"Egy ujy generacios termek (materialis, vagy szolgaltatas) egyre kevesebb anyaggal, egyre kevesebb energiaval, egyre kisebb terfogaton egyre rövidebb idö alatt fejti ki hatasat."
Nem, a termelékenység növelés egész konkrétan a befektetett emberi munka, és az output hányadosának a változása.
Az output nem csak emberi munkabol all. A termekre a MEST-kompresszio jellemzö.
Material
Energy,
Space,
Time
Egy ujy generacios termek (materialis, vagy szolgaltatas) egyre kevesebb anyaggal, egyre kevesebb energiaval, egyre kisebb terfogaton egyre rövidebb idö alatt fejti ki hatasat.
Abban a pillanatban viszont, hogy a fő költségtényező nem az ember, sőt az embernek munkát adni kifejezetten kívánatos, mert utánna visszajön fogyasztóként, hanem helyette az energia, a nyersanyag, meg a tőke, és annak kamata, az optimalizálás iránya a gépesítésről az "emberesítés" felé fog menni.
Ez egy elmeleti elkepzeles. Jelenleg a versenykepesseg biztositasa pont az egyre termelekenyebb gepekkel törtenik. Egy szabalyozorendszer, amely elkezdi ezt merteken tul "büntetni", kiüti a sajat gazdasagat, tönkreteszi annak versenykepesseget.
Ugyanis a vilagon mindig lesznek orszagok, amelyek gyorsabban kivannak fejlödni es a sajat gazdasagukat nem "büntetik" ilyen mertekben.
A 100 ember energiafogyasztás fejenként kb 150W amíg kapálnak. Összesen 15 KW.
Ezt vesd össze egyetlen traktor 45 LE (kb 37KW) teljesítményével, ami egy elavult szar ruszki MTZ-50-es. És ebben még nincs benne a vegyszer maga.
Rossz összevetes. 100 ember nem 15 KW, hanem 10 haz, 20 lakas, 30 konyha, elelmiszer, 60 auto, szorakozas, ...
Ne egy tragacs traktort/gepet vegyel, hanem azt, amely az adott szinten az adott feladatra a legoptimalisabb. Az valoszinüleg 8-10 technologiai generacioval meghaladja az MTZ-50 kepessegeit es annal legalabb 10-szer jobb hatasfokkal latja el a funkciot.
De van. Lényegében a Királyi Haditengerészet egyetlen hatalmas nagyvállalat. Az ágyúk darabja 3 tonnánál is több, ezeket tömegesen gyártják és szállítják és raktárazzák és utalványozzák Máltától Gibraltárig stb.
Mezgazd forradalom? Ez alatt mit értesz? Hogy elterjedtek azok a megoldások, amiket már más kontinenseken (pl Közép Amerikában) illetve korábbi évszázadokban (vetésforgó, trágyázás) is alkalmaztak? És több földet is megműveltek, mert folytatódott (nem állt meg) az erdők mezgazd területté alakítása?
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság fellendüléséhez az kellett, hogy a flotta bejárja a világot, a birodalom felkészült embereket és tudósokat küldjön mindenfelé, és ők összeszedjék, rendszerezzék, korszerűsítsék az ismereteket.
Emlékeztetnék mindenkit, hogy a hajóágyúk nem a tyúkólban teremtek, a hadihajókat rézlemezek és nem lapulevelek borították, a puskapor nem trágyából készült és a navigáció igen korszerű matematikai ismereteket igényelt. Ez nem mezőgazdaság, hanem technika és ipar.
A tudomány és az ipar volt, ami miközben folyamatosan fejlődött, a mezőgazdasággal foglalkozó (hisz katonáskodó FÖLDBIRTOKOS családokról van szó) nemesekre is hatással volt.
Olvasd ez az utolsó előtti bekezdésemet... Én úgy látom-gondolom, hogy az ipari forradalom feltételei valójában adottak voltak a késő-középkori Európa számos államában-területén, ám annak elindulásához szükség volt egy paradigmaváltáshoz, "éthoszhoz". A változásra való igényre, kíváncsiságra. És úgy tűnik, ez Angliában jelent meg először. És, hogy miért pont ott? Lehet, egyszerűen véletlenül. Megtörténhetett volna Svédországban, a technikailag akkor nem fejletlenebb Németalföldön, vagy akár Olaszországban is. Az emberiség első valóban komoly mechanikai gépezetét az órát valahol Olaszországban találhatták ki, nem is tudjuk, mikor. Az első hordozható, rugóhajtású óra németalföldi eredetű, az ingát Galilei találta fel. Aztán áttolódott a tudomány- és technika súlypontja nyugatabbra. Okai lehetnek számosak, egyik nem jelentéktelen oka a vallási, a reformáció, amely nyugatabbra elterjedt, a protestantizmus, amelyik szemléletváltást eredményezett, míg a korábban haladó Dél-Európa belesüppedt a bigottságba. Spanyolország fejlődését meglehetősen egyértelműen ez (is) determinálta. Hiába ők fedezték fel Amerikát, a kereszténység terjesztésén és a gyarmatok kirablásán kívül más fantáziát nem láttak benne. Más volt a nemzeti habitus, a gyarmatokról özönlő áru elkényelmesedést, gazdasági-szellemi eltunyulást eredményezett. Angliát meg megtermékenyítette.
De létezett, maradéktalanul létezett, büntetésként is alkalmazták.
ipari forradalom szemszögéből nem volt jelentősége. a gyarmati rabszolgamunkának volt. de az usa függetlenné válásával ez sem angol ügy lett.
Nem igazán. Az angliai proletariátus kialakulásáért a textilipar fejlődése a felelős, amelynek gyapjú-igénye miatt a földbirtokosok tömegesen űzték el parasztjaikat a földjükről.
a land enclosure és az iparosodás között van majd két évszázad lyuk. következésképpen a bekerítéseknek semmi köze az iparosodáshoz közvetlenül.
Aki meg így sem találta meg a helyét - milliók - az kivándorolt, és benépesítette a későbbi USA-t.
ez sem igaz. az usa-ba a szélsőséges protestáns szekták tagjai vándoroltak ki elsősorban.
De a mai napig vitatkoznak a történészek a számtalan egymásra ható jelenség mikéntjeiről.
na mesélj, kitől mit olvastál? :)
A gazdasági-mezőgazdasági feltételek egy sereg más országban is adottak voltak
elolvastad elvileg a cikket. az pont technológiai változásokról szól, nem pedig mezőgazdasági adottságokról, amelyek irrelevánsak.
nézd, a középiskolás történelemkönyv állításait tök jól fel tudod sorolni. de ez azért annál kicsit összetettebb téma.
Most. És képzeld el, 600 éve még CSAK egy, (majd két) TIZEDET vontak el az emberektől, és szegények majd belegebedtek.
Most mindjárt jön a főokos, oszt letol, hogy volt a harmicad adó is.
Nem arrol van szo, hogy matematikailag mennyit kell elvonni ahhoz, hogy a szintiszta egyensuly fennalljon.
Hanem arrol, hogy a termelök egyuttal tulajdonosai is a termelöestközöknek (qrva termelekeny gepek, meg nehany csellengö ember).
Ha tele lesz a hocipöje es mar nem tudja nezni, hogy ö kemenyen dolgozik, stresszelödik, mig a tarsadalom tulnyomo resze egymast fesüli, egymas cipöjet pucolja,..., egymast unalmaban körbeszolgaltatja, akkor hatalmat kishasznalva ezt meg kivanja valtoztatni.
Pl. odebball, lecsökkenti a terhesse valt szolgaltatok sereget,...
A lényeg. Ha sokkal hatékonyabb vagy, mint régebben voltál, akkor többet tudnak elvonni úgy, hogy közben neked is több marad.
Mondom. Egy olyan rendszer nem lesz eletkepes, amely ellatokra (20%) es herekre (80%) osztodik ! Pl. a mai Mo.-on is lazongas van a ciganyok szerepe, ellatasa miatt.
Nem, annyi az. A maximális sportolói csúcsteljesítmény 5-700W körüli, pont a határán annak, hogy pl: az izomerős repülés még éppen megvalósítható legyen. Mindenesetre az ember elég satnya hőerőgép. Akármi jobb nála...
nem olvastad elég figyelmesen. van benne szó az éghajlat változásáról, az újvilági növényekről.
Ám azt, hogy Angliában az ipari forradalom el tudott indulni, azt egyáltalán nem a mezőgazdaság forradalma eredményezte, hanem az, hogy Anglia gyarmatosító világbirodalommá vált
tévedsz. spanyolországnak még több gyarmata és még több bevétele volt, és mégsem ott indult meg az ipari forradalom. pedig ugyanúgy volt rengeteg legelője, szene és vasa.
"de hogy definiálnád a nagyipari viszonyt?" - Hierarchizált gépesített nagyvállalatokkal.
"rabszolgaság csak a gyarmatokon létezett. magában angliában nem. " - De létezett, maradéktalanul létezett, büntetésként is alkalmazták. Már nem lehetett rabszolgának "születni", de a gyarmatokról saját tulajdonként - főleg házi szolgaként - hoztak be szép számmal rabszolgát, és rabszolgaságra juttathattak valakit büntetésként is.
"a munkaerő felesleget pedig az élelmiszertermelés fejlődése tette lehetővé. " Nem igazán. Az angliai proletariátus kialakulásáért a textilipar fejlődése a felelős, amelynek gyapjú-igénye miatt a földbirtokosok tömegesen űzték el parasztjaikat a földjükről. Ezek azért nem haltak éhen, mert kaptak munkát a fellendülő iparban - az élelmiszert pedig behozták a gyarmatokról. Aki meg így sem találta meg a helyét - milliók - az kivándorolt, és benépesítette a későbbi USA-t. Ez ágyazott meg igazán az ipari forradalomnak, nem fordítva.
De a mai napig vitatkoznak a történészek a számtalan egymásra ható jelenség mikéntjeiről. Az ipari forradalom szerintem legfontosabb hajtóereje az éthosz, egy paradigmaváltás volt. A gazdasági-mezőgazdasági feltételek egy sereg más országban is adottak voltak, sőt, sok országban még jobbak is lettek volna. Mezőgazdaságilag sokkal jobb adottságú volt például Közép- vagy Dél-Európa, mégsem ott indult el az ipari forradalom. Ehelyett egy mezőgazdaságilag tulajdonképpen rossz adottságú országban.
Egyébként meg hagyjuk. Tudod mit, igazad van, mindenben. Te úgyis csak azért jársz ide, hogy mindenkinek ellentmondj.
Tényszerű, viszont nem tényfeltáró. Teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a középkori Európa átélt egy "mini jégkorszakot" (pl: Grönlandot a vikingek után a XVII. században újra "fel kellett fedezni", ugyanis addig az Izland és közötte elterülő terület hajózhatatlan, nyáron is fagyott volt - és ez a felmelegedés mellesleg még ma is tart), és alapvető éghajlat-változás következett be. Valamint a gyarmatosítás melléktermékeként behozták a kukoricát, a burgonyát, a paprikát stb.. Ez valóban terméshozam-növekedést és átalakulást eredményezett, de fő hajtóereje egyfelől a gyarmatokról behozott új fajok elterjedése, másfelől az éghajlat javulása volt. Ám azt, hogy Angliában az ipari forradalom el tudott indulni, azt egyáltalán nem a mezőgazdaság forradalma eredményezte, hanem az, hogy Anglia gyarmatosító világbirodalommá vált, és ennek középpontjaként (gyarmatai szó szerinti kifosztása árán) vált munkaerőben olyan felesleggel rendelkezővé, egyszersmind jutott akkora piacokhoz, amelyik ezt a folyamatot elindíthatta.
Persze minden részlet mindennel összefügg, de ha megnézed Anglia mezőgazdaságát az ipari forradalom idején - hát inkább hátra lépett, mint előre. Egyáltalán nem termelt felesleget, sokkal inkább átállt a textilipart kiszolgáló gyapjúra, ám az országba bőségesen ömlött be a gabona, az élelmiszer a gyarmatokról. Anglia mezőgazdasági önellátása már a XVIII. századtól mindvégig kérdéses volt, nem véletlen, hogy mindkét világháborúban a kiéheztetésével próbálkoztak - részeredményekkel. Lett is jegyrendszer és élelmiszerhiány rendesen.
"a XVIII. század második felében már egyértelműen nagyipari viszonyok uralkodtak (textilipar, gépipar)"
nagyipari gépipar ekkor még nem létezett.
de hogy definiálnád a nagyipari viszonyt?
"Watt korának Angliájában még létezett a rabszolgaság intézménye"
rabszolgaság csak a gyarmatokon létezett. magában angliában nem.
"az ipari fejlődés húzóereje a bányászat és az egyre inkább exportra termelő textilipar volt"
ez evidencia, gimnázium első osztályos anyag. de nincs ipari termelés munkaerő nélkül, a munkaerő felesleget pedig az élelmiszertermelés fejlődése tette lehetővé.
"aminek örömére űzték el a földbirtokosok a parasztokat, és tartottak inkább birkát, mert az jobb üzlet volt"
a land enclosure 16-17. századi folyamat. nincs köze az ipari forradalomhoz. ráadásul csak bizonyos régiókra volt jellemző.
"Anglia pedig már ebben az időszakban masszívan élelmiszer-behozatalra szorult."
ennek konkrétan az ellenkezője az igaz. gabonaexportőr volt.
Egyébként meg nem, alapvetően a gyarmatosítás jelentette az ipar számára egyfelől azt a piacot, másfelől a fejlesztéshez az anyagi hátteret, amely ehhez szükséges volt.
Miközben az ipari termelés egyes területein a XVIII. század második felében már egyértelműen nagyipari viszonyok uralkodtak (textilipar, gépipar), addig a mezőgazdaságban sok területen még szó szerint tartott a középkor. Watt korának Angliájában még létezett a rabszolgaság intézménye, és az ipari fejlődés húzóereje a bányászat és az egyre inkább exportra termelő textilipar volt (aminek örömére űzték el a földbirtokosok a parasztokat, és tartottak inkább birkát, mert az jobb üzlet volt). Anglia pedig már ebben az időszakban masszívan élelmiszer-behozatalra szorult.
azt akarom ezzel mondani, hogy az a mezőgazdaság képes volt eltartani egy mainál kezdetlegesebb ipari társadalmat. vagyis ha nincs energia, addig vissza lehet lépni, és nem lesz nagy katasztrófa. az más kérdés, hogy a gépesítettel szemben nem versenyképes.
És ezzel mit akarsz mondani? A lényeg, hogy a kézi, illetve a fogatolt munkára alapozott ehető energianövény termesztés (gabona) már az 1880-as évektől halott dolog volt. Persze, ha az embernek van elég földje (népsűrűség) sok szabad ideje és nem ebből akar meggazdagodni, akkor hobby szinten csinálhatja. Nevelhet krumplit stb. De SOHA nem lesz versenyképes, ha csak egy gőzmasina is akad a környéken :)
És részben tette szükségessé is. Elképesztő különbségek vannak a mai és az akkori termésátlagok tekintetében. Ha akkor jött egy rossz mezőgazdasági év, akkor éhínség volt. Írországban a XIX. század közepén a krumplivész miatt milliók haltak éhen - és ezelől vándoroltak ki. Ma ez elképzelhetetlennek tűnik. Egy rossz év után legfeljebb nem tudunk annyit exportálni, de éhínségről szó nem eshet.
Negatív utópiákat nekiállhatunk gyártani - de én úgy gondolom, hogy a gépesítés nem lesz teljes és tökéletes, és nem is igen lesz már törekvés rá. Lassan tényleg mindenki azzal szembesül, hogy ha a termelésből teljes mértékben kioptimalizáljuk az embert, akkor a lakosság jó részének nem lesz normális elfoglaltsága, a társadalom retardálódik. Értelmes embernek értelmes elfoglaltságra van szüksége, a Micike talán boldog a műkörömépítéssel, az enyhén terhelt Lajoska remek kutyakozmetikus lesz, de azért igen sokan valóban értelmes, normális, hasznos elfoglaltságot keresnek.
Saját bőrömön érzem már, hogy messze nem elég, ha egy munkát jól megfizetnek. Ha semmi értelme, akkor sem vállalom, ha kétszer annyit adnak érte, mint egy valóban értelmes másikért. És látom, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Neves építészek, jó programozók utatsítanak vissza szemem láttára igen jól fizető megbízásokat csak azért, mert baromságok. Persze, lesz helyettük, aki elvállalja, de akkor is jó látni. :-)))
A gépesítésnek jelenleg megvannak a maga korlátai, és lehet, hogy ezeket tovább már nem is fogjuk feszegetni. Az ösztönzők is ebbe az irányba hatnak, munkahelyteremtésre már minden fejlett országban orrba-szájba támogatnak, újabb ipari robotok beszerzésére, amelyek örömére megint kirúghatsz ötven hegesztőt már nem adnak semmit. Lassan a cégek sem érdekeltek abban, hogy egy határt túllépjenek.
Remek ötlet, térjünk rá vissza 100 év múlva. A robotokat ma ugyanis több kontinens összefogásával, elképesztően sok, emberek által üzemeltetett gyárban készült apró részenként vásárolják, aztán rakják össze.
Az elsődleges kaja a gabona, az pedig nem ment gépek nélkül hatékonyan az 1800-as évek végén sem. Már az 1850-es években gőzgépek dolgoztak a földeken !!! és azok, akik nem hallgattak az új idők szavára, már az 1890-es években VESZTESÉGESEK voltak. Gabonatermesztés (és ez a lényeg) nem megy gépek nélkül.
A paradicsomot meg igen sokan megtermelik a kertben fű helyett, ha rákényszerülnek.
Nem, az a helyzet, hogy 100 ember kapával mindenképpen sokkal többet fogyaszt, mint a traktor. Nem 150W a fejenkénti teljesítmény, kb: 2-300W az az a teljesítmény, amit egy ember tartósan ki tud fejteni. De a kaja energiatartalmára kivetítve ez kb: 3-4%-os hatásfokkal valósul meg. A traktor még akkor is összehasonlíthatatlanul gazdaságosabb, ha mondjuk repcével járatjuk, mert az általa megművelhető terület 2-3%-a elég a meghajtására.
Értelmes jövőkutatók már az ipari forradalom óta tisztában vannak azzal, hogy nincs realitása a kézi munkához, kapához-ásóhoz, rokkához való visszatérésnek. Mellesleg ilyen eszközökkel már a mai népesség mellett kérdéses, hogy el lehetne-e tartani az embereket. Gondolatkísérletnek jó, amit leírsz, de nem reális.
