Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Keresgélni keresgéltem én is,de ha nem tudja az ember mire kell figyelni akkor az bajos.Valahol találtam magyar nyelvű leírást Pdf formátumban.Ha azt átküldeném emai-eln rápillantanál?(Nem hosszú)
Mert nekem csak az jött le hogy C az-az 2.fokozatú biztonsági cucc.de mindenhol a B+C olvasom....
Ha kintre teszek PV biztiket.Attól még az Invereter melleti DC dobozba rakhatok?Minden gond nélkül?Mivel az eon azt keresni fogja rajtam,nem?
A panelek 60 cellája szét van bontva, 3db "U" alakzatú, egyenként 20 cellából álló sorkötésekre. Ezt a 3 sort, 3db (6) dióda by-pass-olja, ha árnyék vetülne valamely 20-as sor, valamely cellájára.
még azt megkérdezném, h 2 string páhuzamosításánál, szoktál berakni diódákat közéjük, stringek közé? vagy csak simán párhuzam kötés és gyia? mivel az egyik string lehet több amperú, mint a másik, nem egyforma napelemek alkalmazásával, nem dolgozik a másikra? vagy a panelokban lévő diódák megfogják ezt a delej különbséget? máskülönben, mi célt szolgál a panelokban a 3-6 dióda?
nagyon köszönöm a válaszaid! valamennyire jártas vagyok az elektronikában, de inkább csak alap szinten, de a napelem "lakatlan sziget" volt számomra, amire kisodort a víz... :)) így jól jön némi segítség, a részleteket illetően, olyan embertől, mint te! aki napi szinten foglalkozik ezzel, "régi szigetlakó?" :)))
mellesleg a földelésem, szerintem kiváló! nagyon nagy felületű és több szondásnak mondható, még az emésztő alatt is van vasháló, kb 2 négyzetméter letéve és bekötve a föld rendszerbe a ház betonalapja is vasalt és, kb méterenként van leütve, 2-2,5 méteres szonda és hegesztett kötésekkel összekötve, minden! tehát, mindenképpen jobb, mint egy simán leütött szonda bárhol.
Nem tudhatom, hogy a régi földelésen megfelelő-e még. Ha gondolod leszúrhatsz új (horganyzott) földelőszondát, de kösd össze a régivel.
Tehát.
A ház földelésén lógó inverter és a napelemmező földelése össze legyen kötve. Ugyanis ha becsap 1 villám, akkor az együtt emeli meg a napelemmező potenciálját az inverterrel. Nem lesz köztük potenciálkülönbség.
gondolkodom, hova lehetne, de, ha mégis kívűl vezetem a dc kábelt és nem a padlástérben, ami erősen esélyes, akkor, nem teszem kültérre a olvadóbiztiket! a földelésről mi a véleményed? szúrjak le egy külön vasat, vagy mehet a ház földelésére a panelek fémkerete?
Abból érdemes kiindulni, hogy 1 túlfesz túlárama megszakítja az olvadóbiztiket. Ergo ezek szakaszolnak. Ezen szakaszolótól lefelé jövő kábelek már jöhetnek egyben, 1 csőben. EPH is.
Az ETITEC-et keresgéltem eredménytelenül, míg meguntam.
Az OBO-ról annyit láttam, hogy 3fázis+O, ergó csak oda jó, DC-re nem lehet átvariálni.
SCHRACK-ról sem volt idegem keresgélni fél napig.
Bocs.
Ezúton kérnék mindenkit, hogy ne nekem kelljen már keresgélnem!
A fém tetőd miatt akár fém dobozba is helyezheted a 2 olvadóbiztit a tetőn a napelem alatt. Így a lejövő szakasz már megszakított állapotba kerül 1 túlfesz előidézte túláram miatt.
A túlfeszpatronok lehetnek másutt is valahol, a már egymás mellett vezethető DC kábelszakaszon.
Na f@sza.Nekem félnyeregtetőre zsindely került.ami nem vállt be!Mert nagyobb esőzésnél 4 év után a kis dölészög miatt beáztunk.Erre tettünk TH35 -ös Trapézlemezt.Most a napelemeket.
12 panelt sorba kötöttem és a + ágát a végéről külön lecsövezve visszavezettem a - és az Eph mellé.A padlástérbben egy csőben futnak.Még!!!
Payagyerek azt szeretném kérdezni tőled hogy mind a hármat külön vezessem?
A korábban említett cuccok közül mit és hogyan érdemes felhasználnom?
most, h így körbejártuk ezt ennyire!, még az is megfordult a fejembe, h egyszerűen be sem viszem a tetőtérbe a kábeleket, henem, az északi oldali tetőre átvezetem a tetőhély felett fém, vagy műanyag csőben?és levezetem a csatornát megkerűlve, majd a falat elérve már mehet a falicsőben a pinyóba! ez lenne e legbiztonságosabb, csak nem lenne annyira szép! :( de így még a földelés is mehetne, biztonsággal a dc kábelek melett? ha mégis valami erősebb birkógép feszejét kellene levezetnie, nem az éghető padlástéren keresztűl tenné ezt.
hátt igen... :) a bádog talán annyiból jobb, h nem ég, viszont vezet, ha áram kerűl bele, a zsindely, viszont a legjobban ég!! a dc doboz, komplet kirakása, lehetne a legjobb, de ip 60-as kellene minimum és , nemtudom 10-15 év múlva, mennyire ip védett maradna? ismersz olyan dobozt, ami ezt tudná teljesíteni? ráadásul, ahogy írtam, ezt a bádog tetőt nem lehet eph-ni, még igazából földelni sem, mert az elemek nem étintkeznek fémesen egymással. a napelemek kereteit viszont tudom földelni és vannak is, de eph-ni nem, mert , ha jól emléxem az eph fogalmára, akkor az a közös potenciálra hozása a fém tárgyaknak? és a bejövő 0-ával is össze van kötve a föld? nálam nincsenn 0 összekötve a földdel. egyébb megfontolások miatt... az is kérdés számomra, h a földeléssel nem e ártok, ha netán van valamilyen elektrosztatikus, vagy másodlagos, villám kisülés a napelem keretein és így az laszaladhat a földelésen, ami a tetőtérben a dc kábelekkel párhuzamosan fut le a pinyóba? vagy érdemes lenne a föld kábelt kűltéren vinni inkább?
Maximálisan egyetértek. Ha jól értelmeztelek, akkor a tetőn kívül mehetnek közel a DC-+ vezetékei, de a belépés után távolabb... Ez így jó kompromisszumnak tűnik.
Viszont, amit a napelemmezők "kusza" induktív felületeire vonazkozik, azt azzal egészíteném ki, hogy igen de ezek a "hurkok" kicsik (bár több van belúle), ráadásul a napelemtáblán belül sorba vannak kötve a cellák, vagyis az egyisk sorban/oszlopban egyik irányba folyik az áram, a másikban fordítva, így ezek indukció esetén kiegyenlítik egymást, nem veszélyesek, szemben az összefüggő nagyobb területtel, mint pl. a tetőn lévő napelemek sorbakapcsolása, majd a DC-+vezetékekkel alkotott nagy hurok megvalósítása, ahelyett, hogy a DC egyik ágát "visszavezetnénk" a napelemek útvonalán, amíg elérünk a DC másik ágához, ahonnét jöhetnek együtt anélkül, hogy nagyobb hurok kialakulna...
Bádogtető esetén nem sok lehetőség adatik. Talán annyi, hogy a DC dobozt fizikailag ketté bontjuk. A tfsz.patronok lent az inverter közelében, de a 2db olvadóbizti fönt a napelemek környékén. Vagyis a beállás már mehet 1 nyomvonalon, mert -anomália esetén- a védő biztik fönt olvadnak ki a tetőn kívül.
Persze minden az adott hely függvénye. Sok esetben az egész DC doboz lehetne odafenn. Nyilván függ a DC kábel hosszától az inverterig.
OFF
Zsindely.
Kőolajszármazék, papír, fa. Betiltanám.
Persze szép, meg hűha, meg nahát, de 10 évesen hámlik, mint a leprás kutya. Szétmállik. Ekkor már nem sok boldogság van benne.
mindez érthető, de, nekem, a bádogtetőmre vonatkozólag, milyen belépési pont javallot? egymástól távol, akár 1 méternyire is, de közben az áthúzás miatt, a tető anyaga fém, hiába az 1 méter... nekem úgy logikus, h van egy , mondjuk egy nagyobb nyílás, kb 20 centis, ahol, a tetőbádogtól, 5-5 centire és egymástól 10 centire viszem be a a kábeleket a nyílásban? vagy, te hogyan vinnéd, ha ez nem a legjobb?
A napelem a háztetőn 1 nagy kiterjedésű induktív kuszaság. Hiszen minden egyes panel táblánkénti 60db cellája 3db 20-as U alakzat. Alattuk meg még az összekötő kábel is erre-arra. Vagyis nem csak a levezető kábelezés lehet "túlfesz induktív" (bocs a hülye szóhasználatért), hanem a teljes táblafelület, összes cellája.
Namost.
Tegyük fel, hogy az installálási hely cseréptető, ami viszonylagos tűzvédelmi falként tekinthető. Ám nem is ezzel van a gondunk, hanem avval, hogy a levezető szolárkábelek valahol -de mindenütt- be kell lépjenek a cserép alatti faszerkezetbe. Pontosan át kell menjen rajta.
Ezért vagyunk kénytelen távolságtartással vinni az érpárokat! (tűzveszélyes környezeten visszük át)
Ez a legegyszerűbbnek ígérkező lehetőség, miközben persze az esztétikára is kell gondot fordítanunk.
Túlfesz.
Határozzuk meg a túlfesz eredetét és a rendszerünkben történő lefolyását.
Tegyük fel:
Jön 1 túlfesz. Ám ez nem biztos, hogy a 2 pólus között (+-) indukál túlfesz potenciálkülönbséget, hanem a napelemmező és talajpotenciál közt. Hiszen az inverter a váltóáramú oldalon már talajpotenciál-függő.
Ergó a túlfesz pillanatában mind2 pólus mondjuk 6kV. Ez az inverterben már földfüggő lesz, ami azt eredményezheti, hogy a 2 pólus (addigi egyforma 6kV-ja) különbözően vezetődik le a talaj felé az inverterben. Máris elhúz egymástól a 2 pólus, ergo lesz köztük potenciálkülönbség az inverter miatt.
Persze nem igazán az inverter miatt, mert a DC oldali túlfeszpatron 3 pólusú, mely miatt föld felé is képes vezetni.
(Akár mondhatjuk is, hogy a túlfesz az inverter felől érkezik, mert ő húzza külön potenciálra a 2 pólust.)
Nem tudom érthető-e, hogy hova akarok kilyukadni, de még ilyen esetben is jobbnak gondolom a távolságtartó levezetést a DC védelmi dobozig.
De a lényeg:
Inkább az inverter köszönjön el (bár drága), mint az önfentartott ív gyújtsa meg a tetőnket a tetőátvezetés helyén.
Azért az is tény, hogy nem kéne csak és kizárólag közvetlen villámáram levezetésére gondolnunk! Hiszen -esetünkben- igen ritka. Kisebb-nagyobb indukált áram keltette feszültséglökésekre és kapacitív töltődésekre számíthatunk.
Persze más is benne van a képletben. Hiszen a napelemező EPH-zott. Ha ő induktívan (de akár kapacitívan is) feltöltődne, akkor az EPH-zott mező, a földelt túlfeszpatronokkal és a földelt inverterrel együtt fog emelkedni, hiszen 1 talajpotenciálon lógnak.
Ne tudok róla, de külföldről rendelhető AFCI helyett AFD kb. 100$+VÁM+ÁFA. Ez utőbbi csak érzékeli az ívproblémát és riaszt, esetleg vezérel valamilyen eszközt.
Komplett AFCI nem tudom, hol és mennyiért lehet kapni, amatőr változatban, de a profi az szerintem meglehetősen drága lehet.
Az "AFCI" eszközök (Arcing Fault Circuit Interruption) kimondottan gyorsak, már az ív kialakulásakor érzékelik azt és lekapcsolnak így nagyobb ív ki sem tud alakulni.
még, annyi gondolat, h, ha mondjuk, párhuzamos az ív, szerintem elég hamar elfog füstölni a rézkanóc az egyik a másikhoz képest és már nem is érzi az ívérzékelő, az ívet, se sorosan, se párhuzamosan?, persze, nem tudom, h milyen hiszterézissel rendelkezik egy ilyen ívérzékelő, feltehetőleg ki van az találva, de, ha mégis elő tud állni, amit mondok, mert lomha, a kütyü, akkor, majdnem mindegy, h van, vagy nincsen. persze lehet nincsen igazam, mivel ezt sem tudom, h az inverter, vagy a panelok közelében illdomos beépíteni az érzékelőt?
mellesleg, ha én szakmailag csinálnám a napelem telepítést, nem örülnék, ha megmondanák, h hogyan vezessem a kábelt, mivel én viszem a balhét, ha gáz van... mert gondolom te ezt tennéd? így ne csodálkozz, ha nem akarnak jelentkezni. úgy vezetném, ahogy én, biztonságosnak ítélem meg!
most azt érzem, h bármelyik újamat harapom fáj!! ok! legyen!, közel vezeted a kanócokat egymáshoz, , h ne legyen induktív hurok!, de, ha valamiért fizikailag sérül valamelyiken a szigetelés, akkor, egy induktív villám akkor is beindíthatja az ívet a sérült részen? ha meg távol vannak a kanócok, akkor egy esetleges, induktív találatot le kellene kezelnie a tfsz-nek! aztán elpösszen az ellenálló közben és szakadt az áramkör. viszont, ha közel vannak a kábelek, és persze várhatóan ezeken a részeken fog áthúzni a szigetelés, akkor következő hasonló induktív villámnál, beindulhat az ív. de mindezek, kompromisszumaként, talán vállalható, h kültérben, 4-5 centire egymástól, mennek a kanócok, de beltérben, 10-15 centi. tehát, ha áthúz, akkor inkább kültérben, mint bellűl! máskülönben, azt gondoltam, ki, h a kábeleket, külön belehúzom egy szilikonos köpenybe és azt, a kültérben, még egy colos pvc csőben is, így várhatóan növelve az átütési fesz, limitjét, ennél többet azt hiszem nem tehetek?
Korábbi hozzászólásomban, már próbáltam érdeklődni, hogy Payagyerek, vagy esetleg más hozzáértő, referenciákal rendelkező szakember, mennyiért is vállalna Budapesten mondjuk egy 15 napelemes rendszert kompletten, anyaggal vagy anélkül? (42 fok Bramac tető, elhelyezés 2 sorban, átlegos kialakítás).
Pl.: 15x Canadian solar +Platinum 3800TLD. Privát: fullmoon@t-online.hu
- A "tisztes távolság" 2 élű fegyver. Párhuzamos ív kialakulása nagyobb fesz hatására jön létre, ami szinte mindig indukált nagyfesz következménye. Ha viszont közel vanak egymáshoz dc kábelei, minimális az "indukciós hurok" területe, így minimális az esélye pl. egy környezeti indukció által generált ívnek... (Payagyerek javaslata, hogy 10-15cm távolság dc+- között akár jó is lehet, feltéve, hogy a DC+- távolság a napelemtáblák alatt sem nagyobb. Ugyanis nagy hiba lehet úgy kábelezni, hogy -pl. 2 soros rendszernél, a sorba fűzött napelemeket, takarékossági megfontolásokból a + - végpontokról egyszerűen elvisszük DC t inverterig. A kábelezést úgy kell megoldani, hogy az induktív hurok minimális legyen, vagyis, törekedni kell(ene) arra, hogy mindvégig a DC+- küözött minimális legyen a távolság. Mert ha nem, akkor akár egy távoli villámcsapás is szép kis feszültséget generálhat a DC "hurokba" ami akár a napelemtáblákban is kárt tehet (meg az inverterben, vezetékben, stb...)
- Az ivvédelmi berendezések az inverter DC oldalán is lehetnek. Ez esetben ív érzékelése esetén (párhuzamos és soros ív is ugyanazt a felharmonikus képet mutatja), először arra "gondol", hogy soros az ív, így megszakítja a terhelést, ám ha így is fennmarad a jellegzetes felharmonikus kép, akkor egyértelmű, hogy párhuzamos az így és rövidre zárja a DC+- t. (Ha soros volt a DC ív, akkor terhelés levételével, a DC ág megszakításával ív kialszik, hiszen az áram 0A re csökken. Ha meg párhuzamos és rövidrezárjuk 0V lesz a potenciál különség DC+- között.)
