Azért az ne felejtsük el, hogy nem ennyire fehér illetve fekete a leányzó fekvése. Rengeteg vegyes házasság lesz, amiből "szürke" utódok születnek. És ha már az egyik szülő "értelmes", akkor abból a gyerekből talán lesz is valami.
berci most azzal fog jönni, hogy jajj mekkorát nőtt pl a német gdp miközben az energiafelhasználása nem nőtt
de ez nem releváns, mert ezt csak a növekvő, áru formájában importált energiának, vagyis az outsourcolt energiaigényes ipari cikkek segítségével érték el, az egész termelési lánc, amiben benne van az afrikai bánya, a kínai gyár, a német összeszerelő üzem (vagy csak plecsniző műhely) energiafogyasztása továbbra is masszívan nőtt, még úgy is, hogyha a gdp-hez hozzászámolom a szolgáltató szektorok tevékenységét is, amit igazából nem kéne, mert azok nem állítanak elő nélkülözhetetlen, létszükségletet alkotó eszközökez
nyilvánvaló, hogy a programozás relatíve kevés energiából sok gdp-t állít elő, viszont az is, hogy programot nem lehet enni, nem lehet vele fűteni, mi több, utazni sem lehet vele
energiahatékonyságot "mérni" csak úgy van értelme hogy adott output össz beépített energiájának a változását mérjük az idő függvényében, tehát hogy pl egy autót ma kevesebb vagy több energia felhasználásával álítanak-e elő, mint mondjuk 20 éve
tehát hogy konkrétan több vagy kevesebb szén, olaj, elektromos áram, és vasérc kellett-e hozzá
Az ember vagy gép játékban a döntő a gépi és az emberi energia ára, illetve hatékonysága. Ugyanazt a munkát amit az ember elvégez (mert lusta, és optimalizálja a saját mozgását) a gép általában legalább 2x annyi energiával oldja meg. A gépi energia viszont sokkal olcsóbb.
Egymás mellé lehetne tenni, hogy 1 tonna éttermi kaja, vagy legalább azok alapanyag mennyibe kerül, és ehez képest mennyibe kerül az ennek megfelelő menyiségű olaj, vagy szén. A kettő között akár 100x különbség is lehet.
A másik döntő faktor, hogy az embert mindenképpen etetni itatni, ruházni kell, és fűteni rá. A gépre nem muszály, ha a gép munkáját az ember is el tudja végezni, akkor a gép felesleges, azt ki lehet dobni. Az embert nem lehet kidobni.
Ha megdrágul az energia, márpedig most úgy néz ki, hogy megdrágul, akkor az
Ee* He = Eg*Hg
egyenlet módosul jobbra. Jelen pillanatban történik egy másik változás is ezzel párhuzamosan : drágul az élelmiszer. Ez lehet hogy pont a fentiekből is következik, ha drágul az energia, akkor az emberi helyettesítője is drágul.
A gépi energiahordozók kb 2.5x drágultak az elmúlt tíz évben, ez egy relatív drágulás, a többi cucchoz, főleg az emberi bérekhez képest. A megújulók tartalmaznak dráguló gépi energiát (elég sokat), ezért az ár egyensúly, ahol átvehetik a mostani fosszilisek szerepét akár egy 10-20x relatív energia drágulás mellett mehet végbe.
Persze ha a technológia olyan sebességgel tud fejlődni, hogy He< Hg, akkor maradnak a gépek,a drága energia ellenére, de ha nem, és az energiahatékonyság egy exponenciálisan töltődő, csökkenő határhasznú dolog,és akkor a gépek helyére visszakerülnek az emberek.
Gyanítom ,hogy a jelenlegi világgazdasági folyamatok tulajdonképpen ezt a változást készítik elő. A mostani munkavállalók, és a tőketulajdonosok egy része elszegényedik, kilátástalan anyagi helyzetbe kerül, ami megteremti a hajlandóságát, hogy kevesebb pénzért rosszabb, nagyobb fizikai komponenst tartalmazó munkát vállaljon el.
nem ezt mondtam, hanem azt, hogy a mezgé forradalom nélkül nincs ipari forradalom, de azt nem mondtam, hogy csak és kizárólag ez kellett hozzá. hiába durcizol, nem olvastad végig amit írtam. az, hogy a városi lakosság növekedéséhez élelmiszerfelesleg kellett, az tény (ott van ellenpéldának spanyolo). az is tény, hogy ehhez az élelmiszerfelesleghez technológiai fejlődés kellett a mezőgazdságban. ennyit írtam. azért eddig reméltem, nem kell lemenni dikk szintjére.
Ilyesmire a robotok még kevésbbé alkalmasak. Egy programra talán a legjobb haosnlat : egy ember megfagyott gondolatai.
Amikor a programozó bevési a mágneses adathordozóba őket, akkor azok abban a formában rögzülnek. A gépnek nincs annyi ismerete, és komplexitása hogy felfogja a világot, tehát ezt az ember teszi helyette, a kész gondolatait meg betölti a gépbe, ami azt a gondolatot képes működtetni. De ha ezen változtatnia kéne akkor már bajban van, akkor ismernie kéne a világ olyan aspektusait is, ami viszont garantáltan nem fér el elfogadható méretekben, akármennyire is sokat fejlődött a számítástechnika.
Pl, van olyan számítógép, ami megveri a legjobb emberi sakkozót, de ez a gép képtelen lenne csinálni egy rántottát, mert még azt sem érthetné meg, mi az a tojás.
De a kezdeti felvetés nem is erre vonatkozott, hanem azokra a határterületekre, ahol a gép nem olyan nyilvánvalóan múlja felül az embert, mind mondjuk egy repülőgép, vagy egy mozdony.
az installwizardok valójában robotok, amik feltesznek néhány kérdést, megvizsgálják a környezetet és ha a kérdésekre kapott válaszok helyesek, az esetek 90%-ában jól telepítik a szoffert. a maradék 10%-ban illetve helytelen válaszok esetén szopacs.
Van robot, ami megcsinálja 100 ember munkáját és van (sok) olyan (iparban dolgozó ember) akinek a munkáját 100 és 100 robot se tudja ellátni. És amíg vannak emberek, akik kellenek a gyártáshoz, és akiket nem lehet robotizálni, addig elméletileg sincs robotot gyártó robot. Nemhogy gyakorlatilag...
Tudod, én üzemeltetek ipari robotokat (is) és kissé szkeptikus vagyok, de legyen igazad. Miért ne tudna egy robot QNX-et telepíteni? Mindenesetre, ha megvan, amit vizionálsz, küldj egy emailt, hátha magamtól nem veszem észre, mi történt a világban :)
Az ipari forradalom IS és a mezőgazdasági forradalom IS a haditengerészetből nőtt ki.
Nincs krumpli vagy kukorica (mezgazd forradalom része) a nagyvállalati jelleggel működő európai haditengerészet nélkül - és a hajókat, felszereléseiket komoly üzemek készítették. SZABVÁNYOK !!!! alapján.
Maguk a birtokosok is jellemző módon katonatisztek voltak, angliában (tengerészet !!!!) kenték-vágták a trigonometriát, legalábbis a vizsgára tudták a parallaxis számítást és ha ezt nem is verték nagy dobra, úgy szocializálódtak, hogy becsülték a TUDÁST.
Nem érted. Az öngyártó robotnak nem csak összeszerelnie kell tudnia magát a kész alkatrészekből, hanem az alkatrészeket is le kell tudnia gyártani, amit nem tud legyártani (processzorok) annak a gyártóüzemét is le kell tudnia gyártani. Nem mondom, hogy ELMÉLETILEG ne lenne ez 100 év múlva lehetséges, de egy évszázad múlva se fog megvalósulni.
Te nem latod realisan a viszonyokat. 1 db robot ellatja legalabb 5 db ember munkajat (ha egy az egyben at tudja venni a funkciojat).
A robotok legyartasahoz nem kell(ene) több, mint a vilag technologiai kapacitasanak nehany %-a. Es az elöallitott termekkel ki lehet(ne) valtani az effektiv munka tulnyomo reszet.
Ma sincs különösebb akadalya evente 200 millio PC-t kesziteni, 80-90 millio autot, ... A gyartas csupan a resource-ok kis reszet veszi igenybe.
Ez nem 100 ev mulva lesz esetleg lehetseges, hanem egy ket evtizeden belül !
Közölted, hogy az ipari forradalmat a mezőgazdaság forradalma tette lehetővé, és bármi más véleményt, amely ezt ha nem is cáfolni, de legalább árnyalni, egyéb tényezőkkel kiegészíteni próbál lesöpörsz.
DE, ezt mondod, pontosabban mindennek ellentmondasz, amelyik nem ezt mondja.
Márpedig ez nem igaz, és itt részemről le is zártam a vitát, véglegesen.
Te tényként leszögezted, hogy az ipari forradalmat a mezőgazdaság fejlődése tette lehetővé, mégpedig kizárólag és csakis a mezőgazdaság fejlődése, semmi másnak ebben semmiféle szerepe nem volt, csak és kizárólag a mezgazd. fejlődése nyitott utat.
Nem érted. Az öngyártó robotnak nem csak összeszerelnie kell tudnia magát a kész alkatrészekből, hanem az alkatrészeket is le kell tudnia gyártani, amit nem tud legyártani (processzorok) annak a gyártóüzemét is le kell tudnia gyártani. Nem mondom, hogy ELMÉLETILEG ne lenne ez 100 év múlva lehetséges, de egy évszázad múlva se fog megvalósulni.
Én legalább a technika-történetet tényleg ismerem. Viszont veszekedni nincs kedvem. Nem írtam le semmi olyat, amit vissza kellene szívnom - másképpen értelmezek esetleg folyamatokat, olyanokat, amelyek értelmezhetők is másképpen.
Te tényként leszögezted, hogy az ipari forradalmat a mezőgazdaság fejlődése tette lehetővé, mégpedig kizárólag és csakis a mezőgazdaság fejlődése, semmi másnak ebben semmiféle szerepe nem volt, csak és kizárólag a mezgazd. fejlődése nyitott utat.
Ez pedig nem igaz, nem pontos, nem helytálló. Ezer más tényező is ott volt, és volt köztük pár, aminek a jelentősége talán nagyobb is volt. Ennyi.
Jo, lehet olcsobbat is venni, viszont az atlaggep aranak a tendenciaja kb. ez. Amit ma 500-600 €-ert vasarolhatsz, az 10 eve meg milliokba került volna (ha lett volna akkor €).
Hogyne érteném. Csak ennek az állapotnak a kialakulásában nem elsősorban, és főleg nem kizárólag a mezőgazdaság fejlődése volt az ok. Az is - meg egy sereg más tényező is. Amúgy meg folyamatokról van szó, amit mi ipari forradalomnak nevezünk, az kb: egy másfél évszázados folyamat volt, Te meg hajlamos vagy úgy tenni, mint ha a kezdő és végállapota között egy vasárnap délután telt volna el. Holott volt az vagy öt-hat generáció - minimum. Fokozatos, lassú hangsúlyáttolódással. Miközben Európa sok más országában még Csipkerózsika-álmát aludta a fejlődés, és bizony volt, ahol a XX. század hajnala még a középkorra csodálkozhatott rá.
Nem erröl van szo, hanem arrol, hogy azt is egyre termelekenyebben gyartanak (ha lehetne). De mindenki azon munkalkodik, hogy ebben az esetben a hatekonyabb termeles ne valosuljon meg.
el se olvastad pl. azt a cikket amit belinkeltem. nem tudsz konkrét műveket és kutatókat említeni. majd ha tudsz hivatkozni a gimis törikönyvön kívül másra is, (mert egyébként egy az egyben azt mondod, ami ott le van írva) akkor majd van értelme tovább vitatkozni veled. így csak a basztatásodnak van értelme :)
Remek ötlet, térjünk rá vissza 100 év múlva. A robotokat ma ugyanis több kontinens összefogásával, elképesztően sok, emberek által üzemeltetett gyárban készült apró részenként vásárolják, aztán rakják össze.
Ennek igy nincs ertelme. Ha a technologia rendelkezesre all (összes resztechnologia piackepes termekekben), akkor megjelenik egy uj Dell, Apple, Toyota, Honda, amely ezt sorozatban gyartja.
Es az ara nem lesz magasabb, mint egy motorbiciklie. Attol függetlenül, hogy az alkatreszek egy vilagmeretü gyartasi munkamegosztasban keszülnek (mint pl. a PC).
Ki gondolta volna pl. 20 eve, hogy egy laptop (amely 20 eve egy supercomputer lett volna) 300 €-ert megvehetö??
Kár ez a vita.. Joranne okos gyerek, de csak neki lehet igaza, mindenki más hülye. Akkor is, ha igencsak sokféleképpen értelmezhető dolgokról beszélünk, és akkor is, ha csak egy nüanszról van szó.
Nézz meg egy 1750 körüli ágyúüzemet. Vízkerekekkel hajtott, transzmissziók szíjakkal, öntöde, fúróüzem, vízkalapácsok, asztalosüzem - nem műhely, üzem, hajtott fűrészekkel, nagyállványos gépekkel az ágyazatoknak. Több száz munkással. Irodai részleg, sőt, "marketing", hirdetések az újságokba (van pár 1770 körüli hirdetésem, hát, hihetetlen mai feelingje van egyiknek-másiknak), könyvelés, szállítmányozás. Kijáró-megvesztegető hivatásos nyaloncok az udvarba, a hadsereghez...
Ha ez nem nagyvállalat, akkor semmi nem az.
1800-1820 körül pedig gőzhajtással valódi sorozatgyártással dolgoztak. A földeken meg jellemzően még szépen ökörrel szántogattak, kaszával arattak. A cséplőgép volt az első gépesített elem - az első gőzhajtású használható cséplőgép alapelemét, a dobot 1786 körül szabadalmaztatták, és 1800 körül kezdtek terjedni.
"Egy ujy generacios termek (materialis, vagy szolgaltatas) egyre kevesebb anyaggal, egyre kevesebb energiaval, egyre kisebb terfogaton egyre rövidebb idö alatt fejti ki hatasat."
