A nemzetközi kontextusról azt tudom mondani,hogy az összes velünk hasonlítható, körülöttünk lévő (Balkáni stb.. ) államhoz képest lényegesen jobban fejlődtünk. Hogy mi voltunk a Monarchia éléstára? Persze, mi a fax lettünk volna? Hogy Ausztria inkább saját iparát fejlesztette, nem a rebellis tartományét? Persze, de nézd meg, hogy fejlődött a nehézipar a "független" Romániában ugyanezen időszak alatt.
Itt arról van szó, hogy az adott földrajzi-politikai-társadalmi kényszerpályán mi az, ami megvalósítható volt, és mi nem. Ennek tükrében egyáltalán nem szerepeltünk rosszul.
Persze amíg az urak meg vannak róla győződve, hogy elég 4-8 év kormányzás egy (természetesen általuk megjelölendő) miniszterelnök alatt, és az USA is hozzánk fog kuncsorogni kölcsönért és csúcstechnológiáért, addig nincs miről beszélni.
Magyarország a XIX. századot effektíve középkori körülmények között kezdte. Közoktatás, közegészségügy, infrastruktúra teljes hiányában, gyakorlatilag nulla képzettségű, írástudatlan zsellérséggel. Semmiben nem voltunk fejlettebbek, mint mondjuk a cári Oroszország. Befejezte jelentős Közép-Európai agrár-ipari országként, a Ganz turbinái működtek szinte az összes orosz erőműben, léteztek közszolgáltatások, az ország ez alatt az évszázad alatt legalább kettőt lépett előre. Persze, még mindig le volt maradva az élvonaltól egy egész évszázaddal. Bezzeg, ha Ti oszthattátok volna az észt, már 1904-ben mi küldtünk volna embert a Holdra...
én párhuzamokat vélek felfedezni 1914 előtt a politikai szereplők leszarták a nemzetiségi kérdést, leszarták a földkérdést, intenzíven panamáztak, aztán nagy volt a csodálkozás, amikor az egész megsemmisült 1918-20-ban és indult a zokogás, hogy hogy kibasztak velünk a franciák a kis trianon kastélyban.
most leszarjuk az elöregedést, jövőre is csökkentünk kicsit az oktatási normatíván, bölcsödei normatíván, dzsipókérdés érdemben tabú
asztán amikor felrobban, nagy lesz a csodálkozás és indul a hiszti, hogy a szabadkőmüvesek/ pirézek/ multik/ kinek mi tetszik aláhúzandó, hogy kibasztak ősi magyar nemzetünkkel.
Szerintetek a törvényes fizetőeszköz (készpénz) használata korlátozható?
el lehet rendelni minden pénz bankaban tartásásnak kötelezettségét, ott ahol körbetartozások vannak, az apeh lesben áll inkasszálni, és a bankok bármikor bedőlhetnek?
mintha a tegnapi link azt írta volna, hogy argentínában is volt egy ilyen húzás
Szerinted az reálpolitika, ami ma (bármelyik fél részéről) folyik?
Mert szerintem rettenetesen nagyon nem. Én például a mostani Fideszes kommunikációt egész egyszerűen értelmezhetetlennek tartom. Nem csak, hogy az ország, de a saját érdekeikkel is szembemennek. Tényleg ők akarják ezt a xarfészket a nyakukba kapni? Tényleg ők akarják az állami szférát, a szociális és nyugdíjkiadásokat a reális, vállalható szintre levinni (tehát vagy ötmillió ember juttatásait csorbítani)?
Éppen arról beszélek, hogy nincs reálpolitika. Álmok és irreális ideák vannak, azt kergeti mindenki.
Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban többször kijelentette: a hitelekért cserébe szinte semmit nem kérnek tőlünk, csak néhány „ésszerű” dolgot. Legutóbb a keddi ötpárti egyeztetésen azt mondta: az IMF nem kér Magyarországtól intézkedéseket, hanem a kormány készít egy tervet, hogy mit vállal. Gyurcsány Ferenc szerint az unió és a valutaalap két ésszerű kívánságot fogalmazott meg: „ne vállaljatok több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzetek biztosan van”, illetve „ebben az időszakban ne mondjatok le bevételekről”. Sem szakpolitikai, sem strukturális reformigényt nem fogalmazott meg a két szervezet – emelte ki a kormányfő az MTI tudósítása szerint.
Ezzel ellentétben a szerda délelőtt, az EB és az Ecofin által kiadott közös közleményben ez áll: „a pénzügyi segítségnyújtási csomaggal összefüggésben a magyar hatóságok komoly kötelezettségvállalást tesznek egy kísérő szakpolitikai program végrehajtására, amelyet a konvergenciaprogram következő változatába is bele kell foglalni. (...) Az uniós támogatási mechanizmus összefüggésében később megállapítandó szakpolitikai feltételek végrehajtását a bizottság a gazdasági és pénzügyi bizottsággal együttműködve fogja nyomon követni.”
Járai: Óriási árat fizetünk
Óriási árat fizet Magyarország az IMF-hitelért Járai Zsigmond, a volt jegybankelnök szerint. Úgy látja: már hónapokkal ezelőtt észbe kellett volna kapni, és egy gazdasági kiigazító csomaggal ki lehetett volna védeni a mostani súlyos helyzetet.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke biztos abban, hogy jövőre még keményebb lépésekre lesz szükség. Véleménye szerint a mostani, néhány százmilliárd forintos takarékossági csomag helyett több ezer milliárdos kell ahhoz, hogy az ország kilábaljon a pénzügyi-gazdasági válságból.
Magyarországon kívül még négy állam kaphat rendkívüli hitelt, hogy elhárítsa a nemzetközi hitelválság fenyegetését: Izland, Ukrajna, Pakisztán és Fehéroroszország.
Most meg nem mondják ,meg miben állapodtak meg az IMF.-el ,ami felháboritó mert gyermekeink éltét is meghatározza,vagy gúzsba köti az adósság állmomány, és ugye nekünk pedig kuss ,pedig mi fizetjük meg az árát!! Mit képzel ez a pökhendi alak? Kötelessége lenne beszámolni a népnek is nemcsak a parlamentnek,pedig még a parlamentnek sem számolt be a megállapodásairól. Le kell az ilyen alakot lökni a trónról!!
"A felvetésre viszont nem válaszoltál, kitértél előle."
Hahaha. Te tértél ki az elöl, hogy önjelölt nagy szakértőként nemzetközi statisztikákkal igazold, hogy mecccsoda ipari prosperitásban voltunk Ferencjóska jóvoltából. Lazán témát váltottál, de ehhez ne haragudj, de nem leszek statiszta.
Továbbra is várom az ipari fejlődésünknek a nemzetközi összehasonlítás kontextusába helyezett statisztikáit, amit te nagy szakértő csak a kisujjadból is kirázol :)
Csinálni kellett volna azt, amit 1866-ban is csináltunk és nem kellett volna az osztrákok sarát a nyakukba venni, viszont (családi, baráti) kapcsolatokat felhasználva folyamatosan gyengíteni kellett volna az osztrákok pozícióját, és elérni azt, hogy ne mossanak össze minket velük. Mennyivel is volt 1900-ban az átlagos európai iparnövekedés ALATT az Osztrák-Magyar Monarchia ipari növekedése? Jócskán, ugye... És a magyar mennyivel múlta alul az osztrákot? A kiegyezés következtében mintegy jutalomból olyan ipari növekedést élhettünk meg, mint... mint amit a lengyelek büntetésként kaptak a ruszkiktól. Hülyének is megérte...
Nem lett volna szabad engedni 48-ból. Az osztrákok egyébként is egy lejtmenetben voltak, ha a hazai maharadzsáinknak nem lett volna annyira fontos, nyugodtan lehetett volna tovább durcázni, semmiféle hátránya a malomiparunknak és világítógázgyártásunknak és a hazai dohányzásnak és alkoholizmusnak (hazai ipar zászlóshajói) nem lett volna.
Basszus, elképesztő, mennyire csapnivaló reálpolitikusok lennétek. Mint az ország többsége. Nem véletlenül van ennek a két vezérmajomnak ekkora támogatottsága...
Teljesen mindegy, mi a realitás, mi az, ami megvalósítható - van egy prekoncepció, és olyan szintű rugalmasság, amihez képes a kristályüveg kaucsukgumi.
A felvetésre viszont nem válaszoltál, kitértél előle. Téged egyszerűen nem érdekel, hogy nem volt olyan alternatív pálya, amiről itt bölcselkedsz. Persze, baromi jó lett volna - csak ahhoz 1849-ben Világosnál nem nekünk kellett volna letenni a fegyvert, hanem az ellenfélnek. De nem így történt.
A történelem kényszerpályák története - de ez benneteket egyáltalán nem érdekel.
Nem kellett volna kiegyeznünk és legalább kaszát kellett volna gyártanunk. Mégis, ha nem egyezünk ki, nem vezetünk be az osztrák ipart védő vámrendszert, és az indiai maharadzsák mintájára nem kerülnek (másodlagos) pozícióba jeles dzsentrieink, akkor mi kár érte volna a magyar malomipart, a mezőgazdasági Magyarbirodalom iparának legeslegjelentősebb zászlóshajóját?
Ennek akkor lenne értelme, ha lenne egy olyan pálya is, ahol nem történt meg a Kiegyezés, és annak adatait hasonlítgatnánk. De hát ugyebár ilyen nincs.
Úgy teszel, mint ha akkor és ott az osztrák alárendeltségnek lett volna alternatívája. De nem volt.
Tökéletesen igazad van. Volt egy jelentős ipari fellendülés (az egész világban) ebből nem maradt ki teljesen Magyarország sem, de nem is részesült belőle különösebb mértékben, sőt.
Inkább azt a kérdést tedd fel magadnak, hogy az elvesztett Szabadságharc után, egy olyan Ausztriával szemben, akit (velünk szemben) katonailag is támogatott a korabeli Európa összes jelentős dinasztikus hatalma mi lett volna az alternatíva. A teljes függetlenség és az önálló fejlődés útja nem. Ezt nem vagy Te képes sehogyansem tudomásul venni. Az ország valóban függő helyzetbe jutott, és ez valóban sok hátránnyal járt. De ez volt a realitás, és ebből kellett kihozni amit lehetett. Ami többé-kevésbé sikerült is.
Ha meg rád/rátok hallgattak volna, akkor nagyjából egy helyben topogtunk volna legalább fél évszázadot. De legalább büszkén és engesztelhetetlenül...
Érdekes, hogy te, aki annyira értesz a Ferencjóska korabeli ipari fejlődéshez, nem szemetelted tele a topicot mindenféle unalmas számokkal és adatokkal.
Szvsz nem a kiegyezés érdeme a gazdasági fejlődés, az inkább véletlen egybeesés lehet. A Bach korszak idején indult be sok fejlesztés, pl a vasútépitések. Szvsz a kiegyezés csak a magyar dzsentri politikai túlélését hosszabitotta meg a II vhig, sokkal jobban jártunk volna, ha kialakul egy nacionalista polgári paraszt elit, érdekképviseleti közösség a szlovákokhoz, románokhoz hasonlóan, igy a birodalom széthullásával jóval többet hasithattunk volna ki a tortából és nem ilyen hülyén reagáltuk volna le a dolgokat, mint a Károlyi Kun kettős.
A te realitáskeresésed vezetett (mint azt Kossuth előre jelezte) az ország brutális megcsonkításához. Ez véleményed szerint csekélyke ár azért, hogy olyan fejlett iparunk jött létre, ahol A kaszás aratók Magyarországában a sta- tisztikai fölvétel idején „nem készült egyetlen kasza, sarló, villa, kapa sem”. A lópatkót Ausztriából hozatjuk
valamint
"VIII. A kereskedelem. Gazdasági életünk struktúrájából következik, hogy az ország mezo- gazdasági árukat és pedig ipari nyersanyagot és élelmet, vagyis valódi érté- keket visz ki külföldre eladni és ipari árukat, ruházatot és szerszámot, gépe- ket, vagyis munkaértéket vásárol a külföldön. Mivel Magyarország és Ausztria 1867. óta állandóan egységes vámterületet alkotnak, a vámmentes szabadforgalom következtében külkereskedelmünk 75—82%-a évrol-évre Ausztriára esik. Ellátjuk Ausztria népességét gabonával, liszttel, gyümölcs- csel, állati termékekkel, kivisszük ipari nyersanyagunkat s eladjuk olcsón Ausztria gyárosainak, ezek feldolgoztatják azokat s ennek értéktöbb- letével fokozzák Ausztria fogyasztó és vásárló erejét; viszont az osztrák gyárosok visszaküldik ugyanazon mezogazdasági termékeket feldol- gozva s megvásároljuk tolük drágán, elfogyasztjuk minden termelo- tevékenység nélkül. És pedig annál drágábban kell megvásárolnunk, mert a két állam belso piacától magas ipari vámokkal vannak kiszo- rítva a külföldi államok ipari árúi. Ausztria gyáripari árúinak mintegy 50—55%-át Magyarország vásárolja meg, tehát Magyarország élelem termelésén és ipari fogyasztásán nott oly hatalmassá Ausztria gazdasági élete, kultúrája."
Egy százalék alatt várható jövőre a gazdasági növekedés
2008. november 3. 11:28
MNO
A magyar gazdaság jövőre még az egyszázalékos gazdasági növekedést sem éri el – legalábbis ezt valószínűsíti az Európai Bizottság. Közben kiderült az is: 2009-re gyakolratilag leáll az eurózóna növekedése.
• Rekordmélységben az eurózóna feldolgozóipari indexe
Mindössze 0,7 százalékos gazdasági növekedést vár jövőre Magyarországon az Európai Bizottság, ugyanakkor most kiadott előrejelzése szerint 2010-ben a növekedés már megközelíti a 2 százalékot.
A kormány a legújabb költségvetési tervezetében 1 százalékos visszaesésre számít. A prognózis szerint a megindult gazdasági javulást visszavetette a pénzügyi válság. A jelentés úgy véli, ennek következtében mind az exportteljesítmény, mind a háztartások kölcsöntevékenysége csökken. Az államháztartási deficit hiánya jövőre a bruttó össztermék 3,3 százalékára csökken, az inflációt 3,9 százalékra várja a brüsszeli bizottság.
Nagyon-nagyon jó lesz itt 2020-ban Lippai Roland jegyzete 2008. október 10.
Ezek tényleg hülyének nézik a magyar társadalmat. Mármint a szocialisták; erre lehet következtetni abból, hogy előkerültek a terveik az egészen 2020-ig terjedő nagy víziókról. Gyakori dolog gyerekeknél, illetve szorult helyzetben lévő embereknél, ha már más megoldás nincsen, akkor egyfajta álomvilágba menekülnek a rideg, kegyetlen, zord valóság elől. Ott aztán elképzelik, hogy éppen vadászpilóták, hős tűzoltók, esetleg csillagszemű vagy, ne adja az ég, vadakat terelő juhászok.
Inkább azt gondold végig, hova jutottunk volna, ha marad minden úgy, ahogy 67 előtt volt, ha gyakorlatilag az első-második világháborúig prolongálódik a Bach-korszak, az ország jóformán egyáltalán nem fejlődik. Mert az alternatíva ez volt. Vagy újabb Szabadságharc - hátha bejön. Kérdés, utána elismerték-e volna a független országot - kétséges, egész Európa monarchiákból állt, a Habsburgok gyakorlatilag mindenkivel rokonságban voltak. A németek, a cári Oroszország - egyikük sem minket támogatott volna...
Hirig és gyűlölködés helyett inkább gondold végig a realitásokat, azt, hogy mi volt a ténylegesen megvalósítható, és mi a vágyálom.
Ez az, amit Ti ma sem vagytok képesek végiggondolni.
Emlékirat az iparfejlesztésrol. Kiadja a m. k. keresk. miniszter
Malomipar összes termelési értéke volt 360 millió korona, dohánygyártás volt 103 millió, a cukor 61 millió, alkohol 108 millió, Fafeldolgozás 95 millió korona. Vasipar ezzel szemben 182 millió (Nagy-Magyarországról van szó) könnyűipar (gyapjú, szövet, ruha, papír) 90 millió korona. Teljes vegyipar (világítógázgyártás!) 96 millió korona. Micsoda iparszerkezet.
"A magyar gyáripar nagyon fejletlen és pedig nemcsak Ausztria elnyomása s az egységes vámterület következtében — bár ez az alapok — hanem gyáripari vállalkozóink hiányos szakismerete, kevés vállalkozói önállósága és bátorsága miatt is. Ha valaki itt iparválla- latot akar csinálni, eloször is „befolyásos” képviselot keres, aki állami „szubvenciót, vasúti tarifakedvezményt” stb. jár ki. A költségvetés szerint 1917-ig az állam 38 millió korona ipari szubvenciót fog kiosz- tani olyan gyárak szubvencionálására, melyek Ausztria versenyével meg nem bírhatnak. És ugyanakkor ügyet sem vetnek a mezogazdasággal kapcsolatos s itthon biztos vásárlókra találó iparágakra. Így a magyar cukortermelés Ausztria cukoripara mellett eltörpül, pedig a répaszeletek, a nyerscukor, a szeszgyártás, a sörgyártás melléktermékei az állat- hizlalás, tejtermelés kituno alapja lehetne. Az agrárjellegu Magyar- ország népessége gyümölcs- és fozelékkonzerv fogyasztásának 94%-a Ausztriából került; és az 1898-ban itthon készült 6% konzerv nyers- anyagának 35%-át (hüvelyes vetemény) is az iparos Ausztriából, vala- mint a malmok borsószükségletének 98,7%-át, kölesszükségletének 83 %-át Ausztriából szereztük be. Len-, kendertermelésünk és szövésünk igen alárendelt jelentoségu. A kaszás aratók Magyarországában a sta- tisztikai fölvétel idején „nem készült egyetlen kasza, sarló, villa, kapa sem”. A lópatkót Ausztriából hozatjuk, a mezogazdasági gépek két- harmada külföldrol jön be. Gyapjúipari nyersanyag szükségletünk 90%-át, a len-, kender-, pamut-, jutaipari nyersanyag szükségletünk 88%-át, a nyersselyem 98%-át külföldrol szerezte be iparunk. Az Ausztriából behozott élelmi és élvezeti iparcikkek összegérol már szó- lottunk. Íme itt is a gazdasági haladás útjában áll a magyarországi nagy- birtok, mely itthon agyonnyomja az intenzív mezogazdaság fejlodését; extenzív gabonatermelése biztosítására vámmentes piacot szerez az iparos Ausztriában s viszont vámmentes piacot biztosit Ausztria nagy- iparának a magyar piacon. Ennek a politikának eredménye lett, hogy a magyarországi kis- ipar pusztulóban van, nem tud megállani Ausztria gyáriparával szem- ben; így a tulajdonképeni önálló férfiiparosok száma 1890-ben 326.952-rol leszállott 1900-ban 313.000-re (csökkenés 73.900*). A nagyipar üzemei pedig szintén nem nohetnek közös vámterületen. Indusztriális kapitalizmus nincs és fejlodésében óriási akadályok gátolják. Produktív kapitalizmus, mely az ipari s a felszabaduló mezogazdasági népességnek keresetet adni bírna és amely szaporítaná, kibontakozásra segítené a termelo-eroket — nem fejlodött ki; a létezo „fattyú-kapitalizmus” pedig nem tudja nyugati standatd of life-ra emelni az iparban dolgozó 1,077.000 kereso egyént és nem tudja itthon tartani: a falvakból, a városokba tóduló mezogazdasági munkás- fölösleget sem, mely így kénytelen új hont keresni túl a tengeren."
Először is: Kossuth emigrációban volt, és ez szükségszerűen egy olyan merev álláspontot alakított ki benne, ami miatt mást nem is mondhatott. 1867-ben semmi olyan "bűne" nem látszott az osztrákoknak, ami miatt bűnhődnünk kellett volna, tegyük hozzá: nem volt karanténban az osztrák császárság, a franciák-németek folyamatosan egymást aprították, anglia a legotrombább rasszista elvek alapján gyarmatosított, az USA-ban éppen polgárháború volt holmi rabszolgatartás mentén, virágzott a Vadnyugat, épp irtották ki az őslakosságot stb... Kora normái alapján kell megítélni mindent, és ezen normák alapján nem volt a Kiegyezés vállalhatatlan. Tegyük hozzá, hogy mikor ezt kérdezed tőlem, hogy Kossuth egy vén hülye volt-e, akkor azt sugallod, hogy ha ő nem, akkor Deák volt az.
Ha már muszáj választani, akkor kettejük közül egyértelműen Deák volt a bölcsebb és jobb ember. Aki nem halmozott hibát hibára, nem sikkasztott ifjúkorában, majd nem lécelt le a pénzesládával.... És azért az 1867-1914 közötti közel öt évtized (a "boldog békeévek") bő két emberöltő volt, hosszabb, mint a hazai kommunizmus időszaka, ez a korszak teremtette meg a hazai ipart, közoktatást, az Eötvös-féle oktatási reform (1868-tól!!!) megteremtette azt a hátteret, amely gyakorlatilag a teljes hazai Nobel-díjas tudósgenerációnkat kitermelte (előtte sem, utána sem - sajnos...). A kulturális fellendülést, irodalmat, művészetet nem is említem. Persze, nemzeti nyomor is volt, Tiszaeszlár meg kivándorlás - honnan nem? Ugyanebben az időszakban vándorolt ki harmad Írország a krumplivész okozta tömeges éhhalál elől, Svédországban úgyszintén éhínség, tömegnyomor, kivándorlás volt - megintcsak nézzük a maga kontextusában a dolgot.
Ha kizárólag a negatívat akarod látni mindenben, fogsz találni hibát eleget (ez amúgy nekem, az ördög ügyvédjének lenne tisztem), de amikor már ott tartunk, hogy lehülyézzük Deákot, súlyos hibának és bűnnek nevezitek Kiegyezést - kizárólag azért, hogy ideológiai hátteret tudjatok teremteni a mostani engesztelhetetlenségnek, indokolni tudjátok, miért nem lehet szó kompromisszumokról akkor sem, ha az egész ország beledöglik... Hát, akkor egyrészt azt tudom mondani, hogy beleőrültetek saját gyűlöletetekbe, másfelől ha ez az ország ilyen mélységesen segg, akkor meg is érdemli sorsát.
Speciel Ferenc Jóskával súlyos hiba volt kiegyezni és ezt Kossuth előre jelezte is, csak éppen az okosok ezt nála jobban tudták. Kossuth előre megmondta, hogy az osztrákok bűneiért és hibáiért a magyarok fognak bűnhődni, mert a kiegyezéssel közösséget vállalunk az osztrákok kalandorkodásaival. És pontosan ez történt. De persze ezt te soha nem fogod felfogni. Kossuth csak egy vén hülye volt, ugye?
Hát, én nem így látom, lévén valamelyest ismerem a hazai ipartörténetet. A saját lehetőségeinkhez mérten ez egy prosperáló időszak volt, a Horthy-korszakban is ennek eredményeiből éltek (kivétel nélkül már az első vh. előtt kiépültek azok a jelentős hazai iparvállalatok, amelyekre utána büszkék voltunk - sőt, amelyek eredményeiből és hátteréből még 45 után is sokáig éltünk).
A kiegyezés természetesen egy kompromisszum volt, és mint minden ilyennek van számtalan árnyoldala. 1867-ben minden volt, csak előre látható nem a világháború, azt meg már ugyebár tudjuk, hogy a második az első folytatása volt kis hatásszünettel.
Utólag pedig persze mindenki okos, tudja, mit kellett volna a tőzsdén lépni, sőt, még a múlt heti lottónyerőszámokat is tudja...
Igazad van. Éljen az engesztelhetetlenség! Indítsunk polgárháborút, öljük le egymást, csak egy nézetrendszer-vallás maradhat az országban, és a túlélők majd biztos felépítik ennek bázisán a paradicsomot...
Nem akarom elhinni, hogy ezt Ti komolyan gondoljátok. De sajnos valóban...
Hogy is nézett volna ki a részvételünk, ha megrögzött Ferencjóska ellenesek vagyunk és ott teszünk keresztbe, ahol tudunk és folyamatosan a sérelmeinket lobogtatjuk?
"Speciel abból következett a talán leggyorsabban fejlődő időszakunk."
Ez hazug propaganda. Az a prosperáló ipari fejlődés Horthy alatt történt. A két időszakot egyébként sikeresen zagyválják össze az emberek. A Ferencz Jóska időszak egy tengődő és vergődő mezőgazdasági félgyarmati státusban levő ország "fejlődése" volt.
