Én is vettem régen ezt az újságot, át is lapoztam mostanában, de inkább a görényekről találtam benne érdemi információt. Lehet, hogy nekem pont a nyestes újságok nincsenek meg?
Mint az imént írtam, én nem tudok nekikezdeni egy visszavadítási programnak. Mégsem vehetek ki egy év szabit, és költözhetek be az erdőbe.
Úgyhogy a nyest marad, aztán majd meglátom később hogy alakul.Talán hétfőn v. kedden lesznek fotók, majd megírom.
Szia:Tima
Pedig nagyon sokan tartanak vadászgörényt házikedvencként. De hogy hogy érzik magukat, azt nem tudom. Én imádom az állatokat, van is pár belőlük és a legtöbbet nem vettem, hanem kaptam, mint ezt a nyestet. A csincsilláimat megunta egy kisfiú, így került hozzám, a csaut sem én vettem magamnak anno, őt is nekem ajándékozták 3 hónaposan, miután volt v-mi problámájuk, de ez hosszú. De valószínű, hogy ez a nyest v-mivel jobban járt velem mintha esetleg Pesten veszi meg valaki panelba. Mert arra már én is rájöttem, hogy talán a görénynél is nagyobb vandál a nyest. És igazad van, egy vadállat valóban a természetben mutat jól. Nyilván a nyest is. Tegnap mentem hazafelé anyuéktól és az úton megláttam valami "kivilágítatlan "járművet"". Lassítottam, közelebb érve láttam, hogy egy őz volt, amint szép komótosan ballagott át az úton. Reméltem, hogy épp akkor nem jön szembe senki ezerrel. És fantasztikus élmény volt majdnem természetes közegében (autóúton áthaladva) látni egy vadállatot. Reggel pedig egy mókust láttam ugyanígy. És igen, sokkal szebbek voltak akár pár pillanatig is így, mint ketrecek közt pl. az állatkertben, vagy magánembereknél. És nyilván a nyestem is jobban mutatna az erdőben, de én nem vagyok Joy Adamson, hogy visszavadítsam, ahogy írod, csak úgy elengedni pedig szintén felelőtlenség volna illetve a majdnem biztos halál. Amúgy állattól nem ijed meg, se kutyától, se macskától.
A kertben nincs szabadon, mert gondolom akkor már rég a szabadban kóborolna, tuti, hogy meglépne.
Nem tudom mit értessz zárt helyiségen. Az állatkertben is zárt helyiségben lenne nem?
Állatkert: ha már nem a szabadban nőtt fel, szerintem talán mindeggy, hogy hol él bezárva, nálam vagy az állatkertben. Ott sincs túl nagy helyük szerintem.
Hát igen, ha ivarérett lesz, nem tudom mennyiben fog változni a viselkedése. Én azt olvastam, hogy ez 2-3 éves korukban következik be.
De ha tudsz bármi hasznosat róluk - mégha nem is értessz egyet a tartásával és nyilván igazad van ebben - azért írd meg légyszíves.
Szia:Tima2
Igen, ismerem a vadászgörényt. Azt is tudom, hogy munkára – vadászatra lett kitenyésztve és nem holmi divatcikknek. A lakásban való tartásra szerintem alkalmatlan, és nem is érzi magát ott jól. Mielőtt elhalmoznál az ellenérvekkel, gyorsan pontosítom, hogy én, amelyekkel találkoztam (általában albínók voltak), azok nem lakásban nevelkedtek, abszolút nem voltak kedvesek és hízelgők, inkább sunnyogók és alattomosak.
Egy közepesen nevelt kutya vagy macskától szeretetre méltóságban oly messze voltak, mint ég és a föld. Én a vadász-görény „görényes” tulajdonságaitól hajlandó vagyok eltekinteni akkor, ha számomra olyan segítséget nyújt, amit csak ő tud - kotorékozni. Ezért ha nem lenne más módom, talán még a lakásom egy sarkát is megosztanám a vadász-görénnyel. De pusztán szeretetből tartani, hogy pl. sétáltassam – ehhez én gyenge vagyok! Arról nem is beszélve, hogy a divathóbortból történő tartása, csakúgy tönkreteszi ezeknek az álatkáknak az eredetileg kitenyésztett értékét, minta csau-csaunak a vadásztulajdonságait az állítólagos túltenyésztés.
Ettől függetlenül elfogadhatónak tartom, hogy a görény is lehet ragaszkodó, szeretetreméltó stb-stb. de én még ilyennel nem találkoztam, és ha van is ilyen, az már nehezen lehet alkalmas munkára.
Visszatérve a nyesthez, nem tudom Tima, hogy mit tegyél, ha már így alakult a helyzet. Szabadon semmi esetre se eresszed, mert ezzel halálra ítéled őt!!! Csak zárt helységben tartani semmi értelme nincsen, hiszen a nyest nagy mozgásterületet igényel. Ha pedig félszabad (csak a jelenléted alatt engeded szabadon) neveltetésben részesíted, akkor előbb-utóbb meglóg tőled. Ha nőstény a nyested, akkor hamarosan bekapcsolódik a nyestek szaporodási ciklusába és függetlenül a hozzád való ragaszkodásától, azonnal meglép! Amennyiben kan egyeddel van dolgod, akkor még van egy év nyugalmad.
Ha sikerül úgy felnevelned, hogy ott fog körülötted élni a kertben, akkor miután kiirtotta a házad környéki egér, patkány, macska, énekesmadár és galambállományt, sorra veszi a szomszéd portákat is. Érdekes lenne tudni a szomszédok véleményét is, hogy majd mit szólnak ehhez? Biztos vagyok benne, hogy némelyiküknél komoly ellenvetést fog kiváltani.
A házilag felnevelt és a természetbe visszajáró nyest sincsen a legnagyobb biztonságban, mert a nevelése folytán elveszti az emberhez, kutyához stb. való természetes félelemérzetét, és előbb utóbb megfogják és megölik. Elég, ha csak a csapdázást említem! A menyétfélék Tima, rendkívüli sikerrel csapdázhatók. A Te nyested, aki nem irtózik az ember szagától, akkor is besétál majd a csapdába, ha az nem lesz pl. füstölt hallal „szagtalanítva”.
Sajnálom, hogy nem tudok túl sok használható tanáccsal szolgálni. Nálunk azért tiltsa a törvény a vadállatok tartását, hogy ne jöhessenek elő ilyen dilemmák! Szerintem Tima, a leghasználhatóbb ötletem az lenne, ha megkérdeznéd pl. az állatkertet, hogy nincsen-e szükségük egy nyestre?
Szia Tima:)
Én csak laikus göritartó vagyok, nyestem soha nem volt. De létezett anno egy újság - Állatbarát volt a neve (az Ein Herz für die Tiere német újság magyar fordítsa volt). Nagyon jó cikkek voltak benne mindenféle állatokról - befogadottakról, háziállatokról, vadállatokról - nagyon sajnáltam, amikor végül is megszünt itthon.
És abban az újságban rengeteg, mindenféle nyestes cikk volt, a németek rengeteg nyestkölyköt találtak, mentettek meg. DE: szinte az esetek 99%-ban hiába fogadták be a kölyköket (amit elhagyottan találtak, stb), csak addig maradtak náluk, amig megerősödtek, aztn megpróbálták visszavadítani őket - hisz az újság szerint vadállatok. (habár azt is leírták, hogy ez egy nagyon nehéz folyamat volt, hisz az embertől nem félő állatok nagyon nehéz helyzetben lesznek kinn a szabadban). Nem tudom, hogy ez mennyiben igaz vagy nem, de felnőtt nyestek megtartásáról sehol sem volt szó.
Kriszti - aki már nagyon kiváncsi a nyestedre:)
Vadászgörényt nagyon sokan tartanak lakásban, gondolom ezt tudod. Legálisan, állatkereskedésekben lehet őket kapni. Oltják őket, sétáltatják stb. Én szintén görénynek kaptam ezt a kis állatot, méghozzá akitől kaptam, egy állatkereskedésből hozta. (Hogy hogy került oda?? Azt nem tudom, de ez már lényegtelen számomra.)
Nekem az elején is gyanús volt, de addig még görényt se láttam túl sokat, nemhogy nyestet. Az előző gazdái állították, hogy ez görény, aztán elkezdtem nézelődni a neten és hát ilyen színű görényt nem láttam, nyestet annál inkább. Állatorvosnál kapott oltást, ő adott egy göritenyésztő címet, aki egyből rávágta, hogy ez egy nyest. Megmutatta a görényeit, sokkal kisebbek voltak, a mozgásuk is más volt.
Most akkor mit csináltam volna? Dobtam volna az erdőbe, hogy mivel nyest vagy és nem görény, boldogulj ahogy tudsz? Hisz eddig emberek nevelték. Magyarországon a nyest nem védett állat, bár hogy attól még törvényileg tiltva lenne, erről fogalmam sincs.
A görényt pedig nem azért kérdeztem, mert görényem is van, hanem esetleg jönne hozzám egy újdonsült ismerősöm, akinek görénye van és nem szerettem volna, ha úgy jár, ahogy azt Te leírtad.
Amúgy most valóban lakásban él, egy nem használt szobában, de tavaszra terveztem, hogy építek neki egy kerti kifutót.
Most komolyan Tfrici! Én tehetek róla, hogy a domesztikált vadászgörényről kiderült, hogy vadállat és nyest? Biztosan jobb lenne neki a természetben, de szerinted megélne ott ilyen előélet után? Én hallottam görényről, aki meglátta az egeret és megijedt tőle.
Tibbe, komoly összefoglalót másolt be a nyestről.
Igaz én a nyestet csak a természetből ismerem, hol sikerült vele párszor találkoznom, és pár esetben azt is megengedte, hogy hosszabb ideig figyelhessem a ténykedését úgy, hogy a nyest nem tudott a jelenlétemről. Nyomaival, hullatékával és zsákmánymaradványával, gyakrabban találkoztam.
Tibbe írja, hogy Ügyetlenül mászik, és csak szorongatott helyzetben ugrik. Hááát! – ami a nyest mászómozgását illeti, minden csak nem ügyetlen. Úgy megy a fákon, mint a hajderménkű. Képes az igazán jól mászó mókust is kifullasztani és megfogni. Az igaz, hogy addig, míg a mókus leugrik a fáról, a nyest csak villámgyorsan lefut.
Továbbá ilyenkor szeptember környékén az őszi napsütésben láttam már idei, csaknem anyányi gyereknyestet játszani a fán. Nemcsak a játékával bűvölt el, hanem a rendkívüli ügyességével is!!!
Tibbe írja, hogy nyest étrendjébe a gyümölcs is beletartozik. Ezt, csak megtudom erősíteni és kibővíteni azzal, hogy ősszel és télen az ürülékében állandó jelleggel megtalálható a csipkebogyó (ahogy nálunk mondják – hecsedli) magja és piros héjmaradványa.
Ami az urbanizálódott nyesteket illeti, nem lebecsülendő azon kártételük, hogy előszeretettel szétrágják az utcán parkolt gépkocsik villamosvezetékét, és a padlásokon vezetett villamosvezetékeket. Az utóbbira nem egy példány az életével fizetett. :o)))
Amúgy érdekes volt a Tibbe összefoglalója, találtam benne én is pár érdekes megfogalmazást.
Tima,
ha nem tartod indiszkrétnek a kérdést, mi visz téged arra, hogy a lakásban akarj tartani olyan állatokat, melyek szinte biztos, hogy ott nem fogják magukat ott jól érezni? Nem beszélve arról, hogy (nem tudom, hogy van ez Magyarhonban?) nálunk ezt a törvény szigorúan tiltja és bünteti! Minden ilyen egyed tartása bejelentési kötelezettség alá van vonva, és ha nem sérült vadról van szó, akkor a tartását a hatóság szinte biztos, hogy nem engedélyezi!!!
Amennyiben ragadozóról van szó, a hatóság szigora az elbírálásnál hatványozott szokott lenni! Gondoljál csak bele, hogy egy ilyen éjszakai életet élő kisragadozó végett, Te is átállítod az életritmusodat?
A kérdésedre, miszerint ”És vajon egy szelíd nyest kijönne-e egy szintén szelíd görivel?”, nem tudom a pontos választ, de valószínűnek tartom, hogy nem jönnének ki egymással sehogyan. A természetben ugyanis a görény és a nyest ádász ellenségek!!! Mivel táplálék konkurensek, ki nem állják egymás jelenlétét. Szerintem, csak idő kérdése volna, hogy a termetesebb és ügyesebb nyest megölné a görényt.
Egy dologban hasznos lenne a lakásod és környékén a nyest jelenléte. Az egerekkel, patkányokkal és városi galambokkal nem lenne gondod. Ezt a nyest szavatolná neked.
Azt pedig, hogy megpróbálj összeszoktatni két vagy többfajta ragadozót esetleg rágcsálót természetellenességénél fogva nemcsak komolytalan, hanem nagyon felelőtlen tettnek tartom, melynek a kimenetele előre megjósolható. Szinte biztos, hogy idővel az erősebb legyűri a gyengébbet, és utána majd könnyes szemmel gondolkodhatsz, hogy melyiket szeretted jobban, a halott vesztest, vagy csak a kötelességét végző győztest.
Köszönöm a beírásokat. Ezek közül volt, amit még nem olvastam. Szelidített nyestről nem olvastál valahol? Ugyanis görényt sokan tartanak, de nyestet nem igazán. (Nem is tudom, hogy kerülhetett nyest állatkereskedésbe.) Az érdekelne, hogy van-e valakinek tapasztalata, illetve milyen különbség lehet a szelíd görény és a nyest között viselkedésben stb. És vajon egy szelíd nyest kijönne-e egy szintén szelíd görivel?
Még egyszer köszi: Tima
Nyest
Rendszertani csoport: emlős
Élőhely: falvak, városok
Jellemzés: Feje és teste együttesen 42-48 cm, farka 22-26 cm hosszú, súlya 1,2-2 kg. Testalakja és mozgásmódja a nyusztéhoz hasonló, amelynél valamivel súlyosabb. A legfontosabb külső különbség a fehér torokfolt, mely az elülső lábakig terjed, és ezért villásan elágazó. Alkonyatkor és éjszaka tevékeny. Ügyetlenül mászik, és csak szorongatott helyzetben ugrik. Tápláléka kisebb emlősök és madarak.
(X)
A HÓDÍTÓ NYEST
Miközben településeivel az ember korlátozza a természetes élővilágot, nagy mennyiségű táplálékot kínál fel, új élő- és búvóhelyet teremt, akadályokat épít, populációkat köt össze vagy választ el, mintha a város csak egy miniatűr biogeográfiai terepasztal volna.
A városi körülményekhez alkalmazkodó, urbanizálódó fajok ökológiai igényeinek megismerése, életterük feltárása sok új ismeret forrása lehet. Településeinken sajátos energiavonalak (például hőeloszlás, légáramlás, hangfrekvencia-tartományok) húzódnak, s keveset tudunk ezeknek az élőlényekre gyakorolt hatásáról.
Irány a város
Szűkebb értelemben azokat az élőlényeket tekintjük urbanizálódottnak, amelyek nemcsak táplálékszerzés idején tartózkodnak a településeken, hanem a táplálékláncba beépülve ott laknak és ott szaporodnak. Ezek a kapcsolatok, táplálékhálózatok meglehetősen ingatagok, s ökológiai értelemben hosszabb távon káosszal fenyegethetnek. Az instabilitás oka az, hogy egy-egy faj nagy egyedszámban és véletlenszerű eloszlásban foglalja el a menedékhelyeket, s a ragadozók viszonylagos hiánya és az ember okozta stressz, a visszacsatolások kiszámíthatatlansága miatt például gyakoribb lehet a gradáció. A városba jövő élőlények közül soknak még a természetes ökológiai igényeit sem ismerjük, s ez nehezíti a védekezési stratégia kidolgozását.
A kisragadozók is egyre merészebben hatolnak be a városokba, és ott a táplálkozási láncok csúcsragadozóivá válnak. Angliában, ahol a kertes településforma a meghatározó, a nyolcvanas évektől nagy gondot okoz a tartósan beköltöző rókák populációinak növekedése. Ezekben a viszonylag stabil városi rókanépességekben hasonló az átlagéletkor, mint a természetes populációkban. Kiderült, hogy a stabilitást a domináns egyed léte, élettartama, valamint a táplálékbázis határozza meg. A városi rókák tápláléka elsősorban a hulladék és a dög. Hazánkban csak a városok szélén találkozhatunk a kukákra rájáró rókákkal.
A nyest (Martes foina) európai elterjedési területének nagy részén városlakóvá vált. A menyétfélék közül csak ő lett sikeres városlakó. Lakossági bejelentések feldolgozásán, élőhely- és székletelemzésen, állatkerti megfigyelésen, valamint a szakközleményeken alapuló, 1996 nyara óta tartó vizsgálatom talán segít a nyestek urbanizációjával kapcsolatos kérdések megválaszolásában.
A nyest természetes élőhelyei a gazdag cserjeszintű lombhullató erdőségek, az erdőszélek, a vízfolyásokat kísérő fás társulások. Kölykei nevelése idején, valamint nappal s téli pihenője közben faodúba, kisebb barlangba, sziklahasadékba húzódik. Zsákmányát a talajon, az ágak között vagy a fatörzsön ejti el. A városokban is a változatos, zegzugos helyeket hódítja meg. Éjszakai portyái közben akár 10 kilométert is bejár. A padlástérbe rendszerint a tető fölé hajló ágakról szökell át. Fejének körméretével megegyező nyíláson, akár egy gyerekökölnyi lyukon is, már be tudja szuszakolni magát, és még a szűk esőcsatornában is meg tud fordulni. A csupasz, függőleges falon nem képes felmászni, de néhány repedés is elég ahhoz, hogy megkapaszkodjon. A tető szigetelésébe is befészkel. Előnyben részesíti a zöldövezetet, a gyümölcsfás kerteket, a magukra hagyott, romos, lakatlan épületeket, a ritkán lakott nyaralók fészereit, tetőtereit, a nem bolygatott raktárhelyiségeket. Temetők, nagyobb parkok, erdősávok közelében álló házakban várható a megjelenése, de megtelepszik lakott, többszintes, zajos épületekben, sőt, portyázik a belvárosban is.
Áruló ürülék
A nyest mindenevő ragadozó. Különböző élőhelyeken végzett elemzések azt igazolják, hogy generalista és opportunista. A székletminták elemzése alapján derítették ki, milyen a nyest táplálékának összetétele természetes élőhelyén. Halastavak környékét övező erdőkben végzett hazai vizsgálatok szerint tavasszal az énekesmadarak, nyáron és ősszel a rovarok és a gyümölcsök, télen pedig a kisemlősök szerepelnek meghatározó arányban az étlapján. De minden egyebet elfogyaszt, amihez hozzáfér: dögöt, partra vetődött halat, hüllőt, kétéltűt. Bár egész évre számítva viszonylag kevés madarat pusztít el, a védett, ritka ragadozó madarak és más fán költő, illetve a homok- és löszfalakban vagy a földön fészkelő madarak fészkeinek fosztogatásával tetemes károkat okozhat. A barlangokba is bemerészkedik, felmászik a denevérekhez, és a gazdag prédára rendszeresen rájár.
Pingponglabda a fészekben
A városlakó nyest táplálékáról kevés adatunk van. Azt sem tudjuk, hogy számottevően különbözik-e a természetes környezetben élőkétől, s, hogy a háztartási hulladék helyettesítheti-e más táplálékait. Egy olasz kisvárosi zárda padlásán gyűjtött székletek alapján azt találták, hogy az ottani nyestek nagyrészt madarakat, főképp galambokat és énekesmadarakat, valamint rágcsálókat zsákmányolnak, gerincteleneket és gyümölcsöket pedig csekély arányban fogyasztanak. Más megfigyelésekkel összevetve az derül ki, hogy a városi környezetben a madarak és a gyümölcsök részaránya a meghatározó. Táplálkozási szokásainak néhány érdekes sajátságára még nincs elfogadott magyarázat. Ilyen például az, hogy készleteket halmoz, de nem mindig éli fel azokat. Saját gyűjtéseim szerint gyakran lop tojásokat, és felhalmozza a fészkében vagy más rejtekhelyen. Egy ilyen lerakatból egyszer egy sárga pingponglabda is előkerült. Azt is megfigyelték, hogy a tojásokat valamilyen nehezen megközelíthető, állandó tojástörő helyre viszi, ott földhöz veri és kinyalogatja. Ilyen pazarlásra, persze, csak akkor vetemedik, ha nagy a táplálékbőség, például ha a sors egy rosszul őrzött baromfitelep közelébe vezérli. Ahol teheti, nyúlfiakat, csirkét lop, sőt, egy termetes tyúkot is képes átcipelni a kerítésen. A kertekben és a parkokban az énekesmadarak és a mókusok fészkeit fosztogatja, rájár a gyümölcsre, és – mint azt a széklete elárulja – kedvence például a cseresznye, a málna, a szeder és a szőlő.
Belopódzik a tyúkólba Elkapja a jércét Felkapaszkodik vele
a búvó-helyre
A menyétfélékre jellemző, hogy a szükségleteiken felül is ölnek. Ennek pontos okát nem tudjuk, de ha beszabadulnak egy galambdúcba, egy tyúk- vagy nyúlketrecbe, nagy károkat okozhatnak. Bőség idején zsákmányukat akkor is megölik, ha nem eszik meg. Sokszor csak a fejét rágják le, s csapájuk mentén fej nélküli pocok- és egértetemeket találhatunk.
Macskakonkurencia
A nyestet valószínűleg mégsem a könnyen hozzáférhető hulladék, hanem a búvóhelyek nagy száma vonzotta a városokba. Eredendően magányosan élő ragadozó, főleg alkonyatkor és este vadászik. Territóriumot tart, csak nyár végén, a nász idején jár párban, az anyaállat áprilisban ellik, és ezután általában négy–hat hónapig együtt marad két-három kölykével. A territórium nagyságát az évszak, az állat neme és a táplálék mennyisége befolyásolja. A hím poligám, territóriuma 200–500 hektárnyi is lehet, ez mintegy kétszerese a nőstények területének, és több nőstény territóriumával lehet átfedésben. Búvóhelyeit felváltva használja, területének határait bűzmirigyeinek a vizelettel és a széklettel folyamatosan ürülő váladékával jelöli meg. Székletét feltűnő helyeken, például köveken, fatörzseken, kitaposott ösvényeken hagyja. A táplálékban bővelkedő városlakó nyestnek feltehetően kisebb a territóriuma, s valószínű, hogy hosszabb ideig, akár egész évben laza csapatokban együtt marad társaival.
Természetes körülmények között a nyest territóriuma és táplálékbázisa átfedi a nyusztét, a rókáét, a vadmacskáét, de valódi versengésben csak saját fajtársainak azonos nemű egyedeivel van. A nagyobb ragadozó madarak, például a sasok és a baglyok esetenként elkapják a nyestet is. Városi környezetben tőlük nem kell tartania, de a macskák versenytársai lehetnek a gerincesekből álló táplálékért és a búvóhelyekért folyó vetélkedésben. Több észlelés bizonyítja, hogy megtámadják egymást, és kölcsönösen elpusztítják egymás kölykeit. Úgy látszik, ebben a nyest sikeresebb, agresszívabb, mert ahol megtelepszik, onnan a macskák hamarosan eltűnnek. A kutyákat kerüli, valószínűleg az ebek szaganyagai jelzik számára, hogy nála erősebb, de vetélytársnak nem számító ragadozóval van dolga. Ahol a kutya szabadon mozog a kertben, ott csak ritkán fordul elő nyest, és ha mégis, akkor csak a lombkoronában. Ha estére bezárják vagy láncra kötik a házőrzőt, megtelepszik, de csak éjszaka hagyja el kuckóját.
Élet és Tudomány Grafika
A kárvallottak beszámolói szerint a tetőtérben tanyázó nyestek általában hajnali három óra körül a legzajosabbak. De ez inkább az ember felszínes alvásának átlagos időszakát jelzi, mint a nyestek aktivitását. Az ugyanis jóval hosszabb, gyakorlatilag sötétedéstől kora reggelig tart. Neszeik sokféle, félelmet keltő elemből szövődnek össze: kaparászás, kaffogás, morgás, vinnyogás kusza keveréke. Ilyenkor játszanak, territóriumért harcolnak vagy a prédával küzdenek. Ha a ház lakói álmatlanul forgolódnak, a nyestek megszokják az emberi zajokat, és nappal is előmerészkednek.
Az én odúm a te házad...
Mire számíthat az, akit a sors tartós együttélésre kényszerít a nyesttel? A padlástérben halmozódó rothadó ételmaradék, a mindig azonos helyen lefolyó vizelet átható szaga, az állatok éjszakai lármája előbb-utóbb elviselhetetlenné teszi őket. Megoszthatják az emberrel külső és belső parazitáikat, és a veszettségnek is terjesztői lehetnek. Néhány nyugat-európai országban húsz-huszonöt éve figyeltek fel arra, hogy a nyestek megrágják az utcán vagy nyitott garázsban parkoló kocsik gumiabroncsait, kábeleit. (Erről írtunk az ÉT 1997. évi 97. számában. – A szerk.) Sokáig azt hitték, hogy ez a német gyártmányú kocsik kiváltsága, ezért a gyártók sok pénzt áldoztak arra, hogy távol tartsák az éjszakai “rágcsálókat”. Hanggenerátorral, elektromos riasztóval próbálkoztak, a kábeleket teflonnal vagy kerámiával vonták be, de a nyestet nem sikerült véglegesen elűzni. Utóbb kiderült, hogy nem is válogatós, bármilyen márkával beéri. Egy vizsgálat szerint a rongálás tavasszal gyakoribb, ilyenkor az anyjukkal kóborló kölykök kíváncsiságból szinte mindent összeharapdálnak. A telefonkábeleket és más elektromos vezetékeket sem kímélik, s ezzel rövidzárlatot okoznak, amely számukra is végzetes. Még nagyobb károkat okoznak a tetőszerkezetek, a szigetelőrétegek rongálásával.
Nyest ellen kutyaszag
A nyest elleni védekezésben az állat kifinomult hallását és szaglását érdemes kihasználni. Állatunk rosszul viseli a váratlan, erős, magas hangokat, a monoton ismétlődő hangokat, például a plafon ütögetését, az ugatást és a gyerekzsivajt, a rádiót ellenben hamar megszokja. A zajos riasztás, sajnos, nehéz és költséges, egy jó mozgásérzékelős riasztó igen drága.
Az orránál fogva könnyebben vezethetjük ki a nyestet otthonunkból. A gyorsan, néhány óra vagy nap alatt elillanó anyagok (őrölt bors, paprikapor, naftalin, karbid vagy kén égetésekor keletkező gázok, krezol) csak ideig-óráig tartják távol őkelmét. A kölykeit nevelő nőstény óvatosabb, és már kisebb stressztől is továbbáll. A terpentin, a gázolaj, a fapácoló anyagok hatásosabbak, mert az állat szőrére tapadó olajos anyagok szaga elfedi saját szagjelzéseiket. E tűzveszélyes vegyszereket óvatosan kell használni, de ha néhány hétig ezekkel átitatott rongyot, fadarabot teszünk a repedésekbe, a nyest fészkei közelébe és ürítőhelyeire, szinte biztosak lehetünk, hogy feladja a területet. Nagyon sikeresnek bizonyult a “kutyaszag” is. Ha a nyest egy-két hétig kutyák testszagával frissen átitatott alomanyagot vagy vizeletével áztatott rongyokat, ürüléket talál a fészke közelében, bizonyosan elmenekül. Azzal is siettetjük a távozását, ha eltakarítjuk a székletét, és bolygatjuk a búvóhelyét.
A nyest nem védett állat, de lakott területen tilos lőni vagy mérgezni. Zárt tetőtérben azonban aránylag egyszerű élve befogni. Az egyébként óvatos állatot néhány finom falattal könnyű csapdába csalni. A befogás rendszerint csak egyetlen egyed eltávolítását jelenti.
Ha a tetőtérbe vagy más búvóhelyre könnyű bejutni, akkor az elriasztott nyestek helyébe gyorsan újabb hódítók jöhetnek. Ezért a helyet alaposan ki kell takarítani, fertőtleníteni kell, és lehetőleg minden megközelítési utat el kell zárni.
Csodaszerek nincsenek, s amíg a városokban sok az elhanyagolt, gazdátlan, romos épület, biztosak lehetünk abban, hogy újabb és újabb nemkívánatos társbérlők érkeznek. Azon is érdemes elgondolkodni, rendjén van-e, hogy beépítjük a zöldövezeteket, elvesszük az élőlényektől természetes élőhelyüket, és csodálkozunk azon, hogy a városokban keresnek menedéket.
Apáthyné Tóth Mária
Érdekelne, hogy tartott-e közületek valaki nyestet vagy tud-e valaki bármi érdekeset róluk, ugyanis nekem van egy kb. 5 hónapos nyestem. Feketelábú görénynek kaptam, de ahogy utánanéztem a netem, állatorvos, göritenyésztő, rájöttem, hogy ez egy nyestecske. Nekem az elején is gyanús volt, hogy ez talán mégse görény, de se nyest, se görényszakértő nem vagyok.
Ha tudtok valami érdekeset, írjatok. Köszönöm.
Tima2
