De jó, már be se kell írnom, megy ez nélkülem is :-)).
Más: egy ismerősömnek van négy (vagy kettő) átadó Sky jegye március 2. hétvégéjére Rómába. Elég jó hétvége, érdemes lehet elszaladni arrafelé :-). Ha érdekel valakit, megadom az elérhetőségét. Az enyém tmatlakkukacgreptonpöttyhu.
asszonykád is küldjön topiktáblát, és szólj a munkatársának (tudod, amelyik nem a barátod), hogy ő is, mert jön a hideg kakaóba áztatott kiflicsücsök...
Már régóta terveztem egy résztávozós edzést és tegnap jött el a nap. Megnyugtatott, hogy még szakadó esőben, szemüveg nélkül (ezáltal félig vakon) is tudok 7 perces 2000 métert. :-)
Szivem megszakad de nem tudok menni BükkiKire. Pedig szebb túra kevesebb van itthon. Helyette marad a Normafa 20. De ha már ott vagyok, két kört kéne menni. Reggel 7-től 9-ig van rajt. Hétkor indulunk, nyomunk egy kört majd 9-kor kimegyünk a másodikra. :-)
Mindjárt biztosan jön a Balázs is és megmondja a frankót, de, hogy addig is elkerüld a stroke-ot :-), elmondom, hogy én úgy hallottam, hogy a várólista nem azt jelenti, hogy feltétlenül csak akkor kapsz szereplési lehetőséget, ha valaki visszalép. Balázs abban bízik, hogy (idézem :-) "megenyhül az Encián szíve", és, hogy így valamivel többen nevezhetnek-indulhatnak majd a T100-on, mint százan. Szerintem jók az esélyeid...
(Egyébként megnéztem a 26 perces filmet, aminek a linkjét felraktad a Mont Blanc-ról, igazán lelkesítő volt. Egyszer majd én is, ha belefér az edzés- és versenyterveimbe...)
Balázs, ez így tényleg tűzveszélyes, szedd le ! Mi egyszer régebben majdnem szívtunk egy ilyesmi konstrukcióval, de ott a lámpa gyárilag volt így megcsinálva, és a meleg hatására deformálódott, majd az anyag hozzáért az izzóhoz, és elkezdett megpörkölődni, füstölni, ...stb. Persze a lámpa a végén a kukába végezte.
Én viszont jelentkeznék a PH-ra, de csak kérdőjellel,ugyanis épp most váltottam melóhelyet és nem akartam az új helyen azzal kezdeni hogy: "akkor 11.-én engedjetek már el!"... De jövőhéten megpuhítom őket! ;-) Remélem :-/ Szerintem ;-) Ja! Idöterv? Hááát a tavalyi1.49 10-nél legalább 1 másodperccel jobbat szeretnék! :-D (ugyi azért már megéri leutazni 600kilit?)
Te -balazs-!!! Ugye a várólista nem azt jelenti, hogy csak akkor,ha valaki visszalép?.... :-(((((( Monnyuk én még a várólistán sem vagyok egyenlőre... :-( Nem valami jók az esélyeim ugyi?
A gyors futásnál jobban átpréselődik a vér, ezért van, hogy a félmaraton végére se zsibbad a talpam. Míg lassú sétánál párszáz méter után meg kell állnom "kilógatni".
Huhh, igen, a célmeghatározás szép dolog:) A Bajnoksággal kapcsolatban egyáltalán nincsenek vérmes reményeim (még utolsó előtti helyben sem bízom, mert nem is az a fontos). Nincsenek, mert tisztában vagyok a korlátaimmal - nem vagyok egy veszett gyors vágtázó, és valószínűleg 20évesen már kicsit késői lenne elkezdeni egy rövidebb távokra kihegyezett futópályafutást (és nem csak késői, de igényem sincs rá kifejezetten - mármint a pályán történő 3k-5k közötti versenyzésre). Hogy mégis mit szeretnék ettől a versenytől? Pédául azt, hogy kipróbáljam, mire vagyok képes ezen a távon gondos, az eddigieknél szakszerűbb, de nem mindenáron való felkészüléssel. (gyakorlatilag úgy beírnék valamit az életem legjobb 5k-ja rovatba:)) Az pedig külön nagyszerű lenne, ha valamelyik versenyzővel lépést tudnék valamennyire tartani (tehát leginkább az utolsó előttivel:). A jelenlegi legjobb 5k-s időm 18:55 (2006szeptember), ebből is látszik, hogy 1000m körül aránytalanul lassú vagyok már. (1,5k-s tesztkörömből amúgy 1k földút és az eleje enyhén, de folymatosan emelkedik, nem mintha számítana..) De, mint említettem, eddig nem is volt kiemelt szerepe a gyorsításnak, soha nem futottam repülőt, fokozót, iramváltásokat sem szoktam csinálni aszfalton (csak kényszerűségből...) és a fentebb említett táv a legrövidebb irányadó tesztszakaszom. Valószínűleg ha végeznék minőségi(bb) edzésmunkát, akkor az eredméynek is javulnának, csak az a kérdés, hogy merre? Mit? Az idei fő cél a félmaratonok további (remélhetőleg jelentősebb) felgyorsítása és esetleg egy maraton nyáron(végén inkább)-ősszel. Persze csak aszfalton. Terepen pedig nincs megkötésem távban, mert ott gátlástalanul belegyalogolok, ha kell. Nem lassultam jelentősen tavalyhoz képest (és még aránylag hideg is van, úgyhogy nem is próbálgattam igazán a sebesség növelését). Edzésként februárban 5 és 10 közötti aszfaltos futásokat és 20 és 30 közötti tt-s örömfutásokat csináltam. 5 és 10 között általában 4:10 és 4:40 közötti átlagokat hoztam - lassabb futások során beállnak a vádlijaim, úgyhogy nem is tudok mérsékeltebb tempóval edzeni most. Tehát jelenleg itt tartok: képességeim szerények, céljaim mérsékelten megmásíthatlanok, lelkesedésem azonban határtalan:)
Engem az lep meg, hogy rövidebb távokon milyen gyors tudsz lenni, látszólag gond nélkül. Persze nem beszélsz róla, hogy egy nagggyon jól megfutott hendi után vannak-e lábproblémáid. Mindenesetre, Te tudod, hogy mit csinálsz (és az eddigiek Téged igazolnak:-)
ma megmutattak nekem egy ujsagbol kiszedett kepet, amin egy futok kozott " nagy tekintelynek" vagy azt mondtak, hogy "van neve a futok kozott", na nem tudom milyen szofordulattal csinaltak az illetobol fel istent, de nem is az a lenyeg. szoval ez a csoda volt lathato az ujsagban. par oldallal hatrebb meg en:) kesz szegyen. meg ma sincs adatom a pulzusomrol, meg ma sem tudok rendesen bemelegiteni, (rendszerint sehogyansenem melegitek be ) es meg is ott vigyorgok egy szaklapban:) kezdek beallni a sorba es en is nagyarcu futova leszek szepen lassan:)
Ezt ismerem. És, bár más aspektusból, de hidd el, szinte mindannyian, akik már futottunk maratonit, tudjuk, milyen messze van a 33-tól a 42. Mindkét lábbal is. De egy extrán érzékeny futóművel, mint a tiéd, tényleg nem kell feltétlenül erőltetni a dolgot. Bár, ha egyszer mégis, az nagy ajándék lesz, az biztos. Olyan, amit sokáig ünnepelünk majd!
Na. Alvás közben megfájdult a talpam. Este még kutya baja, letoltam a 10 kilós kis körömet, azt' reggel alig tudtam lemászni a galériáról. Még ilyet...
Neked kell eldöntened először, hogy mennyire fontos ez az egyetemi bajnokság, illetve milyen más céljaid vannak.
Két és fél hónap alatt csodákat lehet tenni (vagy legalábbis meglepően sokat javulni ötezren... :)), de nem tudom, tényleg megéri-e. Vannak a számnak egyetemista specialistái (egészen közelről ismerem az egyik favoritot :)), tehát nem garantált a sikerélmény. Ahogy írod, 3:30-as ezret tudsz most. Ezt a tempót el tudod érni május közepére ötezren is, de valószínűleg még így is a lekörözéssel fogsz küzdeni. Nem biztos, hogy a befektetett speciális munkát utólag hasznosnak fogod tartani.
Persze, ha tényleg rövidebb távú versenyekre szeretnél készülni, és nem csak egyszeri kirándulásnak szánod, akkor vágj bele bátran.
Ha leírod, hol tartasz a felkészülésedben most, szívesen segítek én is, bár vannak itt nálam jobb (mai és egykori) ötezresek... :))
Akkor az első NEM ULTRAtávú verseny. Mert ha jól sejtem, a Terep Ultra Kupa első két fordulója volt a kettő. Kicsit még az volt bennem, hogy azok túrák, bocs..
Pécs-Harkányra én is. Nekem egyéni frissítés szükséges. Ugyan még csak tavaly voltam, de akkor rendesen vattát köptem, már annyira szomjas voltam időnként. Pedig tényleg nem volt túl meleg aznap. Egy lelkes drukkoló megkínált egy kb. 1,5 literes palackból, na az nem volt semmi! A fülemen is jött a buborék, amikor belekortyoltam futás közben. :) Megköszöntem, de rögtön javasoltam, hogy a további kínálgatások előtt rázza ki belöle a szénsavat.
persze. legalább 3 emberről biztosan tudom, hogy igen.
tavaly nem voltam. tavalyelőtt elég gyenge volt a frissítés (víz meg talán valami teának csúfolt cukros lötyi), de mivel hideg volt, nem is kellett sok minden.
Emlékszik valaki, hogy tavaly milyen volt a frissítés? Most ezt írják: a 15. és a 20. km-nél (Szalánta és Túrony) meleg tea és víz, a célban meleg tea.
Pécs-Harkány: ha tudok menni (szeretnék! :), mennyit érdemes futni előtte a héten? Eddig idén átlag 25km-t futottam hetente, legtöbbször 30km volt, a leghosszabb most hétfőn 15.6, előtte max. 12km volt párszor. Azt gondoltam, hétfőn futok 12km-t, aztán szerda-péntek 6-6kmt. Ez így jó lenne szerintetek? Ha nem, hogy lenne jobb? Előre is köszönöm a véleményeket. :)
Nekem is van egy kis papír tájfutó bója az előszobai üzenőfalra akasztva, pedig rég voltam tájfutni. (Viszont annál többször álmodom róla, ideje lesz végre elmenni egyszer egy versenyre.)
én is elvagyok a MAF-fal, de a T100-hoz illetve Davoshoz (két idei nagy célom) nagyon sok hegyi edzés kell, ráadásul az alapsebességemen is kellene javítanom, és az első MAF-fal kizárt, a második meg MAF-fal lényegesen lassabban jönne, mint most szeretném. de jövő télem megint maffozni fogok. mert jó :-).
Én a MAF-fal elvagyok, viszont a pulzusmérőt kezdem nem csípni az utóbbi időben. Nélküle sokkal jobb, és szabadabb érzés futni. Mondjuk sosem szerettem igazán egy rajtam feszülő szíjat. Úgyhogy gondoltam kipróbálok egy pár hetet pulzusmérés nélkül futni, de úgy hogy a tempóm ne változzon az eddigihez képest, olyan "érzésre futást" szeretnék. Aztán reménykedem hogy hátha feltalálják hogy az egész pulzusmérő ketyere egy órában van benne és kész...
Tájfutóversenyen kiakasztják és ez jelzi az ellenőrzőpontot. Sokszor ttúrán is használják. Nekem a kertembe kéne, hogy a vámpíroknak és a farkasembereknek jelezzem, hogy hol lakom.
551 kiliig jutottam két hónap alatt (283-268-as bontásban), a január lényegesen kevesebb a tavalyinál (358), viszont lement mindkét YT50 és (kop-kop-kop) nem nyavajog semmim egy kéthetes szünetért (eddig szinte minden télen volt), szóval asszem kezdek ésszel futni, ami nem rossz. MAF ezzel egy darabig befejezve, most egy kis dimbdomb meg egy kis résztáv (az csak a tényleg jóidővel), aztán meglátjuk. eddig összeírtam, hogy mit csinálok T100-ig, hát csúnyán néz ki nagyon :-)))
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
nicknév, név, e-mail cím, telefonszám.
az emilcím pls működjön, oké? :-)
Határidő: 2007. március 2. 16:00
Postázás: 2007. március 5. délelőtt
AKI A TAVALYI TOPIKTÁBLÁBÓL SZERETNÉ ÁTMENTETNI AZ ADATAIT, AZ ÍRJA MEG, KÜLÖNBEN NEM LESZ BENNE!
Nem akartam én kompromittáló adatokat megtudni Rólad, az érdeklődés inkább annak a titkos reménynek volt tudható be, hogy esetlegesen velünk tartasz. Nem baj, legalább integettünk jókat :-)
Épp cipő vásárláson töröm a fejem, amikor meglátom az egyik nagy bolt akciós reklámját. 3 cipő van benne: Nike Superfecta, Reebok Sportsrunner (nem Sport Runner?), és Adidas Fortitude. Tud bárki bármelyikről bármit? :)
Ismét edzéstanácsra lenne szükségem. A (szokásosan jelentkező) váratlan esemény jelen esetben az, hogy az egyetem kötelez az egyetemi bajnokságban való indulásra - megfelelő számban (futás:), amivel nem is lenne baj, de ez 5000m-t jelent konkrétan. Én meg még életemben nem futottam atlétikai pályán (azt se tudom, hogy ez most térdelőrajtos-e:D) és egyelőre kicsit lehetetlennek tűnik a feladat számomra (mármint, hogy ne legalább 2 perc hátrányos utolsó legyek).
A kérdésem tehát az, hogy hogy érdemes 5000m-re edzeni? Heti több (pl 2) gyorsítóedzéssel? Főként pályán? Nagyobb szerepet szánva a felsőtest edzésének is? Nem célom hihetelen idők elérése, pusztán a saját korlátaimat szeretném kitolni -reálisan és biztonságosan. Gyorsító edzés számomra eddig 1500-as részben terep és enyhén emelkedő körök futkosása nagyobb erőbedobással. Így születtek 3:30-as km-ek. (5:15-ös körök). (nem utolsó szempont, h a hosszabb távokon is javulnék, ha nem nyírnám le magam) Vagy csináljak mindent úgy, ahogy eddig?
Tehát mit tenne Ön az adott szituációban?:)
(ja, és mindez közelebbről meg nem nevezett május közepi időpontban. Remélem nem ütközik a T100-al, de ha nem tudok menni pontőrködni, azt a lehető legkorábban jelzem!)
Egyesítheted az előnyöket: váltogasd a két pályát :-) Én is szoktam, ha erősíteni akarok, többször választom a nagyobb szintet; ha úgy érzem, lazábban kell mennem, akkor többször választom a kisebb szintet. A helyedben most először még gyakrabban választanám a szintest, március második felétől gyakrabban a szintmentest.
rég írtam ide, olvasni olvasok. tanácsra lenne szükségem.
ugye debrecen maratonra készülök.
ma változtattam a megszokott 10 killis körömön ami viszonylag szintes volt, találtam egy másik 10 killis minimál szinttel. na most a régin kényelmesen 45-46 perceket futottam. ma a minimál szintesen 42:22 lett. nem szoktam sose kihajtani magam, ma sem tettem, viszont ezen az eredményen meglepődtem.
most nem tudom hogy melyik körömön folytassam az edzéseim. mert ugye debrecen sík, viszont talán a másik körön talán jobban tudom fejleszteni az állóképességem, vagy ez hülyeség? a minimál szintes mellett meg az szól hogy hasonló debrecenhez.
nem tudom mit tegyek. tudtok segíteni? előre is megköszönöm!!
Nem tudom mi volt ma, úgy indultam mint rendesen, semmi extra elvárás az edzéssel kapcsolatban, aztán megfutottam az évi legjobb terep 15 kilcsimet. Vajon mi lesz holnap, pihinap után, az első edzésen szoktam menni a leggyengébben egy adott héten belül, szóval, holnap, holnapután........:-)
-balazs- Valamelyik nap láttam hogy 101-en jelentkeztek már a T-100-ra, sajna magamat még nem láttam a listán így tűzoltás gyanánt ma gyorsan befizettem a nevezési díjat... ;-) Ugye nem fogják visszautalni a címemre? :-(((
(Folytatom az egy hónapja megkezdett nyilvános fogadalomtételt)
Egy hónapja kezdtem 30 perc körüli Szigetkörrel. Heti 2-3 futás a célom. Havonta futok egy 2 km-es tesztet. Az első teszt januárban 10:10 lett.
Februárban először két hetet betegeskedtem, de aztán belehúztam (persze a magam szintjén). Szóval 28 km, 5 alkalom (ebből 18 km / 3 alkalom az utolsó héten). Lesz több is. Készülök a Vivicittára.
Tegnap megfutottam a hvai tesztet. Volt két előnyöm: egyrészt jobban ismertem a pályát, másrészt haverom jött velem és jól megfuttatuk egymást. Ez eredmény 9:15, azaz van fejlődés.
Marcius végén új beszámoló, minden kezedőnek és újrakezdőnek hajrá!
Ja, és amit már mondtam: a BSI Balaton Szupermaratonja a legkevésbé sem konkurenciája a Zöldgömb Balaton-körének, nem hiszem, hogy ettől változna a részvételi arány a nyári versenyen. Az időpontról pedig még annyit, hogy a Balaton-kör és a Fertő-tó kör esetében a Zöldgömb éppen saját versenyeit rivalizáltatja, elég nehéz két hét alatt regenerálódni két kemény verseny között. Akinek ez a nyári hőségben megy két hét alatt, az tavasszal is meg tudja csinálni egy hét alatt.
Nem számítottam arra sem, hogy a BSI ilyesmire adja a fejét, de hasonlóképpen meglepődtem Ujj Zoli "szennyesteregetésén" is. Nem titok, hogy a Zöldgömb versenyein vagyok az utóbbi időben a legtöbbet (és terveim szerint ez nem is fog változni), de ez a mostani írás egy kissé erős több tekintetben is. A BSI-nek igenis bőven akadnak ötletei, küztük sok jó is. Lehet ugyan spanyolviaszt emlegetni, de attól még, hogy más előtte használta az útvonalat, nem kellene az ötlet lenyúlásáról beszélni. A BSI évek óta sikeresen jelen van a Balatonnál. Egyáltalán nem meglepő, ha a kedvező "utószezoni" tapasztalatok alapján az "előszezonban" is akarnak egy kicsit "forgalmat élénkíteni". A Balaton adja magát, sok variáció nincs a rendezésben. 3 nap túl sűrű lenne, 5 nap már nagyon híg a váltóknak. A névhasználat valóban kissé problémás, de mit lehet tenni. Mondjon jobbat valaki.
Elegánsabb lett volna hagyni a dolgot szerintem. Már korábban említettem: biztos vagyok benne, hogy ha a BSI pár éven belül nem tud nagyságrendileg félezres mezőnyt megmozgatni a Balaton körül, akkor jó esélyt látok arra, hogy nem csinálják tovább. Ha sikerrel járnak, akkor a Zöldgömb nem szólhat semmit: nekik tíz éves múlttal csak pár tucat versenyzőt sikerül megmozgatni egy-egy alkalommal. Ha belebuknak, akkor utólag is lehet azt mondani, hogy "no lám, BSI".
Elolvastam. Nagyon sok dologban igazat adok neki, egyet kivéve: nem hiszem, hogy a BSI szándékosan a Zöldgömb tönkretétele céljából határozta meg a verseny időpontját. Nem nagyon van lyuk a BSI-s naptárban. egyébként pedig, az az érzésem, bárhová teszik is, Ujj Zoli sírna valamelyik versenye miatt.
Az viszont valóban teljesen jogos, hogy finoman szólva nem elegáns, ahogy névvel együtt, szinte egy az egyben lenyúl egy versenyt a sportiroda. Megint más kérdés, hogy etikátlan eljárás ide vagy oda, a résztvevők minden bizonnyal sokkal jobban járnak a BSI-val.
Elolvastam, tényleg érdekes volt. Kíváncsian várom a BSI reakcióját -- ha nem reagálnak, az is válasz. Persze Ujj Zoli írása ütősebb volna, ha az ő versenyén még soha nem tévedtek volna el a futók, és a két rendező közötti választás szempontja tényleg csak az volna, amit ő írt ("Az azonos típusú versenyek közül a futók azt fogják választani, amelyiknek nagyobb a reklámja, nagyobb a díjazása, nagyobb a show, a felhajtás körülötte. Tehát a nagyobb tőkeerővel rendelkező versenyszervező versenyét választják."), és nem utalnának a tapasztalatok másféle különbségekre is. Mindenesetre megértem Zoli indulatait!
De azon is gondolkodtam, h a Te és hasonló kaliberűek sebessége és 0 zsírja mellett, meg az én lassúságom és zsírtartalékom mellett is más szervezet igénye cukorból.
A dinnye a triatlon versenyszabályzatban konkrét példaként szerepel a frissítőasztal tartalmára, és a triatlonistáknál is vannak ám felkészült tudományos elmék.
Én ezzel nem értek egyet, mert a vezetőnek kötelessége indulás előtt ellenőrizni a gépjármű műszaki állapotát, és ha zavarja valami a kilátást, akkor addig úgysem indul el, amíg el nem takarította.
Szerintem ehettek. :-) Nekem egyébként hosszú távú sportolás közben a banán és a narancs meg a dinnye jön be. A dinnyének mondjuk 90% körüli a víztartalma, szinte már ivás helyett is jó. Nem feltétlen tudományos alapokon eszem ezeket, hanem mert szeretem őket. :-) Mondjuk a banánt még sose láttam, hogy támadták volna táplálkozásról szóló cikkben. Lehet, hogy más gyümölcsök is ízlenének, csak még nem próbáltam őket... Mondjuk, ha valaki a dinnyével próbálkozik, szerintem a héját ne egye meg! :-))) De, csak azért, mert, ha meleg lesz, akkor jó lesz sapinak a K100-on! :-))
Aszalt gyümölcsös cuccosból vörösáfonyát, meggyet, szilvát, sárgabarackot, aszalt szőlőt (izé, mazsolát :-) ettem már ezek -mértékkel- szintén bejöttek nekem.
A gyümölcscukor, azaz a fruktóz glikémiás indexe alacsony, így csak kevéssé emeli meg a vércukorszintet. Ami jól megemeli, az a szőlőcukor (vagyis a glükóz, dextróz), mivel a szőlőcukor gyorsan a véráramba kerül, míg a gyümölcscukrot a felhasználáshoz át kell alakítania a szervezetnek. Általában a gyümölcsök hetven-kilencven százaléka víz, a fennmaradó rész leginkább szénhidrát plusz még némi -sokszor elhanyagolható mennyiségű- fehérje meg zsír. A gyümölcsök szőlőcukrot és gyümölcscukrot is tartalmaznak. Egy gyümölcs feldolgozása gondolom függ a gyümölcs víztartalmától, a térfogatától, a rosttartalmától, a fruktóz-glukóz-arányától meg biztos még jó néhány dologtól, amelyekről gőzöm sincs, mindenesetre szerintem a gyümik nem emelik meg a vércukorszintet hirtelen...
Állóképességi sportolóknak a terhelés közbeni normális és folyamatos vércukorszinttartáshoz mostanság olyan cuccokat ajánlanak, amelyekben a fruktóz és/vagy glukóz mellett vannak összetett szénhidrátok is. Ha jól rémlik a gélekbe pl. maltodextrin-t tesznek.
A bringás topikban erre azt találták ki egy időben, hogy majd "Most parkoltam utoljára bicikliúton!" feliratú marticákat nyomnak a "jófej" autós kocsijára. Hogy tényleg gyártott-e valaki ilyeneket, vagy csak szó volt róla, már nem emlékszem. Persze szigorúan olyan helyről volt szó az autón, ahol nem zavarják a vezető kilátását, mert ellenkező esetben ez már csúnya szankciókat von maga után. Különben majd a topik jogászai elmondják, milyen tétel jár ilyenért:-)
A következőt láttam ma: egy fekete Saab az Margitszigeti Atlétikai Centrum előtt haladva tolja le a futókat. Aztán megáll a teniszpálya előtt, kiszedi az ütőket és elindul teniszezni. A szélvédő alatt világít a mozgássérült-matrica. És csak a miheztartás végett: rendszám KFF 945.
"Amugy a tavalyi Kinizsin sár volt, és nem volt jól futható terep, de Future nem panaszkodott, hanem futott egy szuper időt."
Ez igaz, elég cuppogós volt a Róka-hegy utáni meg a Pilis-nyereg előtt rész, de igazán nagy sár éjfél után lett, amikor szakadt az eső. És addigra ő lehet, hogy már a másik oldalára fordult éppen az ágyában. :)
lotó=lottó. Az x-et meg elfelejtettem kitenni a hozzászólásom végére. De ha ezt olvasnák véletlenül a Páva utcában, nyugodtan vágjanak hozzám legközelebb némi kedvezményt, cserébe a relkámért:-)))
Sziasztok! Ma reggel lotó ötössel felérő szerencsém volt. Na nem azzal, hogy a hajnalban az ablakba hőmérési céllal kirakott polar órám egyszer csak megcsúszott, és a gravitáció törvényének engedve lebucskázott a második emeletről az udvar betonjára. Vettem egy mély lélegzetet, és keresztet vetettem rá, majd utána sem nézve elővettem Andi polárját, és eldöcögtem egy óra alatt a 10 kilométeremet. Visszafelé becsöngettem a földszinti lakóhoz, akinek a konyhaablakán át be lehet mászni a teljesen zárt belső udvarba. Ugyancsak kerekedő szemmel vettem föl a földről a szinte teljesen egyben maradt órát, amely járt, és a hajszálpontos időt mutatta. Csak a jobb fölső gombja nem volt rajta, és a jobb fölső részén volt egy erős horzsolás, de ezt is elég jól el tudtam tüntetni róla. Néhány perces keresgélést követően a hiányzó gomb is meglett, a helyére illesztve tökéletesen funkcionál. Méri a pulzusomat, letölthető, egyszóval úgy néz ki, a szerkezet túlélte önmagát:-) Legközelebb bekapcsolom a számítógépet hajnalban, és megnézem az idokep.hu-n, hány fok van odakint...
én 1 böre teát és egy banánt ettem futás előtt, egész jól elvoltam a többi futásomhoz képest, (igaz idén még sose mentem ilyen korán futni, mint vasárnap)
a múlt szombaton 1 tea +1 banán +1 mandarin kombó reggelivel, 11,30as indulással is összejött a 20 kili, kicsit gyorsabban, de sokkal jobban kivoltam a végére, enni csak 15 után sikerült, akkor viszont kiettem a hűtőt
a hét közbeni futásoknál (ált. késő délelőtt futok) se tudom belőni a kaját :(
szint mindig csak gyümölcs és víz/tea van a gyomromban
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
nicknév, név, e-mail cím, telefonszám.
az emilcím pls működjön, oké? :-)
Határidő: 2007. március 2. 16:00
Postázás: 2007. március 5. délelőtt
AKI A TAVALYI TOPIKTÁBLÁBÓL SZERETNÉ ÁTMENTETNI AZ ADATAIT, AZ ÍRJA MEG, KÜLÖNBEN NEM LESZ BENNE!
Majd keresünk megoldást. Esetleg a vasútállomáson kapod meg a rajtszámot. Vagy idézhetem kedves versenyzőinket "Sárvár megvár" kicsit várhatunk a rajttal.
Én megyek, már csak abban reménykedem, hogy nem fog sokat késni a vonat, mert 9:23-ra ér Sárvárra az első - elvileg - így a bemelegítés is menet közben fog zajlani:)
Vasárnap sikerült megismételni a múlt szombati (első) 20 kilis futásomat,
ég és föld volt a hangulata a 2 futásnak
a múltkor 1-2 futó + 1-2 bicajos körözött a szigeten, szinte több volt a kocsi+busz
most meg rengeteg futóval találkoztam, szinte mindenkitől jött egy integetés, egy bíztató szó, vagy egy mosoly – sokat számított nagyon
Papamaci,
bocsi a titkolózásért, de én még nem tudom előre milyen tempóban fogok futni – soxor még azt se, hogy mennyit - sajnos egyenlőre még lassuló a tempóm :(
most így alakult
31:32
32:11
33:24
34:54
az összidő 2:12:01 lett, kicsit elmaradtam a múltkori 2:10:06-tól
Nem kell komolyan venned őket: a 404-es címzési hiba;-) Node félre a tréfával, és légy szíves, vedd komolyan a dolgot!!! Most szúrhatod el a klassz tavaszi futásaidat.
Á, pihenőnap van ma, ennyit már megtanultam. Ne haragudj, de nincs is nálam szerkó. Szerdán megyek este, de tudom, Ti hamarabb mentek... Köszi szépen azért!
Kevered a Gyermekvasút nyomában túrával, ott valóban rengeteg ellenőrzőpontot kell érinteni. Itt olyan 5-6 lehet, ami a 20 kilométerhez képest talán kicsit sok, de még elfogadható. A pálya jól futható... lenne, ha nem lenne nyakig érő sár. :)
Köszi a tanácsot. Sajnos nagyon fáj a lábam. Pont ma kaptam meg a P-H. 404-es rajtszámát. Lehet, sőt valószínű, hogy nem lesz rá szükségem. Remélem tudok majd az eszemre hallgatni.
Miért Te mész? Valami olyasmit hallottam róla, hogy sok ember, sok ellenörzőpont. Mondjuk amiket eddig láttam a Sneci-féle naptárban, azokból a Kecskeméti volt a legközelebb.
Most melyik? Amit Ember mond, h inzulin emelkedik (mert pl. én ezt spec nem tapasztalom) vagy amit én mondok, h könnyedebb cukor nélkül futni?
Amúgy meg végül is mindegy. De a gyümölcscukor hátrányos helyzetét még mindig nem vágom.
-----
Ma futás helyet taposógépen töltöttem némi időt. Gondolom a hasznosságát illetően közel sincs a futáshoz, de legalább talpügyileg nem nyomorodok tovább. Be fogom vetni a sífutó imitátort, evezőpadot és minden fellelhető gépezetet a konditeremben.
Nehezen tudom elképzelni, hogy ebből az "egyes vélemények szerint" részen kívül bármi igaz legyen. Tényleg hihető, hogy vannak ilyen vélemények. :-) De 36 fokon pálinkát főzni, olyat még nem hallottam... A másik meg, hogy a szervezet saját anyagai mások, mint a bevitt anyagok. Pszichológus mondta, hogy az agyban termelődik kábítószer, ami kémiailag drog, de nem káros, éppen mert az agyban termelődik. Még ha főznénk is magunkban pálinkát, az is más lenne, mint amit bevedelünk...
Készülvén áprilisra, azon töröm a fejem, hogy melyik évebn volt, amikor lefutottam a Vivicittát.
Vagy 92 vagy 93 lesz szerintem. Amire emlékszem, hogy a Darnyi is futott :), a póló pedig egy nagy Bp. címer volt. A következő évi pólóra is emlékszem, mert akkor az öccsém futott (én feladtam), az is fehér póló volt, és azon egy világoskék téglalap (bélyegszerű) alapon voltak futók.
Annak aki a Spartathlon topikon esetleg nem látta mondom, hogy a verseny szervezői csináltak egy közel egy órás filmet a versenyről úgy általában és a tavalyi eseményről. A videót András feltette a gugli videóba ide: http://video.google.com/videoplay?docid=-2600565803071215090
Sebaly, most legalább már azt is tudod, hogy a kávé+banán együttes számodra csak hosszútáv-úszáshoz lyó (vagy még ahhoz sem). Ízlések és pofonok különbözők: számomra a futás előtti kis kávé kevés pirítóssal vagy 2xszülttel nem rossz. Sajnos, az élelmezést mindenkinek magának kell kitapasztalni (és ki is kell tapasztalni, leginkább a hosszú futásokon). Inni érdemes, de csak annyit, és olyat, ami a következő frissítőállomásig felszívódik. Legbiztosabb a tiszta víz, mert sosem lehet tudni, hogy a frissítőállomásokon kikevert izolöttyök + egyebek (ízük, sűrűségük) mennyire felelnek meg az elvárásainknak, pillanatnyi igényeinknek. Nem az izocuccokból kell az energiát nyerni (hanem a futás előtti napokban kell jóóól bespájzolni). Enni két okból érdemes: pár darab kekszet a háborgó gyomor lecsöndesítésére (bár egy jó ?ás néha jobban segít, de ezzel nem kell foglalkozni, ezt a szervezet úgyis jelzi;-), vagy - mikor már energiatartalékaink vége felé járunk - a könnyen felszívódó cukorfajtából (dextróz), de mindig csak az előzőleg jóóól begyakorolt kis mennyiséget. Mikor a legjobb marathonomat futtam, csak tiszta vizet ittam, és pár pasztilla dextrózt ettem. De mondom, mindenkinek magának kell a kajálást kitapasztalni: mit igényel és mennyit bír a szarvezete;-)
Tudom ajánlani. www.sarvarikinizsise.gportal.hu Egy barátságos félmaraton majdnem sík terepen, csak a közepén van egy kellemes emelkedő. Sárvár-Ikervár-Sótony-Sárvár útvonalon.
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
Mondjuk se futás, se spin közben nem eszem én sem csokit, se más szénhidrátot és jobban is megy, nem is jobban, jó szó, inkább könnyedebben, de egy banán alkalmanként 2 spin edzés között néha jöhet.
Mondjuk Ember is aszonta, h neki se jön be semmiféle cukor (még gyümölcs se), mert hirtelen megemelkedik a vércukorszintje, de én a gyümölcscukorban nem látok, - legalábbis edzés közben - veszélyt.
Amíg láttalak, egyáltalán nem látszott rajtad a szenvedés, sőt kimondottan üdítő látványt nyújtottál.
Melyik film készült előbb, avagy ki lopott kitől: a Woody Allen-féle, vagy a Kis-nagy ember Dustin Hofmannal. Csak mert abban is van egy erre erősen hajazó mondat az indián nagyapja szájából. "Jó nap ez a mai a halálra". Vagy valami ilyesmi.
Ez nem verseny, de azért köszi. Meg aztán azt tavaly óta tudjuk, hogy nagyjából egy szinten mozgunk a futóképességeinket, teljesítményünket illetően. Debrecenben is közel voltunk egymáshoz, csak Te sokkal jobban bírtad a végét, a Gatorade 10-es meg nekem sikerült egy hajszállal jobban.
Keresztedzés gyanánti kereszt-palacsinta-kóstolgatás után kellemes társaságban (Elm & Sipipi), jókat beszélgetve, röhögcsélve, anekdotázva futottunk egy jót 2:26:24 alatt, nagyjából 5:50-es kilikkel. Valszeg a szél is ilyen sebességgel fújhatott dél-északi irányba, mert felfelé szélcsendnek tűnt, de viszzaúton finoman áthűtött. Jó melegítés volt a PH előtt 2 héttel. A részvétel jóval mérsékeltebb volt, mint #1-en, de azért jó volt szembefutni Kanga Mamával, Zsazsival, Anitával, Zakkával, Spetivel, SC-vel, Pumchival, OJ-val, Gabesszel, és másokkal, akiket esetleg kifelejtettem.
Gratula mindenkinek a htvégi túrafutásokhoz és Yours Truly futásokhoz!
Mi négyen a Csepel 50 túra útvonalát kocogtuk le kb. 6ó alatt a YT keretében.
Csapatunkat erősítette egy hatalmas hosszúszőrű németjuhász, a szomszédom kutyája, aki induláskor hozzám csapódott (nem tudta mire készülök), aztán jött velünk végig szófogadóan. Jó kis futás volt, bár a gáton eléggé süvített a szél. Ma gondolom legtöbben pihinapot tartotok, én igen :-)
Örülök, hogy sikerült tegnap többeket feldobnom a látványommal, de én nem voltam ennyire kibékülve magammal. 25+1km-t futottam, de nagyon szenvedtem közben. :o(
Kávét és egy banánt reggeliztem, ami rettenetesen felfújt. Hiába, így jár, aki elalszik és sokat akar egy napba besűríteni. Aztán az új cipőm volt rajtam, ami nagyon jól muzsikált (Adisas Response, 8.5K, Outlet, Boráros tér), de nyári modell, így 12km át nem éreztem a lábujjaimat, annyira szét voltak fagyva. Hála Kangának 3-4 körömben nem voltam egyedül, mert kezdtek a lábaim is fájni és nem nagyon kívántam a szenvedést. (Egyszer próbáltam megállni, de nem hagyta!)
Aztán ettem egy kis marcipánt, meg ittam és így túléltem az 5. kört is. Nem ajánlom senkinek sem ezt a fajta kajálást, semmire sem jó!
Este mozi, Bábel. :o(( Aztán már csak Woody Alan jutott eszembe: "Szép nap ez a halálra!"
YT19: ma egy jó kis könnyű YT-futásom volt terepen, 25 kilire sehogy sem jött ki a táv, viszont 19-re igen ! És jó volt reggel fél 10-ig aludni, néha ezt is kell ;-) Az időm 1:51:17 lett, nagyon szép kis 5:51-es tempóval, vadkacsákkal, és egy akkora bazi nagy madarat láttam tök közel elszállni felettem (sólyom vagy nemtudom mi) hogy megálltam vagy fél percre, ilyet mifelénk még sosem láttam. Ezenkívül nem voltam jelmezben, de lehet hogy látáshibás volt és elsőre egérnek/pocoknak/nyúlnak nézett ???
Ma megejtettem a versenyszezon előtti utolsó hosszabb futásomat,Gyuri barátommal.Már néhány hete elterveztük,hogy a kisbéri 100-as előtt futunk itthon egy 60-ast.Aztán arra gondoltam,hogy a 24 órás verseny előtt kellene egy hosszabb hetet is csinálni,de ugye akkor már legyen kerek,így aztán 200km lett a heti terv.Hétközben 5 futásból összejött a 140,szombat pihi,aztán ma meg a csemege a végére,egy 60-as.Jó volt ez a hét,mert a múlt heti edzések,meg a gödöllői 21.15-ös első 5 km-er elverték a lábszáramat,így egész héten meg volt az az illúzióm hogy egy ultratávú verseny utolsó negyedében futok,némi fájdalommal,ami inkább kellemetlen,mint hátráltató.A tegnapi pihenőnap sem tett csodát,ma az első 10 km nem volt valami vidám,vártam hogy bemelegedjen a lábam és tudjak "normálisan" futni.Ez meg is történt,innen egy darálós 50-es volt még,ami tiszta papírforma,semmi komoly gond,de azért végig kellett csinálni.Na mi végig is csináltuk,aztán kaja,és irány a termálvíz.A vége bruttó 6 óra lett,kényelmes frissítésekkel,közben nyújtogatással,tokkal-vonóval.A nettó futótempónk 5.18 lett,kissé hullámos terepen ~380méter összinttel.Holnap pihi,aztán már "csak" a versenyeken futok 30-nál többet.
Papamacival beszelgetve szoba kerult, hogy Ő is tervezi marcius 15-en itt nalunk a Pestszentimrei futoversenyen valo indulast. Igy bedobom a linket a kiirasra, aki akar egy kellemes 8 km-t futni (nem a belvarosban a gumilovedkek elol, konnygazfelhoben, hanem szep erdos helyen jo levegon), az jojjon. Occso nevezes, es meg polot is adnak! :o)
Nekem is megvolt az YT, 25-os csomagban. A PONTOS szekcio harom fobol allt, marmint a 8:30-as indulasi tervet tekintve. De valoban sok ismeros kocogott mar elottunk, es indult utanunk is. Vegulis 5:50-es beszelgetos tempoban futottuk le, es nem is fogytunk ki nagyon a temabol a vegeig. Jo volt. De elfaradtam azert. Lehet, hogy legkozelebb gyorsabban probalom, akkor hamarabb vege van... :o)
Ma futás közben megbotlottam egy kiálló kőben. Az esést sikerült elkerülnöm, de hátul a jobb combom a hosszabb lépéstől meghúzódott. Iszonyú nagy fájdalmat éreztem, nem is tudtam tovább futni. Kénytelen voltam 2km-t gyalogolni hazáig. Pécs-Harkány előtt nem jött jól. Szerintetek két hét alatt rendbe jön? Mivel lehetne gyorsítani a folyamatot?
Akkor írok egy megnyugtatót :-) Hét közepén 2×20 km-t futottam, úgy gondoltam a hétvége is legyen ennyi (vagy kicsit több), de ne ilyen egyenletes eloszlásban. Tegnap tetszett az időjárás, de tartottam magam a tervhez, és 16 km-nél megálltam. Ma nem tetszett az időjárás, így aztán 20 km-nél úgy döntöttem, hogy mára ennyi. Majd kedd-szerdán kell bevasalnom a februárra tervezett 280 km-hez hiányzó 21-et. (És ugyebár 100 km-re, 12 órára és Bécs-Budapestre "készülök" :-))
A hétvégén én is futottam 51,2 km-t, igaz 2 részletben. Az idén még nem futottam a "hagyományos, hosszabb" tókörömet, gondoltam itt az ideje.
Szombaton szinte ideális időben, bár akkor is egy kicsit hideg volt. Úgy indultam, hogy nem szaggattom szét magam, mégis már féltávnál látszott, hogy ezen a körön az eddigi legjobb időt fogom teljesíteni. A vége 121:55 lett ( 25,6 km terepen )
A mai nap az ismétlésé volt, bár nagyon elhatároztam, hogy direkt figyelni fogok rá, hogy ne fussak "gyorsan", mint tegnap. Nálunk is hideg volt, a végére el is merevedtek egy kicsit a térdeim. Ma 124:49-t mentem.
Eredetileg én is többet terveztem erre a hétvégére, 50+10km, de félek egy kicsit a heti 100 km-t átlépni, hétközben megvolt már 3X15, meg amúgy sem akarom túlzásba vinni a dolgokat.
Az a baj, hogy figyelem a többiek írásait, akik hasonló versenyeket terveznek, mint én és látom, hogy többet futnak, nem szeretnék senkitől elmaradni:-) Aztán rájövök, hogy nem másokat kell figyelnem, hogy ők mit csinálnak, az a lényeg, hogy magamhoz képest fejlődjek. Erre is jó az edzésnapló, simán összevethető akár a km szám is az elmúlt évi km vel.
Eh, reggel nem értem oda, így az északi parkolóba mentem egyből és ott vártalak Titeket! Ezer bocs!! Spetit hívtam, de egyből lemerült. Az első szavam az volt, hogy "északi", így azt még meghallotta és el is indult. Lassúra vettük :)), hogy utolérjetek, de inkább távolodtunk, ahogy belemerültünk a beszélgetésbe. :))) Hát, már már régen dumáltam speti barátommal is...
Az utolsó körben benéztünk a MAC-ba, de elblicceltem a palacsintát, hisz elkéstem.:(
1:24 lett nettó a 3 karika, pont jó. Nektek hogy sikerült? Jó volt a sok bolondot látni!:)
A külső talpélem megint fájni kezdett, így nem mertem tovább kockáztatni.
Hogy jól tettem e vagy sem még nem tudom, mert jelenleg meglehetős mozgáshiányom van, hiszen egész héten elég pihenősre vettem a témát, h menjen ma a 25, a tervezett tempóban. De igencsak fájdogáltam. A tempó nem volt erős, arra nem foghatom. Az első kör felénél Zsazsihoz csatlakoztam -mondván úgyis ritkán futok társaságban-, onnantól jót dumáltunk az olajról.:-) Zsazsi Londonhoz nagy nagy hajrá!
Én pedig búsulok mint az egyszeri juhász, de holnaptól kezembe veszem a lábam, mert magától nem múlik el úgy tűnik. Így bár a heti 3 futás megvolt, a km alatta maradt a tervnek.Na de sebaj, ennél nagyobb problémám ne legyen az életben.
Pár hete említette Zilaci, hogy szerveznek egy ilyen megmozdulást Hódmezővásárhelyen, és szeretettel látják a Szegedi Szekciót is. Mivel már tavaly is hívott közös futásra, és mert amúgysincs messze HMVhely, most nagyon szerettem volna, ha elmegyünk. Aztán a dolog majdnem megint kudarcba fulladt, amikor kiderült, hogy a srácok Bi vezetésével inkább Algyő oda-vissza 30+km-es távot futnának szombaton, amihez meg nekem nem volt nagy motivációm, pláne pihi héten. De aztán kiderült, hogy V42 is támogatja az ötletet. Sőt...
-Na, akkor megyünk holnap, és jön Zoli is, Anikóval -mondja nekem tegnap telefonba.
Reggel pedig épp akkor nyitottam az ajtót, mikor V42 begördült a ház elé. Izgatottan készültem a futásra, mert Zilaci azt írta tegnap, hogy a lányokat a vizipólócsapat sorfala fogja várni. És hát tudom, hogy az én kis szegedi csapatomhoz semmi sem mérhető, de azért na. Ez mégiscsak motivált :o)
8-kor rajtoltunk. Hideg volt, mint állat, 3 hosszúujjú, kesztyű, sapka, sál. Gondoltam, majd leveszem a széldzsekit a második körben, meg Zilaci nemcsak jópasikat ígért ám, hanem jóidőt is. 8-kor még aszonta késik, bár azt nem, hogy mennyit. Most, hogy már hazaértünk, hétágra süt a nap, bezzeg futás közben... Na, de sorjában. 9 db 2780m-es kört mentünk, és ezzel 20 azaz húsz méterrel még túl is teljesítettük az elvárást. :) Az első kör az ismerkedéssel telt, a terep feltérképezésével. Többnyire ismerős szakaszokon mentünk, busszal arrafelé járok egy darabon, de a többi teljesen követhető volt. Azért Zolival jót dumáltunk. Persze, hisz Ő tegnap lenyomott egy 34-es edzést 3 órán belül V42-vel, gondoltam, fáradt. Meg ő is mondta, húgy "húúú, Anita annyira jó tempóban futsz, most már mindig veled fogok futni. Kár, hogy nem jössz Párizsba, mert így ott nem tudunk majd együtt futni. De a te tempód olyan jó, laza, kényelmes, semmi stressz, meg rohanás" Na, ezt a dumát már persze ismertem, de naívan azt gondoltam, azért tegnap csak elfáradt kicsit. A 3. kör táján említette meg először, hogy lehet, hogy az utolsó 1-2 kört meghúzza. A körök elején volt egy hosszú, egyenes szembeszeles szakasz, a végén vasúti töltéses emelkedővel, na ezt a részt nem szerettük, de utána a bicikliút, meg beljebb a kis utcácskák, a park, meg a hátszél már élvezhetőek voltak. Meg minden kör végén Anikó és Zilaci, buzdítás és fényképezés, meg néha frissítés. Úgynagyjából átlagosan 15:30 körüli köröket mentünk, jólesően. A 3. kör végén frissítés, majd mikor elindulunk, Zoli megelőlegezi, hogy majd lehet egy kicsit hamarabb gyorsít be. "Benne van a boogie a lábaimban"-mondja. Meg amúgyis látni véli mögöttünk V42-t, majd vele elmegy, ha utólér. Bár V42 ekkor még nem köröz le, Zoli eltép az 5. kör elején. Eddig bírta a lassú tempót. :o) De innentől sem telik lassan az idő. Ez a kb. negyedóra/kör gyorsan eltelik, meg eleve olyan kis kanyargós változatos köröcskénk van, leköti a figyelmemet, jól elvagyok. Bár korábban Zolival kinéztünk egy cukrászdát is, ahova beülnénk az egyik kör helyett, majd a parkban egy padon egy kispárnát, ez majd jól jön, ha sütizés után szunyókálnánk egyet. :) Nem mindig szoktam szeretni a körözgetést, de mostanában hetek óta vagy Mol kút oda-vissza vagy töltés vagy Újszentiván volt, és mindhárom részen hosszú-hosszú végeláthatatlan egyenesen voltak, jól esett most abból is kikapcsolódni. 5. kör végén V42 köröz le, majd a 6.-ban ismét frissítek, majd a 7. körben, ott a szembeszeles szakaszon elkezd szakadni a hó(dara?). Amolyan záporosan. A vizipóló csapat meg még mindig sehol, pedig lassan végzek. A 8. körben kitalálom, hogy majd mégse nyomom meg az utolsót, amúgyis pihi hét van, vagy mi a szösz, fog a hülye küzdeni a szembeszélben hózáporban. Erre már a 8. kör gyorsabb, mint a korábbiak, a hózápor eláll, nekem meg megjön a futhatnékom, pedig motivációban eddig sem volt hiány, egyetlen percig nem volt mikorleszmárvége érzésem. Szóval csak megpörgetem az utolsó kört, és 13:50-es köridővel (kb. 5 perces tempó) érek célba :) Összesen kicsit 2:17-en belüli idővel.
Lazán, jólesően. Érdekes, hogy korábban meg kellett küzdenem ezért az 5:30-as tempóért hosszútávon, most kicsit sem éreztem, hogy fárasztó lenne... És mostanában nem először éreztem ezt.
Szóval szép lassan beér mindenki, Alamuszi is, élete első 25-öséről (gratula!) mosolyogva, és mi is visszaautóztunk. De itt is nagyon köszönjük Zilacinak a vendéglátást, a körönkénti gondoskodást, fényképezgetést, és egyáltalán a meghívást!!
Ha már YT, mi - köszönet ezért Zilacinak - Hódmezővásárhelyen futottunk. A hangulat angyon jó volt, az időjárás kevésbé: -2 fok körül volt a hőmérséklet induláskor, rá két órára plusz 1, közben igen erős szél fújt, és 1-2 kör erejéig még a hó is eset...
Zilaci egy 2780 méteres kört jelölt ki (és gondolom, az AIMS-sel hitelesítette :-))), ezt tettük meg 9 alkalommal. Annak ellenére, hogy szerda óta minden nap futottam, a maival együtt az 5 nap kb 120 kili, benne tegnap egy 33 kilis futással, egész jól ment: a 25 kilit bruttó 1:54:19 alatt futottam le (ebből kb 3-szor 10 másodperc volt a frissítés).
Sziasztok! Megvolt a mai YT is. Összességében 26 kilométert futottam 2:03:06 óra alatt. Az első 25 kilométer (mer ugye ilyen kategória létezik) 1:57:16 óra lett. Ebben benne volt az első két kilométer bemelegítése, és az utolsó levezető kocogása is. Maga az előre tervezett keményebb 22 kili 1:41:54 óra lett. Áldott pillanatban futottam ma, az biztos. Sokan, sokszor vitatkoztak már azon, hogy lehet-e állandó pulzuson futni azonos iram mellett. Nekem ma sikerült csökkenő pulzus mellett gyorsulnom:-)))) Az első kör nagyon lazán ment, és a második is egészen könnyedén. A harmadik szokás szerint már küzdősebb volt. Na nem pulzusra - az állt 156-157-en, stabilan. Síkon meg se moccant. Hanem érzésre. Mert ugye ilyen iramban nem nagyon szoktam én mostanában rohangászni. Viszont előzetesen úgy számoltam, hogy 4:40-es kilikre képes lehetek. Hát, ez össze is jött, de az egészben nem ez volt furcsa, hanem hogy közben remekül tudtam beszélgetni bárkivel menet közben. Gyanúsan alacsony volt a pulzusom, és a végén egy-két ütést még esett is, ha maradtam 4:40-ben. Az utulsó körben kénytelen voltam 4:32-es, és végül 4:30-as kiliket futni, hogy legalább 156-ig föltornázzam a percenkénti szívverésemet. Úgy gondolom, hogy nagyon eltaláltam a reggelimet, és a frissítést, a folyamatosan javuló edzettségi állapotom mellett ez lehet ennek az oka. Reggel, úgy másfél órával a futás előtt megettem egy szerényebb tányérnyi barnarizst olívaolajon és hagymában megforgatva, szárított homoktövissel megszórva, meg jó sok ásványvizet ittam hozzá. Frissítésnek a rizs levét jól fölöntöttem olívaolajjal, és megsóztam, ebből összesen 7 deci volt nálam. Vittem ugyan két banánt - biztos, ami biztos alapon -, de nagyon reméltem, hogy nem lesz rá szükségem. 9 és fél kilométer után kezdtem el inni a "rizslevest", és fél körönként húztam belőle. Pont a végére fogyott el. Bejött. Most nem kezdek el senkit hittéríteni, hogy a teljes értékű tápanyagok mennyivel hasznosabbak a fehér lisztnél, fehér rizsnél, és a cukrozott kajáknál. De úgy gondolom, hogy a jövőben az ilyesfajta frissítéssel próbálkozom továbbra is. Nulla cukor, lehetőleg nulla gyümölcs. Meglátom, hogy csak egyszeri, megismételhetetlen csoda volt mindez, vagy valami rejtélyes okból tényleg működik a dolog:-) Ja, az egész futásnak 153 lett az átlagpulzusa. 160 fölé csak emelkedőn ment az érték. A max. 165 volt, az utolsó emelkedőn, de az az 500 méter 2:07-es volt... Mielőtt elfelejtem, tök jó volt látni Benneteket. Zsazsinak külön is megörültem, hiszen ő tűnt fel elsőként. Rég láttam, így fájlaltam, hogy nem tudtunk együtt futni, de ma más sebességi tartományban mozogtunk. Aztán persze jó volt minden feltűnő FB-nek integetni, váltani egy-két szót menet közben. Nekem ez egy jó nap volt, na:-)
Pénteken nagyon unatkoztam itthon, így gondoltam egyet, és 10:55-kor már a vonaton voltam, ahol Vácon átszálltam a kis BZ-re, majd Szokolyánál leszálltam.
Egy kis másnapi bemelegítést is beiktattam, a P- jelzésen, ami nem a legjobb volt, Szokolyáról felsétáltam Királyrétre, majd kis kérdezősködés, és a Fogadó is meglett, ahol aznap aludtam. Mit mondtam, aludtam?? Hát csak szerettem volna, ugyanis jött vmi nagy egyetemista csorda, és akkora hangzavar, zene, és idióta ordibálások voltak este, hogy nagy bosszúságomra kb sikerült 3 órát aludnom..
Másnap 5-kor természetesen már ébren próbáltam ráhangolódni a túrára. Ismerősöket köszöntgettem, és vettem 3 fél literes üdítőt, ugyanis a túra közbe nincsenek szolgáltatások.
6:30-kor én is úgy gondoltam ideje lenne indulni, fel a Camelbak-et, és uzsgyi.
Már az elejétől nem kíméltem magam, az aszfalton elkezdtem futni, épp akkor jöttek kocsival Gazdag Tomi és Anna. Hamarosan jött az a pont, amire nagyon kíváncsi voltam hogy hogy fog menni. Mikor kéktúráztam erre, akkor 3szor is meg kellett állni.
Ez pedig az Inóci Vágás volt a maga 5 km-- 510 m-es emelkedésével. Túrázókat hagytam el, értem utól, sikerült megállás nélkül felérni, de nagyon kemény volt ismét. A 2.pont előtt még utólértem petamit, bakancsbogit, és még pár ismerőst, majd a ponttól repesztettem lefelé, mivel jó kis lejtő volt, és kb. 10 perc múlva már a 3. pontnál is voltam, ahol a pontőr b.feri volt. Itt értem utól a bubu vezette delegációt, akik ekkor még meglepően keményen és gyorsan nyomták. Hegyes-hegy előtt utólértem gudlukingékat, majd a pont előtt b.feri épp érkezett a saját pontjára, de előtte közölte hogy második vagyok, larzen van előttem kb pár száz méterre.
A Kereszt völgy biztos nem azért kapta a nevét mert a K+ jelzés fut benne, de azért jókat mosolyogtam ezen a részen. Kivéve amikor a patakokon kellett átkelni, és egy reflexmozdulaton múlott hogy nem csobbanok. Messziről ismét túrázókat láttam, az egyikre azt hittem hogy larzen, mivel bferi nem mondott mást, de tévedett, ugyanis voltak még előttem páran. A Fagyos kút másodszori érintése előtt éppen jött vissza larzen, ugyanis utána is egy kicsit vissza kellett jönni. Kedvet kaptam, és én sem tököltem sokat a pontnál futottam is egyből tovább. Salgóvárig elég brutál volt az út, olyan helyeken volt szalagozva, ahol sztem még ember nem járt, max aki szalagozta. Ja, és még emelkedett is durván. Már vártam a Salgóvári pontot nagyon, de akkora szél volt hogy odaadtam a pecsételőlapomat, és már ott sem voltam. A Kuruc pataki EP előtt a K háromszög jelzésen értem utól larzen-t. Ezen a részen nagyon kellett figyelni, mert kidőlt fák tömkelege minden egyes lépésnél. A Kuruc pataki pontőrnek nem volt se tolla se bélyegzője, de volt vmi jelszava, amiből persze én csak a DJ részére emlékszem :-) a másikat meghagytam larzennek:) Innentől nagyon veszélyes rész jött, egy rossz mozdulat, és akár halálos baleset is lehetett volna. Itt szinte végig gyalogoltunk, nem kockáztattunk. Közben larzen mesélte hogy mi várható, és mi lesz még, illetve mi volt régen. Sokszor járt már erre. Majd jött egy naggyon durva emelkedő még mindig a Kháromszög jelzésen. A Fekete-pataktól Magosfa nyergéig. 2,6 kilcsire 370 m :D Itt larzent kicsit elhagytam, a saját tempómat szerettem volna menni fölfele, de így is piszkosul kifáradtam mire felértem. Ezt a szakaszt én a Szalajka Völgy- Istállós Kő részhez hasonlítottam. Magosfa csúcsán megálltam, könnyíteni magamon, és nemsokára larzen is megjött, de a pont sehol nem volt, pedig már negyed órája ki kellett volna nyitniuk. No mindegy, nyomtuk tovább. Jött a Z+ rész, féltünk hogy nehezen lesz követhető a jel, de szerencsére jók voltak a jelek, ellentétben a talajjal, ami olyan sáros volt, hogy ilyent még szinte nem is láttam. Gyalogoltunk szépen lefele, beszélgettünk, de futni itt egyszerűen nemtom hogy lehetett.. Erre cáfolt rá nemsokára a mögöttünk érkező Gazdag Tomi. Hármasban vágtuk át magunkat a szalagozott dzsungelben, és Királyházáig együtt is maradtunk így hárman. Innen jött a hosszú kemény meredek emelkedő. Tomi itt ellépett, és én is elköszöntem larzentől, és tempósabbra váltottam. Persze Tominak csak a hátát láttam jó messze. Megváltás volt felérni a Málna hegyhez, innen épp indult tovább Tomi, de nem tartottam vele, kicsit beszélgettem a pontőrrel, és frissítettem az italomból. Na és jött a Csóvi megmászása a Z- jelzésen. A síkokat igyekeztem megkocogni, az emelkedőkön meg tempósabban. Így hamarosan felértem a Csóvira, ahol piszkosul hideg, és szeles idő volt, a pontőrök sátorba voltak. Tomi épp indult ismét tovább innen. Boldog voltam, mert innentől tudtam hogy már csak lejteni fog az út. Mentem is mint a hülye, a taknyom repült húszfele, mert persze már nem érdekelt senki és semmi :)) A Suta berki nyiladéknál még volt egy pont, de odaadtam a lapot, és suhantam is tovább, és rá 10 perccel már a célban is voltam, ahova Tomi kb. 5 perccel hamarabb érkezett meg. Ő volt az első beérkező, én pedig a 2. :) Sikerült szerencsére egy jó időt futni ismét, és boldog vagyok a 8:40-es eredmény miatt. :) A Börzsöny megint kitett magáért, de mint ahogy a Börzsöny nem viccel, ma én sem vicceltem vele :) Köszi qvic-nak a hazautat!
-ethka-, szuper ez a túrafutó sorozatod, amit a hétvégeken csinálsz! Milyen síkföldi aszfaltos maraton lesz ezekből, a lábakba beletett km-özönből, hej!! :)
Ja, amúgy remélem, jó helyen járok, és ez a futás barátainak topikja: még idegenül mozgok itt. Bár, 5 km már egyben megy, sőt, a 10-zel is megpróbálkoztam ma. :)
Két hét éppen elég lehet, és egy jó kis szuperkompenzációhoz is hozzájuthatsz. Ha jól csinálod. De azt az utolsó egy hónapot nagyon okosan kell kitalálni ehhez.
Frissítőasztal bekészítve, jó idő megrendelve, lányoknak a vizipólócsapat, fiúknak a női aerobik-válogatott fog sorfalat állni. Remélem, nem felejtettem el semmit... :) Gyertek. :)
Hááát... Sárvárt nagyon tervez(t)em amiből még végülis nem múlt el semmi, csak közben beneveztem a Debi-maratonra... Nem tudtam ellenállni. Majd meglátjuk hogy lesz! Asszony jobban van már? ;-)
Ma reggel a Zöld 30/45 rajtjánál a következő muris beszélgetést hallottam a nevezési lapokat osztogató Úr, és egy másik szervező között. Szerintem itt értékelni fogjátok. :-)
Szóval: Rendező x: Szerinted ma lesznek futók ezen a túrán? Úriember: Remélem nem, utálom a futókat... (mondta ridegen)
Aztán a fenti párbeszéd eszembe jutott a Virágos nyereg után nem sokkal, még a lejtő előtt, amikor utolértünk egy olyasmi korú túrázót, mint a fenti rendező, aki úgy ment, hogy se jobbról, se balról nem tudtunk elszaladni mellette. Aztán kicsit próbálkoztunk jobbról, kicsit balról, aztán egy óvatlan pillanatban sikerült megelőzni. Egy picit azonban a társam hozzáért valamijéhez, de nem durván. Na, emberünk meg úgy beszólt, mintha legalább felrúgtuk volna. Pedig tényleg tiszteletben tartottuk, hogy aki fut, az vigyázzon a többiekre.
Szokatlan természeti tüneményre lettem ma figyelmes: láttam ultrafutó sporttársat gyök kettővel sétálgatni az erdő közepén, amint egy földszintes gyermeket vezetett. Vagy ez nem a Velvet feljelentő rovata? :-)
A Zöld 45-ön meg nagyot ütöttem ma, elégedett vagyok. :-)
Nem kell ezt ilyen komolyan venni. Nem a YT-nek futsz. Legutóbb ugyanígy voltam: lefutottam a magam 25-ét, de szombaton. Most véletlenül holnap futok valamit Zilaciéknál :))
Remélem gyorsan rendbe jön! :-) Edzőtáborra van már társad vagy egyedül mész, Múltkor küldtem Nektek néhány Bé-Po-Bu-s képet +kaptátok? H A J R Á ! ! !
Köszönet -balázs-nak, aki legalább két alkalommal mentett meg az eltévedéstől. Másodszor a célnál: simán elfutottunk volna előtte, és a nagy hajrázásban nem tudom, mikor fordultunk volna vissza. Lehet, hogy valahol a Szépjuhászné táján. :)
Amúgy pedig azért is szeretnék köszönetet mondani neki, amiért fehér színű futómezt viselt. Ez kifejezetten emberbarát cselekedet. Solymárról kifelé tartva elő sem kellett vennem az itinert: pár száz méterrel előttem futott, persze távolodott, de a fehér felső úgy világított, hogy könnyedén tudtam követni egészen a Zsíros-hegyre vezető emelkedő közepéig...
Jó túra volt, na. A Nagy-Kopaszt ezen a helyen szeretném megkövetni, amiért több alkalommal csúnya szavakkal illettem a jó édesanyját.
Furcsa módon elsősorban a lejtők bizonyultak brutálnak: a Tök-hegyi (rövid, de simán térdgyilkos, aki ismeri, tudja) és a Nagy-Kopaszról levezető (hosszúúúúúúúú, mondhatni végtelen).
A vége 6 óra 11 perc lett, ami ugyan nem mérhető pl. Lúdtalphoz, de saját magamhoz mérve marhára nagyon-nagyon tökjó. A Gerecse 50-re tervezett 6:30 immáron reálisnak tűnik. Na, majd meglátjuk.
A holnapi YT-n tervezi-e valaki a korábbi indulást? Én 7:10 körül indulnék a MAC elől, terveim szerint 4:40-es iramban. Másik: ha odáig el is cipelem a frissítőimet, valaki vigyáz majd ezekre?
Sajnos holnap nem tudunk futni a szigeten. Erika éjjel belázasodott és itthon maradtunk. Én meg jövö hét szombaton készülök edzötáborba, remélem nem fertöz meg.
A Margita maratonon, és a Barcika 65-ön sikeresen végrahajtott javítási kísérlet ezúttal ugyan nem sikerült, (percre a tavalyi időt futotottam: 5:07) de bánja a kánya. Végülis egy évvel öregebb vagyok, tehát ez viszonylagosan mégiscsak javulás. :-)
(Elsősorban tapírkának :-)) Ha felmerül a kérdés, hogy ki volt az a b..., aki beírt 421,95 km-t, akkor elárulom :-)) (Magyarázat: nem volt jobb ötletem :-))
Én is ugyanezt az információt kaptam meg tőlük. Meg azt is, hogy a sorozatszámon kívül semmi sem különbözteti meg az EU-ban és az USA-ban vásárolt termékeket. Magyarul arról van szó, hogy picit megpróbálnak visszaélni a szervízzel annak érdekében, hogy ne keress olcsó beszerzési lehetőséget, hanem tőlük vásárolj.
(Az USA-ban 159,99 $ az ára ugyanennek a Garminnak, ami itthon -s majd mindenütt az EU-ban- 64,900 HUF, vagy 249,99 €.)
Idén elsősorban bringára gyúrok. De az agyam legmélyebb zugában ott van, h a futást nem hanyagolhatom el. És évek óta most tényleg élvezem a futást! Nincs erőlködés, nincs muszáj kényszer. Ha nem megyek, hiányzik.
Holnap YT, emaitt a héten nagyon pihenősre vettem a témát.
De 2 futásból már van 15 kilim. Ha holnap megy a 25 , lesz egy 40 km-s hetem. ez nekem most fejlődés.:-) tudjunk a kis dolgoknak is örülni. :-)
Nekem egy Gamin Forerunner 305-ösre fáj a fogam. A múltkor hirdettek szintén áron alul egy vadiúj darabot, szintén az USA-ból. Előtte felhívtam a hazai forgalmazót. Ők CSAK az Európában vásárolt darabokat tudják javítani és értelemszerűen ezekre van jótálás. Úgyhogy egyenlőre inkább gyűjtögetem a rávalót.
Sziasztok! Jövő szombaton, március 3-án telehold és holdfogyatkozás lesz, ebből az alkalomból kis éjszakai kirándulást szervezek Nagykovácsi környékén. Részletek a GYVT topikban.
A héten végre én is visszatértem a futók sorába.Két hét totál pihi és egy hét spinning után hétfő óta futok.A távok lassan növögetnek,a tempó nem valami fényes,ma még izomlázam is volt,talán Pécs-Harkányig összekapom magam!
Igazad van, elég pontatlan a megfogalmazás. De a te válaszod sem helyes teljesen, ugyanis a http://www.vatera.hu/garmin_forerunner_205_gps_messze_a_bolti_ar_alatt_20059149.html link szerint 34,800 Ft az ára. (Én is ennyit adtam érte.) A garancia ügyében valószínű igazad lehet, de én tegnap beszéltem az eladóval, aki roppant készségesnek mutatkozott az esetleg felmerülő ilyen jellegű igényem elintézésvel kapcsolatosan. (Aztán hogy mi lesz akkor, ha tényleg sor kerülne egy ilyen javításra...)
A "bolti árának kb. a feléért" elég pontatlan megfogalmazás: 40 ezerért adják a Vaterán(USA-ból), a hazai ára pedig 64900 Ft....ha pedig esetleg elromlik, mehetsz panaszra a sóhivatalba. Egyébként én is ilyet használok 2 hónapja, teljes megelégedéssel.
Nem fizetnek a reklámért, mégis ideírom: Garmin Forerunner 205-ös van a vaterán a bolti árának kb. a feléért. (azért így se olcsó). Én már vettem egyet, remélem előbb-utóbb el is jut hozzám.
Tegnap úgy éreztem, hogy jogosult vagyok egy narancssárga futobolond polóra. Este tízkor lementem futni, elmentem a Margitszigetre, és kocogni kezdtem. A normál két körre az elég hűvös szél ellenére is rátettem még egyet, így jött össze életem leghosszabb futása, 16 km, 1:40 alatt. Volt ott egy szerelmespár, mind a 3 körben láttam őket ugyanazon a padon üldögélni, vodkával meg sörrel. Azon filoztam, vajon mit gondolnak erről a fejlámpás baromról, aki itt futkos előttük. Bizots Bolondnak gondolnak. Ugyhogy ki is irhatom magamra.
Szerintem FUTURE-t még most kéne kihívni egy versenyre a szigetre, ilyen alkalom sosem lesz többet :) Bár én azért óvatos lennék, előtte megtudakolnám milyen is az a a lassú ? Lehet hogy 40 perc :(( Lehet hogy már késő...
A héten csak egyszer voltam spinningen, mert a hét közepére taknyos lettem, aztán inkább nem erőltettem, nehogy lebetegedjek. De, továbbra is fogok tekerni rendszeresen...
Mindenesetre csináltatok új talpbetétet. Biztos ami biztos.
Ez bölcs dolog:-) Ha tudod, mutasd meg a talapzatod előző és mostani képét egy jóóó dokinak. És gondold meg, nem volt e túl gyors a fejlesztésed (heti egy alkalom helyett 2-3 + hosszabb hegy).
Ennek a kft-nek anno Óbudán volt egy boltja, ott vettem az első igazi futócipőmet. Már jó pár éve nincs meg az a bolt -vagyis inkább olyan raktárhelyiségféle volt- sem.
Köszi ! Én is gondoltam majd a Spuri meglátogatását, meg az általad leírt áruházakra is gondoltam, de azt hittem van valami "jó kis hely" amiről nem tudok. De most már tudom hogy nincs olyan hely amiről nem tudok :( Régebben volt egy Asics CPE Hungary Kft ami talán megszűnt. A Spuri kínálatában vannak jó kis asics cipők akár 35,45 eFt-os árban (kayano, kinsei).
Magyarországon nincs jelen az Asics márkabolttal, csak viszonteladókon keresztül dolgoznak. Hervis-ben, Decathlonban van néhány fajta, szokott lenni akciósan (én mindig így veszem). A Spuriban a legnagyobb a választék, de mivel éppen mindig az új modellek, így jóval drágább az áruházas áraknál.
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
Na most meg otthonhagytam a narancsmezt, és vékonyabb nadrágot vettem, és még így is határeset volt! Olyan tiszta csillagos ég alatt, amikor még az Orion tőre is látszott a majdnem félhold és a budakalászi áruházkomplexum csillió wattos világítása ellenére, teljesen langyos idő volt.
A Nyúlnak meg csak a szája volt nagy, hogy így lassan futunk meg úgy lassan futunk, mert itt fáj meg ott fáj, csak nem akart lassítani, aztán kíváncsiságból suttyomban elkezdtem gyorsítani, utóbb már eszement tempóban repesztettünk egy szakaszon (ez nálam öt harminc vagy öt tizenöt vagy mittudomain :-)), és a végén négy perccel jobb időnk lett, mint tegnap. De csak mert odafelé tényleg lassabban mentünk, és csak visszafelé vadultunk. Elég vigyorgó fejjel jöttem haza.
Nemcsak egymásra figyelünk, hanem más rendezvényekre is. Ballagás, kulturális, stb. választások... (elég nehéz volt elintéznem tavaly, hogy ne a Sárvári 12/24-es időpontjára essen)
Nagyon nehéz "lukat" találni egy új versenynek A II. Vármaratonunknak még mindig nincs időpontja. Várom a tippeket.
nálam azért szokott mert nagyon külső talpélen futok, nem kellően erősek a külső szalagok a sípcsontnál-amikor megerősödik akkor elmúlik- illetve ha nagyon megkötöm a még be nem tört cipöt akkor is fáj. Érdekes módon ha terepen futok akkor nem fáj, aszfalton hamarabb jön a fájdalom.
És aztán az a meghirdetett harmincas szépen beleolvadt a maraton programjába...
Úgy gondolom, hogy ez a Balaton-kör nem lesz közvetlen vetélytársa a Zöldgömb Balaton körüli versenyének. (Sokkal inkább a már említett Dunamenti ill. 100 km-es versenyeknek). Mint többen is írtuk, az egyéni indulókra nem tud építeni a BSI, ebben nincs üzlet. A váltóversenynek pedig a március vége ideálisnak tűnik, és viszonylag kevéssé tesz keresztbe az ilyenkor szokásos rövidebb versenyeknek (amelyek amúgy is elég gyakran csúsztatgatják magukat pár héttel ide-oda) Persze gondolom, hogy a BSI inkább a saját programjához igazodott, mint másokhoz :-)
Egyébként pedig csak a futókon múlik, hogy hova teszi be a lábát a BSI. Ha egy-két éven belül "nem fut fel" ez a verseny, akkor a Hungaroring maratonhoz hasonlóan valószínűleg eltűnik a süllyesztőben.
Megjegyzem, hogy a BSI-hez hasonlóan meglehetősen sok fix pont van a magyar futóverseny-naptárban, nem érzem azt, hogy különösebben kiemelkedne ebből a szempontból.
...hogy mindenkinek most kell itt nyüzsögnie, lemaradt a fele. :)
Szóval, nem ismerem a többi nagy verseny szervezőinek gondjait, de szerintem amíg a kisebb klubok nem tudnak összehangoltan dolgozni, pl. mint amit SK írt, addig fogadják széles mosollyal a gorillát.
A versenyek zömét sportegyesületek, klubok rendezik.
Volt szerencsém több vidéki futóklubban dolgozni. Mindenütt kézzel-lábbal tiltakoztak ellene, hogy valamilyen szövetséghez, "érdekvédelmi csoporthoz" tartozzanak, sőt, volt ahol a BSI-t tekintették "felsőbb szervnek", irányadónak.
Szerintetek ha Asics cipőt akarnék venni, vagy próbálgatni minél nagyobb választékból, milyen boltba küldenétek engem ? Mivel látom hogy van belőlük többféle szélességben, ki kellene ezeket próbálgatni. Olyan érzésem van mostanában mintha a Nike cipőm szélességben nem az ideális lenne...
Igen, a BSI fix, hozzá igazítani lehet. Vagyis inkább kell. Mert ha a gorilla leül, nincs mit tenni. Vagy odébbállsz vagy agyonnyom.
Amit a monopóliumról írtam tegnap, azt nem véletlenül írtam. A BSI nem szereti ha versenytársai vannak. A Balaton kör ötlete nincs levédve de azért valahogy feltűnő véletlen, hogy van már egy pont ilyen 4 napos balatoni verseny. Pár éve a Zöldgömb csinált egy meglepően sikeres 30-ast erre mit ad isten, a BSI következő évben meghirdetett egy ugyanolyan harminacast.
Igen, ma a BSI rendezi a legszínvonalasabb versenyeket Magyarroszágon. A többiek meg csak próbálják ki milyen amikor egy nagy, szőrös gorilla ül a fejükön.
A teljesítménytúrázóknál minden ősszel van egy rendezői értekezlet, ahol összejönnek, akit érdekel, odamegy, interaktívan lehet egyeztetni, alkudozni az időpontokról. Persze ott is van, aki megmakacsolja magát vagy nem megy oda és utólag szervez rá, de alapban elég jó megoldás. Nem tudom, a futóversenyek szervezőinek van-e ilyen fórumuk. Persze ennek alapfeltétele, hogy a rendezők partnernek tekintsék egymást.
A versenyek ütközését szerintem nem a BSI rendezvények okozzák. Ezek olyan stabil időpontok, hogy egy évre előre kiszámíthatóan lehet látni, én az egyesületi naptártervbe már novemberben be tudom írni a dátumokat - sőt egyre inkább figyelembe veszik a kisebb versenyszervező csapatok is.
A gondot abban látom, hogy a többi versenyszervező éppen egymás rendezvényeire nem tud, vagy nem akar tekintettel lenni. Koordinálatlanul, ötletszerűen jelölnek ki időpontokat, aztán - amikor megjelenik a Spuriban az összesítés (vagy még ezelőtt Sneci naptára... :)) - mindenki sóhajtozik, hogy "megint rám szerveztek".
Igaz, nincs is olyan szervezet, ami koordinálhatná ezeket.
Nekem is elég megfontolandó ötletnek tűnik. Mégsem egy BBp, és kellemesebb időjárási körülmények jellemezhetik, mint a Zöldgömböst...
Azt viszont el nem tudom képzelni, a frissítés hogyan oldható meg. A szakaszonkénti két frissítés a magam fajta szerencsétlenebb alkatú futóknak egyéniben még a remélhető enyhe idő miatt tényleg határeset, váltóban viszont kizáró ok. Lennék ugyanis olyan gyarló, hogy váltóban akár 20%-kal magasabb pulzuson futok, és nem tudom, a csapattársaim tudnának-e gondoskodni a soron kívüli frissítésekről...
Csatlakozva az előttem szólókhoz: nincs ma már semmit nem ütő időpont. Ha ultrában gondolkodom, akkor tényleg választanom kell, hogy Dunamenti vagy 100 km vagy Balaton, nagyon keveseknek éri meg többet is megcsinálni a három közül. Viszont váltóban remek lehetőség: ugyanúgy, ahogy a Bécs-Budapest felpörgethet egy novemberi maraton előtt, 3×15 km versenyszerű edzés jót tehet a tavaszi (áprilisi) maratoni-félmaratoni eredményeknek. Nagyon sok múlik szerintem azon, hogy hány csapat vállalja be az évi kettő soknapos váltóversenyt, vagy ha csak egyet vállalnak, akkor ki "pártol át" a BB-ről a Balatonra.
A szezonnyitásról: ezt a szlogent már hosszú ideje használja a BSI, mindig a saját versenyszezonjukra gondolva. Ha más versenyeket is nézünk, soha nincs szezon vége vagy kezdete, legfeljebb sűrűbb vagy lazább periódusok.
Zoli pont mostanában vesz/vett vissza a napi nyolc órás munkaidőből. Ha jól emlékszem úgy nagyságrendileg vagy tíz órával fog kevesebbet dolgozni egy héten. Én úgy láttam, hogy napi nyolc óra mellett is meg tudja oldani a kétszázas heteket, de, így azért valamivel könnyebb lesz. Ő mondjuk úgy spórol az idejével, hogy kifut a munkahelyére, illetve hazafut onnan, így nem kell a BKV-zásra is több órányi időt szánnia nap mint nap.
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
-balázs- is írta, de attól még :) igaz: nem lehet olyan időpontot találni a versenynaptárban, ami nem ütne valamit fájdalmasan. Szerintem ez a márciusi végi időpont a BSI szempontjából a legkorábbi vállalható időpont, ennél korábban az időjárás bizonytalansága miatt nem lehet ilyen hosszúságú versenyt megrendezni.
Nem is feltétlenül a versenyzők, hanem a szervezők nehézségei miatt. Emlékezzünk vissza: az elmúlt három évben simán hó és zimankó volt még március 15-e táján (és most három kemény tél után jött egy enyhe, és mindenki a globális fölmelegedésről beszél...).
És hogy szezonnyitónak nevezik, az ő szempontjukból -- és hát a futótömegek szempontjából is -- teljesen igaz. Eddig a Vivicittá volt, pedig az még később van. (A Pécs-Harkányon kívül nem is nagyon tudok jelentősebb versenyt, ami ennél korábban lenne.)
Azzal egyébként a BSI sem számolhat reálisan, hogy az egyéni versenyzők fogják eltartani a versenyt: pár szár potenciális résztvevő akad csupán, és ki tudja, eme halmaznak mekkora része fog megjelenni.
A fő versenyszám itt a váltó lesz. Négy napon keresztül napi 13-19 km: elég kemény, de azért már viszonylag sokan meg tudják csinálni. A frissítőállomások elhelyezése is a váltók számára lett kitalálva, az egyéni versenyzők számára a 9,5 km-re lévő frissítőpont már kissé határeset. Remélhetőleg nem lesz kánikula jövő március végén. :)
Szerintem összességében tényleg örülni kell annak, hogy lesz ez a verseny. Aztán majd meglátjuk.
Én bevallom, nem látok lyukat a magyar versenynaptárban. Bárhová teszel bármit, az ütni fog valami mást. Teheát minden új BSI rendezvény rátelepszik a piacra. Ez nem is gond, verseny van.
Amit a piacról írtál úgy általában, azzal részben egyetértek. Egyetlen piacnak sem jó ha egy monopólium uralja. Szerencsére mert nem létszükségletű szolgáltatásról van szó és mert ki van téve a cég a szponzoroknak, nem tud úgy működni mint egy klasszikus monopolium. Ugyanakkor az ultrafutás mai helyzetét elnézve, nem kifejezetten értem megaüberbefektetésnek egy ilyen verseny megrendezését. Ultrás szempontból nézve ez inkább jótékonyság. És amikor egy tőkeerős cég jótékonykodik, az nekem, felhasználónak jó.
Az ultra piac itt van nagyon sok éve. Rendezőknek évtizedeiv voltak arra, hogy felépítsenek valamit.
Én amúgy a BSI helyében a triatlont nyomnám, ott kezdenék szervezkedni.
A fene gondolta volna, hogy este kilenc után megfőlök a saját levemben télvíz :-) idején. Az eszemmel persze tudtam, hogy azt a narancsmezt már nem kellene vinni, de olyan csodálaotsan szép volt és annyira szerettem...
Üt sok mindent és ez egy kicsit elgondolkodtat. Nem egészséges szerintem, ha a magyar "versenypiac" egyre nagyobb részét a BSI fedi le, még akkor sem, ha tudjuk, hogy más versenyszervezők minősége sokszor fényévekkel jár a BSI mögött.
És vajon miért gondolják, hogy ez a versenyük a szezonnyitó?
Persze, hogy van benne fantázia. Ezért mondom én is, hogy még gondolkodom rajta. (Nem is rossz apropó a visszatérésre :-)) Ami nekem még kicsit gond, hogy legalább 2 munkanapot kell átszervezni hozzá, meg persze a hétvégét is szabaddá tenni. Ez a nyári szabadságban nekem lényegesen egyszerűbb.
A kiszolgálást tekintve egyelőre nem tűnik úgy, mintha el akarnának kényeztetni (frissítőállomások 7-9 km-enként), de talán a kedvezőbb időjárásra tekintettel ez nem lesz probléma. Ami még érdekes lesz, hogy nagyobb létszám esetén mennyire tudják jól megoldani az útlezárásokat. Az útvonal nagy része ugyan jól biztosítható, de akad pár kényes pont.
Van ebben fantázia. Ha csapatok lesznek, márpedig azok biztosan lesznek, akkor a szervezés megél. Majdnem mindegy, hogy az a maroknyi ember, aki egyéniben is le akarná futni, jön vagy nem. De miért ne jönne?
Nekik szerintem soha nem volna szabad hosszúkat futniuk. Mivel a sportágban soha nincs hosszú futás, nem látom a dolognak semmi értelmét. Nekik rengeteg lüktető, iramjátékos futás sokkal célra vezetőbb volna, főként labdával, persze. De aligha én, vagy bárki más közülünk fogja megoldani a magyar futball problémáit
A nyitásról volt szó, de ez a Balaton-körülfutás eléggé meglepett. Tulajdonképpen lehet belőle egy Bécs-Budapest "kicsiben" (bár gondolom nem örülnek egy ilyen összehasonlításnak, de talán így egymás között egyszer elmegy :-))) Kiváncsi vagyok, mennyire lesz rá "vevő" a futótársadalom. Én egyelőre várakozó állásponton, majd december környékén elgondolkodom rajta. Mindenesetre üti a tavaszi 100 km-es versenyt, és a március-áprilisi rövidebb versenyeknek, amik a naptáramban szerepelnek. Elgondolkodtató.
Te, Miki, ha a japánok naponta háromszor futnak, nagyon nagyon lassan és nagyon nagyon sokat, akkor az már egyetlen nagyon nagyon nagyon hosszú edzés, nem? :) Vagy nem alszanak... :)
Viszont a japánok rendkívül lassan futnak, pl. napi háromszor 5-6 perces tempóban, és gyalogolnak is. Itt elit futókról van szó, akiknek az 5-6 perc olyan pulzus lehet, mint nekem a könnyű séta.
Mindig nagyon érdekelt a japán maratoni edzésmódszer. Lebutítva az a lényege, hogy fuss nagyon nagyon lassan nagyon nagyon sokat, és jó ritkán, talán 10 naponta, egyet keményen, pl. 30 km maratoni versenytempóban, vagy hasonló, az állapottól és a felkészülés fázisától függően.
De te hobbista vagy, ő meg ebből, és ennek él(t). Már úgy értem, Juci most is él, és virul, csak most nem fut annyit, inkább Petizik. A mi szintünkön, meló mellett azárt nem egyszerű ideálisan sokat futni. Bár ha Ossó Zolit nézem, ő meg tudja oldani napi 8 óra meló mellett is, és soha nem panaszkodik:-)
Érdekes, izgalmas írás. Köszönet érte. Egy megjegyzés: Földingné Nagy Judit soha nem tudott 140 kilométernél hosszabb hetekkel készülni. Megpróbálták, nem ment. A japánok viszont nyomják a 250-es heteket keményen. Az afrikaiakról fogalmam sincs.
Itt is megjelenik az, hogy több egymást követő napon van erős edzés, majd több könnyű nap jön.
Ezt én jobban bírnám, mint az egy erős egy-két könnyűt, mert a fáradtság inkább két-három nap után jön ki, nem másnapra.
Szintén érdekes a két hónap körüli felkészülési időszak. Többször voltam már úgy, hogy elkezdtem erősen edzeni, és tényleg kb. 2 hónapig tudtam fejlődni, utána jön a fáradtság, sérülés.
Tagdíjat csak átutalással lehet befizetni vagy régimódibb készpénzes út is járható? Illetve mikor mehetnék be hozzád ismét sportolói igazolást kéregetni?
(nem tudom, a pár nappal ezelőtti mél megérkezett-e, ezért írtam ide is kérdéseimet)
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
Elküldöd még egyszer? Spamokon kívül csak dec. 30-án, jan. 26-án és 28-án jött levél erre a címre, ezek szerint egyik sem a tied volt... Igérem, válaszolok =:o)
"Jövőre lehet cél a középtávú teljesítménytúrák lefutása, de egyelőre azt hiszem, meghúzhatom a maximumot a 30 kilométerben. Minden tiszteletem azoké, akik lefutják a _hosszú_ teljesítménytúrákat ..."
Működik elvileg az email cím. Ha te küldted a meghívót a siófoki maratonra jan. 28-án, akkor elnézést, a levélben semmi sem utalt arra, hogy választ várna rá bárki.
Ma van húshagyó kedd, a farsang utolsó napja. A böjt előtti lakomából az angolszászoknál palacsintás nap lett, a böjt előtti kedden palacsintával ünnepelnek, készülnek fel a szűkösebb napokra. A palacsinta-napon mindenki palacsintákat süt, palacsintadobáló és -evő versenyeket rendeznek, megvendégelik egymást.
Ezután a fiúk válasza már nem merülhet ki annyiban a klasszikus kérdésre, miszerint "A lábam miatt..."
Futás az impotencia elől
február 20. kedd 15:41 [MTI] A Die Welt két amerikai kutató tanulmányának rövid összefoglalóját közli, amely szerint a potenciaproblémák a szó szoros értelmében lefuthatók. Elizabeth Selvin és csapata a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen 2100 húsz évnél idősebb férfit kérdezett meg a potenciazavarairól. A megkérdezettek közül minden ötödik ismerte el, hogy időnként gondjai vannak, és egy németországi vizsgálat is hasonló eredményt hozott. Természetesen az idősebbek sokkal gyakrabban panaszkodtak, minden harmadik 70 év feletti férfinél felléptek potenciazavarok, míg a 20-40 év közötti korosztály esetében csak minden huszadiknál fordult elő hasonló panasz. A potenciaproblémák azonban nem csak az életkorral függnek össze, hanem az életmóddal és az egészségi kockázatokkal is. A panaszosok 90 százalékánál a szívbetegség legalább egy kockázati tényezője megjelent, ilyen volt a magas vérnyomás, a túl magas koleszterin szint, a cukorbetegség vagy a dohányzás. Egyértelműen kimutatta viszont a vizsgálat a sport hiánya és a potenciazavarok közötti összefüggést, ugyanis azok akik nem sportoltak, kétszer olyan gyakran vallottak kudarcot az ágyban, mint azok, akik rendszeresen edzették testüket. A nem sportolók közül minden negyedik férfinak voltak gondjai a nemi élettel, míg a sportolók közül csak minden kilencediknek. Az amerikai kutató végkövetkeztetése szerint ezért nem pirulákra van szükség ahhoz, hogy egy férfi szexuálisan fitt maradjon, elegendő lehet az életmód megváltoztatása, némi biciklizés, futás, vagy úszás is.
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
vasárnapot én is szeretném, de még kiccsaládomtól függ. nővérem szülinapja lesz és még nem dőlt el, hogy Szentendrén vagy Budapesten üljük meg. szurkoljatok Bp-nek!(c:§
Nézesd át magad, mert lehet van valahol egy gyulladási góc a szervezetedben.
Én két éve szenvedtem egész télen. Olyan tüneteket produkáltam, mintha influenzás lennék. Mindig eltartott legalább 1 hétig a betegség és mindez egy alapozás alatt hatszor ismétlődött meg.
Dokik csak tömték belém az antibiotikumot (amit a vége felé már szabotáltam) és a "szmogra, stresszre" gyanakodtak. Magamnak kellet kideríteni, hogy az egyik fogam volt begyulladva és a fogászatról hazafele már jobban is éreztem magam és elmúlt az állandó betegeskedés.
Az okosok biztos megmondják hogy hol lehet a szervezetben még ilyen góc a fogon kívül.
Na és az üldözők?! Órákon át gyilkos tempóban,keresztbe kasba rohangálva,de a nyomot soha el nem tévesztve vágtáznak,óriási ugrásokkal megtűzdelve. Én még a "kéken" sem tudnék ilyen magabiztosan futni,úgy látszik nekik kevesebb jel is elég volt a nyomkövetéshez. :-)
Nem igazán tudom követni a topic eseményeit, mer' otthon vagyok betegállományban (a munkahelyemen persze lenne időm olvasgatni, itthon nem tűnik olybá). Mán a hótököm tele van, dec. 10-én fáztam meg, azóta kínlódok, valami gond mindig volt. Most ippeg arcüreg gyusziba torkollott a dolog, de most úgy érzem, kifelé megyek. Így aztán siralmaskét hónap áll mögöttem - futásilag. Mikor már azt hiszem, jobb lesz, akkor újrabeüt valami "ráfázás". Az a gyanúm, hogy ebben elsősorban a 20 éves bagózás a ludas. Igaz, hogy má' majdnem 4 éve hagytam abba (különös módon (:>]) egybeesik kocogásom kezdetével), de még mindig azt nyögöm. Arcüreg, nehézlégzés, takonykór...
Ha végre kimászok belőle, olyan, de olyan alapozást csapok,hogy ősszel csak bámulom majd eredményeimet.
És ha már mozi... Mit gondolsz sportszakmailag az Apocalypto-ról? Ott is végigsuhanja a srác a (dzsungelnél ritkásabb) erdőt, hol ellenség, hol párduc a nyomában. :)
A hétvégén néhány sör mellett azt taglaltuk Manu74-gyel, hogy milyen jó is, hogy a magyar mozikban néhány hónapja szereplő James Bond nem indul a T100-on. :-) A fószer végigsprintelte a film első húsz percét, aztán még a többit is. :-) Csak azt nem értem, hogy, ha ez a Bond-gyerek több órás anaerob glikolitikus kapaciással rendelkezik, akkor e helyett a gyerekes titkosügynökösködés helyett miért nem indul inkább futóversenyeken? :-)))
Szombaton már egy 15-öst tudtam kocogni, a bokám is egyre jobban hajlik ellépéskor, úgyhogy halleluja...
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
Hétvégén a Zselicben futkároztunk Gabival. Egy isten hátamögötti helyen béreltünk egy erdei házat. Mókás volt. A hóvirág már szinte elvirágzott és ez erdőt beborította a medvehagyma. Mondjuk futni csak korlátozottan tudtunk mert olyan mennyiségű sár volt mintha külön termelték volna. De nem baj. Hallgattuk a baglyokat meg nézegettünk őzeket. És volt saját kemencénk amibe rakosgattuk a fát. Soha rosszabb edzőtábort. :-)
Az elmult hetet csak atfutni tudtam, de nem talaltam konkret utalast arra, hogy a mostani YT hol es mikor lesz tartva. Lesz? Mert en is tervezem, hogy megjelennek egy 25-re...
Granulálok, 30 kilcsi hegyen: már nem semmi. Ráadásul pár hónappal egy lábujj-reparáció után... Egyébként, akartam is mondani tegnap, hogy jobban teszed, ha az egészet hegyen futod. Egggész más fíling:-)
Csak azért kérdeztem, mert a család most van agykontroll tanfolyamon. Gondoltam készítek pár tacepaót. Na majd megkérdezem a szomszédot, Ő is mindent tud.
Olyat keresek, ahol az agy-gyal kapcsolatos szólásmondások találhatók.
YT 25
Készülök (fejben) a következő YT-re egy hónapja igen jól megy a futás, az utóbbi két évhez képest. Kiváncsi vagyok, hogy a múlt hónapi időmet meg tudom-e javítani.
Mindig utáltam lefele futni. Inkább felvittem sonkáimat bárhova, de a lejtő mumus volt mindig.
Asszem életemben elsőször, ma, élveztem a lejtőn lefele futást Fenyőgyöngyétől a Margit-hídig. Egyszer eljött ennek is az ideje. De ha vki akár csak tegnap ezt mondja, kinevetem.
Már évek óta tervezetm, hogy felfutok a Fenyőgyöngyéig. De hát ez roppant nehézkes dolog. Honnan fussak, hol öltözzek át, hol hagyjam a kocsit, ha ehyáltalán azzal megyek. Csupa ilyen megoldhatatlan kérdés merül fel az emberben. Aztán egyszer csak olvas egy felhívást kerindőre és minden olyan egyszerűnek tűnik.
A sziget felé buszozva megláttam a HHH tornyát. Úristen milyen messze van. Oda akarunk felfutni? Aztán a bemelegítő szigetkör után minden olyan könnyűnek tünt.
Szóval jó volt futni. Így utólag bevallom, hogy a nehézséget Laci vezetése jelentette.
Minden pillanatban figyelni kell. sajnos egyszer egy kiránduló idős pár mellett roszul számítottam ki a távolságot és egy kicsit ütköztünk. Szóval nagyon kell figyelni.
Az idő szuper volt, hazaérve gyorsan megebédeltem, a tegnapra készített hentesszeletből és frissen készített rízsből ettem egy rendes adagot, egy üveg sörrel.
A lefelé futás nehézségeiről mindenki tud, aki egyszer is kipróbálta a Bé-Bu utolsó napi félmaratoniját. Pedig ott még nem is olyan nagyon fáradt az ember lába. Ezzel csak jelezni szerettem volna, hogy tényleg elfáradtam. A szemem már csinált ilyet. A '93-as TF-napokon, két nap - nulla alvás után, jött elő ez a tünet. Már látok vele rendesen. Folyadék-, táplálék-, és vitaminhiány az oka. Mivel azóta minden, a kezem ügyébe eső tápláléknak tűnő dolgot magamba tömtem, a helyzet rendeződni látszik. Most épp egy marék vasszöget rágcsálok. Nyam-nyam:-)
Nem kéne neked autóba ülnöd: hol egy slusszkulcs, hol egy bowden... :-) Ez a lefelé gurulás meg egyike a népi rigmusoknak, amiket valaki egyszer kitalál, aztán mindenki csak mondogatja, alapos lelkis sérelmet okozva azoknak, akik rájönnek, hogy nem igaz. Szerintem egy nem túl lankás lejtőt egyáltalán nem könnyű fáradtan megfutni, talán a szokatlan terhelés miatt, talán mert a fékezés is energiát von el, nem tudom. A szemed megjavult? Még sohasem hallottam a megerőltetésnek ilyen mellékhatásáról. :-O
Bár tegnap már verbalizáltam neked, a beszámolómból mások számára is ki fog derülni, hogy pusztán a te jelenléted kevés lett volna az együttfutáshoz... Elnézést kérek, de ez az igazság, és ez inkább az én dombfutási képességeimet minősíti... :-)))
(Csak egy kicsit elméláztam a múlton, a sárga-kék zászlókon, a vasarnap delutani makuka-köpködte szurkolásokon, a KVSE stadionon, meg egyebeken. )
De, hogy ne offoljak tovább, neked is mondom: ha egy Barcika maratont valaki otthon osszehozna -- mondjuk akinek ez üzlet, vagy ez a dolga --, akkor egy jelentkező már biztos lesz, jómagam. A Barcika-Tardona-Nagyvizsnyo felé és vissza pálya ritka szép, és igencsak brutális lenne. (Mondjuk a Tardona utáni lejtő, visszafelé... )
Autókázzunk el Dunakeszire, hagyjuk ott a tett helyszínén az éppen az indulás pillanatában elszakadó kuplungbowden miatt hasznavehetetlenné váló járgányt, majd emiatt késsük le a magunk szabta indulási határidőt 1:19 órával. Ha eddig megvagyunk, fussunk föl a Moszkva tér mellől az Árpád-kilátó és a Fenyőgyöngye érintésével a Fekete Salak útjáig. Ott fussunk egy nagyon jó beszélgetős kört a Virányos nyereg és az Árpád-kilátó érintésével a Fenyőgyöngyéig, majd innen tovább egyenesen föl a Fekete Salak útjáig, immár egyedül. Itt kezdjünk vad számításokba, hogy mennyit is futottunk eddig, és mennyi kell még az előre kitalált 27 kilométer teljesítésével, valamint hogy hogy is állunk az idővel. Amely szorít, egyre jobban szorít, mert 14 órakor halaszthatatlan megbeszélésünk van, és előtte nem ártana emberi formát ölteni - fürödni, enni, tiszta ruhában megjelenni. Mivel ilyenkor a számolás nehezen megy, jussunk dőlőre későn a visszafordulást illetően, és számolgassunk, hogy sikerül-e félholt állapotban a szükséges, egyre fogyó idő alatt egyre szárnyaszegettebben haladva hazavergődnünk. Ezen a ponton szeretném eloszlatni azt az általánosan elterjedt tévképzetet, hogy lefelé a sz@r is gurul. Nos, van, amikor már az sem... Utoljára nem sikerült végigfutni a Fenyőgyöngye és Árpád-kilátó közötti szakaszt. Igaz, ez fölfelé van. De az Alvinci utcához sem éreztem lelkierőt, pedig az ugye lejtős. Egyes részei konkrétan engem egy szakadékra emlékeztetnek. Na, ott gyalogoltam bele, lefelé...
Nos, végül sikerült odaérnem, meg is fürödtem, ettem is, át is öltöztem, de kicsit gyanús volt, hogy a bal szememmel annyit látok, mintha egy párás üvegen keresztül néznék ki a fejemből. Levettem a szemüvegemet, és 3.75 dioptriával rosszabbul, ugyanolyan homályosan nem láttam a világot. Majd az autók lámpáit szemlélve szép, színes karikákat láttam körülöttük. Nem kicsit ütöttem ki magam ezen a végül 30.2 kilométeres, 3:02 órás kis kiruccanáson. Utólag megnéztem, mennyi szint volt ebben. Nem sok, éppen csak 765 méter. Ja, már értek mindent...
Sipi kösz a futást. Idén még nem futottam hegyen, olyan jól átmozgatta az izmaimat, h csak na. Utána befaltam egy hatalmas juhtúróval töltött csirkemellet, made in kanga spec. Aludni akartam egyet, de be kellett jönni dolgozni, úgyhogy jelenleg a lábamat az íróasztalon pihentetem.
:-)) Na, én mindjárt dobok egy hátast!! Itt több a barcikai, mint a Kazincbarcika topicon. Ha jól értettem a beszámolót, akkor santa kutya is ott rohangászott?. Én "csak" 1958 és 1981 között laktam ott, az áldottjó béketéren, ott a hámánkató alatt.
De mi az a BAC? Én csak KVSE (Kazincbarcikai Vegyész SE)-re, röviden: vegyész-re emlékszem.
Ne aggódj, a T100 nem holnap lesz. (Tavaly a Barcikán 1:24-gyel gyengébb ezreket mentem mint a Csillagegy-Szárliget viszonylaton.) Dolgozol, és menni fog! Sima ügy. Amúgy meg: velem már futottál tegnap, most jöhet SC, úgyhogy ezután jönnek az eredmények is. :-)
A kitűzött hatos átlagot, illetve annál talán kicsit jobbat Bántapolcsányig tudtam tartani, aztán az emelkedő kiszívta az erőmet, Szentlélekre nagy hátrányba kerültem, és ezután már elég keveset futottam. Végül 13:11 lett, ami nagyon sok szempontból jó eredménynek számít, egyetlenegyet kivéve: a Terep Százast.
A javítás egyik (talán nagyobbik) fele a pálya ismertségéből, a rövidebb és kevesebb pihenőből jött össze, a másik fele a jobban beosztott erőből, és persze az egy év alatt szorgalmasan elvégzett edzésmunkából. :-)
A hó, kontra sár időben nem tudom mennyit jelenthet, de mivel nem volt végig sár, sőt, talán a pálya is gyorsabb volt.
Jaj, mit tettem, hogy nemecsek ernő lettem? :-) Most már legalább tudom, kik voltak a kísérőid, bár ennyiből inkább Anitát tudom beazonosítani, egy erdőben elfutó fiút azért nem ismerek fel ennyiből legközelebb. Gratulálok, nagyon nagy voltál, és nem semmit javítottál a tavalyin! Perrsze az időjárás is más volt, de ezzel együtt is szép teljesítmény.
Barcika 65 Napsütős, még éppen fagyos időben indultunk el Ugyan Anitával, és olipapával a BAC-ból (Barcika Atlétikai Centrum), még kevéssel 8 előtt. Próbáltam elzavarni olit, nehogy valami eszement tempóba belevigyen, de makacsul ragaszkodott a 120-130-as regeneráló pulzuszónájához (az enyém +25/30), így csak nem hagyott ott minket. A lábaserdő még fagyott talaja megkímélt minket a sárdagasztástól, így kellemesen kezdődhetett a túra. Ez egy kb 20 perces izzasztó emelkedő, ami után a Bükk tető felé egy kis hullámvasút kezdődik. Errefelé kocogtunk egy kicsit sánta kutyával, aztán Ő visszaállt a tempójára és elköszöntünk. Bánhorvátiba (11,8 km)leereszkedés után a szép Damassa szakadék felé újabb szuflás felfutás következett, majd a szakadknál, már mászásra is szükség volt. A szakadék tetejétől a Köbölicz tetőn át, majd az OKT-n leszaladva Uppony felé nem mindig könnyű, de azért futható volt a terep. A falu előtti sík szántó viszont masszív sárdagasztást rótt ránk, kicsit küzdöttem... A Lázbérci-víztározó mellett Dédestapolcsányig (26,7 km) vezető burkolt úton megszabadultam a sártól, kicsit rendeztem a pulzusom és próbáltam saját tempót kocogni. Olipapa hol előreszaladt, hol visszamaradt Anitát istápolni. Dédesen pár perc pihenőt tartottunk, utántöltöttem a hátizsákkulacsomat, aztán nekivágtunk. Anita elköszönt, (lemaradt) így ketten futottunk fel Mályinkára. Innen kezdődik a 65-ös saját szakasza, ami egyben a legszebb, de legnehezebb etap, ez a Csondró patak völgye. A sok fatörmelék, puha talaj, és sziklák miatt igen nehezen futható, de mivel az Ámor forrásig lankás, mégiscsak nyomni kellett. Oli itt úgy ment mintha húznák, még meg fokoztosan leszakadtam. A forrásnál még bevárt aztán megint nekikezdett, meg sem próbáltam tartani. Többnyire sétáltam felfelé, így is 168-170-es pulzusaim voltak. Eddig az összes emelkedőn, futva hasonló, vagy magasabb értékeket értem el, de úgy éreztem ennek már a fele sem tréfa, inkább megyek egyedül és sétálok, de nem ütöm ki magam féltávnál. olipapa másképp gondolta, mert bevárt a Mária forrásnál. Szerintem megsejtette, hogy vissza akarok venni a tempóból, és előbújt belőle hajcsár, akarom mondani trainer. Innen kezdve nem engedte, hogy ennyire lemaradjak, inkább bevárt, mindenféle cipőpucolást, meg nyújtást meg ilyesmit kitalálva. A Szentléleki túristaháznál ismét feltankoltam a hátizsákkulacsomat, ettünk, aztán indulás. Itt már látsztott, hogy a 8 órán belüli időhöz csod kellene, de nem éreztem magam mágusnak, így le is tettem az ilyenfajta álmokról. A Jókai emlékműnél megcsodáltuk a panorámát, aztán végtelen gurulásba kezdtünk Taksalápa irányába. Tavaly ez a szakasz már nagyon fájt, minden lépésnél visítani tudtam vilna a sarkam miatt, s izzadtam a kínlódástól, most simán kocogtunk le a kéken, számomra egy apró szépséghibával: nem ment a pulzusom 165 alá, a lejtőn... No így vágunk neki a Tardona előtti murvás emelkedőnek ami nem túl hosszú, viszont nehéz és kellemetlen. Jól el is fáradtam rajta, le is maradtam, de a tetőn újra bevárt oli. Innen Tardonáig (51 km)ereszkedés, majd hosszú aszfalt következett. Fáradt voltam, de nem végzetesen tovább számolgattam. 6:30 körül vagyunk, pont ki fogunk csúszin a 8 órából - ha minden jól megy. No sebaj, az is 50 perc javulás lenne. Az utolsó nagy emelkedőn (Nyír völgy) oli megint nagyon elment, ráadásul atetőn kellemetlen meglepetés fogadott, mert egyszerűen járhatatan sár volt az út helyett. Na ha ez így megy, a tavalyi időm se lesz meg (8:54) gondoltam. Szerencsére az erdőben a piros már nem volt ennyire mogorva, ha lassan is de tudtunk rajta haladni. Szépen lassan felfejlődtem, Olivérre, aki kissé térdfájósan galoppozott a botjaival. Mentünk és mentünk és mentünk. Ez a szakasz olyan igazi gumi út: nyúlik és nyúlik. Ráadásul a végén van két rövid de erős emelkedő ami már sehogy sem esett jól. Bosszúból nem is futottam rajta. :-) Végül csak elértünk az Ebecki tető (62,3 km) ep.-jéhez, ahol rövid nyújtást eszközöltem (már sokadszor), aztán letotyogtunk Barcikára. 8:05 lett a vége. Az átlagom 158 lett (181 max), amiben benne vannak a pihenők is. Edzésnek igen erős. Olipapának ugyanez 133 és 163 - lazázott, ahogy ígérte. Jó kis túra volt, jövünk még. Üdv Lúdtalp
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
Úúúúú;-) Ez így számomra már kicsit bonyás... bár nem lehetetlen, de ez majd csak holnap derül ki. Mindenesetre, én a főút melletti sétányon fogok futkosni föl s alá (ahol már találkoztunk is és láttalak is párszor), aztán majd csatlakozom, ha találkozunk. Ha nem találkozunk, akkor csalatkozom (nem is:-)
10.40 és 10.50 között az Árpád-híd felöli sorompónál tudunk találkozni? Pontosabbat nem tudok. Kinéztem magamnak egy 18 kilométeres kört a Szigetről indulással a HHH-n, de mivel elég szintes, nem tudom belőni, pontosan milyen sebességgel tudok majd haladni. Terveim szerint 9-kor indulok az Árpád-hídtól.
Sipipi: a te útvonaladat alapul véve új "patakpart-futás" útvonalat alakítottam ki, és ehhez hasonlót futottam múltkor is, meg ma is. Újdonság hogy van benne tókerülés is, és a teljes hossza 16.15 kili. A gyerekekkel indultam el, ők biciklin, én futva de a kisebbik nem bírta a tempót úgyhogy eljátszottak egy helyen amíg én a tavat kerültem. Visszafelé pedig felszedtem őket, és ismét indultunk volna amikor a kisebbik egy óriási tócsába esett bele és tiszta sár lett. Szóval így meg-meg kellett állnom, dehát így volt különleges a futás. A két patak találkozásánál, pedig vadkacsákat szerettünk volna befogni, de nem is képzelnéd hogy amikor közelítettünk hozzájuk, egyszerűen elrepültek :)) Az útvonalam: patakpart
Ma éppen azon bosszankodtam, hogy miért van minden túra szombaton. A Mecsekben is szívesen futottam volna, de ezek szerint akkora sár volt ott is, mint nálunk... :)
Holnapra én is egy 25-öst tervezek, de ami azt illeti kb. 200 km-rel arrébb. Meg egy kicsit lassabban. Főleg azért, mert ma szaladtam egy jó kis fokozós edzést. Laza 1,5-1,5 km-es bemelegítés-levezetés között volt 2 db 5km a Tisza parton, az első 25:34-re, a másik meg 23:23-ra. Izé, nempont ezt terveztem, meg V42 előtt le is buktam, hogy bírok én gyorsan futni, mert épp a második köröm elején futottunk össze. :) Szóval, ha holnap 5:30-40 környékén bírnék futni, nekem már az is nagy ajándék lenne. Úgyhogy találka 9-kor a kavicsnál. Ha erre jársz :-)))
De jól leírtad a PITE túra körülményeit . Tavaly én is a 30 km-es távot teljesítettem. Most sietni kellett haza, így a 20-ra neveztem. Egy tapasztalt komlói túrázóval vágtunk neki. Ennek az az előnye, hogy nem tévedek el. A hátrány, hogy Ő nem szokott annyit futni, mint én. Ezért többször is megálltunk, gyalogoltunk. Az én időm 3 óra 9 perc lett a 20,7 km-es távon, ahol 720m volt a szint.
Én most kavarogtam, de maj' meghaltam; hagytam is valahol egy attachmentet. Azért csak megcsináltam a penzumot, csak a végénél akart összecsókolózni velem egy dokkját rückvertzben elhagyni szándékozó ótós, de csak pusszantás sikeredett, nyelves nem: nagy mázlija volt. Kicsit jobb lett volna, ha az adrenalinszintem stabil maradhatott vona, mert így fél kilcsi után a vércukrom leesett. Épp a Margit-hídon jártam; kicsit megálltam, és a korlátra támaszkodva bámultam utána. Ekkor már a véghez igen közel voltam; szerencsére a MAC-hoz is. Mondanám, hogy minden jó, ha a vége jó (de juszt se:-)
Senkinek se nincsen kedve velem holnap futni egyet? Ha nem a teljes 27 kilin jönne valaki, csak egy részén, már az is nagy segíccség lenne. Na, valaki érezze már magát valakinek!:-)
Ezúttal a Budai Trapp "30" kilométerén trappoltam végig (az idézőjel nem véletlen). A cél az volt, hogy jelentősebb elfáradás nélkül, kímélő üzemmódban menjek végig, tekintettel a múlt heti Margitára és a jövő heti tervre.
A rajt előtt nem igazán tudtam, hogyan fogom ezt megvalósítani, olyan ötletem is volt, hogy 10 kilométerig nyomom, aztán 10 kilométert sétálok, és az utolsó tízest megint futom. De ez nem tetszett igazán.
Aztán valahogy adta magát a megoldás: ugyanannyit futottam, mint "egyébként", csak jóval lassabban. Szóval kocorásztam a síkokon és az enyhe emelkedőkön, és a lejtőket sem használtam ki teljes erőből, az ízületeimet is ápoltam. Az emelkedőkön meg persze sétáltam.
Ennek ellenére meglepően jól haladtam, azt hiszem, tulajdonképpen alig lassabban, mintha teljesen odatettem volna magam. Egyszerűen sokkal több energia maradt bennem, nem volt holtpontom, szóval igen-igen kellemes élménnyé fajult ez a koca-túrafutás.
Az idő sajnos a gyönyörű reggeli napsütés dacára hamar elmordult, a Hűvösvölgy táján még egy gyors hózáporral is kedveskedett. A Nagy-Szénáson kifejezetten vacogtam, előkerült a jó kis futóbolond-kesztyű.
Az útvonal zömmel könnyen követhető volt, köszönhetően a felújított jelzéseknek. Köszönet érte.
Végül kb. 3 óra 50 perc alatt értem célba, mondanom sem kell, ez messze jobb a vártnál. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy megeszem a kalapomat, ha táv megvolt a meghirdetett 30km. Olyan 28 lehetett talán. A szint viszont érzésre többnek tűnt 1000 méternél.
Teljesen frissen léptem át a képzeletbeli célvonalat, úgy éreztem, simán megcsinálnám ugyanígy még egyszer. A célban elfogyasztottam a kritikán aluli minőséget képviselő virslit (eddig azt hittem, a BUÉK 20-on adják a világ legrosszabb virslijét, de ez még azt is simán alulmúlta), majd vidáman sétáltam még másfél kilométert a buszig.
Már 2 évvel korábban is nézegettem a ezt a túrát, Pite30, gondoltam meg kellene ízlelni milyen pitét sütnek Abaligeten. Nem emlékszem tavaly miért hagytam ki, viszont az idén benne volt a fejemben, még az adóbevallási időszak sem tudta kiűzni, pedig el voltam havazva nagyon.
Tegnap este az mondta a Noémi, hogy napsütés, csak délen lehet esőre számítani - engem aztán nem érdekel semmi - annyiszor mondtam már, hogy nem akarok dagonyázni, "lesz ami lesz elmegyek és eszek abból a pitéből".
Az éjszaka többször is felébredtem, csak pillanatokra, de hallottam a tetőablakon, hogy ez a csajszi, a Noémi nem tévedett, nem erősen, de hallottam az esőcseppek becsapódását.
Reggel amikor kimentem az autóhoz meglepődve láttam, hogy az eső rá van fagyva a szélvédőre, na más már nem is hiányzott!
Óvatosan vezettem, öt éve pontosan ezen a napon születem újból egy baleset után, ahol a jeges út volt a hunyó, meg persze én.
Kaposvár felett vakítóan tiszta ég, de déli irányba vaskos felhők, viszont láttam, hogy a felhők DNy-i irányba haladnak, talán van esély a napsütésre?
Viszonylag sok autó volt a rajtnál és egy busz is, 66. voltam a nevezők közt, 8:45 re irattam az indulást, így volt egy félórám készülődni. Átöltöztem, magamhoz vettem amit gondoltam, a végén még majdnem kapkodni is kellett, hogy be tudjam tartani a 8:45-t.
Rajt!
Na jó, de merre is kell menni? Á, ott messze ballagnak páran hátizsákkal, talán szerencsém lesz és közben ráhangolódok a jelzésekre?
Ráhangolódtam, aztán mindjárt azt is érzékelhettem, hogy ha az ember egy hegységhez megy túrázni, akkor ott bizony előbb, vagy utóbb emelkedőket is meg kell mászni. Itt mindjárt, bemelegítésnek egy szép kis húzósat kikaptam, jó kis csúszós, sáros, dagonyásat, hát itt van amit akartam, dehogy akartam. Reménykedtem, hogy a víz lefelé folyik!
Ez bejött lefelé folyik, ahogy egyre magasabbra értem, úgy lett keményebb a talaj, kevesebb sár, igaz több kő, de az már nem is számít:-)
Az első pontnál kicsit durcis voltam, fiatal suhancok, vagy mik, kik, huligánok, túrahuligánok, hát nem ott beszélgettek a pontőrrel, poénkodtak, hogy asszongya " akkor ők elviszik az egész doboz csokisnápolyit", hehehe, én meg közben majd megfagytam:-) Én következtem, gyors pecsét és huss, ill. fuss!
Aszfalton vezetett az út, na jó akkor itt tényleg futok egy kicsit, csak egy kicsit, mert má megin emelkedők, hová jöttem én:-)?
Annyira lendületbe jöttem, hogy még fölfelé is futottam. Amikor újra erdőbe értem, leelőztem egy csapatot, hallottam az elismerő szavakat, meg hogy ez egy bolond, az hát, olvashatták is a hátamon: F U T Ó B O L O N D O K S E , vagy mi a rák?
A Jakabhegyet, már párszor megközelítettem egy másik túra alkalmával, de ebből az irányból sokkal jobban illett az én képességeimhez, mér, nehogy má, azért vannak :-).
Tudtam, hogy ez egy viszonylag magas hegy, így valszeg utána lesz lehetőség ismét zúzni, a ponton tankoltam egy kicsit, aztán tényleg zúztam, csak úgy nyugodtan, okosan vigyázva a bokákra, térdekre és combokra.
Remete-réten a pontőr, mint egy remete, de miért, benn ült a jó meleg kisbuszban. Hagyta hogy elvágtázzak mellette, se egy dudálás, vagy mit tudom én, hogy mi!
200 méter múlva tudom meg, persze egy domb tetején, hogy ott a pont, "hol, hát ott a bordó Fordban", visszamegyek. A b@zzzdddmeget inkább kihagytam, de mondtam valami szebbet helyette, " legalább dudálhattál volna!" Kárpótolt a nápolyi és a pepsi, na ezt most hová tegyem, hát nincs mit tenni 2 féllityis palackkal futok tovább, így legalább ki vagyok trimmelve, valamennyire. A következő szakasz nagyon szép, egyrészt itt a tavasz. Hideg volt, de mindenféle ismeretlen virág már kezd kinyílni, egyből eszembe jutott, hogy basszus, csütörtöktől meg mondják a telet:-(
Következő ponton megint kaja, a francba, mi ez hízókúra, vagy túra, na mindegy, akkor azért csak eszek:-)
Ismerős szakaszon zúzok tovább, jé, itt januárban még nem tudtam felfutni, biztos a Téli Mátra gyümölcsét aratom, jaj de fini!
A hatodik ponton egy elhagyott helyen egy régi parasztházban az ellenőrzés, beérek egy futót, pecsét, végre egy kis sós kaja, ezek értenek a dologhoz, vagy csak véletlen?
A francba eltűnt a futó, és a jelek is! 28 lépés plusz, aztán újra rátalálok a sárgára, a kutyák ugatnak, szerencsére jók a kerítések, de azért én nem tesztelem tovább, és elhúzom a csíkot.
Mecsekrákoson utolérem a korábbi futót és hát el is hagyom pár szó után.
Orfű, utolsó pont a cél előtt, a megszokott meleg tea, pont jó, meleg de iható, ez kell az átfázott lelkemnek, na meg a hagymás zsíroskenyér, megsózom, inulok, menetközben is ficsi.
Sajnos a túra utolsó szakaszával visszaérkezek az alacsonyabb részekhez, ítt megint kűzdelem a sárral, remekül veszem az akadályt, de nem mindenki. Egy hölgy üldögél egy, nem is tudom min, mindegy ült, tiszta sár volt és látszott rajta, hogy hatalmasat perecelt, háromszor kérdeztem meg, hogy renben van-e, aztán azzal rázott le, hogy hamarosan jön érte a családja. Remélem meleg ruhát is vittek neki, mert úgy össze volt kuporodvam hogy ennél kisebbre már nem nagyon lehetséges. Ez a szakasz azért is volt kellemetlen, mert volt egy olyan rész amit egyszer már megtettünk, ez igazi dagonya volt, én is eláztam teljesen, de nem érdekelt, tudtam, mindjárt itt a PITE!:-)
Sajnos csak a tepsi széléből jutott, de azért jó volt, ahogy a túra is:-)
A saját szilárd frissítésemhez nem kellett nyúlnom, nagyon jó ellátásban részesültünk, gondolom a többiek is.
Mindenkinek ajánlom a túrát, azt hiszem, ha nem lett volna ekkora sár 3 óra körül teljesíthetném, a mai napon csak 3:41-re futotta:-)
Honlapból én sem tudok jobbat mondani. Mindig augusztus közepén van a verseny, én 2003-ban voltam. Nekem eléggé problémás telefonozgatni (bár ők remekül beszélnek angolul), szerencsére emilben gyorsan, kényelmesen megbeszéltük a dolgokat. Ha van kérdés, nagyon szívesen válaszolok.
iSTVán, emlékeim szerint Te írtál egyszer izlandi marathonról, jól emlékszem? van oda valami weboldal, vagy tudnál mondani valami kontaktot? meg hogy általában melyik hónapban van? előre is nagyon köszi az infókat (feltéve, hogy tényleg Te jártál arra :-))
Különben is: ha az ember az egész könyvet kézbe kapja, elolvassa egy ültő helyében, aztán várhatja a következő kötetet :-)) Szerintem sem rossz így darabonként.
Mikor lesz az akkor? Messzi még a messzi? Nem akarlak sürgetni csak diszkréten érdeklődnék... Vagy írtad már a várható időpontot csak felületesen olvastam?
Ráadásul nekem a mentorom is. :))) Eddig kétszer futottam vele. Az első alkalommal megkérdeztem tőle, hogy amikor bejön a nagy tél, vagy nagyon esik, fúj, akkor mivel váltják ki a futók az edzést. Erre ő: "Mi akkor is futunk!". :) A második alkalommal megdicsért, hogy nem nyirvogtam az eső miatt. Ezek után a négy hetes edzésterv alatt egyszer sem mertem nem elmenni futni rossz idő miatt, mindig a fülemben csengtek a szavai: "Mi akkor is futunk". :)))
Sosem hosszú. Zilaci, fantasztikusan jók ezek az egypercesek! Töltök egy pohár bort, elolvasom, és rájövök,hogy imádom a futást, és szeretem az életett. Köszönöm. Üdv: Manbo
Sziasztok! Vasárnap délelőtt lenne kedve valakinek futnia velem nagyjából 27 kilométert? Nem feltétlenül szakadnék bele jeligére. (5:00 és 5:30 közötti tempó jöhet) B
Azon gondolkoztam ma este futás közben, hogy ki volt a legjobb edzőm, és mi volt a leghasznosabb tanács...
Lehet, hogy hosszú lesz, előre is bocsánat azoktól, akik nem kedvelik... :)
- No, fiacskám, mire hazamégy, olyan futóbajnokot nevelök belűled, hogy rád sé ösmernek! - mondta Vendel bácsi, miközben diadalmasan kiemelt a kredencfiókból egy piros zsinóron lógó úttörősípot. Akkurátusan a nyakába akasztotta, és kihúzta magát a tükör előtt. Határozottan volt benne valami edzőszerű. A gyűrött, de tiszta rövidujjú ing, a kócos, ritkuló ősz haj, és a SÍP. A síp, ami aztán végigkísérte a nyaramat.
A nagyszüleim azon a nyáron is magukhoz fogadtak. A falubeliek már ismertek, én voltam „a Piroska néni onokája, a futógyerök”. Mindenkitől kaptam egy-egy barátságos megjegyzést, amiből megtudtam, hogy mekkorát nőttem, hogy a nap átsüt a fülemen, és ebből is látszik, hogy városi tápos csirkét eszünk, de majd itt felhizlalnak... Meg, hogy a lányok, ugye... és én persze udvariasan visszakacsintottam.
Vendel bácsi ugyanabban a poros utcában lakott, csak a falu felőli végében. Délutánonként a ház előtti kispadon üldögélt, az állát simogatva bólogatott szakértően, ahogy hangos csókolom-mal elfutottam előtte – mígnem egy szép napon úgy döntött, a kezébe veszi a sportkarrierem irányítását. Na, ekkor került elő a síp.
Megbeszéltük, hogy másnap délután háromkor találkozunk. Persze, már negyedórával korábban megkopogtatta a tornác könyöklőjét. - Gyerünk, mögyünk edzeni! – kiabálta olyan hangosan, hogy a kutyák éktelen csaholásba kezdtek, szegény nagyanyám alig győzte őket lecsillapítani. Kiugráltam fél lábon, a másik cipőm még a kezemben. Az öreg barátságosan hátbavágott. - No. Aszittem mán mögijedtél a világhírnévtül. Kisétáltunk a ház elé, és egy fadarabbal girbegurba vonalat húzott az út porába. Magamban nevettem, de az ő kedvéért térdelőrajtból indultam, mert az „úgy szokás”. Vendel bácsi pedig hangosan, hogy a szomszéd tanyán is hallották, vezényelni kezdett: - Elkészülni! Vigyázz! Kész! Rajt! Tűz! – és teli tüdőből belefújt a sípba. - Trííí! Talán még ugrált is lelkesedésében, bár ezt már nem láthattam, hiszen felpattantam és futottam, futottam, ahogy a lábam vitt. A kanyarig rohantam lélekszakadva, aztán lelassítottam, hogy végigbírjam a kört a faluban. Amikor aztán néhány perc múlva megláttam az utcánkat jelző nyárfasort, ismét belehúztam, rohantam az öreg kedvéért, teljes lendülettel át a vonalon. Vendel bácsi egy kiszáradt akácfa tövében ülve nagy levegőt vett és ismét belefújt a sípjába. - Triiiüüűűű – mélyült el a síp hangja, ahogy a műanyag henger megtelt nyállal. Nem, nem mért időt, talán órája sem volt, csak fújta a sípot, kikerekedett arccal, hosszan, elhalóan, amíg szusszal bírta. Ez volt az ő edzői feladata. - Triiiüüűűű! A környékbeli kutyák kétségbeesetten kezdtek vonyítani, akkor még nem tudták, hogy ezt a hangot egész nyáron át hallani fogják. Hazáig kísértem az öreget, aki átkarolta a vállamat, és úgy magyarázta: - Hát, lösz ebbül valami. Ha rám hallgatsz, fiacskám, még lösz ebbül valami.
Azon a nyáron a térdelőrajttól mindig poros tenyérrel futottam, sípra indultam és sípra érkeztem, de volt ebben valami meghitt és barátságos. Naponta megkaptam a biztatást, hogy „lösz ebbül még valami...” Aztán érni kezdett a kékszilva, ami azt jelentette, hogy haza kell költöznöm. Még egyszer hazakísértem az öreget, a nyakában a síppal. Szótlanul ballagtunk, már majdnem a kapuhoz értünk, amikor Vendel bácsi megtorpant. - No. Hát akkor majd gyüvőre folytatjuk.
Persze, aztán... A francba. Legalább a sípot rám hagyhatta volna.
vettem észre, hogy a 12km-en épphogy az 5 percet tudom tartani, a korábbi kb. 4:30 helyett.
Ez csak temporális lassulás, nyomj pár résztávos edzést, és újra hasítasz.
Mióta MAF-ozok én is érzékeltem, hogy csak úgy nem tudok gyorsan futni, a sok MAF után már 5:40 tempó is nehezen ment. Azonban egy héten kedden futottam egyszer egy 5K rövid iramfutást nagyjából 5:10-ben, majd csütörtökön 5x600m résztávot 3:50-ben, utána két napra hidegben, esőben minden nehézség nélkül ment 10K 47 percben.
Azért ne ijedj meg, nem veszem szentírásnak a javaslatod. De köszönöm mégegyszer! Általában több helyről próbálok infókat beszerezni, majd kialakítok magamnak valamilyen edzéstervet és még alakítgatom közben is, ha úgy érzem nem elég testreszabott. És abban is egyetértek, hogy szeretni kell amit csinálsz! (Persze a mai görgős edzést annyira nem fogom szeretni :) )
Igen, a legkézenfekvőbb lenne, ha felpattannék a bringára és letekerném terepen a távot, ebben igazad van, de itt jön a képbe lustaságom. Ugyanis a bringám görgőn áll mivel azon edzek télen, szóval, a bringát görgőről le, hátsó gumi lefeszegetése terepgumi fel, bringázás (ez itt a jó rész), majd bringa alapos letakarítása, gumi visszafeszegetése, bringa görgőre fel. És ezt már az idén "télen" sokadszor játszottam el, mert a napos hétvégéken nem voltam hajlandó négyfal között edzeni.
Bocs, erre lehet hogy itt senki nem volt kiváncsi, csak úgy jött. Majd visszafogom magam. :)
Hogy hosszú távon lassultam-e, az nem értelmezhető kérdés, mert azelőtt nem futottam félmaraton felett, és 21-et is csak évente egyszer, a Nike-n. Ahogy elkezdtem kitolni a távolságot szépen lassan a maratonig, (tehát hogy egyáltalán képes legyek ennyit futni), azt vettem észre, hogy a 12km-en épphogy az 5 percet tudom tartani, a korábbi kb. 4:30 helyett.
Ha már kerózol is akkor talán van km órád azzal leméred azt a távot amit futni szeretnél és hajrá. Én legalábbis így szoktam tenni, de ez senkit nem kötelez semmire:) Nagy punnyadások után meg csak futok 1 laza órát idövel a táv ugyis több lesz, mint a kezdetek kezdetén
Akkor megpróbálom kicsit átírni az edzésemet, mert eddig tekertem is meg futottam is kb. egymáshoz képes egyenlő arányban, 1-3. hét emelkedő intenzitású, 4. héten regeneráló edzést végezve.
De amit írtál annak függvényében akkor megpróbálom a 2-2 hetes variációt és majd az 5. héten regenerálódok. Így kicsit hosszabb lesz a ciklus, de majd meglátom, hogy megy.
Köszi, mindjárt meg is nézem, hogy mennyiket szoktam futni, bár sokra nem számítok. Kicsit félek is az eredménytől. Inkább csak a kutyám miatt, nehogy túledzze magát, mert ő kb 2x annyit fut mint én, sprintekkel fűszerezve. :)
Ha terepen futsz - szerintem egyébként sem, de ezt sokan másként gondolják... :) - nem kell állandóan az iramoddal foglalkozni. Gyűjtsd az edzésidőt a kilométer helyett, szokd meg a terepen való mozgást, figyelheted a pulzusodat - és időnként, néhány hetente "menj le" valamilyen sík, lemért pályára, ahol - ha akarod - felmérheted, kontrollálhatod a tempódat.
Nálunk jól bevált módszer duatlon-, triatlonpártiaknál, hogy nem egyszerre fejlesztenek minden képességet. Kialakítunk nekik ciklusokat, amikor két hétig a futás a hangsúlyos, majd a következő ciklusban a kerékpár... - és ezt váltogatjuk.
Köszi a tanácsot. Az 5 perces gondolom 1 km- re értendő. És ez még egy kérdést felvet bennem, hogyan méritek le, hogy mennyit futottatok? Gondolom, ha jelölt túristauton akkor térképen lemérhető, ill. még kerékpárral, vagy Polar s625x-el (ez nekem nincs). Esetleg valahogy máshogy?
Értelemszerűen a hozzám (maydayray@yahoo.com) visszaérkező emilekben már ne az én nevem legyen a fájlnév végén, hanem a küldőé :-), ez mondjuk tapír esetében topiktabla2007_tapirka1014.xls-t jelentene. És kérlek a subject-be azt írjátok, hogy topiktabla.
Mivel a topiktábla arról szól, hogy bizonyos IRL (in real life) adatokat kiadunk egymás felé, mert pajtik vagyunk és szeszben egytestvérek, ezért csak az kerülhet fel a táblára (és ezáltal csak az kapja meg a táblát), aki megadja a következőket:
Csak nézek, ez a Béla (rendes fiú) nem semmiket megy ezeken a túrákon! Nem szeretnék az ellenfelévé válni valami hasonló versenyen...(maradjon inkább csapattárs) ;-) Persze minden teljesítőnek nagy GRATULA!!!
Ez volt az első futásom a hatos éjszakai járat útvonalán, de remélhetőleg nem az utolsó. Már az odautam is érdekes volt, mert az Árpád fejedelem útján (éjfél előtt nem sokkal!) átdudált valaki a szomszéd sávból. Nem tudtam, mit akar, letekertem az ablakot. De csak társalogni akart a fickó. „Hogy a f…ba vezetsz?” – kérdezte. Először nem értettem a kérdést, mert szerintem eléggé úgy vezettem, mint ő, és már kb. a Tímár utca óta jöttünk egymás mellett, akkor meg mi baja? De aztán kiderült, hogy csak a fejemen levő kendőn csodálkozik, hogy minek hordom, és ezért dudált át. A vadonatúj láthatatlanná tévő láthatóvá tévő mellényemet meg talán észre sem vette, legalábbis külön nem tette szóvá. Na, kevés kedvem volt ezt valamivel ötven kilométer/órás sebesség mellett elmagyarázni neki a szomszéd sávból, úgyhogy feltekertem az ablakot. Miért nem képesek emberek dudálni… Nem sokkal később viszont már én tettem hasonlót, amikor a Bartók Béla úton dudálás módszerével megmentettem egy néni életét, aki éppen azt akarta kiprovokálni, hogy a helyszínelés miatt lekéssem a futást. Még akkor nem tudtam, hogy pár órával később a túrára való utazásom is majdnem így fog kezdődni.
A Móriczon elég sok ember gyülekezett, meglepődtem a létszámon. Nincs már messze az idő, amikor mentesítő járatot kell majd indítani… Volt néhány ismerős is. Néhány utcai ruhás lány összesúgott: „Kérdezzük meg, kik ezek. Ez lenne az a futás?” Mondtam nekik, hogy ez. :-) Kaptam jegyet is, és a kalauz rögtön kezelte is. Később is sok érdeklődőt vonzott a villamosunk, csak sajnos nem állt meg a megállóknál (de legalább hangosan bemondtuk a neveket), és itt is sokan dudáltak a szimpátiájuk kifejezésére az éjszaka közepén, amit talán a lakók kevésbé értékeltek. Ekkor még kellemes, jó idő volt, a Boráros tér után jött le rólam a polár, a Nyugatinál pedig már a termófelső is. Ettől kezdve ketten futottunk rövidujjúban. Ez még a hídon is tartható volt. A sebesség is tetszett, bár olykor örültem volna, ha kicsit pirosat kapunk, de sajnos mázlink volt. :-) A Moszkva téren pár perc pihenőt tartottunk, majd immár egy kisebb csapattal megindítottuk a 18É járatot a Móricz felé. Hamar szétszakadt a maradék hatosfogat (jelezném, hogy itt már csak topikközeli erők tartottak ki): Yelen és donpietro egészen előrement, később speti is a hátát mutatta, SC pedig felzárkózott rá, így Chinóval ketten maradtunk a legtaktikusabb versenyző szerepére. :-) Jóleső, bár a végén már fárasztó futással értük el az autókat. Csak hazafelé döbbentem rá, hogy mi az a dolog, ami éppen nincs a kocsimban. De nagyon nincs. Az elfogadhatóság minimális mértékén sincs. Sajnos ez a dolog a fűtés volt… És hát meleg február ide vagy oda, hajnal kettőkor, átizzadt futóruhában ez nem volt kellemes. Otthon gyorsan be is vettem magam a meleg fürdőbe, és még vagy négy órát alhattam a Batthyány Lajos emléktúra előtt.
Én viszont csak kora éjjel jutottam ki a Szigetre, és erősssen nehezményeztem, hogy egyetlen futóval sem találkoztam:-( Viszont jól esett, hogy nem esett:-)
