„Az akna az mindig épített, a kürtő az általában természetes úton létrejött képződmény”
Nem feltétlenül, akna, ami az aktuális (vagy épp az alapként meghatározott) járószinttől lefelé, a kürtő pedig felfelé nyílik. Baradla-barlang: a járdán túrázva víznyelők aknái vezetik le a vizet az Alsó-barlangba, a fejünk felett meg kürtők vannak. Az alap itt a főág járatszintje, ahhoz képest nézik.
Én a tárolót, polcot tartom a legvalószerűbbnek. Egy "rendes" (100+ éves) pince szinte mindig nyirkos, nedves. Ott huzamosabb ideig fa nem marad meg, míg -ahogy Szomaházy olvtárs is írta- a gyertyát, mécsest csak tárolni kellett valahol. (A gyufát már nyilván necces, mert a nedves gyufa nem gyullad, csak kenődik.)
Értem, hát nekem az jött le a kommentedből, hogy csak úgy eszedbe jutott a "világos mint a vakablakról" a vakablak, nem specifikusan a pincei vakablak. Eleve ez a két fogalom, hogy pince és vakablak számomra üti egymást, akkor az mondjuk egy fülke.
Esetleg hasonló céljuk lehetett, mint a "Hitler-kasztlinak" a munkásházakon, ott mivel vékonyabb volt a fal, hidegen lehetett tartani dolgokat.
A századfordulós bérházaknál a vakablak arra kellett, hogy meglegyen a szimmetria a homlokzaton, ne legyenek nagy, üres felületek. Akkor miért nem tettek oda is igazi ablakot? Ennek több oka is volt, drágább az ablak mint a tégla, túl kevés fal marad volna a szobában a szekrényeknek, stb... Főleg sarokszobáknál gyakori, hogy az egyik oldali homlokzaton csak vakablaka van.
Emlékeim szerint Zolnay mintha azt írta volna a várhegy geológiájáról, hogy egy mészkő plecsni alatt puha márga réteg képezné. Az eredeti telekosztás, a körítő falakat a kemény mészkő határárá építették, majd egy szinttel lejjeb egy második fallal bővítték a védővet. A z utcák keskenyebbek voltak, kiszélesítésük régészeti módszerekkel igazolhatól, a mai terek egy része bontással jött létre. Az ábrátokban mutatott kép, oldal határra épített ház, 2 ház, majd utcafrontra egybeépítés, számos háznál falkutatással, valamint meg maradt iratokkal igazolható. Zolnay a a barlang, illetve pince rendszerrel kapcsolatban írta, hogy az alápincézett ház belülről sokkal szárazabb, egészségesebb volt. Végül is a szellőző kürtők, miatt volt jobb. Valamikor a a kora 60 as években még én is láttam ilyen kürtőt, az egyik ilyen várbarlangi túrán. Alulról fel lehetett nézni, sőt ez a második pince szinten volt.
Nem tudom biztosan, de lehet, hogy a kürtőhöz igazították a pincét, lehet, hogy sok kürtő volt és kiválasztották a szimpatikusat és az is lehet, hogy bányászati módszerrel aknát mélyítettek.
Tényleg úgy gondoltad, hogy a feltett képen jelölt kürtő egy nyitott tűzhely fölött volt, amely egy felfelé szűkülő részen át vezette a kéménybe vagy a szabadba a füstöt?
Hány pincéről tudsz amelyikben tűzhely "üzemelt"?
Szvsz a képen a kürtő szellőző aknát jelenthetett.
Az akna az mindig épített, a kürtő az általában természetes úton létrejött képződmény. Ha lenn a mélyben akarok létrehozni egy nagy térfogatú helyiséget akkor két lehetőségem van (általában) leások a kívánt mélységbe és ott felszíni módszerrel megépítem, majd utána a kitermelt föld nagy részét (van kiszoruló föld is) visszatemetem. A másik, hogy egy aknát mélyítek le a kívánt mélységig és azon keresztül eltávolítom a bányűszati módszerrel kitermelt földet. Majd a szükséges anyagot ezen keresztül lejuttatom. A végén az aknát vagy visszatemetem vagy szellőzésre használom. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Még a mai nagyméretű acélgerendák esetében se túl nagy az a mélység amit nyílt munkagödörrel el lehet érni függőleges fal esetén.
Talán ezt inkább a Kávézónába kellett volna írnom,
hogy ne zavarjak bele a szovjetúnióbeli nyomtáv témába. Na mindegy, ide írom.
Budapesten anno, az ötvenes/hatvanas években, amikor még a "drog" szónak nem volt csúnya másodlagos jelentése, az illatszertárakat drogériáknak is nevezték. Persze mikor Budapesten is legális lesz a fű árusítása, akkor ezeket az üzleteket újra drogériáknak fogják hívni, csak egy kicsit más értelmezéssel. Az az ötvenes/hatvanas években gyakran megesett, hogy porlasztóból kölnit spricceltek egy hölgy mellett álló gyanútlan férfiúra. Sebaj, az esetleges otthoni veszekedést/sodrófázást/válást elkerülendő, az úr/elvtárs kérésére, előre kinyomtatott cédulát töltöttek ki, bizonyítva, hogy az illető urat/elvtársat ebben és ebben a drogériában, ekkor és ekkor, az ott porlasztóból kispriccelt kölni érte. Aláírás, pecsét.
