Hát arra várhatsz Jézus következő eljöveteléig, hogy a cigányok magukon segítsenek. Egyszerűen arról van szó, hogy egy multinak minimálisan olyan munkaerő kell, amelyik a) tud írni-olvasni, b) képes egy nem túl bonyolult munkafolyamatot megérteni c) tűri a monotonitást, d) és a munkaidő alatt dolgozik. namost ha történetesen egy multi hajlandó is lenne ezt az alulképzett munkaerőt alkalmazni, akkor is nagyon hamar szembesülne azzal, hogy fizetés után 90%-uk napokra nem jön be dolgozni (a segélyrendszer felszámolása minimálisan szükséges ehhez persze, mert addig, amíg a segélyek versenyképesek egy minimálbérnél nem sokkal nagyobb fizetéssel, addig szóba se jön, hogy dolgozzanak), innentől kezdve ez a munkaerő használhatatlan. Ezért lenne arra szükség, hogy a segélyrendszer teljes felszámolása mellett azonnal felszívja őket egy közmunkarendszer, ahol ha nem is teljes munkaidőben, de teljesítményt követelnek tőlük, és ha már ezt megszokták, és közben a fenti tudásbeli hiányosságaik pótolva lettek, na akkor van arra esély, hogy egy droidmunkára egy multihoz már be tudnának kerülni.
De. A gyermekek ugye nem egyszerre születnek és nem 20 éves szülőktől. Ha eltolódik a kor
00-15-20-25 25-40-45-50 50-65-70-75
sortól, akkor a szép generációs felosztás összekeveredik és a 10-20 fős családoknál
"Naggyából az állapítható meg, hogy ez az 5 év, a legnagyobb szívás a szülőknek..."
ez az időszak összecsúszik a gyerekvállalás időszakával és ha megnő a teher (és persze, hogy megnő, akkor az egyetlen logikus lépés (pillanatnyilag) a családmodell (gyerekszám) változtatás
A táblicsku a fehér nők reprodukciós szintjét mutatja a nyugdíjkifizetések változásával együtt
Az emberek nem pénzért, hanem RELATÍV PÉNZÉRT szülnek. Ha az állam eltolja a jövedelemeloszlási arányt a nyugdíjasok irányába, csökken a születésszám.
nem tudom. itt nem is csak a segélyekkel van a gond, hanem azzal, hogy egy milliós nagyságrendű, képzetlen, soha életében komolyan nem dolgozott, munkához nem szokott és megbízhatatlan tömeget egy szigorúan profitorientált multi droidmunkára nem hiszem hogy be fog tudni fogni. ha előtte az állam kicsit képezné, és munkára szoktatná őket, akkor azért nagyobb eséllyel menne mindez.
Mire ideköltöznek a cégek, addigra csökkenni fognak a segélyek is, növelve ezáltal a munka szeretetét. Nem fog olyan sokáig tartani ez a fene nagy jólét, támogatások, segélyek, egyebek. Szép óvatosan nyírva lesznek, ha másért nem, akkor a fogyatkozó adók miatt. Talán a választások után, de remélem előbb. Bár ahhoz előrehozott választás kellene + egy kemény kormány. Mindkettő bizonytalan ....
Az Adidas, a világ második legnagyobb sportszergyártója bejelentette: kivonul Kínából, és felszámolja ottani üzemeit, írja a Magyar Nemzet.
A legfrissebb gazdasági elemzések azt mutatják, hogy Kínában egy-két éven belül 100-200 százalékkal nőnek a bérek. Ez olyan erős nyomás, amit nem lehet sehogyan sem ellensúlyozni. Ezért sok cég, nem csak németek, újból megvizsgálja, hogy visszatérjen például Kelet-Európába vagy a volt szovjet államokba. Ezekben ugyanis a bérek jóval lassabban nőnek, ráadásul közelebb is esnek az anyaországhoz.
Például úgy, hogy a munkahely-teremtést támogatja az állam, a munkahelyeket minden határon túl kioptimalizáló automatizálást meg megfelelő adókkal bünteti.
Es ezzel az orszag versenykepesseget hazavagja.
Remekül lehet karosszériákat hegesztetni vagy festetni robotokkal, de még az ülések helyrerakását sem tudják velük megoldatni, a motor betételéről és a kábelezés bekötéséről már nem is beszélek.
Azert egy VW-Golf összeszerelesehez 8 ora munka maradt. Ennyi kell MA es nem több.
A minden emberi felügyelet nélkül vezetett gépjárművek is max. a harctéren lesznek alkalmazva, ez szinte biztosra vehető
Nos, igy nez ki a nürnbergi U3 egyik vonata. Vezetö meg sehol. Aptilisban volt a probaüzeme, majus ota üzemszerüen közlekedik.
De házat vagy autót egyszerűen nem tudunk egy adott költségszint alatt talpraállítani, anyag és munkaóra van benne, nem is kevés, és ez egy határon túl semmilyen praktikával sem csökkenthető. Még a termék elsilányításával sem
Az utobbi 10 evben az egy haz felepitesehez szükseges elömunka megfelezödött.
Mindezek tükrében nem tartom reálisnak, hogy belátható időn belül megérjük azt a gazdaságot, ahol az ember teljesen feleslegessé
Mar irtam. Eleg, ha egy jelentös resze (mondjuk a fele) felesleges lesz, az belülröl fesziti szet a gazdasagi/politikai/tarsadalmi rendszert.
Ez igaz, ugyanakkor minden informatikus számára közhely, hogy a generált felületű, 50-80%-ban programgenerátorok segítségével talpraállított, kész osztálykönyvtárakból összekalapált mai programok hatásfoka-minősége elkeserítő. A teljesítmény romlása olyan gyors, hogy a hardware fejlődése sem képes ezzel lépést tartani. A tisztelt ügyfelek verdesik is az asztalt mérgükben, hogy 15 évvel ezelőtt a 486/33-as gépükön 32M memóriával 8-10 mp alatt bebootolt a Win3.11, és pontosan ugyanazt, ugyanúgy remekül és gyorsan tudták csinálni az Excellel, Worddel, mint amit ma egy ahhoz mérten szabályos erőmű gépezet mondjuk a Vista-val több GB RAM-mal is csak vánszorogva képes megoldani. Miközben a szolgáltatások tekintetében nem is vitatható a fejlődés, közben a minőség és teljesítmény teljesen nyilvánvalóan csak romlott. A billentyűzetemben vagy egeremben lévő mikrovezérlő teljesítményénél kevesebbel a NASA Holdra tudott szállni (a Lunar Module fedélzeti számítógépe ma legfeljebb programozható zsebszámológépnek minősülne) - és mégis képes akadozni.
Megérzésem szerint a komplex rendszerek saját komplexitása fogja megakadályozni egy határon túli fejlődésüket, ilyen szintű rendszereket-programokat csak magas szintű, részben önfejlesztő szisztémákkal leszünk képesek létrehozni - ezek meg minden határon túl csökkenő hatékonyságúak lesznek. Persze elvileg meg lehetne írni újra az egész Vistá-t is assemblyben, baromi hatékonyra, kompaktra és gyorsra, csak több évtizedes fejlesztőmunka lenne, miközben kidőlne alóla az a hardware, amire fejlesztették, és még a Bill Gates pénze sem lenne elég finanszírozni. Ezek után már a kernel is fércelt és gazdaságtalan, persze, hogy az egész olyan, amilyen. Ezen az úton, ezekkel az eszközökkel tényleg használható MI-t nem biztos, hogy alkotni tudunk. Vagy ha meg is születik, csak sokmillió magos szuperszámítógép-hálón lesz kizárólag valamennyire is életképes, ami kizárja az effektív használhatóságát.
Hiába alakítanak ki szériaautókat, a teljes gépállomány egyharmada azért nagyon drága lenne lecserélni.
A technológia meg kimerül a táviránytásban, ahoz meg ember kell.
Az önirányító rendszerek meg nem elég fejlettek ahoz hogy minden helyzetet lekezeljenek. A valós forgalomban meg épphogy művi környezet van, telepített szenzorokkal. A járműveknek pedig arab településen, szenzorok nélkül kellenne közlekedniük és kezelnük nehezen felismerhető helyzeteket.
Feloldható - a megfelelő szabályozókon keresztül. Például úgy, hogy a munkahely-teremtést támogatja az állam, a munkahelyeket minden határon túl kioptimalizáló automatizálást meg megfelelő adókkal bünteti.
Egyébként nem kell ezt túlfetisizálni, a gépek rettetetesen sok mindenre nem gazdaságosabbak az embernél. Pl: kiválóan lehet teljesen automata rendszerekkel chipet gyártani, majd szépen a NYÁK-ba beültetni azokat, de mondjuk a kész TV-t, DVD lejátszót nem tudják rugalmasan összeszerelni. Túl összetett mozgások, túlságosan gyakori (pontosabban általános), hogy nem ott és nem úgy lóg a csatlakozó vége, hogy azt egy fix mozgássorozatot ismételgető manipulátor helyre tudja tenni stb... Egy ipari robot sokkal pontosabban mozog, mint egy emberi kéz, de messze nem olyan szabadságfokkal-ügyességgel, és teljességgel hiányzik mögüle az intelligencia. Remekül lehet karosszériákat hegesztetni vagy festetni robotokkal, de még az ülések helyrerakását sem tudják velük megoldatni, a motor betételéről és a kábelezés bekötéséről már nem is beszélek.
Persze, fejlődik az MI, de egyelőre láthatáron sincsenek erre alkalmas eszközök, és komoly kérdés, hogy ha lesznek is: gazdaságosak lesznek-e? A minden emberi felügyelet nélkül vezetett gépjárművek is max. a harctéren lesznek alkalmazva, ez szinte biztosra vehető. Jellemző példa erre a polgári repülés - valójában ma már az utas-szállító repülőgépekről a pilóták elvileg kihagyhatók lennének. Tart ott a technika, hogy a repülés teljes egészében automatizálható - voltaképpen az is, a legkorszerűbb gépeken a pilóta jóformán csak supervisor. Ám mégis ott van, részben azért, mert az emberek egyszerűen nem lesznek hajlandók felülni egy pusztán gép vezette közlekedési eszközre, másfelől vészhelyzetben, rendkívüli eseményeknél, meghibásodásoknál a gép képtelen intelligens módon viselkedni. Hogy lesz-e belátható időn belül olyan, ami képes rá? Lehet, ki tudja.
Egyszerű, párhuzamos példaként felhozható, hogy a nukleáris technológia elvileg képes lenne arra, hogy a gépjárművekben (legalább a nagyobbakban) saját törpereaktort működtessünk, a házak is saját nukleáris energia-ellátással működjenek. A 40/50/60-as években ezt prognosztizálták is erőteljesen. A gyakorlatban nem valósult meg, mert a technika hiába tenné lehetővé, a költségei és járulékos veszélyei, bonyolultsága okán az egyéb technológiákhoz mért karbantartás-igénye stb.. végül teljesen kigolyózta. Azt is naivitás hinni, hogy a fejlődés előbb-utóbb mindent sokkal olcsóbbá tesz. Vannak technológia-függő dolgok, amelyeket igen. A legtipikusabb példa a mikroelektronika, a számítástechnika. Ennek forradalmát sokan extrapolálják minden másra - holott ez hiba. Itt olyan berendezésekről van szó, amelyek költségeinek abszolút elsöprő hányadát a fejlesztés és a speciális gyártási csúcs-technológia teszi ki, magában a termékben "alig van valami". Persze, egy LCD monitor, vagy egy memóriachip ára ezek után leeshet az indulóár akár pár tized-százalékára is, és fejlődési tartalékok is óriásiak vannak benne. De házat vagy autót egyszerűen nem tudunk egy adott költségszint alatt talpraállítani, anyag és munkaóra van benne, nem is kevés, és ez egy határon túl semmilyen praktikával sem csökkenthető. Még a termék elsilányításával sem.
Mindezek tükrében nem tartom reálisnak, hogy belátható időn belül megérjük azt a gazdaságot, ahol az ember teljesen feleslegessé válik. Sőt, igazán még azt sem, hogy bármikor is bekövetkezzen ez az állapot. Azt az állapotot viszont már mostanra elértük, hogy a termelésben a lakosság egy kis töredékénél többre nincs szükség, és igencsak úgy tűnik, ez az arány még tovább fog csökkenni.
A programozás egy része most is automatizálható, bár sok helyen még csak visszafogottan jellemző ez. A genetikus programozás bevezetése is sok munkát le tud venni az ember válláról, bár ennek a használata is korlátozott. Szóval lesz még fejlődés a szoftverfejlesztés területén is és kevesebb programozóra lesz majd szükség ugyanahoz a munkához. Kiváltani viszont szerintem nem lehet az embert teljesen, lévén úgy néz ki hogy érdemes tartani magunkat ahoz az elvhez hogy nálunk okosabb gépet nem tudunk csinálni, ugyanolyan okosat is csak úgy hogy nem tudjuk pontosan mit fog csinálni. Magyarul csak nálunk butább gépeket tudunk egzakt munkafolyamatokba beilleszteni. Emiatt emberre mindig lesz szükség.
Szériaautókat alakítanak át A technológia pedig megvan, évről évre tökéletesedik, ma már valós forgalomban KRESZ TÁBLÁK + jelzőlámpák + más járművek között is működik.
A vállalatok részben pont a kevesebb ember alkalmazásával érnek el hatékonyságnövekedést, így pedig egy természetes ellentmondásnak tünik ez a vállalatok és a társadalom között. Hogyan oldható ez fel? Ha meg fel is oldjuk ezt a problémát, akkor ez nem megy az emberiság fejlődésének a kárára? Hiszen pont a fejlődés egyik motorját ütnénk ki.
Egy globalis, központi kormanyzat nelküli, piacgazdalkodason alapulo vilagban (ugy gondolomm ilyenben elünk) ez megvalosithatatlan. A racionalizalast nem lehet megallitani. Ha orszag X valamit megtilt (pl. a gentechnologiaban bizonyos dolgokat), akkor Y orszagban csinaljak tovabb.
A folyamatot egyes orszagok kizarolag a sajat karukra fekezhetik, önkentesen kidölhetnek a sorbol. A közös karavan viszont halad tovabb.
"A gépesítésnek jelenleg megvannak a maga korlátai, és lehet, hogy ezeket tovább már nem is fogjuk feszegetni. Az ösztönzők is ebbe az irányba hatnak, munkahelyteremtésre már minden fejlett országban orrba-szájba támogatnak, újabb ipari robotok beszerzésére, amelyek örömére megint kirúghatsz ötven hegesztőt már nem adnak semmit. Lassan a cégek sem érdekeltek abban, hogy egy határt túllépjenek."
De hogy egyeztethető ez össze a mai gazdasággal? A vállalatok részben pont a kevesebb ember alkalmazásával érnek el hatékonyságnövekedést, így pedig egy természetes ellentmondásnak tünik ez a vállalatok és a társadalom között. Hogyan oldható ez fel? Ha meg fel is oldjuk ezt a problémát, akkor ez nem megy az emberiság fejlődésének a kárára? Hiszen pont a fejlődés egyik motorját ütnénk ki.
Inkabb ugy fogalmaznek, hogy az otthon elo magyarok jo resze az otthoni szart kivetiti a vilag egeszere.
:-)) Ez a hibas extrapolalas esete. Ha Mo.-on valaki kicsit belexar a ventillatorba, akkó azt ugy extrapolaljak, hogy egy fejletteb orszagban nyilvan vastagabbat tesznek egy nagyobb teljesitmenyü ventillatorba. Pedig ez messzemenöen nem ilyen egyszerü.
"Középiskolás koromban már populációdinamikát és populációszabályozást tanultam, "
Na ja, én is mondtam a gyereknek, hogy vagy időben húzza ki, vagy húzzon rá valamit, vagy nyomja le a torkán a csajnak a fogamzásgátlót minden nap, de populációnővekedést nem kérek egy darabig.
Nna, hogy lássad, Effendi, a valóságban is működhet illen, a következőt kell csinánni: egy vagy több magyar házaspár Luxemburban alapít jogkezelő céget, az abból származó jövedelmük évi 32 ezer €-ig adómentes. Utána keresnek egy hármas országhatárt - például Ausztria-Olaszország-Svájc -, és egyik országban sem töltenek 180 napnál többet - így nem válnak rezidens adóalannyá -, 180 napig Ausztriában, 180 napig Olaszországban élnek, majd 1 7-ig meg Svájcban üdülnek... Pártíz kilométeren belül mozognak csak... Eztet híjják traveller életmódnak, ahol adóalanyok, ott adómentes a jövedelmük, a többi országban meg nem válnak rezidens adóalannyá, minden jövedelmük adó-, és járulékmentes... Egy illen környezésben tökéletesen műxik a modell, nix állami béavatkozás...
T'om, de a családon belüli {EAI} esetében mind1, hogy odaaggya a zember, vagy előbb befizeti a zállamnak és az osztya vissza.... Persze, a populácijón belüli eltérő családmodellek közötti kiegyenlítést csak állami eszközökkel lehet megóddani, de egy családtervezéskó' ritkán szokják figyelembe venni a 15-25 éves léptékű korszakokat - ezér' is vonatkoztattam el minden mástól...
Ami világosan láccik, hogy az egyke unoka első 15 éve aranyérmes lehet: 6 aktív kereső tartya el - mindenbő a legjobbat kaphattya, és az 50 éves szülőnek van még 15 éve előtakaréskonni a nyugdíjra... Demográfiai szempontból a legrosszabb megóddás ugyan, viszont 3 generációból legalább 1 gyerek jó eséllyel válhat sikeressé - legalábbis az anyagi feltételek adottak hozzá...
Ez akkor lenne így, ha az újraelosztás a családon belül menne. De itt állami szinten megy, ezért a 3 gyereket nevelő család csak a költséget nyeri meg, a 3 gyerek később az egykézőknek fizet nyugdíjjárulékot. (Ezért szoktam anyázni.)
Mivel soxó esett a népszaporulatról, meg a családról, miegymásról, ellenberger a gyeremekszámokkal súlyozott családmodelleken belüli generációk közötti erőforráseloszlásról úccólván egy hang se, ezér összeütöttem egy illesmit - táblázatokkal, grafikonokkal - én se maradhatok ki a csicsás ábrakészításből... Az alkalmazott jelölésekhez a jelmagyarázatot mellékeltem, így már csak a rövidítések, és a populácijós modellek magyarázatával kezdeném... kicsit hosszú lett, bocsika...
IV. Rövidítések1.) ESZ - Erőforrás-szükséglet
Az egyes családok léccámának megfelelő természetbeni erőforrások összessége. 1 főre mindvégig 1 egységnyi szükséglettel számoltam, tekintet nélkül a korára, vagy a gazdasági aktivitására.
2.) AK - Aktív keresők száma a családon belül
3.) E - Eltartottak száma a családon belül
4.) EAI - Erőforrás-allokációs index
Ez a kifejezés egy házi használatra kiókumulált mérőszám, aztat mutassa, hogy egy aktív keresőnek a rendelkezésre álló erőforrásokból, milyen mértékben kell a saját szükségleteit meghaladó mértékben jövedelemhez - erőforráshoz - jutnia. Az 1,50 {EAI} azt jelenti, hogy egy aktív kereső a saját szükségleteinek a másfélszeresét kell mexerezze, hogy a csalággyán belüli eltartottaknak juttassa.
Fel lehet úgy is fogni, hogy ennyibe kerül a direkt családfenntartás, de lehet úgy is számolni, az állam elveszi a saját szükségleten felüli részt, és visszaosztya, nyugdíj valamint családi pótlék formájában - az 1,50 {EAI} 50% jövedelemelvonást jelent a saját eccségnyi szükséglethez képest.
5.) AK/E - Eltartottak, aktív keresők aránya
Az index azt mutattya, hogy egy eltartottat hány aktív kereső tart el. A 0,75 {AK/E} azt jelenti, hogy 4 eltartottat 3 aktív kereső tart el.V. Populációs modellA modellben 1 populáció, azon belül 3 család, a családon belül 3 generáció szerepel. Ennek a rendszernek vettem fel 3 időállapotát. Az egyes időállapotok a 3. generáció - az unokák - 0-15, 15-20, 20-25 éves korszakait öleli fel. A kiinduló állapot mindegyik családmodellben azonos 2 házaspár - nagyszülők -, nekik a családmodelltől függően 1, 2, 3 leszármazójuk van - szülők -, akiknek szintén 1, 2, 3 leszármazójuk van - unokák.
Az egyes családokon belül a [ férj-feleség | após-anyós | szülő-gyermek | testvér-unokatestvér ] minden erőforráson egyenlően osztozik, munkát pedig minden gazdasági értelemben aktív kereső végez. A nagyszülők 65 éves korukban válnak eltartottá, az unokák 20 éves korukban lesznek aktív keresők, addig ők is eltartottak.VI. Időállapotok1.) 0-15 korszak
Voltaképp ez a legkedvezőbb korszak az unokáknak, két generáció is aktív kereső - szülők-nagyszülők -, így a lehető legtöbb erőforrást képesek biztosítani nekik. A 0-15 korszakot mutató 1.) táblázat adataiból az tűnik ki, hogy az egy gyermekes családmodellben az unka élete kész háváj, 6 kereső dolgozik, és nagyon mexakadniuk sem kell, hiszen az 1,17 {EAI} azt jelenti, hogy az aktív keresőknek a saját szükségleteiket mindössze 17%-kal meghaladó jövedelemhez kell csak jutnia.
Összehasonlításképpen a két gyermekes családmodell 1,50 {EAI},a három gyermekes családmodell 1,90 {EAI} értékekkel bír, vagyis a három gyermekes családmodellben a szülők, nagyszülők majdnem kéccer annyi jövedelmet kell szerezzenek.
2.) 15-20 korszak
Ez egy több szempontból is érdekes korszak, ugyanis ebben a korszakban válnak eltartottá a nagyszülők, de még az unokák továbbra is eltartottak maradnak, tehát nem két generáció dolgozik egy generációra - az unokákra -, hanem egy generáció tartja el a nagyszülőket és az unokákat.
A másik érdekessége ennek a korszaknak, hogy nem mutat túl nagy szórást egyik mérőszám sem, az {EAI} 3,00-3,50; az {AK/E} 0,40-0,50 között mozog... Naggyából az állapítható meg, hogy ez az 5 év, a legnagyobb szívás a szülőknek...
3.) 20-25 korszak
Ebben korszakban lesznek az unokák aktív keresők, fellélegezhetnek szülők. Itt mutatkozik meg a három gyermekes családmodell hosszútávú hatása: amikor a két leszármazó generáció munkába áll, egy eltartottra - a nyugdíjasra 3,75 {AK/E} indexet kapunk, majdnem 4 aktív keresőre jut 1 eltartott. A 1,27 {EAI} egész elfogadhatónak tűnik az egy gyermekes családmodell 2,33 {EAI} értékéhez képest.Összefoglalóan azt mondhattyuk tehát, hogy aki az unokája első 15 évét akarja viszonylag jó körülmények között tunni, annak az egy gyermekes családmodell az igazi,nagyon jó indítástkaphat. Aki viszont a saját öregkorát akarja nyugottan eltőtteni neki a három gyermekes családmodell választása az optimális.
VII. Az egyes időállapotok összehasonlításaA mellékelt két oszlopdiagram az {AK/E} és az {EAI} értékeket ábrázolja. Ebből az a legérdekesebb, hogy az 15-20 korszakban gyakorlatilag minegyik családmodell közel azonos hatásfokkal műxik.
A magyar állam a dolgozóktól való elvonásban világelsők között van. Most elvon 50 %-ot, de ha módja lesz rá, simán elvon 80 %-ot is:-((((
Ez nem igy müködik. Nem vonhatsz el annyit, amennyire csak kedved van.
A legnagyobb szocialis ujraelosztorendszerek (szocialis orszagok) 50% körül jarnak.
Altalanos velemeny, hogy 33-35% körül van az optimum ! 50% sok, hosstzu tavon tarthatatlan.
Egy tollvonassal ezt nem lehet elintezni. Ugyanugy, mint ahogy egy Jumbo-Jet kormanyat sem lehet tetszölegesen "felhuzni". Lelassul es lezuhan a semmibe (stalling).
Májdír Kartácsak!