Emlékeim szerint olajos hőközlőt használó kolléga írta itt a fórumon,akinek van hőmérője a duplafalban,hogy alszesz lepárlásánál,akár 130 fokra is megugrik az olaj hőmérséklete.
A tafrina ellen már február utolsó hetében permetezni kell rézzel. Most mondjuk mínusz tíz volt, úgyhogy inkább március elején.
A rügyek pikkelylevelei alatt már kezdik áldatlan tevékenységüket. A későbbi rügyfakadás és az utáni permetezések már csupán szenteltvíz hatékonyságúak.
Van "modern" Besztercei ami ellenállóbb a szilvahimlőre és Chcanska Rodnának hívják. Szerintem egy az egyben Besztercei csupán a szerb nemesítőknek sikerült egy jobb magoncot találni. Hivatalosan a Sanley és a Besztercei keresztezése.
A másik pedi az, hogy hét -nyolc éves korára "kinövi" a fa. Utána már csupán néhány évjáratban nem is mindíg a gyümölcs felületének felén harmadán fél miliméteres besüppedt rész látható esetleg perzselés szerű részekkel eggyütt. Ez csupán esztétikai probléma. A hozzánemértők legtöbbször észre sem veszik.
De ha már növénytermesztünk
A moslékhoz szerintetek mennyi meszet kell adni hogy semlegesítse a savakat. Persze cefre kérdése is tudom. Én most hozattam egy főzdéből olyan húsz köbméter moslékot. Állítólag jó trágya.
Gabó magozza az epret, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy jobb úgy. Házilag úgy tudod megoldani, hogy a kiforrt cefrét vászonba (vagy négyrét hajtott sűrű szúnyoghálóba) teszed és kifacsarod. A visszamaradt szilárd részt föliszapolod egy kis vízzel, és újra kifacsarod. A föliszapolást aztán addig ismétled, amíg úgy érzed, hogy van még "anyag" a maradékban. Hátránya, hogy nagyon fölhígul az amúgy sem alkoholgazdag cefre.
...KIMAGOZNI??? az epret?...ugye viccelsz??...egyébként semmi extra...én fontosnak tartom a 3-körüli PH beállítást, mert nem mindíg tudom azonnal, a kiforrás után főzni...
...budafoki élesztő, pektinbontó és max 3% napfény...a jó pépesítés festékkeverővel azért is fontos, mert a csumája nagy részét, (ha nem szedted le) azzal ki lehet szedni...
...a kihozatal az alapanyagtól függ, úgy 5-8 lit/100-kg...
nem szabad túlzásba esni a levéltetvek elleni harcnál sem, sajnos a vegyszer leöli a természetes rovarellenségeket is, ami szerencsés nem súlyosan fertőzött esetekben kordában tartja a levéltetveket.
A szilvahimlő egy vírus! Nincs ellene közvetlen védekezési mód! A fa legyengüléséből adódó másodlagos, bakteriális, gomba...stb betegségek ellen esetleg... Az a baj, hogy a besztercei igen fogékony a himlőre, sajnos emiatt vannak fák amik nem nevelik ki a termésüketz, féléretten lehullanak, ez a tipikus himlővírus jel a levélen található sárgás foltok mellett. Tudni kell, hogy a besztercei vízigényesebb a többi fajtánál, sokszor azért terem gyéren mert nincs elég nedvesség a gyökérzetének. Érdekes volt tavaly, számos ismerősnél jól, kielégítően termett a besztercei, vajon miért? A talajban bőven volt nedvesség a tavalyelőtti igen esős idő után, ezért jó kondiba volt a fa a vírus ellenére is, és kinevelte a termését! Megsúgom van 3 db kétéves beszterceim az idősebbek mellett, nem vagyok hajlandó lemondani e nemes fajtáról, ha nem is minden évben , számos évben lehet termésre bírni a vírusérzékenysége ellenére is. Víz és tápanyag a lényeg! Egyébként minden szilvafajta szilvahimlő vírusfertőzött , de a legtöbb közülük ennek ellenére jól, jó minőségben terem. Stanley, cacansca lepotica, veres, bódi szilva, több ringlóféle stb.., az utóbbiaknak kis tulzással kutya bajuk nincs, igazi harcedzett , pálinkafák! :D
Viszont amitől most nagyon tartok, hogy a besztercei szilva szilvahimlős...eddig sose volt rajta termés, most hogy erre a fára külön figyelek és permetezem van bőven, viszont észrevettem a leveleken pár foltot ami gyanús...eddig ezek a tetveknek voltak tulajdonítva, most viszont semmi kártevő nincs rajta...hiába a 100% házihoz hozzátartozik a növények ápolása is.
