Kitzoli! Az jutott eszembe, .... Mi a véleményed arról, hogy ilyen mopedautó motort szerelnék a csónakba .Az új ára 180 e pénz , és mégis csak egy masszív 2 hengeres dízel... A főtengelyén centrifuga kuplung variátorművel. ..Bontva feleannyi .vagy kevesebb.. -Topiktársak véleményét is szivesen venném...
A V szárnynak sok az előnye mint ahogy írtad is. Viszont sajna van egy nagy hátránya a hatásfoka. Mivel én először elektro motorral akartam csinálni törekedtem a legjobb hatásfokra. Ezért az ember hajtotta szárnyas hajókat szoktam alapul venni, hiszen ott viszonylag kicsi az emberi teljesítmény ezért minden számít. Nekem ezért fordított T szárnyaim lesznek. De nekem kicsi lesz a hajó is. (ha ezt lehet annak nevezni :)))
Nálad hátra fordított TT vagy külön két oldalt T T szárnyakat raknék fixre elöl pedig egy kisebb T esetleg egy enyhe meredekségű V-t.
Aztán lehet még trükközni a több szárnyal. Ezt még én sem döntöttem el, de valószínű kipróbálom mert az elv azt tetszik, Fogsz egy T szárnyat ami fix kis szögű ami a sebességhez kell és fölé elhelyezel egy másik T vagy V szárnyat ami nagyobb szögben van. Kis sebességnél mindkét szárny a vízben, viszont amikor már felgyorsult akkor a felső szárny kint van a vízből és csak az alsó az aktív.
Mit lehet csinálni a szárnyakkal kikötésnél?
1, A szárny íve ua mint a csónak alja, ezáltal szorosan a testhez lehet húzni.
2. Valahogy ki kell emelni a víz alól. Ez persze problémás lehet ha a szárny alul össze van kötve. Akkor a hátsót csak hátrafelé felhajtva lehet kiszedni, de ott van a hajtómű.... De ha a TT szárny helyett mindkét oldalon T és T szárnyakat használunk akkor a két oldalsó szárnyat oldalra is fel lehet hajtani. Első szárnynál ilyen probléma nincs azt fel tudjuk hajtani előre is, illetve az a szárny sokkal kisebb tehát kezelhetőbb is.
Tested alapján a hátsót a tested formájára igazítanám akkor fel lehet húzni a test közelébe, vagy teljesen. Kikötésnél inkább az első a problémás azt fel kell hajtani és kész.
Mosmán látom én is. Végülis csak 4 kép van, 2 egyforma volt. Egyébként nem tudom, miért érdekes, nekem is van anód a kis Yamahán, külső is, meg belső is a termosztát mellett.
Bocsánat, hüje a zindex, egy frissítés után 5 kép lett 2 helyett, így már világosabb. a képeket nekem is csak 3-4 próbálkozásra nyitja meg nagyítva. (kb 2-3 hete)
ne haragudj szőrmók, nem kötözködésképpen, de nem látom az aktív anódot, és a többi dolog sem világos a képen (egy kivételével) Namármost úgy látom, hogy a kérdező sokkal lámábbnak tünik, mint én, szerintem ő sem fogja.
A szárnyakon keletkező felhejtóerő függ az állásszögtől, a szárny felületének nagyságától és a hajó sebességétől. ( persze a profiltól is, de ezt most hanyagoljuk)Mivel a hajó sebessége változik, vagy az állásszőget, vagy a felületet változtatni kell. A felületet legegyszerübben egy V formájú szárnnyal lehet változtatni. ahogy a test emelkedik fel, csőkken a szárny vízbemerülő része, létrejőn egy egyensúlyi állapot. Itt csak az a gond hogy egy hagyományos testnél nehéz úgy elhelyezni a szárnyakat, hogy ne sérüljenek. Ideális lehet egy doboz keeles hajó, (pl. amit most építek), vagy egy trimarán A hajótest közepétől a széléig kell elhelyezni a szárnyat. Így aránylag védett is lenne, és ha dől a hajó akkor is létrejönne egy kiegyenlítő nyomaték.
De mi van az orr szárnnyal? Jó az a gondolat, hogy akár egy gumi torziós rúgóval ellátott kis szárnyat felteszel, alapban mondjuk 20 fokban. Ahogy nőne a sebesség a szárny szöge változna (csökkenne) de ki a franc lesz aki a megfelelő rugót legyártaná, és ki az aki megmondja az esetleges gyártónak hogy milyen legyen?
Most számolgattam: egy 6 fokban álló, 0.6 m2 felületű szárnyon, 10 km/h sebességnél kb 270 kg, 30 km/ sebességnél, meg nagyjából 2050 kg felhajtóerő keletkezik. Ezt mindenképp szabályozni kell, főleg ha figyelembe veszem, hogy a hajó terhelése is változó. 2000 kg-os erőknél meg az állítható kivitel már nem gyerekjáték.
Én úgy látom, marad a V megoldás, (az önszabályzó) csak a védelem problémás, a vízben úszó vackokkal szemben, és a kikötésnél, főleg ha parton akarsz kikötni!
És akkor még mi van a hullámzással? Egy fix szárny mit csinál ha a hajó hosszirányban megdöl mondjuk 10-12 fokot? A szárny állásszöge negatívba fordul, viszi a testet a víz alá. Na jó, ez nem fog bekövetkezni, mert elveszted a sebességet, de elég kellemetlen érzés lehet.
Esetleg az is megoldás lehet, hogy a szárnyak adta lehetőséget csak annyira használod ki, amennyit a hajó súlya egy fővel enged. vagyis a szárnyakon max X felhajtóerő keletkezik. És akkor még mindig ott van az a kérdés, hogy mennyi lesz a végsebesség, ha a szárnyakon haladsz. Hülyeség, erre van megoldás a csiga emelkedése és a motor fordulatszáma ezt megadja.
Szóval elég sok probléma, de megoldható. Szerintem a legnagyobb feladat a sérülékenység, a szállíthatóság, és a vízrerakás leckéje. Ha ezekre van jó megoldás, a többi már kikisérletezhető.
Ez "gondolom" nem kishazánkban készült. Kb ilyen van a Szanazugban az egyik kolégánknak a Kőrösön,- Na Őt kell megkérdezni mit kapott.- és kap.a környezettől. Más. Én a szárnyat valóban Szárny-nak gondoltam, .Mint a Sárkányosoknak van. Tulajdonképpen a motoros sárkány trajk.-ja helyére gondoltam egy csónakot. A légcsavar zaj csökkentésére lehetne -e alkalmazni az Amerikaiak által már régen alkalmazott, a helikopterek rotorjának a végén található -légörvény csökkentő- valamit / aki tudja közölje. hogy hivják , / Ettől tud a helikopter "lopakodó" üzemmódban "közlekedni.? Képek hamarosan. pepe.
Pettti 69 nek .Az igért képek.A kék csizmán a két csavar alatti vizszintes lukon kell jönnie kkipuffogó gázzal kevert viznek .A Fehér csizmán mutatom a vizbemeneti lukat a csiga mögött( fel van a motor forditva. És egy darab drótot illetve gazt dugva azt a lukat ahol a hütőviz ellenőrző pisil kifele .
elmélet az az, hogy az első szárny szabadon mozog mondjuk 4 és 14 fok között. a szárnyra raksz egy "úszót" (egy rúd rendszeren keresztül) ez úgy működik, hogy amikor elindulsz a víz alatt akkor az áramlás az úszót felfelé nyomja a szárny beáll mondjuk a max 14 fokra. Ettől nagy lesz ez emelésed. Elkezd emelkedni a test. amikor az úszó (ami a szárny felett van) eléri a vízvonalat akkor van mondjuk úgy 8 fok körül. (ekkor már a test kint van) amikor pedig már hasítasz akkor leveszi az általad meghatározott minimumra (4 fokra) Tehát az úszó folyamatosan vezérli a szöget minden késés nélkül (mivel rudakkal van hozzákötve a szárnyhoz)
A hátsó szárnyat a fenti alapján mondjuk 6 fokra állítod fixen. Amikor indulsz az első szárny 14fokon tehát elkezdi emelni az elejét. Ettől viszont a hátsó szárnynak is emelkedni kezd a szöge (vízvonalhoz képest). Mindig az első lesz felül egészen addig ameddig ki nem jön a vízből az első úszó és elkezdi csökkenteni az első szárny szögét. Akkor lassan utoléri a hátulja is az elejét. amikor hasítasz akkor elől 4 fok hátul pedig 6.
Ha lekezdesz lassítani akkor amint az úszó eléri a vízvonalat megnöveli az első szárny szögét és az eleje még kint van amikor a hátulja a vízben van már.
magyarul fordítva is jól működik.
Ezen a videón látszik az "úszó" ami a legelöl pattog a vízen.
Az enyémnél az első szárnya állítható lesz, saját maga fogja beállítani az ideális szöget annak függvényében, hogy víz alatt van-e vagy már elérte a "szárnyalási" magasságot. A hátsó szárny fix lesz, bár ennek is változni fog a szöge az első szárny mozgása alapján. Eddigi ismereteim alapján ez a legjobb megoldás.
