Klímás fűtéshez: ki kellene próbálni azt, hogy a mennyezet alá vízszintesen előre fújjon a beltéri, hogy kialakuljon levegő cirkuláció a szobákban., már ahol szobában van a beltéri és nem úgy volt használva. A penész nem barátja mozgó levegőnek. És hát igen, nem hátrány, ha saroktól el van húzva a szekrény.
Szerintem a saroknál lent penészedik , hiába a 15 cm EPS !
Nincs semmi réteg , ami elválasztaná a pillért a beton alaptól , így a hő simán áramlik a külső beton alap felé . Megoldás szerintem bentre 5 cm EPS vagy XPS a saroknál , ha a szoba padlózata jól volt megcsinálva . Tehát ha nem hűl a szoba sarkától befelé is a padló nagyon . Pár mérés hőkamerával segítene .
Furi, 15 cm szigetelés mögött nem kellene lehűljön semmilyen felület harmatpontig, ha van rendes fűtés. Hacsak nem garázs, vagy egyéb fűtetlen helység van a sarkoknál.
"Miért olyan extrán elrugaszkodottnak gondolod a gyártói adatot?"
Az ajtó 0,6 W/m2K hőszigetelési jósága nem elrugaszkodott, csak sokkal rosszabb, mint a rajzon látható fal 15 centi EPS hősigetelése. Tehát ahhoz a 0,25-ös hőszigetelt falhoz képest az a 0,6-os ajtó túl gyenge hőszigetelésű (=hőhíd).
Az unokám két éve épült házának belseje bizonyos pontokon penészedik. A "vizsgálataink" azt sugallják, hogy ez a jelenség a vasbeton pillérek belső oldalán van. A ház külső részén polisztirol hőszigetelés van, de a fénykép tanúsága szerint a vasbeton pillér és az Ytong külső síkja azonos, tehát a pillér külseje vélhetően nem tartalmaz "plusz" hőszigetelést a hőhíd elkerülésére.
Legkritikusabb a helyzet az északi sarkon lévő sarokpillérnél (erről nincs meg a fénykép). Létezik valami utólagos megoldás? Pl. a külső sarokra valami L alakú pót szigetelés felhelyezése, ráhelyezve a jelenlegire (és persze túlnyújtva)?
Miért nem veszel egy megfelelő méretű oldalfali szendvicspanel darabot és abból készíted el a térdfalajtót ? 12-16 cm púr/pir hab (vagy kőzetgyapot) már elég jól hőszigetel .
"a falazat téglája fent hogy még így is jobb a hőszigetelése az ajtónak mint magának a téglának"
Az eredeti hozzászólásodban még nem csupasz volt az a téglafal, hanem hőszigetelt. Ahhoz a falhoz hasonlítsd az ajtó hőszigeteltségét, ne a csupasz téglafalhoz:
"szerinted nincs ilyen jó hőszigetelős képessége az ajtónak?"
Egyes gyártók/kerskedők hazugságaitól eltekintve az olcsó hőszigetelő anyagok között nem létezik olyan, ami háromszor hatékonyabb a többinél. Tehát 15 centi EPS-t nem lehet 5 centi más hőszigetelő anyaggal helyettesíteni. Nincs ilyen (megfizethető) hőszigetelő anyag, kivéve a NASA-tól lopott vákuumpanel vagy tömör aerogél :)
Pakolós része nem maradna azoknak a cserepeknek a nagy része kuka, a maradékot pedig elrakom máshová.
"A képen látható térdfal ajtó kb 5 centi vastag. Nem hinném, hogy 15 centi "extra hőszigetelést" tartalmazna :)"
Ezt a részt nem értem, szerinted nincs ilyen jó hőszigetelős képessége az ajtónak?
Sajnos olyan a falazat téglája fent hogy még így is jobb a hőszigetelése az ajtónak mint magának a téglának, ezért kell majd a vályú fölötti részt homlokzati szigetelni.
A képen látható térdfal ajtó kb 5 centi vastag. Nem hinném, hogy 15 centi "extra hőszigetelést" tartalmazna :)
Kibújsz a vályúba két tábla vastag polisztirol habbal, egy kézi fűrésszel, egy recés élű kenyérvágó késsel és egy tekercs kétoldalas ragasztószalaggal.
Rád csukják az ajtót, ezután kívülről ráragasztod az ajtóra a habot, majd a hab szélét levágod enyhén ferdére úgy, hogy a hab éle ne akadályozza az ajtó kinyitását.
Abban a kommentben amire most válaszolok szerepel a bizonyos "vályú" a tetőszerkezetemben.
Szeretnék az aljára teríteni egy 30+cm szigetelést, amihez át kell törnöm a falat a "vályú" és a szoba között. Ezt úgy szeretném megcsinálni hogy a végén nem felfalaznám hanem szeretnék egy kibúvó ajtót tenni a kibontott nyílásra, hogy a későbbiekben amikro homlokzati szigetelés lesz ne kelljen megint falat bontani.
Az elképzelésem egy max 60x60cm nyílás volna amin ki lehetne bújni.
"Nyáron ugye a vas melegebb, télen hidegebb, mint a talaj"
A talajjal érintkező vékony vas lemez ugyanolyan hőmérsékletű lesz, mint a talaj.
Kivéve a talaj felszíntől számított pár centit ott érezhető lesz a kiálló rész hőmérséklete.
"a fólia megakadélyozza-e hogy a vashordóra kicsapódjon a talajnedvesség."
A talajnedvesség nem légnemű (vízpára), hanem folyékony víz, ami kapillárisan közlekedik a talajban. Tehát a leásott hordód számára olyan, mintha vízbe eresztetted volna. Ennek megfelelő védelemben gondolkodj szerintem, tehát vagy vas helyett pl alumíniumból vagy műanyagból csinálj gátat a bambusz gyökereknek, vagy tedd a vasat teljesen vízállóvá pl festékkel vagy bitumnennel.
Lehet kapni hullámos műanyag ágyásszegélyt, ebből egy 30-40 centis leásva állítólag már megállítja a bambusz terjedését (méter mélyre lenyúló hordó felesleges).
A nagyker árból visszaszámolva kb. 3Ft jön ki egy MJ-ra, szóval a 10-15Ft ahhoz képest is elég húzósnak tűnik, bár nem tudom hogy az ár mekkora részét teszi a szállítás, tárolás és egyéb költségek. A kenyér/búza azért nem jó példa, mert ott sokkal több egyéb költség rakódik rá. A gáznál ugyanarról a termékről beszélünk. A műtrágya/gáz viszonya talán jobban hasonlít a kenyér/búzára.
Én konkrétumokat írtam, és ráadásul nem is vagyunk nagyfogyasztók (évi 100MWh körül).
Egy pékség ennél többet fogyaszt, jobb ajánlatot is tud kapni.
Most egyébként kb 2.5-3x annyi az áram enegiaára mint a nagy emelkedések előtt, akkoriban 23Ft volt ha jól emlékszem. Ez már egész korrektnek mondható.
Érdekes, a kenyér árát nem látom lemenni mióta konszolidáltabbak lettek az energia és üzemanyag árak.
