Három pályázó van a debreceni repülőtér üzemeltetésére. Azt még nem tudni, hogy mennyit kínál, de ha ha tízszer annyit fog fizetni, mint a másik Mezőkövesdért, akkor sem csinál nagy üzletet a város. Bár ha már az évi kb. 500 milkás deficittől megszabadul, már az sem semmi.
2006-ban Albánia valamilyen hegyek közt eldugott katonai barlangjában zsírozott állapotban ácsorogtak a múzeális kínai harci gépek várva az imperialista csapatok támadását! :-)
Van még több kép is, ha az ember úgy keres rá a fotókra, hogy "other airports in Albania".
Amúgy amikor a fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytak, akkor Mo-nak is 100-120 katonai repcsije volt (mondjuk ebben benne voltak a helikopterek is), úgyhogy nekünk is csökkenteni kellett az állományt. Románia meg 3x akkora.
Meggyőződésem, hogy egy cég csak akkor tud profílt váltani ha annak vezetői is képesek arra. Ahol a dolgozókat "beszélő szerszámnak" titulálja a vezérkar ott őket nem tekintik semilyen tekintetben hosszútávon partnernek, tehát nem számolnak velük. Kifizetődőbb egy vírtuális céget futtatni egy 4x4-es irodából az anyaszervezet gyengűlő farvizén mint eleget tenni az egyre igényesebb nemzetközi repipari követelményeknek. Szerencsére a Tököli repülőtér aktív területéhez ezen "szakembereknek" semmi köze!
Az új tualjdonosok helyében hónom alá csapnám a rabbit, elmennék vele Izraelbe az IAI-hez ...
Ez majdnem megvalósult, amikor a Mig-21 izraeli technikával történő modernizálással először Magyarországot kinálták meg, de mit ezt a átengedtük a testvéri Romániának. Így már sohasem tudjuk meg, hogy Románia modernizáltatta volna-e a 100-200 Mig-jét, ha nálunk kell csináltatni.
Üdv! A decembdri AeroMagazin végén volt néhány kép a PG nagyhangárának lebontásáról. Ha jól emlékszem már csak romok vannak a helyén. Nincs már semmilyen repgépgyár. Sajnos!!!
- Vajh miért nem tudott a DR Rt. profilt váltani és megmaradni?
- Az új tualjdonosok helyében hónom alá csapnám a rabbit, elmennék vele Izraelbe az IAI-hez és megemlíteném nekik, hogy volt már itt egy Weiss nevű embernek repülőgépgyára, és most megint van szabad hely, és még talán szakképzett munkaerő is akad.
A Dunai Repülőgépgyár Rt. 1941-ben kezdte meg működését a csepeli Weiss Manfréd (WM) konszern részeként. (A WM-ben egyébként 1928-tól működött a Repülőgép-és Motorgyár Rt.) Az üzemet Hortyligeten (a későbbi Csepel Autógyár helyén) építették fel, míg a Halásztelek, Szigethalom és Tököl közötti területen alakították ki a gyári repülőteret. A front közeledtével a gyártást kitelepítették a kőbányai és a budatétényi pincékbe, s a továbbiakban csak a végszerelés és a berepülés zajlott Tökölön.
A gyárat 1948 tavaszán állami kezelésbe vették és a megmaradt szakembereket az időközben létrejött Csepel Autógyárba irányították át.
1952-ben a légierő repülőgépeinek javítására megalapították a Pestvidéki Gépgyárat (PG). A tököli repülőtér dél-keleti részén települt, szigorúan titkos minősítésű hadiüzemben kezdetben MiG-15-ösöket és hajtóműveket javítottak, 1964-től viszont már MiG-21-est is, majd a profil kibővült különböző, polgári célú tevékenységekkel (pl. olajégő, huzalzománcozó, parabola antennák, stb.) 1973-tól a KGST-n belül, a PG lett a szovjet Mi-8-as helikopterek javításának rendszergazdája. Mi-24-est is kalapáltak egy időben.
Amikor 1986-ban elkészült az ezredik nagyjavított légijármű, még 2600-an dolgoztak a gyárban. A kapacitás 60 százalékát katonai megrendelések kötötték le, ez az arány azonban a rendszerváltás után drasztikusan lecsökkent, és a PG jövője egyre kilátástalanabb lett. 1990 őszén döntés született a felszámolásáról. Ekkor már csak 1200-an dolgoztak a gyárban, de a létszámleépítés tovább folytatódott.
1992 decemberében több mint ötszáz PG-dolgozó, a gyár menedzsmentjével összefogva megalakította a Dunai Repülőgépgyár Rt.-t, mely bérbe vette a PG f.a. épületeit és eszközeit. 1996 májusában a DR Rt. megvásárolta a PG vagyonát.
A jelenlegi állapotot nem ismerem, de gyaníthatóan nem egy vidám történet folytatódik Szigethalmon, illetve a tököli repülőtéren.
Egy 2004. december 26-i keltezésű kormányhatározat alapján az Uvaterv MBO Kft., a TriGránit Fejlesztési Rt. és az Euroinvest Rt. konzorciuma vásárolhatta meg a tököli repülőtérnek helyet adó, 414 hektáros ingatlant az államtól. Tehát Demján Sándor főstróman úr így került a képbe.
Tud valaki friss információt a sármelléki reptér nyári menetrendjére vonatkozóan? (Részletesebbet, mint amennyi a honlapról elérhető?) Mi van a beígért forgalomnövekedéssel?
Eladta azt már az ÁPV Rt. még néhány éve, és ha jól emlékszem, kötelezték a vevőt (valami Demján-féle érdekeltség), hogy üzemeltesse a repteret. Csakhogy a környék lakosai nem szeretnének ott repteret. Érthető is, hiszen az oroszok kivonulása után csönd lett és ők meg abban a tudatban éltek ott, hogy ez már így is marad.
Na, üzleti reptérüzemeltető nem lesz ebben a 15-20 évben. Nem lehet belőle visszakeresni a befektetett összeget.
Ezért mondtam, hogy a helyzet kulcsa a szigethalmi-tököli önormányzat, ha a terület eladásánál kiköti (és ellentételezi) valamiféle repülőtér jelleg megőrzését. Budaörsnél ez fennáll, Tökölnél nem látom a szándékot sem.
Ma már nem feltétlenül kell megvárni, míg megtérül a beruházás. Ha jól beinudl az üzlet, akkor az ingatlan fejlesztő befektető bármikor ki tud szállni belőle. Eladja mondjuk egy ingatlan alapnak. Vagy egy reptér-üzemeltetőnek.
Igen, csak ha a nagy területet megveszi egy nagypénzes befektető ipari-logisztikai parknak, akkor ő pl. 5-6 éves megtérülésre számít, és nem akar belemenni 15 éves kalandokban, mikor ugyanazt a területet az ipari park is használhatná. Milyen frankó gyárudvar lenne pl. a kifutópályából :-)
Szerintem nem feltétlenül baj az, ha nagy terület áll rendelkezésre a reptér körül. Ugyanis egy reptérrel rendelkező ipari-logisztikai park vonzóbb, mint egy reptér nélküli.
Persze a magyar ipar még nem tart ott, hogy sok olyan terméke legyen, amelyet megéri repülővel szállítani, vagy amelyhez magánrepülővel jönnének a szakemberek, de 10-15 év távlatában már más lehet a helyzet. Repteret meg ugyebár hosszú távra érdemes fejleszteni.
Más: A Dunai Repülőgépgyár ugyanaz, mint a Weis Manfréd-féle Csepel Művek, ahol repülőt gyártottak a II. Világháború alatt?
Biztos, hogy a csúzlis gyerekek meg az autók szapora kipufogógáza jobbak, mint a ritkán érkező repülők?
Nem tudom. Se madár nem vagyok, sem pedig nem fészkeltem még a Velencei-tó körül. :-)
Én arra emlékszem a börgöndi reptérrel kapcsolatban, hogy a vita azon ment, jár-e talán 50% tulajdonjog a kész repülőtérben Börgöndnek
Én csak kisebb tulajdoni hányadra emlékszem (talán 5%?), minden esetre ha már ezen sem tudtak megegyezni, akkor nem sok alapja volt az egész reptérnek.
Abban természetesen igazad van, hogy egy optimális légitevékenységhez a jelenlegi terület szükségtelenül nagy. A környező telepűlések fejlődése viszont egyértelműen visszavezethető pozitív értelemben a repülőtér és az azzal kapcsolatos ipari tevékenység intenzitásával. Mindenki figyelmébe ajánlom a Szigethalom város honlapját, ahol a településtörténeti leírás büszkén taglalja, hogy a Dunai Repülőgépgyár fejlődésének köszönhető a település példátlan ütemű fejlődése.
Biztos, hogy a csúzlis gyerekek meg az autók szapora kipufogógáza jobbak, mint a ritkán érkező repülők?
Én arra emlékszem a börgöndi reptérrel kapcsolatban, hogy a vita azon ment, jár-e talán 50% tulajdonjog a kész repülőtérben Börgöndnek, amelyik legfőképpen a nevet adja, mint Székesfehárvárnak, amelyik a milliárdokat :-) Kiváncsi vagyok, hogy a veszteség finanszírozásából is ki akarta volna venni 50%-ban a részét Börgönd :-?
Abból, amit írsz, nekem inkább úgy tűnik, hogy a befektető próbálkozott egy ideig a reptérrel, aztán beleunt a tökölődésbe. Én azon nem lepődnék meg, ha 2-3 év hiábavaló próbálkozás után a befektető úgy döntene, hogy reptér helyett lesz inkább egy kevesebb gonddal járó ipari park, vagy lakópark.
És ez tulajdonképpen a madárrezervátumnak is jobb így. :-)
Én drukkolok Tökölnek. Szerintem jót tenne az egész magyar légi iparnak, ha valaki egy apai pofont adna Ferihegynek.
Ez itt ugyan OFF, de szerintem a Malévnak is jót tett a privatizáció. Végre kezdenek meglépni olyan lépéseket, amiket már sok éve meg kellett volna. Az más kérdés, hogy rengeteget hibáznak is, de legalább a szent teheneket is fogyókúrára fogták.
Nem vagyok (vagyunk) naivak, persze h tudom. DE! Itt nem csak az a felháborító, hogy egyik napról a másikra akarják véghez vinni a folyamatot, gusztustalan módszerekkel ellehetetleníteni mindennemű munkát a reptéren, hanem h mindezt "mutyizva", több (valószínűleg) jogtalan lépéssel: Szerződésbontás, felmondás, stb. És a nyílt önk.-i közgyűlés illetve a téma feszegetése talán erre fényt deríthet. Illetve arra, hogy végre beismerjék itt nem repteret akarnak, hanem valamilyen ingatlan beruházást. Hiszen ha előbbit szeretnék igazán (bár ne lenne igazam), akkor minek a reptér légiüzem betiltatása?! Miért ne lehetne a fejlesztés alatt, ha ideiglenesen is, vagy csak korlátozva, de repülni?!
Egyébként a befektető, önkormányzat, mittudomén ki, felajánlott írásban 3 M Ft-ot a gépek, hangárak (könnyűszerkezetes) átköltöztetéséhez, a tagok tagsági díjaihoz egy esetleges új klubban, stb. Ehhez azonban csak annyit, hogy a 2 hangár költsége volt csak 60 M Ft. De természetesen azon vagyunk, hogy ha már menni kell, minél többet kapjunk hozzá.
Az a feneség az egészben, hogy a tököli ingatlan túl nagy és értékes ahhoz a szerény kis reptérhez, amit még elviselne a környék józanabb lakosságra. (Az ingalanozásban és kártérítésben érdekeltekről most nem beszélek) A többletet valahogy hasznosítani kell és az gyorsabban megy, mint a maradék-reptér kialakításában. Csak abban lehet bízni és azt kell forszírozni, hogy valamelyik környék-hasznosító a kisgépes repteret is építse be a terveibe. Erre egyedül a helyi önkormányzat tudná rávenni tender-plusszpontokkal, árengedménnyel - ha akarná.
Az általad hallott hírnek bizonyára van valami valóságalapja mert az elmúlt tizenegynéhány évben mindkét oldalról láttam ígéretekkel felvértezett politikusokat a reptéren. "Áldásos" aszisztálásukkal fizikai értelemben is eltünt a néhai PESTVIDÉKI GÉPGYÁR, és pontosan behatárolható érdekcsoportok most azon "munkálkodnak", hogy a repteret is ellehetetlenítsék működésében.
Az ingatlanfejlesztőt nem fogja lázba hozni a "kis ember érdeke". Az önkormányzat számára pedig nem vagytok komoly politikai tényező.
Talán több sikerrel kecsegtetne, ha arra bírnátok rá az önkormányzatot és az új tulajdonost, hogy támogassa az átköltözéseteket egy másik repülőtérre. Így mindhárman viszonylag győztesként jöhettek ki a dologból.
