"Ezek számára még nagyon erős lebukási fenyegetettség sem lesz kellő ösztönző..."
Asse érdekes, mer' a Btk-ban ott figyel a beépített amnesztija...
"...a szuperbruttó után a munkavállaló által kötelezően (és nagyobb részben jövedelemfüggetlenül) fizetendő eü biztosítási díjak jórészt céltalanná tennék a feketefoglalkoztatást..."
Hááát, amíg létezik a 4 350 forintos járulék, addig a feketefoglalkoztatás érdeke éppúgy fennmarad...
Összességében feltétlenül durván túladóztat a ténylegesen beszedett adókkal-járulékokkal is a hazai költségvetés - elég csak azt nézni, hogy kb: a GDP 52%-át szedi be és osztja újra, miközben a környező országokban legalább 10%-al alacsonyabb érték a jellemző, de például Szlovákiában ez valami 30-35%. Valójában nagyon-nagyon régen túl vagyunk annak a bizonyos Laffer görbének az optimumán.
A fokozatos áttérést nagyon szkeptikusan figyelem, vállalkozóként tudom mondani, hogy ha elkezdik százalékpontonként csökkentgetni az eszement magas adókat, akkor én azt nem fogom valós csökkenésként megélni. A visszamenőleges fenyegetettségről nem is szólva, vagyis ha most hirtelen elkezdem bevallani amit eddig nem, akkor fennáll a veszély, hogy jön az APEH, és évekre visszamenőleg elkezdi firtatni a dolgokat. Ergo nem fogom továbbra sem bevallani. Nagyon sokan merültek el a teljesen szürke gazdaságba, és tevékenységükről semmiféle számot nem adnak, semmiféle adót nem fizetnek. Ezek számára még nagyon erős lebukási fenyegetettség sem lesz kellő ösztönző magas adók megfizetésére - de alacsonyakra igen.
A kiutat egy alapvetően átgondolt és megreformált, a mostaniak kb: felére csökkentett össz-elvonási szinttel operáló, nagyon leegyszerűsített adórendszerben látnám, amelyet egy általános adó-amnesztia keretében kellene bevezetni, utána kőkemény ellenőrzéssel, elrettentő büntetésekkel, és úgy kialakított rendszerrel, amely a sumákolás lehetőségét drasztikusan csökkenti. Pl: reverz ÁFA a csalások 90%-át fizikálisan kivitelezhetetlenné tenné, a szuperbruttó után a munkavállaló által kötelezően (és nagyobb részben jövedelemfüggetlenül) fizetendő eü biztosítási díjak jórészt céltalanná tennék a feketefoglalkoztatást stb.. És bár ezen átalakítások nagyon drasztikusak, de lévén az adó- és járulékfizetők többsége számára pozitívak lennének (az adó-amnesztia még az eddig 100%-ban csalókat is visszahozhatná az adófizetői körbe), így talán elviselnénk, meglenne a támogatottság.
Amiben viszont nincs "irgalom": a szociális transzferekhez muszáj lesz hozzányúlni. Ha nem tesszük meg, ez az ország így is, úgy is előbb-utóbb csődbe fog menni.
Ebben viszotn igazad van, a civil-szféra, kulturális és sport támogaásoknál is érdemes körülnézni. A vicc az, hogy Mo-n gyakorlatilag alig létezik államtól független civil társadalom, a magas elvonás miatt ennek kialakulása szintén nem biztosított.
A szomorú valóság az hogy az elvonási/újraelosztási szint magasan tatásával az állam, ill. az ezt támogató politika egyszerűen függő helyzetben tartja az állampolgárokat (aztán jön a "kádárista mentalitás", "mindenki az államtól várja a segítséget" duma, amikor éppen a megszorítások kerülnének sorra :-))
Aki befizeti az adókat/járulékokat/illetékeket rendesen, az megnézheti magát, aki nem, afölött Iustitita kardja lebeg, aki pedig kedvezméynezettje az állami transzfereknek, támogatásoknak, zsíros állásoknak az persze a rendzsre fenntartásában érdekelt.
Ilyen módon sosem lesz önálló, öngondoskodó, önszerveződő társadalom...
Szerintem egyszerű szoci reflex az újraelosztás (közben leveszzük a sápot), ebből nem nagyon akarnak engedni, azért ezt a témát erőltetik.
Mai hazai viszonyok között ez újraelosztás mértékét kell csökkenteni, ezzel javulna a közteherviselés is (de legalább kisebb versenyhátrányban lennének a nem csalók), plusz az állami feladatok és bürokrácia csökkentése a pazarlást és korrupciót is csökkenthetné (persze lehet, hogy naív vagyok).
Már midnen épeszű ember tudja, hogy adó/járulékcsökkentés a megoldás, mégsem történik semmi...
Szerintem a magyar gazdság a különféle elcsalásokkal, korrupcióval, megadott támogatásokkal együtt etc már nem adóztat túl. De csak azért mert megvan a társadalomban az ellenállás,és aki lép az ugye meg tudja oldani hogy kedvezőbb adózást valósítson meg. Ez persze nem az állam, vagy a kormányzó párt szándékai szerint van így, hanem mert a társadalom ellenáll.
Ebben a helyzetben, a kivetett adók "rendes" beszedése ahogy írod is, egy teljesen fenntarthatatlan helyzetet eredményezne, ami nagyon gyorsan a magyar KKV szektor kiürüléséhez vezetne.
A jelenlegi helyzet viszont jobbára igazságtalan, mert azokat bünteti, akik nem lépnek, és oldják meg az adóterheik csökkentését, illetve az egyedi kedvezmények, támogatások kiosztása - a vállalkozóknak - egy pofára adott egyéni megkülönböztetést jelent. Ez önnmagában igazságtalan, és persze mivel ez a rendszer alapvetően nem a hatékonyságot jutalmazza, hanem a csalást, az egész gazdaságot egy kevésbbé hatékony pályára kényszeríti.
Ebből helyzetből fokozatosan csak úgy lehetne kilépni, ha egyesével elkezdik kilőni a kedvezmény-támogatás <-> adó párokat, úgy hogy a bevételi összeg ne változzon. Ha eddig kibírtuk ennyi adó befizetésével, akkor egy darabig még kibírhatjuk, jobb meg egyelőre úgysem lesz. Elsősorban a vállalkozásokat, és a munkabért terhelő adók, és a hozzácsapódó kedvezmények torzítását kéne kivenni a rendszerből. Tudatosan úgy, hogy ne legyen előnyösebb ugyanazt vállalkozásban csinálni mint munkabérért. (és ezt persze nem úgy hogy csak a vállalkozó terhei nőnek)
Akkor lesz egy tisztább helyzet, ahonnan lehet lépni a szociális költségek lefaragása felé.
A másik meg az, hogy egy adósságcsapdával farkasszemet néző ország ne költsön rongyrázásra. A kultúra, sport és hasonló állami kiadásokat durván le kell vágni, majd megnyerjük az összes olimpiai aranyat, ha lesz rá pénzünk.Hasonlóképpen a presztízsberuházásokat is. Ez egyszerre zárja el a pénzcsapot a korrupcióból élő szereplők elől, másfelől viszont mozgásteret ad a kormánynak. Már pusztán azzal, hogy azt a pénzt nem költik el valamelyest javul a hiánypozíció, és ez visszacsatol a kamatterhekben.
"Nagy adóreformra csak akkor van lehetőség, ha azt nagyarányú szociális-jóléti megszorítás előzi meg, ez utóbbit azonban elutasítom - mondta Gyurcsány Ferenc. "
konyorgom, valaki lokje mar ki a szekebol ezt az idiotat.
Valóban nagyon rosszízű egy elemzés. Az MNB alapfeltételezése, hogy ez a 2200 milliárd, amit "elcsalnak" ez létezik. Úgy tűnik, súlyos az amnézia, nem emlékeznek arra, hogy amikor alig négy évvel ezelőtt Draskovits (bele is bukott végül) szimplán visszatartott 200-250 milliárd körüli ÁFÁ-t mindenféle Úniós ellenőrzésre hivatkozva, azzal egy máig tartó csőd- és körbetartozáshullámot generált. Magyarán a visszatartott 250 milliárd egyszerűen nem létezett, átmenetileg fizetésképtelenné, esetleg tönkre tett rengeteg céget.
Ezek után azt feltételezni, hogy létezik évente 2200 milliárd, amit elcsalnak, az szimplán elmebetegre utal. Mellesleg így, a csalásokkal együtt ordítóan nálunk a legmagasabb a költségvetés jövedelemkoncentrációja az összes térségbeli országhoz képest, de az egyszerűség kedvéért a világ három legnagyobb GDP koncentráló országának egyike vagyunk, és a világon itt a legmagasabb az átlagos munkabért terhelő elvárt összelvonás.
Aki ezek után adócsalásról beszél, és még többet akar behajtani a "sok tetves csalón", az egy elmebeteg, elszállt agyú hazaáruló hülye, aki vagy annyira sötét, hogy ezt elhiszi, vagy azért fizetik, hogy az országot fizikálisan tönkretegye. A török-labanc adószedők nem szedtek ekkora harácsot. Sőt, együtt ketten nem szedtek (akartak szedni) ennyit...
Nem, a helyes lépéssorrend elfogadható, valóban kigazdálkodható, tisztességes adómértéket megállapítani, majd azt valóban kemény kézzel, határozottan behajtani. De nem előbb elvenni az összes ennivalót valakitől, aztán azt mondani neki, hogy ha a többiek is rendesek lesznek, akkor majd később visszakap valamennyit - már, ha nem halt éhen addigra... Azt a 2200 milliárdot keressék szépen a szociális támogatások, a kiemelt nyugdíjak, a kormányzati költekezés, a cigánysorok patronálása környékén.
"Egyrészt irigyellek, mert nyilván jól csináljátok amit csináltok."
Persze, egészében jó ez, hiszen ennyi Amerikában is tisztes jövedelemnek számít. Másrészt viszont menedzserként látom, mennyi kihasználatlan lehetőség és hiba van még most is a működésünkben, amit egyéb dolgaink miatt idő hiányában még nem tudtunk orvosolni.
"Vagy az asszony, te meg csak itt sütkérezel. :-))"
Sokkal inkább ő, én csak tavaly október óta szálltam be a fejlesztésbe. Igaz, a másik (amerikai) vállalkozásunk mellett ő is csak fél (de inkább negyed) állásban csinálja ezt.
"Másrész igazad van, én is baromira bánom, hogy a nagyon-nagyon jól menő kereskedelem helyett erőltettem a termelésre való áttérést"
Egyre kevésbé érdemes... Magyarországon meg - hacsak nem kapsz jelentős állami támogatást - egyáltalán nem. Akkor sem, ha nyereséges vagy, elvégre a szomszédos országokkal sokkal jobban járnál...
Kedves advocatusdiaboli!
"Az a nagy büdös helyzet, hogy attól, hogy sikeres amit csinálsz, alkalmasint sokat is keresel vele, attól még bizony javarészt közönséges szélhámosság."
Látjátok? Éppen erről beszélek. :-))) Kedves diaboli kartács, attól, hogy te témába vágó szakmai ismeretek híján egyes dolgokat nem érsz fel ésszel, azok még nem válnak ám "közönséges szélhámossággá". :-)
"Sok ilyen között mozogva valóban félszemű királynak gondolhatod magadat - de mozogj inkább tényleg sikeres, hozzáértő cégtulajdonosok között. Vannak ám ilyenek is..."
Biztos elkerülte a figyelmedet, de én mellesleg egy roppant erős, kompetitív piacon ténykedem keresett és jól fizetett üzleti tanácsadóként... :-) Amerika után a viccesen gyenge magyar vetélytársak között nem nagy dolog ám tarolni. :-)
Hát ez a kérdés messzire vezet, nem emmnék most jobban bele... Viszont egy érdekes cikk a zindexen: Az adócsalók miatt nehéz csökkenteni az adót Ez már megint milyen hülyeség? A redisztribúció nálunk az egyik legmagasabb, akkor nem ezt kellene inkább csökkenteni, ahelyett hogy mindent rákenünk az "adócsalás-adóelkerülés"-re? Az állami felelős gazdálkodásról meg ne is beszéljünk... Mindenről a csaló nép tehet, beszarás.
Szerintem alapvető tévedésben vagy, pl. egy kereskedelmi banknak általában nem kell devizahitel ahhoz, hogy forintkölcsönt tudjon adni. A kockázat pedig mindig be van árazva a kamatban (Mo-n valószínűleg túl is árazzák a lakossági kölcsönök kockázat mértékét, azért megy olyan jól a bankoknak).
A devizakölcsön pedig szerintem inkább azért terjed el ennyire, mert az árfolyamkockázat (legalábbis középtávon) valójában kisebb, mint az alacsonyabb törlesztőrészletből származó haszon.
A bank amikor forráshoz akar jutni, válaszhatná azt is, hogy ő felveszi a hitelt a külföldi bankoktól devizában, majd átváltja forintra, és azt adja kölcsön. De nem ezt teszik, mert a bank nem dugja hurokba a fejét, és nem vállal kockázatot, hanem ezt meghagyja a devizahitelesnek.
A probléma ott kezdődik, hogy amikor a devizahitelesek száma átlép egy pontot, attól kezdve a devizahiteles esetleges tömeges bedőlése bedönti a bankot is. Ekkor már a banknak is kockázatot jelent az adós kockázata, és keresi a lehetőséget hogy a devizahitel kockázatát hogy lehet még valakire rátestálni.
Nyilvánvaló, hogy a devizahitel azért terjedt el annyira, mert az olcsó külföldi hitel lehetővé tette a korábbi banki kamatmarzsok fenntartását, míg ha forinthitelben kellett volna továbbra is hitelezniük akkor az elolvadt volna.
Talán, a MÁV. Biztosító egyesület esete is rávilágít arra, a politika, a jogalkotók felelőtlenségehttp://forum.index.hu/EditArticle/setArticle?t=9107456# milyen nagatív folyam,atokat indíthat el a gazdaságban olyanok esetében, akiknek a "hajlama" megvan arra.
A politikusoknak itt lenne az ideje, hogy elgondolkozzanak azon, mit is akarnak kezdeni ezzel az országgal valójában. A "ripacskodásukból" nagyon elegünk van. Ebben az országban, az indulatok hamarosan a "tetőfokára hágnak". Nem kellene megvárni, amíg a "szellem kiszabadul a palackból". Akkor, már semmit nem tehetünk.
Nem is zengek dicshimnuszt róla, csak azt gondolom képes volt arra amire egy felelős politikusnak képesnek kellene lennie. Azaz siránkozás nélkül kezelni egy nehéz helyzetet. Volt közben némi tocsikolás, Suchman és tsai, Panrusgaz létrehozása _Pál Lászlót nem hiába pénzelték évekig, aztán ment létrehozni az új pénzcsapot-, Limpex, sorolhatnám. De amit az ország elemi érdeke diktált azt végigvitte, elszántan és hatékonyan, elviselve az AB kedvezőtlen döntéseit, szoci lemondásokat, koalás villongásokat. Mindeközben pártja népszerűségét sem amortizálta le.
Mondhatni, semmi különös, valóban kényszer volt -ma is van- valóban nem az ő arca ugrik be az államférfi szó hallatán, valóban hemzsegtek a korrupt gazemberek is a környéken, és még a szocialista szót sem sikerült helyesen kimondania. Viszont megbirkózott az alapvető feladatával. Ennyi, se több se kevesebb.
Azért Hornnak volt a legkönnyebb dolga 2/3-os többséggel, mdf padlóra kerülésével, abban a naív hitben kormányozhattak, hogy bármit csinálhatnak, úgysincs "alternatíva". Emiatt néha még racionális döntések is belefértek, nem volt a zabszem állandóan a fenekükben, mint 2002 óta a szociknak, akik tettit az ellenzéktől való rettegés motiválja. Így neki nem is kellett akkor az ellenzék ellenzékének lennie. Hülyeségeket viszont még ilyen "ideális" körülmények között is csiáltak, tüntetéseket vertek szét akkor is, csak már régen volt, jobboldali média pedig szinte egyáltalán nem, ez a körülmény is erősen szebbé teszi az emlékeket :-)
Már napok óta száradok, nem is érzem jól magam. :-) Horn képes volt egy olyan pénzügyért bevonnia kormányba és végrehajtania az elképzeléseinek egy részét, akitől vaszeg mindenki megőrült a szocik között. És azért egész jól beindult a szekér, sokat kellett dolgozni rajta, hogy megálljon. A koala is egyben maradt pedig evidens érdek sem fűződött hozzá, valamint a két koalíciós párt is jóval messzebb állt egymástól mint ma, az utcákat sem verték szét, mi lettünk az egyik mintagyerek a volt szocblokkból, tán mégsem volt annyira buta az öreg.
Horn is egy feudalista miniszterelnök volt, csak már olyan sok sör lefolyt a gigán, hogy az akkortájt megesett kolosszális botlások emléke elhalványult.
Na most, nem állítom, hogy majd szobrot kellene emelni nekije, meg aztán azt sem értem, hogy aki soha nem szerette a vizet minek foglalkozik vízlépcsővel. Szóval megküzdött a Fidesz győzelméért, de a nagy xarban csak átvitte a régivágású elvtársakon azt, aminek meg kellett lennie.
A vizekkel valahogy nincs szerencsénk, még szerencse, hogy nem kell a Balatonba vezető csatornát megfordítani, mert a sok főokos azonnal bele akarta volna vezetni a vizet mint állat. Biztos arról is volt fórum, és biztos ahhoz is értett mindenki.
Olyan ez az ország, mint egy óvoda, ha valaki képes 5 percre nyugton maradni, már az is épp elég, hogy emelkedjen a népszerűsége a sok hebehurgya között. Mondjuk Gyurcsánynak is jót tenne, hogy ha azonnal elvonulna egy napra amikor megemelkedik az aktivitási szintje. Megkockáztatom, hogy már az is nagy segítség lenne, ha egy évig minden maradna a régiben, senki nem akarna ilyen-olyan okokból megvalósíthatatlan reformokba kezdeni, sem törvényeket módosítani, sem valami nagyot építeni. Csak szépen elvégezné mindenki a napi feladatait.
Nem látom, hogy a bankok milyen kockázatot hárítanának át a devizahitelesekre.
Az állam nem teheti meg, hogy a devizahiteleseket bedöntse? Ennél többet még mit tehetne? Stagfláció, politikai instabilitás, mi kell még?
Nem vitatom az állításodnak azt a részét, hogy a devizahitel kockázatos, mint ahogy azt sem, hogy a hitelfelvevők a kockázat mértékével nincsenek tisztában vagy nem is érdekli őket. Azt vitatom, hogy itt egyértelmű felelőtlenségről lenne szó.
Megjegyzem, ma vaszeg jobban jár az, aki nem halogatja a hitelfelvételt, mert a bizalmatlanság forráshiányt és így emelkedő kamatmarzsokat jelent a piacon. Aztán az is megeshet, hogy hiába szólsz az asszonynak, tartsa vissza a babát, mert pénzügyi válság van, de az a fegyelmezetlen nőszemély csak megszüli a babát 9 hónap múlva, és akkor csak kellene a nagyobb lakás.
Májdír Logofet Kartácsam, a kexomorúbb, hogy ez így van... De talán a '98-as kampányban nem köllött vóna erőltetnie a Bős-Nagymaros vízlépcsőccse... Igaz ugyan, hogy szükséges, de túl friss vótt a zemlék...
Nézd, az hogy a hitelfelvevőnek csak az olcsóbb hitelre telik a jövedelméből nem érv arra, hogy akkor az nem kockáztat. Pont az a lényeg ebben a játszmában, hogy a bankok átpakolják a kockázatot a devizahitelesekre.
A hiteleseknek nincs pénzük forinttal okoskodni, amit a jegybank a magas forintáfolyam érdekében mind magasabbra tornáz, amúgy sem érti a többség a devizakockázat mibenlétét. Felveszik tehát a kockázatos, de olcsó devizahitelt.
Ezzel a bankok ügyes cselt vetnek, mert miután a devizahitelesek száma átlép egy határt, a kockázatot már alapvetően nem is az ők vállalják, hanem az állam, azon keresztül pedig mindenki más. Ebben a helyzetben ugyanis, az állam nem teheti meg (vagyis nem fogja, megtehetné) hogy hagyja a devizásokat bedőlni, az az akció viszont, amivel a devizahiteleseket megmenti, egyúttal megmenti a bankot is. A bank beszedte a kockázati prémiumot a hiteleseitől, majd ennek a kockázatát átpakolja az államra. Azon keresztül meg olyanok fizetnek, akik egyáltalán nem vettek fel hitelt, és eleve nem állt módjukban bármilyen döntést hozni ezzel kapcsolatban. A bank számára tuti üzlet, nekünk viszont szívás.
Az világos, hogy a devizahitel kockázatos, azt senki sem tudja hogy mennyire. Lehet hogy sohasem lesz semmilyen bedőlés, lehet hogy lesz de az állam megmenti a kockázatvállalókat, de az is lehet hogy a bedőlés olyan helyzetet termet, hogy erre nincs lehetőség. Márpedig, ha a devizázás mondjuk 2002-ben, vagy 2005ben is kockázatos volt, és emiatt nem vágott bele valaki, akkor most, egy kormányválság kellős közepén, a gdp 12-14%nak megfelelő többlet eladósodás, és egy globális pénzügyi válság közepén belefogni...
Fogalmam sincs, hogy a devizával mekkora kockázat jár együtt, de hogy 2005höz, vagy 2004hez képest tetemesen megnőtt, az biztos.
Attól tartok hasonló gesztus a mi Ferink hajlamaitól sem idegen. Az a vicces, hogy ebben az országban az elmúlt időszakban Horn volt az egyetlen minelnök, aki össze tudta egyeztetni a hatalmi harcot és az ország érdekét, és ebben még az elfogyasztott jelentős mértékű szesztartalmú ital elfogyasztása sem akadályozta meg, pedig azért a Mahart és a Malév összekeveréséhez szükség van egynehány fröccs legurítására.
a "vagy-vagy" itt azt jelenti, hogy Indián vagy besorol Orbán mellé és akkor nem beszélhet a szőlőbányákról, vagy besorol Fletó mellé és akkor nem beszélhet a fittelináról?
