Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Vigyázz ne keverd a szabálysértési eljárást az objektív felelősséggel. Ha téged a közterület-felügyelő büntett meg, és ezt nem fogadtad el (helyszíni bírság), akkor ő feljelentést tesz. Ebből elviekben a járművezető kilétének sikdres tisztázása esetén szabálysértési eljárás lesz. Ha az nem sikerül akkor szerintem elvileg még csinálhatnak belőle objektív felelősséges rendszert, így akkor felmerül ez a kérdés. De előre mondom ennek még nincs gyakorlata, az átmeneti időszak nem olyan egyértelmű.
Üdv! Erről a 60 napos határidőről annyi mindent lehet olvasni. De például, mi van a folyamatban lévő ügyekkel? Az én ügyemet a közterület felügyelet ez év Február 26.-ával továbbította rendőrségnek elbírálásra, mivel felbeleztem. Most Február 26-tól 60 nap, vagy Április 1. től kell nekem 60 napot várni? Előre is köszönöm a segítséget.
Ez jó hosszúra siekredett, de eolvastam. Az első olvastnál már nekem is gyanúsak voltaka sérülések, hogy ezek egy ütközéssel nem igen keletkeztek, és arról semmit nem írsz, hogy miként következett be a baleset. Igazából ilyne vita esetén a gépjárműszakértő tudja megmondani, hogy így történhetett-e. Biztosító csak a tényleges _károkozó_, személyének a kárát köteles megtéríteni. Ez független a biztosítottjának ez elismerő nyilatkozatától (ld. pl. biztosítás csalás).
Ettől persze okozhatta ő a kárt, én nem vok. gépjárműszakértő. Így érdemes Békéltető Testülethez fordulni, illetve beperelni a biztosítót és a feltételezett okozót.
Nincs mit.:-) Korrekten jártatok el, jobb lezárni a témát. Ha nem volt 2 éven belül ügye, akkor kb. szerintem 15 Ft pénzbírság. Ha ennél több akkor érdemes mérséklést kérni.
Neked volt igazad, mert valóban szabálysértési ügy egyelőre:) Ezzel sejtésem szerint egyelőre jobban jártunk, mint az objektív felelőséggel, ugye? A levélben pontosan ezt írta a szabálysértési előadó:
"A jármű vezetője elkövette az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 14. § (14) bekezdésébe ütköző egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28) Korm. Rendelet 54. § (1) bekezdése szerint minősülő Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést.
A Közterület-felügyelet a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 137. §- alapján a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt feljelentést tett hatóságomnál.
A fenti számon folyó szabálysértési eljárás célja annak kiderítése, hogy a szabálysértés elkövetésekor ki vezette a járművet. Kérem, hogy a mellékelt- adatszolgáltatást tartalmazó- nyilatkozatot kitölteni, s a kézhezvételtől számított 8 napon belül hatóságomnak visszaküldeni."
Az adatlapot akkor, ahogyan tanácsoltad vissza fogjuk küldeni és jobb híján elismerjük,hogy a párom vezette az autót.
Írtad, hogy van 2 hasonló ügyed folyamatban. Tapasztalatod szerint ilyen esetekben, ha korábban még nem volt szabálysértése az illetőnek kb. milyen összeg lehet a bírság maximuma? A 218/1999. Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésében azt olvastam, hogy max. 30ezer Ft.
Miután az adatlapot visszaküldtük nincs más teendőnk, mint, hogy várjuk a bírságot megállapító határozatot? Gondolom ehhez hasonló egyszerűbb ügyeknél úgyis a közterület felügyelet által készített fotó a perdöntő bizonyíték, a tényállás pedig nem túl bonyolult....
Ilyen esetekben megéri méltányossági kérelmet beadni, ha megjött a bírságot kiszabó határozat mondjuk hivatkozva arra, hogy az illető pályakezdő vagy 6hónap telt el a szabálysértés elkövetése óta?
Válaszaidat előre is köszönöm! Olyan jó, hogy vannak még ilyen segítőkész emberek!:)
Igazából nem értem, ki adta ezt a határozatot, biztos, hogy a rendőrség???
Ugyanis a Btk. így szól:
Közúti baleset okozása
187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból _súlyos testi sértést okoz_, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Ilyen ügyekben pedig a bíróság hoz határozatot. Fogalma sincs, A csontrepedés se 8 napon belül gyúgyul tudtommal, de lehet csak elírás, hogy csak 8 napon belül sérült.
Ha gondolod tégy büntetőfeljelentést a fentik Btk. szakaszra hivatkozva, de NE orvoszakértőhöz menj, abból nem lesz pénz! Arra ott vannak a leletek.
A rendőrségi határozat indoklása úgy szól, hogy a baleset közvetkeztében Giba Péter András 8 napon túl gyógyuló súlyos,Muzamel Mónika és Giba László 8 napon belüli könnyű sérülés keletkezett, a járművekben anyagi kár keletkezett.
Az indoklás az, hogy a röntgen alapján nem látható a keresztcsont törése. Nekünk azt modták az orvosok, hogy keresztcsont repedése van.
A másik utas tünetei a baleset óta megvannak, de mivel az orvos akkor azt mondta, hogy a zúzódás még sokáig fog fájni, nem gondolt semmi rosszra. Ezelőtt 3 hónappal viszont már alig tudott járni, hol jobb hol rosszabb az állapota. Röntgent csak most csináltak először, kb 1 hónapja mondták, hogy megcsavarodott a csípőcsontja. Most várni kell ct időpontra, illetve ha szükséges mr vizsgálatot csinálnak.
Mi is azért csodálkozunk, mert le van írva, hogy van 8 napon túl gyógyuló a sérült.
Ráadásul valahányszor betelefonáltunk Gödöllőre, hogy mi van az üggyel, azt a felvilásosítást adták, hogy már átadták az ügyészségnek az ügyet. Ebből gondoltuk, hogy büntetőper lesz belőle, aztán meglepődtünk.
Nagyjából ennyi.
Nem tudom mennyibe kerül egy igazságügyi orvosszakértő, de fontolgatom, hogy elmenjünk-e hozzá.
4 éve az akkor 13 éves fiamat megharapta a játszótéren egy harci kutya, /konkrétan kiharapott a lábából egy darabot/akkor egy ügyvéd sem akart úgy pereskedni, hogy a kutya gazdájának nem volt biztosítása. Őt is 60 e forintra bírságolták, pedig a gyerek 3 hónapig az utcára is csak szűlői felügyelettel mehetett le a sérülése miatt.
Köszi ez a Jogegységi Határozat kimaradt az életemből, pedig igyekszem figyelni. Azt mondja ki, hogy az eljársi határidők megsértése kihathat az ügy érdemére, de önmagában nem jogvesztő határidő. Azóta lett az, a Kormányrendelet tette azzá.
Sok esetben össze vissza csinálják az ügyeket, látni kéne milyen eljárásban dolgoznak, mert a szabálysértési hatóság küldte, akkor az szabálysértési ügy lesz, ezért kérik ki a járművezető, hiszen őt akarják szankcionálni.
Így azt kell tudni milyen eljárás folyik.
Így
1.: Igen érdemes visszaküldeni, azt mindeképp meg kell tenni. A szgk. címzettnek kell nyilatkoznia (lehet mentessége egyes esetekben, ld, nyomtatvány).
2.: Jó kérdés, a módosító rendelet szerint a folyamatban lévő nem jgerős, nem végrehajtható ügyekben alkalmazni kell. Feltéve ha objektív felelősség van és így értelmezik, mert elég kusza a rendelet. Tehát alkalmazható, de ez szerintem inkább szabálysértési ügy.
3.: Csak objektív felelősség esetén, az eljárás megindultát követően (erre figyelni kell, hogy a határozathozatal előtt még.. vagy azt követően fellebbezéssel, ami illetékköteles), ha objekítv felelősség lesz.
4.: A nyilatkozattételi kötelesség miatt nem javaslom..-)
5.: Tudni kellen milyen eljárás van, mert nem látom a papírt.
Most van kát hasonló ügyem, ott még eredményre várok, de egyelőre egyik se objektív felelősség egyelőre, hanem szabálysértési, egyiknél vissza lett küldve az adatlap, másiknál még csak helyszíni bírság volt, aminél még nem nyilatkoztattak, de a bírságot a tulaj vitatta (mert szerinte jogszerűen állt meg), most feljelentés lesz belőle, szabálysértési ügy.
Nem értem, hogy ha volt 8 napon túl gyógyult sérült (látlelet szerint) akkor miért nem büntetőügy lett belőle.
A büntetőügy/rendőrségnél folyó szabálysértés elbírálása - amennyiben jogerős - külön kategória, a sértett nem fellebbezhet csak a saját vonatkozásában (pl. ha a kártérítést megítélik és nem elégedett vele). Ha ilyen nem volt akkor is elviekben megküldik a határozatot, de nincs jelentősége, hiszen ő érdemi kérdésben nem fellebbezhet. A kiszabott "büntetés" egy sérültet alapul véve nem ismerve a pontos körülményekt körübelül jó, de kicsit enyhe, de ezen Ön nem tud változtatni. Persze pontosan látni kéne az irtokat, de elsőre ez igen valószínű.
Ha időközben felmerült újabb sérülés azt a bitosító felé kell jelezni, elsőkörben nekik van orvosuk, az szokott vizsgálni, addig nem érdemes erre költeni. Azt is bizonyítani kell, hogy a bekövetkezett egészségromlás a balesettel volt összeföüggésben (pl. utas volt, nem a sérülés jellege, a tünetek jelentkezésének ideje, stb). Ettől függően a biztostón vagy a balesetet okozó félen lehet követelni kártérítést (számál kellene),+nem vagyoni kárt, maradandó fogyatékosság esetén pedig pl. járadékot is.
Ez nem a szabálysértési ügy/büntető eljárásban bírálják el, ilyen értelemben nem attól függ, de egy polgári perben ill. a biztosítónál egy jogerős határozat, amiben kimondják ki az oozó az sokat segíthet.
Én a következő problémával fordulnék hozzád. Most április 1-jén kaptunk egy levelet az V. kerületi rendőrkapitányság szabálysértési előadójától, melyben adatszolgáltatásra szólítja fel a páromat. A leírtak alapján 2009. 11. 05-én figyelmen kívül hagyott egy mindkét irányból behajtani tilos táblát autózás közben. Elképzelhető, hogy így volt, de erre így utólag Ő sem emlékszik már.
Utána néztem a dolognak és a 410/2007-es Kormányrendelet alapján ilyenkor közigazgatási bírságot fognak kiszabni, melynek összeg ugye fix 50.ezer FT és , ha nem nevez meg mást az üzembentartó, akkor Ő fizet.
Elég felháborítónak találom, hogy közel 5 hónappal az eset után jött ez a levél, ami még csak nem is a bírság megállapításáról szól, hanem az adatszolgáltatásról. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 6hónap, az ugye még nem telt le. Azonban találtam egy olyan 2010. februári LB jogegységi határozatot, ami a közigazgatási bírság kiszabása határidejének kérdését tisztázza. Nem teljesen egyértelmű a határozat, de nekem az jött le, hogy az elkövetéstől számított 60nap áll a hatóság rendelkezésére a közigazgatási bírság kiszabására és ez jogvesztő határidő. Ahogy írtad is itt korábban, ezt a 60 napos jogvesztő határidőt április 1 óta már a Kormányrendelet is rögzíti.
5 kérdésem lenne:
1. Szerinted sem érdemes adatot-szolgáltatni és visszaküldeni a formanyomtatványt?
2. A Kormányrendelet áprilisi módosításának, ha jól sejtem nincsen visszaható hatálya a mi tavalyi ügyünkre? (Tehát arra nem hivatkozhatok,hogy rég lejárt a 60 nap és ezt már ez a rendelet is rögzíti?)
3. Érdemes a LB jogegységi határozatára hivatkozva írni egy levelet,ha már a módosított Korm.rendeletre nem lehet?
4. Esetlegesen csak drukkoljunk, hogy május 5-ig, mikor lejár a 6hónap ne történjen meg a bírság kiszabása?
2008 december 16-án a fiamnak autóbalesete volt. Akkor a sok hasznos tanácsának köszönhetően ügyvéd nélkül meg tudtuk oldani a biztosítási problémákat, és a MABISZ azóta fizetett is, bár csődbe nem mentek az összegtől.
A mai napon kaptunk egy levelet, /megjegyzem az első és egyetlen levél /melyben egy rendőrségi határozat volt, ami arról szólt, hogy a baleset okozóját 60 e forint bírságra, 12 napi közmunkára ítélik, és 4 hónapra elveszik a jogostványát. Ezt Ő megfellebezte, majd visszakapta a jogsiját. A dolog érdekessége, hogy volt 8 napon túl gyógyuló sérült, sőt, azóta kiderült, hogy egy másik utas is súlyosan megsérült /megcsavarodott a csípőcsontja,amit akkor a kórházban nem vettek észre, és ezen sérülések most vannak kivizsgálás alatt/.
A kérdésem az lenne, hogy nem kellett volna a fellebbezés előtti rendőrségi határozatról értesítést kapni?
Érdemes ügyvédhez fordulni a sérülések miatt? Esetleg igazságügyi orvosszakértő véleményét kérni? Mivel az uriember még arra sem vette a fáradságot, hogy legalább egyszer felhívja a srácokat, hogy érdeklődjön a hogylétük felől, és elég szemét /már elnézést/ módon kezelte az ügyet, nem szeretném, ha ennyivel megúszná. Hatalmas kárt okozott az autóban, az Ő felelőtlensége miatt sokáig a biztosító sem fizetett, többen megsérültek /tegyük most félre,hogy a gyógyulás meddig tartott, hiszen 70-el csattani nem kellemes. A testvérem 5 éve szenvedett motorbalesetet, 5 év alatt nem egy műtétre került sor, ráadásul Őt hozták ki hibásnak, holott megkockáztatom még csak hibás sem volt. Épp e miatt nem szeretném, ha megint megúszná a büntetést egy figyelmetlen autós!
Egy sima gyorshajtás miatt sokszor nagyobb büntetést szabnak ki, holott ott még baleset sincs.
Nem meggazdagoni szeretnék az ügyön, csak végre igazságot.
Bírosáh targyalás nélkül 1 évre bevonta a jogsimat, ittas veteésért. Van-e lehetőség adig nem fizetni a kötelező biztosítás, mert nekem mot az éves díj elég húzós. Munkanélküli vagyok ami 30.000 HU. S lehet-e ruészletet kkérni a pémzbüntetésr és az orvosi szakértői vélemény megfizetésére?
A keresztezodes es a velemenyem nem valtozott, akkor finoman azt mondtam, hogy nem egyertelmu a helyzet. Ezt ugy ertettem, hogy nem olyan egyertelmu, mint ahogy te leirtad.
Az Első autó durván fékez a gyalogátkelőhelynél, mert eléfut egy gyerek a reggeli csúcsban (a gyerek nem sérül, elfut). A Második autó nekimegy az Elsőnek hátulról, a Harmadik autó nekimegy a Másodiknak hátulról. A második vezetője fájlalja a nyakát, mentő, rendőr, stb...
A Második arra hivatkozik, hogy a Harmadik tolta bele az elsőbe.
A Harmadik azt mondja, hogy először az Első ment bele a Másodikba, és ő Harmadikként, bár betartotta a követési távolságot, de a Második mögött nem tudott megállni, mert a Második belement az Elsőbe és ez miatt a Második fékútja lerövidült, (nem fékezve, hanem ütközve állt meg) ezért nem tudott megállni.
Kinek kell bizonyítani az ütközés sorrendjét, vagy hogyan lehet azt megállapítani?
Április 1-jei hatállyal módosította a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendeletet a kabinet; a közlekedési szabálysértések esetén az ügyben eljáró hatóságnak hatvan napja van arra, hogy a bírságról szóló jogerős határozatot kézbesítse.
Amennyiben a kézbesítés nem történik meg ez idő alatt, akkor a hatóság a büntetést nem fizettetheti ki a szabálysértés elkövetőjével - ismertette a kormányszóvivő az MTI-vel szombaton. Szollár Domokos emlékeztetett arra, hogy a 60 napos határidő már 2008 óta szerepel a jogszabályban, korábban azonban csupán ügyintézési határidő volt, tehát a hatóságnak ennyi ideje volt a határozat meghozatalára. A határozat kézbesítése gyakran elhúzódott, a gyakorlatban akár 100 napnál több is eltelt amíg a szabálysértést elkövető kézhez kapta az értesítést.
Hangsúlyozta: a módosítás eredményeképpen javul az állampolgárok jogbiztonsága, kiszámíthatóbbá válik és jelentősen lerövidül a szabályszegéssel kapcsolatos ügyintézés. „Az állam mindig szigorúan betartatja az állampolgárokkal az ügyintézési határidőket, ezért úgy igazságos és fair, hogyha ez visszafelé is igaz. Ha például a rendőrség nem tudja tartani a 60 napos határidőt, akkor a bírságot nem lehet kivetni” –
Ez csak részben közlekedésjogi kérdés. Jogszabály határozza meg, hogy mi minősül közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek.
A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
Így ez elég gumiszabály, de ha úgy ítéled hogy az elkobzás, járműkutatás jogtalan, akkor egyrészt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjénél, illetve a Független Rendőri Panasztestületnél tehetsz panaszt.
Harmadrészt pedig az elkobzott tárgyak tekintetében az illetékes szabálysértési hatóság fog döntést hozni, ha parancsnok úgy dönt, hogy feljelentést tesznek. Az eljárás során lehetőséged van észrevételt, nyilatkozatot tenni, iratokat megtekinteni ill. később a határozatot megkifogásolni.
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).
Sziasztok! A napokban esett meg egy ismerősőmmel a következő: éjszaka hazafelé tartottak (hétközben, üzleti megbeszélésről, nem fogyasztottak alkoholt), mikor autójukat megállították és igazoltatták őket. Minden papír rendben van, teljesen átlagos az autó, a sofőr és társa 40-es éveiben jár, teljesen átlagos külső (tehát nem kigyúrt nagydarab kopasz pénzbehajtók). A rendőr az iratok ellenőrzése után rögtön nekiállt átvizsgálni az autót (indokát nem közölte), kesztyűtartót, mindent. A csomagtartóban talált egy golfütőt és egy baseball ütőt melyet a sofőr nyilván nem sportcélból hanem önvédekezésből tartott ott, de ilyen irányú kérdés nem merült fel. A rendőr ezeket az eszközöket elkobozta (jegyzőkönyvet adott), mondván, hogy ezek a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök. A sofőr kiváncsiságból megkérdezte, hogy most ő ezekkel sportolni szokott akkor mi van, vagy ha éppen most vett egy baltát ami ott van a kocsiban akkor azt is elveszi a rendőr? A válasz az volt, hogy elveszi sőt akár elő is állíthatja. Kérdésem: - a rendőr különösebb indok nélkül átkutathatja-e az autót (ha jól tudom ehhez azért kell valamilyen vélelmezett vagy alapos indok)? - elveheti ezeket az eszközöket (pl van az autóban egy kisbalta mert sokat járok az erdőbe és ha elakadok jól jöhet. És van egy töltött gázpisztoly is. A baltát elveheti, a gázpisztolyt (aminek a felhasználási területe eléggé egyértelmű) pedig nem? Ez érdekes számomra. -Ha nem volt indokolt az intézkedés érdemes panaszt tenni és a lefoglalt eszközöket visszakövetelni?
Sziasztok! Kaptam egy kerékbilincset, egy olyan helyen való parkolásét ahol nem tiltotta semmi azt. Felhivtam őket, hog hogy is van ez, ere azt a választ kaptam, hogy ez van, nem tudnak mit csinálni. Kihez tudnék fordulni ezzel a problémával, mert ezt nem szeretném annyibahagyni. Nem is a pénz, inkább az elv. Nehogy már mindent megtehessenek...
Igen... a két jogalkotó szerv (kormány, önkormányzat) önálló életet él. De van példa amikor ezt rendezik: pl. az objektív felelősség megállapítása esetén nem lehet pluszba kiszabni szabálysértési bírságot, csak büntetőpontot.
Tehát, végülis, jelenleg, a jogszabályok szerint kétszer is meg lehet az illetőt bírságolni, egyszer a szabálysértés miatt közjogilag, másodszor pedig magánjogilag a pótdíjjal, jól értem? Félretéve, hogy ez alkotmányellenes-e vagy sem. :)
