bölcset, szépet, szellemeset gyűjtsünk a természetről télire. Gyakorlatias kérdések és válaszok mellett legyen egy emelkedettebb topic a természet szépségeinek dicsőitésére.
Csupán csak szolidáris vagyok a természettel (az emberen kívüli világgal), mert az tényleg szép és őszinte még kegyetlenségében is. Jó lenne ezeket a tulajdonságokat becsempészni oda is, ahol emberek vannak, végül is csak rajtunk múlik...
Akármire is volt válasz és akármennyire is igaz úgy általában és elméletben, ebben a topicban OFF. Bocsánat, de annyira szeretnék már egy olyat, ahol nem veszekszünk... (és itt, gondolom, nem az emberi természetről lenne szó, amiről egy topicra való szépet aligha lehetne összeszedni...)
Éppen tegnap kora este történt, hogy belémnyillalt: egyre jobban értem, miért nem unatkozzák magukat halálra a pásztoroló emberek, hónapokig távol a "civilizációtól" és az emberekről...
A következő sorokat most olvastam. A topicnyitás is miattuk lett.
"Az egyedüllét nem árt senkinek. Az egyedüllét nem ront meg senkit. Hanem ... a többit elrontotta már az, hogy nem voltak soha egyedül. Hogy nem voltak eleget egyedül, és nem tanulhattak meg olyan dolgokat, amiket az erdő meg az egyedüllét tanít. Hanem megteltek sok másféle dologgal, hazugságokkal, amiket egymásnak összehazudtak, félelmekkel, amikkel egymást riasztgatták és megteltek valami rosszasággal, ami a szemükre borult, mint egy hályog... és csak azon keresztül tudják látni a világot és a többi dolgokat...." (Wass Albert)
