Sajnos kavitáció ! Azért képződik, mert a prop felülete nem elég sima, és a kilépőél nem pengeéles. Nézz meg sokat használt propellereket, tele vannak kavitációs árkokkal. Polírozd fel tükrösre, és csökken a kavitáció.
Egyébként a nagyvákuum, és a mezei vákuum, között nem a nyomás nagysága a különbség, mert az ugye 0 bar vagyis kb -1 atm, hanem az, hogy mennyi benne a részecskeszám. A víz felforr egy injekciós fecskendőben is, ha megszívod, vagy a kerti kút búvárszivattyújánál, ha 7 m-nél mélyebbről akarsz szívni (nem nyomni).
"a levegő "bekapást" ne keverjük a csiga által okozott lehetséges kavítációval!"
Itt elidőznék azért egy hangyányit: amit a kismotorkáink zubogtatnak - az se nem bekapott-levegő - se nem kavitáció.
1) Nem bekapott levegő, mert a jelenség akár 20 centire a víz alatt is fenáll - ahol nincs módja kivűlről levegőt bekapni. A jelenség kb. ugyanaz, mint ha friss, hideg csapvizet vákuum alá helyeznénk - és az úgy elkezdene bugyborékolni, mintha forrna...pedig nem forr. Pusztán csak az oldott levegő távozik a vízből.
Ugyanez történik a csiga-levelek hátoldalán keletkezett vákuum miatt - tehát ott is kiszabadul az oldott levegő és az bugyborékol forrás-szerűen. De forrásról szó sincs.
2) A kavitáció viszont az valóban a víz felforrása - ugyanazon az elven, hogy kis nyomáson (pl. hegytetőn) alacsonyabb hőmérsékleten forr a víz. Akár 80 fokon is. Nagy vákuumban (pl. bazinagy propeller hátánál) viszont akár 15 fokon is forrni tud.
Ebben az esetben azonban, az oldott levegőnek nincs szerepe a jelenségben. .
Kénytelen leszel megvenni. Nem ollyan megfizethetetlen dolog. A használat után visszatöltöd,és elhasználod másra. Én soha nem csináltam,és mégis jó a hűtésem rajta. Igaz sós vízben nem használtam.
Azt a nagydarab nehezéket,amit horgonynak szoktak nevezni ollyankor nem szoktad használni? Vagy jól el van dugva a hajó mélyében,nehogy vizes legyen a vizikandúr? Ebben az esetben megértem a parton röhögcsélőket.:-))))
Helló! Véleményem szerint a háztartási boltokban kapható EXPRESS vízkőoldó a legolcsóbb és hatásos. Ez a termék nagyon jól végzi a dolgát 30 perc alatt!
Utánna a köznapi nevén TRISÓ-val még átmosod,őblited és kész a vízkőtelenítésed!!
Én még a hajó alját is ezzel a módszerrel tisztítom le, mikor megszáradt rajta minden!
Lelki szemeim előtt már látom, hogy a nyári topik összeröffenéseken két sörözés között, sebesség, és fogyasztásméréssel foglalkozik a csapat, lehetőleg 3 tizedes pontossággal....
Még egy kérdés az urakhoz: Van-e értelme, szükséges -e a motor hűtőrendszerét néhány év után vízkőteleníteni? Vagy olyan kicsi a természetes vizek vízkőtartalma, hogy felesleges? Valami enyhe dologra gondoltam, ecetes, szódavizes, híg vízkőoldós átmosás. A töményet ki bírja pénzzel? Azért gondoltam erre, mert azt hiszem, a nagyobb beépített motoroknak emiatt van közvetett, hőcserélős hűtőrendszere.
Ez a csiga, és emelkedés kérdés tényleg megkérdőjelezi a leírás hitelességét. Merthogy ezzel az emelkedéssel nem jön ki az említett sebesség.
Viszont van egy dolog amit nem szabad figyelmen kivül hagyni. A hajótest körül a víz áramlási sebessége változik, és vannak olyan pontok ahol a test sebességénél gyorsabban, és vannak olyan pontok ahol a test sebességénél lassabban áramlik a víz. A csavar által elérhető sebességet ez is meghatározza, hiszen ehhez a sebességhez adódik vagy minuszolodik a csavar által elérhető sebesség. Hogy hogyan azt még nem értem, de majd rájövők. Egy a BME hajótanszékén dolgozó úr azt mondta az a jó, ha a csiga nagyobb sebességű vízben dolgozik. Én ezt nem értem, pont ellenkezőleg gondoltam. viszont az tény, hogy az Atkin HC hajójánál az áramlás a test alatt nem olyan mint egy siklótestnél, hiszen még a test alatt össze kell zárodnia a vízszálaknak. És ott bizony más a víz sebessége, de hogy mennyi azt csak a jó isten tudja. Hogy ez a sebesség változás jelenthet-e annyit, amennyit itt jelent, azt nem tudom, de talán még ez is lehetséges.
Azt javaslom eltérés nélkül építsd meg, legalábis súlyban, vízalatti formában ne legyen eltérés. A másik: várd meg amig én befejezem a testet, és kipróbálom a motort, addig ne vegyél semmit. Ha tényleg nem éri meg egy 10LE egyhengeres dizellel foglalkozni, (zaj, rezgés, beépítési gondok, stb) akkor elég az én buktám. Ha viszont megéri, akkor rá érsz márciusban megvenni. Az én tesztem után, akár kölcsön is adhatom Neked a motort egy tesztre
Nekem nem az uszadékfa - hanem a hínár tesz be a csigán. De az nagyon.
Volt, hogy már leeresztett vitorlákkal, tempósan toltam kifelé motorral ......és egyszer csak nyekk, morgás lentről....és szégyen szemre ott álltam le 20-30 méterre a parttól - mert hínár csavarodott a csigára.
Ilyenkor persze remek oldalszél is van, amelyik tempósan kitol a sásba.... mire sikerül megtisztítani a csigát. Ez már kis ráadás, hogy "komplett legyen a szórakozás". Mármint azoké, akik ilyenkor a partról röhögnek a balfasz hajóson :-))) .
"aki a rómaipart környékéről startolna, akkor páran mi is ott sólyáznánk."
Mint új Bp-i lakos kérnék infót a Bp-i sólyázóhelyekről. Bármi érdekel, csak ne kelljen tejelni. Eddig egyszer (na jó 2x) próbálkoztam, a Horányi révnél, és a Lupa szigettel szemben, jó volt mindkettő, de több is kellene a felfedezésekhez, mivel nagyobb távolságok megtételéhez alulmotorizált vagyok (4 LE)
Azért vigasztalódj, ha fogsz egy kis uszadékfát, ami megakad a csizmán, mingyá lesz neked is. (bár az se "igazi") Bár már ott tartanánk, most elég kicsi rá az esély:-(
"Nóóó, látod'máá mijen vagy te iiis..." - elrontod a kis játékunkat. "Hát mééé ne legyen nekünk is egy icike-picike kavitációnk?"
Persze, hogy jól mondod. A "zubogás", amit mi tapasztalunk, az inkább a vízben oldott levegő felszabadulása...mintsem igazi kavitáció.
Persze, ez is káros a haladásra és kerülni kell - hisz ez is csökkenti a tolóerőt.
Az viszont tényleg döbbenetes, hogy akár csak 5 centinyi "nyomásnövekedés" miatt - a jelenség megszűnik...miközben az a nyomásváltozás a minimálisnál is csekélyebb.
Amikor nálam kezdőbbek érdeklődnek, hogy milyen mélyre engedjék a villanymocit ? - azt szoktam tanácsolni, hogy "csak annyira, hogy még hullámos vízen se "varrtyogjon" odalent." Persze, lehetne mélyebbre is - dehát az más okból nem túl előnyös. .
Látom óriási kényszert érzel arra, hogy beleköss bármibe.
Akkor most én is kötekednék veled egy kicsit:
Elsőként egy picit régebbi:Amikor Szemesen bemutattam a régi kishajóm motorját, akkor a nyájas kollégák egyszerűen "capuccino-keverőnek" nevezték. - Valószinüleg egy evezőt mutogattál motor gyanánt, ugyanis a capuccinót is kanállal keverik, arra pedig max az evező hajaz. A tej gőzöléstől lesz habos - nem hiszem, hogy vízsugárhajtóműved van.
Megfelelő áttétellel valójában bármelyik motorfajtából lehet nyomatéskosat...vagy pörgőset is csinálni... - Még véletlenül sem, semmilyen áttétel nem változtatja meg a motort. (Ha pirosra festet az autó karosszériáját az sem.)
A nyomaték nem varázsszó - mint sokan hiszik újabban - Nem, nem a nyomatékról hiszik ezt, hanem a teljesítmény nevű parasztvakításról.
Sok helyen hallottam már, hogy két egyforma teljesítményű motorból az egyik lehet "erősebb", úgymond - merthogy "nagyobb a nyomatéka". Hát pedig nagyon nem erősebb attól - legfeljebb alacsonyabb fordulat-tartományban adja le UGYANAZT ! a teljesítményt. Tehát mondjuk a Volvó FH 16-ost csak a fordulatszám külömböztetni meg a Ferrari Enzótól. Mindkettő 660 lóerős az egyiknek viszont 2500 Nm a nyomatéka. Tudom-tudom mindjárt méretezel egy olyan vátót amivel az Enzo motor is mozgatja azt a 60 tonnát mondjuk 82000 fordulaton (elárulom nem fog menni)
Nem véletlen az újabban 6 fokozatú kézi-...vagy akár 7 fokozatú automata váltók megjelenése is. Persze, hogy nem véletlen, de gondolkodjunk Béláim, milyen váltónak is hívják a "sebességváltót" helyesen? Nyomatékváltónak. Ha "feljebb" kapcsolsz azzal a nyomatékot csökkented - ez csak akkor megy ha van miből.
A hatásfok kérdésről meg csak annyit, hogy melyik (mondjuk 100 lóerős) motor fogyaszt kevesebbet, a dízel vagy a benzines?
"Vagyis: minél mélyebben van a csiga a vízben - annál nagyobb fordulattal lehet hajtani - kavitáció-mentesen."
Valóban így van, mert mélyebben nagyobb a nyomás. De én úgy tudom, nálunk a kicsi motoroknál az nem is igazi kavitáció, inkább a propeller előtt lecsökkenő vízszint miatt fentről levegőt "kap be" a csiga. Az igazi kavitáció az, amikor a csavar előtt a nyomáscsökkenés következtében felforr a víz, aztán a csigánál ezek a "buborékok" hirtelen összeomlanak, és ez károsíthatja a csigát. Én mondjuk 4 LE-vel nem tartok ettől:-)
"DIESEL vagy OTTO mindegy nem csak lóerőkkel kell jellemezni hanem a forgatónyomatékkal is!"
Azért a lóerő...az lóerő - az a fordulat és a nyomaték szorzata. Ugyanarra a lóerőre, ha egy motornak nagy a nyomatéka...akkor kicsi a fordulata..és fordítva. Vagy-vagy.
Megfelelő áttétellel valójában bármelyik motorfajtából lehet nyomatéskosat...vagy pörgőset is csinálni...attól függően, hogy mire is van szükségünk végsősoron. Attól az adott lóerő az adott lóerő marad.
Sok helyen hallottam már, hogy két egyforma teljesítményű motorból az egyik lehet "erősebb", úgymond - merthogy "nagyobb a nyomatéka".
Hát pedig nagyon nem erősebb attól - legfeljebb alacsonyabb fordulat-tartományban adja le UGYANAZT ! a teljesítményt. A nyomaték nem varázsszó - mint sokan hiszik újabban - az csak a teljesítmény egyik összetevője.
Más kérdés, hogy a laposabb nyomaték-görbével szélesebb fordulat-tartományban kapunk elfogadható teljesítményt (mondjuk a nominális 70%-át) - viszont ennek ára van máshol. A "lapos" motor kényelmes ugyan - de nem túl jó hatásfokú.
Nem véletlen az újabban 6 fokozatú kézi-...vagy akár 7 fokozatú automata váltók megjelenése is. Ez azért kellett, mert a jó hatásfok érdekében egyre inkább kezdik elhagyni az eddig istenített "lapos" nomatékgörbéjű konstrukciókat...és inkább az igen "csúcsos" verziókra állnak rá. .
Sokan elfelejtik azt hogy egy motort legyen az DIESEL vagy OTTO mindegy, nem csak lóerőkkel kell jellemezni hanem a forgatónyomatékkal is! Véleményem szerint ezek a kis diesel motorok elég hosszú löketüek lehetnek egy méretes lendkerékkel párosítva mert így legalább kis fordulaton viszonylag nagy nyomaték ki jön belőle! Tehát ahhoz az 5 lóerőhöz nagyobb nyomaték társul mint egy rövidebb löketü nagyobb lóerővel rendelkező motorhoz! Ami szerintem rosszabb mint a nagy nyomaték kisebb lóerő! Még össze is jöhet az a sebesség! Egyébként ezért jobb a turbodiesel motor az ökör nagy benzineseknél! A köbcenti a töredéke sújról nem is beszélve lóerő szinte ugyanannyi a nyomaték meg kétszer akkora is lehet! Eredmény: alacsonyabb fordulaton nagyobb nyomaték és lóerő vagyis a siklás hamarabb összejön! De ez csak a turbó miatt van így! Ha ez nincs akkor egy ilyen pici dieselnél nagyon jól kell méretezni a propellert vagy az áttételt!
Elvileg van. De leginkább az amerikaiság miatt. Amerikában (a 70-es évek végig, biztosan, most esetlegesen) SAE, európában DIN szabvány szerinti a teljesítmény. Ezért jön ki az Usaban magasabb teljesítmény.
"A dongó, repülési elméletek szerint nem tud repülni. Az aerodinamikai számítások szerint a test tömegéhez párosuló kis szárnyfelülete miatt nem képes rá. Ezt mi emberek kiszámoltuk. A dongó azonban repül. Nem tanult aerodinamikát és nem kétkedik saját képességeiben. Egyszerűen csak repül. "
