Szeretem őket, de előfordult, hogy növénybe is belerágtak. Úgy tudom, mindenevők, inkább korhadékot esznek, mint élő növényt, de paprikáéban már találtam beleköltözött fiatal példányt. A gombát is nagyon szeretik.
Nem szoktam bántani őket, csak a fóliából dobálom ki. Sosincs olyan sok belőlük, hogy észrevehető kárt okoznának, csak a paprikában tapasztaltam eddig az ismertetett jelenséget.
A youtube-ot szeretem, az nyilvános, a hozzászólásokkal együtt már majdnem fórum. Közösségek is kialakulnak. Én nyelvgyakorlásra is azt használom.
A Facebookban az áttekinthetetlen folyamszerűséget utálom, és azt, hogy sokszor közérdekű dolgokról csevegnek zárt csoportokban. Roppantul idegesítenek az ugráló, tapsikoló szívecskék, hulló csillagoktól villogó bűbájos képek és hasonlók, amit sokan be szoktak rakni a legkülönbözőbb témákról szóló csoportokba. (Ezek persze nyilvános, olvasható csoportok.) Ennek a fórumnak óriási előnye, hogy ilyesmi itt nincs, külön erőfeszítést igényel, ha valaki mégis ragaszkodna hozzá.
2004 óta ismerem a topikokat. Azóta indult meg igazán az informatikai fejlődés.Számos új lehetőség, látványosabb, megosztja a felhasználókat. Pl. ebben a társaságban elég nagy problémát jelenthet a paradicsom betegségei, vírusai. Azt tapasztaltam, hogy pillanatok alatt segít a pinterest alkalmazása, akár fordítóval, akár angol keresővel. Már maga a képanyaga olyan gazdag, hogy azonnal segítséget lehet kapni. / a magyar szakirodalomban kínlódhatsz órákat.../....én ilyen érveket, gondolatokat tudok felsorolni a résztvevők, hozzászólások csökkenéséhez.
Azért nem lehet ilyen sommásan elítélni a FB-ot, sokan csak az idióta pletyka oldalát ismerik, pedig van benne nagyon sok kiváló lehetőség is, amit sokan ki is használnak.
Én pl. nyelvtanulásra is használom, és a regisztrálós csoport, amibe beléptem, a leghasznosabb, amit eddig találtam.
A csoport tele van szakképzett nyelvoktatókkal, Magyarországon élő és dolgozó külföldiekkel, külföldön élő, de magyarul tudó anyanyelvűekkel, külföldön tanuló magyar diákokkal, külföldre elszármazott magyarokkal. Nincs olyan nyelvi probléma, amire ne adnának kimerítő válaszokat egymással versengve a legnagyobb jóindulattal és segítőkészséggel. Sok külföldi kapcsolatom is kialakult ennek révén...
Kedves Vera, én kérek elnézést; hiszen látom, hogy ittléted óta mennyi értékes bejegyzéssel, tanáccsal gazdagítottad a topicot. Szándékosan írtam "névtelenül" hogy senki se érezze magát személyében megszólítva, elmarasztalva, nem személyeket, hanem egy szomorú tendenciát véve célba, ami sokak szerint az itteni élénk, gazdag fórumélet kihalásához vezetett. (Az egyéb rémes veszélyektöl eltekintve, amikkel a facebook használat jár, és amik észleléséhez igazán nem kell összeesküves-elmélet-hívönek lenni.)
Ahhoz még nem vagy itt elég régen, hogy emlékezhess az egykor virágzó, sokrétü, szaktopikokra tagolt foruméletre, amikor nem két, hanem kétszáz különbözö topicba írtunk itt.
Ezúton is köszönjük, hogy ennek ellenére itt is megosztod a tapasztalataidat.
Ne haragudj, őszintén néhány gondolatot szeretnék, mivel én Írtam, érintet vagyok. Nem a f-t reklámoztam, hanem termelői csoportokat említettem. Pont olyan társulásoknak tartom, mint adott esetben itt magunkat, vagy a hasonló variációkat. Az, hogy milyen technikai- informatikai módszerrel tudsz hozzájutni, felhasználás kérdése. Én szeretek sokféle információhoz hozzájutni, főleg az oktatáshoz, és a kertészeti ismeretekhez kapcsolódva. Miért zárkóznék el a lehetőségek elől? Legalább 101 ilyen oldalam van, 6 éve a gyerekeknek a legjobb módszereket tudtam közvetíteni a tanuláshoz, az " elavult majd 80 éves" paraszti ismereteimtől eljutottam a mai korszerű dolgokig. Nem reklámnak szántam, információ továbbításnak gondoltam. / Sajnos az már az én problémám, hogy az informatika lépéseit nem tudom összefüggően alkalmazni. Gondolok pl. a fénykép feltevésre, továbbítások, kijelölések, táblázatok készítése stb. Megoldom másként: leírom. Az ismeretszerzés - amely később tudás is lehet- lehetne - nem bojkottálom, a magam módján használom a technikai lehetőségeket, hasznomra fordítva.
Ne haragudjatok, senkihez nem személyesen szólok, de ne reklámozzátok már itt is a Facebookot, ahelyett, hogy inkább ide próbálnánk csábítani az embereket. A facebook utolsó szemét, csodálkozom, hogy még mindig akadnak, akik gátlástalanul használják, ahelyett hogy egy átfogó boykottal végleg oda küldenénk, ahova való: a süllyesztöbe.
Te melyiket tartod hagyományosnak? Neki is volt még ezen kívül bővebb választék, júliusban kezdte postázni: a termelők által most elfogadott Joly, Clary, /jó piacos, pulton maradó/ Ewigi Liebi, Double pleasure, Standing pink Wonder, Andreas, Mara de Bois, Selva, Ostara. Ezek voltak kb. Elég jó választék. Nekem 2 kivételével mind új, a termelők mindig törekednek újabb és újabb fajták megismerésére, kipróbálására és a vevőkör kiszélesítésére.
Még tavasszal volt több napig a facebookon egy hírdetés, mely szerint olyan eperpalántákat postáznak, amelyek ültetés után négy héttel már teremnek, utána négy hetente ismét és ismét, télire bevihetjük a lakásba, és ott is folyamatosan terem.
Megrendeltem 6000 Ft-ért, amikor megkaptam, a 10 db palántából kettő volt életképes, azóta az egyik elszáradt, a megmaradt szép bokor lett, június(!) végére termett 4 szem egy cm nagyságú epret.
Tavasszal volt egy aktív fb csoport, erre az internetes eperre fokuszálva, ma is kerestem, de már nincs meg.
Böngészésre, ötletelésre javaslom Nektek: "Paradicsomimádók és organikusan termelők" fb-ot. A tulajdonos elismert, sikeres p.termelő. Csak továbbszaporítható /magfogás/ növényeket nevel. Érdemes a paradicsomjait megismerni, mag rendelhető Tőle. Ugyancsg érdemes megismerkedni az "Ellenálló zöldségek" fb. csoport-al. Tavsszal kisérletezte ki, hogy az Orosco cég drága magjait szétbontja, szemenként lehet a rendelést összeállítani, leadni. Levélként postázták. /Tintus vállalkozott hasonlóra./ Több kiskertes, karanténos nagyon örült ennek, többen tettek fel képeket, visszajelzésnek. A magok jól keltek, szépen fejlődtek, gyönyörű termésekkel. Én ezt a lehetőséget ki fogom próbálni, mert így kevesebb befektetéssel, több fajtát, ízt, lehet összegyűjteni. Ezeket nem nagyon lehet máshol kapni, esetleg a Viti-Vetőnél, egybe, 2000-2500 Ft körül.
Sokéves tapasztalatom, hogy az epret rendszeresen megtámadják a cserebogár pajorok, mikor elkezd fonnyadni a tő, sokszor ott van alatta két-három pajor is, valamiért nagyon szeretik pont a termő időszakban...
Én láttam a tavalyi munkásságát, fényképen láttam a terméseit, értékeléseit, olvastam a vásárlók hozzászólásait. Én mint kiskertes bízom benne. Nekem segítenek a kül. szakmai csoportok fb-jai. Igy sok fajtaismeretet, , termelési módot, ápolási- növényvédelmi fogásokat össze lehet gyűjteni. Végülis annyit megér nekem, hogy a 20 éves elöregedett, névnélküli, nevenincs mellett lesz néhány újfajta is. Nem egyfajtát telepítek, nem nagy tételben. Igyekszem az eddig bevált módszeremmel ültetni, nevelni, eddig mindig sikerült. Aug.végén, szeptemberben szoktam indáról szaporítani. /ne száradjon, égjen el picikorában. / Locsolok, így az eper is folyamatosan kap. Minden bokor él. Ősszel letisztítom, a beteg leveleket leszedem, káliumszulfátot kapnak télire, földdel föltöltöm a 10 l-es zacskókat, pici marhatrágya gr-t is kapnak., Tavasszal egy fertőtlenítés, fagyvédelem- fátyoltakarással meg tudtam menteni. Virágzáshoz, terméshez B, K, és Ca. Kemény egészséges termés volt mindig. Nem nagy tételben, de a családnak frissen elég volt. Szeretném ebből is a változatos ízeket beállítani. Én bízom benne. Milyen jó kimenni, és szedni egy doboznyit.....
Épp kérdezni akartam, hogy valaki termelt-e "tizenegyest" és "Táltost".
Tegnap hozott a lányom egy-egy tasakkal (500 Ft darabja), érdekel, hogy mi a tapasztalat.
A Táltos meglepett, mert nekem is van egy több, mint harmincéve saját magról eltett fajtám, amit évekkel ezelőtt Táltosnak neveztem el. Érdekessége, hogy nem képződik celofán a héján.
A mai naptól, ha szóba kerül az én Táltosom, akkor az új nevén írok róla. Az új nevét a származási helyéről adtam neki: "Óvirághegy".
Nézd meg a kiszáradt töveket mert nálunk is szinte az egész állomány kipusztult mire rájöttem nem a viz hiánytól van hanem egy kártevő rágja el a gyökereket. Tettem föl képet is de senki nem válaszolt rá hogy mi lehet ha jövőre ültetünk biztos hogy előtte egy alapos talajfertőtlenítés lesz.
Én most beszéltem messengeren Vele, holnap ad fel csomagokat, az enyémet is beteszi, kb. csütörtökre várható a posta. Majd meglátjuk. Lecsó eltevés után ültethetem a zsákokba. /Apropó: a paradicsommal most nem dicsekszem. A termés kevés és ronda, a vihar 2x szétverte, a sok víztől minden szem szétrepedve. A paprika az viszont szép. A Trynty 15-16 dk-s általában most egy tőről 3-4 db-t szedtem. Hatalmas bokrok, támasztani kell a vihar miatt. a régi magyar fajták, 11-es, fehérözön stb. göcsörtösek, 6-8 dk-s általában. Egyforma ellátást kapott mindegyik. Jövőre csak új fajta lesz, nem kínlódok a régiekkel, takarékoskodni kellene az erőmmel.
Azért választottam Őt, mert az igaz, hogy sok termelő van, eladó is, de kifogásokat is olvasok itt-ott. Nekem nem kell sok, /1000-10.000-es tételekben adnak el/ postázást nem mindenki vállal. Itt az a díjszabás is meg található, kg-ra kivetítve.Én minden fajtából kérek néhányat, az bőven jó lesz a régivel.
A fb-on van egy "szamócatermesztők és kedvelők" csoport- itt is lehet termelőktól rendelni, van aki postázza. Akit választottam, Ő is termelő- Bakics Nándi. "Gyümölcsözön webáruház," mint azt írtam honlapon lehet rendelni. A növényeknek cikkszáma van, fajtaleírással ismerteti. / Nem értek hozzá, de szerintem fajtanyílvántartás, szaporítás lehet ez./
Felfrissítem a szamócásomat. Találtam egy termelőt, tavaly folyamatosan dicsérte, fényképekkel bizonyította terméseit, palántáit.. Többen megelégedve dicsérik a rendeléseknél. Az enyém elöregedett, van vagy 20 éves, persze 2 évenként újítva, a nevét sem tudom. A honlapján több fajtát ismertet, én rendelek mindegyikből egypárat. Thutop, Scala, Ásia, és a "Kincsem"- ez az ő folytontermője, sok indával, gyorsan szaporítható,késő őszig bőven és folyamatosan terem. Van érdekes, 2 új fajta is: fehérek- Snow white és a fehér Ananász. /Gyümölcsözön webáruház/ Erős, szép palántákat küld, lehet szaporítani, nem kell sok az induláshoz. Lekvárt nem nagyon teszek el belőle, mert nekem színét veszítette eddig. Inkább a ribizli, a sárgabarack és a szílva kerül a süteményekbe.
Én csepegtető csövet tennék a geotextil alá. Most szabadföldön úgy csinálom, hogy van egy 200l-es esővíztartályom, azt megtöltöm kútvízzel, belekeverem a tápot(ami általában volldünger linz, folyékony humusz, amelgerol) és egy kis teljesítményű 200wattos szivattyúval kinyomatom a csepegtetőn. Persze a sima öntözés megy direktben a kútról is, csak a tápoldat bekeverését így tudtam megoldani.
Az asszony megköveteli, hogy ez részen muszáj mulcsal összestednem a füvet.... és akkor már fel is használom. Az biztos, hogy a nyesedéken keresztül folyik a 10-15 naponta kiöntözött feloldott wolldünger meg ha kell kálcium nitrát. A geotexilen is átmenne??
Gyönyörűek. Ma én is leszedtem az első sárgadinnyét a sátorból, holnapig hűl, próba, hogy jó-e. Első póbálkozásom, de nagyon jó illata volt, úgyhogy muszáj volt már leszednem, nehogy ott romoljon meg.
Nálad is kunkorodnak a paradicsom levelei, pedig jóval hűvösebb van, nem csoda, hogy nálam szinte göndör mindnek a levele. Főleg mióta bogyók vannak, azóta oda megy az összes víz szerintem, hiába áll alatta a víz, kevés ebben a melegben még az is :)
Nekem az egész kertet folyamatosan éri a nap. Alig van fa: 4 vékony mandulafácska, egy "macskaf..." szilvafa, ennek van egy tisztességesebb lombkoronája, és van 1 naspolyabokor, és 4 leylandi, metszve, hogy a szomszéd valahavót nyúlólját látványban takarja. A kert 330 n-öl kb. Valójában néha jó lenne egy kis árnyékos hely. Sokszor használok fehér-zöld takaróhálókat.
Csatlakozom Nórához. A nap hiánya nálam is megmutatkozik. Mivel minden évben túl sok cukkinim termett, alig tudtam elajándékozni, így idén árnyékosabb helyre ültettem. Meg is lett az eredménye. Most én kapom a szomszédtól, arról a növényről, amit neki ajándékoztam palánta korában. Ahárom növényből egy tönkrement, a másik kettőn mutatóban van 1-1.
Amikor terem, nincs azzal baj. Csak sorozatban, több éven keresztül vírusos lett, mielőtt teremhetett volna. Más fajtákkal ezt még nem tapasztaltam. Ellenben múlt évben rászántam magam valami F1 fajtára, és a drága magból egy sem kelt ki. (Mondjuk, ez nem a fajta hibája.) Pedig kinézetre tisztességeseknek tűntek. Az megint egy külön történet, hogy a tökfélék hajlamosak üres, lapos magokat fejleszteni, és vettem már olyan tasakot, amelyben tízből nyolc olyan volt.
Nálam is keveset teremnek, de nem csodálkozom, mert árnyékban vannak. Ami kap napot, az előbb vagy utóbb el szokott kezdeni rendesen teremni.
Tökfélékből én is csak abból fogok magot, amit nálunk nem lehet kapni, Luffa operculata-ból és keserűuborkából. Ezek kis termések, aránylag hamar érnek, nem fogják vissza hosszú időre a növényt. Egy nagyobb tök beérlelése már termésveszteséggel járna, és egyszerűbb is megvenni a magot. Főzőtöknél, cukkininél az átporzódás veszélye is nagy.
Sárgarépát, céklát, retket veszek, salátát hol veszek, hol gyűjtök magot. A fogott mag legtöbbször jobban kel.
A többi növény már más, paradicsomból a legtöbb fogott magról nő, a karórépa mindig, paprikából a Topepo és a Bocskor, mert ezeket se kaptam boltban. Van sok más növényem is, amiből vagy fogok magot, vagy kel magától és azt ritkítom vagy ültetem át.
Minden évben, minden lehető fajtából zacskós magot veszek. Rászánom azt a "pár " forintot. Ezek a az előzőekben leírt fajták, + Golden, Olasz csíkos, Tondo di Piacenza- és a spagetti- laskatök. Egyik sem F1-es. Azért ez néhány bokor lesz szétosztva a kertben. Az ültetőgödröket mindig előkészítem, a bokrok szépek, lányok sehol, a fiúkat csokorba lehet szedni....Volt 2 + 1 nyomorult kerek cukkini, és 2 korcs fehér tököm. A kolbásztök gyönyörűen fut, ontja a 2 m-es rudakat. Kolbásztök most van először, mint növény soha nem volt a kertemben. Magot soha nem szedek, semmiből. Akkor mi a hiba? Mit tudok még tenni?
Az lenne a kérdésem, én is tervezek jövőre fóliasátrat (bár ez szabadföldre is igaz, ha csepegtetőcső van) többeknél láttam itt a fűnyesedékkel védekezést a gyomok ellen, helyette lehet pl. geotextilt is használni? Jóval kevesebb munka lenne azt leteríteni, mint a mulcsot beszerezni, odahordani, megfelelő mennyiségben, vagy van valami hátránya?
Évek óta nem ültetek Black Beauty cukkinit mert az egyik legvacakabb fajta, alig terem. Idén csak azt kaptam, meg volt még itthon a csíkosból, abból lett egy tő nekem. A BB elindult az árnyékos helyről mint egy rendes futó tök, kis kertben ez nem épp szerencsés. Aztán vírusos lett az egyik, kiszedtem, legalább megmaradnak az eprek mert azokat lepte el. A másodikon még nem volt termés, de az legalább olyan helyen terpeszkedik ahol megteheti. A harmadikat elhajtogattam, hátha veszi a célzást. A csíkoson volt pár értékelhető termés, de a nagy része csúcsrothadásos. Gondolom kalciumhiány.
Máskor azt se tudom hová tegyem a sok cukkinit, idén 4 tő van, de termés alig. A lányomnak is én neveltem a palántákat, neki már kipusztultak.
Jövőre megpróbálok valami hibrid magot szerezni. Pár éve a Lidlben vettem hibrid cukkini magot, az kitartott évekig. Nem futott, sokat és szépeket termett.
Mármint hogy az ezekből fogott magokból nevelt növények nem hoznak termést?
Nem tudom, én soha nem fogok magot saját termésből, mert igen nagy az esélye, hogy valami közeli rokon, de más fajtához tartozó tökfélével kereszteződött, és valami szörnyeteg lesz belőle, még ha termékeny is lesz a növény.
A főzőtök, a cukkini, a patisszon egy ősből kitenyésztett fajták, simán kereszteződnek, ha a méhek úgy akarják, lehet a kolbásztök is, de ebben nem vagyok biztos.
A sütőtök már egy más tökfajból származik, sőt a sonkatök is egy más fajból származik, mint a többi sütőtök, a dísztökök meg szintén különálló fajból származnak, de ezek nem is ehetőek, iszonyú keserűek.
A káposztaféléknél is hasonló a helyzet, ott is kialakulhatnak a káposzták, karalábék, kelbimbók kiszámíthatatlan, többnyire semmire sem jó kombinációi... :-)
Nekem határozottan 4-5 éve bevált a garafarmos BLACK Beauty. május elsején vetettem és június elsején ültettem ki a palántákat és július 1-n levettem az első 2.2 kilós termést És azóta is ontotta a terméseket. Két tövet szoktam már több éve ültetni ha mondom valamelyik kipusztul legyen tartalék de eddig mindegyik megmaradt és a rokonokat ismerősöket is ellátom mert én csak rántva meg főzelékként eszem. Vegyetek garafarmost.
Ez engem is meglep. Sőt, nem is nagyon hiszem el. Ezt így általánosságban nem hinném, hogy ki lehet jelenteni, legfeljebb talán létezhet egy-egy ilyen fajta. Sokféle hibrid van, még fajra se azonosak az ilyen-olyan tökök, nem viselkedhetnek ugyanúgy.
Kaptam már szedett magot valami rücskös termésű tökből. Termett, csak a termések egy része keserű volt.
Számomra egy új információval találkoztam a napokban: az F 1-es cukkini- töktermések magját nem szabad elvetni, mert nemhogy fajtaazonos nem lesz, hanem termést sem hoz. Ezt a tökökre vonatkoztatva nem tudtam. Az ismert előttem, hogy a paprika és a paradicsom azért hoz termést. Én is már 3-ik éve kínlódom a mindenfajta tök és cukkini magokkal és a fél kertet beborító kúszó-mászó bokrokkal, de termés az nincs. Ezért próbálkozom a kolbásztökkel- ez most ellátja a konyhát, szomszédokat. Azért szomorú és dühítő, hogy az Alba- Óvári- Viasztök- Indátlan fehér és a kerek cukkini-a sárga-s vil.zöld és a B- Beaty u.azt produkálja.
Sajnos, manapság eléggé bizonytalan, mi kel ki a vett magból. Nekem is volt jó pár esetem, amikor egészen más küllemű növény lett azon fajta helyett, ami rá volt írva.
A cukkinivel inkább jól jártál. A Black Beauty-ról leszoktam, mert sorozatosan nagyon hamar lett vírusos. Érzékenyebb lehet rá. Az idei középzöld - már nem emlékszem a fantázianevére - még mindig terem. Most is éppen az az ebéd.
Vettem Black Beauty cukkini magot, ültettem 4 tövet. Egynek sötétzöld a termése és elég mélyen szeldelt a levele, határozottan bokor termetű. A másiknak halványzöld termése lett, a levele épebb és világosabb, a növény szárát terelgetni kell, hogy ne legyen útban. A maradék kettő még nem termett, kinézetre egyelőre a világosabbra hasonlítanak. Majd meglátjuk. Talán.
Az biztos, hogy mind nem Black Beauty. Szerencsére nekem mindegy, azért vettem azt, mert éppen azt lehetett kapni, egyébként tök mindegy volt. De trehányság ilyen magot eladni. Rédei.
Tavaly a rédeis Agria krumpli helyett kaptam valami korai sárga krumplit, ami biztos, hogy nem Agria volt. Évek óta ültetünk Agriát, már a növényt is megismerem egész fiatalon is. Idén szerencsére fajtaazonos lett. Még nem ástam ki, de a növény kinézete alapján eldönthető.
Nem kóstoltam, de nincs hozzá kedvem, teljesen fekete. Az a baj, ha árnyékban szárítom szabad levegőn akkor megromlik, fehéres réteg lepi be a belsejét, a szúnyogháló ellenére megtalálják a muslicák, erjedt szaga lesz. Lehet, hogy erősebben kéne sózni, akkor ez kevésbé lenne. Napon is napokba telik a száradás, ha meg csak kiteszem árnyékba mint a fűszereket szoktam akkor túl lassú, megromlik. Úgyhogy megy az aszaló. Szerencsére bőven van idén paradicsomom.
Más. A Gigant karalábé néven vett karalábé valami csalás. Van amelyik nem is nevelt gumót, a legnagyobb almányi, de ma kiszedtem levesbe egy közepeset, alig tudtam meghámozni mert olyan fás. Más években volt kétkilós is, puha, nem fás még akkor se ha októberig kint volt.
Valószínűnek tartom, hogy a napon mért 50 fok /nálam/ folyamatosan már nem aszalja, hanem "süti", illetve égeti. Még a szárítástól is rosszabb. A zöld levelek is 1-2 óra alatt csörgősre száradnak. Úgy gondolom, hogy árnyékos, takarásos módszerekkel talán ki lehet védeni, lassabban aszalódnának. / Gondolom olyasmi lett, mintha a a lábasban odaégett volna./
Ó, de sajnálom:( Nem értem ezt a feketedést, az ember azt gondolná, hogy akkor megy tönkre, ha már nincs elég meleg, eszerint a kinti aszalás felejtős lesz a jövőben. A paradicsomban nem lehetett hiba, hiszen gyönyörű szép.
görögdinnyét én is próbáltam régebben , de soha nem tudtam mikor szedjem pedig kopogtattam állandóan.
paradicsomot mi is főztünk be
problémám : rengeteg kubus üvegbe tettem el vagy már 15 éve és a kupakok tönkrementek és nem találok rá csavaros tetőt sehol.(nem szabvány) , hogy tudom hermetikusan lezárni?
Jól ráfáztam a paradicsom napon aszalására. Legalább 10 éve aszalok, mindig volt 1-2 ami megfeketedett. Most kitettem a Roma paradicsom első szedését a napra, több mint 3 tepsivel lett. Dolgoztam vele egy fél délelőttöt. A második napon már gyanúsan sok feketedett. Áttettem aszalógépbe 50 fokra, de már későn. Mind egy szálig feketék lettek a gépben is. Ez vajon csak az UV hatása vagy a paradicsom se olyan már mint régen? Amit rögtön a gépbe tettem az nem feketedik és az a pár darab koktélparadicsom se amit először a tepsikbe tettem.
Úgyhogy ment a komposztra a malterosvödörnyi paradicsom.
charentais helyre jött a dinnye rész1 ANANAS bokor ANANAS dinnye ez már több mint 2 kiló 1 CHARLOTTE bokorCAHUNA (koraibb pár nappal és CARINA ( ez meg nagyobb) ARMAND (blondy) BRONCO A jégverés után vetett ubik , már savanyítom ROYAL GEM - kis híján fél kilósPalotás és szegedi 80
Köszönöm a véleményeket, ezek alapján csak befőzésre van kitalálva, használható gazdaságosan, lekvárfőzésre nem, így mivel főleg lekvárokra gondoltam nem vásárolok automatát.
Máshonnan lopva az analógiát, automatában lekvárt főzni, az olyan, mint gázálarcban ibolyát szaglászni... :-)
A helyzet az, hogy persze működik a dolog, de rettenetesen lelassul a folyamat, és a felhasznált energia nagy része kárbavész.
A lényeg az lenne, hogy minél gyorsabban megszabadítani a gyümölcspépet a víztartalma nagy részétől, az meg úgy megy, ha intenzíven fűtjük, és az edény fenekén gyors legyen a hőátadás, ami gőzzé alakítja a vizet ehhez viszont folyamatosan keverni kell, hogy le ne égjen a pép alja.
Így a hő nagyobb hányada távozik gőz formájában, és csak kisebb százaléka sugárzódik ki a falon keresztül a környezetbe.
Ha nem forr a pép, akkor viszont kevesebb a keletkező gőz, és a hő nagyobb hányadát adja le az edény fala szép lassan. Az automatánál ráadásul a hő egy része nem a lekvár vizét párologtatja, hanem a temperáló vizet, ami tiszta veszteség.
Mindezekkel szemben egyedül az a haszon állítható, hogy nyugodtan ott lehet hagyni keverés nélkül, nem fog leégni, viszont sokszoros ideig kell főzni...
Akkor érheti meg, ha nagyon olcsó energiaforrásod van, ami nem terheli a kasszádat, meg az idő sem számít. :-)
Konkrét tapasztalatom csak a fazék-fakanál -lábas kivitelezésben van. Viszont vannak fb csoportok, sok információt össze lehet szedni pl Intelligens kukta, befőző automata, Befőző automata, elektromos kukta, Befőzés, aszalás csoportokban változatos javaslatok, ötletek találhatók, talán segíthet valamelyik.
Szerintem semmi értelme lekvárfőzésre használni az automatát. Nekem van gépem, jó, de a nagyfazék is megteszi. Annyi a különbség, hogy abban a hőfokot nehéz beállítani, és figyelni kell az időt. De pár üveg befőznivalóért nem üzemelem be, jó nekem a fazék. A legtöbb dologhoz amit befőzök nem kell gép. Paradicsom, lekvárok, lecsó mind anélkül megy.
Befözö automatákat nézegetem, kérdésem, hogy lekvárfőzésre is alkalmasak?
SENCOR 2100 típusút választanám, leírásában szerepel a lekvárfőzés is, mely a szükséges lekvárföző betét nélkül hogyan lehetséges. Várom tapasztalaitokat, melyeket előre is köszönöm.
Valóban jellemző rá, h. megkötött 3-4 termést, és azóta azokat nevelgeti. Viszont óriási.
A sárgadinnyénk is jól sikerült idén. Biztos a kánikula miatt. Olyan sok lett, hogy nem bírunk vele, már osztogatjuk. Finom édesek. A legnagyobbat lefotóztam. A fóliában volt, de kint is elég szép nagyok.
uh, ez ma volt vagy az ejjel? idokep ures. ejszaka neztem ahogy jon a vihar, minket a szele ert csak, valamennyi esett, de dorgott, villamlott tisztessegesen.
Nem hiszed el, mennyien kezdték újra használni a "házimódszerrel" Palántára szert tesznek, nevelik a kertben, a leveleket áztatják és permeteznek vele. /Kül. fb. csoportok tavaszi ajánlatai /
A talaj megváltoztatása valóban sokéves projekt. A gombaföld jól hangzik, ha előnyösen jutsz hozzá.
Az eredeti kérdésre visszatérve én pont a paradicsom ízén nem vettem észre, amikor nagyon homokos kertet műveltem, hanem az almák voltak híján a savnak és a zamatnak. Unalmasan édeskések voltak.
Az biztos, hogy manapság nem is fogsz - mert csak laboroknak árulják. S igazad van, életveszélyes a használata - mert igencsak brutális méreganyag. Most nem a cigicsikkből áztatott verzióról írok, hanem a ≥ 80% nikotinról.
Viszont van egypár olyan tulajdonsága, ami figyelemre méltó. A bebábozódott rovarokon(ezeket is ritkítja rendesen) kívül mindent elpusztít, ami csak van. Pl. a rabbogaraknál az összes fejlődési stádiumban hatásos, beleértve a petéket is. A növényekben nem szívódik fel, ellentétben más vegyszerekkel(neonikotinoidokkal) - ez valóban kontakt méreg. Levegő és napfény hatására lebomlik pár nap alatt - pl. a paradicsom a vegyszerezés után maximum hét nappal biztonsággal fogyasztható, de gyakorlatilag elég a három nap, meg egy alapos mosás. Nem halmozódik fel a szervezetekben (mint pl. a fipronil).
A talajt igyekszem javítani, szerves trágyával, tavasszal ill a letermett növények helyére ősszel is vetek mustárt, olajretket, vörösherét, ill idén tudtam venni facéliamagot azt is fogok vetni mint zöldtrágyát. Azonkívül természetesen komposztálok is és idén tudtam kivinni a kertre 6 talicskával, de ez kevés persze. A növények talaját ha van elég levágott fűnyesedék akkor mulcsozom.
De a talajjavítás nem egy éves munka, eltelik majd 4-5 év mire igazából meglátszik a hatása. A talj tényleg nagyon homokos, a kézi talajvizsgálatot próbálva a nedves "hurka" is szétesik nem marad egyben. Amolyan erősen homokos vályogtalaj....
Még tudok hozatni letermett gombaföldet is, ezen is gondolkodom.
Csak arra gondoltam, hogy ugyanazok a fajták vannak-e az új helyen, mint a régin.
Nálunk két nagyon különböző helyen vannak most a paradicsomok, a növekedésük, terméshozamuk különbözik is, de az ízük mindkét helyen hasonló. Az egyik helyen agyagos a talaj és árnyék van, a másikon homok némi építési törmelékkel és nap.
Az ez évi saját tapaszalatom paprikával, paradicsommal.
A későn induló szezon, a hideg északák, majd a hirtelen feljövő nagy meleg viselték meg nálam az állományt. szerintem.
A paradicsom nem éri utol magát. A növények egészségesek.
De a zucherino koktél paradicsomnak gyenge a szára, hiába futott fel két méterre. A virágok rosszabul kötöttek, kevesebb a paradicsom és kisebbek a termések.
A paprika szára is egészséges, de kevés a termés (6 fajta paprika), és az ízével is bajok vannak.
Minden nap locsolok, levéltrágyáztam, talajtrágyáztam. De jóval gyengébb, mint 2020-ban.
Gyűjtsük a paprika tapasztalatokat, mindenesetre jövőre szeretnék pár kollegát aki minimum a "KAPTÚR " kápiába betársulna. Majd ha eljön az idő akkor részletesen újra leírom és megmutatom a tapasztalatokat.
A kálium, mint kation megkötődik a részecskék felületén. Átlagos talajból nem jellemző a kimosódása. Ha a homoktalajban kevés az apróbb részecske, akkor a fajlagos felület kicsi, kevés tud megkötődni. Ez esetben a víz is nagyon gyorsan átszalad, nem tárolódik. Tehát több szempontból is érdemes a szerkezetet javítani. Pl. minél több szerves anyaggal, komposzttal.
A nikotin az egy jó szer volt, csak ép életveszélyes a használata. Ez utóbbi miatt tiltották be. Annak idején, még az átkosban, a nagybátyám 'szerzett' pár deci nikotinolajat. A bekeveréstől a kiszórásig kötelező a teljes VV ruházat, aktívszenes maszkkal. Ezután bő vízzel zuhany, majd ezután le lehet venni a vegyvédelmi felszerelést. A bogaraknak mindenféle stádiumban kampec volt.
Az, hogy mennyire veszélyes volt a használata, azt a szomszéd macskája bizonyíthatná. Leszórtam a krumplit, a macska meg átszaladt a krumpliföldön. Utána lefeküdt szusszanni egy kicsit. Ott is maradt a szerencsétlen. Viszont egy(!) permetezés elég volt egész évben.
Pl. a Fertical kálium túlsúlyos összeállítása segíthet. A sima K oldat lombtrágyában is jó, de nem tudom, hogy önmagában elegendő-e? Már nem kell a nitrogén , ezért a 14 -11 - 25 helyett a Paradicsomnak a 10 - 5 - 26 /NPK/ arány a jó. A N többlet erősíti a lombozatot, késlelteti az érést ilyenkor. A paradicsomosok legtöbbje is ezt használja akár fóliában, akár szabadföldi termesztésnél.
A legtöbb poloska nagyon szép. A vándorpoloska lárvája is nagyon díszes. Mikor először láttunk egyet egy kaktuszkiállításon, és nem tudtuk, mi az, a férjem teljesen magától lelkesen le is fényképezte. Pedig ő nem rovarász, csak annyit foglalkozik velük, amennyit én mutogatok neki.
A paradicsom, paprika ízét, zamatát a kálium folyamatos utánpótlása biztosítja. Erősíti a sejteket, a vízháztartás egyensúlyában segít, erősíti a termés állagát, minőségét, eltarthatóságát. Nagy szerepe van a színvilág kialakulásában, használatával elkerülhető a termés "zöldtalpassága."/kocsány alatti "vállrészek" bezöldülése, bevastagodása. Amennyiben még calciumot, bórt is kap, még jobb lesz az íze, zamata a termésnek.
Férfiasan bevallom, a csíkos pajzsospoloska nekem még tetszik is olyan kis jampi kinézete van ezzel a piros-fekete ruhájával. De ezt azért nem árulom el nekik! :-))
A biokill is permetrint tartalmaz, kíváncsiságból utánanéztem. :-)
De hagyjuk a témát mindenki harcoljon a külöféle kártevők ellen ahogy szeretne.
Egy teljesen más kérdésem van paradicsomokkal kapcsolatban. Régóta termesztek paradicsomot, két éve elköltöztünk, itt valahogy nem olyan finomak a paradicsomaim, mondhatni bolti ízüek. Fényt kapnak eleget, ugyanúgy trágyázom, ugyanugy gondozom, de sem a savasságuk nincs meg sem nem édesek.
Az itteni talaj elég homokos korábban egy kötöttebb vályogon kertészkedtem, de ezenkívül nincs más különbség. Volt már valakinek ilyen problémája?
Szia! Félreértés ne essék nem akarok senkit sem meggyőzni semmiről. A természetes piretrineket azért kezdték el leváltani a azi tetikus piretroidok mert a természetes piretrinek nagyon gyorsan akár órák alatt lebomlanak.
Az envira bio pedig permetrint tartalmaz nem természetes pireteint hanem egy szintetikus piretroidot. Hogy miért van képük bio névvel illetni a terméküket nem tudom, gondolom így többet lehet eladni belöle. Lehet egy GVH bejelntést megérne.
Ami cicákat illeti, a szintetikus piretroidok ugyanúgy mérgezőek rájuk, mint a természetes piretrinek. Csak adagolástól függ.
Az igaz, nem vagyok vegyész, de nem megyek bele a házilag összehozott piretroidok, piretrinek, permerinek, pyregardok használatába. Sem a dalmát krizantén, sem a margitvirág áztatott levét, sem a kereskedelem által forgalmazott Envira Bio Paver /zárt felhasználású/, szert nem használnám Miért nem engedélyezték a zöldséges növényeinél a használatát ? -/Pl valószínű, hogy nem ok nélkül vonták vissza, s új összeállításban kerül majd újra a polcokra- a margitvirág hatóanyagból. / Itt pl. hosszantartó hatásról irnak./ A Pyregard terméknek eseti felhasználási engedélye van. Természetesen mindenki eldöntheti, mit használ, mit állít elő. Én maradok az ellenőrzött, szabályozott, betartható adagolással használható vegyszereknél- ha szükséges.
Az igaz, hogy nem vagyok vegyész, de nem megyek bele a piretrin, permetrin, pyregard házi előállításába.A pyregardnak is hatóanyaga a piretrin. / a pyregardnak eseti felhasználási engedélye van./ Csupán azt szerettem volna jelezni, hogy ezek olyan szerek, amelyek hatóanyagai veszélyesek lehetnek otthoni "kiszerelésbe" Nem ok nélkül jelzik az eseti felhasználást, vagy nem ok nélkül pillanatnyilag nem rendelhető,/ majd új összeállitásban, Pl. az Envira Bio Paver - ez is valamilyen hasonló krizanténból, margitvirágból készült. / Miért nem engedélyezték a konyhakert növényeire? Természetesen mindenkinek szíve joga mit használ, mit készít. Én jobban bízom az ellenőrzött, jóváhagyott kiszerelésekben, betartva a felhasználás szabályait.
Nálam se vált be igazán a Bronco. Hatalmas paprikák vannak rajta, de kevés és lassan érik. A bokrok viszont óriásiak, alig lehet elférni mellettük. Virágozni se nagyon akarnak, míg az a pár nagy termés be nem érik.
Az idei közös rendelésből a Cahuna a legjobb, az bőven terem, nem is érik lassan. A Rezigo elég átlagos. Korai, szép paprikák, de nem túl sok és a bokrok nem elég erősek.
Idén ezeken kívül van még szedett magból Topepo, már érik, szép. A legjobb a Bocskor, azon rengeteg van és nagyon finom. Idén ültettem először Fehér kost, bevált. Jóízű és nagyon bőtermő.
A csíkos pajzsospoloska a kapor (és más ernyősök, pl. sárgarépa, iringó) termését szívogatja. Akkor gond csak, ha magot akarunk fogni, ha nagyon sok a csíkos poloska, kevés lesz a csíraképes mag. Egyébként nem okoznak kárt.
Találtam egy weboldalt, ami első ránézésre nagyon hasznosnak tűnik. Itt le lehet tölteni a füzeteket, pl. paradicsom ökológiai termesztése. De jópár téma van, ami nagyon is aktuális kiskertekben is.
Egyszerűen azért nem bízom ezekben a szerekben mert pár év után mindegyiket betiltják, mutagén teratogén meg a fene sem tudja milyen hatásuk miatt. A másik ok hogy MINDIG utánanézek az adott vegyületeknek és a lebomlási idejük jóval hosszabb mint amit mint évit ráírnak, sőt a bomlási termékeik gyakran károsabbak mint maga az alapvegyület. Ami a piretrint illeti a leggyorsabban bomló rovarölő ha napfény éri már egy napon belül lebomlik, káros bomlástermék nélkül.
Az általad említett rszúnyog és kullancsriasztókban ( legalábbis amiket ismerek) nem piretrin hanem permetrin van.
Ami pedig a btiltottságát illeti nézz utána a pyregard nevű terméknek.
nem dobta szet. talan eddig a legolvashatobb hsz-ed. miert szokozzel formazol? persze, hogy szetesik. enter, max tab. a zasszony formazza szokozzel a doksijait, agyhugykovet kapok tole, amikor segitseget ker, hogy nem nez ki szepen, javitsak rajta. ott szoktam hagyni a picsaba.
Nekem más véleményem van erről a "szerről" A lényege: a piretrin, mint alapanyag megtalálható a szúnyogirtók, molyirtók, rovarirtók, kullancsriasztók vegyületében. Állatoknál tetű-bolhaírtó. Az EU nem engedélyezi mezőgazdaságban használni, a kiskertekben még veszélyesebb a házilag előállított szer. Hiába növényből lesz katyvasztva, az még lehet méreg, akár a dohánylevél kiáztatva. A nikotint is betiltották. Bőrön keresztül felszívódik, irritációk, belélegezheted, izomgörcsök jöhetnek. Macskára veszélyesebb, mint kutyára. Megtévesztő, hogy ezzel a hatóanyaggal lehet kapni flakonban kiszerelt permetet, azt hiszem BIOkill van felírva rá,s sokan nem olvasnak tovább....kizárólag csak a falon, ablakkeret-ajtókeretnél lehet használni. Megtévesztő a BIO előnév,....ugyan a használati utasítás tiltja, hogy növényeknél, kertben használják az emberek. A rovarokra is káros, bibeszálon, virágszírmon keresztül felszívják. Azért mert a kertben felneveled a növényt, és kiáztatod, attól még lehet mérgezően káros. Nem tudod ellenőrizni a hatóanyag dózisát. Mért nem bíztok az engedélyezett, bevizsgált szerekben, s azok előírt dózis alkalmazásaiban? Röviden ez a lényeg,aki használni szeretné, előbb olvasson utána, tájékozódjon alaposabban. Remélem, tudtam segíteni.
Annyira megtetszett az ötlet, hogy mindjárt kerestem is a bővebb információt. Azonnal kiderült, hogy a krizantém hatóanyaga árthat a cicáknak, így nálam nem jöhet szóba ez a fajta védekezés.
Marad a gyűjtögetés és a rovarháló. Most vágom méretre alagútfóliasátorhoz a rovarhálómat, ami kimarad, vész esetén 1-2 tő paradicsomra majd feltehetem.
A latin neve Chrysanthemum coccinum, remélem jól írtam le, a rédei kertimagnál mint színes margarétát árulják. Ennek a virágát kell leszedni és ebből készül természetes piretrin tartalmú permetszer. Egyébként ami még visszatart a rovarirtózástól az nem csak a kemikália mivolta, hanem az is hogy legtöbbre rá van írva hogy csak a BBCH72állapotig illik használni, az pedig az érés kezdete, azon a paradicsomaim már bőven túl is vannak.
Ha van egy kis időd, erről a krizantém fajtáról és a permetszer készítésről írhatnál néhány sort. Előre is köszönöm.
Én is próbálok a biomódszerek felé elmenni, de a lehető legkevesebbet, a vegyszer előírásokat maximálisan betartva használok kemikáliát.
A napokban olvastam a neten egy szakember előírását uborka termesztésre, hát elment a kedvem, hogy a piacon vegyek uborkát. Én talán öt év alatt nem permeteznék annyit, amit javasol. Nincs is rendes uborkám.
Nálam jelenleg alig van poloska.
De én permeteztem full5cs-vel rovarok ellen.
Ez elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy gondoltam, hogy ha az elején nem engedem felszaporodni, akkkor talán kordában tudom tartani. Ha hagyom lepetézni az első generációkat, akkor vége. Ha elszaporodnak, akkor már permetezni is többet kellene, amit én sem akarok.
Emellett minden nap kézi gyűjtést csinálok, végigjárom az érésben lévő növényeket. Elég időrabló, de vagy ez, vagy nincs ehető termés.
Az egyik barátommal együtt ültettük a paradicsomot, ő nem foglalkozott a poloskákkal. Tegnap néztem a növényeit, a termés nagyon csúnya volt a sok poloska szívogatástól. A növények hiába egészségesek, a termés tönkre téve.
Az őszibarackot inkább az ázsiai márványpoloska támadja, a kukoricát viszont szinte csak az afrikai vándorpoloska.
Tegap összesen 3 db-ot szedtem össze, a paradicsomon nem találtam.
A csemege kukoricán volt rengeteg, kb. egy-két hete, de látszólag begyűjtöttem a nagy részét. Szaporulatot alig látok.
Jövőre is ültetek csalinövénynek csemegekukoricát, csak termésről kell előre lemondani.
Igen tudom, és amióta kertészkedek mindig elkerültem a kemikáliákat, műtrágyát stb, valahogy a biomódszereket tartom házikertre "érdemesnek". Már rendeltem egy krizantémfajta magját, jövőre teleültetem a kert nem használt részeit, és némi pancsolás után lehet belőle vészhelyzeti permetszert készíteni. Az idei évet meg valahogy kihúzom. A 35 paradicsommal meg lesz ami lesz....
Érdekes, a poloskák korábban is megvoltak nálunk, gyerekkorom óta láttam őket, de azoknak észrevehetetlen volt a kártétele, ha volt egyáltalán.
Ilyen volt a barnás színű bencepoloska, meg a zöld bogyómászó poloska. A közönséges karimás poloskát is ismertem a sóskáról és a málnáról.
Az új migráns fajok közül az ázsiai márványpoloska hasonlít az elsőhöz, a zöld vándorpoloska meg a másodikhoz, viszont az előbbiekkel szemben ronda munkát végeznek...
Ez katasztrófa. Viszont ha permetezel, velük együtt sok más rovarfajt is megölsz. Persze, tudom hogy a termény is fontos, és nincs olyan szer ami csak a poloskát öli.
Igen az általad említett csíkos pajzsospoloska csak a kapron hajlandó nálam nézegetni és gondolom kaporlevet szivogatni. A másik három faj közül (zöld vándorpoloska, ázsiai márványospoloska, egy számomra új faj a közönséges karimáspoloska) a zöld vándorpolskával gyűlt meg a bajom. Egy másfél literes pet palackot kb egynegyedéig szedtem már belőlük. Nem tudom ez hány darab, de biztosan többszáz. Most szabadságon vagyok, de még el is utazunk jövő héten, így sem figyelni sem szedni nem lesz időm. Ha így hagyom a kertet márpedig holnaptól nem fogok tudni gyűjtögetni akkor elég lesz 2-3 hét és mindent elözönlenek.
Nálunk jelenleg 4 poloskafaj igyekszik felőrölni az idegeimet. Eddig szedegettem kézzel, de lassan annyi van főként a zöld vándorpoloskából, hogy minden berzenkedésem ellenére valami permetszerhez kell nyúlnom. Mit érdemes venni aminek minél rövidebb az évi-je?
Vagy folyamatosan szórják a mérget, vagy ahol termesztik a kukoricát nincs sok poloska.
Idén nálam nagyon kevés a poloska. Győzöm kinyírni őket. Tavaly nagyon megdolgoztam velük, idén is már a megjelenésüket is figyeltem, és intézkedtem minden darabnál.
Nekem az elején nehezen indult a termés megjelenése. Tavaszi vetés, nőtt mint a bolondgomba, futott és fut- s ezen is először a fiú virágok indultak- fehérbe borultak az indák, s először mérgelődtem, hogy uo. mint a tök, meg a cukkini. S egyszer csak jöttek a kis kukacok.... s megmaradtak, naponta akár 8-10 cm -t is nőttek. Megkedveltem, kipróbáltuk, a Papának is ízlik, elfogadja. Ezért indul jövőre a váltás. Próbáltam a termelés trükkjei megkeresni, de eddig nem találtam az általános dolgokon kívül semmi érdekeset.
Újítok: nálam jövőre kolbászból lesz a kerítés.... Először vetettem kolbásztököt, jobban sikerül- sikerült, mint a a bokros tökfajták, cukkinik. Nem betegszik, kártevőket eddig nem találtam a bokrokon. A termések lassan elhagyják a 1 1/2 m-t, közelítenek a 2 m felé. Kaptak az ültetőbe marhagranulátumot, alginitet, tőzeget, és talajjavítónak florimo földet. Sok vizet igényelnek. Szilvafára, mandulafára is felfutnak. A hosszan lelógó egyenes termések szépek, egészségesek. Kovászolni fogom, savanyúságba is kerül ,s felkarikázva a fagyasztóba is kerül belőle... /Majdnem minden mag sikeresen kikelt, azt hiszem 2 maradt elfekve. /
Hát az nagy kár lenne, ha a tartály elrepedt volna. Nekem nincs ibc, sok helyet foglalna, így nem tudom mennyibe kerül. Nekünk 2 db 200 literes zöld esővizes hordónk volt, pár év alatt elrepedtek, pedig nem olcsók. A legutóbbi teljes, szinte sötét árnyékban volt, télen le van borítva, épp üres volt mikor jött egy nagy zápor, teljes hosszában szétrepedt. Mindkét helyen most közönséges műanyaghordók vannak.
Ma reggelre leborult az IBC tartalyom a foldre az allvanyrol... En hibám mondjuk, de vitt csövet, tömlőt, mindent. 2 bokor cukkinira borult rá pont... Remélem a 3. Bokron lesz termés még. El is görbültek az 1tonna súly miatt az oldalsó merevitok. Egesz délelőtt ráment, hogy újra osszetegyem, este töltöm fel a kutrol majd locsolas közben, remélem a tartály nem repedt el meg nem tört el...
Egyébként is kicsit húzós, mert garázs lesz, és kezdem az alap előkészítését, úgyhogy már 2 ásó nyelet eltörtem 1 nap alatt 🤣
Nekem már kikelt, nálam a mini csupaszcsiga a fő ellenség. Most tudtam meg, hogy hálózatos csigának hívják. Vetettem kíváncsiságból fodroskelt, mert izgatott, hogy a nagy közös káposztafélék vetésénél nem lett belőle palánta. Minden meglévő maradék magból szórtam, volt idén vásárolt is. Egyetlen növényke árválkodik a cserépben.
lugas F1 a paradicsom idén először és tény egész évben a légköri aszály és a 40 fok miatt pöndörödik a levele.
10-15 évig gála paradicsomunk volt az jobban bírta és többet is termett.(nem tudtam magot venni sajnos)
héten biztos be kell főzni.
a krumpli desiree az 50 szemes és a fóliánál van itt könnyen öntözöm kapta is a vizet és levéltrágyát . Már azt hittem nem virágzik ,de most kezdett .Meg van késve 1 hónapot vagy tényleg kései :)
úgy néz ki mint az esőerdő de sajnos alatta még kicsik a krumplik :(
kukorica vetőmagot a növényvédőstől kaptam , takarmány tyúkoknak van , de enni is finom.(kivételesen mindig jökor kapta az esőt)
Most jártam erre.Az atkára csak az atkaölők használnak, rovarölő nem jó. Pókszabásúak, más az életmódjuk. Ilyen pl. a Nisurin, Oberon, Flumite, Envidor, Vertimec./22-25 fok alatt/ Az atka nem szereti a ként, ezért jó a Thiovit, de óvatosan, mert a kén égethet. A fb-on van egy csoport: "ugorka-uborka fb", sok hasznos tipp található, jó sok problémára.
Röviden : rengeteg fajta van. A fórumon profi magokat rendelünk azok megbízhatóak csatlakozunk páran mert minimum 200 db a csomagolás , általában én 2 évre valót szoktam igényelni. A fóliásak mindig szebbek nálam és ott csak folyton érőt termesztek ( ezek a tenyészidő végére 160-180 centi magasra mennek és folyamatosan csipkedni kell nem engedem elágazni-elburjánzani egy paprikát egy levélnek kell kinevelni ! szabadföldön ami marad ott körbekarózom 120-140 centinként és ahogy nőnek két emelet magasan zsinórral körbeveszem 8-as alakban. A fajtákról annyit, hogy mindig van korai TV paprika és hosszú erős aztán jönnek a kápiák, blondy és almapaprikák erős nem erős és a palotás vagy a szegedi fűszer. A maradék magokat jövő tavaszig hűtőszekrényben tartom ez fontos ! Írni többet nem szeretek, hívj ha kiváncsi vagy valamire illetve írj emailba vagy facebukon a legjobb.
Az idén úgy látszik lesz mit befőzni. A koktélparadicsomokkal megbékéltem. Nem növény, ők az új beszerzés. Ideiglenes helyük van a volt kutyaudvarban, csibék is vannak, nekik rendes ól készült. Ezek nagyon hálás jószágok, de mivel eddigi életükben épületben éltek esőt sose láttak. Most esik végre, ezek meg csak álldogálnak a zuhogó esőben. Úgy kellett kézzel berakni őket az ólba. Növényt se láttak, napokba telt míg rájöttek, hogy meg lehet enni ami zöld.
Pár hete volt itt szó a gyapottok bagolylepke elleni védekezésről. A javasolt Runner az egész országban nem kapható. Legalább 8-10 helyen érdeklődtem, mindenütt azt mondták, hogy a beszállító nem szállít. Tudom, hogy van más is, de ez lett volna a speciális erre a célra javasolt.
A csemege kukoricával kapcsolatban, bár tudom hogy nem teljesen ide való: találtam egy új módszert a főzésére. A mikróban, csövenként 4 perc alatt saját héjában megfő. Egyszerű, gyors, energiatakarékos és isteni finom, mert a főzővízzel nem öntjükk ki az értékes anyagokat, ízeket. Nekem azért is bejön, mert egyszerre 1-3 db-ot megfőzünk, míg fatékbatöbbet tennék. Volt már úgy, h. ránk savanyodott. Itt nem áll fenn ez a veszély. Neten videót is találtok: https://www.youtube.com/watch?v=G-zADDE0DhY
Más. A sárgadinnyék folyamatosn érnek. Érdekes, hogy már a 3. repedt szét. De már meg volt érve, így nem volt gond. Tavaly nem volt ilyen. Jártatok már így?
Attól függ mekkora a kerted, mennyi gyümölcsfád van mennyit kel nyírni a füvet stb. Hol többet hol kevesebbet . Tavasszal napi 3-4 óra ilyen dög melegben reggel fél óra este 1 -1,5.
Köszönöm mindenkinek a javaslatokat. Igyekszem beszerezni az említett fajtákat, de kérdeznék még valamit.
Ti átlagosan hány órát kertészkedtek naponta?
A bejegyzéseket visszaolvasva egyre inkább az az érzésem, hogy ilyen szinten kertészkedni az már "főállású" elfoglaltságot jelent, ha jól akarja az ember csinálni.
Még egy megjegyzés : A cahuna kápia nagyobb mint a CARINA kápia. Az ARMAND (a blondy típusú ) még nem szinesedik . A palotást és a szededi 80 fűszereket lehet szedni. A nagykuti és ARDEI csípős almák első hullámát már lesavanyítottam.
Az első menet csemege kukorícát is megfőztem ... a később vetetteket a jég nagyon megcsapkodta és mikor kellett volna szemesedni sajnos a virágzatot szétverte az eső.
Fóliás sárgadinnye... elég fura formája van ??Sokáig jojóztam ezen a széken de nem bántam meg nagyon massziv és jók a zsebek !!Na ezt a paradicsomfajtát elfelejtem hiába jóízű és bőlevű - NOIRE DE CIMÉE Tavalyról maradt ANTAL és idén vettük a REZIGO-t a rezigó nagyobb 160-170 grammos és vastag héjú BRONVÓ-k hatalmasak szerintem lesznek 200 grammosak is.A spencer nem hazudik évek óta megbízható , nem kényes szép fürtű és finom roppanós.Szinte minden szemje 7 napra szépen kelt a céklának nagyon meg kell ritkítani.Jégverés utáni sárgadinnye ... még szeptember végére érhetnekCORINA koktél hihetetlen egy virágzatba talán száz paradicsom is van olyasmi mint Mariska mézédese.A cukkini hagyományosan remek ellátom a szomszédokat BLACK Beauty . Előtte a rendbejött sárgadinnésmég kell egy hét.
Azt hiszem ezt már hagyom, de az új uborkasort elkezdem kezelni. Vannak már ott is foltos levelek, de próba-szerencse. Az nem lehet hogy már augusztusban ne legyen uborkám.
Értelek Marka. De az uborkám fejmagasságig ér, nem tudok addig fellocsolni. De arra is gondolok most, hogy lehet hogy csak megelőzésre jó a tej. Nálam meg totál beteg az egész uborka, már nincs ép levele. Csoda hogy terem. De már azt is alig.
Ez szuper! Holnap le is fújom az uborkát, mert csaknem megadta magát. Foltos, majd elszárad a levele, remélem a tej helyre kapja mert a másodvetés még elég kicsi.
Erre én is kíváncsi lennék. Már épp elhatároztam, hogy kipróbálom, de ha ez igaz, akkor nem lehet. Már épp csökkentek a tüneteim mióta kerülöm a tejtermékeket, bár még nem jártam utána hogy pontosan mivel van bajom.
ezt hogy kell elkepzelni? hasonloan a gombakhoz, amik hajlamosak bioakkumulaciora, vagyis bizonyos anyagok (nehezfemek, radioaktiv elemek) fokozott beepitesere a sejtjeikbe?
Gombásodás ellen is jó, illetőleg alapvetően élősködők, mint pl. lepke-és tetűfélék. Káposztaféléknél is használják üvegházi molytetű ellen. Arra kell figyelni, ha van tej, vagy laktózérzékeny a családban, akkor az rosszul lesz tőle, mert ugye felszívódik. Nálunk pl azért nem lehet, mert én meg a gyerek is tejfehérje érzékenyek vagyunk.
Csak úgy, szemre. A locsoló aljába öntök a dobozból úgy 3-4 dl 2,8-as tejet, azt felengedem vízzel, s a szűrővel felülről meglocsolom a növényeket (zuhanyoztatom). Így alkalmaztam eddig is a paradicsomra, uborkára, paprikára. Mindig kora reggel, míg nem tűz a nap.
Nekem is van kelbimbo, már legtöbbjén ott vannak a kis bimbók. Megjelentek a liszteskék, bevetem ellenük is tejes vizet. A karalábéról eltűntek tőle a bolhák.
Nálam van kelbimbó bőven, amiről azt gondoltam, hogy fodros kel, az is kelbimbó lett. Nem egyformák, van kicsi meg nagyobb is. Meg fajtára se egyformák, remélhetőleg van a télállóból is, én azt szeretem, azt lehet egész télen szedegetni. Most kezdik a liszteskék felfedezni, eddig csak zöld kis hernyókat vadásztam le kézzel róluk. Vannak rágott levelek, de nem tudom mi más rágta, gondolom csigák.
Nem egy helyen vannak, ahol helyet láttam dugtam valami káposztafélét.
Nekem megtámadták a földibolhák azt is, a levelek nagy részét még sikerült megmenteni, de tény, hogy visszavetette a fejlődésben azóta. Nálam még semmi, kb olyan, mint egy káposzta. Állítólag októberben lesz kész, de idén a hidegek miatt túl későn is lett kiültetve... várok.
Megcsináltam a napok óta tologatott krumpliültetést. Volt 36 szem csirás krumplim, hajnalban a helyükre kerültek. Remélem, lesz annyi, hogy üvegbe eltéve karácsonykor petrezselymes újkrumpli kerül az asztalra. Meglepetés lenne: télen, karácsonykor petrezselymes újkrumpli....../vagy ki tudja éppen milyen évszakban lesznek az ünnepek..../ Receptje nagyon egyszerű: Megtisztított krumplit citromsavas vízben megmosni, - ne barnuljon- inkább nagyobb üvegekbe szépen bepakolni, /minél több férjen bele/ - megtölteni sima vízzel- minden üvegbe 1 tk. kanál tengeri só./jódozott nem jó!!!/ Tetejét rácsavarni s mehet a vizes dunsztba,vagy az automatába. Aut.ideje: 100 / 120 perc, van aki 100/90 -el csinálja.
Szoktam vetni, bár enni nem olyan finom. De annyi jót írnak róla, hogy belevágok kicsit a kelkáposzta közé, meg belefőzöm húslevesbe. Idén nem sikerült valahogy egy palánta se, szerintem keveredtek a magok. Korábban vetem, május-júniusban.
Idén kifejezetten azért akartam belőle több tövet, hogy a tyúkjaimnak legyen télen. Nem tudom ha most vetek lesz-e belőle valami.
Próbaképp tavasszal vetettem, mostanra gyönyörű példányok lettek. Sajnos, nem a világos színű fodros lett, hanem egy sötét színű. Mivel a családomnak nem tetszett a sötét színe miatt, így a tyúkok ették meg. Ők nem reklamáltak.
Én korábban szoktam vetni, április-május táján. Most már szép nagyok, lehet, hogy később vetve is megnő, de ennyivel később szerintem már nem lesz elég nagy.
Fajtától függ, mennyire télálló. A világoszöld, nagyon fodros levelű teljesen, a Nero di Toscana kb., mint egy brokkoli, annak idején volt mindkettő, és egyszerre fagytak el.
Régen volt egy lila levelű fodros kelem, az is télálló volt. De dísznek tartottam, nem ettük. Nem olyan ízletesek ezek, mint a fejes vagy a kelkáposzta.
Sose tároltam sokáig felszedve, úgyhogy nem tudom. Annyit húzok ki, amennyit pár nap alatt megeszünk, megmosva a hűtőszekrényben tárolom.
A Müncheni sört tároltam pincében, az hónapokig elállt. A Húsvéti rózsa és a japán retek sokkal vizesebb, azokat az ágyásban takargatom, ameddig csak lehet. Van, hogy sikerül megenni, ha hamar jön a hideg tél, akkor egy része megfagy. Tavaly raktam a tövükhöz fűtőkábelt, pakoltam az ágyásra vastagon lombot + 2-3 réteg fátyolfóliát, így elállt, míg el nem fogyott. A végén japánnak a kiálló része részben megfagyott, de a gyökere zöme jó maradt.
A felmagzott május királya elpotyogtatott magjából sok kis palánta nőtt valamelyik évben. Próbaképpen palántáztam belőle. A tél ugyan megviselte a kis palántákat, de azután hamar magukhoz tértek, gyönyörűen befejesedtek. Lehet, most újra megpróbálom.
Vasárnap reggel jól megzuhanyoztattam őket tejes vízzel. Azóta naponta többször néztem, de nem voltak. Most délben láttam néhányat, ezért majd holnap reggel ismétlés következik.
Húsvéti rózsa nekem is bevált. Felszedés után kb. meddig áll el? Nekem hamar elfogyott, nem tudtam megfigyelni. Viszont a Müncheni sör is szép lett, finom, és az 1 hónapig bírta fedeles vödörben a kamrában. Vagy kicsit tovább.
Japán retket is a többivel együtt veted? Meddig áll el felszedve?
Nálunk felszedek egy tíz-húsz gömböcöt, leszedjük róla a sallangokat, megmossuk és az ott elvan a konyha közepén egy tányérban. Amikor az embernek nassolhatnékja van, akkor bekap jártában-keltében pár szemet. Fermentálva is finom, némi sóval és vöröshagymával felütve... Egészségesebb, mint a mindenféle csipsz és társai. Tavaly ősszel is vetettem némi hónapos retket (három zacskóval), nem kellett kidobni egy fejet sem. A nyáriból sem, bár az csak egy zsacskónyi volt.
Nálunk szeptember közepe már késő, nem nő meg. Persze lehet, hogy más fajta volt, sokféle piros gömbölyű van. A Szentesi vaj nekünk nem vált be, sose nőtt meg, tavasszal se. Még egy fajtát próbáltam, azt hiszem, Saxát, de az se lett szép.
Nyárra még sose vetettem retket, van most paradicsom, paprika, uborka, azt is alig győzzük, nem kell. Meg is unnánk, tavasszal és késő ősszel-télen azt esszük, annyi bőven elég.
Augusztus közepétől lehet vetni zöldséget. Többnyire egész télen van zöldje, s mire érik tavasszal a zöldborsó, addigra már van zsenge gyökere is... Hátránya, hogy május végén már hozza a magszárat.
@CBNora: Nálunk tavaly szeptember közepén vetettem hónaposretket, alig győztünk reá. Van pár vajretek féle, amiket egész nyáron át lehet vetni és enni. Van piros és fehér színben is.
Augusztus 20 után lehet retket, nekem a Zlata, a Húsvéti rózsa és a japán retek vált be. A gömbölyű pirosak magba mentek, vagy nem nőttek meg.
Aug. végén, szeptember elején érdemes galambbegy salátát vetni. Nem kiadós, de teljesen télálló, késő ősztől április végéig szedhető. Fagymentes napokon télen is szedjük, tehát nem a tavaszi vetéseket tesszük koraibbá, hanem egy télen ehető plusz zöldség. Ha valaki megy Ausztriába vagy Németországba, érdemes Holländischer breitblättriger fajtát venni, ennek hosszabbak a levelei, mint az itt kaphatónak, jobban lehet levelenként szedni.
Kiegészíteném a sárgarépa- petrezselyem vetésével. Nagyon sokan mondják, hogy az ősszel elvetett szebben, jobban fejlődik. Imre nap környékét javasolják. Fajtának pedig korai fajtákat kell keresni. A magok vetését későre kell tenni, hogy ne csirázzon ki, viszont a tavaszi kártevők megjelenése előtt már fejlődnek, kevesebb a kártétel, az időjárási viszonyok sem hátráltatják a földmunkákat.
Én augusztus végén retket fogok vetni. Ugyanakkor vagy szeptemberben készítek egy eperágyást. Késő ősszel fokhagymát duggatok, közé kaprot szórok. Vöröshagymát is duggatok, mert az őszi duggatásból 1 hónappal előbb lehet enni mint a tavasziból.
CBNora fórumtársunk nem rég elkezdett egy nagyon sok információval szolgáló blogot írni:
https://rovarbarat.blogspot.com/ A kertben minden lényeges tennivalót akkor írbe, mikor végzi. Ha vet valamit pl. mindjárt írja. Mikor palántáz azt is. Ha figyelgetjük a blogot, nem feledkezünk el semmiről és sok hasznos információhoz is jutunk. :)
Érdemes október 10 -15 körül vetni "SIMA" nevű zöldborsót. Ez "télalávető" fajta, jó 10 cm-es zölddel menjen neki a télnek. Nem fagy ki, jól terem. Tavasszal nem kell kínlódni a vetéssel- hideg van, sár van, még mindig fagyos a föld..,......ez már zölden a helyén van.Tavasszal még külön 4 fajtát vetettem, de ez hozta a legtöbb termést. / Salátánál a fajtákra kell figyelni, melyik mehet neki a télnek. Nekem nagyon jó a BATÁVIA, julis-aug első napjaiban elvetni dobozba, majd 3-4 levelesen kipalántázni. Érdekes növény, nem fejesedik, a levele nagyon gyenge, roppanós, zamatos. Körbe lehet szedni, felfelé nő, volt hogy majd elérte a 8o- 100 cm -es magasságot májusra. Pl- ilyen még a GENTILINA, ez is gyenge. októberig kell a téli vetést elkészíteni. A salátákat érdemes ládába vetni, és szálanként kipalántázni, sokkal sikeresebb, mint a helyrevetés.
Kezdőként szeretném a tanácsotokat kérni. A felségemmel együtt mindketten szeretünk kertészkedni, de jelenleg csak zsebkendőnyi konyhakertünk van, összel viszont olyan házba költözünk ahol bőven van szabad terület.
A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne még ebben az évben ültetni vagy vetni? Nem szeretnénk várni tavaszig, jó lenne már most csinálni valami hasznosat a kertben.
Hagymát persze fogunk duggatni, de itt kb. meg is áll a tudomány. Augusztus végén, szeptemberben érdemes még valamivel próbálkozni? Fóliánk egyelőre nincs, szóval csak a szabadföldi növények jöhetnek szóba.
Gyümölcsfákat is akarunk ültetni, de az már egy másik fórum
...egyenlőre úgy tűnik működik a chilis-tejes permet a poloskákra,az ecsetelés óta nem láttam egyet se.Makapott egy kis esőt minden,lehet hogy meg kellene ismételni a kezelést,finom szűrőt már megkerestem hogy a chili por ne tömítse el a permetezőt...
Fogós kérdés. A leveleire szüksége van, én csak a nagyobb példányok alsó leveleit szedném le ha muszáj. Pl. ha nem tudnék rendesen alá mulcsozni. A mulcsból kevésbé jön fel a földibolha, főleg ha az nedves. De ha reménytelen másnak a fejlődése körülötte ami szintén fontos lenne, mérlegelném a dolgot. Próba-szerencse alapon szedjél le valamennyit az aljáról ha nagyon muszáj.
Nekem még csak teniszlabdányiak a gigant karalábék, vajon ha leszedem a leveleket (elnyom mindent a közelben) akkor az visszavetné a növésben? Nem utolsósorban a baromfik kedvelik, kitapasztaltam mert a legagresszívebb példányokról már szedtem levelet.
Jól megdícsértem a cukkinit, hogy szeret a déltől már árnyékos helyen. De nem. Elindult a fény felé, már belepte a fél eprest, megy mintha futó tök lenne. Pedig az ellenkező oldalon lenne hely.
Tulajdonképpen nem nagyon ízlik a leveles kel, de télen azért jól jöhet, és jól is mutat a kertben. Mikor legutóbb volt, egyáltalán nem ettünk belőle, de szép volt. Nekem tetszik a pálmakáposzta is, csak fagyérzékenyebb, és mi egy hideg patakvölgyben lakunk.
Pontosan így jártam én is. Rédeis mag. Csak néhány palántát neveltem, kiültetve láttam, hogy ez nem olyan, mint ami a képen van. Próbaképpen vegyítettem főzéskor a hagyományos kellel, de a családomnak már ránézésre sem tetszett a túl sötét levél, így kevesével adom a tyúkoknak. Ők szívesen lakmározzák.
Szedheted levesbe, főzelékbe most is. Én kb 30 éve termelem, még az elején volt 17 kg 40 dekás rekordom is, de a száz négyzetméteren termelt karalábé mind 10 kg fölött volt.
Ez egy jó lecke volt, hatalmas mennyiség termett, ami eladhatatlan volt a mérete miatt, a zöldségesek nem vették át, mert darabolgatni kellett volna.
Az első néhány évben Szlovákiából hoztam a magot, itthon csak évek múlva lett.
Jó ideje már, hogy évente kb 10 tövet nevelek, de ezek nem érik el a 8 kg-t.
Az okát nem tudom, azt hiszem ez nem ugyanaz a fajta, amit az elején Szlovákiából hoztam.
A mostaniakból 2-3 db marad télire, a többi elfogy évközben.
Akkor vágjuk le (többnyire baltával), amikor a dér megcsípi, a nagy levelek érintésre lepotyognak.
Felszeletelve a hűtőben hetekig eláll, zsenge marad akármekkora, soha nem fásodik.
Ui: ez első évem, hogy helyhiány miatt nincs a kertemben.
A leveles kel nekem is eltűnt valahol, pedig volt kikelt palántám felcímkézve a fodrosból. De ahová tudtommal palántáztam ott bimbóskel növekszik. Az olasz pálmakáposztából van több tő mint amit terveztem. Valahol valami nem kerek. Nem vagyok nagy leveles kel rajongó, de télen minden friss zöldség öröm. És a tyúkjaim vitaminpótlását is szerettem volna biztosítani.
Nekem van a kert több pontján tejfölösvödör mosogatószeres vízzel. Így is előfordul, hogy mire elszaladok a vödörért eltűnnek szem elől. De én csak végszükség esetén fogom meg, a vödörbe is csak bepöccintem, megadom a kezdősebességet.
A mag zacskóján a világoszöld, erősen fodros levelű változat képe van. Ilyet akartam, ez teljesen télálló, megvettem a magot. Csak mikor vetettem, akkor láttam a hátulján a feliratot: Nero di Toscana. Ez a pálmakáposzta, ami nagyon szép, de nem télálló. Úgyhogy most ilyenem van, ha enyhe tél lesz, megmarad, ha normális, akkor nem.
Én kisgyerek korom óta megfogok bármilyen állatot, ami nem veszélyes, és a veszélyesektől sem féltem soha, csak nem fogtam meg őket. Emlékszem, anyám néha hogy sipítozott, mikor mutattam neki a parkban talált gyönyörű hernyókat... Apámmal nézegettük mindig az állatokat, egészen kicsi koromban megtanított, hogy kell viselkedni pl. darazsak közelében.
Mondjuk a meztelencsigákat ritkán fogom meg puszta kézzel, inkább tépek egy darab levelet, ha nincs rajtam kesztyű. Nehezen jön le a nyálka.
Amúgy utálok nyomkodni, taposni, nem szívesen gyilkolok. De inkább így, mint méreggel.
Egyébként a Magyar Rovartani Társaság tagjainak nagyjából a fele nő.
Nekem egy lapos, kb. 20 cm átmérőjű műanyag tál vált be. Azt könnyebben alá tudom tenni az ágaknak, hajtásoknak. Az edénybe vizet teszek és egy kis mosogatószert. Nem tudnak kimászni belőle.
Először alárakom az edényt, majd utána piszkálom. Az esetek nagy részében önként ugrik a medencébe...
Mondjuk én még mindig a tenyerembe söpröm, ha meglátok egy családot. Ha egy-egy nagyobb példányt látok, azt meg egyszerűen megfogom kézzel, aztán eltaposom, vagy néha csak elhajítom messzire (ha lárva). Sokszor még ott a növényen szétnyomkodom, ha száron vagy levélen látom. Ha néhány példány megmenekül, az nem nagy baj, az a lényeg, hogy ne legyen sok.
Nálam ez működik, de lehet, hogy itt a haszonnövényekre nem jut olyan sok. Elég jól eloszlanak a kertben, rengeteg növény van, amit szintén szeretnek.
Az a legfontosabb, hogy ahogy észrevesszük, azonnal cselekedjünk, nem tervszerűen rákészülve. Lehet, hogy mikor meglátod, még egyetlen paprikán csoportosul az egész társaság, de fél nap múlva már szétszéledtek a fóliában. Érdemes készenlétben tartani több vödröcskét, ha nem akarod fogdosni őket.
A vödrös technika sem egyszerű, sokszor nem tudod alátartani a sűrű lombozat útban van, és ha ledobja magát, mellépottyan és eltűnik.
Tavaly én azt csináltam, hogy egy pálcika végére nyomtam egy csepp egérragasztót, és ezzel az eszközzel gyorsan oda lehet nyúlni a pácienshez, és mielőtt felocsúdna, ráragad.
Egyébként valóban hihetetlen ügyesen tudnak helyezkedni, ha észreveszik a közelségedet. Oldalaznak, ha te is átmész a másik oldalra, körbe forognak, mintha kerülnék a szemkontaktust... :-)
És ha ledobják magukat végül, a földön úgy el tudnak tűnni a gyomok között, hogy lehetetlen megtalálni őket.
Nekem is ez volt az első tapasztalatom vele, ráadásul amikor a magot vettem a gazdaboltban a zacskón lévő kép a hagyományos sima héjú kígyóuborkát ábrázolta.
Ami meg termett, az nagy durván kiugró szemölcsökkel tarkított szúrós uborka volt, nem is hasonlít a másikra a hosszán kívül.
Mondjuk már megtanulhattam volna, hogy a tasakon lévő képre nem szabad adni, nem törődnek a fajtaazonossággal, ugyanazt a képet felrakják különböző fajták tasakjára...
Bízzunk benne! Nekem is van 8 szál 2 db lombleveles fejlettségű uborkám. Tegnapelőtt ültettem ki. Sora mellé állítottam egy betonrácsot had másszon. nekem még érik az első vetés, bár foltosak a levelek, de úgy látszik nem sokat árt neki.
Kiszedtem az üvegházból az uborkát. Szerintem vírusos volt, rengetek sárguló pöttyös (mozaikos?) levél, termés alig. Azt hiszem pár évig nem teszek oda uborkát. Tele lett egy talicska púposan, ment a kukába.
Vetettem pár tő uborkát cserépbe. Mire kiültethető lesz kitalálom hova menjen. Szeptemberre talán teremni is fog.
Annyival egészíteném ki, hogy érdemes reggel vadászni, mostanában az uborkát szeretik. Még félig dermedten a napos oldalra gyülekeznek (na persze). Ha felmelegedtek már nagyon fürgék tudnak lenni, és előbb oldalaznak majd leugranak a sok alsó levél közé. Ezért tartom előbb alájuk a síkosfalu kis vödröt 2-3 centi vízzel. Eddig relatív kevés volt, 20-25 darab felnőtt vagy serdülő korú azért akad. piciket, meg petéket még nem találtam. Úgy látszik ezek mind jövevények.
A keserűuborka alá már célszerű egy hálót vagy valami egyebet kötni, mert ha megérik, kinyílik, és kipotyognak a piros húsba burkolt magok. Az a piros hús a legfinomabb. Nedves, ha leesik, teleragad kosszal.
Hiába bújtam alá a szőrös paprikának, nem tudom az összes termést megmutatni. Lényeg: érik, egyet megettem, nagyon erős volt. Vastag, lédús húsa van. A n agy forróságban minden virágot eldobott, de most ismét látok pici paprikákat rajta.
Alakul a Luffa operculata és a keserű uborka is:
A Penny-s Datolya paradicsom magjából 2 tövet nevelek, rengeteg van rajtuk, most kezd érni. Ha jól emlékszem, áprilisi vetés:
Sajnos nem tudom. A lányom kapta valakitől a palántákat.
Az igazsághoz tartozik, hogy egy(!) uborkát adott, ami elérte a 10 centit. Már kezdtem reménykedni, hogy megjött az esze, de nem. Azóta is a piciket nyomja. Az az egy olyan tüskés volt, hogy telement a kezem az apró tüskékkel.
A padlizsánnal kapcsolatban: akkor szedés érett, ha már úgy látod legalább egy hete nem nőtt, a legfeketébb a színe, fényes, és tapintásra kicsit rugalmas. Ha a színe kezd fakulni, akkor már túlérett, de még fogyasztható. Ha már nagyon kifakult, akkor már nem szoktam felhasználni. Esetleg magnak jó lehet.
Nem szeretem a padlizsánt de a férjem igen ezért vettem 4 palántát. Idén úgy nézem jó termés lesz rajtuk. De fogalmam sincs mikor érett és nem túlérett a padlizsán. Elmondhatnátok mire figyeljek, mert az első 2 termés nekem gyanús, hogy jó már.
Rájöttem miért van kevés uborkám. Az üvegházi szinte kuka, egy dzsungel ami sárgul és termés nincs rajta. De a másik helyen félárnyékban van, nem hoz oldalhajtásokat. Megy fel a főhajtás, már túlment a kerítésen felment az őszibarackfára. Azon vannak termések, de csak az az egy szál van, sehol egy oldalhajtás.
Tetvesek és gombásak voltak a leandereim ezért bekevertünk egy Amistar- Mospillan keveréket nekik. De sok lett (bár 70-nél több nagy tő van), a paradicsomoknak is kellett Amistar, így a maradékot ők és a paprikák kapták. Nagyrészt még nem szinesedtek, így kivártuk a hosszabb évi-t.
Nincs poloska a paradicsomon és környékén. Van mindig a 3 szem sárgabarackon (naponta többször szedem), alatta a körömvirágon, a futóbabon, nincs a paradicsom alatti bokorbabon. Ennek több mint 2 hete, kíváncsi vagyok meddig tart a hatás. Azért én résen vagyok.
Több mint egy hónapja nem láttam egyetlen poloskát sem, előtte a gyümölcsfákat permeteztem háromszor két hetente váltott felszívódó szerekkel. Gyorsan azért lekopogtam ))) A meggyet még kukactalanul szedtem és raktam el, a cseresznye a végére már kukacos volt de naponta vagy 2 kilót biztos megettem esténként... mondjuk fel is szaladt rám vagy 4 kiló......
Van egy kedvenc virágbokruk amin tavaly összegyűltek rengeteg volt na ott lespícceltem őket másnap hemzsegtek a földön vagyis már mozdulatlanok voltak.
Nem győzöm dícsérni ezt a burgonyafajtát nagyon szép formás szemek és nagyon finom. Én héjastul használom mindenhez amit sütéssel készítek. Jövőre is ezt fogom keresni. A föld ősszel marha trágyázva lett és nem igaz , hogy frissen trágyázottba nem szabad vetni. Még egy érdekesség : egyetlen virágja sem volt és egyetlen burgonya bogarat sem láttam idén így rovar ellen nem is permeteztem , A kis elektromos rotával elmentem a sorok között amikor 20-25 centis volt és így könnyen betöltöttem a fellazított földdel kapával ezzel megvolt a gyomírtás is. Többet nem is kellett hozzányúlnom. Még az esős időszak előtt kiszedtem összesen 3 darab volt rossz csak. A helyét újra feldolgozom , felrotálom és kaprot később pedig maradék dughagymát teszek bele így lesz újra novemberre zöldhagymám, mondjuk ilyent még nem csináltam majd meglátjuk.
Le kell szednem az erős almapaprikákat és mehet a savanyítóba. Kápiák nálam is szinesednek de még hagyom hadd nőjön , tele vagyok a rezignó tv paprikáival az is szinesedik. Mi nagyon szeretjük azt mikor a hagymát kicsit megdinsztelem rádobom a darabolt paprikát ha megpuhultak fedő alatt akkor megy rá a felvert tojás jó szaftos lesz.
Vegyél kálcium-nitrátot egy kg kb.400 forint. egy 10 literes öntözőkannába engedj egy liter vizet , dobj bele egy csapott evőkanállal kicsit rázd össze míg feloldódik aztán engedd tele vizzel és locsold a növényekre .
Ha már annyi időt rászánsz, hogy kézzel ecseteled, le is szedegetheted a poloskákat, és az legalább biztos. A levélfonákokat nézegetve a petecsomókat is megtalálod.
Én a már javasolt vízbe rázást tartom a legjobb megoldásnak, bár én nem alkalmazom. Egyszerűen belerázom őket a tenyerembe, utána még egyszer-kétszer visszamegyek az adott helyre és összeszedem a maradékot. Az a lényeg, hogy addig vegyük észre, míg a fiatal lárvák még egy helyen vannak. Szóval figyelni kell.
Én csilin is láttam már poloskát. Persze az éretlen még nem csíp, lehet, hogy csak az kellett neki. Annyira nem figyeltem, azon nem hagyott nyomott, csak az édeseken.
Szépek lennének a paprikáim, de rengeteg ilyen van. Eddig nem tudtam mi okozza, ma rájöttem. Azok a mini csupaszcsigák amikre már panaszkodtam, azok rágják ki. Ott tanyáznak a belsejében a rozzantabbaknak.
Persze a "dömping" késik kicsit időben, de ez a hideg tavasz miatti későbbi ültetés miatt van, meg azért is, mert a palánták zöme odakint nevelkedett ridegtartásban. A fűszerpaprikán kívül ezért nem volt panelban nevelkedett látványos méretű ámde kényes palánta kiültetve, ami megmaradt, az szép lendületesen tudott fejlődni, és jól bírták az extra meleget is. Igaz, hogy a tél végére elkészült a raschel háló tartószerkezete, érdemes volt vele bíbelődni.
Én biztos, hogy nem kövezlek meg, sőt, tanúsítom. Mostanában csendes megfigyelőként vagyok jelen itt is, és a kertben is minimális munkát végzek, viszont árgus szemekkel figyelek a feltétlenül szükséges tennivalókra - de pl. a gyomlálást igen nagyvonalúan kezelem. Férjemnek néha engedélyezett a kapa használata, ha már nagyon bántja valami a szemét, ez leginkább az utakra vonatkozik, mert a növény ágyásokba nem szokott nyulkálni. Arra fel van már bátorítva, hogy ami nagyon kilóg az útra, vagy az általam felkötözötteken kívül lelóg az állványról egyszerűen vágja le, mert így is lesz bőven termés. Palánta nevelésre/ültetésre volt kellő energiám, a tervezésre is, így ámulva látom, hogy most már minimális erőfeszítéssel is gyönyörűen fejlődik minden, a növények brutálisan fejlődnek, szinte hálásak, hogy csak a nagyobb dudvákat huzigálom ki és dobom vissza a mulcsra. Nem könnyű betartani, de mivel nem tolom túl, az erőnlétem is javul, a befőzést már simábban fog menni. Szóval, igazolódott a mondás, miszerint "lusta kertész, viruló kert".:)
Nem sivatagi növények. Ez, ami az utóbbi hónapokban volt, ez nagyon nem kedvez nekik - öntözés ide vagy oda. Bár biztosan meg leszek kövezve a kijelentésemért, de az ilyen száraz és forró időjárás esetén nem hátrány a gyomosodás. Egyrészt árnyékot tart, másrészt párásítja is némileg a levegőt, illetve pár fokot hűti is.
A szomszédok meg engem néztek hülyének, amikor négykézláb mászkáltam a dinnyék között és szagolgattam őket. Úgy néztem ki, mint egy jól elcseszett vadászkutya. :) Amúgy az esetek kilencven százalékában ha a szárával szemben megpuhul a dinnye vége, akkor már lehet szedni, elméletileg akkor már erőlködés nélkül leválik a száráról.
Az idei paprikarendeléssel kapcsolatban. Habár nem mindegyik kelt jól sőt, volt olyan fajta ami egyáltalán, de a Cahuna kápia első pillanattól sikertörténet volt. Nagyon jól kelt, szépen fejlősött, gyönyörű terméseket nevelt, és ma vettem le az első bepirosodottat. Tényleg korai, ahogy ígérték, legalábbis kápiához képest.
Igen, innen lehet tudni hogy érett. A száránál megreped akár részlegesen, akár körbe. Nálam körbe reped mikor leveszem, és még a kamrában is érik tovább 1-2 napig ha több érik meg naponta mint amennyit megesszünk. A legtöbb fajta illatos is mikor megérik.
Lehet, h. a többi jó lesz! Honnan tudtad hogy megérett amiket levettél. Lehet, hogy jó lett volna, csak még nem volt elég érett.
Ez nekem is gondot jelent. Ezzel mázlim volt, mert amikor láttam, h. milyen sárga, közelebbről megnéztem és akkor tűnt fel, h. már le is vált a száráról.
Az én dinnyéim vacakok. Az a nagy is rossz volt amit mutattam. Nem értem.
2 éve először volt dinnyém. Csak vízzel locsoltam. Sok lett és mézédes. Tavaly végképp nem sikerült, 6 tövön 2 gubics dinnyém lett.
Idén már öntöztem őket kis korukban tápoldattal, kiültetés után Volldüngerrel. Gatyarohasztó meleg volt, gondoskodtam is. Mégis rosszak mint a bűn. Elneveztem őket a világosi rettenetesnek.
Én a saját keremben azt látom, hogy most kezdenek elszaporodni, sok kicsit is látok.
Tanítom is úszni őket mosószeres vízben, de nem megy nekik.
Most kell odavágni nekik rendesen.
Azt is látom, hogy szinte minden növényen megtelepszenek, a bodzát is nagyon szeretik, meg jónéhány gaznövényen is vannak. A bodzabokor durva nevelde, tömegesen képes rajta elszaporodni, aztán utána mehet a haszonnövényekre.
Volt, van a telkemen akác, azon is nagyon szerették. Az akácot is kiírtom, csak nehezen megy.
Ismereteim szerint a Neemazalnak is vannak hátrányai: a gyönyörűen,mesterien lerakott petéket és a kifejlett kitines, petelerakó imágókat nem pusztítja el. / A peték 12 nap után kelnek ki, minden vedlés után más színűek, 5 x vedlenek. /.
Az a bajom vele kipróbálás nélkül, hogy oda kellene fújni ha jól értem, ahol táplálkozik, viszont a piros paradicsomra már nem szabadna fújni.
Másrészt nem teljesen tiszta, hogy a virágra miért nem. Ahogy olvastam úgy is lehetett értelmezni, hogy veszélyes a virágporra menő hasznos bogarakra.
Viszont írtad, hogy megfekedett a virág. Az a neemazaltól volt?
Nagyon bosszús vagyok, mert mindenre rámennek. Az uborkán is találtam, és ha azt fújom le karate-val, akkor azt sem lehet enni napokig, pedig az ubi hamar megnő.
Egyébként nekem zucherino lugas paradicsom van. Nagyon rosszul, vontatottan érik. Több termésszinten is pirosodik. Viszont fürtökön belül sem egyszerre érik be.
Vetettem vörös kerti labodát is csalinövénynek, de elég későn, elég csenevész, nem végzi a feladatát.
Az idei év szabadföldi termesztésben sok kihívással küszködik...
Először az alsó szinten érik a paradicsom, arra mennek, a zöldre kevésbé. Utána lévő szinten középen már ugye ott vannak a zöld bogyók. Ezekre lehet fújni nyugodtan. És a tetején vannak az új virágok, azokat meg ki kell hagyni.
Első fújásnál én is elbaltáztam, most kb 4 szintes a folytonnövő fajtám, és a 3. szinten a fekete meg nem termékenyült virágok vannak.
mar masfel napja azik a paradicsomlevel. viszont ma a konyvtarban osszefutotam egy ismerosommel, aki kertesz, majdnem le is phdzott belole, de valami miatt nem sikerult (talan nyelvvizsga?), aki azt mondta, hogy ne igy kezeljem, hanem lugos, kenartalmu szappannal. azt mondja, hogy a hangyasav+lug+ken kikesziti oket.
Nekem is az a tapasztalat, hogy megjelent a poloska minden növényen.
Én tegnap permeteztem full5cs-vel és cuproxattal.
Előtte kézi begyűjtés.
Aztán éjszaka esett az eső.
Mit ér a peremtezés így ma már?
Az általatok ajánlott neemazalt néztem, azt írja, hogy "tilos virágzó növényre permetezni", paradicsomnál termésfejlődés időszakáig lehet alkalmazni, stb.
Akkor ezt hogyan lehet használni, ha júniustól a októberig folyamatosan virágban van a paradicsom és folyamatosan érik?
Mindenütt a sok esőt mondják, jöhetne ide is. Ma reggel már locsolni kellett volna de kikapcsoltam mert elkezdett cseperegni, dörgött, villámlott. Nem kellett volna, nem lett eső. Az a pár nappal ezelőtti 23 mm már sehol sincs, olyan aszályra jött.
Kap egy kis vizet a hamu, és jó kis hamulúg lesz belőle, ami nem biztos, hogy egészséges ott a növénynek és a talajnak. (nagyobb mennyiségben, vagy rendszeresen)
Kis mértékben lehet orvosság foszfor és kálium tartalma miatt, de megborítani se jó egy egyensúlyt.
Ezt a magot a szomszéd kertésztől kaptam, Tosca F1-es. A termése valóban olyan, mint az Orange fajta. Nálam tavaly volt először. Finom édes volt, de nekem az a tapasztalatom, hogy az időjárás jelentősen befolyásolja, hogy melyik évben milyen a termés. Tavaly jó volt a Nagydobosi is, előző években, viszont nem volt édes. Hogy az idén milyen lesz, majd meglátjuk.
Az első képen Tosca néven nem az amerikai sütőtök/orange töt/nyeles tök... látható? Ilyen néven még nem találkoztam vele. Ez nekem is van. Bokronként 1-2 terméssel egyenlőre. Tavaly volt olyan tő, amelyiken 13 db-ot számoltam meg. Igaz, nem lett mindegyik édes.
Én éppen ma reggel emelgettem fel a batátát, ideje volt. Már kezdtek a kis gyökerek fejlődni az ízközöknél.
Zucherino magot elfelejtettem kérni, meg is bántam. Kezdek kibékülni a koktélparadicsomokkal, idén majdnem mindet egy gúlába tettem, csak hosszabb rudakat kellett volna szerezni hozzá. De így megtámasztják egymást. Persze az oldalhajtásokkal szemben már rég elvesztettem a harcot, ezek csak burjánzanak ész nélkül. Van 2 fajta bolti paradicsomból lett, somoskői tájfajta és egy tő évekkel ezelőtt kapott magból Super sweet cherry.
A paprikáim tűrhetően néznek ki idén, ősszel vettünk trágyát, mindenen meglátszik.
Uborkát már elpanaszoltam. Jól néz ki de keveset terem.
Az összes sütőtökömet megették a csigák nem sokkal kipalántázás után. Aztán kikelt egy cserépben jó későn egy, már egy hete kiültettem, eddig él. Hogy lesz-e rajta termés az kérdés.
A fóliában, elszabadult a sárgadinnye. Most már termés is van rajta. Talajtakarónak kiváló.
A kinti sárgadinnye.
A paradicsom és a paprika szép. A Tintustól kapott Zukkerinót szeretjük, de még mindig a Cherrola a kedvenc. Ezt viszont most szedtem le, mert az esőtől minden piros megrepedt.
A batáta végre tényleg bokrosodik.
De a gyönyörű padlizsán palántáimból siralmas növények lettek. Szedtem már róla, de nem nőttek nagyra a termések, ami nem csoda, mert a bokrok is kicsik. Pedig ezek is locsolva voltak, még többször, mint a paradicsom. Szerintem valami betegsége is van. Férjem megpermetezte, talán most az eső után helyre jön!
A sütőtökök alig kötnek, az is leszáradt eddig. A tavasszal duggatott hagymám pedig nem tudott gömbölyűre fejlődni. A száraz kemény rögök miatt amorf formájúak lettek. Ilyet még nem is láttam! Csokros hagymám most volt elöszőr, az szép lett.
Két hónap után, végre hozzánk is megérkezett az eső. Az elmúlt időszak időjárása, egy-két kivételtől eltekintve, nagyon kedvezőtlenül hatott a növényeimre. A hagyma két héttel korábban beérett (megsült). A burgonyát hiába öntöztem, lassan az is szedhető. A júniusi hőség miatt a fóliában nagyon rosszul kötött a paprika. Még most is van olyan bokor, amin egyetlen termés sem fejlődik. A növény azonban már 1 méter magas. Minden rosszban van valami jó. Ha ezek a bokrok egyszer nevelnek termést is, azt majd állva lehet szüretelni.
Egy dinnyét ültettem a fóliába, a többit a szabadba. Erre is jellemző, hogy a fóliás alig kötött, a szabadba lévők már szép nagyok. Viszont a kígyóuborka nagyon szép. A paradicsommal is meg vagyok elégedve. Tegnap elkészült az első paradicsomszósz 2,5 kg paradicsomból. A koktélok is szépen érnek.
Hogy vagytok megelégedve a Tintustól kapott Zuccherinoval?. Nálunk ez az egyik kedvenc. Nálam van profimagból vetett is, ha valakit érdekel, szívesen küldök majd magot belőle.
Elfelejtettem, kimaradt, hogy említsem a kék jelzőlapok használatát. Feromon csapda, gyűjti befogja a kártevőket, s ennek alapján lehet védekezni. /gazdaboltban lehet venni, de házilag is készíthető/......Más, de idetartozó: a szaporodásához jó tudni, hogy zöldítő vetésre, gazosodó helyeken aprószulákra rakja tojásait. ...A Runner van 250, 50 ml- kiszerelésben is, megint más kérdés, hogy hol és mikor lehet kapni. Az 50 ml-kb. 3.ooo Ft felé hajlik. Leírásban ha jól olvastam, 1 ml- 10 l vízhez.
Ide már jég nem jutott szerencsére, nem tudom hol volt a határ, a vasútnál még volt jég azt tudom.. Eső igen, 23 mm. Örültünk neki. A város másik felére biztos több esett ahogy a videókat láttam.
Köszönöm. Nem szemrehányást akartam írn, de egy csomó ésszerűtlennek tűnő kivonásra bukkantam a keresés folyamám. Számomra a Dimilin volt a legismertebb és nagyon meglepődtem, hogy már 2015-ben kivonták. Különösebben nem is indikolták, hogy miért. Nyilván van valamilyen egészségügyi oka, de azért jó lenne, ha ezekből az információkból néha a felhasználók is kapnának valamilyen tájékoztatást, hogy necsak az engedélyezőket szidják.
ÖÜreg néninek köszönöm a tájékoztatást a Runner 2F-re vonatkozólag. Igaz, hogy a Gazdaboltban csak 1 literes van 31 000 Ft-ért. De előbb utóbb biztos lesz kisebb kiszerelés is.
ok, megirom majd. en is osszetoredeztem a leveleket, nyilvan igy jobban kioldodnak az anyagok belole. nem csinalok sokat, mint jeleztem, kb 10-15 futtatott noveny van az erkelyen, szoval mennyiseg nem kell a szerbol.
A néhány nem tudom mit jelent, de 10L vízbe én kb. 2-3 nagy maréknyi zöldet simán beleteszek. Ezt késsel kicsit aprítom deszkán, majd megy rá a víz 1-2 napra.
Az aprítás nem tudom mennyit segít, de jobban bízok a kiázásban így. A folyamat végén leszűröm és mehet a permetezőbe.
A tej-víz keverék önmagában is dolgozik, de a csalános-paradicsomos zöldaprítékos szerintem megelőzésre és tápozásra is jó.
Egy próbát megér és nincs ÉVI, bármikor használható. Írd meg, sikerült-e megoldani vele!
Babon nem próbáltuk még, nem vetünk babot.
Paprika, paradicsom, tökfélék voltak tesztelve eddig, illetve maradékot kapott kis alma csemete is, gondot ezekkel nem okozott, tetveket levitte.
Lényeges, hogy kontakt szer, bepöndörödött leveleken nem működik, érnie kell a tetveket.
Hírtelen az "új" Decisre gondolok- ez a bagolytok- tetűkre a zöldségesben jó, jó a Karate 2 utódja, de a Cyperkill sem egy különleges... Amennyiben esetleg babot támad, akkor a Sherpa javasolt. .....A bio Dipelt lehet kapni. /Persze nem tudom, milyen beszerzési lehetőségeid vannak/
A napi beszerzési lehetőségeket nem ismerem, de egy jó gazdabolt-kertészeti bolt csak tart olyan szert, ami a lárvákra-hernyókra hatásos, akár több rovarölőből is lehet összeszedni. Én a saját kiskerti ismereteim, jegyzeteim alapján próbáltam tanácsolni.
Ahol repedezett a kéreg, oda kenj kis sarat, majd ezt simítsd el. Száradás után mehet rá a kétoldalú ragasztó. Tuti kiegészítő a levéltetveket védő hangyák ellen.
Gyenge fertőzés esetén csak ezt és szappanos vizet használok a tetvek ellen.
Zöldségeknél meg a tejes vizet paradicsomlevél ázalékkal.
Szerintem először a tetű kerül oda, aztán a hangya őrzi, és a tetű jobban el tud szaporodni.
Ettől függetlenül nálunk idővel el szoktak fogyni a tetvek, sokféle rovar táplálkozik velük, és nem mindet rettentik el a hangyák.
Persze egy erkélyen más a helyzet, mint egy gazdag növény-és állatvilágú kertben, az erkélyen nagyobb eséllyel maradnak hosszabb távon is tetvesek-hangyásak a növények.
Nekem is van olyan tapasztalatom, hogy van összefüggés a tetvesedés, és a hangyák jelenléte között.
Én általában a gyümölcsfák törzsére egy örvet ragasztok ragacsos borítással, ami átjárhatatlan zónát képez a felfelé igyekvő hangyamenetnek, az így védett fákon sokkal gyengébb volt a tetvesedés, és rövidebb ideig tartott.
Csak gyakran kell ellenőrizni a gátat, mert ha a hangyák a legkisebb átjárót is felfedezik, képesek egyesével ott átmenni.
Volt, ahol a kéreg egyenetlenségei miatt nem feküdt fel a szalag, ott egy kis egérragasztóval kiegészítettem, és megszűnt a probléma...
Érdekes felvetés, lehetséges. De amikor tűz a nap, mint az elmúlt 4 hétben, akkor is jut be elég fény. Köszönöm a felvetést, de a meszelésen változtatni sajnos nem tudok, hiszen ha leszedném, akkor 50 fok lenne bent.
Ma reggel tekertem a szálra és kacsoltam őket bent, azt néztem, hogy a fele még így is megkötött a virágoknak, az elmúlt 2 hétben, ami jó arány nekem, szóval hiány nem lesz.
futtattunk babot az erkelyen. sajnos tetves, aminek kovetkezteben sok a hangya is. csinaltam hagymafozetet, tettem bele egy kis ecetet is. fujogattam napokig, de semmi hatasa. mivel kezeljem? nyilvan draga szert nem szeretnek hasznalni, akkor mar inkabb lebontom. kis lugast akartunk csak.
Köszönöm, levettem 3 csövet, 1 megnézése után, majd kiderül, hétvégén meg lesz főzve, majd dobok fel fotót. Egyébként már kezdtek sárgulni a szár és a levelek is, szóval sok ideje úgysem lett volna beérni, gondolom a 40 fokos meleget nem bírja már.
Nálam is voltak rajta poloskák, és földibolha is valamennyi, a bolhákkal küzdök folyton, a poloskát sikerült már gyéríteni a héten , de még ismét meg fogok permetezni mindent nem sokára.
Ez az első pár darab bent volt egyébként a sátorban, a szabadföldieket később vetettem, azok még csak derékig érnek.
A folytonnövő paradicsomjaim nyúltak meg nagyon, gyönyörűen bokrosodtak, most ebben a hőségben (gondolom ez az oka) pedig elkezdtek nyurgulni, és kevesebb virág köt, kb a fele, de még így is örülök, hogy a most elszáradt virágokból is lesz termés.
Ronda kártevő. Kitingátló szerekkel jobb eredményt tudsz elérni. Bábja a földben, lárva, hernyója a termés belsejében bújik meg. Dimilin 48, Match 050, Nomolt 15 SC, ,int kitingátló szerek ajánlatosak. De használják a Dipelt/ bioban is elfogadott, ha jól tudom/ Viszont fényérzékeny, és este ajánlott. Ami lényeges az I. - II. fázisban hatásos. Ajánlott a Strip 10, ez is környezetbarát, lárva- tojásölő és környezetbarát. Egyre jobban terjed és hatalmas károkat tud okozni a paradicsom-paprika termésekben, de a kukoricában is a címer felől.
Kezdenek pirosodni a paradicsomjaim. Sajnos egyeseken megjelent a gyapottok bagolylepke fúrása. Egyelőre Karate-val permeteztem. Érdeklődöm, hogy másnál is megjelent-e ez a károsító és mit használtok ellene.
Érdemes valóban megvizsgálni az első kiszemelt csöveket, hogy már kellően szemesek-e.
Ehhez érdemes egy pár erősebbet megtapogatni, és csak a legerősebbekkel kezdeni a megbontást, és ha nem elég erősek, akkor elhalasztani a törést.
Ugyanis nehéz úgy visszatakarni a csövet, hogy ott a továbbiakban ne károsodjon.
Tavaly az első sikertelen próba után a madarak kibökték, hogy a megbontott és visszatakart csöveken kis ügyeskedéssel hozzáférhetőek a szemek, és szépen kicsipegették őket, még le is bányásztak a takarólevelek alá amennyire tudtak.
Ha már találtam érett csövet, akkor jó eséllyel ki lehetett tapogatni a hozzá hasonló teltségűeket.
Csak egy ötlet, lehet, hogy érdemes lenne a korán megbontott csövekre zacskót húzni, legumizni.
Én idén már feladtam a csemegekukorica termesztést, évek óta tönkretették a csöveket a poloskák, megszurkálták a szemeket, hogy csúnya barna pöttyösek lettek, és hamar romlásnak is indultak.
Nme tudom, milyen szempontból szeretnél hozzá praktikát. Egy dolog jut eszembe hirtelen: mivel a tejes csemekukorica szára olyankor még nem nagyon kemény, érdemes másik kézzel megtámogatni, mert hajlamos derékba törni az egész. És az hátrányos a második cső szempontjából.
Tengeri első törésére valakinek valami jól bevált praktika? Most kezdtem újra, gyerekkoromban 1 hektáros föld volt, de az takarmánykukorica volt, most meg csemegét vetettem ugye a kertbe. Meg kell nyissam a leveleket, és ha jó a szem, akkor törjem, én csak ennyire emlékszem erről.
Egy töltéssel az én gépem 10-15 /10l adag után kellett tölteni. A géphez adtak több szórófejet is amivel magasra is lehet permetezni kb4-5m magasra visz föl de mivel van háti légkeveréses motoros permetezőm a fákat azzal permetezem. Ezt az akkust inkább a konyhakertbe és a szőlőben használom lombtrágyázásra. Nagyon szeretem mert könnyű 4,5Kg az önsúlya és nagyon szépen porlaszt ami fontos az egyenletes fedésnél. A neve Flinke és volt hozzá kézi pumpa is de azt kiszedtem hogy minél könnyebb legyen.
Úgy készítem a hagymás rántást, hogy kevés zsiradékon puhára párolom a hagymát, majd teszek rá lisztet. Azzal csak kicsit párolom tovább, nem pirítom, így a végeredményen nem is érződik hogy habarás vagy rántás van az ételen. A lényeg a hagymán van, hogy az párolódjon meg. Mikor kiül az ételbe keverem, főzöm vele 5 percig és kész. Aztán megy rá a tejföl.
Én majd 70 évesen nem tudok rántást készíteni, sose szerettem, nem tanultam meg hogy kell. Tegnap cukkiniből tökfőzelék volt, most aludttejes habarással.
Kell hozzá hosszú szárat is venni, magas fákhoz cserélni. Bírja, szépen porlaszt. 3-5 év az akku, lehet kapni. Egy töltéssel még 3 nap múlva is kifújja az újabb 15 litert.
Elnézést hogy itt kérdezem meg de itt többen vagytok : Cukkiniből fogok "tökfőzeléket " csinálni már csináltam többször de mindig habarással. Van aki rántással készíti csak??
Az a kérdésem, hogy van-e valakinek akkumulátoros permetezője?
Ha igen, akkor majd lenne pár kérdésem. Kinéztem a neten pár fajtát, 14.000 és 18.000 HUF körül, de kevés a leírás róluk, gondoltam ha van valakinek, a tapasztalat többet mond.
Igazad van. Viszont annak idején minden falusi portán volt hidegpadlás, istállómellék, ect, ahol volt minderre hely.
Volt egy ismerős néni, aki hajlott kora ellenére is termelte rendesen a kiegészítő ellátmányt. Ott a hagyma mázsaszám feküdt az udvarán a felszedése után. Már másnap fogta a sámlit és a kiskését, s metélte le a szárát. Amit nem fogyasztott el a család, azt eladta. Még következő év májusában sem volt semmi baja a hagymáknak. Bár azt nem tudom, hogy milyet ültetett, mert maga fogta hozzá a magot is, amiből dughagyma lett. Sokat tanultam tőle.
Épp tegnap vacakoltam a céklával. Kb három hete vetettem egy sor hosszúkást, egy sor gömbölyűt és egy sor sárga színűt (olyan még nem volt). Nálam is munkálkodott a lótetű és voltak hiányos szakaszok. Na, ezeket pótoltam pikirozással (vagy miaz) szóval ahol sűrűbb volt onnan átköltöztettem az üres helyekre. Évek óta így csinálom, kicsit visszaesnek az eredeti helyen maradtakhoz képest, de behozzák a lemaradást. Reggel egész jól néztek ki a migránsok.
Eddig én is szabadföldbe vetettem a palántának való céklát elég sűrűn, aztán mikor már 3-4 leveles volt, akkor palántáztam őket végleges helyükre 40 centis sortáv, 10 cm tőtáv kb.
Viszont a cékla nagy kedvence a talajban élő kártevőknek, ezért a vetésben soha nem volt folyamatos sor, a lótetű rendszeresen portyázott benne, a felét biztos mindig kiette, sokszor már a csírázáskor.
Viszont amelyik ezt túlélte, az jól tűrte a palántázást, még aszályos időkben is, persze rendszeres locsolás mellett. A meglévő levele ritkán élik túl az átültetést, azok leszáradnak, de új levelek indulnak egy idő után.
Idén még durvább volt a kártétel, az első vetést teljesen kiették, ezért újra vetettem, két helyre is, hátha az egyiket legalább megkímélik, és itt olvasva a virágládás módszert, még abba is vetettem.
Az eredmény: az eredeti helyre vetettet megint jól meglátogatták a dögök, de azért tán a fele megmaradt, az új helyen szebb lett, de a legszebb a virágládás, ott látszik, mennyit számít, hogy nem férnek hozzá a kártevők.
A talaj is folyamatosabban nedvesen tartható, ott gyönyörű zöld a vetés, csak egy a gond, hogy mivel zsúfoltan vannak, jobban nyúlnak, míg közben véznák maradnak cérna gyökerekkel.
Viszont ma végeztem egy próbapalántázást, minden vetésből vettem ki egy-egy palántát, és átültettem őket egy üres ágyásba, habár ízlésem szerint még gyengék, de legalább lesz tapasztalatom, hogy mi a legkorábbi állapot, amiben már elviseli a palántázást.
Ha kiégnek, akkor egy hét múlva újabb próba... :-)
Az alsó kertészeti rovarháló, a felső ablakra való szúnyogháló. Ez utóbbit érdemes lenne-e rátenni a korábban vetett retekre, ami máshol lenne mint az alagút később? Nem tudom mekkora az a légy ami a retekbe petézik.
Nem csak a hőség számít, érzékeny lehet a nappalok hosszára is. De nem tudom, hogy a japánnál ez hogy van.
Most megnéztem a zacskóját, július-augusztusi vetés szerepel rajta. Vettem több zacskóval, lehet, hogy megkockáztatom hamarabb. Szintén háló alatt. Ha nem magzik fel, nagyobbra tudna nőni.
Húsvéti rózsát kellene venni másik magot, a tavasszal vetett nem lett elég hosszú, a szokásosnál tömzsibb gumókat növesztett. Ez télre nem lenne elég kiadós.
Én se ugyanoda ültetem, mint előző évben, de a legyek megtalálják.
Nálunk szabad földben a zöldhagyma mindig kukacos, pont mire enni lehetne, mindben ott van a lárva vagy a báb. Ezért mindig a fóliában van. A fejes hagyma egy része kinövi, de nagy a veszteség. A fokhagymában nem számít, újhagymának még nem szokott kukacos lenni, később meg a szárrészben szoktam látni a bábokat, az nem befolyásolja a minőséget, és a növényeknek se szokott észrevehetően ártani. De ott vannak abban is, sőt, a snidling hagymáiban is.
A retek és a sárgarépa is mindig kukacos lesz. Most a répa is háló alatt van, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.
Jön egy kis felfrissülés a napokban. Kérdésem, el kell-e már vetni az őszi retket és a japán retket? Tavaly a hőség miatt elég soká vetettem, szeretném tudni mikor van itt a legjobb ideje.
Felszedtem a salotta hagymát, csak még tisztítani kell. Én hagyma ültwetéskor figyelembe veszem, hogy máshova kerüljön mint előző évben volt. Nagyon kevés zöldhagymán szoktam látni hagymalégy károsítást, a salottát még nem vizsgáltam meg.
2 féle salottám van. A kerek fajta dughagymáját vettem webáruházból, a hoszúkásat Marika küldte nagy meglepetésemre. Sok lett mindkét fajtából. A kerek nagyobb szemű. Kíváncsi leszek, melyik lesz eltarthatóbb. Vajon megfelel-e a salottának a 8-10 fokos kamra?
Kis dobozba 3-3 centi virágföld, letapogatom, rárakom 2 cm távolságokban a magokat. Pici földdel takarom. 2 lombleveles állapotában palántáltam ki egy rónába. Kb. 10 cm távolságra egymástól. Első nap kicsit fonnyadtak, aztán elevenek és kezdenek nőni.
Az utolsó menetet helybe vetettem, mert ott nem kell pluszban öntözni, más miatt mindig nedves a föld. 1 hétre keltek ki, most sziklevelesek.
Lehet, hogy egyszer még megpróbálom rovarháló alatt. Régebben többfélém is volt, mind rettentő érzékeny volt a hagymalégyre, alig tudtam épeket fölszedni. Annak egy részét el kellett tenni ültetésre, sokszor csak annyi termett, amennyit következő évben el is ültettem. Ez így nem érte meg.
Még nem szedtem ki a vöröshagymát, de úgy néz ki, bevált a háló. Úgy ránézésre megvan az összes hagyma. Tavaly nagyjából a 2/3-a tönkrement, és amit felszedtem, az se volt mind hibátlan. Kíváncsi vagyok, végül milyen lesz a termés. Még kicsit várok a kiszedéssel, kezd dőlni, de még mind teljesen zöld. Nyilván picit árnyékol, és gyomosabb is a szokásosnál, majd kiderül, ez mit eredményez.
Egy baja biztosan van annak a hálónak, nem elég erős. Vigyázni kell, hogy nehogy nekidörgölődjön pl. a vödör füle, a kapáról meg ne is beszélünk... Eddig a két fölrakott hálón 3 szakadás van. Az UV-állósága majd kiderül.
Tegnap megettük az első sárgadinnyét. Finom édes volt, csak kicsit kemény a húsa. Ez még abból a magból volt amit Tintus vett régebben. Van még rajta 2 dinnye. 2 szemet hagytam idénre, egyiket addig emelgette a vakond hogy nem tudott rendesen legyökerezni sosem újra. A többi Carentais fajta. Tövenként 2-3 dinnye kötött, és van már szép nagy is, csak éretlen. :)
Helybe szoktam vetni, s ha sűrűn kelt, akkor palántázok. Két-három levéllel, de van hogy többel is. Palántázás után a levelek elfekszenek, de a "szívétől" újra fakad. Tapasztalatom szerint jól bírja a palántázást.
Salotta hagymám még mindig van, használható. Valószínű, időjárásfüggő is, hogy mekkorára nő. Az utóbbi években ősszel duggattam, mikor a fokhagymát. Tavasszal korán van, s általában nagyobbra nő, mintha tavasszal tenném a földbe. Igaz, hoz egy magszárat, de az nem zavaró. Letöröm, a hagyma semmit sem veszít az értékéből. Használatkor egy mozdulattal eltávolítható.
Még éppen időben kiástam a fokhagymákat, mert megjött az eső.
Valakik írták, hogy a céklát palántaként vetették aztán kihelyezték. Erről szeretnék többet tudni. Mennyi idő alatt kelt ki, mekkora volt mikor kiültette kb hány centi, megviselte -e a kiültetés megeredt-e stb. köszi.
Volt Globo hagymám, nagy, édes, vastag húsú, az hamar romlik, talán februárig állt el aránylag normálisan. Főzni Stuttgartit szoktam ültetni, annak egy része el szokott állni az újig. Addigra sok tönkremegy, de nem mind. Ez is elég húsos, aránylag édes fajta, lehet, hogy egy szárazabb, vékonyabb húsú fajta még jobban eláll.
A salottahagymából nekem az ágyásban mindig sok tönkrement, ezért leszoktam róla. De az a kevés, ami nem, nagyon sokáig elállt, tovább, mint a többi hagymánk, a következőig biztosan.
:) hogy fokozzam. Az asszony bébicsőszködik egy darabig, így én főzök magamra ami rántottahegyeket jelent... pucoltam a hagymát és megállapítottam hogy ez bizony még a tavalyi kerti "koszosból" van. (A boltit nem tudom hogyan tudják olyan tisztára hozni.)
Lehet természetesen, hogy az eltarthatóság fajta kérdése is.
Hagyhatod így a rekeszekben, szellős helyen. Ne tedd a tűző napra. Időnként forgasd, hogy szellős legyen. Amikor a szára megszaradt, akkor tisztogasd meg, kicsit még tartsd szellős helyen aztán mehet a végleges helyére
Én tapasztalatom a hagymával: hűvös helyre felakasztva összekötve, eláll pár hónapot,utána tönkremegy. Ezért ami 2 hónapon belül elfogy, azt spajzba tesszük, a többit osszevagjuk karikara és kockára, így fagyasztjuk, es ugyanolyan kivéve, mint a friss. Lilahagyma rantottaba tökéletes, vörös pedig porkoltnek, egész évben.
Én még nem szedtem fel, most kezd eldőlni. Ha esik is, nem lesz tartós, lesz még utánna száraz idő.
De ha már kinn van, száraz szellős helyen, elterítve tartanám míg beszárad a szár. Közben néha megforgatoml. Ilyenkor az esetleges puhulásnak indulót mielőbb elhasználjuk.
Én gyerekkoromban falun mindenkinél azt láttam, hogy a felszedett hagymát szárával együtt árnyékos helyen pihentették, "szárították" Nem tették napra, hogy ne hirtelen száradjon, ne zöldüljön a hagymafej, mert azt mondták, hogy a nap hatására vastagon bezöldül a külső rétege. s lehullik a vékony hagymahéj. Kb 3 hét pihentetés után tisztították le a hulló száraktól, s tették a levegős helyére. Télen, ha véletlenül egy része megfagyott, hagyták ugyanazon a helyen, mozgatás nélkül kiengedni, s nem lett baja.
Szerintem már nem kell napoztatni. Elég, ha a nagyja föld lepotyog róla, annyira száraz. A héja ránézésre már eléggé fejlett, baja nem igazán lehet. Nem eladásra lesz (szép, tiszta és föld- és héjmentes, ect), hanem fogyasztásra. Vagy csokronként összekötözöd, vagy letéped||vágod a a szárát és jó lesz az úgy. Ha télen megfagy, az sem baj, de akkor viszont nem szabad buzerálni, mert utána valóban könnyen rohad.
Én a vegyes érettségű fölszedett hagymát így lazán rakva, rekeszben a melléképületben szoktam tovább szárítani, míg az összes levél el nem szárad. Én nem napon szoktam, de nem is próbáltam úgy, lehet, hogy jó.
A fóliából a paprikaültetés miatt kiszedett emeletes hagymából nevelt újhagymát a kert árnyékos részén lévő, darálásból kimaradt farakás tetejére terítettem száradni. Ott alulról is szellőzik. Ezek még növésben lévő, teljesen zöld hagymák voltak. Mostanra elég szépen befejesedtek, a száruk nagyjából elszáradt. Nyilván nem olyan, mintha hagytam volna nőni, de egy darabig lehet tárolni, meg lehet enni, vagy újra el lehet ültetni. Nem veszett kárba.
Frissen szétterítve:
Mostanában nem készült kép. Amelyik a kiszedéskor nem hozott még magszárat, az már elszáradt, amelyik hozott, annál az még zöld.
Na akkor még egyszer : Az asszony felszokta kötözni füzérbe oké de a fénykép szerinti állapotba ehhez még a napon kell szárogatni? És meddig, És kiteritsem vagy száradhat a ládába is a napon? Tehetem a tűző napra betonra még száradni vagy az árt neki? Ezekre kérném a véleményeket.
A hagymákat meg kell kóstolni, az dönti el, mire való inkább. Ha csípős, lehet vele főzni, ha nem, akkor inkább "asztali" hagymának, meg salátákba. A körülményeken sok múlik; volt, hogy a lila hagymám is volt olyan agresszív, mint a hagyomáyos vörös.
A kérdés az, hogy miféleképen tudod tárolni a hagymákat? Mert el lehet rakni úgy is, hogy mindnek levágod vagy leszakítod a szárát a nyakánál, és raschelzsákba tárolod télire, vagy ha hidegpadlásotok van, akkor oda felteríted és kész. Nálunk van külön hely neki, úgyhogy szedés után köbö tízesével összekötözöm a száránál fogva és fellógatom a bódéba, mindig annyit viszek be, amennyi pont kell (így van vele a legkevesebb munka :D).
A krumplit szellős, hűvös és sötét helyen érdemes tárolni. Mondjuk ilyen ládákban, vagy jól szellőző zsákokban.
Sok mindenhez nem értek , többek között a hagymához sem. Kiszedtem mert esős időt mondanak , jelenleg viszonylag szellősen ezekben a ládákban van. most beraktam a garázsba. Mi a teendő? Maradhat a ládában csak rakjam ki a napra holnaptól de meddig és nem árt-e neki a tűző nap?
Nekiálltam kiszedni a burgonyát , hát azzal nagyon meg vagyok elégedve 4 5 méteres sorom van soronként 20 diónyi gumó lett vetve és ezzel az egy sorral majdnem tele a 20 kilós rekesz , kiszámoltam 300 forintjával ez jó 21 ezer forintot ér. Összesen egy db volt hibás, egy darab krumplibogarat sem láttam az idén ez megint csoda volt.
Holnap kiszedem a maradék 3 sort mert gondolom nem jó ha rájön az eső ?! Érdekes, hogy a fehér hagyma szebb mint a vörös. Fehér hagymám még nem volt, ezt mire szoktátok használni??
.
A vörös hagyma : STURON A FEHÉR: SNOWBALL A burgonya : meg kell nézzem.
Köszönöm. Korábban már kipróbáltam a dunsztos verziót. Most megpróbálnám az automatást. A kanál az evő- vagy teás? Felhasználáskor leöntöd a befőző levet, vagy felhasználod? Bocs a sok kérdésért, de szeretném, ha sikerülne.
Sajnos attól tartok itt is ez a helyzet; ma konkrétan találkoztam visszaesökkel. Meg kellene jelölni a házukat.
Ez a megevés tényleg jó ötlet lenne, de itt egyedül még rendes ételt készíteni sincs kedvem. Különben is úgy hullik a sárgabarack, hogy állandóan sárgabarackkrémlevest eszek.
Már nagyanyáim is tettek el, sokáig én is azt a módszert követtem. Blansírozás sós kicsit ecetes vízben majd üvegezés, felönteni friss vízzel, üvegenként 1 kiskanál ecet meg só, majd nagyfazékban fél óra dunsztolás, abban hűl ki. Nem teszek tartósítót (ebbe se).
De mostmár lusta vagyok. Nyersen üvegbe rakom, víz, kanál só és ecet, 2 óra 100 fokos dunsztolás befőzőgépben. Nem fő szét, nagyon jó az állaga. Eláll, épp most vettem számba a készletet, van 2018-as is. Ennek a módszernek egyetlen hátránya, hogy kevesebb fér egy üvegbe.
Kenyér vagy krumpli nekem mindegy. Anélkül is jó lenne, csak szerintem is tovább tart. Most szárított kovásszal tettem fel. De nekem csak akkor kell kell 3 nap ha hűvösebb az idő, 2 pont elég szokott lenni. A mostanit tegnap este tettem fel (forralom a vizet, kihűtöm kicsit, a sót kimérem a fermentálási alap 2,5 deka /literre mert a kanalak nem egyformák, kapor, fokhagyma) , kísérleti jelleggel most szárított kovász került bele. Szóval én úgy látom, hogy holnap reggelre pont jó lesz. Ami elméletben 3 nap, de gyakorlatilag csak másfél.
3 napra elkészül, előbb nem volt kész régen az sem amire kenyeret tettem. Az annyival volt rosszabb hogy a sok kenyér törmeléktől szűrni kellett a lét. A mostanit nem szűröm. Az ubit kisebb üvegekbe rakom, a léből kiveszem a kaprot, a lét elosztom a kis üvegeken. Ha pici kaporszálat látok benne, kiveszem. De ha hagynám, attól se romolna meg.
Az uborkát mindíg helyre vetem, idén is így volt, de nem kelt ki. Még kétszer tettem magot, aztán mind előbújt. Sok palántát elajándékoztam még így is sűrű maradt.
Kezdenek teremni, viszont találtam két poloskát is... jó lesz figyelnem!
Visszatérve az uborkára, idén úgy tűnik nem lesz nálam nagy uborkaelrakás. Ugyanakkora területen van mint eddig, ez nekem bőven sok szokott lenni. De most alig van termés. Nem kaptam a megszokott fajtákat, illetve a Joker és a Zita hiába frissen vásárolt volt, botrányosan gyengén kelt. Mindkettőből 1 tő van, azokat tudom is, hogy hol vannak. A többi vegyesen van, de mivel legalább ötször kellett a csigák miatt palántázni (vetettem is, de abból semmi se maradt meg) így elvesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda. Pedig jó lenne tudni, hogy a 3 fajtából melyik a jó, mert van egy tő ami normálisan hozza az uborkákat. Levina, Charlotte és Tétényi volt még. Ezekből van egy ami nem szert uborkahálóra menni, mindenáron a földön akar futni.
Ha lenne helyem még vetnék uborkát, mert azóta kaptam a kedvenc fajtámból (Restina) magot, a Lidl árulta.
Zöldbabom se lesz sok, fél sorocska maradt meg a második vetésből, meg van pár tő futóbab. De abból van maradva sok befőttem úgyhogy nem bánom, frissen enni ennyi is elég.
Nem kell bele tartósító (én sose taszek semmibe), csak hőkezelni kell kb 80 fokon vagy 20 percig. De lehet csinálni hagyományos vizes uborkát ami aztán mindenféle tartósítás, hőkezelés nélkül eláll. Az ugyanolyan elvek alapján készül mint a kovászos, fermentálva. Pár nap érés után lezárva kész is.
Tavaly nem hőkezeltem a kovászos fölösleget csak szépen bentfelejtettem a hűtőben. Pár hónapig biztos hogy jó volt.
Így, így. Az egyik web-ismerős szokott gombapaprikát is emigyen feldolgozva, véleménye szerint finomabb, mint az ecetes verzió. Ezt még nem próbáltam. De hónapos retek+vöröshagyma, az nyami.
A volt kolléganő szokott elrakni télire kovászosuborkát, átszűri a levét, rak bele tartósítószert, oszt' ennyi. Nála még februárban-márciusban is finom ropogós....
"Érdekelne hogyha nem teszel rá semmit hogy oldod meg."
Szó szerint értsd. Nem teszek rá semmit. Üveg aljára kapor, arra az ubi, felöntöm sós vízzel, rá a kistányér. Fotón is látszik, így van. Ha nincs túl meleg napra teszem, ha van akkor árnyékba. Lényeg hogy csak langyos legyen az üveg oldala mert ha felforrósodik, megpuhul az ubi. Ha szép lassan fermentálódik finom ropogós marad.
Én nem látom értelmét télire eltenni tartósítóval. Persze akinek csak az íz számít azt megértem. Egyrészt én borkénen kívül nem tartósítok mással, azt meg nem olvastam sehol hogy kovászos ubira is használják, másrészt ha felforralom a levét úgy öntöm vissza, megölöm benne az életet. Akkor meg már nem kell. Téli savanyúságnak rakok el hőkezelés nélkül egy kevés savanyúságot, abba pontosan kimérve a legkisebb szükséges mennyiségű borként.
A levegőből került bele elég baci, csak egy kissé később lesz kész, meg később is fog megpunnyadni, ha véletlenül nem győz rá a család. Mi még a napra sem rakjuk ki, mert felesleges.
Azt hiszem, a francia pár napig éhezteti, hogy kitisztuljon az emésztőrendszere. Egy ismerősöm nagyon szereti, azt mondja, elég időigényes az elkészítése, ezért mostanában nem evett.
De tulajdonképpen ésszerű megoldásnak tűnik az elfogyasztásuk.
szerintetek, hogy a csigákat rendszerint csak átdobom a házunkkal szembeni murvás úton a túloldalon levö kiszikkadt, tarlós rétre. Ez sokszor nem sikerül, leesnek és összetörik a házuk. Ha sokan vannak, néha veszem a fáradságot, dobozba gyüjtöm és átviszem a rét túösó felére. Nem tudom, mennyi lehet a cselekvési rádiuszuk, de az a gyanum, hogy visszajárnak. Aggasztóan sokan vannak.
Judit, Tintus, ti mikor vetitek a dinnyét, uborkát, meg mindent, hogy már ekkora? Én igyekszem mindent nagyon korán vetni és ki is ültetni, de nálam még csak 1 dinnye van; most kb. 5 cm átméröjü.
Idén is ápr elején kiültettem mindent, amikor még mindenki csak szörnyülködött és jósolták, hogy tönkre fog menni. A paradicsomok olyan aprók voltak, hogy nem sok reményük volt a túlélésre, de muszáj volt, mert. mát. 1.-én haza kellett mennem. Mostanra szép nagy erös növények, de érett termés még egyiken sincs.
Nálunk tavasszal. nyár elején sok esett, de másfél hónapja összesen nem volt 6mm. Mára is 8mm-t ítr az időkép, de sehol semmi. Minden ki van száradva, amit nem locsolunk. Persze csatornadíjas vezetékvízzel locsolunk már 4 hete. Elkeserítő!
Én általában az időképet figyelem, az esetek többségében jobban megmondható belőle, mikor ér egy-egy esőfront hozzánk, mint az időjárásjelentésből.
Már többször megleptem a nejemet, mikor meglehetős pontossággal megjósoltam, mikor fog nálunk esni az eső.
A radarképen jó látszik, hol tart pillanatnyilag az esőfront az országban, a sebessége és iránya is megbecsülhető.
De most egyáltalán nem működött a dolog.
Mielőtt leszakadt az ég, az látszott, hogy az összes létező vihargóc nagy sebességgel távolodik tőlünk, felénk pedig egyetlen sem tart, tiszta a terep.
Fél órán belül olyan felhőszakadás volt, amilyent régen láttam.
Aztán visszanéztem az időképet, és jól látszott, hogy a zivatargócok szinte a semmiből pattantak ki, a felhőtlen térségben egyszer csak megjelentek kis pontok, amelyek viharos gyorsasággal növekedtek erős zivatargócokká.
A gomolyfelhő egyszer csak beindul, a kritikus légköri paraméterek meg nem látszanak a térképeken...
Nálunk biztos, hogy nem volt májusban sem. Másfelé lehet.
Gyerekkori emlékeimben szerepel olyan, hogy 4-5 napig megszakítás nélkül esett. Változó intenzitással, de a szemetelést meghaladóan. Igaz, ez főként október, november hónapokban. De másfél nap szélességű sávok júniusban is voltak.
Normális áztató eső évtizedek óta nem volt, különösen nyáron. A zápor- és zivatargócokról pedig a meteorológusok sem tudják, hogy konkrétan merre fognak megjelenni.
Nem tudom másnál is előfordul-e, de én nagyon megszivtam tegnap. Azt irta este minden időjárás oldal, hogy egész ejjel es ma is esni fog az eso. Igy nem locsoltam, ami ugye homokon nagyon necces. Reggel kimentem, csont szaraz volt mindeny mar most kanikula van megint, es felho sehol egy darab sem. Teljesen megbízhatatlan lett az elorejelzes, 1 oraval elore sem tudják megmondani egyaltalan, en ezt tapasztalom.
Pentek este pl a valos idejut neztem, 20 fokot irt hogy annyi van, mikozben 33 fok volt kint este 8kor ..
Az én kertem sajnos egy csepp esőt sem kapott, de igyekszem életben tartani amit lehet.
Alakul a dinnye, eddig összesen 27 db-ot látok, a nagyja ilyen:
Kovászos ubit (nincs semmi a tetején) már sokat csináltam, ezt most öreg cica vigyázza:
A paradicsomból már naponta veszek le néhány szemet.
Keserű uborkából ezen kívül látok már 5 picit is, és egyre több a Luffa Operculata. A szőrös parika is halad, ez ki van ültetve. A vödrös sokkal szebb, de azt az árnyékoló alatt most nem tudom lefotózni. Ha érik jobban, felteszem egy asztalra és alulnézetből mutatom mert úgy látszanak a paprikái. :)
Céklából a 4. vetés most kél, ezt nem dobozba, hanem ki a kertbe vetettem. Zöldbabot már kétszer szedtem meg és még mindig sokat nevel, viszont lassan elszárad a kaprom amit nagyon szeretek vele főzni. A másodvetés nem kelt ki, az utóbbi most keleget.
Ez meg a csípős paprika amit készültem felszedni, de elkezdett újból sok virágot hozni. Megvárom mivé alakul. :)
A 'grumblit' nyugodtan felszedheted. A hagymánál nem látszik minden, de ha már kétharmada megfeküdt, akkor azokat is fel lehet szedni. Ha eléggé tápanyagdús a föld, akkor nem kötelező bántani azt a dinnyét...
Igen, ha túl sokáig áztatod akkor vizenyős lesz a mag tehát 3-4 nap után már nézni kell s ha van egy mm fehér csíra már menjen a morzsalékos nem túl nedves földbe.
Szeretnék jövőre szerezni ebből, esetleg szólsz, ha aktuális lesz már úgy értem ha Magadnak is kérsz. Nem Tőled várom majd én rendelek csak az időpontot nem tudom, hogy mikor lehet.
regenerálódik a jég vert dinnye.egy részen az újravetett uborka és a jég vertcukkinipár nap és ehetek cukkini főzeléket vagy cukkini-mákos rétest !!!a hagyma már kiszedhető vagy várjak még, nagyon jó volt, hogy már az elején vastagon mulcsoztam azóta hozzá se kellett nyúlni. És a burgonya gondolom már ki kell szedni. Ennek a helyére megy a cékla. A kápiák kezdenek szinesedniEgy tő sárgadinnye 3 ágon. Van 3 fő szál azon a hónaljhajtásokon megjelenik a termés akkor a termés után elcsípem tovább onnan nem ágazódhat. Felfelé még mehet mert kellenek a levelek.
Ha biztosra akarsz menni akkor van olyan szer hogy Zöldítő komplex. Ezzel lomb trágyázd de jövőre az első tünetek megjelenésekor kezd el akkor nem jut idáig a fa mert ilyen levelekkel a termést sem tudja rendesen beérlelni és idén nem tudnak rendesen berakódni, képződni a jövő évi termés kezdemények.
Ma leszedtem az elsö két paprikát. Még sose volt ilyen korán. Dinnyéböl végül 4 helyett csak 2 növényem maradt meg, de az egyiken már van egy dinnye. kb.2-3 cm-es.
Hanem a cukkinit vagy ötször elvetettem; két növényt szerettem volna, de végül csak egy lett. (Valamikor mintha mondtad volna, hogy nem lett volna szabad beáztatni. Csírázás helyett ilyen pép lett a belsejében. Elhatároztam, hogy ezentúl mindent csak csíráztatás után vetek el, mert nem akarok a végtelenségig várni az üres poharakra, hogy hátha még kinö belöle valami.) Óriási, egészséges növény, de mihelyt keletkezik rajta egy cukkini, megfonnyad, lekonyul.
A petrezselyem ládába vetése viszont nem sikerült. Nagyon sekélyre vetettem, hamar kikelt, de mind eldölt és elpusztult. Nem voltak betegek; nem palántadölést kaptak, egyszerüen csak nem tudták megvetni a lábukat. Most tehát 0 petrezselymem van. Hosszú évek óta nem sikerül.
Nálunk szerencsére idén elöször sok sárgabarack terem a fiatal fán. Majdnem teljesen sikerült megelöznöm a virágmoniliát is. De most kezd érni, és ahányszor kimegyek, találok alatta 2-3 szemet; így hamar el fog fogyni. A tetején már érik, de alul még teljesen zöldek, és némelyiknek valami eddig ismeretlen ragyásság van a börén. De az igazi baj az, hogy ahányszor odamegyek hozzá, poloskákat látok rajta. Még nem tömegesen, csak 2-3 darabot, de amit megszúrnak, másnapra megbarnul és leesik. Mi legyen vele?
Megmondom őszintén a bejegyzésem után nem hagyott a lelkiismeret és csak úgy gatyába kiosontam megnézni mennyire igaz amit írtam.... A tárgyak helyzete rendben de a nap járását 10 és 18 óra között nem befolyásolja. 14 órakor az árnyékban 30 fok volt s fóliában kerek 32 , a tűző napon 36 körül. A gyümölcsök kivételével a jégverte részek kezdenek életre térni.
Igen, tavasszal a Nödiktől lehetett igényelni, Elefántfokhagyma néven, valami tájfajta. Én csak eldugdostam, öntözésen kívül más gondozást nem kapott, gőzöm róla, mekkora lesz. De dughagymának tényleg óriásiak voltak. Úgy emlékszem, 10 db volt egy adagban.
Poloskainvázió volt a héten már, két napja permeteztem ellenük. Majd jövő hétre kiderül a hatása. De amitől agyérgörcs elkapott, kimentem ma reggel paprikát kötözni végre, és minden fekete. A karalábé, a paprikák, a brokkolik, az összes káposztaféle, bent a sátorban és kint is a szabadban. Gyorsan utánagörgettem, elvileg földibolha, milliárdos mennyiségben. Úgyhogy paprika kötözés szintén befejezetlen maradt, irány azonnal permetezni.
Végre sikerült szereznem lombtrágyát is biot, mondom azzal megfújom, hogy kapjon némi tápanyagot szerencsétlen növény... esélyem sincs, minden nap mást kell fújni... Egy nap nem kapcsoltam, és a káposzták levelei olyan, mint a szita. Lehet felrakom ősszel szúnyoghálónak :)
A fólia 9 méter és kelet-nyugat tájolású. Keleten a lenyított ajtó végén nagy cseresznyefa van a váztól 6 méterre az a felkelő és 11 óráig mozgó napot valamennyire árnyékolja, délen végig 1 méterrel előtte szőlőkordon van, nyugatra fordulva meg késő délután az 5*5 méteres garázs oldala árnyékolja valamicskét. De tényleg délután kettőkor tegnap 34 fok volt benne. Jó helyre kell felépíteni :))))
Ne izgasd ezen magad. Egy kinti macska rengeteg helyen talál vizet. Egyébként a konzervet nem szabad túlvizezni, csak egy picit adtam mindig hozzá. Próbálhatod fokozatosan növelni a vízmennyiséget, de túlzásba nem szabad vinni.
Szerintem észreveszed, ha infúzióra szorul. De nem hinném, hogy az az életrevaló macska eljut odáig.
Nekem a NÖDIK-nél sikerült idén lecsapni rá, mert elég kapós volt. Még nem szedtem fel, sőt egy ideje nem is néztem, mert jól körbenőtte az újzélandi spenót.
Most, hogy mozgásszervi okokból stratégiát kellett váltani, csak a szükséges dolgokat csinálom, a takarás megvan, a nagyon kilógó vagy útban lévő gazokat kihúzom és rádobálom a takarásra, amit muszáj, felkötök, de ha bírnám is jobban, a tűző nappal kell versenyre kelni. Szóval, életbe léptek nálunk a farkastörvények: ami túléli, az jól járt. Meglepő módon azt látom eddig, hogy a növényeim sokkal szebbek, mint amikor állandóan pátyolgatva voltak.
A száraz ételt összekevertem tejföllel; nem ette meg. A vizeset vízzel; kiette belöle az ételt, a zavaros víz meg az edény alján maradt. Az a baj, hogy egyáltalán nem tudom kontrollálni, hogy valahol bármiféle vizet fogyaszt-e. Ha a kertben valahol megnyitom, menekül elöle. ...és egész biztos még abban sem vagyok, hogy észreveszem, ha infuzióra szorul.
Jött még egy adag. Ebbe már kevesebb jég volt, de cserébe azok kissé nagyobbak voltak, mint a dió. Amennyi eső hirtelen lezúdult, ismét hálával gondoltam arra, hogy nincs pincénk... Ma még kimegyek a kertbe, s eldöntöm azt, hogy azt a kettő(!) kajszit éretten, vagy féléretten fogjuk-e megenni. :(
Akkor lehet, hogy csak nem érzem a különbséget a fokhagymához képest. Főleg ophioscorodon fajtáim vannak (mert jobban mutat), nekem nem tűnnek rosszabbnak, mint a fonható szárúak.
A császárkorona bűzéből sem érzek semmit az elefántfokhagymán.
Szántottam a netet, de van, ahol pórénak írják, van, ahol Micsurin egyik diadalának a póré és a fokhagyma között. Melyiket higgyem? A szaga szerint akár császárkorona is lehetett volna a felmenői között. Amúgy én nagyon kényes vagyok a fokhagyma aromájára, az ophioscorodont se tenném pl. pirítósra. Pedig az ősziek közül leginkább az terem meg itt. A valódi fokhagymák rendszerint tönkremennek; csenevész, girbegurba lesz a levelük, a gerezdek kicsik és rothadósak.
Zöld levele már nincs, ilyenkor az eső többet ártott volna, mint a felszedés. Mondjuk amennyi esni mert, annyi nem ártott volna. De ahogy elnézem a másfelé potyogott jégszemeket, lehet, hogy nem lettem volna boldog akkor sem, ha erősebb góc húz fölénk.
Elvileg ugyanaz a faj, mint a póré. Ki akartam próbálni, nem porozza-e be a póréhagyma (szép virága van, de nem hoz magot), de később nyílt, mint a póré. Azért még figyelem, nem lesz-e egy-két virágból termés, volt a pórén néhány megkésett virág.
Én anyóstól kaptam. A mai napig nem tudom, hogy félig póré, vagy tán egészen az. Ami biztos, hogy nem fokhagymaízű. Olyan ételekbe teszem, amikbe egyébként mindkét féle hagymát szoktam (pl. zöldbableves).
Na, megoldódott a karósbabok problémája is. Esett valami nagyszemű fehér eső is. Csutka maradt az egészből. A paradicsom is úgy néz ki, mint ha az egér megrágta volna. :/
Több helyre érdemes kitenni nagy felületű edényeket, akkor talán belekóstol ebbe-abba időnként.
Azért a legtöbb macskának van annyi esze, hogy nem szorul infúzióra. A veséjüknek viszont nem jó, ha keveset isznak. A vizezett konzerv, amit Judit javasolt, az jó ötlet, VHO-nál mi is alkalmaztuk.
Most már enyhülni fog a hőség, talán némi csapadék is lesz, amiből összegyűlik itt-ott egy kis víz, ami sokkal finomabb lehet, mint amit a gazda felkínál.
Nekem szeret inni a macskám, inkább amiatt aggódtam, hogy túl sokat iszik, vetettünk is vért. Szerencsére mindent rendben találtak. A két új kicsi (majd lesz róluk szó a Matskák2-ben) is gyakran iszogat.
A pocsolyavíz, meg a cserépalátétekben álló koszos víz is nagyon finom tud lenni. Macskája válogatja, melyik mit szeret, egy régi macskám, Medve a folyóvizet szerette, ha meghallotta, hogy eresztem a csapot, rohant oda. Télen flakonból öntöttem neki tálba, megtanult üvegből inni. VHO-t nem érdekelte a folyó víz.
Nálunk csak paprika van a fóliában, annak nem okoz gondot a nagy meleg, az üvegházban a kígyóuborka is köt, ketten már nem is győzzük enni.