ezek mind "ceteris paribus" modellek, persze, szükség van ilyenekre is, de előrejelzésre nem alkalmasak, legfeljebb figyelmeztetésre.
pl a kilátástalanság intenzív emigrációt indít meg, ami exponenciálisan felgyorsíthatja az összedőléshez vezető folyamatokat. a mai 20 évesek sokkal mobilabbak, mint akár az én generációm.
pozitív változások előrejelzésével nehéz frissíteni a modellt, hiszen egy átcsopotosítási javaslat megszellőztetése is durva ellenkanpányt szül, az előremutató lépéseket nagyon büntetik a versenytársak.
Kína száguld,India vergődik.Emlékeztet Magyarországra,ahol szintén fontosabb a politikának a saját hatalma az ország hosszútávú érdekénél.
"Szemlátomást véget értek a bőség esztendei India számára: a növekedés a tavalyi 9 százalék feletti ütemről 7 százalékra lassul, a tavaly 10 százalék feletti ipari termelés-bővülés alig harmad-akkorára mérséklődik, ezen belül a válságállónak hitt informatikai szektor lendülete is megtört.
Az irányadó Sensex-részvényindex a hat hónappal ezelőtti 21000 pontról 14000-re esett. Hogy teljes legyen a romló mutatók skálája, gyorsult az infláció, az üteme 12 százalék fülé ugrott, amire 13 éve nem volt példa. Az alapvető ellátási cikkek rohamos drágulását a jövő év eleji választásokra készülő kormány masszív ártámogatással igyekszik kompenzálni, amivel az égetően sürgős infrastruktúra-fejlesztési tervektől vonja el az erőforrásokat.
Ha mindez nem lenne elég baj a kormánynak, akkor még számolnia kell az idén a szokásosnál 60 százalékkal gyengébb monszun miatti hatásokkal, amelyek különösen súlyossá válhatnak, mert az 1,1 milliárd fős lakosság mintegy háromötöde változatlanul a mezőgazdaságból él.
Az ő körükben a kormány egy 17 milliárd dollárnak megfelelő összegű adósság-elengedési programot szeretne végrehajtani. A legkésőbb májusig megtartandó parlamenti választások hangulati előkészítésére a kormány ezen felül akár 40 százalékos fizetésemelést adna a köztisztviselőknek. Mindezek folytán az államháztartás hiánya az ott számolt bruttó társadalmi termék idei 7,7 százalékáról 11 százalék föl emelkedhetne. Az érlelődő válságot a Times of India nemcsak riasztónak, hanem egyenesen félelemkeltőnek minősítette."
A topic témájára reagálva, a MAGYAR demográfiai folyamatokra utaltam. Van egy olyan jövőkép, ami szerint 200 év múlva már csak EGY magyar lesz. Demográfiailag korrekt egyébként. Jelenleg egy öngerjesztő, lefelé tartó spirálban vagyunk és 20 éven belül ez nem is fog változni, ugyanis a szülőkorú lakosság létszáma mostantól kezdve (az 1975-ösök megöregedésével) gyakorlatilag szabadon esik. HA (és ez nagyon kétséges) akkor sikerül megfogni a dolgot (semmi biztosíték) akkor "csak" 3 millió embert vesztünk. Ez egy OPTIMISTA verzió. Azok, akik a következő 20 évben a szülők lesznek, már köztünk élnek. Számuk a következő 20 évben folyamatosan csökken. Egyre kevesebb szülőnek egyre kevesebb gyereke születik, ami azt jelenti, ha hirtelen 2,1-re felmenne a reprodukciós ráta, mondjuk 2009-ben (lenne egy hirtelen felfele ugrás - ami teljesen valószínűtlen) akkor is az elkövetkező 20 évben, azaz 2009-2029 között folyamatosan csökkenne a születendő gyerekek száma, azaz 2029 és 2049 közötti időszakot nézve is csökkenne a szülőkorúak száma, bár lenne egy púp benne és a csökkenés üteme szépen mérséklődne. Namost nem fog jövőre felugrani a repr. ráta 2,1-re, azaz a fenti verzió annyira optimista (vagy ostoba) hogy nem is kell vele foglalkozni. És akkor még nem szóltam arról, hogy ehhez az is kell, hogy az emberiség többi része ne akarjon nekünk keresztbe tenni. 2050-ben tartunk tehát, katasztrofálisan alacsony 20-40 éves korosztállyal. Mondjuk ekkor még, ha összeszedjük magunkat, akkor hosszú távon kiléphetünk a buliból 5 millió fős veszteséggel, de ez igazából még mindig egy optimista forgatókönyv. Minden további nélkül lehet a veszteség 6 vagy 7 millió fő (milyen lesz a reprodukciós ráta 250-ben? Ki tudja?) és akkor a nagy kérdés, hogy egy széteső, demoralizálódó, fél évszázados egyre lejjebb sodródásban megtört nép (senki ne mondja, hogy az előttünk levő 30-40 év, ami folyamatos létszámesésel fog járni lelkileg nem fog megnyomorítani sokakat) összeszedi-e magát, mint az írek vagy az észtek, vagy sem.
Iszonyatos a kockázat, a tatárjárás veszteségével összemérhető. Ehhez képest még azok is, akik látták a számokat egy legyintéssel elintézik. Pedig csúnyán elbukhatjuk.
Persze, sokak szerint, na és? És ezzel a téma le van zárva.
A svédek adóztatják is, mint a pinty. De annak, aki alternatív energiára akarja a házát berendezni, annyi kedvezményt adnak, hogy ma már a svéd háztartások 95%-a!!!! használ több-kevesebb alternatív cuccost. Etetni kell ám a juhot, ha fejni akarjuk. Ezt nem a Fletó mondta, de akkor is igaz.
"De majd az emberiség megoldja az éppen aktuális problémát (ahogy eddig is tette)."
Persze. A grönlandi vikingek, vagy az anaszázik, vagy akik a khmer palotákat építették (stb hosszan sorolható) nem az emberiség. Ugyanakkor szerényen megjegyzem, hogy mi sem vagyunk az emberiség :) Nem sokan hullatnának utánunk könnyet, ha mondjuk 50 év múlva kiderül, hogy a demográfiai folyamatok lényegében visszafordíthatatlanok.
De majd az emberiség megoldja az éppen aktuális problémát
1. ezeknek a megoldásoknak mindig ára volt. 2. mostanra kb körbeértük a földgolyót, nem nagyon van hova terjeszkedni, borítani a szemetet, feltárni a nyersanyagmezőket.
lehetséges, de amennyire látom, a szélerőműveknél nem az egyedi gyártás a költségtényező, hanem a drága torony + lapát és a jelentős karbantartásigény. a generátor és az elektronika sorozatgyártása néhány százalékot fogna a beruházáson.
Nem szakértek a témához, de ha a szélerőműveket is tömegesen kezdenék gyártani, valószínűleg lényegesen olcsóbbak lennének. Mellesleg egy tűzforró golyóbis burkán éldegélünk. Sokan viszonylag rövid időn belül fúziós erőművek építését vízionálják. Én attól nem félek, hogy energiából kevés lesz. Kőolajból, földgázből igen. De majd az emberiség megoldja az éppen aktuális problémát (ahogy eddig is tette). Kajára, tiszta ivóvízre kell koncentrálni. Hosszútávon fontosabb, mint az energia.
:) Nem mindenki van ezen a véleményen. Van a "látómezőmben" 2-3 olyan csokilány aki feltűnően csinos, és ahogy elnézem nem csokifiúk csapják nekik a szelet.
olcsóbb, de szerintem nem sokkal -- egy hatástanulmányban olvastam, hogy 1 kg cement előállítása kb 1 kg CO2 emisszióval jár, 1 kg acél pedig kb 2.5 kg CO2 emisszióval. Persze a betonnak csak egy része cement, felhasználástól függően 4-8-12-16-24 tömegszázalék.
Azért az ne felejtsük el, hogy nem ennyire fehér illetve fekete a leányzó fekvése. Rengeteg vegyes házasság lesz, amiből "szürke" utódok születnek. És ha már az egyik szülő "értelmes", akkor abból a gyerekből talán lesz is valami.
berci most azzal fog jönni, hogy jajj mekkorát nőtt pl a német gdp miközben az energiafelhasználása nem nőtt
de ez nem releváns, mert ezt csak a növekvő, áru formájában importált energiának, vagyis az outsourcolt energiaigényes ipari cikkek segítségével érték el, az egész termelési lánc, amiben benne van az afrikai bánya, a kínai gyár, a német összeszerelő üzem (vagy csak plecsniző műhely) energiafogyasztása továbbra is masszívan nőtt, még úgy is, hogyha a gdp-hez hozzászámolom a szolgáltató szektorok tevékenységét is, amit igazából nem kéne, mert azok nem állítanak elő nélkülözhetetlen, létszükségletet alkotó eszközökez
nyilvánvaló, hogy a programozás relatíve kevés energiából sok gdp-t állít elő, viszont az is, hogy programot nem lehet enni, nem lehet vele fűteni, mi több, utazni sem lehet vele
energiahatékonyságot "mérni" csak úgy van értelme hogy adott output össz beépített energiájának a változását mérjük az idő függvényében, tehát hogy pl egy autót ma kevesebb vagy több energia felhasználásával álítanak-e elő, mint mondjuk 20 éve
tehát hogy konkrétan több vagy kevesebb szén, olaj, elektromos áram, és vasérc kellett-e hozzá
Az ember vagy gép játékban a döntő a gépi és az emberi energia ára, illetve hatékonysága. Ugyanazt a munkát amit az ember elvégez (mert lusta, és optimalizálja a saját mozgását) a gép általában legalább 2x annyi energiával oldja meg. A gépi energia viszont sokkal olcsóbb.
Egymás mellé lehetne tenni, hogy 1 tonna éttermi kaja, vagy legalább azok alapanyag mennyibe kerül, és ehez képest mennyibe kerül az ennek megfelelő menyiségű olaj, vagy szén. A kettő között akár 100x különbség is lehet.
A másik döntő faktor, hogy az embert mindenképpen etetni itatni, ruházni kell, és fűteni rá. A gépre nem muszály, ha a gép munkáját az ember is el tudja végezni, akkor a gép felesleges, azt ki lehet dobni. Az embert nem lehet kidobni.
Ha megdrágul az energia, márpedig most úgy néz ki, hogy megdrágul, akkor az
Ee* He = Eg*Hg
egyenlet módosul jobbra. Jelen pillanatban történik egy másik változás is ezzel párhuzamosan : drágul az élelmiszer. Ez lehet hogy pont a fentiekből is következik, ha drágul az energia, akkor az emberi helyettesítője is drágul.
A gépi energiahordozók kb 2.5x drágultak az elmúlt tíz évben, ez egy relatív drágulás, a többi cucchoz, főleg az emberi bérekhez képest. A megújulók tartalmaznak dráguló gépi energiát (elég sokat), ezért az ár egyensúly, ahol átvehetik a mostani fosszilisek szerepét akár egy 10-20x relatív energia drágulás mellett mehet végbe.
Persze ha a technológia olyan sebességgel tud fejlődni, hogy He< Hg, akkor maradnak a gépek,a drága energia ellenére, de ha nem, és az energiahatékonyság egy exponenciálisan töltődő, csökkenő határhasznú dolog,és akkor a gépek helyére visszakerülnek az emberek.
Gyanítom ,hogy a jelenlegi világgazdasági folyamatok tulajdonképpen ezt a változást készítik elő. A mostani munkavállalók, és a tőketulajdonosok egy része elszegényedik, kilátástalan anyagi helyzetbe kerül, ami megteremti a hajlandóságát, hogy kevesebb pénzért rosszabb, nagyobb fizikai komponenst tartalmazó munkát vállaljon el.
nem ezt mondtam, hanem azt, hogy a mezgé forradalom nélkül nincs ipari forradalom, de azt nem mondtam, hogy csak és kizárólag ez kellett hozzá. hiába durcizol, nem olvastad végig amit írtam. az, hogy a városi lakosság növekedéséhez élelmiszerfelesleg kellett, az tény (ott van ellenpéldának spanyolo). az is tény, hogy ehhez az élelmiszerfelesleghez technológiai fejlődés kellett a mezőgazdságban. ennyit írtam. azért eddig reméltem, nem kell lemenni dikk szintjére.
Ilyesmire a robotok még kevésbbé alkalmasak. Egy programra talán a legjobb haosnlat : egy ember megfagyott gondolatai.
Amikor a programozó bevési a mágneses adathordozóba őket, akkor azok abban a formában rögzülnek. A gépnek nincs annyi ismerete, és komplexitása hogy felfogja a világot, tehát ezt az ember teszi helyette, a kész gondolatait meg betölti a gépbe, ami azt a gondolatot képes működtetni. De ha ezen változtatnia kéne akkor már bajban van, akkor ismernie kéne a világ olyan aspektusait is, ami viszont garantáltan nem fér el elfogadható méretekben, akármennyire is sokat fejlődött a számítástechnika.
Pl, van olyan számítógép, ami megveri a legjobb emberi sakkozót, de ez a gép képtelen lenne csinálni egy rántottát, mert még azt sem érthetné meg, mi az a tojás.
De a kezdeti felvetés nem is erre vonatkozott, hanem azokra a határterületekre, ahol a gép nem olyan nyilvánvalóan múlja felül az embert, mind mondjuk egy repülőgép, vagy egy mozdony.
az installwizardok valójában robotok, amik feltesznek néhány kérdést, megvizsgálják a környezetet és ha a kérdésekre kapott válaszok helyesek, az esetek 90%-ában jól telepítik a szoffert. a maradék 10%-ban illetve helytelen válaszok esetén szopacs.
Van robot, ami megcsinálja 100 ember munkáját és van (sok) olyan (iparban dolgozó ember) akinek a munkáját 100 és 100 robot se tudja ellátni. És amíg vannak emberek, akik kellenek a gyártáshoz, és akiket nem lehet robotizálni, addig elméletileg sincs robotot gyártó robot. Nemhogy gyakorlatilag...
Tudod, én üzemeltetek ipari robotokat (is) és kissé szkeptikus vagyok, de legyen igazad. Miért ne tudna egy robot QNX-et telepíteni? Mindenesetre, ha megvan, amit vizionálsz, küldj egy emailt, hátha magamtól nem veszem észre, mi történt a világban :)
