No, egy kicsit "okosodtam" (bár tudom, hogy a jelzett forrás nem tekinthető 100%-osnak):
Wikipedia, 1-es busz (Budapest):
"Az 1949-es Őszi Vásár alkalmával szeptember 16-tól október 2-ig az 1-es buszok ismét a vásár területéig közlekedtek, [...] 1951 és 1953 között semmiféle viszonylat-módosítással nem járt a rendezvény, de 1954-től kezdődően ismét szerepet kapott ebben az 1-es viszonylat: a késő tavaszi ill. kora nyári időszakban megrendezett vásárok alkalmával a kocsik a vásári bejárathoz közlekedtek, egészen a 60-as évek végéig."
Erről nem tudtam. Ezek szerint a BNV-k idején a kocsik a Népköztársaság útjáról a Hősök terén, a Műcsarnok mögött jobbra fordultak a vásár főbejáratáig, majd a Dvořák sétány, Dózsa György út, Hősök tere útvonalon mentek vissza?
A Wikipedia az 5-ös busszal kapcsolatosan nem ír ilyen meghosszabbítást a BNV-k ideje alatt, de ezzel kapcsolatban viszont személyes emlék, hogy a hatvanas évek közepe-végefelé azok a Landler Jenő (István) utcából az Ajtósi Dürer soron, majd balra a Népstadion úton (Olof Palme sétány) mentek el csaknem a főbejáratig, majd a Dvořák sétány, Dózsa György út, Dembinszky utca útvonalon tértek vissza a saját útvonalukra. Ezt a megállót azonban akkor nem érintették, nem érinthették.
Lehet, hogy egy korábbi állapotban, az ötvenes években, hasonlóan az óramutató járásával megegyező kört tettek meg a Dózsa György út, Hősök tere útvonalon, mint az 1-es ilyenkor, és ez a megálló ekkor csak ezeknek a "vásári" buszoknak volt ideiglenesen telepítve? Emlékeim szerint a 20-as és a 30-as nem állt meg a Fasornál soha...
Azt ugyan megjegyzi, hogy furcsa ebben a megállóban a 22-es busz, de azt már én teszem hozzá, hogy:
1 - egyáltalán volt itt megálló valamikor? Bár elvileg lehet, hogy a "felvonulási tér" kiépítése előtt volt, hogy csatlakozzon az akkor még itt, a Városligeti (Gorkij) fasoron közlekedő 70-es trolibuszhoz, a kép azonban biztosan 1952 után (Ikarus 60), és 1959 előtt (két betű, három számos rendszám) készült. A megállóban nincs járda, csak a kockaköves, széles úttest, a fotós háta mögött talán még áll a Sztálin-szobor. A háttérben egyébként látszik a trolivezeték tartóoszlopaként is funkcionáló közvilágítási "csillár" oszlopa is...
2 - ha volt is, mit keresett itt az 1-es és az 5-ös autóbusz (a viszonylattárcsák a megállótábla alatt láthatók); itt akkor csak a 20-as és a 30-as járt. Vagy én tudok valamit rosszul, hiányosan?
„Az akna az mindig épített, a kürtő az általában természetes úton létrejött képződmény”
Nem feltétlenül, akna, ami az aktuális (vagy épp az alapként meghatározott) járószinttől lefelé, a kürtő pedig felfelé nyílik. Baradla-barlang: a járdán túrázva víznyelők aknái vezetik le a vizet az Alsó-barlangba, a fejünk felett meg kürtők vannak. Az alap itt a főág járatszintje, ahhoz képest nézik.
Én a tárolót, polcot tartom a legvalószerűbbnek. Egy "rendes" (100+ éves) pince szinte mindig nyirkos, nedves. Ott huzamosabb ideig fa nem marad meg, míg -ahogy Szomaházy olvtárs is írta- a gyertyát, mécsest csak tárolni kellett valahol. (A gyufát már nyilván necces, mert a nedves gyufa nem gyullad, csak kenődik.)
Értem, hát nekem az jött le a kommentedből, hogy csak úgy eszedbe jutott a "világos mint a vakablakról" a vakablak, nem specifikusan a pincei vakablak. Eleve ez a két fogalom, hogy pince és vakablak számomra üti egymást, akkor az mondjuk egy fülke.
Esetleg hasonló céljuk lehetett, mint a "Hitler-kasztlinak" a munkásházakon, ott mivel vékonyabb volt a fal, hidegen lehetett tartani dolgokat.
A századfordulós bérházaknál a vakablak arra kellett, hogy meglegyen a szimmetria a homlokzaton, ne legyenek nagy, üres felületek. Akkor miért nem tettek oda is igazi ablakot? Ennek több oka is volt, drágább az ablak mint a tégla, túl kevés fal marad volna a szobában a szekrényeknek, stb... Főleg sarokszobáknál gyakori, hogy az egyik oldali homlokzaton csak vakablaka van.
Emlékeim szerint Zolnay mintha azt írta volna a várhegy geológiájáról, hogy egy mészkő plecsni alatt puha márga réteg képezné. Az eredeti telekosztás, a körítő falakat a kemény mészkő határárá építették, majd egy szinttel lejjeb egy második fallal bővítték a védővet. A z utcák keskenyebbek voltak, kiszélesítésük régészeti módszerekkel igazolhatól, a mai terek egy része bontással jött létre. Az ábrátokban mutatott kép, oldal határra épített ház, 2 ház, majd utcafrontra egybeépítés, számos háznál falkutatással, valamint meg maradt iratokkal igazolható. Zolnay a a barlang, illetve pince rendszerrel kapcsolatban írta, hogy az alápincézett ház belülről sokkal szárazabb, egészségesebb volt. Végül is a szellőző kürtők, miatt volt jobb. Valamikor a a kora 60 as években még én is láttam ilyen kürtőt, az egyik ilyen várbarlangi túrán. Alulról fel lehetett nézni, sőt ez a második pince szinten volt.
Nem tudom biztosan, de lehet, hogy a kürtőhöz igazították a pincét, lehet, hogy sok kürtő volt és kiválasztották a szimpatikusat és az is lehet, hogy bányászati módszerrel aknát mélyítettek.
Tényleg úgy gondoltad, hogy a feltett képen jelölt kürtő egy nyitott tűzhely fölött volt, amely egy felfelé szűkülő részen át vezette a kéménybe vagy a szabadba a füstöt?
Hány pincéről tudsz amelyikben tűzhely "üzemelt"?
Szvsz a képen a kürtő szellőző aknát jelenthetett.
Az akna az mindig épített, a kürtő az általában természetes úton létrejött képződmény. Ha lenn a mélyben akarok létrehozni egy nagy térfogatú helyiséget akkor két lehetőségem van (általában) leások a kívánt mélységbe és ott felszíni módszerrel megépítem, majd utána a kitermelt föld nagy részét (van kiszoruló föld is) visszatemetem. A másik, hogy egy aknát mélyítek le a kívánt mélységig és azon keresztül eltávolítom a bányűszati módszerrel kitermelt földet. Majd a szükséges anyagot ezen keresztül lejuttatom. A végén az aknát vagy visszatemetem vagy szellőzésre használom. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Még a mai nagyméretű acélgerendák esetében se túl nagy az a mélység amit nyílt munkagödörrel el lehet érni függőleges fal esetén.
Talán ezt inkább a Kávézónába kellett volna írnom,
hogy ne zavarjak bele a szovjetúnióbeli nyomtáv témába. Na mindegy, ide írom.
Budapesten anno, az ötvenes/hatvanas években, amikor még a "drog" szónak nem volt csúnya másodlagos jelentése, az illatszertárakat drogériáknak is nevezték. Persze mikor Budapesten is legális lesz a fű árusítása, akkor ezeket az üzleteket újra drogériáknak fogják hívni, csak egy kicsit más értelmezéssel. Az az ötvenes/hatvanas években gyakran megesett, hogy porlasztóból kölnit spricceltek egy hölgy mellett álló gyanútlan férfiúra. Sebaj, az esetleges otthoni veszekedést/sodrófázást/válást elkerülendő, az úr/elvtárs kérésére, előre kinyomtatott cédulát töltöttek ki, bizonyítva, hogy az illető urat/elvtársat ebben és ebben a drogériában, ekkor és ekkor, az ott porlasztóból kispriccelt kölni érte. Aláírás, pecsét.
