Egyébbként a topicot igy hivják : hajóelektronikák. Nem mintha zavarna hogy itt is van szó erről. A távkar nincs elfelejtve ,ugy is meg kell keresnem a padláson a karácsonyi diszeket ,hátha a kezembe kerül.
A törtszámokkal még királyabb lenne pld: 3" 1/4 =mm sajnos ez nekem magas..Nem értek többek közt az excelekhez sem :( _ segítség a törtekhez ha vki mégis megcsinálná
- Tudna e valaki (jelképes, néhány sörért :o) ) Olyan exel táblát késziteni ,ami a bevitt láb, col értékeket miliméteren számolja ki.? Például: 10'12" = mm ( számológépen hosszadalmas mivel beszorozzuk a lábat ,külőn a colt a kapott értéket meg összeadjuk) Marci
Lenne más témakörben (ami nem is annyira más) elektromos kérdéseim. A távlati tervem az, hogy egyszer olyan helyen lakjak (ha lehet lakóhajó, vagy úszóház), ahol el tudom látni magam szinte mindennel (fűtés, elektromosság, víz), így nem lennék rászorulva a "szolgáltatók"-ra. Sok dolognak már utánajártam, és nem tűnik lehetetlennek.
Nem akarom ezzel a topikot terhelni, de egyszer elbeszélgethetnénk erről.
Ha megnézed, a kép alsó részén láthatod a csillagkerekes átfolyásmérő,impulzus jeladó ,ledkijelzős haszontalan kütyüt. Tudom miről beszélek, hiszen körüljártam a kérdést, ez adta az ötletet.... Üdv!
Áhh, amiről előszőr értekezel az egy sima szívótorok-vákum érzékelő. Volt egy ilyen magyar termék is (valami ....Teszternek hívták) - elég pofás és jólműködő kis membrános szerkezet volt - még a dizájnja is korsrerünek számított.... a Lada műszerfalon.
Az arra buzdított, hogy minnél erősebb vákuumot tartsál fenn a szívótorokban - mert az azt jelentette neki - hogy a motor a legnagyobb fordulaton pörög - minimális pillangószelep nyitással.
Ez egyébként egy rendkívül szintetikus mutató - viszont tényleg nem fogyasztásmérő...hanem úgymond "gazdaságossági-műszer" volt. .
-Trabi, varburg átfolyásmérő....... Csak ,úgyszólván egy vizuális képet adott ,hogy épp mennyire nyomod a gázt. Egy kis elektronika vette az impulzus jeleket s egy ledsor jelenitette meg . Minél jobban nyomtad ,annál több led világitott. -Nem is érdemes agyalni rajta. Pontatlan de nagyon... Én egy komoly müszerre kötöttem de értékelhetetlen . Egész nyáron tesztelgettem .... Amúgy müxik a dolog de sokkal precízebb átfolyásmérő kell. Conradnál vannak ilyen átfolyásmérők, viszont egy egyszerü impulzus számlálóval semire sem mész.
Bár ez már elég régen volt de ugy emlékszem lapátkerekes és hall szondás szerkezet volt .Akkoriban már a megszakitó helyett is hall jeladót használtak.Kérdezz meg egy trabi fórumot. Esetleg egy alkatrészkereskedőt.
Aha - az kimaradt nekem. Valójában én a 601 S -nél megálltam a "fejlődésben" :-)))
És mit tudsz róla? Valódi, járókerekes, impulzusadós átfolyásmérő volt...vagy milyen módszerrel mért?
Az én tudásom szerint legalábbis - nem nagyon láttam "pillanatnyi-átlag-összfogyasztás" mérőt hajómotornál. Ez nem azt jelenti, hogy nem létezik...csak én nem láttam.
Ha van ilyen, szólj. Vagy az is lehet, hogy ennyire nem fontos a fogyasztás...vagy azt, hogy jobb is, ha nem tudja a hajós - hogy akkor és ott pont mennyit szippant a bödönből? :-)))) .
Sülyedek szégyenemben - de én nem tudok arról, hogy a Trabicsekben lett volna ilyen "pillanatnyi fogyastást üzemanyag-átfolyásmérővel mérő" műszer.
Ez egy igen finom holmi ám egy 5 liter/óra fogyasztásnál 1,4 ml/sec hozamot kell mérjen...szóval nem gyerekjátékról, hanem egy igen finom, precíz műszerről beszélünk.
Ráadásul a kapott impluzusokat meg is kell számlálni ám - hogy liter/órát...vagy autónál liter/100 km-t kapjunk.
Ez utóbbinál még az autó sebesség-értékét is be kell vinni a számolóműbe - hogy az ki tudja számolni, hogy adott sebességnél mennyi is lesz az 100-on.
egy rövid kis történet a hajótypushoz.
A Hullámkötö
A Hullámkötö hajót a hajóépitömérnök Claus Engelbrecht 1910-ben tervezte majd a munkatársa német hajóépitömérnök Arthur Tiller alakitotta át és szabadalmaztatta (a patent lejárt a II világháború után).
A szabadalom ujraéledése 1990-es évekre tehetö mikor is az osztrák Fizikus Theodor Eder a velencei polgármester kérésére egy uszó hajótypust fejlesztett ki aminek nagy sebessége ellenére sincsenek hullámai. Az új hajótestformát DG-Hullként szabdalmaztatta. (a patent 2023-ban jár le) Szembetünö az uszóhajókra jellegzetes gerinc. A konstrukci következtében ez a hajótest egy uszótest viszon mivel nincs hullámképzése nem is kell azt megelöznie. Tehát nincs testsebessége. Már a kisérletek alatt kiderült, hogy DG-Hull sokkal kissebb energiaszükséglettel sokkal nagyobb sebességet ér el mint egy hasonló nagyságú uszohajó. Az éderi koncept összeköti az uszohajok és siklóhajok pozitiv tulajdonságait.
Hasonlitsuk össze a mulszázad elejei alapkonstrukciót és a mai modern DG-Hullt.
Mindkét hajó müködési elve azonos, azonban a két fö különbség az Edresche DG-Hull és a Tilleri Hullámkötö között a következö
A Edersche DG-Hull(Kép3) egy Knichspanter (az éleken törésvonalak élesek Kép 1) a tervezett vizvonalnál mért szélesség/hosszuság arány az 3:1 és 4:1 ezért ez egy valódi félsikló hajó.
A Tillersche Hullámkötö egy Rundspanter ( az élek ivesek Kép2, 4, 5) a konstrukciós számitások komplikáltabbak, és drágább a hajó gyártása. A Tiller féle Hullámkötö sokkal hosszabb és arányaiban keskenyebb.a szélesség/hosszusági aránya 5:1 töl 10:1-ig. Ezért ez inkább egy uszó mint félsikló hajó.
Arthur Tiller életében még nem történtek konstrukciós számitások csak modell készült eredeti nagyságban.
Engelbert és Tiller hajója a hullámképzés mérsékelésére és az egykori sporthajók sebességének növelését épültek. 1910es években a sporthajók még alul voltak motorizálva.
Egykoron egy általuk tervezett és kivitelezett 10m-es Hullámkötö hajóval amiben egy 20 LE-s motor volt 10Kn azaz 18km/h sebességet értek el, annak ellenére hogy akkori Hydrodinamikai számitások szerint max 8Kn azaz 15Km/h sebesség lett volna lehetséges. Az Arthur Tiller féle 18m hosszú 520LE-s hajómodell 26Kn.t azaz 48km/h ért el. Bár ismereteink szerint a testsebessége max 10Kn azaz 18 km/h lehetett volna. További kisérletek után Arthur Tiller Kétféle hullámkötö Hajó különböztetett meg.
Typ1 Uszóhajó ami megfelelö nagyságu motorizálással siklásba megy át (Hamis Hullámkötö Kép4) és
Typ 2 azok az uszóhajok melyek siklás nélkül is magas sebességet tudnak elérni.(valódi Hullámkötö Kép5)
A konstruktörök 1910 és 1920 között testformát egy uszohajohoz kerestek ami kis motorral aránylag nagy sebességre volt képes. A testforma kis hullámképzése és jó menettulajdonságai miatt keresett volt, de a hajótervezök tervezéskor még nem tudták megállapitani hogy hajójukTyp 1 vagy Typ 2 hajótypus lesz e. Az csak a próbauton derült ki hogy az épp elkészült modell uszó vagy sikló üzemmódra is képes.
Az 1920-50-es években ipari mennyiségben gyártott hajók között már nem lehet valódi hullámkötöt találni.
XX század vége meghozta újra a Engelbert/Tiller Konstrukcio reneszanszat.gy
de a benyásnál sem lehetetlen egy kifejezetten erre a célra készült átfolyásmérőt tenni a benya-csőre.A kapott adatot meg csak feldolgozza valahogy az ember.
Csak ötletként, esetleg a Régi Trabantokban ami volt átfolyásmérő, nem használható fel ere célra??? Viszonylag elég pontos volt!
"Szerintem kezdetben elég lenne egy sebesség/fogyasztás adat amiből lehetne látni hogy mit "fizetünk""
Hát pont erre hegyezném ki én is a "kalkulátort" - vagyis hogy adott sebességhez mennyi a pillanatnyi fogyasztás...vagy fordítva.
Villanynál egyszerübb a fogyasztásmérés (ampermérő) - de a benyásnál sem lehetetlen egy kifejezetten erre a célra készült átfolyásmérőt tenni a benya-csőre.
A kapott adatot meg csak feldolgozza valahogy az ember. .
Szerintem kezdetben elég lenne egy sebesség/fogyasztás adat amiből lehetne látni hogy mit "fizetünk" a miért, és esetleg kalkulálni a még megtehető üzemórát, és/vagy távolságot. A szél akár velünk, akár ellenünk dolgozik a fogyasztás, és a sebesség akkor is aránylik, és mi nem arra lennénk kíváncsiak, hogy laboratoriumi körülmények között mennyi lenne az annyi, hanem a frankóra, mert az eltéréshez szükséges többlet energiát nem visszük magunkal zacsiban. Ha leszívtuk az aksit már 3/4 útnál (mert hogy szembeszél volt és ez galád műszer meg az ideálishoz van beállítva) akkor nekünk reszeltek. Nyilván szélsőség amit írok, mert tartalék mindig kell, de arra akartam rávilágítani, hogy ha azt látom, hogy az adott sebességhez milyen pillanatnyi fogyasztás társul, abból már mindent ki lehet számolni.
Az bizony, ahogy ez az ötvenes években divat volt. Már átszámoltam a bordák méreteit, most felviszem a prg-ba, pontosan megtervezem a felépítményt és kezdődhet az építés.
De még mennyire, hogy exponenciális - ezt én a nyáron is számtalanszor mértem-kitapasztaltam.
Egyébként ezeket a méréseket sokkal könyebben és pontosabban el lehet végezni villanyhajtással - ugyanis annál a bevitt energia (az Amper) sokkal pontosabban mérhető, mint egy robbanómotornál a leadott teljesítmény.
Tudom, hogy nem divat - de azért érdekes lenne egy hajómotort is felszerelni pillanat-fogyásztásmérővel...mint amilyen az újabb autókon is van. Nem akkora nagy trükk ez már.
Lehet, hogy igen sok benyát meg lehetne spórolni egy ilyennel - ha a kapitány látná, hogy rohamosan növekszik a fogyasztása...a sebessége viszont alig.
Amióta GPS-el mértük a barátom hajóját - azóta ő se használja az utolsó fokozatát a motorjának - mert az is dupla (100%-al nagyobb) áramot vesz fel 5.-ikben...csupán 5-10%-os sebességnövekedés leadása mellett. .
Kb az amire számítottam. Borda méretek koordinátákkal megadva, lábban, collban. Oda kell majd figyelni a rajzolásnál. Nem egy elsőhajós terv és leírás, de érthető.
Most - hogy a kezembe került egy remek, elektronikus szabályzású hajómoci - az az ötletem támadt, hogy kiagyaljak egy "gazdaságossági műszert" - amelyik egy viszonyszámot ad arról - hogy meddig is érdemes húzni a "gázkart"?
Vagyis meddig van az, ameddig a felvett energia valóban sebességgé alakul - ami felett meg már csak elpocsékolt látszat-erővé?
Alapból nem nagy ügy egy ilyen kombinált műszer...de azért észnél kell lenni olyan tényezőkkel, mint például az ellen- vagy hátszél - ami igencsak bekavar a számításba. .
Próbáltam számolgatni az általatok belinkelt oldalon. Amire nem gondoltam, hogy a vízvonal hosszának növekedésével csak mérsékelten növekszik a testsebesség (persze logikus hisz gyök alatt van), viszont egy 18 méteres hajónál 5000 kg-nál a 10 csomóhoz elvileg elég 20 Le Ha ez igaz, akkor az nem vészes. Igaz hogy innentől minden apró növekedés brutál lóerőbe kerül, de gondolom pont erről szól a testsebesség fogalma, ugye ameddig gazdaságosan növelhető a sebesség.
A másik dolog a tömeg pontos, vagy akár közelítő meghatározása egy olyan lakóhajónál ami már inkább úszóház. Amiben tényleg lakik az ember.
Eddig is értettük miról írsz, és Te is, hogy mi miről beszélünk. Nem helyes az elnevezés, de legalább rövid. Egyébként az angol is használja a semi-planing (félgyalulás) elnevezést is. Találjatok ki egy megfelelő elnevezést erre a testformára és OK. Csak ne olyan legyen mint a "nyaktekerészeti mellfekvenc" (ha még jól emlékszem)
De ezekhez a szorzókhoz is hiányzik egy paraméter. Mégpedig hogy mennyivel nagyobb motorteljesítmény kell a túllépéshez, Hogy nagyobb kell, az biztos. Pontos meghatározásról nem tudok. Visszaemlékezve az első hajóm tisztán uszóhajó volt, 6m alatti hosszal. Ment az 17 km/h-val is még hegymenetben is, de 60 LE volt a seggén, és ilyenkor kilométerenként több mint 1L zabált. Szóval senki se számítson pontos eredményre.
