Keresés

Részletes keresés

Lájszló Creative Commons License 2006.04.10 0 0 331

Kedves LvT!

 

Szomorúan hallom, hogy a ÉKSz-be bekerülő szavakról egy előre rögzített korlát dönt (70ezer címszó), és nem az, hogy hány szót használ egy nyelv. Sorba kéne rakni a szavakat gyakoriság szerint, és ami elér egy küszöböt, azt berakni - ha tízezer jön össze, annyit, ha százezer, annyit.

A másik dolog: azt mondod, számít az, hogy "még nem ment át a köznyelvbe". Na de amíg nem tudom, mit jelent, addig használni sem fogom. Például a hipermarketben láttam a "lédig" szót. Hazamentem, felütöttem az ÉKSz-t, semmi. Megnéztem én a német szótárat is, de az ott talált jelentések egyike sem illett a paprikára. Így aztán továbbra sem tudom, mit jelent, és így használni sem fogom. Ilyen értelemben az ÉKSz-nek hatása lehet a nyelvhasználatra is! Az persze más kérdés, hogy mondjuk a "bézs" esetében színesben kellene nyomtatni az ÉKSz-t (azt tudom róla, hogy egy szín, de óvodás koromban még nem volt ilyen szín a vízfestékeim közt, úgyhogy erről lemaradtam...). Ja, amúgy a "bézs"-re google találatok száma: 113000, a "víziciberére" 16 találat, de az utóbbi benne van az ÉKSz-ben...

A "pucsít" jelentését alább megadta valaki. Én is csak onnan tudom a jelentését, hogy ahol én találkoztam vele, ott egy hölgy rögtön be is mutatta...

playboy2002 Creative Commons License 2006.04.10 0 0 330

pucsít: a fenekét főleg szexuális célzattal (gyakran beterpesztett kutyapózban) fel-/kinyomja.

 

 

Előzmény: LvT (329)
LvT Creative Commons License 2006.04.10 0 0 329
Kedves Lájszló!

> Érdeklődnék, hogy ki mit tud a "pucsít" szó eredetéről.

Először jó lenne tisztázni a jelentését. A kérdésedig nekem is teljesen ismeretlen volt, és a google-es listából, sajnos nem jöttem rá, mit tesz ez az ige.



> Igaz, a "bézs" és "lédig" szavakat sem találtam benne [az ÉKsz.-ben]. Új kiadás létére mintha kicsit le lenne maradva...

Bevallottan csak 70 ezer szócikke van az ÉKsz.-nek, tehát valójában tényleg "kézi szótár" méretű. _Elviekben_ a szócikkek összeállítása úgy történik, hogy -- miután meghatározták a címszóterjedelmet, ebben az esetben a kb. 70 ezret -- a szövegkorpuszból kiválogatják a leggyakoribb 70 ezer szót. Az idegen szavak szótára, a szlengszótár stb. az, ami a ritka, furcsa stb. szavakat gyűjti. Az értelmező szótárnak a dolga a standard szókincs feldolgozása.

Ami a lédiget illeti: szerintem ennek helye egyrészt az idegen szavak szótárába, másrészt a kereskedelmi szaknyelvet feldolgozó szakszótárban lenne. Bár a hipermarketekben találkozunk vele, de nem tapasztaltam, hogy ez átment volna a köznyelvbe. (Egyébként volt valahol egy publikáció, a helyét elfelejtém -- talán rumcinak jobb a nyilvántartása --, ahol valaki belefogott a lédig etimológizálásába. Arra emlékszem, hogy a dolog elég kudarcos, mert ugyan nagyon kézenfekvő a n. ledig 'nőtlen, hajadon; -mentes; használatlan; meddő; stb.' melléknévre visszavezetni, de a jelentésváltozás helye, ideje és motivációja dokumentálhatatlan. Anélkül pedig max. kérdőjeles lehet bármely etimológia.)

A bézsben (beige) igazad van, ez talán már köznyelvi, így benne lehetne, de valószínűleg a korpuszban nem elég gyakori volt az előfordulása. Meg aztán a tób sincs benne...
Előzmény: Lájszló (328)
Lájszló Creative Commons License 2006.04.10 0 0 328
Érdeklődnék, hogy ki mit tud a "pucsít" szó eredetéről. Számomra új szó, és az ÉKSz-ben sem találom. Igaz, a "bézs" és "lédig" szavakat sem találtam benne. Új kiadás létére mintha kicsit le lenne maradva...
Onogur Creative Commons License 2006.04.10 0 0 327

Üdv!

polgár: korai újfelnémet burger, purger > m. purger > purgar >(r-l elhasonulás) pulgár >(u-o nyíltabbá válás) polgár

Gyakorlatilag az bajor-osztrák nyelvjárásban sok zöngés hangot zöngétlenül ejtenek. Egy érdekesség, valamely régi térképen láttam, de már nem emlékszem pontosan melyiken, hogy a m. Bodrog folyónkat potroc formában jegyeztél le az osztrákok. Az EKF-ben pedig, ezt most ellenőriztem, egy szelvényen Bodrog és Bodrok íráskép is előfordul.

Előzmény: tündi-bündi (326)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.10 0 0 326

Kedves LvT és kedves Tagok!

 

Egy nagyon aktuális kérdésem lenne.A "polgár" kifejezés honnan ered? Azt tudom,hogy mit jelent,kiket nevezünk így manapság,de eredetileg honnan ered? Tudomásom szerint a német burger szóból,de még tanulmányaim során sem kaptam számomra elegendő információt.  Köszönettel: Tündi.

tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.07 0 0 325
Kedves LvT! Elnézést a "dupla számért", ma valahogy szórakozott voltam. :)) Köszönöm a válaszadást és külön köszönet a sok munkáért. Tündi.
Előzmény: LvT (323)
LvT Creative Commons License 2006.04.07 0 0 324
Kedves kisharsány!

> Érdekes megfigyelni, hogy a "két egynyelvben" (:mert pongyolán fogalmazhatunk így az angol és a német viszonylatában:) mennyire eltérő a szó jelentéstartalma. Az angol megőrizte az eredetit,- és vélhetően e nyomon jelenti a magyar studírozni ige ugyanezt: töpreng, gondolkodik, igyekszik megoldást találni,- míg a német studieren, mint tudjuk azt jelenti  hogy: tanulni.

Ez a szó nem tartozik a két rokon nyelv közös szókincséhez. Az angolokhoz a francia nyelvű normannok vitték el, akik a francián keresztül közvetlenül kapcsolódnak a latinhoz.

A németek viszont csak a középkori latin egyetemi nyelvből kölcsönözték a szót: abban a zsargonban már csak az újkori jelentés volt produktív (élő).


> Nem tudom viszont továbbra sem, hogy honnan ered a latin studeo

Ezt részletesen kifejtettem a 317. hozzászólásom „A latinból látszik, hogy a ’fáradozik, igyekszik stb.’ a studeo kiinduló jelentése” kezdetű bekezdésében. Ennek rövid verziója: az indoeurópai alapnyelvből.


> Ha már itt tartunk az sem világos, honnan tudjuk, hogy a tud finnugor? Miből vezethető le aggálytalanul?

Egyébként a finnugornál korábbi: uráli. Onnan tudjuk, hogy a rokon (értsd: az ugyanúgy az uráli alapnyelvre visszavezetett) nyelvekben, ráadásul széles körben elterjedve, található olyan szó, amely ismert hangváltozásokkal alakilag, ezen kívül a jelentésében is megfeleltethető a magyar szónak. Ilyenek: finn tunte- ’érez, tud, ismer’, észt tunde-, votják tod-, zürjén tõd-, nyenyec tumtā-, enyec tudda- stb.
Előzmény: kisharsány (322)
LvT Creative Commons License 2006.04.07 0 0 323
Kedves tündi-bündi!

> Szent Szellem néven volt használatos a Szent Lélek,de mivel a középkorban ijesztőnek tartották a Szellem kifejezést,így átnevezték Léleknek,ennek okán lett a Szent Szellem végül Szent Lélek.

Nem tudom, a korábbi írásomból kiviláglik-e, hogy a Huszita Biblián kívül sosem volt Szent Szellet (és Kazinczy előtt még kevésbé Szent Szellem) a Szent Lélek. Figyelemre méltó, hogy a halhatatlan pneuma fogalma már a Halotti Beszédben is a lélek szóval van visszaadva: „Wimagguc uromc iſten kegilmet eʒ lelic ert”, azaz mai nyelven ’Imádjuk (= kérjük) az Úristen kegyelmét ezért a lélekért’.

Ezt a Szent Szellemet csak most erőltetik, mert újra divatba jött a trichotómia. A szellet (szellem) és a lélek közti bármiféle, a nyelvből egyébként nem igazolható különbség is csak ennek nyelvideológiai megalapozását szolgálja. Nekem egyébként – ha eltekintek a dichotómiát támogató protestáns dogmatikától – nincs ellenemre a görög eredeti ilyenforma tükrözése, de a szellem (szellet) és a lélek pneuma ill. pszükhé fogalmakhoz való rendelése csak hasraütésre vagy a Huszita Bibliához mint hagyományalaphoz való ragaszkodásunk miatt történhet: ezt még a trichotomistáknak is be kellene vallaniuk maguknak.

P.S. Mégis csak „kettőbe” [ha nem is duplán] válaszoltam én is ;)
Előzmény: LvT (320)
kisharsány Creative Commons License 2006.04.07 0 0 322

 Kedves LvT !

   Köszönm a választ! Így már emlékszem is rá, hogy a régi "literátus, vagy literátos ember" az olvasott, tanult, művelt embert jelentette a magyarban. Érdekes megfigyelni, hogy a "két egynyelvben" (:mert pongyolán fogalmazhatunk így az angol és a német viszonylatában:) mennyire eltérő a szó jelentéstartalma. Az angol megőrizte az eredetit,- és vélhetően e nyomon jelenti a magyar studírozni ige ugyanezt: töpreng, gondolkodik, igyekszik megoldást találni,- míg a német studieren, mint tudjuk azt jelenti  hogy: tanulni.

  Nem tudom viszont továbbra sem, hogy honnan ered a latin studeo, mert ő lett meggyanúsítva a TUD eredettel. Ha már itt tartunk az sem világos, honnan tudjuk, hogy a tud finnugor? Miből vezethető le aggálytalanul?

  Üdvözlettel: kisharsány

Előzmény: LvT (317)
kisharsány Creative Commons License 2006.04.07 0 0 321

 Kedves milyennincs !

 

   Köszönöm a kíbővítést, így sokkal szebb és teljesebb a válasz, nekem ez a vonulat elkerülte a figyelmemet. Természetesen az elszámolást én is a teljes körben értettem.

  Érdekes viszont, hogy a "lábasjószág" kifejezést éppen a Magyar Néprajzi Lexikon "net"-es változata nem ismeri. A "számosállat"-tal pedig a Magyar Értelmező Kéziszótár bánik igen fukarul. Ezért is jó ez a fórum.

  Üdvözlettel: kisharsány

Előzmény: milyennincs (310)
LvT Creative Commons License 2006.04.07 0 0 320
Kedves tündi-bündi!

Ígérem, hogy duplán feltett kérdésedre (#316, #318) nem fogok duplán válaszolni :)

A szellem szót Kazinczy alkotta a nyelvújítás során. Indoka erre más nem volt, minthogy költőként jól jött neki egy kellemesebb hangzású, más rímet adó szinonima a lélek szóra. A rokon értelmű szóváltozatok poétai célú gyártása Kazinczytól nem állt távol: csalogány a poszáta mellé, csermely a patak mellé, árny az árnyék mellé, lég a levegő mellé stb. Idővel persze ezek a szavak rögzülve a köznyelvben kikerültek a „palackból”, és némelyik jelentésváltozáson ment keresztül (pl. csalogány), vagy ha a jelentés ha azonos is marad, a használatban vannak különbségek (pl. van légi melléknév, de nincs *levegői). A szellem és a lélek mai különbségét is az utólagos jelentésbeli, ill. használatbeli teszi. Amúgy a néphitben a lélek szó transzcendens jelentése a mai napig ugyanolyan ilyesztő, mint a szellem, minthogy a különbségüket leginkább azt teszi, hogy amíg lélek szót a népnyelv, a szellem szót a művelt osztály használja a kísértetek jelölésére (de csak hazajáró lélek idióma van, hazajáró szellem nincs). Amiben eltérnek az az ún. konnotáció (módosult jelentés): a lélek inkább az emberben felhalmozott érzelmi-szociális réteg, a szellem pedig a műveltségi-tudatos, vö. jó lélek ’jó szívűember’, kiváló szellem ’sokat tud, nagyon művelt’.

A szellet szó Kazinczy korára már kihalt. A középkori irodalomból biztos ismerte Kazinczy, és biztosan ez ihlette a szellem szó megalkotására, de a szellem szó nem direkt folytatója a szelletnek. Amiért Kazinczy nem felújította ezt a régi szót, hanem újat alkotott helyette, az valószínűleg az volt, hogy addigra mát megszűnt az -at/et képző folyamatot kifejező főneveket alkotni (a mai -ás/és képző vette át teljesen ezt a szerepét), hanem eredményfőnevet képzett, vö. irat = az írás (folyamatának) eredménye. Így a szellet jelentése akkoriban is ugyanúgy ’szellentés’ lehetett, mint ma.

Egyébként a régi szellet és a lélek közt visszanézve nem látszik különbség. Ha volt is régen, akkor azt a pogány hit elhalványulása elmosta: a régi magyar hitvilágban is valószínűleg többfajta lelket különböztettek meg, a sámánizmusban eléggé általános a testlélek (lélegzetlélek) és az árnyéklélek (szabad lélek). Lehet, hogy ilyen kettősség állt eredetileg a szellet és a lélek szópár mögött. A néphit europaizalódása aztán ezt a kettősséget (ha egyáltalán volt) elmosta, így az egyik szó „felesleges” lett, és talán ezért avult ki a szellet: nem volt többé igény két külön szóra. A lélekről a magyar néphitben l. <http://www.mek.ro/02100/02115/html/3-1279.html>

Amiért ma probléma az az, hogy az Újszövetség is két lelket különböztet meg. Ezekre görög nevükkel szoktunk hivatkozni, mivel (1) az Újszövetség primer nyelve a görög (ez még akkor is igaz, ha bizonyos részek eredetileg vlsz. arámi nyelven voltak); (2) tkp. egy görög (platóni) filozófiai elképzelés átvételéről van szó.

Az egyik lélek neve a pneuma (lat. spiritus, ~ héb. rûaħ /rúah/), amely etimológialag a gör. pneó ’lélegzik, fúj’ ige származéka (vö. mai pneumatika, pneumónia műszavak). Ez a magasabb rendű lélek, amelyet az Isten lehel az emberbe, így nem kötődik a testhez, és az emberi értelmet és halhatatlanságot adja. Így a Szentlélek maga is pneuma (spiritus).

A másik lélek neve: pszükhé (lat. anima, ~ héb. nefeš /nefes/). Ez az alacsonyabb rendű, testhez kötött lélek. Pszüchéje az állatoknak is van, és halványan ennek felelhet meg a mai köznyelvi ’tudatalatti’ fogalom, amely a pszichológiai problémáinkat okozhatja.

(N.B. Bár megadtam az ószövetségi héber megfelelőket, de azok nem teljesen fedik az újszövetségi görög fogalmakat, pl. nefeš ’teremtmény’ is. További héber rokon értelmű fogalom a nĕšāmāh /nösámá/ ’lélegzet, lehellet’.)

A fentieket súlyosbítja az a keresztyénségen belüli vita, hogy a fizikai test mellett most tényleg két lélek van-e (trichotómia) vagy csak egy (dichotómia). Ehhez jön a korabeli magyar bibliafordítói vita, hogy ezeket a görög fogalmakat hogyan is kell fordítani. Itt jön képbe a Huszita Biblia (elkészítése 1416–1441 közé eshet), amely a magyar bibliafordítások közt egyedüliként megpróbálta a trichotomikus elvet következetesen érvényesíteni és a gör. pneumát szelletként, a pszükhét pedig lélekként visszaadni. Ezt akkoriban eretnekségnek minősítették, de nem azért, mert a magyar nyelvben lett volna valami a lélek szóhoz képest valami negatív, esetleg blaszfémikus mellékzöngéje a szellet szónak, pusztán „nyelvtechnikai” és dogmatikus okok volt. (A „nyelvtechnikán” itt pl. azt értem, hogy a pneó ’lélegzik’ szóból származó pneumához etimológialag világosabban társul a lélek szó, amelyből való a magyar lélegzik ige; és ez akkoriban elég fajsúlyos érv volt. A dogmatikán pedig a trichotómia vs. dichotómia vita aktuális állapotát.) Vö. <http://www.bibliatarsulat.hu/tortenet/h_t_mb_elofutar.html>, <http://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index232.html>
Előzmény: tündi-bündi (318)
Törölt nick Creative Commons License 2006.04.07 0 0 319

No meg gondoljunk még a sine ira et studio mondásra, ott sem tanulmányokra vagy tudásra utal a studium, hanem részrehajló buzgalomra, a sedulitas szinonimájaként.

Előzmény: LvT (317)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.07 0 0 318

Kedves LvT és kedves Tagok!

 

A Szent Lélek kifejezéssel lenne kérdésem.Azt hallottam,hogy nagyon régen (nem tudom mikor),a Szellem eredetileg szellet szó volt,és Szent Szellem néven volt használatos a Szent Lélek,de mivel a középkorban ijesztőnek tartották a Szellem kifejezést,így átnevezték Léleknek,ennek okán lett a Szent Szellem végül Szent Lélek.Tudom,hogy teológiai aspektusból is lehetne vizsgálni a szavakat,de én most a nyelvészeti aspektusból szeretném megközelíteni.A szellem és lélek szavak eredete és kapcsolata érdekelne egy nyelvész aspektusából nézve,remélem tudtok segíteni.

 

További szép napot Nektek.  Tündi.

LvT Creative Commons License 2006.04.07 0 0 317
Kedves kisharsány!

>   Vajjon miből származik a studeo ? Tud erre valaki válaszolni?

Elöljáróul még viiiendre is korrigálandó abban, hogy mi volt a latin studeo ige jelentése. A ’tanul’ csak késői, csak a középkori egyetemeken kialakult jelentés. A latinban még ez még ’tanulmányoz, tudománnyal foglalkozik’ volt. De ott ez is csak késői fejlemény jelentéshasadással a studeo lit(t)eris ’tudománnyal foglalkozik’ kifejezésből, és ebben a kifejezésben a lit(t)eris, a többes számú lit(t)erae ’tudomány(ok), tudományos műveltség, olvasottság; iratok’ szó ragozott alakja fejezi ki a tudást. A studeo jelentése csak ’fáradozik (valamivel), törekszik (vmire), igyekszik (vmit tenni)’.

Aki etimologizál, annak a korabeli jelentéseket, szóalakokat kell ismerni, nem a maiakat [ezt elsősorban Tibbbornak üzenem]: a latin esetén ez könnyen megtehető lenne egy jó szótárral (pl. az újra kiadott Finályéval). De ha fellapozzuk az Országh-féle angol nagyszótárat a study címszónál, akkor is láthatjuk, hogy az eredeti jelentés máig megőrződött az angolban is: ’foglakozik (vmivel), szorgalmasan jár (vmi után), gondoskodik vmiről); igyekszik, törekszik (to do sg – vmire)’.

Így némi latin nyelvi tájékozódási képességgel az etimológia nélkül is belátható, hogy a studeo igének nincs köze a tudáshoz. De következzen az etimológia.

A latinból látszik, hogy a ’fáradozik, igyekszik stb.’ a studeo kiinduló jelentése, és ezt kell az etimológiánál figyelembe venni. Ennek megfelelően az indoeuropeisztika ezt az indoeurópai *(s)teu- tőre vezeti vissza, melynek alapjelentése ’lök, nyom, szúr, üt’. Ennek a tőnek ie. -*d gyakorító képzős származékáról van szó, vö még gót stautan ’nyom’, ónorvég stuttr ’alacsony’. A ’lök, nyom’ > ’előretol’ > ’elősegít’ (’közbenjár’, ’szorgalmaz’) jelentésváltozás ma is dokumentálható, vö. magyar szleng nyomat ’sokszor, gyakran (intenzíven) csinál, tesz vmit; bármiféle tevékenységet folytat, csinál vmit’, angol push one’s demand ’követeléseinek teljesítését szorgalmazza’, push a person ’közbenjár vkiért’, német jmdn schieben ’vkit támogat’ stb.

(A fenti tő ie. *-p eredményképzővel alkotott származéka a latin stupeo ’nem mozdul, elkábul’, vagyis ’úgy viselkedik, mint akit megütöttek’)
Előzmény: kisharsány (315)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.07 0 0 316

Kedves LvT és kedves Tagok!

 

Bocsánat,hogy megszakítom az előttem lévő vitát.

-A Szent Lélek kifejezéssel lenne kérdésem.Azt hallottam,hogy nagyon régen (nem tudom mikor),a Szellem eredetileg szellet szó volt,és Szent Szellem néven volt használatos a Szent Lélek,de mivel a középkorban ijesztőnek tartották a Szellem kifejezést,így átnevezték Léleknek,ennek okán lett a Szent Szellem végül Szent Lélek.Tudom,hogy teológiai aspektusból is lehetne vizsgálni a szavakat,de én most a nyelvészeti aspektusból szeretném megközelíteni.A szellem és lélek szavak eredete és kapcsolata érdekelne egy nyelvész aspektusából nézve,remélem tudtok segíteni.

 

További szép napot Nektek.  Tündi.

kisharsány Creative Commons License 2006.04.06 0 0 315

  Kedves viiiendre !

    " A study stb. mind a latin studeo szóból származik."

  Vajjon miből származik a studeo ? Tud erre valaki válaszolni?

  Köszönettel: kisharsány

Előzmény: viiiendre (314)
viiiendre Creative Commons License 2006.04.06 0 0 314

Kedves Tibbor, köszönöm válaszod, bár továbbra is viccnek tartom etimologizálási kisérleteid. Csak egy példa: szerinted a magyar TUD-nak köze van a "study,student,studio estudiantes" szavakhoz. Tanultál latinul? A study stb. mind a latin studeo szóból származnak. Még a német studieren is. A studeo je4lentése tanulni, semmi köze a tudni, tudás stb. szóhoz. Elismerem, hogy aki sokat és jól tanul, az előbb-utóbb tudhat valamit, de a TUD finnugor eredetű, ha tetszik, ha nem.

 

A Te módszereddel pl. a német Adler = sas közös eredetű, mivel a sas nemes ragadozómadár, a nemes pedig németül adel, ezért balról-jobbra is azt jelenti a sas, mint jobbról-balra.  Tehát NEMESMADÁR = nemeSmAdár, kijön a SA, de hogy még szebb legyen, a végére került még egy S. Kész a sas.

 

Baráti üdvözlettel

viiiendre

 

Előzmény: Tibbbor (273)
LvT Creative Commons License 2006.04.06 0 0 313
Kedves sabishiro!

Köszönöm a kiigazítást.
Előzmény: sabishiro (311)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.06 0 0 312
Kedves LvT,kedves Kisharsány és kedves Milyennics! Köszönöm a tájékoztatást és a kiegészítést. Tünde.
sabishiro Creative Commons License 2006.04.06 0 0 311
Kedves LvT!

Kizárólag a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy mind az egész számok halmaza, mind a racionális számok halmaza megszámlálhatóan végtelen (egyenlő a számosságuk). Ezeknél nagyobb számosságú halmazra példa a valós számok halmaza, mely megszámlálhatatlanul végtelen számosságú.
Előzmény: LvT (305)
milyennincs Creative Commons License 2006.04.05 0 0 310

Kedves kisharsány és Tündi !

 

A számosállat fogalma ettől eltérő. Nem "megszámlálásra érdemes háziállatok általános főneveként" kell tekinteni, hanem nem más, mint

"a közlegelőkön a legelőbér fizetése tekintetéből teljes értékű állat számolási egysége. A nagy jószágokból (ló, szarvasmarha) két másodfűre menő vagy egy harmadfű és idősebb; kis jószágból (juh és sertés) öt vagy hat darab egy éven felüli tett egy számosállatot. A rúgott borjú, csikó, tavaszi malac, bárány szokás szerint ingyen járhatott a legelőn. – Vagyis: számosjószág = egy nagy ló vagy szarvasmarha; a kifejletlen állatokat és a kisjószágot erre számították át. Pl. 1 ló = 1 szarvasmarha = 2 tavalyi növendék = 5 juh = 5 disznó = egyaránt 1 számosjószág."

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

 

Ebből következik, hogy a számadó számadása (elszámolása) sem ebből ered, annak a 'fiatal', sőt az újszülött állatokkal is el kellett számolnia, nem csak azokkal a 'felnőtt' állatokkal, amelyek után a közlegelőkön a legelőbért fizette.

Előzmény: kisharsány (306)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.04.05 0 0 309

Kedves Nick25!

 

A kérdésed méresékelten off-topic, olyan értelemben, hogy teljesen a Magyarulezbe illik, de talán inkább a Plenárisban, vagy egy külön topicban lenne helye. De ez már túlzott akadékoskodás lenne.

 

Máűs részről a kérdés igen bonyolult, vagy sokat írunk róla, vagy keveset.

 

Akkor most keveset.

 

1. A számítógépes fordítás volt a mesterséges intelligenciával foglalkozók legnagyobb ígérete a 60-es években, és ez okozta másfél évtized múlva a legnagyobb csalódást. Nézd meg ezt:

 

http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0014/09.html

 

2. Ennek ellenére gyakorlatilag nagyon sok nyelvpárban léteznek fordítóprogramok, amelyek bizonyos szinten képesek fordítani. Ezt lásd itt: http://www.systransoft.com/index.html

 

3. A ma reális irányzat nem a számítógépes fordítás, hanem a számítógéppel támogatott fordítás. Ennek az a lényege, hogy az ember fordít (azaz érvényesül az intuíció), azonban a számítógép végtelenné növeli az ember memóriáját. Ehhez lásd: http://www.morphologic.hu/Doc/ikta_itm_pub/MSZNY_LI.pdf

 

Kis Ádám

Előzmény: Nick25 (307)
kisharsány Creative Commons License 2006.04.05 0 0 308

  Kedves LvT !

 

   Először is elnézést kérek, ha olyat írtam volna, amit nem illik. Ha a tőlem idézett részt tovább olvasod, látod, hogy az "alapító atyák"-ról szólt, akik (:az általam eddig leszűrtek szerint:  NT.rumci. NT.ZsB, és NT. KisÁdám urak:) tényleg nem írtak. Ha ténylegesen Te a is az vagy, úgy pontatlan voltam. (.vagy inkább tudatlan:) és bocsánatot kérek érte.

   Ami a második részt illeti: a 229. indító bekezdése az alábbit is tartalmazza:

 "Több választ kaptál,hol jót, hol kevésbé, vagy csak a későbbi következményeket, hogy hol hogyan használják az eredeti magyar nevet." Úgy érzem e mondat korrektül jellemzi a tárgyra vonatkozó, és a 179. és 229. között elhelyezkedő tartalmat.

   Üdvözlettel: kisharsány

Előzmény: LvT (303)
Nick25 Creative Commons License 2006.04.05 0 0 307
Kedves LvT és Kis Ádám! Remélem nem offtopik a kérdésem.Lehet,ti tudjátok a választ.Hogy áll ma a számítógépes fordítás helyzete? Milyen mértékben lehet számítógép segítségével szöveget fordítani? Milyen nyelvről milyen nyelvre? És milyen szövegeket? Köszönettel:Nick25
kisharsány Creative Commons License 2006.04.05 0 0 306

  Kedves Tündi !

 

    Én még a továbbiakkal egészíteném ki az előzőben előadottakat, melyekkel teljesen egyetértek: a számos azután tovább "élt". Alkalmazódott főnévként a meg-

számlálásra érdemes háziállatok általános főneveként. A számosállat vagy lábasjószág a csordában,kondában,gulyában stb. tartott állatok megjelölője, ellentétben például a háziszárnyasokkal. A számosállatokró évfordulónként, vagy más időközönként a számadónak számot kellett adni. Ha megnézzük, hogy a "számot kell adni" egy idegen anyanyelvűnek azt jelenti, mint ami példát Te hoztál, de a " 'ról számot adni" pedig a fent írtat: láthatjuk miért oly nehéz a magyar nyelvet másoknak megtanulni.

  üdv.: kisharsány 

Előzmény: tündi-bündi (304)
LvT Creative Commons License 2006.04.05 0 0 305
Kedves tündi-bündi!

Csodálkoznék, ha ilyen bonyolult dolgok állnának az etimológia hátterében.

A számos szó esetén egyszerűen az van a háttérben, hogy amit már számolni kell, az sok: néhányat (2–3-t) még tételes számlálás nélkül is áttekintünk. Ez általános képzet, így szinte minden nyelvben megtaláljuk azt. hogy az ottani ’szám’ főnév melléknévi formája ’sok’ jelentésű. Példák a környékünkről: angol numerous, német zahlreich, szlovák početný.

Vegyük ugyanakkor azt, hogy miért nincs „száma” a számtalannak. Azért mert nem tudjuk megszámolni. És miért nem tudjuk megszámolni? Az egyetlen valóban előforduló ok az az, hogy ’olyan sok, hogy már meg sem lehet számolni’. Emiatt van a számtalan szónak ’sok’ jelentése, sőt eredetileg ez többet is jelentett, mint a számos. Utalnék itt egy matematikai végtelen két fajtájára: a megszámolhatóra (pl. az egész számok halmaza), ill. az ennél „több” megszámolhatatlanra (pl. a racionális számok halmaza). Itt is ugyanúgy vannak más nyelvi analógiák: pl. angol numberless, német unzählig, szlovák nespočetný.
Előzmény: tündi-bündi (304)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.04.05 0 0 304

Kedves LvT és kedves Tagok!

 

Gyakran használjuk az alábbi két szót: számos és számtalan.

"Számos esetben..."

"Számtalanszor elmondtam,hogy..."

 

Fél füllel hallottam a tévében egy beszélgetést,melyben e két szó etimológiáját tárgyalták,de mivel csak fél füllel hallottam,így csak annyit tudtam megjegyezni,hogy régen bizonyos embereket megszámoztak (ők a "számos" emberek) és voltak akiket nem számoztak meg (ők pedig a "számtalanok").Azt,hogy kik ezek az emberek és kik számozták meg őket és milyen okból,sajnos nem hallottam.Gondolom ez csak egy teória volt a műsorban,de érdekelne mi erről a véleményetek és mi a Ti állásfoglalásotok.Persze lehet,hogy hülyeség az egész.

 

Köszönettel:Tünde

LvT Creative Commons License 2006.04.04 0 0 303
Kedves kisharsány!

> mindeközben szegény Fehérhaj csak ott top-orog a 179. pontján, és senkitől sem kap egy komoly, tudományosan kitalált választ kérdéseire [...] Pedig csak azt kérdezte: mi a magyar név eredete, mi a Magyarország név eredete, mi a Hungária eredete, és mi mitől az ami?

Csak azt szeretném tudni, hogy az én 180-as hozzászólásom mi volt, ha nem komoly és tudományosan kitalált válasz a 179-as kérdésre..?


> Mi meg tán' mind annyian magyarok lennénk nemde ?

A kérdés itt inkább az, hogy mindenki el tudja-e olvasni az itt magyarul leírt hozzászólásokat. Mert az, hogy a 180-as válasz észrevétlen maradt, az felveti annak a lehetőségét, hogy nem feltétlenül olvas magyarul minden idelátogató…
Előzmény: kisharsány (302)
kisharsány Creative Commons License 2006.04.04 0 0 302

 

  ...és mindeközben szegény Fehérhaj csak ott top-orog a 179. pontján, és senkitől sem kap egy komoly, tudományosan kitalált választ kérdéseire,- sem egyikre, sem másikra, sem együttesen- az alapító atyák közül, csak vár, csak vár, és végül egy napfényre kiengedett,  előbben ápolt, majd kinőtt zombi hablatyával kell beérnie. Hiába, kegyetlen a világ! Pedig csak azt kérdezte: mi a magyar név eredete, mi a Ma-

gyarország név eredete, mi a Hungária eredete, és mi mitől az ami? Mi meg tán' mind

annyian magyarok lennénk nemde ?

Előzmény: Kis Ádám (282)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!