Egy úszótestnél propeller durván négyzetesen veszi fel a nyomatékot a fordulat függvényében, tehát a motor max üzemi fordulatán leadott nyomatékhoz kell méretezni.
Siklóhajónál a nyomatékigény a siklásba hozásnál elérheti, sőt meghaladhatja a fordulatból és adott emelkedésból adódó végsebességnél keletkező nyomatékigényt, ezért egy feltöltött dizelmotor előnyösebb egy szivó benzineshez képest, mert relativ nagyobb emelkedésű propellert fog elbirni, ezért azonos teljesitmény esetén nagyobb lehet a dizel hajó végsebessége.
Ez kb olyan mint egy dizel autó hosszú váltóval is sokkal jobban gyorsul alacsony fordulatról 5. fokozatban, mint egy szivó benzines.
Még egyszerűbben egy dizelmotor a teljes munka fordulattartományára vetitett átlagteljesitménye jobb.
-Áttételek ,csigaátmérő,fordulatszám stb nálam egy nagy zavaros kupac .. Csak annyit szeretnék hozzátenni .hogy először is ezek nem síklóhajók ,hogy a sebességnek csak a motor teljesitménye szab határt. Itt a tervezettnél egy nagyobb motor,hasonlóan az úszóhajókhoz, csak a költségeket növeli ,a sebességet kevésbé . Vagy is, egy ilyen hajóba szerelt jól eltalált dízel örök élet. Tehát semmi értelme cserélgetni... A másik lényeges szempont, azért is belmotor mert így tervezték ,így jó a sulyelosztás ,így jó a hajó trimje. Ha egy ilyen hajóra farmotor kerűl egyértelmüen farnehéz lesz a felhúzott far miatt és égnek áll a hajó orra. Nem utolsó sorban, egy ilyen hajóba használt gk motor is szerelhető, ami az összes átalakításával,macerával töredéke egy hasonló kaliberű 4 utemü külmotornak. Egyébként is ezek ilyen hajók.. Nem áll jól neki a külmotor.. :o) Marci
Ui Nem elfelejteni: Januártól 50 Ló föltt perkálni kell a pacikért.
Azt két (min-max.) fordulat-határértéket kéne megvizsgálni - amelyek között egy benyás VS. dizel még jól teljesítenek.
Mert hiába tud sokat a dizel 2000-en...ha 4000-en már nagyjából vége. A fordulat arány 1:2 -höz.
Nagyjából a benyás is ugyanezt tudja....csak az 3.000-nél kezdi jólérezni magát...viszont könnyen felpörög akár 6 ezerig is. Ez is 1:2 -höz arány, nagyjából.
Ennél szélesebb skálához bizony elkelne egy sebváltó - mindkét motorfajtához.....amit ugye a gépkocsiknál már igen rég használnak - ugyanilyen okokból :-)))) .
A magyarázatom csak sejtés, nem tudás, lehet hogy nem helytálló.
Egy kétütemű 5500 fordulat körül adja le a teljes nyomatékot. A jó hatásfok miatt nekem 1100-t kell hogy forduljon a csavar 5:1 áttétel. 3000 fordulaton a benyásnak kicsi a nyomatéka vagyis 600 fordulatod van a csavaron és alig van nyomatékod. Vagyis nem igazán tudsz majd lassan menni a nyomaték hiánya miatt. Ez pedig gáz lehet a kikötésnél, sebességkorlátozásnál, stb. Negyed sebességnél 275 fordulat a csavaron, ekkor a kétütemű 1325 fordulna. Ott pedig nagyon kicsi a nyomaték. Extrém esetben lehet hogy csusztatot kuplunggal kellene indulni, az pedig itt nincs.
Meg a nagyobb áttétel, nagyobb veszteség is.
Gondolom, hogy ez valahogy így lehet, ha nem majd kijavítanak.
"Az alcsonyabb fordulatszám, és a nagyobb nyomaték miatt, nagyobb átmérőjű propellert lehet használni, ezeknek jobb a hatásfoka,"
Ez azért nekem nem kristálytiszta.
Ha alacsonyabb fordulatra és nagyobb nyomatékra van szükségünk - akkor mijatúróért nem lehet ezt egy tetszőleges áttéttellel - akár egy pörgősebb benyás-motorból is kinyerni?
Elvégre nem a főtengelyre van felékelve a csiga - mint annál a baromnagy konténerszállítónál - így hát (ha már úgyis van valami a tengely útjában) - akkor miért ne lehetne onnan hangolni ezt a "nyomaték/fordulat" dolgot? .
Sajnos csak benzines az elérhető, és becslésem szerint a kétüteműeket előbb-utóbb be fogják tiltani. A 4 ütemű meg drága.
Beépitett diesel:
Sokkal alacsonyabb lehet a hajó súlypontja, ezért hullámosabb vízen való közlekedésre is. A gázolajnak nem kell külön üzemanyagtartály, a testbe be lehet integrálni. Az alcsonyabb fordulatszám, és a nagyobb nyomaték miatt, nagyobb átmérőjű propellert lehet használni, ezeknek jobb a hatásfoka, és nem mellékes hogy alacsonyabb a fogyasztás, és főleg nagyobb a hatótávolság. Hátrány: a hajó közepére kerül, de ez 6 méter felett már egész jól kezelhető. Viszont nem kell trimm. Mind a HC, mind az RM test alkalmas arra, hogy egészen mélyre rakd a motort, majdnem egyenes a kihajtás ami szintén jó. Nagyobb az élettartam, és olcsóbb a motor, akár új, akár használt. Hátrányai: zajosabb (hangszigetelés), Jobban rázkodik, ezzel együtt kell élni, de megfelelően méretezett bakokkal talán csillapítható. Büdösebb? Nem tudom a kétüteművel összehasonlítva nem hiszem. Ezeken kivül egy belmotorosra tervezett hajót, könnyebb villanyozni, és az is lehet egy piac. Szóval szerintem ez a nyerő. Azt hiszem veszek még egy 2 hengeres léghűtéses dieselt is 12-20 LE körül vannak, és a hűtőrendszer hiánya miatt majdnem 100 kilóval könnyebbek, és egy szijas áttétellel akár a hajófarba is rakhatom
Hogy a HC hogyan viselkedne külmotorral nem tudom, de meg lehet majd próbálni.
A HC (leírás alapján) tényleg jóval kisebb teljesítményt igényel, mint a Ninigret, de jóval kisebb is. A RM viszont ugyan abban a ligában játszik teljesítmény szempontjából. A külmotor gondolatának elvetésére az üzemanyag vételezési probléma miatt jutottál, vagy egyéb okok is közrejátszanak? Egy felül Ninigret, lent HC, külmotoros hibrid engem nagyon érdekelne... Ha a HC elv tényleg működik, akkor egy ilyen talán tudhatna 20-25km/ó-t 10Le-vel.?
Ha jól megnézed a Ninigret külmotoros hajó, teljesen hagyományos félsikló fenékkel, (illetve a far kialakítása kicsit más, a motor miatt.)mig az RM és a HC alja ettől jócskán különbözik. Azért ezt a kettőt választottam, mert mind a kettő kis motorral relativ gyors hajó. Most, hogy már alaposan átnéztem a terveket, tudni vélem azt is, hogy az RM és a HC között mi a különbség, és ez miért van. De az is kiderült, hogy ezek egy kicsit kisebb vizkiszorításra vannak tervezve mint gondoltam.
És mível gyártani szeretnék, és a gyártási joghoz nem elég egy terv megvásárlása, illik mást tervezni. A jelenlegi elképzelések alapján a DG hull és Atkin valamilyen keveréke lehet a megoldás, mert hogy azért ez is két különböző, hiába egyezik a főborda rajzolata az orr kiképzése jelentősen eltér. Még pár nap tervezgetés a prg-ba, és csak kialakul a dolog. Aztán lehet hogy megint rácseszek, de még akkor is van megoldás. A végső cél a lakóhajó, ami közben keletkezik az inkább csak melléktermék. Túl sok pénzbe, és időbe kerül egy sablon elkészítése, ezért inkább több kisérlet
