Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Úgy gondolom egy darab sem érkezett hozzánk GARANT autóbuszból mert akkor már biztosan szerepelt volna itt a fórumon is/és vagy láttunk volna fotót akár a Fortepan képgyűjteményben is.
Helyszínelő bakfis koromban a rendőrségi pihenőben (Francia út) heherésztek a rendőrök két helyszínelés között azon, hogy volt két cég, a Volánbusz Érdi üzemegysége és az ÉPFU Váci üzemegysége, ahol rekord magas volt a gyorshajtáson kapott gkv-k száma.
Érden volt kb. 40-50 db Skoda busz, Vácon volt kb. 40-50 db MAZ nyerges ami cementszállító félpótkocsit vontatott.
Az érdi Skoda buszt vezető buszvezetők összeszedtek kb. 70-100 traffipax fotót jelentős gyorshajtásért.
A váci MAZ sofőrök (lakott területen) összeszedtek kb. 70-100 db traffipax fotót jelentős gyorshajtásért.
Mindkét csoport fizetett.
Mérsékelten fizetett.
Jogsit elvenni nem volt szabad mert a hatalmas munkaerőhiány miatt akkor másnaptól ki vezeti az Érd-Budapest buszokat, vagy ki vezeti Vácról a DCM-ből Budapestre a MAZ-kat ?
Ok, pontosítsunk: jön majd egyfajta FE-Schrift. Mert attól ez még az lesz, ha nem is maga "a" hivatalos FE-Schrift.
Szerintem szebb, legalábbis én csinosabbnak tartom a groteszk-betűtípusokat. Másrészt logikus a változtatás (a jogdíjfizetés elkerülésétől eltekintve), mert ha nem akarják a táblagyártást decentralizálni, akkor saját betűtípus kell, mert az FE-Schrift présformái szabadon vásárolhatóak, géppel együtt. Pl. az Árkádban szabályos német rendszámtáblát tudnak gyártani (nopersze az érvényesítő plakett nélkül).
Nem csúnyák a magyar felirati szabványbetűk. Az MSZ 12013:1979 klassz, a régi BKV arculati betűtípus meg kifejezetten elegáns volt.
Az emlékek, hmm! 1977. decemberében felborult egy Skoda MT4-es kocsink. Levontatva, helyreállítva, Szombathelyen. 1978. decembere, ugyanazzal a gépkocsivezetővel ismét felborult a kocsi. Levontatva, helyreállítva. 1980. tavasza, a Skoda motorja beállt, vontatás Szombathelyre. Útközben a 8-as úton, a litéri elágazásnál, nem adtak elsőbbséget a vontatónak, (Stop táblánál megállás nélkül felhajtott elé egy ZIL.), az ütközés elkerülésére a Rába vezetője satuféket nyomott. A vonórúd kifordult, és a Skoda a Rába sarkába csapódott, a bal eleje, szélvédője is kitörött. Helyszínelés után, késve ért az AFIT-hoz. Kijött az átvevő, meglátta a kocsit, és azt kérdezte: mondják maguk, egyszersem tudják egyben, idehozni ezt a Skodát?
Igen. Nem kaptam választ. Ez a két szám eléggé közeli egymáshoz, meg külalakra is nagyon egyformák. Valahol biztosan van rendszám-táblázat az 1945 előtt katonai járművekről. Hátha beleakadok valakibe, aki hozzáfér.
Szerintem nem jön. Inkább az osztrák rendszámok betűtípusára fog hasonlítani a magyar rendszám. Ez is valamilyen egyedileg kendácsolt betűtípus lesz, mint a magyar jelzőtáblák betűi.
Szombathely XII sz. AFIT ahol a SKODA 706 sorozat felújításai voltak. Valamikor a hetvenes évek elején talán 1972-ben cibáltak le apámék szombaton billencseket Szombathelyre. Gondolom megvolt a fix komplett felújítás ára,mert a Skodák abszolút kopaszon lettek levontatva. pl: Szélvédők nélkül,minden ami érték leszerelve,gyakorlatilag az alváz,a fődarabok,a fülke és a plató ment az AFIT-hoz. Ez most ennek a fotónak a láttán jutott eszembe. /Bár a képeken levő SKODA-k nincsenek így lerabolva./ Fortepan fotó lehet?
Érdekes, hogy a legtávolabb álló - tippem szerint Csepel B 130 -rendszáma olvasható a legjobban. (UC 550) A másik kettőben bizonytalan vagyok. SC 243? és HG 370?
Akkor, 1987 telén egyik feladatunk a sok közül az volt, hogy küldjek ki 10-12 sorkatonát, 10-12 seprűvel meg egy bikával a Markó utcába egy összkerékhajtásos teherautóval.
Volt ugyan kb. 140 Csepel-344-es de azokon már évek óta nem kapcsolt senki összkerékhajtást.
Ezért egy ZIK-131-t küldtem ki.
A 10-12 sorkatona ezeket a képen lévő mentőautókat söpörte le, ásta ki, és 2 mentős gépkocsivezetővel együtt, egyenként mindet beindította és járatta egy órán át.
Párszor láttam ilyet. Ma is jött szembe egy Veszprémnél a 82-esen, feltűnt, de a kocsit nem jegyeztem meg, valami kisebb, sötét színű, talán Toyota Yaris volt. Az biztos, hogy OOO- kezdetű, 2004 június utáni motorkerékpár formátumú rendszám volt rajta elöl.
Hát nem. Tessék végigolvasni a 326/2011. (XII. 23.) Korm. r.-et. Ha már valaki ebben a témában nyilatkozik (mint a Totalcaros fickó) akkor meg kellene tudni különböztetni a sorozatban előállított (általános) állandó rendszámtáblákat (R. 53. § (5)) és az ideiglenes rendszámtáblákat (63. § és 14. melléklet). Az 53. § (5) szerinti rendszámtáblák V és Z sorozata még nem került kiadásra.
Idézet a cikkből: "a Z az exportra kerülő járművek számára van fenntartva "
Tehát már csak 1 sorozat maradna.
Ugyan nem írja a cikk de a "V" meg a vámeljárás alatt tálló járművekre van fenntartva.
"„V” betűjelű ideiglenes rendszámtábla
A közlekedési igazgatási hatóság az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre adja ki, a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó, külföldi tulajdonú vámelőjegyzésbe vett járműre annak forgalomba helyezésekor."
A Fiat a filmben Kardos nyomozó autója volt. Érdekes, hogy ebben a filmben mindenkinek nyugati autója volt (kivéve a rendőrségi helyszínelő M21-est). A Plymouth-ok feltűnnek más filmekben is, egy fehér példány szerepel "Az oroszlán ugrani készül" c. blődliben, bár fantáziarendszámmal. Mondjuk ebben a filmben Révész még a rendszámokból is viccet csinál, a titkosszolgálat egyik autója a HŰ-HA 0777 (Pug 404), a másik a HEJ-HÓ 01777 (Fiat/Zastava 1300) rendszámot visel.
Így van, nem kell kötelezően rendszámot cserélni. Maradhatnak a jelenlegi "uniós-csillagos" és az aszt megelőző "magyar zászlós" jelzésű rendszámok is:
És itt a hivatalos jogszabály. Az érvényes rendszámformátumokról a 4270. oldal, 5.§.-ban lehet olvasni, valamint az új formátumú rendszámtáblák részletes leírása is megtalálható benne:
Hm. Valahogy úgy gondolná az ember, hogy egy internetes "autós" "szak" "újság" (Totalcar) ügyvezetőjének a magyar nyelv összes betűjét ismernie kell és el is kellene tudni helyezni az ábécé rendjében. Hát ez nem sikerült. Segítek:
U -> motorbiciglik,
V -> üres sorozat
W -> utánfutók és pótkocsik
X- > utánfutók és pótkocsik
Y -> lassú járművek
Z -> üres sorozat
Szóval, a T-t követően még 2× 574425 kiadható rendszám lenne.
Nem. A világtörténelem során másodszor vezetnek be olyan rendszám-rendet Magyarországon, amikoris a régi táblák maradhatnak. Ez igazán figyelemreméltó a százhúsz év alatt bevezetett kilencféle rendszer tükrében.
Érdekes,hogy a hátsó sorban még Gaz 69-esek is állnak,a ponyvából ítélve van raj,meg parancsnoki kivitel is közöttük.Pl azt se tudtam,hogy a Merkurnál ezeket is lehetett kapni.A féltető alatt mintha egy Fiat 850 Coupé eleje sejlene,az is kapható volt,persze az se mindenkinek. A rövidnadrágos viseletből gondolom,hogy nyáron készültek a képek és akkor még az is előfordulhat,hogy az első új autónk is rajta van ,mert apámék 1969 júliusában vették át az 1300-as Polski Fiatunkat ,piros belsővel,kékesszürke színben.CZ 78-05 volt a rendszáma,hogy kevésbé off is legyek. Én nem emlékszem a jeles eseményre,mert egy éves voltam akkortájt. :-)
Emlékeim szerin ha nyugati márkára fizettél be a MERKUR-nál, akkor az általában fél éven belül megjött.
Papíron valóban voltak szakmák számára dedikáltan behozott autók:
- orvosoknak,
- állat orvosoknak,
- színészeknek,
- stb.
de a valóságban az ilyen kontingensekben - hogy-hogy nem? - mindíg csurrant-cseppent az adott szakmán kívülieknek is.
Ahol gyerekként laktam (Bp.XII.ker) ott például a helyi/kerületi gyermek fogorvos asszony (akkor még volt iskola fogászat) szerzett egy db BMW-2002-es típusú autót, amit színészeknek hoztak be.
Egy kis érdekesség 1969-ből - még rendszám nélkül.
Három, jól kinagyítható kép az MTI Fotótárból, amik a csepeli Merkur telepen készültek és szinte a teljes korabeli autó kínálat szerepel rajtuk.
A szokásos Trabant, Wartburg, Skoda, Polski, GAZ, Volga, Moszkvics és Warszawa márkákon kívül áll ott Fiat 500 és 850, Renault R4,R10 és R16,VW Bogár, de van egy Volvo, meg egy kutyacsont Escort is.
Látható néhány komolyabban horpadt szállítási sérült gép, a néhány ponyvázás talán üvegkárt takar és feltűnő, hogy a nyugati márkák különösen mocskosak, ami nagyon hosszú tárolási időt sejtet, pedig ahogy mondani szokták: igény lett vóna rájuk.
Valaki tudja, ezekhez még nehezebb volt még akkoriban is kiutalást szerezni, vagy a magasabb áruk miatt keltek el ilyen sokára? Nekem úgy rémlik, hogy a Bogarakat körzeti orvosok vásárolhatták meg és az tény, hogy a nagyszülői faluban, Jászapátiban a hetvenes években ilyen állt a doki háza előtt.
Ez pl a Veszprém megyei ÁFÉSZ-é volt. 5 éves korában vette meg nekem az adonyi Március 21 MGTSZ gebines üzemeltetésre 1987-ben. Jól le volt már élve akkor. Ez a fotó már a családi barát fényező munkája után készült,akkor is utáltam az igénytelenül kinéző autókat.Ez mondjuk ma sem változott. A 22-es ÁÉV-nél még a 10-12 fős brigádok szállítása ilyen bodegával történt mint ami a platón látható.
Én is úgy látom, ahogy írtad: nem fajtatiszta. Ahogy olvasom az ikerdugattyúsok nagyon nem váltak be, messze nem hozták a másolt Puch-ok előnyeit. Sajnos az alapanyagok és a gyártási tűrések nem ugyanolyanok voltak Grazban mint Csepelen. Nem véletlenül zárult le a gyártás olyan hamar. A megbízhatatlan, szorulós ikerdugattyúsokat gyorsan elkezdték kidobálni és az üzembiztosabb egy hengeresre cserélni a vázakban. Talán egy ilyen "fejlesztett" motor látható a képen.
A '70-es évek végén Sztrakay Jack vette meg Majláth Mihály hagyatékából a háború előtti Harley képviselő balos oldalkocsis motorját. Az is valami NA 00 ?? rendszámmal futott. Próbálok képet keresni!
Erre a tippem Csepel 250. De szerintem nem fajtiszta.
A motort felismerem. A gugliban talált képek alapján viszont az első sárhányó az ikerdugattyúshoz illőnek látszik. Aminek másutt jött ki a kipuffogója a hengerből.
Ez ... hát, a balos oldalkocsiból, meg a külső kuplung karból következtetve mindenképp valami háború előtti.
Az oldalkocsiból ami látszik, a vissza hajtott eliptikus laprugó az amerikai gyártóra utal (Harley, Indan ?) A motor takarásban, de ekkora oldalkocsihoz népszerű boxerek BMW, Züdapp kizárható. A könyökcső is mintha valami nagy V motorhoz tartozna, amerikai gyártóra tippelek.
Hát azért volt annak bukéja mikor nyár estén kiállt a Várfok utcai busz indító bódé elé és középkori egyházi madrigál dalok egyik szólamát énekelte - igen hangosan - az utca népének BKV egyenruhában......................:-)))
Apám kapott egy zsír új AVIA A 31-es tehertaxit 1985-ben a tatai Volánnál,YA-10-55 volt a rendszáma. Aztán mikor abbahagyta a taxizást,visszakerült darabárú szállításhoz a kocsi és kapott egy két tonna teherbírású pótkocsit kísérleti jelleggel. Aztán persze kiderült hogy ugyanazt feladatot meglehet oldani sima hosszúplatós IFA-val. Mikor felszámolták a Volán teherfuvarozó részét akkor egy Autósiskola vette meg a kispótkocsit szintén AVIA után kötötték. Én azon szereztem meg az E kategóriát,mert elkezdett zavarni hogy már két éve van pótkocsim,dolgozom is vele de csak c kategóriám volt hozzá.
Kicsit OFF de mulatságosnak tartottuk, hogy buszvezető volt a 16-n, közben papnak tanult de a Munkásőrség férfi karában énekel......................:-))
ON"
Vannak valódi polihisztorok :)
"A sors (meg a rossz szabályozás) fintora, hogy 5 személyes vegyes használatút valóban nem, teherszállító (VAN) változatot szintén nem, de a 8 személyes személyszállítót igen."
A sors (meg a rossz szabályozás) fintora, hogy 5 személyes vegyes használatút valóban nem, teherszállító (VAN) változatot szintén nem, de a 8 személyes személyszállítót igen.
Nem sokan tartottak ilyet, de pár tucatnyian vettek SKODA 1203-as személyautót maguknak.
1985-1988 között, akkori egyetemi társainkkal többször kölcsönkértük Rumszájttól (mert úgy nézett ki a kb. 35 éves fiatal) egy ilyen kocsit.
OFF
Kicsit OFF de mulatságosnak tartottuk, hogy buszvezető volt a 16-n, közben papnak tanult de a Munkásőrség férfi karában énekel......................:-))
ON
A rendszámát nem tudom.
Most volt a 33 éves osztálytalálkozónk.
Öt év múlva lesz a következő.
Van több fotónk a SKODA-ról mert az egész osztály (14 fő) elment BRNO-ba az őszi műszaki vásárba és kölcsönkértük akkor is.
Az rendben van, de milyen? Úgy vélem, a nagy liberalizáció előtt magánszemély a többi kisfurgonhoz hasonlóan ilyet sem tarthatott üzemben, tehát I, U, Z vagy P nem lehetett.
Állami, vagy társadalmi szervezeteknél nem volt népszerű, A vagy B rendszámmal sem rémlenek, ahogy honvédségi, vagy belügyes sem volt belőlük.
Lemezelt oldalú kisteherautóból néhány szerepel Fortepan képeken, vagy a kamionos képen egy netes cikkben.
Egy képet találtam, ahol tényleg a körablakos szerepel, de a sors, meg a parkoló autó takarja a rendszámát.
Jó találatok ezek, köszönöm, csak az a baj, hogy ezek kivételek, ahol bár a nyolcüléses körablakos a bázis, de nyilvánvalóan teherautóként volt forgalomba helyezve.
Modellre keresek korrekt rendszámot, de nem szeretnék pompakocsit a vitrinembe. :-P
Urak, egy kérdés: tudja valaki, a maga idejében egy ilyen körablakos Skodán milyen rendszám lehetett? Zárt furgonokról találtam képeket FI, meg SI rendszámokkal, de ilyenről nem.
A helyből, meg a sok összevissza álló autóból inkább a blokádra tippelnék, az általad említett "úriemberekkel" általában a Megyeri úton tartották a teadélutánokat.
Nem fogsz egyenes választ kapni mert 1957-1989 között több rendszer is volt.
Én egy kb. 1965-1985 közötti állapotot mondok/írok most le neked mely nem felel meg az 1957-1965 közötti állapotnak se, sem pedig az 1985-1990 közöttinek.
Tehát kb. 1968-tól (Új Gazdasági Mechanizmus) kb. 1985-ig az alábbi módon működött.
Állami szervek, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, egyesületek, stb. nem a MERKUR-on keresztül hanem az AUTOKER-n keresztül rendelték meg személyautóikat.
A fegyveres szervezetek (Néphadsereg, Rendőrség, Határőrség, Büntetésvégrehajtás, Vámőrség, stb.) a saját minisztériumoktól kapták autóikat.
A taxi-k, szintén az AUTOKER-től rendeltek. De ez nem zárta ki azt, hogy az AUTOKER-től megrendelt taxi autót ne a MERKUR-tól vegyék át.
Kezdjük akkor sorban:
1./ Állami szervek, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, egyesületek, stb ha nem voltak minisztériumi alárendeltségben, akkor közvetlenül az AUTOKER-től rendeltek.
- Volgát, IZs-t, P.FIAT-125-t, stb.
- ZUK-t, NYSA-t, BARKAS-t, stb.
Ha minisztériumi alárendeltségben voltak, akkor annyival bonyolódott a rendszer, hogy nem közvetlenül az AUTOKER-től rendeltek hanem igényeiket beküldték a minisztériumba. Ott összeadták és ők rendelték meg az AUTOKER-től.
2./ Fegyveresek.
Ők a saját minisztériumuk költségvetéséből kapták személyautóikat.
A saját minisztérium ( HM, BM, PM,) vette meg a személyautókat, és Ő osztotta szét az alárendeltjeinek.
3./ Taxik.
Itt két versenyző volt. Volán és Főtaxi.
A Volán taxikat szintén a VOLÁN Tröszt vette egyben és Ők osztották szét a megyéknek.
A FŐTAXI fővárosi tulajdonban volt.
Mivel a Fővárosi Tanács elnöke hivatalból a Minisztertanács tagja volt, a Főváros pedig egy kvázi minisztérium ezért itt ugyanaz érvényesült mint bármelyik más minisztériumnál.
Sziasztok! Következő kérdéssel fordulnék hozzátok: Az állami cégekhez (rendőrség, taxi, TSZ-ek, stb) miképpen kerültek a járművek? Merkur-on keresztül, vagy ott másként mentek a dolgok? A következő miatt vagyok erre kíváncsi: Csinálunk a rendszámos weboldalunkra egy listát, amivel azt akarjuk elérni, hogy átlássuk, hogy melyik napon körülbelül melyik rendszámot adták ki. Ebben segítségünkre lesznek más emberek visszaemlékezései, jótállási füzetek, régi szürke forgalmik, stb. A dátum mellett a rendszámot, a típust, és az átvételi pontot, vagy az első forgalomba helyezés helyét (lényegében az adott okmányirodát) is keressük. Itt jön képbe a kérdés: van egy JA-s rendszámú Lada taxi, ami később civil rendszámos lett. Az első tulajdonosa (jelen esetben Főtaxi) miképpen, kiken keresztül adhatta le a megrendelést, hová futottak be az első autók, miképp kerültek a céghez.. stb. Minden ilyen jellegű válasz érdekel. :)
Az Ipari Minisztérium garázsában kezdőként Volgákat szereltem,volt közöttük mindenféle 24-es,meg 3102-es is,arra emlékszem,hogy a 3102-es hengerenként 3 szelepes volt,de az nem rémlik,hogy meg lett volna döntve a motorja.Persze ennyi év után már nem emlékszik az ember minden apróságra.
Passzolhat, igen. A következő Volga itt is AJ rendszámmal, süllyesztett kilinccsel és fekete hűtőráccsal érkezett. Apám 86-ig vagy 87-ig dolgozott itt.
Az én ismerettségi körömben szuperlatívuszokban beszéltek mind a VW, mind a MB, motorral szerelt uazokról. Főleg a dupla hatótáv(így mondták) volt nagyon pozitív. Persze egy taxiban mások a prioritások. Volt a páromnak 200D W 124 Mercedese, az már 20 lóval több volt mint a 123-mas 55 lóereje de elég türelmesen lehetett(kellett) vele gurulni.
Visszaszámoltam az éveket-ez a Volga ugy 84 körűl már az "öreg"Volga volt..azért emlékszem rá,mert gyűrűtörés miatt kivettük a motorját,meg a szelepeit is beégés miatt javitani kellett.. ilyen munkára ideális volt a tanüzem-gyakoroljanak a tanulók..
A cégnél,ahol dolgoztam,volt egy fekete szinű,krómos elejű huszonnégyes,rendszáma volt AI 65-72,volt egy fiatalabb társa,az fehér volt,fekete műanyag? hűtőráccsal,süllyesztett kilincsekkel,AJ rendszámmal.Az utolsó Volga az már az uj kasznis széria volt talán 3102?rendszámra nem emlékszem,de arra igen,hogy döntött motorja volt,nem a régebbi álló-ebben a gépben ez a döntött motor cserélve lett egy dobozos újra,a régi motor meg sokáig ott volt a tanműhelyben...aztán jött a rendszerváltás...
Elfogadom , hogy a hetvenes évekre már elavult volt a formavilága és a technika is a lemezek alatt , de nekem akkoriban is tetszett , és most veteránként is bejön .
Na igen. Mi rohantunk nyugati kocsikért a románok meg hazavitték a dákókat.
A FÁK.-be meg mentek vissza a szovjet autóipar remekei.
Talán'92-ben én is hoztam egy 2.8-as Granada kombit Hollandiából és Miskolcon vagy Debrecenben vette meg egy Volga kombiból "kiszállított" zöldséges bácsi. Miután mentünk egy próbakört az irdatlan utánfutójával, nem is alkudozott a bácsi. Hamar ráérzett az Ghia finomságára.
A hivatalos dízel volgákat (tudomásom szerint) a nyugat-európai importőr építette át. (az autó-motor be is mutatott egy magyar rendszámos autót egy rövid cikkben) Illetve a rendszerváltás környékén itthon egy rövid ideig egyedileg cseréltek motort bennük. 1990 után az itthoni volgákat nagyrészt reexportálták a volt szovjet tagköztársaságokba.
Akkor tiszta, hogy miért nem láttam taxiként őket. 1970 végén születtem. A mi családunkban a Dacia TLX rendszáma DL-26-58 volt, szintén 1988-ból. Ezt lopták el '91-ben. Az első sokk után apám hamar megbékélt a HB. által fizetett kártérítéssel és meglett az első nyugati kocsi egy 1986-os Ford Escort XR3 képében. CUP-988. Hallottam GAZ-24 dízelről de sosem láttam olyat. Talán még a 21-est exportálták nyugatra Perkins motorral!? A környezetemben UAZ terepjárók motorját cserélte egy élelmes, ügyes szerelő W123 Mercedes illetve Volvo 240 dízelmotorokra. A te Volgádban milyen volt a dízelmotor?
1978-ban a KPM-es főnököm megvette az Ácsi Cukorgyár Volga M21-t.
A kocsi akkor már kb. 6-8 éves volt.
Világoskék.
Semmi feltűnést nem keltett.
Ahogy nyomtalanul, legalább is az autóstársadalomban nyomtalanul múltak később azok az emlékek is, melyek azokról szóltak akiknek magán GAZ-24-es Volgájuk volt.
Egy Volgával nem lehetett felvágni már 1970-től se.
Amennyire én vissza tudok emlékezni, az M21-nek már nemigen volt akkor presztízse. Szubjektív benyomásaim alapján az akkori időkben legkényelmesebbnek M. Jóska bácsi R16-osát találtam, amit egyébként a Merkúrtól vett, forintért. Volt összehasonlítási alapom, mert apám viszont M21-gyel járt akkoriban. Nem sofőr, volt, nem is vállalatigazgató, egyszerű beruházási műszaki ellenőr, akit a "tröszt" leküldött Pestről mindenféle világvégi telephelyekre ellenőrizni. A műellenőr csoportnak volt egy Varsó 223-asa, de kevés volt és igényeltek még egy új autót. Kaptak is (volna) egy mogyoróbarna 125p-t. A vezighelyettesnek volt egy csúnya zöld-fehér M21-ese, amit rettenetesen utált, mert ódivatúnak tartotta, de nem tudott másikat/újabbat/jobbat szerezni. Egyszer behívatta a diri a csoportvezetőt és mondta neki: "Tudom, hogy maguknak kevés az az egy autó, mást nem tudok javasolni, használják az enyémet is nyugodtan." Volt nagy csodálkozás, mekkora nagyvonalú ember ez a főnök. Egészen a következő hétig, amikor megjött a nagypolszki, a diri meg rögtön beleült. Aztán rajta is ragadt a műszaki ellenőrökön a Volga, az kapott később fekete AT rendszámot is.
Persze a háttértörténetet azt nem tudtam, apám vagy tizenöt évvel később mesélte el, amikor anyám szolgálati Volgája lett a családi nevetség tárgya.
Milyen nagyobb, kényelmes kocsit tudtál akkor venni ?
Semmilyet.
Amiket behoztak nyugatról és a Merkuron keresztül is árultak forintért, az az egy FIAT-2300-as pár darabján kívül mind közép kategóriás autó volt.
- Simcak,
- Renaultok,
- stb.
Tehát a nyugalom és a kényelem volt a motiváló indíték.
Amúgy ne gondolj nagy dologra.
Az M-21 Volga a '70-es évek elején már nem volt feltűnő autó.
aki magának ilyet akart az inkább beleszürkülni akart, hiába volt sok pénze fenntartani.
Akkori ismeretségi körömben (autómániás kamasz voltam) egy színész vett Volga M-21-t, egy állatorvos pedig akart de Ő nem kapott.
Neki végül kormányváltós P.Fiat 125-t ajánlottak fel Volga helyett.
Elfogadta.
Amikor a Mo.-n népszerű márkák (Trabantok, Skodák, stb.) előjegyzési sorszáma sok tízezernél tartott akkor a Volgára áhítozók sorszáma valahol hetesszázvalahánynál megállt.
Akartam írni én is a fórumtársnak mert gyermekkoromban volt két szomszédnak is M24 és mi(szüleim, rokonok) sem értettük úgy családilag, hogy minek két 4 tagú családnak ilyen benzinzabáló hodály. Na az nem jutott senkinek eszébe amit most te vizionáltál. Az egyik BKV-s buszsöfőr a másik lakatos volt a kistextben. A lakatosé UK-s, a buszosé PX-es rendszámú volt. Hétvégén sokszor bőgették apám szerint oktalanul a volgák motorját valamiért(főleg a buszos). Az öregem 2 üteműit sosem "javította" ilyen módon. A volgák sokszor durrogtak bőgetéskor, gázelvétel után. Ez nagyon megmaradt gyerekkoromból. '82-ben Moszkvában ültem volga taxiban, kényelmes volt az biztos de semmi egyéb. Úgy rémlik kelet Berlinben is sok volga volt taxi! Itthon nem emlékszem rá, hogy láttam volna taxiként, persze amikor én néztem ezeket a dolgokat már kardinális kérdés és költség volt a benzin ára.
Erről jut eszembe egy ellenpélda. A Budapest XIII., Jász utcában volt egy autóalkatrész üzlet. (Gyursánszki?) A kínálata messze felülmúlta az akkori AUTÓKER-ekét. Ott dolgozott a tulaj két igen csinos lánya. Égett a kezük alatt a munka. Elképesztő áruismerettel rendelkeztek. Előttem levő vevőkkel zajlott párbeszédek:
- XYZ autóhoz szeretnék KLM alkatrészt!
- 197x szeptember előtti, vagy utánihoz kell?
- Hát, nem tudom pontosan.
- Itt van az egyik, és itt a másik. Felismeri-e, hogy melyik kell?
- FGH autóhoz keresek LMN alkatrészt.
- Nincs, de itt van egy cím, ahol megjavítják a régit.
Mindez abban a korban, amikor normális dolog volt az, hogy a vevő által keresett árucikkre vonatkozóan azt mondta az eladó: "Nincs, hálistennek."
A világban gyakori az, hogy az első generáció alacsony sorból nagy igyekezettel meggazdagszik, aztán a gyerekeik – akik már beleszülettek a jóba – már csak urizálni akarnak.
"nem jött meg az autód, és helyette felajánlottak más típust"
No ennek a következménye volt, hogy a kevésbé kurrens típusoknál is tervezhetetlen volt a várakozási idő. Anyám '80 májusában Zsigulit akart befizetni. A Merkúros fickó mondta, hogy az csak legkorábban '86-ra jön meg, inkább válasszon mást. 125p-t nem akart "sokat fogyaszt", pedig az lett volna a jó megoldás. Az eladó javasolta, vegyen Daciát "Asszonyom, most 3124 a sorszám, Daciára olyan sorszámot tudok, hogyha megindul a sorszám, egy hónapon belül jöhet az autóért". Befizette. Akkor minden átvételre váró Zsigulisnak Daciát ajánlottak azonnali átvételre, így a Dacia-sorszám '81 novemberében indult meg. Mondjuk december 1-jén már át is lehetett venni az autót.
2./ Felajánlották nekik hogy vagy várnak vagy visszakapják a pénzt; vagy mintha mi sem történt volna, menetrend szerint átvették az autót 93-ban?
2./ Volt egy átvételi idő.
Előre megmondva. Ha befizetted - mondjuk - 1990-ben és 1993-ra ígérték, akkor már valószínűleg előbb megkaptad, mert ez egy rossz példa, lévén közbe jött a gengszter váltás és lett autó bőség.
De ha befizetted 1985-ben azzal, hogy majd csak 1988-ban kapod meg, akkor 1988-ban odahívtak és három választásod volt :
- megjött az autód és átvetted,
- nem jött meg az autód, és helyette felajánlottak más típust,
Az említett "iszonyatos áremelés" érdekes és soha nem látott hasznot hozott a családunknak. A '88-as Dacia TLX 155000 forintba került. Apám mindig kötött cascót. Valami+dologra(új érték térítés 5 éves korig) hagyta magát rábeszélni apám a biztosítási ügynöknek. Kicsit többe került a havidíj de apám akárcsak én szép, szóval sokmindenre rábeszélhető volt. Élete legjobb üzlete volt az öregemnek ez a + mert
'91 telén ellopták a dákót! Talán 360 ezret fizetett a HB.!? Valami ilyesmit.
Aztán jött egy iszonyatos áremelés meg ugye már a Favorit.
Emlékszem a 308 ezer ft ára miatt vissza lett mondva és sok évig még elmegyegetett az 1983 as 120L skodri.....aztán sok év mulva Ignis lett belőle...de nem új...
Mi volt a helyzet azokkal, akik befizettek 88-ban egy Ladára hogy majd 93-ban átvehetik, de közben kitört a kapitalizmus? Felajánlották nekik hogy vagy várnak vagy visszakapják a pénzt; vagy mintha mi sem történt volna, menetrend szerint átvették az autót 93-ban?
"A kocsiknak körülbelül 20%-a érkezik a Szovjetunióból; 10 ezer Lada Szamara, 6500 Lada 1300S, 6000 Lada 1500L, 2000 Niva, továbbá 500 Moszkvics és 1000 Volga."
"1972-ben megszületett az úgynevezett alapegyezmény (Grundlagenvertrag)(wd) az NSZK és az NDK között. Ez az egyezmény normalizálta a két német állam közötti kapcsolatokat, de anélkül, hogy az NSZK nemzetközi jogilag formálisan elismerte volna az NDK államiságát. Az NSZK ugyanis ragaszkodott a később német újraegyesítés lehetőségének nyitva tartásához, az NDK pedig az önálló államiságának hangsúlyozásához, ezért született ez a különleges megoldás. A két állam diplomáciai képviseleteket nyitott egymás fővárosaiban, de azokat nem nagykövetségnek, hanem „állandó képviseletnek” nevezték. Mindenesetre megnyílt az út a két német állam felvétele előtt az ENSZ-be."
Politizéljünk egy kicsit, bár ez az én nézetem szerint történelem.
A II. vh. után létrejött mindkét német állam saját magát tartotta a régi Németország egyedüli folytatásának és a másikat pedig csak egy kreálmánynak. Aztán idővel (1973) az NDK vezetői - a jövőbe (1990) látván* - megvilágosulhattak, vagy inkább belátták az erőviszonyokat.
A nyolcvanas években nálunk dél Budán a kertes házas övezetben is nagyon ment a nyúl , jó magam is pár évek tartottam . Annál is könnyebb dolgom volt , mert az átvevő hely tőlünk három háznyira volt . Minden kedden délután volt az átvétel , és akkor este el is vitték az állatokat . Sajnos hozzánk nem Fiatok , csak Ifák jöttek .
A fél rokonság sofőr volt/lett nálunk a 60-as években. Nekem Amerika volt mert hol Apám,hol itteni unokabátyámmal mehettem teherautó utasaként. Persze főleg a nyári szünetekben,meg persze annak idején szombat-vasárnap ha dolgoztak. De nem értettem a TATRA 138 fellépőjébe odahelyezett gumicsizmát.
YA-29-47 Azt hiszem ez maradt ki nekem,mert itt már ősszel suliba jártam,ők meg a sárban.
Ahogy néztem, legfeljebb hangos recsegéssel. A pasas elmesélte a szövegben, hogy csak induláskor kuplungol, váltáskor nem. (Végre, eszembe jutott ebből a filmből az erre használt angol kifejezés 'floating') Ez utóbbiba elég jól belejöttem a seregben a D-344-gyel. Itt a bizonyíték, hogy az ember hasznos dolgokat is tanulhat a seregben, így tudtam egyszer újév napján a családot hazahozni Miskolcról, amikor a S120-ban kipukkadt a kuplung-munkahenger.
Én még a 480-as Iveco Turbostar Eaton-Fuller váltójába is bele tudtam keveredni :-) Az ,hogy az is asszinkronos,csak egy dolog,de három tengelyes váltó mindenféle levegős kapcsolási lehetőséggel.Aki járt vele és megtanulta,az istenítette,de aki csak beleült-mint pl. én-,az nagyon nehezen boldogult vele. Mondjuk szóló nyerges volt és csak pár km-t kellett odébb vinni,így örültem,hogy betaláltam a bottal valami "rettenetesbe",nyomtam egy kövér gázt és a V8 olyat tolt rajta,hogy örültem,hogy leért az első kerék....:-)))
Elnézve a videót itt még lehetett gépészkedni.:-) Van egy 4+1 "gangos" váltó+felező. Megnézném a kolléga vádliját egy Bologna-Firenze futam után mondjuk. :-)))))
Nekem is tetszett. Gyakorlat nélkül szerintem sokan belekeverednénk,mellé a dupla kuplung amit már a mai ötven körüli emberek közül is kevesen ismernek.
Fú, ez betyár jó volt! Az öregen látni az élvezetet, fütyörész, spangli a kézben, dudál a csajoknak. Mondjuk nekem úgy tűnt, hogy kicsit azért vissza kellett rázódnia a váltás gyakorlatába, de így is klassz.
Csikos Zsolt mondta az egyik videójában nem rég, hogy olaszországban a veszélyes szerpentinek miatt maradtak sokáig jobbkormányosak az autók. Pedig a közlekedés rendje már rég nem indokolta volna.
A Fiat 690-esek 177-225 lóerősek voltak,9.0-13 literes szívómotorokkal. Egy olasz barátomnak sokáig állt egy a pajtában. Nagyon vágytam rá,de ez ugye nem fér fel a trélerre,lábon nem jöhetett vizsga nélkül,a hazaszállíttatása több millió forint,itthon a tárolása megint csak nem volt megoldható,így hát ott maradt és a vastelepen végezte.
Érdekes,hogy az elszállt veteránautó árak mellett is pont a fenti okok miatt milyen olcsón lehet még most is régi haszonjárművekhez kint.
Igazad van, most jut eszembe, hogy pl. Németországból Olaszországba a csirkét átalakított oldal- és tetőszellőzővel ellátott poggyászkocsiban szállították, ami nemzetközi gyorsvonat elejére volt besorozva. Szóval nem tehervonattal cammogtak. Maga a poggyászkocsi a háború alatt teherkocsi alapra épült kisegítő személykocsikból átépített paklikocsi volt (2 db 2-tengelyes személy > 4-tengelyes pakli), a csirkeszállító 140 km/h sebességre alkalmas verzió.
Azt mondták róla, hogy nem túl erős (valahol 282-350 LE körül lehetett) de kíváló a váltó kiosztása és a felezője.
Hatalmas nyomatéka volt.
Mind a gépes mind a pótos 10-10 tonna teherbírású volt.
Igen az Alpokba felfelé is keveset váltogattak, mert beálltak az erős emelkedőkön egy fix tempóra, mondjuk 30 km/h és azzal felkocogtak - akár 2-3 órán át folyamatosan - a hágóig.
Ugyan még nem voltak autópályák Magyarországról Olaszországba, se Ausztrián át se Jugoszlávián át, de a kamion így is leért 1-2 nap alatt, míg a vasút 3-7 nap alatt.
Élő állat szállításnál z nagyon nem mindegy.
Etetni még csak-csak tudod őket, előre bekészített táppal.
De itatni sok száz bárányt vagy nyulat már igen nehéz.
Még az 1-2 napos kamionos szállításnál is volt útközbeni elhullási veszteség, de ha ezt 3-7 napig tetted volna akkor a veszteség már vállalhatatlan mértékű lett volna.
Vasúton élő marhát szállítottak.
Az élő sertés szállítása vasúton a '70-es évek végére megszünt, mert inkább feldolgozott formában vitték ki az árút.
A nyúl, bárány, baromfi ilyen (vagy korszerűbb) kamionos szállítása 1989-ig biztosan fennmaradt.
Legyen, de én ehelyett a faragott NDK-s verzió helyett inkább egy '54-es Käpitant mondanék rá. Ha nagyon akarom, még a kilincset is látom a képeden az ablak alatt :)
Nem mintha nagy jelentősége volna , de a képen az erősebb , 445 típus szerepel . A különbség a felső osztott hűtőrácson látható , a 440 sűrű függőleges , a 445 egy vízszintes rácsot kapott :
Egy a VOLÁN 1 sz Vállalat Volvo f 12-es pótkocsis szerelvénye Czirók Attila jóvoltából,a rendszám testvére ár szerepelt itt.
" Nem tudom tudod-e miért van "nyerges"rendszám a pótoson?Mert a jó képességű nagyfejűek jöttek velünk amikor átvettük a kocsikat Göteborgban és az irodában összecserélték a papírokat így az a sorozat VT-s lett pedig pótosok voltak(akkor vittük rátetetni a felépítményt)és a nyergesek meg pótos rendszámot kaptak. "
Egy igazi világváros esti fényei, modern kirakatai, az esőtől csillogó, úttest, új rendszámos autó (Skoda 440 Spartak) ott messzebb, villamosra váró emberek, talán hazafelé, és egy éppen errefelé zakatoló, mindig a várost szolgáló, Ikarus busz. 1959 telén. Béke van. (forrás :képeslap archívum/ Deák úr)
Igen ám de az volt Budapest leghosszabb üzemidejű vonala.
Az első kocsi 03.20-kor indult Törökbálintról tehát a garázsból kb. 02,50-kor.
Az utolsó 0,50-kor indult Törökbálintról, kb. 01,20 kor végzett Budaörsön és kb. 01,40-kor a garázsban.
Azaz a 24 órából kb. 22 óra 50 percet ment a busz.
Ezt nem bírta ki a tank.
Ezért amikor kb. a nap közepén jött befelé a 88-as Törökbálintról Budaörs Kamaraerdő felé, akkor megállt a budaörsi Kötő utcánál, ahol a 40-es végállomása volt.
Utasok leszálltak.
Buszvezető + az üza töltő csepeles megtankolta a buszt.
Talán a 22-esen és az 56-oson volt utoljára divatban a napközbeni tankolás. A 620-asok tankja nem bírta ki a hosszú napokat egy tankolással. Az 556-osoknál már csak esetenként volt késő este probléma az üzemanyaggal. Ezek forrása inkább az volt, hogy reggel nem teli tankkal jött ki a garázsból.
A 60-as években, a 4-es busz budai végállomásánál is, (ma Apor Vilmos tér) rendszeresen kiállt egy Csepel tartálykocsi, és ott tankolták meg a járatos buszokat.
Én inkább sötétzöldre tippelnék, mert nagyon sárgás a kép.
1984-ben Rab szigetén nyaraltunk, és a lopari kempingben akkora zsúfoltság volt, hogy elsőre elég rossz, forgalmas és napos helyen sikerült a Skifet szétnyitni. Szerencsénkre összefutottunk egy kedves, idősebb magyar házaspárral, akik 1-2 nap múltán már menni készültek, és megbeszéltük, hogy beállhatunk az épp felszabaduló, kiváló árnyékos helyükre.
Nekik is egy efféle, nagyon sötét zöld, korai 100-asuk volt IC- kezdetű rendszámmal.
Szerintem Wartburg, de az NDK tulaj kissé megfaragta. Lementve és kinagyítva a képet az ajtók és kereteik, a B-oszlop egyértelműen gömbölyű Wartburg. Szerintem a 3-ajtós kombi ajtajának pillangóablakát építették be.
Ritka jó színes kép egy korai, külső kilincses S100-ról. Elgondolkodtam, hogy az ennél azért világosabb, akkor elég elterjedt bordó autót látunk-e a képen, de színhelyesnek látszik a fotó és rémlik ez a nagyon sötét árnyalat is akkorról.
Ezt a típust történetesen gyerekkoromtól ismerem , volt Barosson egy géplakatosnak egy piros színű , valószínűleg a kölcsönzős flottából leselejtezett darab lehetett .
S amúgy ilyen (fő)szerepel a Duelben is ! :) Igaz a magyar flottánál későbbi évjáratban .
Itt most nem kérdés a helyszín : a tér , amit akkoriban csak Felszabnak hívtak .Hányan beszéltek meg találkát itt a hetes megállójában , vagy a másik oldalon a jégbüfénél ! :)
Jé! Ez az apám! 1966-ban jöttek először a nagybátyámék haza az USA-ból. Ezt az autót kölcsönözték ki a Kertész utcai kölcsönzőből. Apám mesélte hogy szóltak nekik hogy itt borravalót szokás adni szinte mindenhol. Nagyon sokat mentek ezzel az autóval akkor az országban. Ez a kép a Kékestetőn van lefotózva. Azóta nálam van a nagybátyám egyik volt autója is ami hajón jött ide. Már csak találkozókra járok vele.
1965-ben a MÁVAUT kapott engedélyt az autókölcsönző üzletág megindítására. A „Személyautó Kölcsönző Főnökség” 1965. áprilisában vette át a flottát, amely elsősorban a célnak megfelelő Peugeot, Simca és Fiat gépkocsikból állt – a KGST ipart egyedül a Volga képviselte. Ezen kívül 6 db amerikai, Plymouth Valiant is bekerült a kínálatba. Az állományt 1966-ban további 20 darabbal bővítették. A napi díjat dollárban adták meg. A kínálat legdrágább tagja a Valiant volt: míg egy Fiat 1500-t vagy egy Ford Escortot napi 5 dollárért igénybe lehetett venni, a Plymouth ennek duplájába került.
1974-ben 16 db Plymouth Valiant Six és további 11 db Plymouth 200 viselt magyar rendszámot.
Az alapdíj nem rossz, (az akkori $5 most kb. $45), de a kilométerdíj brutális. Ma egy Simca-kategóriájú autó kb lehet $70 egy napra egy nemzetközi kölcsönzőnél, persze kilométerdíj nélkül.
Érdemes felfigyelni az ember nyakában lógó táskarádióra. A legelsők megjelenésekor vált egy rövid időre divatossá nagy büszkén a nyakba akasztva hordani őket.
Kiskunhalas anno. És egy Zsiguli 1200-es. UR-44-13
-----------------------------------------------
És egy egy gyerekkori emlék 1976-ból. Apu vett egy vadi új Zsigulit a félretett pénzükből 1975-ben. Mivel valahol el kellett helyezni beszállt egy garázs építésébe a tatai Berta malom mögött. A garázs mellett folyik az Által ér,mindenki ott mosta az autóját az onnan kivett vízből. Én meg ültem a kocsiban,tetszett kicsit letekertem az ablakot,aztán még jobban. Addig a Fater a jobb oldalát mosta. Aztán szólt hogy valamit otthon felejtett szaladjak már haza érte bicóval. Elmentem,de mikor visszajöttem lehordott mindennek,az ablak lehúzva maradt,és súty be egy vödör víz. Érdekes hogy soha nem bántott,de mérges nagyon tudott lenni.
Vékonyabb is lett a lemez, meg a későbbi autók kevésbé domborított elemei sérülékenyebbek voltak. Mindazonáltal, amíg mondjuk egy Trabant 601, vagy egy UAZ 469 (talán még egy M24 is) a képen látható igénybevételeket vidáman elviselte, de mondjuk egy 125p aligha bírta volna el a két kislányt horpadás nélkül.
Én úgy vettem észre , hogy kb a hatvanas évek végéig készültek olyan képek , amin az emberek ( gyakrabban inkább gyerekek ) az autón voltak a fénykép készítésekor .
Hogy mi változott meg a hetvenes évekre ? Vékonyabb lett a lemez , kényesebb a fényezés ? :)
Vagy csak megváltozott az emberek hozzá állása az autókhoz ? Könnyebben hozzá lehetett már jutni , kevésbé volt bensőséges a viszony ? Vagy mindezek együtt ?
Mindenesetre ezért érdekes az általad berakott mercis kép , mert a rendszám alapján ez már bőven hetvenes évek .
A VOLÁN 16 Zalaegerszegnél az unokabátyám a váltójával a Zalaegerszeg-Nagykutas járatra kapott egy 266-ost GC-86-93-as rendszámmal. Ennek,és a 82-es ugyanilyen volt a hátfala. Ezek voltak az első sárga 266-os autóbuszok Zegen ha nem tévedek.
A hátul lévő vese alakú szellőző, a hátfalon a lámpák felett volt? Mint az Üvegtigrisben szereplő buszon. Sajnos a hátsó kép csak ilyen poros, de talán ki lehet venni a szellőzőt.
Ha már belügy, egy kis off: nekem a legnagyobb talány a miniszter mai autója. Miniszteri szinten Superb-ket, vagy VW Multivanokat használnak, talán csak a külügynek van új Mercedese, de Sanyi bácsi a jelek szerint nem hajlandó megválni a W220-as S-osztályától, ami ha a legutolsó gyártási évében is készült, akkor is már tizenhat éves lenne, de netes cikkek szerint 2000-es évjárat, tehát 21 éves és manapság is naponta ott áll a BM előtt a kocsi.
Ma a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt lakik itt nagyrészt és néhány, szerénynek tűnő Skoda Superb ácsorog a halszálkákban, de közelről azért olvasható rajtuk, hogy 3.6 V6-osok, 4x4 hajtással, full Laurint & Klement kivitelben.
Azt persze nem hiszed el hogy kb két órája megnéztem ezt a képet. /Új gépem van,nem dicsekvés/,a képen Fricska József látható,szerencsére még él Józsi bácsi,Apuval jóban voltak. Már lassan 90 felé ballag ő is.
A feleségem szokott szidalmazni azért, hogy túlzottan részletesen - körülményesen - fogalmazok. Itt a bizonyíték arra, hogy ha csak odavet az ember egy kurta mondatot, akkor bizonytalan az eredmény.
Szolnok 1945 volt a képaláírás,jól gondolom hogy elbillentyűzték? YB 244. 51 sz.AKÖV,mint Gumidani is írta itt is megkapta a pótkocsi a vonójárgány rendszámát.
Elnézést kérek, hogy köszönés és egyebek nélkül, csak úgy bedobok két fotót. Az egykor pezsgő fórumok közül konkrétan ez az egy van, amit a mai napig olvasok, követek.
Köszönöm. Meg voltam győződve, hogy a JM már az Y-osok után jött. Mindazonáltal itt megdől egy másik régi gondolatom, miszerint nem volt olyan kombináció, ami egyszerre létezett fehérben és feketében.
Jól emlékszel. 82-ben kellett D+F5, de a 90 években eltűnt az F kategória, maradt a sima meg D mivel vezethető 2 vagy 3 tengelyes busz manapság így csuklós is.
Köszi hogy leírtad. Egy ismerősöm fia jelenleg RÁBA csuklóssal dolgozik,gratuláltam neki az E kategóriához. Azt írta sima D-vel vezetheti. Ezért érdekelt,nekem valamiért az F kategória is a fejemben van,de ezek szerint tévedtem.
Lenne egy kérdésem az idősebb kollégákhoz. Milyen jogosítvány kellett a csuklós autóbusz vezetéséhez 1982 körül? Jól emlékszem hogy a D kategória mellett az E és az F5?
Nincs itt vitatkozás,miért is lenne./Most sem mindenhol fogy egyformán a rendszám. kb öt éve firkáltam az innen off N rendszámról. Az NPA-NPU-ig volt új járgány pár héten belül a cégnél./ A régi rendszámok sem a sorrendben fogytak,ahol kevesebb új kocsit vettek át ott több rendszám maradt a Rendőrségnél.
Emlékszem rá. Úgy gondolom nagyon jó példát hoztál fel. Ha emlékezetem nem csal, még meg is jegyezted, hogy milyen gazdagság van felénk, hogy az állami gazdaság 6 db L60-ast kapott, YC-83-as rendszámmal 89-ben, ami 2 évvel későbbi, mint a Tied. 90 júniusában pedig YD-70-el jött hozzánk a Tsz első világoszöld L60-asa. Ezért írtam, hogy összevisszaság volt, nem vitatkozás vagy okoskodás miatt.
Nem. Az első saját Ifám 1987-ben fehér alapon YB-80-79 néven látott napvilágot. /Én már nem azzal vettem meg a volt cégemtől./ Aztán 1989-től indult meg a betűelfogyás. Onnantól lett pl YL a tűzoltósági utánfutón stb. A fehér alapú YE-ig egész biztosan normálisan adták ki a rendszámokat. Szerepeltek itt.
Az ember az élete során összefut emberekkel, akikkel be sem mutatkoznak egymásnak, vagy ha igen, akkor is elfelejtődik a nevük, de valami (többnyire jó) emlék miatt megmaradnak az emlékezetben. Vélhetően aztán soha többet nem találkoznak.
Van néhány ember, aki valahol, valamikor segített rajtam és a körülmények miatt még megköszönni sem tudtam neki.
Sajnos nem ismertem. Mint írtam volt, én a Malév légi járműveivel foglalkoztam, az autóbuszok „füstje” csak megcsapott. (Moldova után szabadon.)
Azóta sok régi ferihegyi fényképet átböngésztem, és az egyiken megleltem a Malév legelső 556-os autóbuszát rendszámostul. Az alábbi kép egy részletnagyítás, ezért olyan minőségű, amilyen, de legalább megvan. Ez ugyanaz a busz, amelyről Ön közzétette a témaindító fényképet (és amellyel engem elindított a „lejtőn”).
Ez a vajsárga-világoskék fényezésű FT 005, a Leyland motoros. A kép 1968 nyarán készült valakinek a fogadása kapcsán, és a háttérben a busz éppen fordul balra. Ez volt akkor az egyetlen ferihegyi 556-os.
Köszönöm az új hírt. Hozzáillesztettem a 2020-as írásához.
Kb. 1974-75-ben többször találkoztam egy ottani autóbuszvezetővel, aki a Svábhegyen lakott, talán a Tamási Áron utcában. (mindig ott szállt le a buszról) Netán ismerős-e önnek?
A HW pótkocsik YP rendszámmal voltak, ha jól emlékszek 3 vagy 4 db HW-6011 volt silós felépítménnyel JM rendszámmal. A traktor pótkocsik meg háromszögesek voltak, a 4 legutolsó MBP jött YT rendszámmal.
Valahogy, így lehetett, ahogy írod, kb. 82-ben a fekete alapú rendszám kiadása is eltűnt. Fehérben a JM-1x-xx-tól láttam csak. A 8-as volánnál volt a JM-02-78, 02-79 szintén fekete alapú, de a JM-15-xx sorozat már fehér alapúak voltak. Nem tudom, de számomra úgy tűnik, hogy JM rendszám csak fix és félpóton volt vagy lehetett, billenő rakfelületűre nem emlékszem. Ezt lehet csak én gondolom így. Azt sem tudom meddig élhetett a JM rendszám, de mintha az az YR-végében folytatódott volna ugyanazon típusoknál akár BSS PV 16-12 pót, vagy akár KP 206-1 fix pótokra gondolok.
Tudom, rég jártam erre is. Szerintem fekete rendszáma volt először, ami a második képeden is még éppen látszik. XA-4x-7x rendszámmal kezdhette, majd kaphatott XN rendszámot valamikor 70 évek elején, amíg dolgozott.
Köszi. Sokáig nem tudtam hová tenni ezeket a JM-es pótkocsi rendszámokat, annyira nem illettek a rendszerbe, és ezt még a végén kialakult káoszra sem lehetett fogni, hiszen attól egyértelműen régebbiek voltak. (Nálunk az SJ 33-as IFA-k jártak JM 99-es pótokkal). Fekete alapút itt a fórumban láttam először, de így már adja magát egy logikusnak tűnő magyarázat is rájuk.
Tavaly megírtam a Malév Ikarus 556-os autóbuszai történetét, amennyire én erre emlékeztem.
Egy újabb adat most, hogy az 1972-ben beszerzett ötödik 556-os kocsi, amelyről nem tudtam, hogy kapott-e valaha belterületi rendszámot a forgalmi rendszáma helyébe, valószínűleg kapott, mert lett egy TE-10 rendszámos 556-os is.
Mivel a TE-10 rendszámot 1980 elejétől már egy Ikarus 290-es alacsony padlós autóbusz viselte, ezért a Malév ezt az 556-os autóbuszt legkésőbb 1979-ben ki kellett, hogy vonja a forgalomból, és feltehetően akkor eladta. Esetleg kiselejtezte.
(Bocs, talán ez belefér a régi magyar rendszámok közé...)
Tudom, hogy sohasem értettem a magasabb szempontokat. De ostoba módon azt képzelem, hogy tartaléknak olyan embereket kell beosztani, akik – nagy tapasztaltuk okán – bárki helyett azonnal képesek beugrani és az adott feladatot jól ellátni. (Ma már tudom, hogy az ilyeneknek már van akkora szavuk, hogy nem osztják be őket ilyesmire.) Ezzel szemben azt tapasztaltam pl. a BKV ma Kelenföldinek nevezett garázsában, hogy gyakran az újakat, vagy a kisebb érdekérvényesítő képességűeket osztották be tartaléknak.
Saját élmények 1974-ből:
5 órás tartaléknak jelentkezem. Némi várakozás után mondják, hogy menjek a 12-es vonalra. Közlöm, hogy nincs csuklós vizsgám, menjek ki szólóval? Leültetnek. Később odahívnak, hogy menjek a 8-as vonalra. Mondom, hogy nincs hegyi-vizsgám. Harmadik nekifutásra az 5-ös vonalra akartak küldeni. Kérdeztem, hogy 556-ossal menjek-e, mert az ott járó 260-asra nincs vizsgám. Ekkor már pipa volt a diszpécser. Ugyanis az összes vonal közül csak háromra oszthatott be. (2, 15 és 41) Épeszű dolog ilyen embert tenni tartaléknak? Azt már nem részletezem, hogy egy nemrég belépett embertől elvárható-e, hogy a garázs összes vonalán magabiztosan ismerje? De a diszpécser megoldotta. A legközelebb a fenti vonalak valamelyikére jelentkezőtől elvette a beosztását, odaültette tartaléknak. Én meg a markomban röhögve eljutottam arra vonalra, amelyiken naponta szoktam dolgozni. Volt ott kérem ész.
Megint tartalék voltam. Odaadtak egy papírt, hogy keressem meg a kocsit, nézzem át és jöjjek vissza vele a diszpécser-iroda elé. Megtettem, mire kiabáltak a beosztott gkv-nak, aki büfé előtt kávézott és fecsegett, hogy itt van a kocsija. Azt nem részletezem, hogy miket mormoltam a diszpécser anyjával kapcsolatban. Némi idő múlva ugyanezt eljátszották ismét. Ekkor már raffináltabb voltam. Egy darabig lézengtem, majd odavittem a diszpécser-iroda elé a buszt úgy, hogy még a légrugók sem fúvódtak fel. Mikor megjelentem, akkor mondta a diszpécser, hogy menjek is ki vele a vonalra. Nem győztem kapkodva átnézni a kocsit.
Mondták neki az Engelsen, hogy késsél kicsit (16,30-kor indult) mert 16,45-kor megy majd mögötted a Makói gyorsjárat.
Hagyd hadd előzzőn meg, majd tapadj rá és Szentesig kövesd.
Addig egyforma az utatok.
Nos ezek a KPT-s kollégák, 50+ évesek, az autóbuszos szakma minden levében megfürödtek már, és hát nem tartoztak lakóhelyük szellemtörténetének nagyjai közé.
Az országot nem nagyon ismerték.
Díjszabásaik nem voltak, díjszabűst + útvonal leírást mindíg indulás előtt kaptak.
Selejtezés előtt álló - eredetileg nullszériás - 8-9 éves lepukkant Ik-250 buszokkal jártak.
A buszaik és ők maguk is elég koszosak voltak.
Már Budapesten belül eltévedt, de valahogy - késéssel - eljutott Soroksárra és az 5-ös útra.
Utána már csak kétszer tévedt el.
Kiskunfélegyházán nem kanyarodott balra Csongrád felé hanem elment egyenesen az 5-ös úton, Kistelek irányába.
Utasok méltatlankodtak és Pálmonostora településen át (arra nem jár ez a járat) visszavezették Gátérre.
Másodszor ugyanezt csinálta meg Szentes után.
Nem kanyarodott el balra Derekegyháza irányába, hanem a 45-ös úton tovább ment egyenesen Hmvhely felé.
Ment vagy 10 km-t mire az utasai morogtak.
Vmilyen TSz bekötő úton tolatással megfordult, visszajött és utas segítséggel most már helyes irányba ment Derekegyház-Nagymágocs-Orosháza felé.
Orosházán felszállt hozzá egy vasutas, az mutatta neki az utat Mezőhegyesig.
Mezőhegesen a vasútállomáson volt a végállomásunk, onnan 1 km-re a szállásunk.
Kis ház, fűtött szoba, fehér, tiszta ágynemű.
Megmondták, megmutatták neki hol van a szállásunk.
Nem ment fel.
Inkább "aludt" kb. 23,10-től reggel 4.00-ig a buszban.
Talán GC 81-75 és Békéscsaba, 1976.01.08. De ez csak egy tipp, mert elég gyenge a képminőség, de aznap 4 280-ast adtak át - Bcsabán ezek voltak az elsők - a GC 81-72 ... 81-75 frsz-mal.
IKARUS 266 belsőÉn 2.generációs IKARUS 266-nak hívtam.Végig egysíkban futó alumínium kapaszkodói voltak.Valamint sok volt köztűk aminek hátul vese alakú szellőző volt.Eledei oldal kapaszkodók nélkűl ,a következó széria asz ismert változó magasságú kapaszkodóval készóltek,Forrás.Tolna Megyei Népujság 1983.12.31
Talán pont innen mentettem le őket még régen. JM 02-58 még fekete, 28-94 már fehér. (Illetve W50LA sporttárs beírásából tudjuk, hogy már a 19-99 is). Csak feltételezem, hogy 1981 körül kifutott az XY, és ez lett volna az utód, csak ugye kivezették a fekete rendszámokat.
A nyerges vontató és félpótkocsi fogalmával az 1958-as rendszámozási rendszer nehezen tudott megküzdeni.
Emlékeim szerint a nyerges vontatók a TEFU-nál/Volánnál már kezdettől fehér alapú rendszámot kaptak, mert a VA-,VB-... sorozat ilyen volt, és nem foglalkoztak vele, hogy valamely betűkombinációk fekete alapúak legyenek.
A pótkocsiknál csak az XA és XY volt fekete alapú, a többi fehér. Talán azért is nem törekedtek több fekete sorozat kiadására, mert a nyergesvontatókon fehér alapú rendszám volt, és mégis hogy néz ki, hogy az eleje fehér, a vége fekete. (Ha jól emlékszem, annak idején ilyet is láttam.)
Érdekes amit írsz,bár meg kell mondanom soha nem hallottam ilyenfajta szolgáltatásról. Pl Apámék ki voltak helyezve a KOMÉP-hez Reisert húzni Skoda fixessel Tatabányára. De ott a KOMÉP-hez tartozott a Reiser aszfaltfőző pótkocsi.
Valószínűleg végig ki lehetett rendelve a Domushoz, a Volán kereskedelmi fuvarozó szolgáltatásában (amit a fekete rendszám jelentene) vélhetően nem vett részt.
Dújv-i régi tv archívumából, cca 1985-86(?)
családi fotó
A közösségi média ereje... :)
Csak a rendszám kedvéért: SF-57-73 IFA W 50 a Balaton déli partjáról.
A kék Nysa hogy, s mint vót anno?
-seci
GA-88-80 reloaded, hogy divatosan jelezzem a rendszám második életére utalást. :)
BX-68-08 a busz.
A nyavalya váltott nick nevet. :D
DOLGOZÓK LAPJA.1966.04.30
