Szomorúan hallom, hogy a ÉKSz-be bekerülő szavakról egy előre rögzített korlát dönt (70ezer címszó), és nem az, hogy hány szót használ egy nyelv. Sorba kéne rakni a szavakat gyakoriság szerint, és ami elér egy küszöböt, azt berakni - ha tízezer jön össze, annyit, ha százezer, annyit.
A másik dolog: azt mondod, számít az, hogy "még nem ment át a köznyelvbe". Na de amíg nem tudom, mit jelent, addig használni sem fogom. Például a hipermarketben láttam a "lédig" szót. Hazamentem, felütöttem az ÉKSz-t, semmi. Megnéztem én a német szótárat is, de az ott talált jelentések egyike sem illett a paprikára. Így aztán továbbra sem tudom, mit jelent, és így használni sem fogom. Ilyen értelemben az ÉKSz-nek hatása lehet a nyelvhasználatra is! Az persze más kérdés, hogy mondjuk a "bézs" esetében színesben kellene nyomtatni az ÉKSz-t (azt tudom róla, hogy egy szín, de óvodás koromban még nem volt ilyen szín a vízfestékeim közt, úgyhogy erről lemaradtam...). Ja, amúgy a "bézs"-re google találatok száma: 113000, a "víziciberére" 16 találat, de az utóbbi benne van az ÉKSz-ben...
A "pucsít" jelentését alább megadta valaki. Én is csak onnan tudom a jelentését, hogy ahol én találkoztam vele, ott egy hölgy rögtön be is mutatta...
> Érdeklődnék, hogy ki mit tud a "pucsít" szó eredetéről.
Először jó lenne tisztázni a jelentését. A kérdésedig nekem is teljesen ismeretlen volt, és a google-es listából, sajnos nem jöttem rá, mit tesz ez az ige.
> Igaz, a "bézs" és "lédig" szavakat sem találtam benne [az ÉKsz.-ben]. Új kiadás létére mintha kicsit le lenne maradva...
Bevallottan csak 70 ezer szócikke van az ÉKsz.-nek, tehát valójában tényleg "kézi szótár" méretű. _Elviekben_ a szócikkek összeállítása úgy történik, hogy -- miután meghatározták a címszóterjedelmet, ebben az esetben a kb. 70 ezret -- a szövegkorpuszból kiválogatják a leggyakoribb 70 ezer szót. Az idegen szavak szótára, a szlengszótár stb. az, ami a ritka, furcsa stb. szavakat gyűjti. Az értelmező szótárnak a dolga a standard szókincs feldolgozása.
Ami a lédiget illeti: szerintem ennek helye egyrészt az idegen szavak szótárába, másrészt a kereskedelmi szaknyelvet feldolgozó szakszótárban lenne. Bár a hipermarketekben találkozunk vele, de nem tapasztaltam, hogy ez átment volna a köznyelvbe. (Egyébként volt valahol egy publikáció, a helyét elfelejtém -- talán rumcinak jobb a nyilvántartása --, ahol valaki belefogott a lédig etimológizálásába. Arra emlékszem, hogy a dolog elég kudarcos, mert ugyan nagyon kézenfekvő a n. ledig 'nőtlen, hajadon; -mentes; használatlan; meddő; stb.' melléknévre visszavezetni, de a jelentésváltozás helye, ideje és motivációja dokumentálhatatlan. Anélkül pedig max. kérdőjeles lehet bármely etimológia.)
A bézsben (beige) igazad van, ez talán már köznyelvi, így benne lehetne, de valószínűleg a korpuszban nem elég gyakori volt az előfordulása. Meg aztán a tób sincs benne...
Érdeklődnék, hogy ki mit tud a "pucsít" szó eredetéről. Számomra új szó, és az ÉKSz-ben sem találom. Igaz, a "bézs" és "lédig" szavakat sem találtam benne. Új kiadás létére mintha kicsit le lenne maradva...
polgár: korai újfelnémet burger, purger > m. purger > purgar >(r-l elhasonulás) pulgár >(u-o nyíltabbá válás) polgár
Gyakorlatilag az bajor-osztrák nyelvjárásban sok zöngés hangot zöngétlenül ejtenek. Egy érdekesség, valamely régi térképen láttam, de már nem emlékszem pontosan melyiken, hogy a m. Bodrog folyónkat potroc formában jegyeztél le az osztrákok. Az EKF-ben pedig, ezt most ellenőriztem, egy szelvényen Bodrog és Bodrok íráskép is előfordul.
Egy nagyon aktuális kérdésem lenne.A "polgár" kifejezés honnan ered? Azt tudom,hogy mit jelent,kiket nevezünk így manapság,de eredetileg honnan ered? Tudomásom szerint a német burger szóból,de még tanulmányaim során sem kaptam számomra elegendő információt. Köszönettel: Tündi.
> Érdekes megfigyelni, hogy a "két egynyelvben" (:mert pongyolán fogalmazhatunk így az angol és a német viszonylatában:) mennyire eltérő a szó jelentéstartalma. Az angol megőrizte az eredetit,- és vélhetően e nyomon jelenti a magyar studírozni ige ugyanezt: töpreng, gondolkodik, igyekszik megoldást találni,- míg a német studieren, mint tudjuk azt jelenti hogy: tanulni.
Ez a szó nem tartozik a két rokon nyelv közös szókincséhez. Az angolokhoz a francia nyelvű normannok vitték el, akik a francián keresztül közvetlenül kapcsolódnak a latinhoz.
A németek viszont csak a középkori latin egyetemi nyelvből kölcsönözték a szót: abban a zsargonban már csak az újkori jelentés volt produktív (élő).
> Nem tudom viszont továbbra sem, hogy honnan ered a latin studeo
Ezt részletesen kifejtettem a 317. hozzászólásom „A latinból látszik, hogy a ’fáradozik, igyekszik stb.’ a studeo kiinduló jelentése” kezdetű bekezdésében. Ennek rövid verziója: az indoeurópai alapnyelvből.
> Ha már itt tartunk az sem világos, honnan tudjuk, hogy a tud finnugor? Miből vezethető le aggálytalanul?
Egyébként a finnugornál korábbi: uráli. Onnan tudjuk, hogy a rokon (értsd: az ugyanúgy az uráli alapnyelvre visszavezetett) nyelvekben, ráadásul széles körben elterjedve, található olyan szó, amely ismert hangváltozásokkal alakilag, ezen kívül a jelentésében is megfeleltethető a magyar szónak. Ilyenek: finn tunte- ’érez, tud, ismer’, észt tunde-, votják tod-, zürjén tõd-, nyenyec tumtā-, enyec tudda- stb.
> Szent Szellem néven volt használatos a Szent Lélek,de mivel a középkorban ijesztőnek tartották a Szellem kifejezést,így átnevezték Léleknek,ennek okán lett a Szent Szellem végül Szent Lélek.
Nem tudom, a korábbi írásomból kiviláglik-e, hogy a Huszita Biblián kívül sosem volt Szent Szellet (és Kazinczy előtt még kevésbé Szent Szellem) a Szent Lélek. Figyelemre méltó, hogy a halhatatlan pneuma fogalma már a Halotti Beszédben is a lélek szóval van visszaadva: „Wimagguc uromc iſten kegilmet eʒ lelic ert”, azaz mai nyelven ’Imádjuk (= kérjük) az Úristen kegyelmét ezért a lélekért’.
Ezt a Szent Szellemet csak most erőltetik, mert újra divatba jött a trichotómia. A szellet (szellem) és a lélek közti bármiféle, a nyelvből egyébként nem igazolható különbség is csak ennek nyelvideológiai megalapozását szolgálja. Nekem egyébként – ha eltekintek a dichotómiát támogató protestáns dogmatikától – nincs ellenemre a görög eredeti ilyenforma tükrözése, de a szellem (szellet) és a lélek pneuma ill. pszükhé fogalmakhoz való rendelése csak hasraütésre vagy a Huszita Bibliához mint hagyományalaphoz való ragaszkodásunk miatt történhet: ezt még a trichotomistáknak is be kellene vallaniuk maguknak.
P.S. Mégis csak „kettőbe” [ha nem is duplán] válaszoltam én is ;)
Köszönm a választ! Így már emlékszem is rá, hogy a régi "literátus, vagy literátos ember" az olvasott, tanult, művelt embert jelentette a magyarban. Érdekes megfigyelni, hogy a "két egynyelvben" (:mert pongyolán fogalmazhatunk így az angol és a német viszonylatában:) mennyire eltérő a szó jelentéstartalma. Az angol megőrizte az eredetit,- és vélhetően e nyomon jelenti a magyar studírozni ige ugyanezt: töpreng, gondolkodik, igyekszik megoldást találni,- míg a német studieren, mint tudjuk azt jelenti hogy: tanulni.
Nem tudom viszont továbbra sem, hogy honnan ered a latin studeo, mert ő lett meggyanúsítva a TUD eredettel. Ha már itt tartunk az sem világos, honnan tudjuk, hogy a tud finnugor? Miből vezethető le aggálytalanul?
Köszönöm a kíbővítést, így sokkal szebb és teljesebb a válasz, nekem ez a vonulat elkerülte a figyelmemet. Természetesen az elszámolást én is a teljes körben értettem.
Érdekes viszont, hogy a "lábasjószág" kifejezést éppen a Magyar Néprajzi Lexikon "net"-es változata nem ismeri. A "számosállat"-tal pedig a Magyar Értelmező Kéziszótár bánik igen fukarul. Ezért is jó ez a fórum.
Ígérem, hogy duplán feltett kérdésedre (#316, #318) nem fogok duplán válaszolni :)
A szellem szót Kazinczy alkotta a nyelvújítás során. Indoka erre más nem volt, minthogy költőként jól jött neki egy kellemesebb hangzású, más rímet adó szinonima a lélek szóra. A rokon értelmű szóváltozatok poétai célú gyártása Kazinczytól nem állt távol: csalogány a poszáta mellé, csermely a patak mellé, árny az árnyék mellé, lég a levegő mellé stb. Idővel persze ezek a szavak rögzülve a köznyelvben kikerültek a „palackból”, és némelyik jelentésváltozáson ment keresztül (pl. csalogány), vagy ha a jelentés ha azonos is marad, a használatban vannak különbségek (pl. van légi melléknév, de nincs *levegői). A szellem és a lélek mai különbségét is az utólagos jelentésbeli, ill. használatbeli teszi. Amúgy a néphitben a lélek szó transzcendens jelentése a mai napig ugyanolyan ilyesztő, mint a szellem, minthogy a különbségüket leginkább azt teszi, hogy amíg lélek szót a népnyelv, a szellem szót a művelt osztály használja a kísértetek jelölésére (de csak hazajáró lélek idióma van, hazajáró szellem nincs). Amiben eltérnek az az ún. konnotáció (módosult jelentés): a lélek inkább az emberben felhalmozott érzelmi-szociális réteg, a szellem pedig a műveltségi-tudatos, vö. jó lélek ’jó szívűember’, kiváló szellem ’sokat tud, nagyon művelt’.
A szellet szó Kazinczy korára már kihalt. A középkori irodalomból biztos ismerte Kazinczy, és biztosan ez ihlette a szellem szó megalkotására, de a szellem szó nem direkt folytatója a szelletnek. Amiért Kazinczy nem felújította ezt a régi szót, hanem újat alkotott helyette, az valószínűleg az volt, hogy addigra mát megszűnt az -at/et képző folyamatot kifejező főneveket alkotni (a mai -ás/és képző vette át teljesen ezt a szerepét), hanem eredményfőnevet képzett, vö. irat = az írás (folyamatának) eredménye. Így a szellet jelentése akkoriban is ugyanúgy ’szellentés’ lehetett, mint ma.
Egyébként a régi szellet és a lélek közt visszanézve nem látszik különbség. Ha volt is régen, akkor azt a pogány hit elhalványulása elmosta: a régi magyar hitvilágban is valószínűleg többfajta lelket különböztettek meg, a sámánizmusban eléggé általános a testlélek (lélegzetlélek) és az árnyéklélek (szabad lélek). Lehet, hogy ilyen kettősség állt eredetileg a szellet és a lélek szópár mögött. A néphit europaizalódása aztán ezt a kettősséget (ha egyáltalán volt) elmosta, így az egyik szó „felesleges” lett, és talán ezért avult ki a szellet: nem volt többé igény két külön szóra. A lélekről a magyar néphitben l. <http://www.mek.ro/02100/02115/html/3-1279.html>
Amiért ma probléma az az, hogy az Újszövetség is két lelket különböztet meg. Ezekre görög nevükkel szoktunk hivatkozni, mivel (1) az Újszövetség primer nyelve a görög (ez még akkor is igaz, ha bizonyos részek eredetileg vlsz. arámi nyelven voltak); (2) tkp. egy görög (platóni) filozófiai elképzelés átvételéről van szó.
Az egyik lélek neve a pneuma (lat. spiritus, ~ héb. rûaħ /rúah/), amely etimológialag a gör. pneó ’lélegzik, fúj’ ige származéka (vö. mai pneumatika, pneumónia műszavak). Ez a magasabb rendű lélek, amelyet az Isten lehel az emberbe, így nem kötődik a testhez, és az emberi értelmet és halhatatlanságot adja. Így a Szentlélek maga is pneuma (spiritus).
A másik lélek neve: pszükhé (lat. anima, ~ héb. nefeš /nefes/). Ez az alacsonyabb rendű, testhez kötött lélek. Pszüchéje az állatoknak is van, és halványan ennek felelhet meg a mai köznyelvi ’tudatalatti’ fogalom, amely a pszichológiai problémáinkat okozhatja.
(N.B. Bár megadtam az ószövetségi héber megfelelőket, de azok nem teljesen fedik az újszövetségi görög fogalmakat, pl. nefeš ’teremtmény’ is. További héber rokon értelmű fogalom a nĕšāmāh /nösámá/ ’lélegzet, lehellet’.)
A fentieket súlyosbítja az a keresztyénségen belüli vita, hogy a fizikai test mellett most tényleg két lélek van-e (trichotómia) vagy csak egy (dichotómia). Ehhez jön a korabeli magyar bibliafordítói vita, hogy ezeket a görög fogalmakat hogyan is kell fordítani. Itt jön képbe a Huszita Biblia (elkészítése 1416–1441 közé eshet), amely a magyar bibliafordítások közt egyedüliként megpróbálta a trichotomikus elvet következetesen érvényesíteni és a gör. pneumát szelletként, a pszükhét pedig lélekként visszaadni. Ezt akkoriban eretnekségnek minősítették, de nem azért, mert a magyar nyelvben lett volna valami a lélek szóhoz képest valami negatív, esetleg blaszfémikus mellékzöngéje a szellet szónak, pusztán „nyelvtechnikai” és dogmatikus okok volt. (A „nyelvtechnikán” itt pl. azt értem, hogy a pneó ’lélegzik’ szóból származó pneumához etimológialag világosabban társul a lélek szó, amelyből való a magyar lélegzik ige; és ez akkoriban elég fajsúlyos érv volt. A dogmatikán pedig a trichotómia vs. dichotómia vita aktuális állapotát.) Vö. <http://www.bibliatarsulat.hu/tortenet/h_t_mb_elofutar.html>, <http://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index232.html>
No meg gondoljunk még a sine ira et studio mondásra, ott sem tanulmányokra vagy tudásra utal a studium, hanem részrehajló buzgalomra, a sedulitas szinonimájaként.
A Szent Lélek kifejezéssel lenne kérdésem.Azt hallottam,hogy nagyon régen (nem tudom mikor),a Szellem eredetileg szellet szó volt,és Szent Szellem néven volt használatos a Szent Lélek,de mivel a középkorban ijesztőnek tartották a Szellem kifejezést,így átnevezték Léleknek,ennek okán lett a Szent Szellem végül Szent Lélek.Tudom,hogy teológiai aspektusból is lehetne vizsgálni a szavakat,de én most a nyelvészeti aspektusból szeretném megközelíteni.A szellem és lélek szavak eredete és kapcsolata érdekelne egy nyelvész aspektusából nézve,remélem tudtok segíteni.
> Vajjon miből származik a studeo ? Tud erre valaki válaszolni?
Elöljáróul még viiiendre is korrigálandó abban, hogy mi volt a latin studeo ige jelentése. A ’tanul’ csak késői, csak a középkori egyetemeken kialakult jelentés. A latinban még ez még ’tanulmányoz, tudománnyal foglalkozik’ volt. De ott ez is csak késői fejlemény jelentéshasadással a studeo lit(t)eris ’tudománnyal foglalkozik’ kifejezésből, és ebben a kifejezésben a lit(t)eris, a többes számú lit(t)erae ’tudomány(ok), tudományos műveltség, olvasottság; iratok’ szó ragozott alakja fejezi ki a tudást. A studeo jelentése csak ’fáradozik (valamivel), törekszik (vmire), igyekszik (vmit tenni)’.
Aki etimologizál, annak a korabeli jelentéseket, szóalakokat kell ismerni, nem a maiakat [ezt elsősorban Tibbbornak üzenem]: a latin esetén ez könnyen megtehető lenne egy jó szótárral (pl. az újra kiadott Finályéval). De ha fellapozzuk az Országh-féle angol nagyszótárat a study címszónál, akkor is láthatjuk, hogy az eredeti jelentés máig megőrződött az angolban is: ’foglakozik (vmivel), szorgalmasan jár (vmi után), gondoskodik vmiről); igyekszik, törekszik (to do sg – vmire)’.
Így némi latin nyelvi tájékozódási képességgel az etimológia nélkül is belátható, hogy a studeo igének nincs köze a tudáshoz. De következzen az etimológia.
A latinból látszik, hogy a ’fáradozik, igyekszik stb.’ a studeo kiinduló jelentése, és ezt kell az etimológiánál figyelembe venni. Ennek megfelelően az indoeuropeisztika ezt az indoeurópai *(s)teu- tőre vezeti vissza, melynek alapjelentése ’lök, nyom, szúr, üt’. Ennek a tőnek ie. -*d gyakorító képzős származékáról van szó, vö még gót stautan ’nyom’, ónorvég stuttr ’alacsony’. A ’lök, nyom’ > ’előretol’ > ’elősegít’ (’közbenjár’, ’szorgalmaz’) jelentésváltozás ma is dokumentálható, vö. magyar szleng nyomat ’sokszor, gyakran (intenzíven) csinál, tesz vmit; bármiféle tevékenységet folytat, csinál vmit’, angol push one’s demand ’követeléseinek teljesítését szorgalmazza’, push a person ’közbenjár vkiért’, német jmdn schieben ’vkit támogat’ stb.
(A fenti tő ie. *-p eredményképzővel alkotott származéka a latin stupeo ’nem mozdul, elkábul’, vagyis ’úgy viselkedik, mint akit megütöttek’)
-A Szent Lélek kifejezéssel lenne kérdésem.Azt hallottam,hogy nagyon régen (nem tudom mikor),a Szellem eredetileg szellet szó volt,és Szent Szellem néven volt használatos a Szent Lélek,de mivel a középkorban ijesztőnek tartották a Szellem kifejezést,így átnevezték Léleknek,ennek okán lett a Szent Szellem végül Szent Lélek.Tudom,hogy teológiai aspektusból is lehetne vizsgálni a szavakat,de én most a nyelvészeti aspektusból szeretném megközelíteni.A szellem és lélek szavak eredete és kapcsolata érdekelne egy nyelvész aspektusából nézve,remélem tudtok segíteni.
Kedves Tibbor, köszönöm válaszod, bár továbbra is viccnek tartom etimologizálási kisérleteid. Csak egy példa: szerinted a magyar TUD-nak köze van a "study,student,studio estudiantes" szavakhoz. Tanultál latinul? A study stb. mind a latin studeo szóból származnak. Még a német studieren is. A studeo je4lentése tanulni, semmi köze a tudni, tudás stb. szóhoz. Elismerem, hogy aki sokat és jól tanul, az előbb-utóbb tudhat valamit, de a TUD finnugor eredetű, ha tetszik, ha nem.
A Te módszereddel pl. a német Adler = sas közös eredetű, mivel a sas nemes ragadozómadár, a nemes pedig németül adel, ezért balról-jobbra is azt jelenti a sas, mint jobbról-balra. Tehát NEMESMADÁR = nemeSmAdár, kijön a SA, de hogy még szebb legyen, a végére került még egy S. Kész a sas.
Kizárólag a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy mind az egész számok halmaza, mind a racionális számok halmaza megszámlálhatóan végtelen (egyenlő a számosságuk). Ezeknél nagyobb számosságú halmazra példa a valós számok halmaza, mely megszámlálhatatlanul végtelen számosságú.
A számosállat fogalma ettől eltérő. Nem "megszámlálásra érdemes háziállatok általános főneveként" kell tekinteni, hanem nem más, mint
"a közlegelőkön a legelőbér fizetése tekintetéből teljes értékű állat számolási egysége. A nagy jószágokból (ló, szarvasmarha) két másodfűre menő vagy egy harmadfű és idősebb; kis jószágból (juh és sertés) öt vagy hat darab egy éven felüli tett egy számosállatot. A rúgott borjú, csikó, tavaszi malac, bárány szokás szerint ingyen járhatott a legelőn. – Vagyis: számosjószág = egy nagy ló vagy szarvasmarha; a kifejletlen állatokat és a kisjószágot erre számították át. Pl. 1 ló = 1 szarvasmarha = 2 tavalyi növendék = 5 juh = 5 disznó = egyaránt 1 számosjószág."
Ebből következik, hogy a számadó számadása (elszámolása) sem ebből ered, annak a 'fiatal', sőt az újszülött állatokkal is el kellett számolnia, nem csak azokkal a 'felnőtt' állatokkal, amelyek után a közlegelőkön a legelőbért fizette.
A kérdésed méresékelten off-topic, olyan értelemben, hogy teljesen a Magyarulezbe illik, de talán inkább a Plenárisban, vagy egy külön topicban lenne helye. De ez már túlzott akadékoskodás lenne.
Máűs részről a kérdés igen bonyolult, vagy sokat írunk róla, vagy keveset.
Akkor most keveset.
1. A számítógépes fordítás volt a mesterséges intelligenciával foglalkozók legnagyobb ígérete a 60-es években, és ez okozta másfél évtized múlva a legnagyobb csalódást. Nézd meg ezt:
2. Ennek ellenére gyakorlatilag nagyon sok nyelvpárban léteznek fordítóprogramok, amelyek bizonyos szinten képesek fordítani. Ezt lásd itt: http://www.systransoft.com/index.html
3. A ma reális irányzat nem a számítógépes fordítás, hanem a számítógéppel támogatott fordítás. Ennek az a lényege, hogy az ember fordít (azaz érvényesül az intuíció), azonban a számítógép végtelenné növeli az ember memóriáját. Ehhez lásd: http://www.morphologic.hu/Doc/ikta_itm_pub/MSZNY_LI.pdf
Először is elnézést kérek, ha olyat írtam volna, amit nem illik. Ha a tőlem idézett részt tovább olvasod, látod, hogy az "alapító atyák"-ról szólt, akik (:az általam eddig leszűrtek szerint: NT.rumci. NT.ZsB, és NT. KisÁdám urak:) tényleg nem írtak. Ha ténylegesen Te a is az vagy, úgy pontatlan voltam. (.vagy inkább tudatlan:) és bocsánatot kérek érte.
Ami a második részt illeti: a 229. indító bekezdése az alábbit is tartalmazza:
"Több választ kaptál,hol jót, hol kevésbé, vagy csak a későbbi következményeket, hogy hol hogyan használják az eredeti magyar nevet." Úgy érzem e mondat korrektül jellemzi a tárgyra vonatkozó, és a 179. és 229. között elhelyezkedő tartalmat.
Kedves LvT és Kis Ádám!
Remélem nem offtopik a kérdésem.Lehet,ti tudjátok a választ.Hogy áll ma a számítógépes fordítás helyzete? Milyen mértékben lehet számítógép segítségével szöveget fordítani? Milyen nyelvről milyen nyelvre? És milyen szövegeket?
Köszönettel:Nick25
Én még a továbbiakkal egészíteném ki az előzőben előadottakat, melyekkel teljesen egyetértek: a számos azután tovább "élt". Alkalmazódott főnévként a meg-
számlálásra érdemes háziállatok általános főneveként. A számosállat vagy lábasjószág a csordában,kondában,gulyában stb. tartott állatok megjelölője, ellentétben például a háziszárnyasokkal. A számosállatokró évfordulónként, vagy más időközönként a számadónak számot kellett adni. Ha megnézzük, hogy a "számot kell adni" egy idegen anyanyelvűnek azt jelenti, mint ami példát Te hoztál, de a " 'ról számot adni" pedig a fent írtat: láthatjuk miért oly nehéz a magyar nyelvet másoknak megtanulni.
Csodálkoznék, ha ilyen bonyolult dolgok állnának az etimológia hátterében.
A számos szó esetén egyszerűen az van a háttérben, hogy amit már számolni kell, az sok: néhányat (2–3-t) még tételes számlálás nélkül is áttekintünk. Ez általános képzet, így szinte minden nyelvben megtaláljuk azt. hogy az ottani ’szám’ főnév melléknévi formája ’sok’ jelentésű. Példák a környékünkről: angol numerous, német zahlreich, szlovák početný.
Vegyük ugyanakkor azt, hogy miért nincs „száma” a számtalannak. Azért mert nem tudjuk megszámolni. És miért nem tudjuk megszámolni? Az egyetlen valóban előforduló ok az az, hogy ’olyan sok, hogy már meg sem lehet számolni’. Emiatt van a számtalan szónak ’sok’ jelentése, sőt eredetileg ez többet is jelentett, mint a számos. Utalnék itt egy matematikai végtelen két fajtájára: a megszámolhatóra (pl. az egész számok halmaza), ill. az ennél „több” megszámolhatatlanra (pl. a racionális számok halmaza). Itt is ugyanúgy vannak más nyelvi analógiák: pl. angol numberless, német unzählig, szlovák nespočetný.
Gyakran használjuk az alábbi két szót: számos és számtalan.
"Számos esetben..."
"Számtalanszor elmondtam,hogy..."
Fél füllel hallottam a tévében egy beszélgetést,melyben e két szó etimológiáját tárgyalták,de mivel csak fél füllel hallottam,így csak annyit tudtam megjegyezni,hogy régen bizonyos embereket megszámoztak (ők a "számos" emberek) és voltak akiket nem számoztak meg (ők pedig a "számtalanok").Azt,hogy kik ezek az emberek és kik számozták meg őket és milyen okból,sajnos nem hallottam.Gondolom ez csak egy teória volt a műsorban,de érdekelne mi erről a véleményetek és mi a Ti állásfoglalásotok.Persze lehet,hogy hülyeség az egész.
> mindeközben szegény Fehérhaj csak ott top-orog a 179. pontján, és senkitől sem kap egy komoly, tudományosan kitalált választ kérdéseire [...] Pedig csak azt kérdezte: mi a magyar név eredete, mi a Magyarország név eredete, mi a Hungária eredete, és mi mitől az ami?
Csak azt szeretném tudni, hogy az én 180-as hozzászólásom mi volt, ha nem komoly és tudományosan kitalált válasz a 179-as kérdésre..?
> Mi meg tán' mind annyian magyarok lennénk nemde ?
A kérdés itt inkább az, hogy mindenki el tudja-e olvasni az itt magyarul leírt hozzászólásokat. Mert az, hogy a 180-as válasz észrevétlen maradt, az felveti annak a lehetőségét, hogy nem feltétlenül olvas magyarul minden idelátogató…
...és mindeközben szegény Fehérhaj csak ott top-orog a 179. pontján, és senkitől sem kap egy komoly, tudományosan kitalált választ kérdéseire,- sem egyikre, sem másikra, sem együttesen- az alapító atyák közül, csak vár, csak vár, és végül egy napfényre kiengedett, előbben ápolt, majd kinőtt zombi hablatyával kell beérnie. Hiába, kegyetlen a világ! Pedig csak azt kérdezte: mi a magyar név eredete, mi a Ma-
gyarország név eredete, mi a Hungária eredete, és mi mitől az ami? Mi meg tán' mind