Monyesz, ArroW: Nekem ilyen, de a környéken mindenki másnak a kazánházból külön csövek mennek az egyes radiátorokhoz. Mint a padlófűtés körei. A szerelőnk utólag mondta, hogy Ő is radiátoronként viszi a csövet, de a terven a gerinces megoldás volt, úgyhogy azt csinálta. Azt az egyet nem tudom, miben más a 2.
Akkor idén is: az a k...a okos analóg termosztát is hiába mondja a kazánnak, hogy indulj, mert 5 perc múlva hideg lesz (amit ugye tud a CM is), ha egyszer a kazán nem tud olyan keveset fűteni, amennyi a hőmérséklet tartásához elég. Mutass nekem 1 %-ig moduláló Vailant kazánt és rögtön elhiszem, hogy az analóg termosztát mennyire jó. Persze, ha lenne ilyen kazán, akkor az én CM-em is megfelelő lenne.
Szerintem tudom mire gondolsz, de az az általad (az analóg tekerő miatt) analógnak hitt termosztát a kazán szemszögéből még is csak digitális, mert csak füts/nefüts információkat tud küldeni a kazánnak. Meg aztán létezik ránézésre digitális (programozható, kvarc kijelző) termosztát is, ami viszont a kazán felé azt is közli, hogy mennyivel van hidegebb, mint a beállitott, mennyire kezdte el közeliteni a beállitott hőmérsékletet, stb, a kazán meg ezekszerint képes szabályozni a teljesitményét.
"Az energiahordozók árának növekedése nemcsak a tüzelő berendezések szerkezeti kialakításának fejlődését eredményezte, hanem kutatások folytak a tüzelő berendezések változó üzemi viszonyok között tanúsított viselkedésének feltárására is.
Egy központi fűtőberendezésben alkalmazott tüzelőberendezés ugyanis csak a fűtési szezon igen kis részében - gyakorlatilag alig néhány napig - üzemel teljes terheléssel, és a meteorológiai-statisztikai adatok szerint a fűtési szezon több, mint 80%-ában a tüzelő berendezés kiterheltsége még az 50%-ot sem éri el! Igen fontos tehát az éves energia felhasználás szempontjából, hogy a tüzelőberendezés csökkentett terhelés, azaz nem teljes kiterheltség mellett hogyan viselkedik. Ezek a kutatások fontos eredményeket hoztak: a hagyományos tüzelőberendezéseknél a kiterheltség csökkenésével nem csökkennek a veszteségek, de csökken a hasznosuló energia, tehát a kiterheltség csökkenésével csökken a berendezés hatásfoka!
A fűtési szezonban a 0 °C körüli külső hőmérséklet egy pontosan méretezett fűtőberendezés számára kb. 50%-os kiterheltséget jelent. Ekkor a kondenzációs készülék 97%-os, az alacsony hőmérsékletű kazán 93%-os, viszont a hagyományos kazán mindössze 80%-os hasznosítási fokkal üzemel. Ha viszont a hagyományos kazán (rossz) szokás szerint kétszeresen túlméretezett akkor a 0 °C körüli külső hőmérséklet csak 25% kiterheltséget, ezzel 70% alatti hasznosítási fokot jelent."
"Szóval ez nem olyan egyszerű folyamat mint egy digitális termosztát Füts/nefüts parancsa."
A digitális technika azért nem 0-ból és 1-ből áll... Szívesen mutatok neked olyan analóg termosztátot, ami pontosan ezt produkálja, valószínűleg neked is van otthon.
Azért belátható, hogy ahova kondenzációs kazánt érdemes venni, az nem az átlag magyar háztartás. És nem is lesz egy darabig, de tőlünk nyugatabbra sem. Ezért maradnak az emberek a "buta" kazánoknál.
Meg azt se felejtsük el, hogy a két készüléktípus között nagyjából 10-15% a hatásfokkülönbség. Ez azért nem egy akkora eltérés, hogy az egyiket gagyinak, a másikat meg szupernek nevezzem.
ezt digitálisan is meg lehetne oldani de persze ha a gyártók nem egyeznek meg vmi szabványos vezérlésben, akkor csak típusspecifikusan - nem univerzális termosztátokkal
Pl. a VAILLANT csak analóg termosztátokat forgalmaz, amik nem csak azt közlik a kazánnal, hogy hidegebb van mint a beállitott, hanem azt is képesek továbbitani, hogy mennyivel és mielött kezdi elérni azt is. Szóval ez nem olyan egyszerű folyamat mint egy digitális termosztát Füts/nefüts parancsa. Sokkal jobban képesek követni az aktuális hőigény/teljesitmény arányt.
A buta,, pazarló, érzéketlen digitális termosztátok gazdaságtalanul néha ki-be kapcsolják a rendszert, jó nagy hőingadozást okozva. Az okosabbak már sűrübben kapcsolgatnak, próbálják egyenliteni a görbét. Egyel okosabbak még tanulnak is. Meg vannak az analóg termosztátok, amik folyamatosan képesek vezérelni a kazánt az aktuális hőigény függvényében, hogy mennyire kell fűtenie.
Nem, kazángyilkosnak tervezik, hanem talán nem is feltételezik azt, hogy túlméretezett a kazán és nemképes csak ki-be kapcsolgatással kielégetinei a minimális hőigényt. Mint már soxor említettem, hogy a legkorszerűbb készüléket is el lehet baltázni, ha egy buta rendszerbe illesztik. Azért azt is tegyük hozzá, hogy ezek a csoda CM-ek csak próbálják utánozni egy igazi analóg termosztát tudását, mert azoknak nem igazán kell tanulniuk, csak érzékelniük kell.
Ez sok mindentűl függ. 50-60 négyzetméteres lakásban, valóban sokára térül csak meg, de egy 100nm feletti jól megtervezett rendszerben a mostani meredeken emelkedő gázárak mellett már elöbb. Ha kevesebben vennék az irreálisan drága tubós készülékeket, akkor a kondenzációs készülékek árai is meredeken zuhannának, de amíg jellemzően az olcsón előállitott gagyikra van inkább "igény", addig a komoly készülékek nem fognak reális árra zuhanni, mivel csak drágábbak lehetnek. A kondenzációs kazán nem csak a kondenzáció miatt jobb mint az "egyszerű" készülékek. Eleve jóval nagyobb hatásfokú a hőcserélőjük. Szinte az egész előállitott hőt képesek átadni a radiátoroknak. Normál kazánoknál ez nem lehetséges, mert különben nem lenne huzat a kéményben. Ezért kitalálták a TURBÓS (mesterséges szellőztetést), de a nagy hőcserélő annyira lehűti a lángot, hogy létrejön a kondenzáció, ami ha a készülékben és nem a kéményben jön létre, akkor szétmarja a készülék alkatrészeit. ÉS ugye egy ki-be kapcsolgatós rendszernél az állandó felfűtés meg garantálja, azt, hogy a hideg visszatérő miatt a kondenzáció lecsapódása szétmarja az alkatrészeket. Ezt úgy lehet ellensúlyozni olcsón, hogy kisebbre vesszük a hőcserélő méretét és nagyobb lángot aduk neki ami miatt a hőcserélő nem képes lehűteni a lángot annyira, hogy kondenzáció lépjen fel, meg a természetes kémény huzat is létrejön. Szóval ezek a készülékek 100% terhelésen nem gazdaságosak, hanem csak üzembiztosak.
Ezek a hyper termosztátok sem csinálnak mást csak próbálják szimulálni a gazdaságosabb analóg rendszert, (radiátor oldalon).
A hőingadozás csökkentésére a sűrübb ki-be kapcsolgatás (ráfűtés) is ennek a jele, mivel egy digitális rendszer csak úgy tudja utánozni az analógot, hogy elég sűrün ki-be kapcsolgat (radiátor oldalon).
Ez eddig ok, de a CM907 orankenti 6 kapcsolasa meg elviselheto szamomra (annal is inkabb, mivel gyari beallitasi adat, csak nem kazangyilkosra terveznek egy ilyen termosztatot..), ezek szuneteiben hul annyit a futoviz, hogy bekapcsolas utan nem fut fel addig, hogy egy ilyen periodusban a kazan lekapcsolja a langot.. Egyebkent a komfortja tokeletesen megfelelo szamomra, tenyleg folyamatosan melegek, langyosak a radiatorok, es ugy nez ki nem is fogyaszt igy tobbet. (Azert nem dobtam ki a "regi" computherm-et..) :) A termosztat nelkuli mukodesnel viszont joval tobb/surubb kapcsolas,es folyamatosan mukodo szivattyu lenne.. Tudod, bevitt, kivett teljesitmeny kerdese.
:) Nekem eppen igy lett megoldva. Ket cso megy korben, es arrol T-kel agaznak le a radiatorok. Mivel utolagos kiepites, konvektoros futes helyett csinaltam, es a falszegelyben vezettem a csovezest, az aranylag uj laminalt padlot, es az aljzatbetont nem akartam feltorni, meg amugy is kivettem, atepitettem falszakaszokat is, ez latszott a legcelszerubbnek. Meg remeltem nemi falszegelyfutes megvalosulasat is.. Azota megkaptam mar, hogy aramlasilag nem a legjobb, elismerem, viszont mukodik. (azert a gerinc vastagabb cso, kb. a kor feleig, vekonyabbal agazok le a radiatorok fele) Nem futene tul pufferrel se semmit, mivel a thermofej nelkuli radiatorok a nappaliban vannak, ahol a szobatermosztat is (Illetve van a retyoban egy 0,3kW-os pici radiator, azon sincs thermofej, es meg az SD altal a garanciahoz eloirt 80%-os thermofejes hataron is belul vagyok.), es pufferrel se artana egy termosztat, ami viszont a radiatoros kor szivattyujat vezerelne. A kazant meg egy HMV tartalyoknak hasznalatos termosztat kapcsolhatna amikor kell.
Ez a termosztát a szekunder (radiátor) oldalon próbálja ráfűtésekkel/előkalkulációval egyenlíteni a görbét, Primer oldalon meg a túlméretezett kazán csak ki-be kapcsolgatással tudja kiszolgálni.
Aki ezt mondta neked, az minimum hülye. Szerinted, ha ez tényleg így lenne, akkor miért görcsölnének a modulációs meg a H-mod kazánokkal? Az SD vezetője soha sem fogja neked bevallani, hogy a láng hőjének sok százaléka muszály, hogy kimenjen a kéményen, mert különben a kondenzvíz megeszi a gagyi alkatrészeiket, meg a lehült kéményben nem képződne a megfelelő huzat, stb. Csak úgy kiváncsiságból figyeld meg hogy amikor 11kW al üzemel a kazánod mekkora hő távozik a kéményen keresztül, és amikor meg 24kWal akkor mennyire meleg a füst cső. Ezeknek az egyszerű kazánoknak a hőcserélője úgy van tervezve, hogy eleve nem tudják átvenni az előállitott hőmennyiség töredékét sem, mert különben komolyabb anyagból kellene gyártani, meg egyébb problémákba is ütköznének, ami miatt jóval nagyobb lenne az előállitási költség.
Most a kétcsöves rendszerről beszélsz ? Nálam ilyen van. Egygerinc az előremenőnek, egy a visszatérőnek, erre kapcsolódnak egyesével (párhuzamosan kötve a radiátorok). A másik az egycsöves rendszer lenne, ott sorban vannak felfűzve a radiátorok.
Ez az egyik. A másik, hogy pl. egy 21-23 fok között ingadozó rendszer bár nem annyira komfortos, mint a tartósan 22 fok körül mozgó, a fűtöközeg által leadott energiamennyiség gyakorlatilag ugyanannyi. Emellett szinte biztos vagyok benne, hogy egy kazán beindulásának és leállásának néhány másodperce nem tartozik a legtakarékosabb időszakai közé. Így egyértelműen a termosztát nélküli (vadul kapcsolgatós) üzemmód a pazarlóbb.
Az ilyen gyakori , számomra idegesítő kapcsolgatások miatt ért véget a CM-67 pályafutása nálunk. Ez a termosztát szerintem ahol fal-és (vagy) padlófűtés van, nem 100%-os megoldás. Vettem egy sima programozhatót, azóta példásan, gyakori be-ki kapcsolgatások nélkül tartja a beállított értéket. A hőszigetelés, és a fal-padlófűtés miatt naponta 1x megy a kazán. Radiátorokhoz biztos jobb, nekem nem jött be!
Gázóra áthelyezéséhez gázterv kell, azt épületgépész készíthet. A tervet a szolgáltatóhoz kell beadni, jóváhagyatni, aztán gázszerelővel megcsináltatni...
Előfordul hogy gázszünetet is kell csinálni, mert a vezeték meg lesz bontva, ha ez másokat is érint akkor nem lesz 1x-ű a dolog, mert fűtési idény van !
A fűtési rendszer átalakításához szintén terv kell, a cirkóhoz ha kéményes lesz, akkor a kéményt is meg kell csinálni. Ahol van elszívó, oda ne akard rakatni ha lehetséges... CSAK zárt égésterű készülékben szabad gondolkodni !
Egyébként a GMBSz (ami alapján készüléket lehet elhelyezni, stb.),
Menj be a helyi szolgáltatóhoz, kérd el egy épületgépész elérhetőségét, és így kezdj neki a dolgoknak... Meg olvasgass kicsit vissza a topicon, sok tapasztalatot lehet gyűjteni !
Ismét 2 láda sör, hogy az első. Igaz, hogy lehűlt vizet/helyiséget kell felfűtenie, de: 1. Nem lehet gadaságos a 2-3 percenként induló kazán. 2. Mint az SD vezetője mondta, a kazán hatékonységa a max. teljesítménynél a legjobb, elketyeg ugyan 11 kW-al is, de nem jó a hatásfok. Márpedig a hosszú szünet utáni felfűtés egy részét teljes gázzal csinálja.
A kazán meg egyértelműen nem hálálja meg a napi 360 indulást, 360 leállást. Mielőtt kételkednél, kipróbáltam, lásd lent.
Meg ha reggel 6-ra beállítasz 22 fokot, akkor nem 6-kor indítja a fűtést hogy annyi legyen, hanem hogy akkorra annyi legyen. Végül is kihasználja az öntanuló funkciót akis okos :).
