Keresés

Részletes keresés

John Howard Creative Commons License 2021.04.29 0 0 56147

No, egy kicsit "okosodtam" (bár tudom, hogy a jelzett forrás nem tekinthető 100%-osnak):

 

Wikipedia, 1-es busz (Budapest):

"Az 1949-es Őszi Vásár alkalmával szeptember 16-tól október 2-ig az 1-es buszok ismét a vásár területéig közlekedtek, [...] 1951 és 1953 között semmiféle viszonylat-módosítással nem járt a rendezvény, de 1954-től kezdődően ismét szerepet kapott ebben az 1-es viszonylat: a késő tavaszi ill. kora nyári időszakban megrendezett vásárok alkalmával a kocsik a vásári bejárathoz közlekedtek, egészen a 60-as évek végéig."

 

Erről nem tudtam. Ezek szerint a BNV-k idején a kocsik a Népköztársaság útjáról a Hősök terén, a Műcsarnok mögött jobbra fordultak a vásár főbejáratáig, majd a Dvořák sétány, Dózsa György út, Hősök tere útvonalon mentek vissza?

 

A Wikipedia az 5-ös busszal kapcsolatosan nem ír ilyen meghosszabbítást a BNV-k ideje alatt, de ezzel kapcsolatban viszont személyes emlék, hogy a hatvanas évek közepe-végefelé azok a Landler Jenő (István) utcából az Ajtósi Dürer soron, majd balra a Népstadion úton (Olof Palme sétány) mentek el csaknem a főbejáratig, majd a Dvořák sétány, Dózsa György út, Dembinszky utca útvonalon tértek vissza a saját útvonalukra. Ezt a megállót azonban akkor nem érintették, nem érinthették.

 

Lehet, hogy egy korábbi állapotban, az ötvenes években, hasonlóan az óramutató járásával megegyező kört tettek meg a Dózsa György út, Hősök tere útvonalon, mint az 1-es ilyenkor, és ez a megálló ekkor csak ezeknek a "vásári" buszoknak volt ideiglenesen telepítve? Emlékeim szerint a 20-as és a 30-as nem állt meg a Fasornál soha...

Előzmény: John Howard (56145)
John Howard Creative Commons License 2021.04.29 0 0 56146

Bónusz kérdés: mikortól lett kisebb a buszmegálló "szemaforján" a végében levő kék pötty?

Előzmény: John Howard (56145)
John Howard Creative Commons License 2021.04.29 0 0 56145

Egy másik topikról egy érdekes kép.

 

Azt ugyan megjegyzi, hogy furcsa ebben a megállóban a 22-es busz, de azt már én teszem hozzá, hogy:

1 - egyáltalán volt itt megálló valamikor? Bár elvileg lehet, hogy a "felvonulási tér" kiépítése előtt volt, hogy csatlakozzon az akkor még itt, a Városligeti (Gorkij) fasoron közlekedő 70-es trolibuszhoz, a kép azonban biztosan 1952 után (Ikarus 60), és 1959 előtt (két betű, három számos rendszám) készült. A megállóban nincs járda, csak a kockaköves, széles úttest, a fotós háta mögött talán még áll a Sztálin-szobor. A háttérben egyébként látszik a trolivezeték tartóoszlopaként is funkcionáló közvilágítási "csillár" oszlopa is...

2 - ha volt is, mit keresett itt az 1-es és az 5-ös autóbusz (a viszonylattárcsák a megállótábla alatt láthatók); itt akkor csak a 20-as és a 30-as járt. Vagy én tudok valamit rosszul, hiányosan?

 

Zolcsi67 Creative Commons License 2021.04.27 0 1 56144

Lényegében igen :-)

Előzmény: cyr45 (56143)
cyr45 Creative Commons License 2021.04.24 -1 1 56143

Akkor minden akna, ha elég magasról, és minden kürtő, ha elég mélyről nézzük?...:-)

Előzmény: Zolcsi67 (56141)
manhattani Creative Commons License 2021.04.24 0 0 56142

A vakablak arra van, hogy a vakok is kilássanak valamin, szegények.

Előzmény: Szomaházy (56127)
Zolcsi67 Creative Commons License 2021.04.22 0 3 56141

„Az akna az mindig épített, a kürtő az általában természetes úton létrejött képződmény”

 

Nem feltétlenül, akna, ami az aktuális (vagy épp az alapként meghatározott) járószinttől lefelé, a kürtő pedig felfelé nyílik. Baradla-barlang: a járdán túrázva víznyelők aknái vezetik le a vizet az Alsó-barlangba, a fejünk felett meg kürtők vannak. Az alap itt a főág járatszintje, ahhoz képest nézik.

Előzmény: Töck Jenő (56119)
Csokis Creative Commons License 2021.04.16 0 0 56140

Én a tárolót, polcot tartom a legvalószerűbbnek. Egy "rendes" (100+ éves) pince szinte mindig nyirkos, nedves. Ott huzamosabb ideig fa nem marad meg, míg -ahogy Szomaházy olvtárs is írta- a gyertyát, mécsest csak tárolni kellett valahol. (A gyufát már nyilván necces, mert a nedves gyufa nem gyullad, csak kenődik.)

Előzmény: Szomaházy (56139)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.15 0 0 56139

A budavári labirintusról volt szó a téma nyitó, a 56117 hsz-ban.

A pincékben maradtunk, ott jött be a vakablak.

Mint már írtam, náluk egy petróleum lámpát tartottunk benne gyufával.

Ez volt a pince egyetlen világítása.

Ez nem tartozik a vakablakhoz, csak megjegyzem, hogy a falakon hosszú salétrom szakállak nőttek.

Időnként levakarták, de újra kinőttek. Talán más is látott már ilyesmit, esetleg máshol.

Amúgy köszönöm az információkat a házak vakablakairól.

 

 

Előzmény: bad will hunting (56138)
bad will hunting Creative Commons License 2021.04.15 0 0 56138

Értem, hát nekem az jött le a kommentedből, hogy csak úgy eszedbe jutott a "világos mint a vakablakról" a vakablak, nem specifikusan a pincei vakablak. Eleve ez a két fogalom, hogy pince és vakablak számomra üti egymást, akkor az mondjuk egy fülke.

 

Esetleg hasonló céljuk lehetett, mint a "Hitler-kasztlinak" a munkásházakon, ott mivel vékonyabb volt a fal, hidegen lehetett tartani dolgokat.  

Előzmény: Szomaházy (56136)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.04.15 0 0 56137

Nem vagyok benne biztos, de valószínűleg anyagtakarékosság. A vakablak takarékürgeként (is) működik. Működése mint a vázas épületnél a váz. Kb.

Előzmény: Szomaházy (56136)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.15 0 0 56136

Ebből sajnos nem derült ki, hogy mi célt szolgáltak a vakablakok a lakóházak pincéiben.

Lásd hsz. 56127 és 56128.

 

Előzmény: bad will hunting (56135)
bad will hunting Creative Commons License 2021.04.14 0 1 56135

A századfordulós bérházaknál a vakablak arra kellett, hogy meglegyen a szimmetria a homlokzaton, ne legyenek nagy, üres felületek. Akkor miért nem tettek oda is igazi ablakot? Ennek több oka is volt, drágább az ablak mint a tégla, túl kevés fal marad volna a szobában a szekrényeknek, stb... Főleg sarokszobáknál gyakori, hogy az egyik oldali homlokzaton csak vakablaka van.

Előzmény: Szomaházy (56127)
rezgaras Creative Commons License 2021.04.14 0 0 56134

OT

Az 1980-as években Szentendrén laktunk egy lakásban, aminek 3 vakablaka volt. Mostanában arra jártam és lám, megjött a látásuk!

Előzmény: Törölt nick (56133)
cyr45 Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56132

Ez frappáns, és életszerű magyarázatnak tűnik...

Előzmény: Törölt nick (56131)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56128

Mi mindig egy petróleum lámpát és piros gyufát tartottunk a pincénk vakablakában.

 

 

Előzmény: Szomaházy (56127)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56127

Minden hozzászólónak köszönet. Így már a kürtő/akna kérdés világos mint a vakablak.

Aprópók, vajon mi czélt szolgáltak a vakablakok?

Csak egy éca: gyertyát/lámpást tartottak benne?

 

edesviz Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56126

Emlékeim szerint Zolnay mintha azt írta volna a várhegy geológiájáról, hogy egy mészkő plecsni alatt puha márga réteg képezné. Az eredeti telekosztás, a körítő falakat a kemény mészkő határárá építették, majd egy szinttel lejjeb egy második fallal bővítték a védővet. A z utcák keskenyebbek voltak, kiszélesítésük régészeti módszerekkel igazolhatól, a mai terek egy része bontással jött létre. Az ábrátokban mutatott kép, oldal határra épített ház, 2 ház, majd utcafrontra egybeépítés, számos háznál falkutatással, valamint meg maradt iratokkal igazolható. Zolnay a a barlang, illetve pince rendszerrel kapcsolatban írta, hogy az alápincézett ház belülről sokkal szárazabb, egészségesebb volt. Végül is a szellőző kürtők, miatt volt jobb. Valamikor a a kora 60 as években még én is láttam ilyen kürtőt, az egyik ilyen várbarlangi túrán. Alulról fel lehetett nézni, sőt ez a második pince szinten volt.

Előzmény: Szomaházy (56122)
cyr45 Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56125

A kürtő régi(es) -egyik- jelentése valóban az, amit a feltett link részletez.

Lényeges még (manapság) hogy a kürtő lehet természetes képződmény, de lehet létrehozott is.

Általában (de nem mindig) szűkebb keresztmetszetű, mint az akna...

 

Az akna azonban szinte mindig mesterséges építmény, és -jellemzően- olyan méretű, amelyben

emberi közlekedés (kötélen, létrán, liften) lehetséges, vagy terhet lehet benne le-feljuttatni...

Töck Jenő Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56124

Nem tudom biztosan, de lehet, hogy a kürtőhöz igazították a pincét, lehet, hogy sok kürtő volt és kiválasztották a szimpatikusat és az is lehet, hogy bányászati módszerrel aknát mélyítettek.

Előzmény: Szomaházy (56122)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56123

Általában (ha nem sziklában van) a kürtőt kiszélesítették, alakra formálták és kifalazták ahogy mentek lefelé.

Előzmény: Töck Jenő (56121)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56122

Szóval ezek a "kürtők" természetes úton képződtek?

Ennek mintha ellene mondana, hogy ezek a "kürtők", szisztematikus módon lettek elrendezve.

 

 

Előzmény: Töck Jenő (56119)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56121

Nem csak a szellőzést szolgálhatta, hanem az építést is.

Előzmény: Szomaházy (56120)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56120

Tényleg úgy gondoltad, hogy a feltett képen jelölt kürtő egy nyitott tűzhely fölött volt, amely egy felfelé szűkülő részen át vezette a kéménybe vagy a szabadba a füstöt?

Hány pincéről tudsz amelyikben tűzhely "üzemelt"?

Szvsz a képen a kürtő szellőző aknát jelenthetett.

 

Előzmény: Tamas(Ottawa) (56118)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56119

Az akna az mindig épített, a kürtő az általában természetes úton létrejött képződmény. Ha lenn a mélyben akarok létrehozni egy nagy térfogatú helyiséget akkor két lehetőségem van (általában) leások a kívánt mélységbe és ott felszíni módszerrel megépítem, majd utána a kitermelt föld nagy részét (van kiszoruló föld is) visszatemetem. A másik, hogy egy aknát mélyítek le a kívánt mélységig és azon keresztül eltávolítom a bányűszati módszerrel kitermelt földet. Majd a szükséges anyagot ezen keresztül lejuttatom. A végén az aknát vagy visszatemetem vagy szellőzésre használom. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Még a mai nagyméretű acélgerendák esetében se túl nagy az a mélység amit nyílt munkagödörrel el lehet érni függőleges fal esetén.

Előzmény: Szomaházy (56117)
Tamas(Ottawa) Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56118

A spanyolviasz helyett... :-)

Kürtő

Akna

 

Előzmény: Szomaházy (56117)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.13 0 0 56117

Egy videót nézegettem a budavári labirintusról.
Ennek kapcsán volna/lenne néhány kérdésem.


Az akna és a kürtő ugyanazt jelenti?
Mi célt szolgáltak ezek?
Minden útba igazítást előre is megköszönök.

http://mernokgeologia.bme.hu/ocs/index.php/konferencia/2013/paper/viewFile/28/40

 

 

Szomaházy Creative Commons License 2021.04.10 0 0 56116

Előzmény: cyr45 (56115)
cyr45 Creative Commons License 2021.04.10 0 0 56115

Ehhez kapcsolódóan kényszerítést érzek, hogy közkinccsé tegyek egy régi viccet!

 

Két férfi válogat a kölnik között tanácstalanul, hogy melyiket vegyék.

Az eladó készségesen odamegy és az egyikből egy csepp illatmintát mutatva, ajánlja az egyiknek.

Az megszagolja, és szól:  -Ezt nem kérem, mert a feleségem azt hinné, hogy egy kupiból jövök...

Erre a másik férfi:  -akkor azt én megveszem, mert az én feleségem nem tudja milyen illat van ott!:-)

Előzmény: Szomaházy (56114)
Szomaházy Creative Commons License 2021.04.10 0 1 56114

Talán ezt inkább a Kávézónába kellett volna írnom,

hogy ne zavarjak bele a szovjetúnióbeli nyomtáv témába. Na mindegy, ide írom.

 
Budapesten anno, az ötvenes/hatvanas években, amikor még a "drog" szónak nem volt csúnya másodlagos jelentése, az illatszertárakat drogériáknak is nevezték.
Persze mikor Budapesten is legális lesz a fű árusítása, akkor ezeket az üzleteket újra drogériáknak fogják hívni, csak egy kicsit más értelmezéssel.
Az az ötvenes/hatvanas években gyakran megesett, hogy porlasztóból kölnit spricceltek egy hölgy mellett álló gyanútlan férfiúra. Sebaj, az esetleges otthoni veszekedést/sodrófázást/válást elkerülendő, az úr/elvtárs kérésére, előre kinyomtatott cédulát töltöttek ki, bizonyítva, hogy az illető  urat/elvtársat ebben és ebben a drogériában, ekkor és ekkor, az ott porlasztóból kispriccelt kölni érte. Aláírás, pecsét.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!