Így már beugrik, Tümmler volt, de nagyon pici, hosszú egyenes tengely végén volt a csiga. Az 1 LE-t csak saccoltam, mert már elég régen volt, akkor még lehetett a Balatonon motorcsónakkal is közlekedni.
én meg 2 diplomám ellenére néhány napig megint hanyagolom a topicot:( majd ha lenyugszanak a kedélyek akkor talán mehetnek a dolgok a normális medrükben tovább:)
itt motorcsónakázásról folyik a szó eredetileg, a fizikának meg---mivel kb 40 éve tanultam--- lusta vagyok utánnanézni / tanulni :)
azért hajrá egyik nehagyd magad másik!
bár már kavitállna a csigám ott a hajó végén:)..., síma ügy lenne hehe
na, hogy a topic eredeti témájánál maradjak! tapasztalat: diesel motor 310+ le
a mostani gondom, h. nem tudok gyorsabb áttételt tenni az alfa 1 /gen.II. hajtásba, a jelenlegi áttételem 1:1,5...
MARCI! a hajót a tolóerő hajtja nem a menetemelkedés! a tolóerő meg a csiga által megfogott víz bizonyos felgyorsítása miatt keletkezik... F= m x a na itt lehet a vauvau elásva.. elméletileg minden hajóhoz hozzá lehetne/kellene igazítani a csigát az adott feladatra ... sportoló koromban komplett csigasorom volt az adott hajóra/motorra... ami jol ment pl szegeden, az nem volt jó almásfüzítőre...(bár ott is nyertem 1984?85?már nem emléxem...)
Nem azért jöttem a topikra, hogy fizikaórát tartsunk, de minden tudomány annyit ér, amit használnak belőle.
Egy régebbi hozzászólásban volt, hogy az 5LE motor hogy viszi a halászladikokat.
Ezek áramlástanilag kitűnően épített csónakok, nem CAD-el tervezték, de jól vannak építve. Szaktekintélyek szerint is legaláb 6-8 kn-al is tud menni.
Valamikor a Balatonon egy böhöm nagy, palánkos építésű csónakkal csónakáztam, egy NDK-s oldalmotorral volt felszerelve, lehetett vagy 1 LE. Jobban ment vele, mint a kis gumibocik 2.5 LE Yamahával.
Csak kimásoltam részleteket az írásodból,----------
gyakorlatilag szétszakad. Belső folytonossága megszűnik, hézagok, rések keletkeznek benne a pillanatnyi
Ezek szó szerint vákuum buborékok, tehát nem gőzbuborékokról van szó. Nincs bennük semmiféle gőz, de mivel a vákuumnak kitett folyadékok forráspontja sok esetben
drasztikusan
----------és az idézett WEB-lapról
A kavitációs (gőz)buborékok az áramló folyadékban hirtelen fellépő nyomáscsökkenés hatására keletkező apró, pár milliméteres gömböcskék. A nagy nyomású tartományokba érve gyorsan összeroppannak, és ha az eltűnésük egy fémfelület közelében következik be, adott méretű (szintén milliméteres) gödröt vájnak bele. A megjelenésükhöz elegendő mindössze 4-5 atmoszférányi nyomáskülönbség is, tehát már a kerti slaugban is létrejöhetnek, ami ettől furcsa, pattogó hangot ad locsoláskor.
Erről a témáról csak ennyit,- meg még azt, hogy a fizikai-kémiában a forrás nem a konyhai vizforralásban merül ki.
"Azt nem írtad,hogy kamion hűtűrendszerét akarod 40-50l-rel vízkőteleníteni? Mert nekem elég 2liter és kész is."
Nem kamiont akarok tisztítani, de ekkora a próbaedényem. Ha neked elég a 2 liter, írd már le lécci, hogyan csinálod. Tudom van alul egy mosófurat, de azt hogyan használod?
No miként változik a világ:))))) Ez most nem neked szól:
A hajócsavar kavitációjánál semmiféle forrás nem jön létre. Idézek: "Ha egy nagy nyomású folyadékban hirtelen nyomáscsökkenés következik be, az anyag gyakorlatilag szétszakad. Belső folytonossága megszűnik, hézagok, rések keletkeznek benne a pillanatnyi mozgási viszonyoknak megfelelően. A folyadékok azonban nem úgy szakadnak szét, mint a szilárd anyagok. Nem néhány darabra esnek szét, némi törmelék kiséretében, hanem a rendelkezésükre álló teret nagyjából egyenletesen kitöltve cseppekre robbannak szét. A cseppek között pedig apró üregek, üres lyukak keletkeznek. Ezek szó szerint vákuum buborékok, tehát nem gőzbuborékokról van szó. Nincs bennük semmiféle gőz, de mivel a vákuumnak kitett folyadékok forráspontja sok esetben drasztikusan megváltozik, mikro gőzösödésre késztetik az őket körülvevő anyagot.
Akik többet szeretnének erről a dologról, jelenségről tudni, látogassák meg
Sokszor elgondolkozom azon hogy vajon ebben az országban az iskolákban nem egyforma fizikát tanítanak? Most azon ritka alkalom egyike vagyon, mikor találkoztunk az eszmebarikádon, ugyanazon az oldalon.
Egyforma fizikát tanítanak, csak mi nem tanulunk egyformán!:-))
(Lásd. közúti közlekedés, vizen való közlekedést, stb. Egyforma a tananyag, mégis milyen sokfélén adjuk elő. Vannak pl. akik nem átallanak mentőmellény nélkül hajózni, pedig rájuk is ugyan az a szabály vonatkozik). :-)))
No Pitty igazad van. Arról meg már nem is szólok hogy pl. akik itt a kavitációról írnak azoknak illett volna visszakeresniük ezen a topikon, és csak utána írogatni. Vagy legalább rákeresni a neten. Sokszor elgondolkozom azon hogy vajon ebben az országban az iskolákban nem egyforma fizikát tanítanak?
Ritka nagy baromságokat olvastam AZ ELMÚLT NAPOKBAN,, ezért nem is szóltam hozzá.
Kérésem:
Mielőtt bárki-és főként az újakhoz szólok- bármit is írna, előbb olvasson vagy keressen vissza a topikban.
Amúgy ez nem a "fizikai törvényeket keresők és véleményezők topikja", hanem a motorcsónakosoké.
Teljesen igazad van a kohéziós erővel, mivel egy folyadék akkor kezd el forrni, ha a gőzmolekulák nyomása által kifejtett erő nagyobb mint a kohéziós erö.
Jaaaaaajjjj! Mit okoz közben az adhéziós erő!? Ekkora baromságot!!
Ott a jó öreg gugli, nézd már meg mi az a forráspont! Attól, hogy szívod azt a kurva folyadékot, még a környezeti nyomás nem változik. Amikor egy pohár vizet üvegbúra alá tesznek, s csökkentik a búrában a nyomást, akkor kezd bugyborogni a víz!!
Nagyon érdekelne a véleményetek, hogy miért nem zuhan a földre a föld körül keringő ürhajó, s miért van benne súlytalanság.
Teljesen igazad van a kohéziós erővel, mivel egy folyadék akkor kezd el forrni, ha a gőzmolekulák nyomása által kifejtett erő nagyobb mint a kohéziós erö.
Tehát a folyadékoszlop megszakadása azért következik be, mert a vízoszlopban jelenkező nyomáscsökkenés hatására megjelennek a gőzmulekulák, amik buborékokká állnak össze.
A kavitációhoz nem kell száz lóerő, ha szörföztetek volna, akkor ismernétek az éles fordulóban jelentkező spin out jelenséget, amit a kavitáció okoz.
Egyébként a szódavízben (sörben) sincs annyi gáz, ami egy kavitáló propellernél (göz) képződik.
Mint említettem az imént, a kerti szívó-nyomó (tehát NEM búvár!)-szivattyú vízoszlopa meg nem azért szakad meg 7 méternél, mert felforr a víz...hanem mert annyi szakítóerőt bír a vízmolekulák kohéziós ereje. Azért egy ilyen orbitális marhaság szokatlan Tőled, vagy mégsem?:-))
Veszprémben olyan kemény a víz, hogy kalapálni lehet rajta. Kb. havonta úgy eldugul tőle a kávéfőző, hogy aznap instantkávét iszunk.
Lágy vízzel finomabb az étel, zamatosabb a kávé !
A keménységet okozó oldott sók a vízben ízrontóak lehetnek, ezért a kemény vízből készült étel és ital íze is más lehet.
Például egy kiváló tea vagy kávé elkészítésénél nemcsak a jó minőségű alapanyag, hanem a jó minőségű víz is alapfeltétel. A túlságosan kemény víz tönkre teheti a legfinomabb tea ízét, aromáját is. A lágy víz pedig a közönséges teát is feljavíthatja.
Megoldás???? Otthoni víztisztító és lágyító! Majdnem olyan jó mint a Gösser birra!!
Ajaj, hagyjuk a dolgot, mert jön Beer-ci, oszt jól lebajszint, hogy már megint fizikázok. Egyébként egy egyszrű egyensúlyi helyzet az ami a jelenséget magyarázza. A vákuum nagyságától függ, hogy milyen magas vízoszloppal tart egyensúlyt. Vákumot meg csak ott lehet létesíteni, ahol nyomás van, (pl. az agyamban):-)
A világűrben egy centit sem tudsz szívni, a tengerszinten nagyjából 9,81 méter, elméletileg, de egy olyan bolygón, ahol a felszíni nyomás nagyobb mint a földön, ott még nagyobbat lehet szívni. :-))
Azt nem írtad,hogy kamion hűtűrendszerét akarod 40-50l-rel vízkőteleníteni?
Mert nekem elég 2liter és kész is. A trisó a vegyületben lévő savbázist közömbösíti olcsón. Amúgy igaza van GPS-nek a ételecet is megteszi, csak qva bödös, de hasznos.
A hajó-vagy csónakmotorok hűtűrendszere szerintem se vízkövesedik olyan gyorsan hiszen általában lágyabb a csapadék víz!
A vízkeménység mértékegysége az ún. német keménységi fok. Egy német keménységi fokú (jele: dHº) az a víz, amelynek egy literjében 10 mg kalcium, magnézium, és egyébb só található.
Lágyvíz: < 7 dHº
Keményvíz: 7dHº < > 17 dHº
Nagyon kemény víz: > 17dHº
A tavi illetve folyami vízek hazánkban 10-12dH ezért nem jellemző a gyors, könyörtelen hűtűrendszer vízkövesedés a csmotorokban.
Mert van egy elmélet, meg ugye a gyakorlat. kb 10 m lenne az ideális elméleti, de a 10-15 °C -os víz már 0. 1 bar -nál forr, ez kb a 10 ből -1 m, a vízben oldott gázok vannak, amik már ennél kisebb nyomáson is felszabadulnak, na és a kavitáció a durva öntött szivattyúlapáton elegendő ahhoz, hogy megszakadjon a vízoszlop folytonossága, és a szivattyúzás megszűnjön.
Nézd: nem szerencsés összekeverni az oldott levegő zubogó távozását...a forrással. Köze sincs egyiknek a másikhoz.
Amit a kis villanymotor produkál 20 centi mélyen, az nem forrás...hanem az oldott-levegő kihajtása. Ha nem lenne oldott-levegő a vízben, az égvilágon semmit sem látnánk az említett jelenségből.
Az igazi forrás viszont akkor is beáll, ha egy molekulányi levegő sincs a vízben. Attól a forrás még forrás - és az akár +10...15 fokon is létrejöhet...megfelelő vákuumban.
Mint említettem az imént, a kerti szívó-nyomó (tehát NEM búvár!)-szivattyú vízoszlopa meg nem azért szakad meg 7 méternél, mert felforr a víz...hanem mert annyi szakítóerőt bír a vízmolekulák kohéziós ereje.
Úgy akartam mondani, vagyis írni, hogy lábszelepes kútszivattyú, mivelhogy régen még nem voltak búvárszivattyúk, egy sima egylapátos volt beépítve a kútba, és néha nyáron amikor nagyon leapadt a kút szintje, megszűnt a szívás.
Nade palkó kollega! A búvárszivattyú az nem szív egy szálat se...az csak nyom. Nyomni viszont akár 300 méterről is, ha azt kérjük tőle és elég erős hozzá.
Pont attól "búvár", hogy vízbe van merítve...vagyis nem kell szívjon, csak nyomjon. .
