Prelleg: 1) Szerintem az a kérdés, hogy az adott bejegyzést csak áthúzták, vagy odaírták, hogy az egész bejegyzés semmis (elvben ezt kellett volna csinálni az anyakönyvezetőnek). Ha ugyanis hivatalosan semmisnek tekintették, akkor az a bejegyzés NINCS, nem létezik. A lapot nem téphették ki, csak így jelölheték. Szerintem az FS ezzel a szabállyal a lapon előforduló egyes rovatoknál előforduló (esetleg véletlenül) áthúzott nevekre gondolt, nem egy egész oldalra, amit hivatalosan töröltek. 2) Úgy vettem észre, hogy beírják utólag a családnevet - ráadásul néha hibásan. Szabolcsnál annak idején kifejezetten figyeltem egy törvénytelen gyereket, akinél az apaságot elismerte valaki, indexeltem is, mint (természetes) apát. A gyerek 8-9 hónap múlva meghalt - na milyen néven szerepelt a halotti anyakönyvben? Naná, hogy az érvényes jog szerint az anya vezetéknevén. Az FS viszont simán "átemelte" a természetes apa vezetéknevét a születési adatbázisba, tehát a gyerek az FS-nél mondjuk Szabó István néven született, de ha meg akarod találni a halálozását, akkor már Kovács István néven kell keresni... 3) Gyakorlatilag szóról-szóra egyetértek a kívánságlistáddal :o) Amíg az FS a jelenlegi szinten kezeli a magyar projecteket, addig - úgy tűnik - teljesen magunkra vagyunk utalva. Nincs projectgazda, nincs helpdesk (ami van, az nem help és nem a desk, hanem a béka hátsó fertálya alatt van).
Bajdó: Ne, ne, ne, kérlek ne add fel mások ostobasága miatt! A munkád a fontos, nem a százalék! Én már jó ideje szándékosan és előre megfontolt szándékkal nem nézem meg az eredményeimet, inkább egy újabb rekord kitöltésére fordítom az időmet.
Néha azért van értelme is a „ha ki van húzva egy bejegyzés de nem írnak helyette másikat, indexeld a kihúzottat” szabálynak. Egy gyermeknek indexeltem a születési bejegyzéseit. Mert hogy kettő volt neki. A másikat is indexeltem, a fenti szabály alapján, hiába írták azt, hogy azt bejegyzést törölték. A két bejegyzésben más volt a születés idő, valamint a gyerek és az anya neve is.
magdusis: Ha szabad, vitatkoznék veled. Hármunkban (te, Bajdó és én) az a közös, hogy mi indexelők vagyunk, nem pedig egyeztetők. A mi feladatunk az, hogy indexeljünk, és az se olyan nagy probléma, ha hibásan tesszük, mert van egy szűrő (arbitrátorok), ami megakadályozza, hogy teljesen össze-vissza, mindenfajta rendszer nélkül indexeljünk. Csakhogy néhány esetben pontosan a szűrő az, ami rosszul végzi a feladatát, tehát kavarodást okoz. Bajdónak, ahogy azt korábban is írta, számítanak a százalékok, hiszen azok által kap visszajelzést, hogy jól végzi a munkáját és érdemes folytatnia. Számomra (és gondolom számodra is) már nem jelentenek annyit, viszont az (engemet legalábbis) bosszantani tud, hogy míg én minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a különböző szabályokat (amikkel néhány esetben én sem értek egyet) betartsam, addig néhány egyeztető, rendkívül tiszteletlen módon (arra sem veszi a fáradtságot, hogy a fórumunkon megírja, hogy mi oka van rá) semmibe veszi az általam befektetett munkát. Hogy hiúság lenne? Meg lehet, az viszont bizonyos, hogy több indexelő már nem, vagy csak kevesebbet indexel a kavarodás miatt. Tehát nem biztos, hogy az általa választott út a helyes.
Ehiztari: A Haluska Or Halászi kérdésre adott válaszodon én annyit módosítanék, hogy míg az apát tényleg Haluska Or Halászi-nak indexelném, addig a gyereket csak Halászi-nak, hiszen a gyermek eredeti neve nem szerepel a dokumentumon, csak az, hogy meg lett változtatva „egy másikról”. Már többen is írtátok, hogy az utómunkálatok során be lesznek írva a gyermekek családnevei is. Ez biztos? Mert, ha igen, akkor én abba fogom hagyni az indexelést. A magyar református keresztelési anyakönyveknél például nem voltak beírva a gyerekek vezetéknevei: https://familysearch.org/search/record/results?count=20&query=%2Bbirth_place%3Akis%C3%BAjsz%C3%A1ll%C3%A1s
A szabolcsi első és második adagnál, ami már felkerült a Familysearch-re, ugyan be van írva, de úgy emlékszem (bár ez egyáltalán nem biztos, azokat még nem indexeltem), hogy az első szabálykönyvében még nem is szerepelt, a másodiknál pedig nem volt kiemelve ez a szabály, vastag és piros betűkkel.
A rövid és hosszú ékezetnél én mindig a korábban JPmiaou által megadott irányelv szerint igyekszem cselekedni. Ha a rövid és hosszú ékezetek egyértelműen megkülönböztethetőek, és a helyesírás szabályainak megfelelően vannak jelölve, akkor én is alkalmazom mind a két fajtát. Ha a bejegyzésben ugyan megtalálhatóak a hosszú és rövid ékezetek is, de teljesen rendszertelenül, akkor rövidnek indexelem őket, Ha csak hosszúnak, vagy rövidnek vannak írva, rövidnek indexelem. Ezt természetesen csak az i-í, ö-ő és ü-ű betűknél alkalmazom, az a-á, e-é, o-ó és u-ú betűknél nem. (JPmaou még azzal egészítette ki, ha jól emlékszem, hogy az egyeztetésnél ezt a „szabályt” felülírja az, ha mind a két indexelő hosszúnak indexel véleményes betűket pl: a Szűcs-Szücs neveknél).
… Közben utánanéztem JPmiaou eredeti hozzászólásának, de az én változatom szerintem jobb.
Az övé így szólt: „Az ékezeteknél én is igyekszem mindig a kép szerint indexelni, még ha az eltér is a mai írásmódtól, de persze általában a rövid és hosszú ékezeteket nem igazán lehet megkülönböztetni, és vannak családnevek, amik manapság mindkét formában előfordulnak... (Szücs/Szűcs, Biró/Bíró, stb.) Ilyen esetben általában a rövid ékezetet választom, hacsak nincs az í, ű vagy ő mellett egy tisztán-látszó i, ü vagy ö. Kivétel az egyeztetésnél, ha mindkét indexelő Szűcsöt írt, nem javítok rajta, még ha karikákat írt is az anyakönyvíró az u fölé.”
Kívánságlista (csak úgy): Igazából nagyon tudnék örülni annak, ha a Familysearch részéről lenne egy hivatalos, magyar nyelvű fordítása a BIG-nek, és nem hagynák fent az összes korábbi változatot, hogy az indexelő teljesen összekeveredjen. Nem lenne baj, ha feltűnően jeleznék, amennyiben egy szabályt változtatnak. Legalább jelenítsék meg a BIG linkjét a projekt oldalán, ha már nem akarják lefordítani (Én valahogy mindig elfelejtem elolvasni azt, ha egy kérdéses bejegyzéssel találkozok). Ha már nincsen magyar nyelvű telefonos segítség (néhány hónapja legalábbis még nem volt) legalább adjanak egy email címet, ahol tudnánk panaszkodni (Magyarországon van öt központ, nem igaz, hogy egy embert nem tudnak meggyőzni arról, hogy két-három naponta nézze meg azt). Aki esetleg tudna segíteni a szabályok megváltoztatásában (az örökbefogadott gyerekek indexelése!), vagy értelmezésében.
A Csizi-s én voltam? Simán előfordulhat. Mert nekem néha az i/í eldöntése hatalmas dilemma, de valamiért csak a családnevekben jön ez elő. Ha úgy néz ki hogy Csízi Máría pl. és az egyik indexelő Csizi-t, a másik meg Csízi-t ír, mindig meglepődök azon, hogy a Máríát mindkettő Máriának indexeli. A keresztneveknél mindig nagy az egyetértés i/í szempontból, mert helyesírás szerint indexelik. Azért lehettem akár én is, mert ha olyan az egész kézírás, hogy nem egyértelmű hogy az í vagy csak egy lendületes i, akkor én általában a rövid verzióra kattintok, ha a név helyesírása nem az í felé billenti a döntést. A Csizi/Csízi mindkét változatban előfordul viszont.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ha én voltam, ha nem, az i/í miatt legyél elnézőbb egy kicsit az ellenőrökkel szemben, mert van az a helyzet, hogy azt érezzük valahol mindkét indexelőnek igaza van, de csak az egyikét lehet beírni. :(
A családnév miatt én is nagyon haragszom, de egyre inkább a FamilySearchre, amilyért eltűrik a kártékony ellenőrzést, hasztalan a feedback, a reklamációt meg lepattintják. Nem akarlak elkeseríteni, de nem sok esélyét látom, hogy a jövő hónapra megváltozzon a helyzet. Elég régóta indexelsz már, ismered a szabályokat, nincs szükséged már a visszajelzésre. Ha meg bírod állni, egyszerűen ne törődj vele, ne nézd meg. Ebben az esetben úgyis inkább az ellenőrt minősíti a %, nem téged.
A napokban megint unatkoztam. Néha próbálkozásból gördülök a sztrájkommal.
Hála a 2471208-as arbitratornak (meg hasontársainak), egy ideig megint elmegyek.
Nem akarom tűrni munkám lebecsülését. Tizenvalahány kötegemben egy valós betűelütés, és egy erősen vitatható hosszú „í” hiba volt (az asszonynévben és az aláírásban is hosszú volt, kimondva is hosszúval lehet a Csízi-t). Az értékeléseim meg 92%-osak lettek. Mindenhol be lett írva a családnév (még a "természetes atyánál" is, ami már nonszensz).
Nem létezik az, hogy nem lehet valamit tenni az ilyen értelmetlen rosszindulatú, rombolókkal.
A többi esetben valószínűleg a gyermek a törvényes atya nevét kapta, ebben egyetértünk. De a 2-1 kivételével azért nem írjuk be a gyermek családnevét, mert a FamilySearch ezt kéri tőlünk. Azt, hogy ami nincs oda írva feketén-fehéren, azt ne indexeljük, mégha számunkra nyilvánvaló is. Az előző hozzászólásomban idéztem az ide vonatkozó szabályt. Mi csak másolunk, nem vonhatunk le következtetéseket, pl. halotti anyakönyvnél sem írhatjuk be, hogy az elhunyt Kovács József férfi volt pusztán a keresztneve alapján, ha nincs oadaírva, hogy a neme férfi, vagy hogy a bejelentőnek az apja, fia, férje, nagybátyja, stb. volt.
Ne aggódj amiatt, hogy akkor ezekre az emberekre hogyan lehet később majd rákeresni, hiszen nincs családnevük. Az indexelés után, az utómunkálatok során a FamilySearch valamilyen úton-módon hozzárendeli ezekhez a keresznevekhez az apa (vagy az anya) családnevét.
(Egyébként van olyan is, hogy a bejelentő az apa, de nem voltak házasok az anyával. Ilyenkor kihúzták a apa adatainál a törvényes szót, odaírták, hogy természetes. Teljesen úgy töltötték ki, mint a törvényes esetben szokták, a bejelentő apa alá is írta, de ha jól tudom ebben az esetben is az anya nevét kapta a gyermek.)
Kedves Ehiztari! Köszönöm szépen. Bár a többinél kivéve a 3.1 képet amit mondtál, én indexelném a családnevet mert a bejelentő az atya aki alá is írja. Így átgondolva, szerinted?
Haluska Or Halászi-nak kell indexelni az apát és a gyermeket is. Viszont a többinél nem szabad indexelni a gyermek családnevét, mivel konkrétan nincs odaírva, az apáéból pedig nem következtethetsz. Erre jó példa a 3. kép első bejegyzés, ahol a gyermeket valószínűleg az anya nevén anyakönyvezték nem az apáén.
Jobb oldalt alul a mezősúgóban ezt találod a családnévnél:
Gyermek családneve
Ezek a feljegyzések gyakran nem tartalmazzák a gyermek családnevét. Ha lejegyezték a családnevet, azt ebben a mezőben indexelje. Ha nem tudja eldönteni, hogy egy adott név családnév vagy keresztnév-e, a nevet a Keresztnevek mezőben indexelje. Ha a gyermek családnevét nem jegyezték le, ne írja be a szülő családnevét ebbe a mezőbe.
A névhez kapcsolódó titulusokat vagy egyéb kifejezéseket, mint például csecsemő, halva született vagy gyermek, ne írja be. Ne indexeljen írásjeleket, kivéve kötőjeleket és aposztrófokat, melyek a dokumentumon a név részét képezik. Ne írja ki a rövidítéseket, hanem úgy írja le, ahogy a dokumentumon látható.
Ha a családnevet nem jegyezték le, vagy az „ismeretlen” vagy ahhoz hasonló jelöléssel látták el, a mező üresnek jelöléséhez nyomja le a Ctrl+B billentyűkombinációt.
Segítsetek légyszi ha a családi név mellett ott van megjegyzésben, hogy 1910-ben a Haluskából Halászi lett,hogy indexeljem?
Ezen a számon van:457104299 a második képen. Ez a mentett batch száma. Nem tudom így látható-e valaki számára a kép hogy csak a számot teszem be. Magyarország Borsod....1A rész 004838070(83)
Pontosan az a jó, hogy ha valamiben nem értünk egyet, mert valahol az ilyen viták viszik kicsit előre a világot (no meg az indexelést) jobb irányba :o)
(Az amerikai halotti csak egy példa volt, annak alátámasztására hogy ahány ház annyi szokás, illetve arra, hogy ők is dolgoznak "láthatatlan" nevekkel. Láttam náluk olyan születésit, ahol - ellentétben a hazai gyakorlattal - ők a gyerek vezeték és keresztnevét írták be, a papának csak a keresztnevét. Ez mondjuk nem ügy, az adatbázisba a magyar adatoknál is átemelik később a vezetéknevet, amit az indexelőnek tilos beírni.)
Prelleg Nem baj ha nem értünk egyet, a keresés - és megtalálás szempontjából mindkét dolog (a nem és a tréma) tulajdonképpen súlytalan. A nem azért mert a keresztnevek alapján egyértelmű mifelénk, a maradék esetben pedig a kutató meg tudja nézni a dokumentumon. A tréma pedig azért, mert a kereső nem törődik vele, valamint a használata nem következetes.
Amiért szerintem jobb lenne ha nem indexelnénk őket az az, hogy az összevissza elenőrzésük sok bosszúságot okoz az indexelőknek, miközben hasznuk csekély.
Kezdő indexelő koromban én is lelkesen indexelgettem még a trémát, de akkoriban az ellenőrök mindig kijavították, és ezzel leszoktattak róla. Azóta sem tudom, hogy pl. az ükanyám családnevében a Kassaÿ-ban mi szerepe van, még senki sem tudta megmagyarázni. De azóta bosszant ez a jelenség, majd beszélek róla a pszichoanalitikusommal, ha lesz. :)
zerfer Az amerikaiaknál sokféle formanyomtatvány létezett (a halottin belül is), különböző adatokkal. Ezért is izgalmas őket indexelni. Létezik olyan amelyen feltüntették a házastársat és persze olyan is van ahol csak a családi állapot szerepel, de ellenőrizni kell a bejelentőt (informant) mert lehet hogy ott szerepel a neve (pesze csak akkor indexelhető, ha az is oda van írva, hogy férj vagy feleség).
Ismétlem, a baj alapvetően abból ered, hogy az FS nem veszi figyelembe a nyelvi és országonkénti sajátosságokat. Ehhez még hozzájárul, hogy a kitöltendő űrlapjaikat a 98%-ban előforduló normál esetekre szabták, a 2%-os kivételes esetekkel nem foglakoznak. Ezeknél jön a hosszas fejvakarás, hogy na ezt most hogyan tuszkoljuk bele a merev mormon szabálykeretbe. Holott szerintem a legfontosabb nem a megfelelés, hanem más kutatók segítése lenne...
Tudomásom szerint egyedi magyar sajátosság, hogy a férj nevéből -né toldalékkal képzett név teljes jogú, anyakönyvezhető név. Mondhatod erre, hogy az angolban is létezik a Mrs. Mary Smith, sőt (régebben) a Mrs. John Smith verzió is, ezt azonban megszólításokban használták, anyakönyvben én még nem találkoztam vele. A gyakorlat az, hogy ha Mary Carter egybekelt John Smith-szel, onnantól Mary Smith-ként hívták és anyakönyvezték. És náluk egy halotti bejegyzésnél a lánykori nevet szintén csak következtetés útján tudom beírni az apja vezetékneve alapján.
Mindezek fényében elmerengtem azon, hogyan nézne ki egy amerikai halvaszületés egy magyar anyakönyvben: N.N. bába bejelenti, hogy ekkor meg ekkor Mary Smith-nek holt gyermeke született. Kérdésem: mit indexelnél ebből? Szabály szerint maximum a gyerek vezetéknevét valamint a mama keresztnevét. A Smith-t nem írhatod sem az apa nevéhez, sem az anya nevéhez (u.i. oda lánykori név kellene) mert nem tudod, hogy férjezett volt vagy egyedülálló.
Pontosan az ilyen esetek miatt, nekünk magyaroknak ujjongva kellene kihasználnuk, hogy a nyelvünk "többet tud" és az anyakönyveink ennyire részletesek.
(Ellenpélda a részletek hiányára, szintén USA: a halottaknál ugyan szerepel a szülők neve, de a párkapcsolatra vonatkozóan csak annyi szerepel, hogy szingli, házas vagy özvegy. A házastárs nevét nem anyakönyvezték, legalább is az általam nézett esetekben.)
zerfer: Bár a név tényleg szerepel a feleség asszonynevében, sajnos létezik az a szabály, hogy ebből nem szabad megállapítanunk a férj/apa nevét, még úgy sem, ha teljesen nyilvánvaló, hogy az apáé a gyerek. Csak azért nem, mert az apa neve nem szerepel ott, nem másért. Elméletileg az '50-es évekbeli halottinál sem szabadna ezt megtenni, de ott érthető okok miatt szabályt kell szegnünk. És míg az utóbbinál szerintem a szabályszegés indokolt, az előbbinél a korábbi hozzászólásomban leírtak miatt (pl. a születésiben könnyen megtalálhatja az apa nevét is, ahogy a halálozás dátumát) nem az. A többivel egyetértek. Emlékszem még a lofsii elődjén gondolkoztunk azon, hogy hogyan kell indexelni azt, ha a gyerek halottijában fel van tüntetve a törvényes apa és anya, bejelentőként pedig a természetes apa. Közben azért kíváncsiságból megnéztem mit ír a témában Wenzel Gusztáv 1864-es könyve, íme: Törvényesek (proles legitimae) azon gyermekek, kik törvényes vagy vélt házasságból, és pedig annak kötése után legalább a hetedik holnapban, vagy annak megszűnése után legfelebb tíz holnap alatt születnek. Kik különben születnek, törvénytelenek; s ezeknek ismét két nemét kell megkülönböztetni ahhoz képest, a mint utólagos házasság álltal törvényesíttethetnek, vagy nem (p. o. házasságtörésből született gyermekek).
A gyermekek törvényes születése tehát azon jogi vélelmen alapszik, hogy nemzésök a házassági kötelék fenntartásának következése (…). Ezen vélelem feltétlen valóságnak vétetik, ha csak a nemzés lehetetlensége teljesen be nem bizonyítattik, p. o. az apa hosszas távolléte által. Az anyának, habár esküvel is erősített vallomása, hogy a gyermek más apától származik, elégséges bizonyítást nem képez.
Ehiztari: Az y-okkal kapcsolatban azt hiszem továbbra sem fogunk egyetérteni. A vonásos és hacsekes y-oknál (szinte) minden esetben vonásos és hacsekes ö-ő, valamint ü-ű betűket szokott írni az anyakönyvvezető a bejegyzésben. És mivel az ö-ő és ü-ű betűknél sem hagyjuk el a pontokat és ékezeteket, a ÿ-nál sem kellene ezt tennünk. Ha a bejegyzésben az ö-ő és ü-ű betűket csak pontokkal és ékezetekkel írja, de az y-t vonással vagy hacsekkel, szerintem is el lehet hagyni, már csak azért is, mert a Familysearch karaktertáblája nem tartalmaz ilyen betűket, ahogy egyik nyelv ABC-je sem. A nemek esetében sem igazán értek veled egyet. Ha a gyermek holtan születik, vagy csak néhány órát élt és nem kapott nevet, esetleg ismeretlen halottat jelentenek be, akkor érdemes indexelni a nemet. Amúgy én is szükségtelennek tartom, csak megnehezíti az indexelők/arbitrátorok életét. (Persze ha nagyon a familysearch-ösök fejével akarok gondolkodni/kötözködni, akkor feltehetem azt a kérdést, mi van, ha a keresztnév (Vincze) volt a téves, és a megjegyzésben leírt rokoni kapcsolat volt a helyes. Gyanút kelthetünk a nem beírásával, és a majdani családfakutató így akár rátalálhat az ükanyja, Mária Eulália, rég keresett, de az elírás miatt korábban nem talált halotti bejegyzésére.)
Ha nem látsz különbséget a két kép minősége között, akkor a második a Duplicate Image, és az elsőt kell indexelni.
Feltétel ehhez persze, hogy mindkét kép ugyanabban a kötegben legyen. Ha az egyik köteg utolsó képe és a következő elsője ugyanaz pl., akkor mindkettőt indexelni kell.
Sajnálom, hogy senki sem ért velem egyet, holott... Az FS szabályok eleve több sebből véreznek, elsősorban azért, mert általános, globális útmutatót adnak, nem országspecifikusat. Ha 100%-ig betartom őket, akkor a halvaszületéseket át kellene ugranom, mert a megfelelő rovatokba SEMMI sincs írva. A logikád szerint akkor sem írható be az apa neve, ha a halvaszülést az apa jelenti be, ugyanis a szöveg csak annyit mond, hogy a felesége ekkor meg ekkor szült egy holt gyereket. Ja hogy kitől? A szövegből nem derül ki, tehát ne írjunk be semmit, mert nincs egyértelműen odaírva, hogy a férj az apa. A fő probléma az, hogy ha nem írjuk be az apát, akkor szerencsétlen esetben (nem lett több gyerek, hamarosan meghalt valamelyik szülő) a férj vonalán kutatók sosem fogják megtalálni ezt a bejegyzést az adatbázisban. Ergo ez nem olyan, tulajdonképpen lényegtelen kérdés, mint a halott nemének illetve a gyerek vezetéknevének a beírása, vagy a Julianna/Juliánna, esetleg az Y versus Ÿ kérdés. Ezek sosem lesznek gátjai a későbbi kutatásnak. Természetesen ez csak az én véleményem, senki másra nézve nem kötelező... :o)
Ebben a kötegben minden egyes képen két bejegyzés van, így csak két rekordra van szükség. Kettőt ki kell törölnöd. Az első képen pl. a 2. és 3. üres, a negyedik pedig ugyanaz mint az első. Ki kellene törölnöd a harmadikat és a negyediket, a másodikat pedig kitölteni a könyv jobb oldalának az adataival, azaz az 55. számú bejegyzéssel. Ha rákattintasz a képre, akkor tudod mozgatni, vagy jobb oldalt lenn az image navigation fül alatt, vagy tudod a képet kicsinyíteni is, hogy átlásd az egészet.
Kattints File -> Save vagy a lemez ikonra. Akkor az eddigi munkádat elmenti a szerverre és onnan mi is látjuk. A bénázás miatt meg ne aggódj, mindenki volt kezdő.
