra, ami a szőlő miatt támadt közöttünk. Miklós nem hitte, hogy be lehet hajlítani őket. -Lehetetlen, arra mennek, amerre akarnak.- Ő az autonómiáját vetítette ki rájuk, én pedig a hajlékonyságomat. Behajlítottuk, elszaporodtak. Az indák, mint zöld függöny, úgy ereszkednek le ma is a fürdőszoba és a kicsi szoba ablaka elé." (Polcz Alaine, Ideje az öregségnek, Jelenkor, Pécs, 2008, 56.)
Vannak már létező álomtopikok, nekem ez a kettő tűnik a legértelmesebbnek (találsz bennük álomleírásokat, értelmezéseket, javaslatokat a tudatosításukra, módosításukra):
Egyébként nem írtam volna be ide, ha Karacsányi 4 haikuja nem idézte volna fel olyan pontosan azt az álmot. Ezt ezúton is köszönöm, szép spirituális élményt hívott elő.
