Egy térben lévő gőznek nagyobb az energiája az alatta levő víznél. Nyilván, mert tartalmazza a gőzzé váláshoz szükséges energiát.
Az én (mi) esetemben ennek nincs jelentősége mert pont ott van nagyobb energia ahol nincs ami átvenné.
Hő közlés szempontjából az olajnak csak annyi az előnye hogy több energiát lehet bevinni (nem kell) mint a 110 C fokos vízzel, ha kellő képen magasabb a hőfoka.
A tegnapi olajhőmérséklet vitához egy illusztráció, szilvacefrét főztem duplafalú olajossal, 4 helyre tettem hőérzékelőt: fedél, sisak, páracső felső vége és az olajba felülről belógatva.
Az olajhőmérséklet berogyik amikor a gőzzé válás elkezdődik és akeletkező gőz felfűti a sisakot, páracsövet. A lepárlás folyamán az alkoholvesztéssel együtt nő a cefre forráspontja és ezt követi a sisak, páracső és az olaj hőmérséklete is.
Elektromos fűtésem van, tehát egyenlete felfűtés, első cseppek után visszaveszem, utána egyenletes lepárlás.
bolo04
Nekem ezüsttel forrasztottak össze rezet és acélt, tehát lágyforraszással nem lehet, keményforrasztással igen .
Azért nem gondolod komolyan hogy ezt most hallom először ?
Természetesen ott is jelen van a hőközlés de lényegesen kisebb mértékben - ezt tapasztalatból is merem állítani - amúgy meg gondold csak még egyszer végig -- nyomás alatt nem fór a víz hisz azért tesszük nyomás alá ! jól gondolom?
Ha meg nem fór akkor számottevő győz sincs - ami gőz keletkezik az arra elég hogy fent tartsa a nyomást - de nem is ez a lényeg ami biztos más a 110C°víz hő átadása nagyobb mint a felette lévő fáradt gőzé ! :-)
fával, ágakkal, kéreggel meg mindenféle háztartási papírhulladékkal - csupa ingyenes holmival lehetőség szerint és elég lassan, mert 2 főzés megy le egy nap a 90 literes főzővel.
Volt itt szó habzásról, duplafal, szimplafal vitáról, főzési időről, és aminek a legjobban örültem, hogy Zsuzska is fával fűt:). Én is.
Ráérő időm rövidsége miatt, ebből most csak a habzást ragadnám ki.
Öreg Mesterem mondá, hogy ez a habzás probléma olyan mint amikor a kígyónak már le van vágva a feje, az ember tartja szemmagasságban, és nézi, vizsgálgatja, és a kígyó akkor harap bele az ember orrába.
Tehát, mikor már nem is számítasz rá, hogy baj lenne, mondjuk a főzés végén, mert már kiment az "anyag" nagy része az üstből, kicsit jobban megtüzeled, akkor fut meg az egész. Amúgy valami természetfilmben látta a kígyós dolgot. Ez az egyik kedvenc hasonlata.
Lényeg. Hoztak neki seprőt, főzze le. Mondták hoznak neki étolajat, hány liter legyen, mert ugye máshol is így szokták, étolajjal?
Az öreg mondá. Legalább 5 palack. Soproni Ászok formájában:), a főzést meg bízzák rá. Elővette a csutkára kipréselt, és őszröl elraktározott szőlőtörkölyt, azzal meghíntette a seprő tetejét, és szép óvatosan lefőzte. Szóval ha ilyesmi futós anyagot hoznak neki, meggy, cserkó, eper, akkor ő mindig ezzel a módszerrel dolgozott.
Ősszel mindig készül ilyen dolgokra. Valamennyit mindig tesz el a szárazra préselt törkölyből.
