nem szabadna engedni a fizetős tanulókat, az ugyani a tandíj burkolt, és önkéntes bevezetésének a módja
mindenkinek ugyanolyan képességbeli mércén kell megfelelni, a költségtérítés, meg az ezzel együttjáró engedékenyebb intézmény pontosan azt eredményezi, hogy nem odavalók kerülnek a felsőoktatásba, és aztán a szakmába is
És az egyetemi Kisz-bizottság utóda döntené el, hogy kinek jár az emelt ösztöndíj. Ilyet már láttunk:-(((
Meg olyat is, hogy az akkori "minimálbéresek" kapták a nagyobb szociális ösztöndíjakat, amit aztán elegáns szállodában söröztek el.
Ez a "majd mi igazságosan szétosztjuk a pénzt" című népi játék már rég tökéletesen le van járatva. Mást kell kitalálni.
Pl. az eredményességet. (Micsoda eretnek ötlet itt kis hazánkban:-))))
Mondjuk az első évben minden tanuló jelentős ösztöndíjat kap, aztán meg már az elért eredmény számít. De nem ám úgy, hogy aki 4-es, az 20 ezer forintot kap, bármely műintézetben négyes!!!!
És azért még be kell illeszteni a rencerbe a fizetős tanulókat is. (Átjárás, stb.)
amíg a cigók, meg bárki más aki élősködni akar megkapja az élősködésre a lehetőséget, pláne ha ez még kénylemes is neki, akkor leshetjük hogy a helyzet valaha is változni fog
nyilvánvaló hogy egy olyan társadalom, ahol a munkát adókkal büntetik, az élősködést meg segélyekkel jutalmazzák, ott el fog tolódni a dinamikus egyensúly az élősködés felé
márpedig a szituból való kilépés nyilvávalóan legolcsóbb módja az élősködés köldökzsinórainak az elvágása, vagy elszorítása
lehetne úgy is, hogy maradnak a segélyek, de a dolgozó cigók kapnak +támogatást
ez is motiválná őket a munkára, de sokkal drágább lenne mint a másik, nekünk meg pont nincs pénzünk
1) a meglévő elitéltekkel fel kell építetteni +1 börtönt ( a munkáért hamarabb szabadulhatnak + pénzt is kapnak)
2) ha már van hely, akkor sűrűbb szövésű hálóval lehet vadászni a piti bűnözőkre
enyhén szólva bicskanyitogató élmény Bp néhány kerületén végigsétálni, üvölt hogy a járókelők 10-15%a bűnöző, a rendőrség meg semmit nem csinál, legalábbis látszólag
"A felsőoktatási tandíjjal nem a lakosságot terheled,hanem azt aki igénybe veszi a felsőoktatást"
Pont ez a baj vele. A tandíj ugyanis nem a diákok képessége, hanem (a szülők) anyagi helyzete alapján szelektál. És ezért bármi más megoldás jobb nála. Még a jelenlegi is, amire azért valóban ráférne egy igazi reform.
(pl. programozó matematikus szakon neked maximum 1-2 félévnyi olyan órád lesz, ahol egy ma is rendszeresen használt programnyelv használatára tanítanak <java, php, pl.>, egyébként tanulni fogsz egy csomó faszságot.)
magyarán egy önmagában nagyon jó felsőoktatás, ha nincs beágyazva az ország gazdaságába,
Az egy darab osztondijasunk idoszaktol fuggoen havi 40-80 orat dolgozik nalunk eles projekteken, neki nem lesz gondja az elmeleti ismereteinek gyakorlati felhasznalasaval. Egyebkent kotelezove tennem a modszert...
Ez úgy tűnik, megvalósult. Az informatikusnak jelentkezett emberek túlnyomó része csak a BsC képzést csinálja végig, az MsC-re már nem megy/jut el. Felszívja őket a piac, ugyanis hiány van belőlük. Ja, emellé ráadásul túl kevesen jelentkeznek az egyetemre.
Én is ezt tapasztaltam. Mondjuk az én végzettségem eleve nagyon gázos, mert se nem ilyen se nem olyan, de ettől függetlenül, az elvárás egyértelműen ez volt. Technikus aki tud beszélni. Műszaki háttér alapvetően nem érdekes, arra egy-két specialista van a cégnél.
Meg ez a vicc:
Hogy számolja ki egy piros gömb térfogatát a matematikus?
Megméri az átmérőjét, és a sugárból valamilyen képlettel, kiszámolja hogy az hány cm3.
Hogy számoja ki a fizikus?
Fogja, belemeríti egy vízzel teli vödörbe, a kiszorított víz mennyisége pont annyi mint a gömb térfogata, akár a vödör súlyából ez megállípítható hogy mennyi víz folyt ki belőle.
Hogy számolja ki a mérnök?
Sehogy, előveszi a piros gömb katalógust, és kinézi onnan a gyári értékeket.
Magyarországon sajnos mérnökökre semmi szükség nincs. Mérnöki végzettséggel rendelkező technikusokra / művezetőkre van, mert milyen jól mutat a cégnél. Vagyis irányítgatja a munkásokat, hova tegyék a ládát és megszámolja az alkatrészeket, utána kitölt egy papírt. Sem érdemi gyártás, sem fejlesztés nincs. Még van néhány fanatikus, akik kitalálják a vízzel működő autót, meg ilyenek, de ennek a gazdaságra gyakorolt hatása 0.
" egy önmagában nagyon jó felsőoktatás, ha nincs beágyazva az ország gazdaságába, csak szimpla sivatagi katedrális"
Igy van, a 20. sz-ban végig ez a tendencia uralkodott, ott volt a legjobb az oktatás ahol legerősebb volt a kutatásokat alkalmazó gazdasági háttér. Franciao. Németo. Anglia volt domináns a század első felében, majd az USA, Japán és SZU a második felében.
Mo-n az ipari háttér hanyatlása jól nyomon követhető az oktatás hanyatlásában az elmúlt 20 évben. Mo ma már egy vicc.
A felsőoktatás valóban rengeteg pénzbe kerül, viszont egy jó minőségű felsőoktatás sokszorosan hozza vissza a bele fektetett pénzt az államnak.
erre még nem reagáltam. nos ez így önmagában nem igaz. ez ugyanolyan dolog, mint ha a sokak által követelt full segélymegvonás bekövetkezne. ha a cigányok nem kapnának segélyt, tehát megszűnne a parazita életmód lehetősége (már ami az állami csöcsön lógást jelenti), attól egyáltalán nem válnának még buzgó munkavállalókká. ugyanis se képzettségük, se végzettségük, se normális munkamoráljuk nincs, ergo nem alkalmazná őket senki. ugyanez van a felsőoktatással. csinálhatsz te nagyon színvonalas agysebész és atomfizikus képzést, ha az országban nincs iparág, ami fel tudja őket szívni, hiába képzed őket. márpedig ma magyarországon az a nagy kibaszott helyzet, hogy a tömegképzésben előállított közgazdászokra, jogászokra és informatikusokra van szükség (na jó, meg mérnökökre is valamennyire), másra nem nagyon. az egyetemi oktatás során nem tanítanak meg arra, amire neked ahhoz lesz szükséged, hogy végezd a napi munkádat. (pl. programozó matematikus szakon neked maximum 1-2 félévnyi olyan órád lesz, ahol egy ma is rendszeresen használt programnyelv használatára tanítanak <java, php, pl.>, egyébként tanulni fogsz egy csomó faszságot.)
magyarán egy önmagában nagyon jó felsőoktatás, ha nincs beágyazva az ország gazdaságába, csak szimpla sivatagi katedrális. igazodnia kell inkább az igényekhez, azok meg nem az elitképzés felé mutatnak.
És ez az egész még nem akkora lenne baj, ha Magyarország versenyképes alternatívát tudna nyújtani. De nem tud. Szerintem Szerbiában boldogabbak az emberek, mint itt.
elpocsékolódik 5 év egy olyan ember inaktivitására + oktatási költség, aki adott esetben teljesen alkalmatlan arra a szakmára
1) egyetemen nem szakmát oktatnak. az egyetemi ismeretek nagyon ritka esetben lesznek szükségesek a munkavégzéshez. 2) aki elvégez egy szakot az már egészen biztosan nem alkalmatlan rá, hiszen a szak követelményeit teljesítette.
az összeg nagyobb része, amibe egy diploma kerül mindig is az inaktivitás volt, amit mindig is a diák+szülei fizették, ezt az eleve nagyobb költséghányadot növeli tovább a tandíj
ez tökmindegy. ettől még simán lehetséges bárki számára, hogy önellátóként, szülői segítség nélkül tandíj fizetésével egyetemi végzettséget szerezzen. vagyis, elvben egyáltalán nem hozza hátrányos helyzetbe a kevéssé tehetőseket.
ennek a célja tényleg az, hogy elrettentse a diákokat a diplomaszerzéstől, és ezen keresztül csökkentse az állami kiadásokat
egyáltalán nem ez a célja, hanem a co payment.
a csórók közül fognak kikerülni
az a csóró aki emiatt így döntene, az valszeg nem is elég intelligens, ugyanis nem látja azokat a lehetőségeket, amelyek számára biztosítanák a tandíj mellett az egyetem elvégzésének a lehetőségét.
Szerintem jó dolog a tandíj. Az egyik legerősebb ösztönző az ország végleges elhagyására. 2011 - től van egy fiatal, aki mondjuk nem hülye és valamennyire tud németül, azt is csinálhatja, hogy kimegy Németországba, 2 évig dolgozik, közben rendesen megtanulja a nyelvet és utána megy egyetemre. Németországban is van tandíj, de nem lepődnék meg, ha kevesebb lenne, mint itt akarnak. És ugye a német egyetemeken tényleg használható tudást adnak, kevesebb stresszel, miközben egy jobb, szabadabb és biztonságosabb világban élhet. Magyarországon meg veri az asztalt a sok szerencsétlen az úniós fizetésért, követeli az óriási tandíjat, miközben a tehetséges fiatalok nemcsak rég leléptek, de már vissza se néznek. Bombaüzlet ez a tandíj.
Egyébként abban a korban +1 év más szempontból is rengeteget jelent. A maga mrészéről ne msi engedném, hogy a fiatalok közvetlenül az érettségi/technikum után kezdjék a főiskolát, legalább 1 évig meg kéne "kóstolniuk" a valóságot valamiylen formában. Egyrészt ezalatt rengeteg hasznos tapasztalatra tennének szert, másrészt szerintem jobban meg is bexcsülnék a tanulás lehetőségét...
elpocsékolódik 5 év egy olyan ember inaktivitására + oktatási költség, aki adott esetben teljesen alkalmatlan arra a szakmára
az összeg nagyobb része, amibe egy diploma kerül mindig is az inaktivitás volt, amit mindig is a diák+szülei fizették, ezt az eleve nagyobb költséghányadot növeli tovább a tandíj (és hozza a be a mégiscsak létező szelekciós szempontokat :)
ennek a célja tényleg az, hogy elrettentse a diákokat a diplomaszerzéstől, és ezen keresztül csökkentse az állami kiadásokat, csak azok akiket tényleg el fog rettenteni...a csórók közül fognak kikerülni
Ez is kiszűri valamelyest a nem odavaló diákokat. Aki csak ahogy-esik-úgy-puffan alapon jelentkezett kommunikáció vagy egyiptológia szakra, az harmadszor-negyedszer már nem fog próbálkozni. Akinek meg az az élete álma, hogy újságíró vagy egyiptológus legyen, az miért ne járna pár évvel idősebben az egyetemre? Meg az egyetemi előmenetelének is jót tesz, ha érettségi után egy-két évig magánúton csak a szakmai felkészüléssel foglalkozott.
működőképesebb, és igazságosabb mint a mostani, vagy a mostani+tandíj,
miért? a mostani teljesen igazságos. ha a szüleidnek van elég pénze, hogy a megélhetésedet megfinanszírozza, akkro az állam hozzádvág egy diplomát. sőt még ez sem kell hozzá, ha el tudod tartani magad diákmunkákkal öt évig, akkor is. ez tök igazságos: bárkinek lehet.
nyilván azt azért tisztázhatjuk, hogy ha tandíjról beszélünk, akkor az alatt az oktatás önköltségét értjük
hát speciel nem. co paymentet értünk alatta, mint egy normál eü esetén is elvárnánk, hogy mindenki járuljon hozzá a rendszer költségeihez.
ami semmit nem old meg, nem csökkenti érdemben az állam kiadásait,
már mér ne csökkentené. 20%-kkal csökkenti. :)
és célzottan bünteti azokat akik nem kellő anyagi háttérrel fognak bele a diplomaszerzésbe
jelen pillanat törvényei szerint kivihetetlen, és felesleges is, mert az intézmény kap erre pénzt az államtól, aki viszont versenyezni akar a szar, de ingyen képzett állami diplomásokal... egyszerűen nem tudná érvényesíteni a képzésbe ölt pénzét
persze az nem teljesen kizárt, hogy ha bevezetnék a tandíjat, akkor mégis ebbe az irányba terelődnének az események
működőképesebb, és igazságosabb mint a mostani, vagy a mostani+tandíj,
semmi sem tökéletes, csak a gömb :)
nyilván azt azért tisztázhatjuk, hogy ha tandíjról beszélünk, akkor az alatt az oktatás önköltségét értjük, tehát nem ilyen szocializmusból levezetett, az önköltség 20%át kitevő tandíjat, ami semmit nem old meg, nem csökkenti érdemben az állam kiadásait, viszont kifjezetten és célzottan bünteti azokat akik nem kellő anyagi háttérrel fognak bele a diplomaszerzésbe
ráadásul ebben simán tettenérhető az ötletgazda személyes érdeke is (elit/értelmiség)
nem, nem működött. :) aki nem jutott be az adott évben, megpróbálta még egyszer, és eleve nagyobb eséllyel indult, mert a) volt tapasztalata már, b) egész év állt a rendelkezésére a felkészüléshez. ennek következtében a sláger szakokon az átlagéletkor 1-2 évvel magasabb volt annál, amennyinek lennie kellett volna, ha feltételezzük, hogy a frissen érettségizett évfolyam kerül oda be.
A felsőoktatás valóban rengeteg pénzbe kerül, viszont egy jó minőségű felsőoktatás sokszorosan hozza vissza a bele fektetett pénzt az államnak.
Vagyis demagóg dologolyanokat hangoztatni, hogy a felsőoktatás rengeteg pénzébe kerül az államnak. Ugyanis a felsőoktatás igazándiból nem viszi a pénzt, hanem hozza. Persze nem biztos, hogy a jelenlegi formájában (fejkvóta helyett valóban jobb lenne az intézmények támogatása), de még így is jobb, mitn a jelenlegi rendszer tandíjjal súlyosbítva.
jó, akkor felteszem a kérdést, szerintem miért folytat az usa rengeteg pénz befektetésével agyelszívást? Talán az ELTE hihetelten tudományos eredményeire fáj a foga, vagy hogy az a pár év itt lehúzott tanársegédi tevékenység odakint olyan sokat ér?
A fenéket. Az usa tehetség-gazdálkodást folytat.
Egyébként én általában a baloldali, közös megoldások esküdt ellensége vagyok, ez alól ez a terület az egyik kivétel, a tandíj egy fasság. Keresztbever a társadalom józan, pragmatikus tehetség-gazdálkodásának, mert vagy ostoba de pénzes gyerekeket enged a felsőoktatásba, és aztán a szakmába is, mert el fogják előbb utóbb végezni, illetve kizárja onnan a tehetséges, de csórókat. Akiknek alapvetően a létfentartás is probléma, pláne ha még végzettsége sincs semmilyen, a megszerzését meg blokkolja a tandíj. Az ösztöndíj meg régi mese, általában a kapcsolatrendszerhez jár.
De még ha az ösztöndíj jól működne, és nem csak a korrupciós piac egy újabba felllegvárt lehetne benne látni, akkor sem oldja meg a tehetségtelen de pénzes diákok kizárását.
Erre a megoldás az, amit itt a magyar felsőoktatás folytatott is egészen talán 98ig, hogy a felsőoktatás ingyenes, de kevés a férőhely, és oda egy iq-teszten keresztül lehet bejutni. És aztán bent is maradni.
Ez működött, szelektálta a tehetségeket, és a magyar felsőoktatásnak jó híre ment. Azóta ezt keresztbeverték, és most leépült, már a kibocsátás szinvonalát tekinve, a darabszámot tekintve felment.
A másik értelmes, és piacszerűbb megoldás erre a problémára az, ha a felsőktatási intézmény kénytelen saját pénzből fizetni az oktatást, cserébe viszont a diák a képzést követően az intézmény alkalmazottja lesz, akit a megfelelő haszonkulccsal az intézmény kölcsönözhet a munkátatóknak. Ez valamilyen kötött időszakig tart, tehát mondjuk kb 5 évig. Ezzel az állami finanszrozás teljesen kiváltható, az intézmény egyszerre érdekelt a tehetség szelekciójában, gondozásában, és abban is, hogy piacorientált képzéseket folytasson, akiket kiképz neki kell állásba helyeznie. Ha ez nem megy, akkor bukta a képzésbe ölt lóvét.
Persze ez utóbbi már olyan komplex, bonyolult, és innovatív dolog, hogy Magyarországon kizárt hogy megvalósuljon, pláne ha az a bürokrácián, vagy a politikán múlik.
Aki elsőre átmegy minden vizsgáján mondjuk 3,2-as átlaggal egy nehéz feladatsornál, vagy aki párszor megbotlik, de a végén egy lightos verziónál végülis mindent teljesít, és az átlaga is mondjuk 3,4 lesz...
