Igen, arra hasonlít, de mivel nem találtam meg a véletlen belinkelt kiskép nagy felbontású verzióját, a többi talált kép meg nem hasonlít annyira, hagytam a bánatba ezt a vonalat. Csak amikor rányomtam az "Elküldöm" gombra, akkor a házikoboldok még ráugorhattak a CTRL + V-re, én legalábbis így képzelem.
Beszélgessünk inkább a Gábor TIC-jéről. Mondjuk küldjük el medveállatkát gyűjteni, fotózza be azt TIC-be, majd PS-be tükrözze be az egyiket, hogy JinJang formába feküdjenek szembe egymással.
Igértem korábban valamit, most bemutatom. Az NU2-höz alakítottam át egy hiányos polarizációs közdarabot széles csúszkásra. Ez azért jó, mert 1) eléggé rövid, hogy minden aláférjen és a pankratikus kondenzor is a helyén maradhasson; 2) bele van az analizátor építve; 3) még segédtárgy is berakható elforgathatóan; 4) a Nomarski-prizma közdarabja rácsúsztatható, arra meg epi csúszkán az objektív.
Az Ausrüstung a következőképp néz ki a mikroszkópon:
A szürke téglatest (a DIK prizmaház) felett látható az átalakított polár közdarab.
Mivel kondenzor oldalon nincs (még?) prizmám, ezért réssel pótolom. Emiatt a kép fényszegényebb és a háttér kevésbé egyenletes, de így is szép eredményeket ad, amit az alábbi képek mutatnak:
Ezek 25×/0,50 Planachromattal készültek pankratikus okulárral a 8× állásban plusz Kodak Retina R 1:3 reduktorlencse.
A 63/0,80-as Planachromat esetében a fókuszsík kissé lejjebb van és szivárványosabb a háttér, de így se rossz:
Ez egyébként tapétamintának nagyon ütős, de op-artként kiállításra szintén elmegy. Annyit még: átvilágítós vagy rávilágítós? A JenaVert miatt kérdezem.
Baromi jó. Gondolom célszerű olyan mintát választani, ahol egy kis valami van a látómezőben, ne zavarjon a duplázódás. De ez valami állat, olyan interferenciaszínek vannak. Hasonló a Jamin-Lebedeffhez.
Pedig biztos érti a témát meg érdekeseket mond, de fizikailag beleszédülten, ahogy szelfizi magát séta+beszéd közben és inog különböző fazisban inog feje meg a háttér a képen.
Lehet, holnap kipihenten újra próbálkozom - hacsak addig valaki össze nem foglalja itt, miről beszél a fickó.
Egyébként egyre inkább idegesít ez a videó őrület. Van, amikor jó a videó, ha szavakkal nehezen elmondható dolgokról - pl. mozdulatokról, kéztechnikákról - van szó. De idegesítően túl van ez tekerve manapság. Amit korábban két mondatban leírtak egy weboldalon, most ugyannak az információnak megszerzéséhez 15-20 perces videókat + két reklámot kell végignézni.
Csak én vagyok ilyan mérhetetlenül maradi? Vagy más is van ezzel így?
Köszi a válaszokat, és elképesztő felvételeket látok itt, hihetetlenek. :O Moha akad itt is, van egy kerítés, és annak a beton részén rengeteg van. Hogy kell azt "begyűjteni", valamint ezek az apróságok esetleg nagyon jó szemmel észrevehtőek?
Életemben a legtöbb egy helyen lévő medveállatkát abban a mintában találtam, amelyikből az előbb bemutatott balatoni kovamoszatod származik. Keszthelyről, a déli strand hullámtörő kövéről kapart bevonatban.
De sok van nálunk a kerti akna szélén a mohában is.
"A 6-osban nem vagyok biztos, hogy tényleg kovamoszat, ha van pontosabb infója valakinek, szóljon!"
Infóm nincs, csak tippelés, de ez nekem nem kovamoszatnak tűnik. Azok ennék valahogy szabályosabbak szoktak lenni. Furák azok az átmérőszerű valamik, amik egymást keresztezik, de nem egy pontban és nem is egyenesek. Olyan, mintha egymás felett mennének.
Egyáltalán biztos az, hogy ez egy élőlény(nek a valamije?)
Van, többfajta szabvány, meg előforduló méret van, de az "olcsó" cuccok, amiket régen professzionális használatra készítettek fix tubushosszra, azok általában:
- RMS menetes objektívek
- 23,2 mm átmérőjű okulárok
Ez nem távcső, itt nem az okulárokon pörög a jónép, hanem inkább az objektíveken. De ha nincs hozzá tökéletes megvilágítás (és ezt egy tükrös gépnél nem egyszerű manapság megoldani, mert alig kapni külső lámpát), akkor hiába jó az objektív.
Ez egy bonyolult történet, de a nagyon rövid válasz az, hogy a ezeknek a régi mikroszkópoknak az objektívjei csereszabatotak.
Kicsit bővebben: Mindegyik objektíven ugyanaz az úgynevezett RSM menet van és az okuláruk is ugyanolyan 23.2mm-es foglalatúak.
Az optikai paraméterek nagyjából azonosak, de az okulár-objektív párokat valamennyire összehangolják a gyártók, ezt érdemes követni.
Ezen kívül a Leitz mikroszkópok tubusa 10 milliméterrel hosszabb, ez okoz némi gondot.
Mindenesetre a Magyarországon használtan leggyakrabban előforduló NDK-s Zeiss, a csehszlovák Meopta, magyar MOM, a szovjet ЛOMO és a román IOR objektívek és okulárok akár egymással keverve is használhatók pl. a Bálint által mutatott Steindorff mikroszkóppal.
Szuper, tetszik. :) Olyan kérdésem lenne még, hogy ezeknél a mikroszkópoknál van valami objektív/okulár szabvány, ami alapján később lehet jobb minőségű okulárokat venni?
Gyönyörű képek, gratulálok! Tényleg, nem is gondoltam a biológia anyagokra, pedig anno biztos tanították, de a középiskolai oktatás nem igazán tudja felkelteni az érdeklődést. A kémia iránt is mostanában jött meg a kedvem, 25 évesen. Szétnézek majd antikváriumban is, ha eljutok.
Ez egy elég gyakran előkerülő kérdés. Ha nem vársz tőle sokat, akkor arra alkalmas, hogy dolgokat felnagyíts, de ahogy most rákerestem, erősen színi hibás képet ad. Én azt szoktam rendre javasolni, hogy érdemesebb valami használt gépet venni, ami fémből és üvegből van. Ott jobban oda kell figyelni, hogy mit veszel meg, de ha jól választasz, nem ér csalódás.
Ez itt pl, ha jó az optikája, ennyi pénzért szerintem tökéletes tanulógép:
Ezért nem tudom mit kérnek, és mivel nem KGST-s, nehezebben kapsz később kiegészítőket hozzá, de ez már jóval komolyabb darab, próba nélkül én nem venném meg:
Köszi a válaszokat mindenkinek :) Egyszer vettem még egy ilyen ebayes USB-s változatot, az nagy csalódás volt, de az ilyen 3-4000ft volt, el is adtam akkor, de most, hogy megint beköszöntött a folyamatosan felhős idő, kicsit átirányítom az asztrofotózásról az erőforrásaimat. Esetleg tudtok ajánlani könyvet a témában? (Kezdő mikroszkóp, milyen vízi organizmusok találhatóak a nyílt vizekben, miket "érdemes" megnézni vele?) Amiket néztem a készülékről videókat, elég jó volt elsőre, persze a színi hiba azért erős volt némelyiken, de ennyi pénzért nem csodát várok.
Sziasztok! :) Annyira új vagyok itt, hogy még itt sem vagyok. Lenne egy nagyon kezdő kérdésem, remélem jó topicban vagyok. Nézegettem kezdő mikroszkópokat, és megtaláltam a Bresser biolux nv 20x-1800x készüléket. Kérdésem az lenne, hogy van-e ezzel valakinek tapasztalata? Megéri-e kezdőként első mikroszkópnak? A márkát a csillagászati ágról hallottam, ott a kezdő, olcsó műszereket tömöríti. A célom a víz vizsgálata, legalábbis van itt egy tó a közelben, megnézném, mik élnek benne, nem titkolt célom egy medveállatka megpillantása. Köszi a választ előre is: Pintér Máté
Ez így nem vezet sehova,ill. csak elmérgesedik a helyzet!
Szerintem ezt nagyon gyorsan be kellene fejezni (legalábbis itt, a topikon!),azután egy-egy (vagy több) sör mellett (közben vagy után) dumáljátok meg...
Kicsit fura így beszélgetni, hogy te szigorúan felszólítasz engem, hogy semmilyen módon ne kommunikáljak veled, Te pedig nyilvánosan megszólítasz engem. Ezért most muszáj kivételt tennem, ezt nézd el nekem.
Én tartottam is ehhez magam, pedig máig nem értem, mi a bajod velem. Amikor legutoljára beszéltünk a gyerekeinkről volt szó, és igen nagy barátságban váltunk el.
Hogy közben mi történt, az máig rejtély számomra, pedig próbáltam közös ismerősnél is kérdezősködni. Nekem mindenesetre nincs semmi bajom veled.
De amit írsz, az meg nem igaz.
Te magad hívtad fel a figyelmet az ominózus lötyögésre, és - lehet hogy nem jól fejeztem ki magam, de szerintem visszaolvasva is ezt jelentik a mondataim - még magyarázatot is adtál rá.
Sőt felajánlottál egy másikat is opcióként, ami valamiben más volt.
Tényleg nem emlékszem a részletekre, csak arra, hogy hosszasan elemeztük, aztán ezt választottam.
Szóval ez nem nyomja a lelkemet, de ettől még lötyög. Nem szabad erre megoldást keresnem?
A másik eset se nyomaszt. Megbeszéltük anno egymás között, lezártuk és részemről nem volt - és most sincs - harag emiatt.
De bocsáss már meg nekem, név nélkül olyan történeteket osztok meg, amilyeneket csak akarok, ha úgy gondolom, hogy van tanulsága. És ennek van tanulsága.
Persze egy közeli ismerősről szóló ilyen történetet nem osztanék meg, mert nem akarnám, hogy rosszul essen neki.
De egy idegennel kapcsolatban nincs és nem is lesz ilyen gátlásom. Akkor se azért osztom meg, hogy neki rossz legyen. Simán csak nem szempont.
Szóval, ha az interneten egy idegen - név nélkül - felemleget egy történetet, amiben magadra ismersz, azt el kell viselni, ez van.
Kettőnk közül te vagdostál a fejemhez durva dolgokat nem én rád, és te csaptad rám a telefont, hogy többet az életbe ne szóljak hozzád.
Nem értettem, és most se értem, de a részemről nincs harag. A telefonszámomat, az email-címemet tudod, ha van mondanivalód.
Mivel többedjére kerülök elő egy ideje, akkor tegyünk pontot néhány sok évvel ezelőtti dolog végére.
Igen, én voltam az, aki nem adta oda neked végül azt a bizonyos NU-2 INKO készletet, amit megnyertél.
Tróger dolog volt, valóban, haverral licitáltatni, tagadhatatlan.
Nincs mit mentegetni rajta.
Elmondtam ezt a csoportban, mindenkinek, amikor történt és ahogy történt, (majd később még egyszer) nem szépítve rajta.
Legyen itt is, nyilvánosan.
Az NU-2-ed tőlem vetted, 7 évvel ezelőtt.
Generáloztam, akkori legjobb tudásom szerint (hogy ez megfelelő volt-e vagy sem természetesen bírálható, kiváltképp egy olyan, szakmai Fórumban, mint ez).
Magyarázat a felső megvilágító hibájára nem volt - mikor az átvételkor ezt szóvá tetted, elismertem (én egyébként ezáltal hoztam középre a rekeszképet, ennyit fűztem hozzá).
Ha még van valami ami nyomja a lelkedet és azt ezen attitűd mentén, itt kívánod megosztani,
kérlek, szabadulj meg tőle mielőbb!
Aztán szállj le rólam, végleg, légyszíves - lépjünk már végre túl egymáson...
Akkor szokott így viselkedni általában, ha az arretáló golyós rugó végéről a kis merevítő pöcök hiányzik és a rugó beakasztja ugyan a golyót de csaklik-nyaklik a nyírástól. Nálam az egyik pöcök meg van, a másik azonban nincs, úgyhogy kendácsolok egyet valami kicsi szegecsből vagy hasonlóból.
"Erről jut eszembe, hogy a mai felülvilágítós teszt után beállítottam az Auflichtkondensort a lefestett csavarjával."
Enyémen "szerencsére" nincs erre szükség: a tükör mozgató tolókájának akkora holtjátéka van, hogy azzal simán lehet ide-oda mozgatni a tükröt.
Elsőre (és másodikra is) elég defektesnek tűnik ez, de akitől vettem (és aki generálozta), levezette nekem, hogy miért van ez így jól, én meg elhittem. Sajnos már nem emlékszem a magyarázatra.
Ha nincs gyűrűrekesz, akkor az a kis szürke valami az objektív közepén csak némi fényszóródást okoz.
A fázis kontraszt lényege, hogy egy gyűrű alakú kúp fénynyalábbal világítjuk meg a tárgyat. Ennek az átellenes oldalán ugyanennek a kúpnak a folytatásaként van a fázisgyűrű az objektívban. Ha a fény akadálytalanul halad át a tárgyon, akkor a fázisgyűrűn is átmegy, ha meg valami miatt elhajlik akkor mellette.
A felülvilágításnál is ez lenne, csak itt az a baj, hogy a megvilágító fény is átmegy az objektívon, ezért, ha oda tesszük a fázisgyűrűt, akkor odafele is átmegy rajta a fény. Az NU-nál azt csinálják, hogy a fázisgyűrűt nem az objektívba, hanem jóval feljebb, a féiigáteresztő tükör fölé teszik, azaz nem a közös fényútba. Ez így viszont egy elég kompromisszumos megoldás. A korrekt az lenne, ha még egy optikával kivetítenék az objektív apertúráját, de ez nagyon megnövelné az amúgy se rövid fényutat.
Ennek az objektívnek az az észrevétel az alapja, hogy felső megvilágításnál (tökéletes tükröző felület esetén(*)) a visszaverődő fény éppen az objektív átellenes oldalára érkezik, mint ahonnan jött. Ezzel a hat részre osztott egy-kint-egy-bent körcikk fázislemezzel azt érik el, hogy a gyűrű alakú fénynyaláb vagy odafele vagy visszafele megy át a fázisgyűrűn (a kint levő körcikkel szemben bent levő van).
(*) Ez felel meg az áteső fényű vizsgálat átlátszó tárgyának.
Nem lehet nagyon nehéz a meglévő Phv gyűrűrekesz tolattyúja alatt kicserélni egy saját készítésűre.
Erről jut eszembe, hogy a mai felülvilágítós teszt után beállítottam az Auflichtkondensort a lefestett csavarjával. Nagyon el volt tolódva a Berek-prizmához képest a féligáterető tükör mezőrekeszképe. Nem tudom miért félnek ettől a csavartól annyira. Csak a két rekeszképet kell összehozni. Ha a Berek-prizma állításához nem nyúlok, akkor magától értetődő feladat.
Mintha úgy olvastam volna valahol (vagy álmodtam), hogy ez a fajta obi azért trükkös, mert nem kell hozzá plusz fázisgyűrű, hanem a visszatükröződött képpel egészül ki teljes gyűrűvé.
Azon nem csodálkozom, hogy részlet nincs több a fázis képeken, igazából mindegyik eljárás csupán a kontraszt növelését szolgálja. Ez a minta nem annyira jó, igazából egy polírozott felület kellene, esetleg enyhén savval megmaratva. Ott a kis, hullámhossz töredékének megfelelő lépcsők sokkal hangsúlyosabban látszanának a fázis vagy interferencia képeken.
Tényleg más, mint a sima, de azt nem látom, hogy lényegesen több részlet lenne rajta. Talán a karc az, ami sokkal hangsúlyosabban megjelenik.
A DIC-ben meg a színeken kívül az a szép, hogy nincs halo-effektus és, hogy 3D-ben mutatja a képet.
Ez utóbbival kapcsolatban az jutott az eszembe, hogy, ha a fázisgyűrű, vagy a fázisrekesz aszimmetrikus lenne, az is tudna ilyet produkálni. Kár, hogy gyárilag nem csináltak ilyet.
Hasonlóképpen: lehetne adaptálni a Hoffman moduláció-kontraszt technikát felső világításra. Nem hallottam, hogy ezt próbálta volna valaki - bár nem kizárt, hiszen elég kézenfekvő ötlet.
Mindenesetre az NU-n egészen könnyen bele lehetne csinálni, akár házilag is.
Gyorsan lőttem pár képet felső megvilágításban a féligáteresztő tükörrel az NU2-n 25×/0,50 Planachromat objektívvel és Mf K 2,5:1 Projektivvel egy Zenit E fényképezőgép koszos tükréről. Ez felületi tükröző, tehát jó alany a kísérlethez. A felső sorban balról jobbra: világos látómező, kétgyűrűs fáziskontraszt, belső gyűrűs fáziskontraszt. Az alsó sorban ugyanezt kissé más látómezőről (mert süllyeszteni kellett az asztalon a DIK prizma miatt), ugyanúgy világos látótérrel, majd két DIK állásban.
Szerintem igenis sokat számít a fáziskontraszt a világos látómezőhöz képest, bár személy szerint az interferenciakontraszt képek jobban tetszenek.
2. Itt az a helyzet, hogy konjugált síkba kell tenni az átesőshöz is a kondenzorgyűrűt és az nagyon nem ott van, mint a rekesz síkja. Lehet, hogy a kondenzor belsejébe esik. Pankratikussal kellene próbálkozni a kondenzorrekesz fel-le mozgatásával hátha egyik állásban a fázislemezre képeződik le. De félek nem fog, ahhoz bele kellene tunkolni a kondenzorba.
1. Nincs ötletem, hogyan kéne ezt Ph üzemmódban használni az NU-n. Merthogy kéne hozzá még egy gyűrű rekesz a világító fényútba. Nem is tudom, melyik mikroszkóphoz találták ezt ki. Talán az új Neophot? Feri?
2. Az NU Auflicht Ph megoldásával meg az a fő bajom, hogy nem értem, miért működik egyáltalán. A fázisgyűrű nagyon nem ott van, ahol az elmélét szerint lennie kéne.
Anno felbuzdulva arra gondoltam, hogy ha ez működik, akkor az átesö Ph-nak is működnie kell ugyanilyen szimplán odatéve a fázisgyűrűt az objektív fölé jópár centire.
Tettem is egy próbát, mert könnyű kipróbálni: A Fluor feltétben is van egy ugyanolyan slot (a zárószűrőnek), mint amilyenbe a Ph gyűrűket kell bedugni az Auflichtban.
Szóval kipróbáltam - és természetesen nem működik.
Egyébként arra se találtam jó mintát ahol az Auflicht Ph informatívabb képet adna, mint anélkül. Mondjuk nem sokat játszottam vele. Nektek van valami jó összehasonlító fotótok valamiről, ahol látszik a különbség?
A korábban lefotózott "bulat", ismét, valamivel jobb képeken.
A mitikus damaszkuszi acél 2 nagy altípusának egyike, melynek technológiáját Indiában fejlesztették tökélyre. Ez a méltán legendás acél Perzsiában, Oroszországban és az az araboknál volt elterjedt. Nyugat felé ismerték és óriásira értékelték egészen Törökországig, keleten egy egészen különleges változatát Mongóliában készítették.
Távolabbra a hírén kívül csak nagyon ritkán jutott el egy-egy ilyen penge, döbbenetes összegekért.
(A másik altípus technológiai területe főként Európa, Kína, Tibet, Korea, Indonézia és Japán)
Ez a két, kb 250-300 évesre datált darab, amiről a kép készült, igen magas széntartalmú (mint a bulat vagy wootz jellemzően) - szép, dendrites szerkezete szabad szemmel is jól látható.
Kicsit felfrissítettem felületüket, mielőtt elküldöm a rútságverseny díjazottjainak; Robinak meg Zolinak.
Amúgy, ha (sokakhoz hasonlatosan) nem vágtak volna vele úgy át - kezdő, szájtáti pengeverő koromban - mint szart a palánkon, akkor azt írták volna a hírdetésbe, hogy ezek egy golyósmalom elkopott és kidobott öntöttvas zúzógolyói, de az olyan hangzást adott volna a listázásnak, amire a sok kretén egész biztosan nem sirített volna eszét vesztve licitálni.
Végül is, dendrit-dendrit, a hülyegyerek meg a világ másik felén úgyse tudja a tutit.
Ezt hívják nehézipari antik kegytárgy kereskedelemnek, azt kapsz, amiben hiszel.
Sőt azzal kissé túlságosan is az ízlésemhez képest. Most lehet, hogy nem leszek népszerű az NU-sok között de 2-3 cm-rel lehetett volna magasabb a karja. Ekkora gépnél ez nem sokat számít már de akkor nem kellene a rövid kondenzorprizma és lehetne a pankratikust használni alsó-felső megvilágítás mellett. Most vagyok éppen benne egy optikai barkácsban és sokat kell vakarni a fejem, hogy összejöhessen a terv. Hét végére remélem kész leszek és beszámolhatok róla.
"De egy egyszerű toldóval már lehet használni átesőben is gond nélkül, lévén végtelenre korrigált. Vagy nem jól gondolom?"
Igen, úgy lehetne. Elvileg.
Mert van egy nagyobb probléma is: áteső fényben lefedett készítményeket szoktak vizsgálni.
Végtelenes, fedőlemezre korrigált rövid tubusos objektívot pedig nem nem gyártottak.
Talán egyetlen kivétel van: kenetek gyors vizsgálatakor szokták azt csinálni, hogy nem fedik le a készítményt, mert azt immerziós objektívnak mindegy, hogy le van-e fedve, vagy nem. Ilyen vizsgálatokra jók lehetne a szóban forgó objektívok. A száraz objektívok pl. valószínűleg sokkal jobb képet adnának, mint fedőlemezre korrigált száraz objektívok.
És még egy megjegyzés: pont e célra gyártottak (rövid foglalatos) 160-as fedőlemez nélküli vizsgálatra való Apochromatot 40/0,94 ohne Deckglass objektívot (l. 9636.hsz.)
A végtelenes Apochromatoknak természetesen igen. Ez a fedőlemez nélküli verzió, rövid foglalattal (l. pl. 11228.hsz.)
Átesőben nem lehet a rövid foglalatos objektíveket használni az NU-n (nem lehet eléggé felemelni az asztalt), de a felülvilágítós készséggel együtt már igen.
Kipróbáltam azt is. Pár miliméterrel nagyobb a távolság. De az okliról annál is le kell venni hátsó lencse tagot leszorító elemet... A helyzet a teljes zoom tartományban változatlan. Ezen,mondjuk nem is csodálkozom. Otthon vannak fix fókuszú oklijaim. Majd összesezdem és kipróbálom azokat is. De nagy csodát nem várok. Az meg a másik dolog,hogy ezek még analóg CCTV kamerákhoz készültek,a maruk kis felbontásukkal. Kérdés: mit csinálnának 12Mpixel-en? Nem lehet véletlen,hogy az igazi Mpix obik egy vagyonba kerülnek (itthon!)...
Azért az ezeréves K 5× okulár se rossz ilyen célra. A K 2,5:1 projektiv helyett tökéletesen beválik és ahol esetleg már nem olyan korrigált a látómezeje az 16 mm-nél biztosan nagyobb. A sima (nem-GF) plánakromátok pedig 16 mm feletti okulár-látómezőben elég vegyesen teljesítenek. Van, amelyik végig sík 20 mm-ig de van, amelyik nem, pedig állítólag 20 mm-re korrigáltak. A Riesenberg könyvben van pár ábra a régi, a GF, és a CF-250 plánakromát képsíkgörbületéről és nagyon tanulságos.
Persze ettől még használd a széles látómezejű okulárt, lehet, hogy még jobb lesz az eredmény. Csak kicsit félni szoktam a nagy látószögektől a domború felszínek és reflexió miatt. Sajnos az előre nem tudható sose egy adott kombinációnál mi lesz zavaró és mi nem. Nagy reményeim voltak a PK 8× okulárral kapcsolatban afokális fotózáshoz. Képminőség tekintetében ezek be is jöttek, de csaknem minden felállásban van egy kellemetlen kis visszaverődés a kép közepén. Így a valamivel kevésbé tökéletes képet adó Zeiss West KPl 8×-t használom.
"Miért kellene rövid fókuszú? Nagyobb nagyítású okulárral használnád?"
Igen, Pl. a PK10w 20-as látómezővel. Arra gondolok, hogy ezek a PK okulárok csak jobbak mint a ezeréves K okulárok. Ha másért nem, mert bevonatosak bevonatosak. A hagyományos okulárok modern (AK) sorozatában nincs is 5x-ös, a legkisebb 8x-os
"Mert különben a látómezőrekesz rajta lesz a felvételen."
Ez vagy hátrány vagy előny: ha a szenzor felbontását akarod minél jobban kihasználni, akkor hátrány, ha a mikroszkópét, akkor előny.
Egyszer már szerintem feltettem ide, de most is idevág:
Magában az még nem baj (szinte minden objektívnak ott van, a telék kivételével), az a kérdés, hogy mennyire.
Van kamerád hozzá? Ki tudnád esetleg próbálni, hogy egy okulár elé dugva kirajzolja-e az okulár rekeszét/blendéjét/pupilláját/látómezejét/vagymiafrancnaknevezikaztakereklukatját?
Van egy Computar 1/3-as , 2.7-8mm-es , 1:1.0 -ás, CS menetes obim. Ennek a tárgyoldali fő síkja az első lencse mögött van (az obin belül). Szerintem,az össze obi hasonló felépítésű.
Fix fókuszos sőt zoom C-mount lencséket lehet az e-bayről kapni 5-6000 Ft körül. Van amelyiknek mintha szűrőfoglalata is volna. Egy K 5× okulár mögé rakva afokálisan a 25 mm-es objektív 0,5× nagyítást adna. Ez evvel a 7,9 mm-es chippel 15,8 mm-es látómezőnek felel meg.
Igazad van és Halmosnak is a kerámia ipari megközelítés kapcsán.
Az ólom oxid alacsony op-ja miatt az üveg és kerámia ipar szívesen használja mivel az olvadék eutektikus pontját 600-650 C° -ra is le tudják vinni. Az üveg ólom adalékolását az optikai üveg előállításánál is szívesen használják magas törésmutatót kölcsönző hatása miatt.
Krábban a por alakú ólom oxidot keverték a kerámia (fazekas) ipari mázak szuszpenziójába.
A por alak, mint később kiderült, a vele huzamosabb ideig foglalkozó munkások körébe súlyos ólommérgezést okozott.
A megoldás úgy lett, hogy az ólom oxidot nem a máz vizes szuszpenziójába keverték, hanem a komponensek száraz keverékéből először üveget olvasztottak majd megőrlés után ezt használták a vizes szuszpenzióhoz. Az ólom így üveg fázisba került (ezt hívjuk FRITT-nek) és por alakja már nem volt veszélyes belégzéskor.
Az ilyen mázzal készült edények azonban az élelmiszer tárolására továbbra sem ajánlatosak (aludttejes köcsög) savas hatásra bizonyos fokú beoldódás miatt.
Bár hogy most gondolkodom rajta, a legegyszerűbb egy kis nagyítású saját okulárt és egy rövid gyújtótávolságú lencsét használni afokálisan. Ehhez a chiphez létezik saját lencse, 8 vagy 16 mm-es ha jól látom.
Fogom a fejem, mert tőlünk selejteztek kb. öt éve Panasonic profi C-mount okulárt (Sony CCD analóg TV kamerával együtt), ráadásul kompenzációs volt. Megvehettem volna üveggyöngyökért de akkor nem láttam értelmét.
Valóban. Csak kell hozzá egy C-mount reduktor lencse(rendszer), különben brutális túlnagyítása lesz a projektívjeinkkel. De sebaj, ilyenek léteznek akár 0.3× kivitelben.
Kiváncsi voltam rá, és nem volt drága, azért vettem meg. Ettől függetlenül tudok neki - ha ritkán is - munkát adni a kertből. Van aki elissza a pénzét, én meg elpéhámérőzöm. :DDDDDDDD
Lehetséges, hogy a kóla Ph-ja kettő körüli érték????
Az oké, hogy kell egy drót de úgy néztem mintha lenne rajta ezüst-klorid réteg. Az meg a referencián van. De lehet, hogy csak rücskös a drót felülete, különben egy másik frittnek nem sok értelme lenne egy ilyen kis eszköznél (bizonyosaknál van ilyen, de azok speciális használatra készülnek).
Én ezt az egészet csak most olvasom a neten, szóval eddig nulla tudásom volt róla.
Most azt sejtem, hogy kell egy referenciaelektród, azt gondoltam, az van a kerámia mögött.
Az üveggömbben nyilván van valami drót, hiszen annak is érintkezni kell az oldattal, nem? Egy szál drót van benne.
Amit látok drága masinákat a neten, azoknál két drót van az üvegben, alul a normál elektród, felül és belül, a fritt mögött a referencia. Vagy félreértem?
Ezek szerint külön üveg- és referenciaelektródos lenne és a kerámia a fritt amelyik az elektromos kontaktus biztosítja. A labormérőknél gyakrabban használnak kombinált üvegelektródot. Ami viszont gyanús az az, hogy az üveggömbben ott van a referenciaelektród (ezüst-kloriddal bevonva). Nem lehet, hogy van valami harmadik módja is? A kép erről a ketyeréről készült?
Az első kálium-hidrogén-ftalát, a másik foszfátpuffer, a harmadik bórax. El lehet tárolni, de a ftalát és különösen a foszfát idővel penészedik, algásodik. Ha lefagyasztod egy műanyag edényben (ne üvegben, szétrepeszti), akkor szobahőre felengedés és összekeverés után tovább használható. Rövidebb, pár hetes-hónapos ideig rendes hűtő is megfelel. Ha kifogysz belőle majd kapsz tőlem.
Ezen oldal alapján azt gondolom, hogy az üveggömb az egyik elektród, és van rajta valami membrán, ami a méréshez adja a felületet. Látni nem lehet, de a használati szerint még csak meg se érintsük, ha az abszorpcióizét pucolni kell fogkefével, ne érjen hozzá a gömbhöz.
Aztán az abszorpciósizé a másik elektródhoz vezető kerámia, a referencia, ami itt külön van, nem úgy, mint a link oldalán, ahol kerámia átvezetőn keresztül magában az üvegelektródban helyezték el.
Nem láttam, de éppen lehet. Egy kollégám Kínából rendelt talán kétezerért és üvegelektródos. Kipróbálta a laborban és ugyanazt méri, mint a >100000 Ft-os laborműszer.
Igen, erről van szó. Mármint simán lehet akár 20-as látómezőt használni de a 16-os sem rossz. Akkor minek adtak később hozzá 14-est? Nem gond, mert van PK 12,5×/16-os okulárpárom, csak a másik létjogosultságát nem értem.
Nézegetem az NU (nem NU2) leírását és abban látom, hogy ahhoz 12,5×/16 mm okulárok jártak. Azaz 16 mm látómezőszámúak. Az NU2-höz viszont a kisebb, 14 mm látómezőszámúak. Mi ebben a logika? A 14 mm-eseknek ráadásul kisebb a pupillatávolságuk és kijjebb állnak a tubusból. Rendszerint beléjük is szoktam verni a homlokomat :)
Kovamoszatok mindenhol elszaporodnak, ahol kedvező körülményeket találnak. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ahol víz meg fény van. Elsősorban a tisztább vizet szeretik, de vannak eutróf vizeket kedvelők is. Ráadásul más spektrumsávot tudnak használni a színtesteik, mint a növényeké és gyakran megtelepszenek ott, ahol kevés a fény vagy változóak a megvilágítási viszonyok. További előnyük, hogy egyrészt többnyire megtapadva élnek, másrészt sok kovamoszat aktív helyváltoztatásra képes.
De csak azt mondtad, hogy nem használja senki. Egyébként nem fárasztottam magam vele, szóval valószínűleg találtam volna egyebet is az elmúlt pár évtizedből.
Azt nem vitatom, hogy keveset használnakmostanában. Csak azt nem értem ha anno sok gyár készített ilyet (mert több cég kínált Fedorov asztalt) akkor csak alkalmazták valamire, nem a fióknak gyártották. Arra akkor most mit használnak helyette?
Nem értek én ehhez egyáltalán (a Fedorov asztalt szerintem én tudnám használni, csak azt nem tudnám, hogy mit mérjek vele és az miért hogy egy geológusnak).
De olvastam már több kimondottan régi polaricáziós mikroszkopizálásról szóló könyvet, ahol kerek perec mondják, hogy anno domini volt egy ilyen eszköz, de amit azzal meg lehetett vizsgálni, azt valami mással sokkal jobban meg lehet.
Most kerestem rá és találtam egy 2018-as konferenciakiadványt. Ukrán kutatók magnetooptikai készüléket készítettek nanokristályos permalloy filmrétegek vizsgálatára. És ebben írják: "The magnetic system, along with the sample, is fixed to Fedorov's table, which makes it possible to orient them in a space for adjustment."
Bocs, de ez egy totál fals hivatkozás.
Amit idézel már abból is látszik, ha meg beleolvasol a cikkbe totál nyilvánvaló.
Egyszerűen szükségük volt egy többtengelyes pozicionálóra, és nem gyártattak maguknak egyet a műhelyben, hanem leemelték a polcról az ezer éve ott porosodó Fedorov asztalt.
Nem polarizációs mikroszkopizálásra, még csak nem is mikroszkopizálásra használják.
Ennek megfelelően a Fedorow asztal kulcselemét, az üveg félgömböket nem is használják.
Nem biztos. Hogy középiskolában nem volt, azt még értem, pedig gyakorlaton ott is mindenkinek jutott saját mikroszkóp. (Kis Zeiss-ek voltak, ma is szívesen begyűjtenék egy ilyet.) Nagyon jól felszerelt iskola volt.
Hogy egyetemen miért nem láttunk, azt nem tudom. Lehet, hogy volt, de nem mutatták. Az ásványtani képzésünk nem volt túl meredek, de a kőzettan....
Wallacher Laci bácsiról úgy szólt az urbán legenda, hogy egy témát magyarázott, egy másikat a táblára írt, a harmadikat írásvetítőzte. Három fős team-ek alakultak, így lehetett jegyzetelni az előadásait. Mikor kiadta az üledékes kőzettanát (egy félév anyaga) két kötetre, és 800 oldalra sikeredett. (A magmás le lett vékonyabb...)
Nem csak az objektív, de a kondenzor is speciális, mert annak is kúpos toldatai vannak, hogy az asztalon, és a Fedorov izén át elérje az üveg félgömböt alulról.
Ezért ez magában nem is jó semmire, csak a saját masináján, a saját kondenzorával alkot kerek egészet.
Közép- és felsőfokon is geológiát tanultam, nem kevés ásvány-kőzettannal és kőzetmikroszkópiával. Sem Tatabányán, sem Miskolcon még csak nem is láttam Fedorov-asztalt.
Nono, ez kissé sommás megállapítás. Most kerestem rá és találtam egy 2018-as konferenciakiadványt. Ukrán kutatók magnetooptikai készüléket készítettek nanokristályos permalloy filmrétegek vizsgálatára. És ebben írják: "The magnetic system, along with the sample, is fixed to Fedorov's table, which makes it possible to orient them in a space for adjustment."
Kristálytani vizsgálatokra. A minta kristályai optikai tengelyeinek megfelelő beállítására kell a sok forgatási lehetőség. Speciális objektívek valók hozzá, amelyeknek kúpos az eleje, nehogy forgatáskor beleütközzenek a mintába. Gyakorlatilag csak professzionális felhasználása alkalmas, amatőrök nem sok hasznát vehetik (hacsak nem geológusok).
Nyilván a legnehezebben beszerezhető darabok a legkönnyebben eladhatóak de a pótlásuk manapság már közel reménytelen - a pénz meg elillan pikk-pakk, mintha sose lett volna.
Másfelől ha nem gyűjtő, akkor csak a port fogná a sok értékes alkatrész, amelyekre nincs szüksége.
Persze, Te dolgod de ha megbontod ezt a készletet, jó eséllyel akkor látod egyben utoljára.
Légy biztos benne, hogy nem tudod és nem fogod tudni használni azt, amit kiárusítasz belőle!
Nyilván a legnehezebben beszerezhető darabok a legkönnyebben eladhatóak de a pótlásuk manapság már közel reménytelen - a pénz meg elillan pikk-pakk, mintha sose lett volna.
Ha mégis az eladás mellett döntesz, kusnyert a felső megvilágító vlsz érdekelheti - legalábbis sokáig keresett ilyet.
A fáziskontraszt készlet nem ennek a gépnek a tartozéka.
Még a csukott dobozt kérlek, pakold ki és fotózd le, légyszíves (6. kép felső felén)!
Köszönöm szépen a részletes válaszokat! Szeretnék élni a lehetőséggel és megvásárolni, de ha esetleg ez mégsem jönne össze anyagi okok miatt, akkor a fórumtagok is megvásárolhatják. A tulajdonos szeretné, ha hozzáértő, jó kezekbe kerülne a kollekció.
Ennek van két előnye (számomra legalábbis): a 2,5:1-es projektívje sem kompenzációs -- ebben sajnos azt pont nem látom --, a fotótoldata meg fordítva fecskefarkas. Ilyennel tudom a sztereomikroszkópra forgathatóan ráfogatni a fényképezőgépet úgy, hogy ne kelljen projektívet használni (csillagászul szólva direkt fókuszban). Sokat dob a képminőségen, nincs benne a tök felesleges túlnagyítás. Vesd össze a jénai gyári felállással, ahol legalább 4:1-es projektívet kell használni, így meg a faktor 1:1.
én pl ezt nem látom rondának. nyilván elsősorban funkcionális, de azért kicsit játszottak a görbékkel/egyenesekkel, vagy pl a "természetes súlyeloszlási" prekoncepciómat is kielégíti, hogy tudnillik valaminek a feneke legyen nehezebb és vaskosabb, ne a feje.
Szóval, komolyra fordítva, ahogy a kolléga részletesen leírta, nagyon-nagyon szép és értékes készlet ez, bár az árak erősen túlzók, főleg, ha magyar szemmel nézzük (sajnos az a tény, hogy egy tipikus magyar eladó lényegesen többért hirdeti, mint egy német, viszont lényegesen kevesebbért tudja eladni.
Pl. A Wright okuláromat 140EUR-ért vettem (kompenzátorokal) az eBay-ről.
A billentő kompenzátor-t ha valaki tényleg el akarja adni, az inkább 100EUR lesz. KIVÉVE, ha véletlen nem 120 lambdás, mint a piacon forgó ilyenek 99.999999%-ka, hanem a 6 lambdás verzió
A Fedorow asztal azért nehéz eset, mert eladni is éppen olyan nehéz, mint megvenni. Bonyolult szerkentyű, gyönyörű, nem is gyártottak belőle sokat, cserébe használni nem lehet semmire, még hobbi szinten se nagyon. Szóval kizárólag gyűjtőket érdekli. Persze azokat nagyon.
Egy szó mint száz, az eBay-en rendszeresen hirdetnek az 1200-3000EUR tartományban fix áron (most is megvehető egy 1200-ért) de én hosszú évek óta figyelem, és soha egyet se láttam, hogy eladtak volna.
Ezzel együtt is, ez egy nagyon izgalmas és nagyon értékes kollekció.
Az egyik legszebb, klasszikus, Zeiss Jena polarizációs mikroszkóp.
A második képen egy rövid fáziskontraszt készlet van Lg-hez.
Nem túl keresett holmi de 4 objektív, segédmikroszkóp, kondenzor...sztem 15-20 000Ft körül eladható.
A 4. képen egy mérő okulár (használati értéke ma kb 0) és egy billenő kompenzátor (ritka és drága kincs), többségünk csak szeretne ilyet. Az Ebayen 70-80 000 Ft körül szokott hosszabb-rövidebb várakozás után gazdára lelni. Túlkínálat sosincs belőle.
Az 5. képen a ráeső fényű kondenzor tartozék doboza van, benne egy idegen szögtubussal.
A tartozék készlet közel komplettnek tűnik, minden lényegesebb darab benne van.
A 6. kép analóg fotofeltét, pénzbeli értéke szintén 0.
A 8. gépen úgynevezett "Jejjzusmária!" típusú durvulás van; egy Fedorow-asztal.
Egyikünk 80 000 Ft-ért szerzett magának ilyet és boldog volt vele, hogy sikerült szerezzen egyet.
Az ebayen 1500 Euro alatt nem kínálnak ilyet. Szabad aukción is 1000 Euro felett megy el ha nagy ritkán így kínálják eladásra. A mikroszkóp-tartozék gyártás gyöngyszeme.
Gyűjtői értéke van.
Az alatta lévő dobozban az áteső fényű tartozékok vannak, két konoszkópos tubus (kb 30 000/db az ebayen), az analizátor objektív csúszkákkal/objektívekkel...szintén ritkaság - nem olcsó ha külön kéne beszerezni.
A 9. képen egy Wright-okulár látható, az egyik legritkább alkatrész kb ez is a 80 000 Ft+ árkategória.
A segítségeteket szeretném kérni. Lehetőségem lenne az alábbi fotókon lévő mikroszkópot és az ahhoz tartozó felszerelést megvásárolni egy olyan úriembertől, akinek hagyatékként maradt meg. Sajnos sem ő, sem én nem ismeri ezeknek a kiegészítőknek nagy részét, illetve az értékét külön-külön, vagy egyben. Ebben kérném a segítségeteket. Milyen célokra valók az egyes kiegészítők, és milyen értéket képviselnek. Akár így egyben. Előre is köszönöm a válaszokat!
Próbáltam korábban Gábort rávenni erre a dologra, mert arra számítottam, hogy az interfakó látványosabban teljesít, mint a sima polarizált fény, de épphogy csak megmozdította a füle botját. Remélem, hogy idővel meggondolja magát és egy új rovattá növi ki magát a kezdeményezés. Más is beszállhat, más módszerekkel természetesen.
A fonalak vége egy frissen fényesre csiszolt vasdarabon lettek szétkalapálva. Epoxi műgyantába ágyaztam. A preparátumok zöme sajnos tele van kosszal meg buborékkal, ezt hevenyészett fotosoppolással próbáltam eltüntetni.
Hasonló szituáció: óvodáskori (kiscsoport) szerelmem járt nálunk, észrevette a lemezárugyári rakétát (http://lemezarugyarjatekai.hu/HOLDRAK-TA/) a polcon, és sörösüvegnek nézte. Anyám azóta is ezen kacarász.
Ma különösen ötletes vagyok, eszembe jutott egy fapados megoldás: fogsz egy fehér lapocskát és az okulár elé tartod kézzel. Kivetíted rá az apertúraképet a Bertrand lencsével, csak sötét helyiségben kell lenni. Közben állhatsz a lámpa kezelőgombjaihoz közelebb. Világosabb helyiségben egy homályos üveg és egy közvetlenül mögé rakott zsebtükör kombinációja is beválik.
Egyébként a talpblende messze nem az optimális helyen van. Az optimális hely sokkal felette, bőven szűrőfoglalat felett van: A fásizkontraszt-feltét rekesze van a jó helyen. Ez okoz is gondot pl. a ferde világításnál.
Nem véletlen, hogy a talplencsében levő rekeszt később megszüntették és áttervezték a fáziskontraszt-feltétet úgy, hogy a modulátor kitolásakor a rekesz a helyén marad. És az lett A rekesz.
Nem jó helyen van, de ez még a Lumipan idejéből maradt így. Azon a kollektor sokkal kisebb átmérőjű volt és kisebb a maximális kollektor apertúra. Nem sokat szorzott-osztott a rekesz helye, viszont védve volt az ablak mögött.
Egyébként az apertúrarekesz pontos helye nem annyira lényeges, a "rendes" kondenzoroknál se pont az alsó fókuszsíkban van, így viszont jól lehet ferde megvilágítást létrehozni. Ez az Amplivalnál már nem volt szempont. A későbbi időkben az Amplivalt alapból az 1,4 Apl. mo 2 kondenzorral adták (ilyen az enyém is) és inkább DIK-kel csináltak relief megvilágítást.
Az Amplival rekeszénél tudsz jobbat csinálni. Nekem ilyen van:
A talprekeszbe megy bele és a szűrők síkja egyezik a fázisrekeszével. A három csavarral lehet centrálni akkor is, amikor nem forgathatom a talprekeszt mert pl. polárszűrő van benne és a polarizációs síkja elfordulna. A beleesztergált 28 mm-es perem arra szolgál, hogy Rheinbergnél a szektorokat a központi folttól függetlenül lehessen cserélni, illetve centrálni vagy éppen decentrálni. Betétdarabbal rámegy a szabványos kondenzorszűrő és bár ilyenkor kissé magasabban van az optimális helyénél ez csupán pár milliméter. Kisebb rekeszem is van és azt meg simán bele lehet rakni.
Hoffmanhoz nélkülözhetetlen, mert nagyon pontosan be kell lőni a rés helyét, irányát és magasságát az egyenletes megvilágításhoz.
Van egy másik fajta rátétem amit a modulációkontraszthoz kaptam, de az nem centrálhatós.
Gondolkodok még egy kondenzorra szorítós dizájnon. Polárnál praktikus volna mert ennél vigyázni kell nehogy véletlen elfordítsam a talpkaput. Viszont annál sokkal nehezebb lenne a szűrők kezelése.
"Ha nincs kereszt vagy blende nem látod mikor van középen. Próbáld csak ki! A fényszórás miatt nem könnyű a központos helyzetet szemre belőni. Ugyanis az apertúrarekesz lejjebb van a homályos üvegnél és a parallaxis miatt akkor is kapsz képet ha excentrikus a fényforrás."
Na, akkor mégiscsak jobb az én fényképezős megoldásom. Ott remekül látszik minden.
"Egyébként kicsit füllentettem mert igazából az van a leírásban, hogy vedd le a talprekeszt, tedd fel a lyukas szűrőtartót és az abba rakott homályos üvegen állítsd be a központosítást."
Igy már mindjárt van értelme a keresztnek!
"Csak a fenének van kedve mindig leszedni-felrakni a pankratikus talprekeszt és így is ugyanaz az eredmény."
Ez meg azért lehet, mert a rekesz ugye lentebb van mint a szűrőtartó és még közte van az a fránya lencse is.
Egyébként a talpblende messze nem az optimális helyen van. Az optimális hely sokkal felette, bőven szűrőfoglalat felett van: A fásizkontraszt-feltét rekesze van a jó helyen. Ez okoz is gondot pl. a ferde világításnál.
Nem véletlen, hogy a talplencsében levő rekeszt később megszüntették és áttervezték a fáziskontraszt-feltétet úgy, hogy a modulátor kitolásakor a rekesz a helyén marad. És az lett A rekesz.
A Cree LED képe kicsit kisebb az apertúrarekesz hasznos maximális méreténél, tehát a szélei részben látszanak központos állásban is.
Ha nincs kereszt vagy blende nem látod mikor van középen. Próbáld csak ki! A fényszórás miatt nem könnyű a központos helyzetet szemre belőni. Ugyanis az apertúrarekesz lejjebb van a homályos üvegnél és a parallaxis miatt akkor is kapsz képet ha excentrikus a fényforrás.
Egyébként kicsit füllentettem mert igazából az van a leírásban, hogy vedd le a talprekeszt, tedd fel a lyukas szűrőtartót és az abba rakott homályos üvegen állítsd be a központosítást. Csak a fenének van kedve mindig leszedni-felrakni a pankratikus talprekeszt és így is ugyanaz az eredmény.
1. A középső fényúton nem lehet beállítani fókuszba a lámpát. (Levente, te be tudod állítani?) Nem sok - talán pár milliméter hiányzik, de éppen nem lehet. Bosszantó, mert pontosan oda tettem a LED-et, ahol az izzó helye van.
Mert a középső a higanygőzhöz van méretezve. Annak (és a xenonnak) a kollektora a dokumentum szerint kétlencsés, jobban hátranyúlik a halogénesénél. Az én lámpám azért jó középen is, mert kicsit jobban kitüremkedik a halogén izzószála helyzeténél (vastag a hűtőborda). Alapból viszont a halogént nem oda szánták.
2. A szélső lámpahelynél viszont bőven be lehet állítani, ami érdekes, mert az ember azt gondolná, hogy ott a hosszabb a fényút.
Ott van a szűrőtartónál egy (vagy tán két?) lencse, hogy kitolja a fényutat.
3. A szélső lámpacsatlakozót használva picit rosszabb a fénykihasználás, de nem sokkal. 1/2 fényérték különbséget mértem. Ha rendesen be lehetne állítani a lámpát középen, valószínűleg nagyobb lenne a különbség, mondjuk 1 fényérték. Az már nem egészen mindegy, hogy 5W-ra vagy 10W-ra van szükség, de
4. az már kb. mindegy, hogy 0.2W-ra vagy 0.4W-ra. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy áteső vizsgálatra a 0.2W bőven elegendő.
Na ugye? Egyébként 1 fényérték nem a világ, legfeljebb exponálok kétszer annyit. Most néztem az idei képeim EXIF-jeit. A pankratikus (!) sugármeneten 20× állásban a 63×/0,80-as objektívvel 1/2 s expozícióval fotóztam Hoffman modulációkontraszttal (1 polár + egy keskeny rés szürkített rétegen át) 100 ISO-n. Ez persze jelentős túlnagyítás, de tesztnek kellett:
Ehhez képest az első igazi mikroszkópommal gyakran exponáltam ferde megvilágítással 100 ASA-s filmre 1 s körül. Igaz a fényforrás 40 W-os opálkörte volt.
Ezt a homályos üveget értem (bár a filament élességét nem egyszerű beállítani vele olyan piciben(*)), hogy a kereszt meg főleg a lukas karton mire kell, azt már nem.
A talpblendén eleve akkor a luk, amekkora. Arra kell beállítani, illetve annak a közepére, ha túl kicsi a led és nem világítja ki teljesen.
(*) hagyományos izzónál ez nem fontos, mert elég kb. beállítani, de egy lednél - különösen, ha elég nagy (lenne) és nem látod a szélét, akkor azon csan nagyon finom mintázat látszik.
Alternatív módszerrel is élhetsz, amennyiben mezei homályos üvegre raksz egy kb. 9-10 mm-es központos lyukkal ellátott fekete kartonkorongot. Ebben a lyukban -- amely nagyjából megfelel az apertúrarekesz hasznos maximális átmérőjének -- kell a LED képét centrálni.
Alpár, az NU2 leírásban amit karácsony után küldtem benne van, hogy a lámpa beállításához egy keresztes közepű 32 mm-es homályos üvegkorong kell (és normál hosszú karok -- ezennel tehát cáfolom, hogy orangutánoknak készült volna az NU). A homályos üveget berakod a középre állított pankratikus talprekeszbe. Így egyszerűen a gép mellől látod mit merre kell tekergetni. Nekem nem volt ilyen homályos üvegem, de a lengyeleknél az e-bay-jen mindig szokott lenni nem drágán. Azért még ennyit se költöttem rá, inkább magam csiszoltam és karcoltam be egy sima üvegkorongot. Nem annyira szép de nem került semmibe.
"Hogy sikerült megbékélni azzal a változtathatatlan ténnyel, hogy az Nu2 nem fekete hanem valamilyen világos szürke? :-)"
Sehogy.
De azzal se, hogy nincsenek olyan remek objektíveim hozzá mint a régi öreg Apochromatok, azon belül is a régebbi rövid tubusos verziók.
Létezik Planapochromat sorozat, de reménytelenül ritka. Ha véletlen megjelenik egy-egy, akkor meg reménytelenül drága. De leginkább nem jelenik meg.
Nem tudom miért, talán nem volt igény erre akkoriban.
Arra, hogy van ilyen sorozat, még az NU doksiban is csupán egy kép utal. Még az adatokat se adják meg a szövegben, a képről meg nem nagyon tudom leolvasni. A kép alapján
- a legkisebb 10x/0,35-nek vagy10x/0,25-nek tűnik. A 160-as verziót láttam élőben, annak vékonyabb a tubusa, és az 10x/0,3-as.
- a következő az 25x/0,65-ös. Ennek a fedőlemez nélküli verziója meg-meg jelenik (és egy nagyon jó objektív, pl. l. 24062.hsz. ) , a fedőlemezest sose láttam még.
- a következő talán 63x/0,95 (fedőlemez-korrekcióval) vagy 63x/0,9 lehet, de az is lehet, hogy 50x-es (mint a nem fedőlemezes verzió, ami szintén fel-fel bukkan) vagy 40x-es.
- végül a 100x/1,35-ös az egyetlen, ami rendszeresen felbukkan, néha még az ára is elfogadható. Ez az egyetlen, amit sikerült egyszer pult alól megszereznem.
Egyébként mondhat bárki bármit, a fekete nem csak szín, hanem minőség is - legalábbis, ami a Zeiss Jena-t illeti.
Szóval bejutottam az NU2-esemhez, kipróbáltam a lámpát.
Szokás szerint anyázással kezdtem, mert valaki úgy tervezte meg ezt a mikroszkópot, hogy a lámpa beállításához (nem túlzok!) másfél méteres kezekre lenne szükség. Normál kondenzor esetén még megoldható, hogy aláfekszik az ember a mikroszkópnak és onnan nézi a lámpa képét a rekeszen, de a pankratikusnál csak elölről, a binokuláron keresztül a beépített beállítótávcsővel lehet nézni a lámpa képét. A felső fotokimeneti fényútba pedig nem lehet a beállítótávcsövet bekapcsolni. Egy szokásos beállítótávcsövet be lehetne oda dugni, de olyan meg nincs nálam, mondván ehhez a mikroszkóphoz minek. Ez lett a megoldás:
Egy 50-es objektívval nézek rá a hátsó fősíkra és a kihajtott LCD-ről néztem a képet a lámpa beállításához. A tapasztalatok:
1. A középső fényúton nem lehet beállítani fókuszba a lámpát. (Levente, te be tudod állítani?) Nem sok - talán pár milliméter hiányzik, de éppen nem lehet. Bosszantó, mert pontosan oda tettem a LED-et, ahol az izzó helye van.
2. A szélső lámpahelynél viszont bőven be lehet állítani, ami érdekes, mert az ember azt gondolná, hogy ott a hosszabb a fényút.
3. A szélső lámpacsatlakozót használva picit rosszabb a fénykihasználás, de nem sokkal. 1/2 fényérték különbséget mértem. Ha rendesen be lehetne állítani a lámpát középen, valószínűleg nagyobb lenne a különbség, mondjuk 1 fényérték. Az már nem egészen mindegy, hogy 5W-ra vagy 10W-ra van szükség, de
4. az már kb. mindegy, hogy 0.2W-ra vagy 0.4W-ra. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy áteső vizsgálatra a 0.2W bőven elegendő.
Hogy valami sebtében készült képeket is mutassak:
Mohalevélke PVA-G-be ágyazva, jó kifakult készítmény, eredetileg akriflavinnal volt festve.
Planachromat 10x/0.2 Phv objektív, MF-Projektiv K2,5:1-es okulár, Apl.1,4-es kondenzor. A LED 0.1A-rel hajtva (=0.26W), ISO200, 1/1000s expozíció:
Ezek meg gombafonalak spórákkal, metilénkék festés, Eukitt-ba ágyazva.
Planachromat 25x/0.65 objektív, MF-Projektiv K2,5:1-es okulár, Apl.1,4-es kondenzor. A LED 0.1A-rel hajtva (=0.26W), ISO200, 1/400s expozíció:
Ezeken a képeken kevésbé látszik, de egy alapos tisztogatás nagyon ráférne a fényútra.
Ez a kütyü az elektromos fémpolírozó, az Elypovist. Az az elektromos szösz, amit hátra dugnak bele egy szivattyú, ami a polírozáshoz használt savat keringeti egy üvegedény és a polírozás alatt álló fémcsiszolat között. A mikroszkóp rajta egy Epignost. Azzal kell nézni a folyamatot, mert pillanatok alatt zajlik le az a része a polírozásnak, ahol meg kell szakítani a folyamatot.
A savtartó üvegedény persze hiányzik, és az elektromos tápellátás készüléke is, ami adta a vellanyt a lámpának, a szivattyúnak, és a polírozásnak is. Ez utóbbinál fesz- és árammérő is mutatja az értékeket.
Az elektromos polírozás egy visszafelé galvanizálás, fordított polaritással kell bekötni a munkadarabat, ahhoz képest, mintha krómoznánk. A másik pólust nem látni, a készülék belsejében egy platinadarab.
Én fordítva jártam 7 éves koromban ! Új helyre költöztünk és egy friss ismerős gyerek behívott hozzájuk. A szekrény tetején volt egy, a tankönyvekből ismerős formájú tárgy. Felcsillanó szemekkel Kérdeztem, mikroszkóp ? Mentségemre szolgált, hogy addig még nem láttam kávéfőzőt ! (1963.-ban ) Rendesek voltak , nem nevettek ki ott helyben !
"nem indokolja, hogy bele feccoljon az ember annyit amennyi majdnem a mikroszkóp ára."
Ezek az árak teljesen irreálisak, nem ezzel kell számolni.
A nagy verzióra meg semmi szükség, annak tényleg csak gyűjtői értéke van. Abban egy 100W-os körte égett, azért ilyen nagy. Manapság ugyanekkora fényteljesítmény LED-ből simán befér a kis lámpába.
"Ár és használhatóság tekintetében még láb új hegyen sem versenyezhet az én korábban vázolt megvilágításommal és az még Köhleres is."
A Bunsen állványt meg a kettős diót értem, de ahhoz, hogy Köhleres legyen kell még az a lencse meg a rekesz is. A lencse mindenképpen.
Szóval nem lesz könnyű versenyezni egy gyári lámpával. Nézegetni kell a hirdetéseket, aki keres talál. (Pár éven belül, de hát előttünk az élet!)
Érdekes, hogy rengeteg az Lg az interneten de lámpa hozzájuk alig van. Vagy lámpa nélkül használták ezeket vagy a lámpákat értéktelenekként kidobták a tulajdonosok/selejtezők/örökösök.
Lomo mikroszkóplámpát lehet sokkal olcsóbban találni és az is nagyon jó. Nem tudom a furata szintén 23 mm-es mint a CZJ-é vagy más.
Érdekesség, hogy az egyik képen felbukkan egy, a szűrőtartóba helyezett Heidoscop-Anastigmat (Ez a kétlencsés Rolleiflex fényképezőgépek keresőjének az objektívja).
Nem hagyott nyugodni ez a led dolog. Gondoltam végére járok.
Kihúzta a az Nf megvilágítást a házából és bekapcsoltam teljes kakaóra állítva.
8 perc alatt melegedett fel kézmelegre és 30 másodpercenként tesztelve az is maradt még fél óra múlva is. Gondolom ez a kézmeleg (sajnos nincs digitális hőmérőm) nem károsítja az elektronikát
de ennek ellenére is csak az Nf- hez fogom használni.
(Feltúrtam az internetet, de nem találtam jobb fotót.)
Vagy az 5814.hsz. első képén ill. a második képén a középső vagy a jobboldali lámpa.
A lényeg, hogy az izzószál/led képét egy lencsével(*) rávetíti a kondenzor apertúrarekeszének a síkjába. Emellett van rajta egy rekesz (a mezőrekesz).
Ezzel lehet korrekt Köhler megvilágítást létrehozni.
(*) Ez egy öntött (nyíláshibára korrigált) aszferikus lencse szokott lenni. Azért, mert ide rövid fókuszú és nagyon nagy nyílásviszonyú lencsére van szükség. Pl. a Lovas könyv javasolja, hogy régi fotóoptikából vagy szemüveglencséből barkácsoljunk lámpát, de ez egyszerűen nem működik az előzőek miatt. Ugyanis vagy nem fogja kivilágítani az apertúrát (=kicsi lesz a felbontás) vagy nem fogja kivilágítani a látómezőt.
Pontosabban akkor működhet, ha nagyon nagy felületű LED-et használunk (15-20mm világító felület). Ez már régóta izgatja a fantáziámat, mert lehet ilyen ledeket kapni, és egy 2/50-es Helios vagy egy 2.8/80-as Biotar fotoobjektívval tökéletesen korrigált megvilágítást kapunk.
A Zeiss lámpában (és az Nf, Ng, Nu beépített megvilágításában is) levő egy szem lencse elég szarul korrigált.
Oké Feri, van is alkalmas alu csövem 2,5 mm-el szűkebb. Ha kiesztergáltatom a felesleget tán még alkalmas is lehet, ha bordázni nem kell.( bár az Nf-nél ha jól sejtem nem bordázott a fészek...még eddig nem nyúltam a burkolathoz)
Bár, ha elkészül a hüvely, szükség lesz egy Bunsen állványra, egy kettős dióra meg egy lombik fogóra a pozicionáláshoz. akárhogy nézem ez akkor is csak buhernyákolás. :-(
Nem tudom Levente mit értett rendes mikroszkóp lámpa alatt mert én a z LG pdf-jében mutatott megvilágítást sehol sem láttam hirdetni.
De én amikor erről beszéltünk azt is mondtam neked, hogy ha alumíniumlemezből hajlítasz a lámpaházra illeszkedő hűtőfelületet, ami akár a tartója is lehet egyúttal, és ezzel megnöveled a hűtést, akkor használhatod magában.
Sziasztok! Nem tudom van-e konkrétan mikroszkóp adok-veszek, ha van elnézést, hogy ide írok. Keresek megvételre régi típusú CZJ mikroszkóp binokuláris fejet. Akár szürke, akár fekete érdekel. Az sem baj, ha az okulártubusok esetleg sérültek.
Igazad lehet de még nem néztem körül ez ügyben ui. jelenleg egy kör alakú 2 cm magas pár száz Ft-ért piacon kapható led szolgáltatja a megvilágítást. Billenő tükör eltávolítva és a statív lábai közé pont befér a kerek led. A led fénye meg olyan erős, hogy szabadon alig lehet belenézni. Igaz én csak átesőben és polarizációsan vizsgálódok az LG-vel.
A szerencséhez még az is hozzájárul hogy a led pont az optikai tengelybe került.
Nem. Az úgy volt, hogy az Nf megvilágító ledjét kipróbálásként az LG tükre elé "kendácsoltam". Kíváncsi voltam, hogy így milyen megvilágítást nyerek az LG-n.
Persze így a led és az elektronikáját rejtő henger meztelen maradt. Erre hívta fel Feri a figyelmemet,
hogy mivel a henger és a levegő közti hőátadás rossz, (szemben az Nf-el ahol fémköpeny veszi körbe a hengert) túlmelegedés jöhet létre és a megvilágító rendszer tönkre mehet.
Én szót fogadtam és azóta is csak az Nf-el használom.
Ezt nem teljesen értem: az Lg-hez vagy külön mikroszkóplámpa létezik vagy alulvilágítós talp (bár utóbbit élőben nem láttam még olyan ritka). Külön lámpa nélkül akarod használni a LED-et? Vagy a mikroszkóplámpába dugva?
De nem azért, amit ők mondanak, hanem mert abban a lámpában benne van az elektronika is, és az megfő, ha nem viszi el a ház hőjének egy részét a mikroszkóp váza
Szóval ez a led hiszti egy kicsit túllihegett dolog? (Vihar egy kanál vízben?) Azért kérdezem mert Feri
korábban figyelmeztetett, hogy az Nfpk -hoz általa készített led megvilágítást ne használjam az LG-hez, mert ott nem veszi körül fém köpeny ami segít elvezetni a hőt, és túlmelegedés miatt tönkre mehet.
Még annyit, hogy a háztartási LED lámpák műanyag foglalata milyen vacak hővezető, kicsi és még zárt lámpatestben is milyen sokáig képesek működni. Nálunk négy éve napi több órát égnek egyesek és még nem mentek tönkre.
Azt tudjátok ugye, hogy a brutálisabb LED-ek esetében általában a megengedett emitter-hőmérséklet is magasabb szokott lenni? Pl. kerámia alapúak és nincs ajtuk epoxi dóm vagy éppen szilikonból van, amelyik sokkal jobban bírja a meleget és nem sárgul be.
Mivel nem elsősorban mikroszkóplámpákba fejlesztik ezeket a fényforrásokat, a lámpatestekben pedig kevesebb a hely és kevésbé szellőznek szerintem még erősebb LED esetében sem kell nagyon félni a túlmelegedéstől.
A LED-nél a legszűkebb keresztmetszet nem az alumínium vagy réz -- mindkettő hővezetése >200 W m-1 K-1 --, hanem a hővezető paszta/ragasztó, ezeknél többnyire még 10 W m-1 K-1 sincs, igaz csak vékony rétegben alkalmazzuk őket. Ha a borda hőmérséklete pár órás használat után 40 °C-nál nem nagyobb, akkor az emitter se melegszik fel túlságosan. A Cree LED-ek emitter-hőmérséklete nyugodtan lehet akár 120 °C.
Az Nf vázamban a LED egy 23 mm átmérőjű bronz rúdon van, a rúd nem rovátkolt és a bronz elég rossz hővezető. Öt éve használom sokszor órákon keresztül és semmi látható jele nincs a degradációnak. Az NU2 bordát már bemutattam január elején itt a fórumon. Hosszas működés után az emitter hőmérséklete egészen biztosan 90 °C alatt van becslésed alapján:
Abból kell kiindulni, hogy egy CPU hűtőbordának sokkal nagyobb hőt kell elvezetni, igaz ott ventilátor is rásegít. De a CPU azért alacsonyabb hőmérsékleten működőképes és sokkal nagyobb a teljesítménye 10 W-nál. Egy ilyen lámpaházban sima processzorborda bőven elég. Egyébként a rúd+fémház mérete és hővezetése szintén besegít.
Szerintem egy brutálisabb LED-hez leginkább valamilyen heat-pipe-os hűtő-ben kellene gondolkozni.
Annyiban teoretikus a kérdés, hogy a közvélekedés szerint a 10W-os LED elég szokott lenni a mikroszkopizálásban. Azt is csak ritkán kell csúcsra járatni. Szóval egy közepes méretű passzív hűtésű hűtőborda elég.
Megmunkálás szempontjából a vörösréz nagyon nem ideális - alaktól függetlenül. Forgácsolni szarul lehet, szerintem önteni is.
3D nyomtatni lehet, de annak meg horror magas az ára.
Dimenziók. Nem tudom pontosan mire gondolsz. Hűtőbordát tervezni, méretezni egy varázslás. Megoldhatatlan diffegyenleteket kell hozzá megoldani. Tapasztalati ökölszabályokkal, vagy leginkább végeselem szimulációval lehet valamit mondani. A lényeg, hogy minél nagyobb felület legyen, ami körül minél jobban jár a levegő (magától vagy áramoltatva) ÉS minél rövidebb út vezessen az anyagban a hőforrástól a hűtőfelületig.
Igazából mivel a hőt a levegőnek le kell adni, a réznél azzal nyerünk az aluhoz képest, hogy nem kell olyan vastagnak lennie a bordáknak, mivel a jobb hővezetés miatt a vékonyabb bordán is ki tud jutni a hő a borda végére olyan gyorsan, ahogyan a led termeli. Ezért egy 10 wattos ledhez szerintem rézből nem sokkal kisebb, de max 2mm vastag lemez elég lenne.
A hővezetési tényező kevés önmagában, mert a levegőnek le is kell azt a hőt adni, és ott már nem akkora a különbség az alu és a gyémánt között. Kell a felület. Szóval a Koh-I-Noor kell majd továbbra is a gyémánt hűtőbordához.
Csak a kíváncsiság kedvéért: Mekkora vörösréz darabról beszélünk, mik a dimenziói? És négyzetrúd, körrúd vagy más forma az ideálisabb a megmunkáláshoz?
Ahogy olvasom, a különböző alumínium ötvözetek hővezetése 150-240W/(mK) között mozog, a vörösrézé pedig 400W/(mK) körül, ami azért elég tetemes különbség.
A Levente által reklámozott gyémánté 2200WK/m, vagyis - durván leegyszerűsítve kb. tized akkora hűtőborda is elég belőle, mintha alumíniumból lenne. Mindenképpen megfontolandó a használata
Még az ezüstöt emelném ki (380-420W/(mK)). Kb. azt tudja mint a vörösréz, viszont vitathatatlanul szebb, és sokkal könnyebben/szebben megmunkálható.
Érdekes módon a sárgarézé csak 111W/(mK), vagyis számottevően rosszabb, mint az alumínium. Ez engem meglepett.
A bronz pedig mindössze 26W/(mK) vagyis még a különféle vasaknál-acéloknál (52-95W/(mK)) is rosszabb hővezető.
A hét elején küldtem el kísérleti fémnyomtatásra egy 210x210x210mm-es kockát telerakva mindenféle teszttárgyakkal, de nem volt annyi eszem, hogy egy ilyet betegyek közé. Pedig az lett volna ám a királyság, egy darabból az egész, speckó formatervezett hűtőbordákkal.
Egész héten vertem a fejem a falba, igazából ezen húztam fel magam annyira, hogy végül hétvégén megcsináltam így.
Gyönyörű példány, látom sokat fejlődött a csoportban a LED lámpa tervezés/építés.
Nekem majd az új Amplival-hoz kellene egy LED megvilágító egység.
Felteszem még mindig Rferi a szakember akihez fordulni lehet (az első Amplival-hoz is tőle lett LED világítás). Kíváncsi vagyok mennyit fejlődött az Ő tervezése :)
Most már nekem is kell majd valami ilyet faragnom asszem!
Sajnos réz hűtőbordát szinte lehetetlen kapni, iszonyat ára van. Mindegyik sárgított alu (nem réz az rajta, hanem az eloxot festették sárgára)
Nekem van egy pár darab olyan, ami processzorra való, és túl vastag a hűtő része, nem lehet belőle vágni se, mert akkor szétesik, szóval ide nem lenne jó, de ettől függetlenül felajánlom őket hasznosításra,akinek kell, csak az a baj, hogy nekem is a szeretőmnél vannak. Még képet sem tudok róla mutatni :( (nem a szeretőmről, arról tudnék)
Gratulálok, tényleg szép lett! A fényút miatt ne aggódj, mert ahogy látom nagyjából oda esik ahova az izzószál esett. Bele volt ez számolva a fényútba, furcsa lenne ha nem lehetne oda fókuszálni a kondenzorrekeszre (vagy a talprekeszre). Még esetleg az a kérdés, hogy nem a kábel rövid-e és attól nem tudod eléggé előretolni?
Olyat próbáltam konstruálni, hogy a LED üzem közben viszonylag könnyen cserélhető legyen. (Legalábbis, ha majd csinálok több ugyanilyen betétet)
Jó nagy koszt csináltam, mire kifaragtam:
Ez a fődarab. A lámpafoglalat helyére lehet becsavarni, viszonylag egyszerűen cserélhető. A függőleges részre kerül a hűtőborda, arra pedig a LED.
Itt már rajta van a hűtőborda és a LED, mellette a szorító anya. Sajnos szépen forrasztani még mindig nem tudok. Valaki megtaníthatna egyszer a trükkökre.
A hűtőborda kisebb, mint Leventéé, viszont rézből van.
Legalábbis azt hittem, hogy rézből van, amíg meg nem fúrtam. Kiderült, hogy a rohadékok csak berezeztek egy alu bordát:
Itt meg már a helyén.
Szerintem legalább másfélszer jobb lett mint Leventéé, cserébe úgy tippelem, legalább tízszer annyit dolgoztam vele, mint ő.
Azon még gondolkodom, hogy erre most akkor büszke legyek-e vagy se.
Kipróbálni még nem tudtam (én karanténban otthon, az NU2 meg a szeretőnél).
Egy picit aggaszt, hogy a fókuszálóval 60cm a legnagyobb távolság amire a LED képét élesre tudom állítani (a lencsétől mérve).
Levente, elég az? Olyan marha hosszú fényutak vannak az NU2-ben.
Ezt még meg kell mutatnom. Ez a bemenő kábel rögzítője (a fentebbi képen az takarólemez alatt van):
Szép korrekt alkatrész. Esztergált, mart eloxált alumínium nem valami szirszar műanyag. A mozgó rész egy esztergált gyűrűből van levágva, szemmel láthatóan kézi reszelővel simogatták a végén a gyárban.
Fel kéne túrni az internet (B. Zoli ezirányú nagy gyakorlata miatt előnyben) a valaha gyártott legrútabb mikroszkóp fellelése érdekében.
Különösen kretén műszaki megoldás(ok) plusz ponto(ka)t ér(nek).
A közönségdíjasnak felajánlok egy dendrites öntöttvas csiszolatot.
Ha ráeső mikroszkópja nincs, akkor egy homok minta sorozatot.
Kizárólag hivatalos mikroszkópgyártó által, magas szintű szaktudással megrémálmodott,
pedigrés műszaki torzszülöttekkel és hagymázas delíriumban fogant lidércnyomásokkal
lehet nevezni.
Sufnyituning nem ér!
Nevezéseket 2020. május 10-ig lehet leadni.
Kezdem is a sort, íme!
Hát, nem tudom...ez a vásott elegancia pompásan diszharmonizál az asztal mozgatások megoldásával. Talán még a Lomo korai mikrointerferométerei idézik ennyire hamisítatlanul
a tárcsás mosógépek és a retro fürdőszobai bojlerek báját.
Az utolsó képen, mintha a Sony robotkutya ülő ősapját látnám hátulról.
Szép estét mindenkinek - gyüjjetek lelenceitekkel mentű többen!
Okafogyott, de lehetőség, hogy kinyomtatod a html-t pdf file-ba.
Aztán a pdf-et meg felteszed a mobilodra (Pl. feltöltöd a Goodle Drive-ra, vagy a Dropboxra, a telefonon pedig beklikkeled, hogy offline is elérhető legyen)
Majd megnézem, de nem lennék meglepve, ha pont a lényegi apróságok lennének mások.
De itt egy példa a nyomtatásra:
A képaláírás azonnal átkerült a következő oldalra. És még ott sem a jó helyre, hanem balra, hogy percekig gondolkodik az ember rajta, mi a franc az ott.
Két napot elbaszakodtam vele, de kábé olyat tudok összehozni, mintha előadási jegyzetet csinálnék kézzel.
Az infó ugye a képekben rejlik. De hogy ne lehessen rendesen lelopni ezeket, mindenféle módon összerakottak a képek. Vannak jelek, amikre FONTOT csináltak, már azt is letöltöttem, hogy legalább azok benne legyenek a doksiban, de végül lepattantam a feladatról.
Ha a böngészőből nyomtatom, irgalmatlan papírzabáló, nem jönne ki ötszáz oldalból. Ráadásul elcsúsznak a szövegek a képektől a másik oldalra, meg hasonlók. Egyelőre feladtam.
Én is ugyanezt tapasztaltam az NU2 Auflichtnál. Úgyhogy a jótanács ellenére csak kicsavartam a lakkozott jusztírcsavart és láss csodát most már a prizmás és tükrös rekeszkép ugyanoda vetül.
Ez úton köszönöm Ferinek, hogy betévedt azon a szép napon a Sugárba. Ha ugyanis a fényképezővásárlása nem indítja be az elmúlt napokban lezajlott diskurzust, akkor nem tudom, mikor rakom össze a részleteit annak, hogy hogyan is lehet ténylegesen (ön)rezgésmentesen használni a Nikon DSLR-t. Így (electronic front shutter curtain + mirror up) már kényelmesen lehet másodperces expókat is lőni fényszegény témákról.
Sose értettem, hogy a Zeiss Jena elképesztően szép és kifinomult műszaki megoldásai mellett hogyan fért bele akkora beleszarás a beállítási kérdésekbe?
Amplival Pol U-ból ha jól emlékszem 6-ot generáloztam.
A ráeső reflektorok Toscanatól Botswanaig mindenhova vetítettek rekeszképet de középre még véletlenül sem - nyilván elvi egyenetlenség uralkodott a Berek-prizma és a féligáteresztő tükör között e tekintetben. (Mindnek ott volt a gyári fekete lakk a beállító csavarjain.)
Nem olyan szörnyű LED-del, még a pankratikus részt is rendszeresen használom pedig nincs belül megpucolva egyelőre. Nekem tetszik az állíthatóság de rutin használatban ez inkább elijesztő lehet olyasvalakinek, aki szimplán dolgozni akar vele.
Amúgy a volt laborom JenaLumar-jának a belső lencséin is állítottam volna legszívesebben, számomra az sem volt elég elvágólag párhuzamos pedig gyári zsír új volt akkoriban.
Jó szar volt - minden fényt megzabált még tiszta optikákkal is, pedig általában xenont használtam.
Én nem tapasztalok ekkora veszteséget, nem olyan vészes. Direkt sugármenetben még a fényerőszabályozó szűrőket is gyakran bebillentem. Nálad talán a felülvilágítás okozza a negatív tapasztalatot (ugye akinek még fedőlemeze sincsen...), annál persze nem valami sok a fény.
Igen, tényleg én szereztem tavaly egyet. Bár az MeF, az itt belinkelt pedig az MeF2 dokuja.
Többé-kevésbé már sikerült kipucolni és beüzemelni, de még akad vele munka. Egyébként a hozzá kapott (német nyelvű) útmutatók nagyobb részét lefordítottam, ha valaki számára használható, szívesen elküldöm.
A géphez kapott eredeti útmutatók vegyesen az MeF-hez és az MeF2-höz valók, ha valakit érdekel, jelezze, elküldöm.
Egyébként, a beszerzett gép érdekes, kicsit "öszvér", mert pld. amíg az MeF-hez a mikroszkóp gépkönyve szerint grafitrudas ívfény-világítás volt, ehhez egy higanygőz izzós Mercurius I-et kaptam. (A kapott gépkönyv viszont a Mercurius II-é.)
Az alapgép már az irodámban van, ha az optikai pad is ide kerül, én már nem fogok beférni a szobába.
Igen, de a pankratikus állító csavart meg a tolattyúk húzórudait le kell szedni előtte. Maga a blokk egyben van és nem feltétlen kell szétszedni. Beállítani én a direkt sugármenethez állítanám be. Azaz ugyanazt mutassa ugyanúgy, mint direktben. A direktet nem olyan nehéz centrálni, a felső fotó kiállást kell egy szálkeresztes távcsővel (pl. fázistávcső) a talpkapu közepére vagy a talplencse íriszének közepére centrálni és az összes többit (revolver, kondenzor) ahhoz beállítani. Csak idő kéne hozzá.
Vevői szempontból mondhatni, hogy jó vétel volt, mert bár van vele tennivaló, de ezekkel az optikákkal munkára jól használható, bővíthető műszert vett a vevő. Nem bombaüzlet, de jól járt a vevő.
Az eladó jelen gazdasági viszonyok között sokkal többet nem hozhatott volna ki szerintem a dologból, kivéve, ha darabonként rakja föl, de akkor meg több lett volna a macera.
Inkább csak kínjában nevet az ember. Egyetemi tanszékvezető szentségel az importcégnek, hogy évek óta várnak a megrendelt cuccra, megjött, de a fele nincs benne.
Jaja, megvan a levél, időnként előveszem, és jókat röhögök rajta.
Azt szerintem úgy rendelték meg, hogy volt felesleges elkölthető pénz, és hirtelen el kellett költeni. Megrendeltek hát mindent, ami csak rendelhető volt.
Tipikus viselkedés volt annak idején. Ha nem költötted el a pénzt, akkor a következő évre visszavettek a költségvetésből, szóval ha másra nem, borítékra, levélpapírra elköltötték december végén. Így lett nekünk két köbméter fejléces borítékunk. Tavaly fogyott el a 25 éves csomag, a baj csak az volt vele, hogy közben kétszer is megváltozott a cím, meg egyszer még a név is, szóval semmire sem lehetett már használni több mint 15 éve.
A Tolansky cucc csak arra is jó, hogy ellenőrizd a felület simaságát. Szerintem arra is találták ki. Nagyon behatárolt a használhatósága, leginkább talán a szerszámkészítőknek jó. De amilyen apró felületen tudsz vele ellenőrizni, megőszülsz, mire végigellenőrzöl mondjuk egy raporter mérőfelületet.
Azt nézem, hogy a tartozékok alapján ez egy kőzetes, esetleg fémvizsgálós konfiguráció volt.
Interferenciás készlet van (kőcsiszolat felületének vizsgálatára is jó), felülvilágítós rendszer, meg az alap átvilágítós. És polos kiegészítők, de csak módjával.
Nem vette meg mindenki az összes létező tartozékot ehhez, marha drága volt.
- szenzort kisüt + exponál + képet kiolvas (végig nyitott zár mellett)
Az elektronikus kisütés (2. és 3. mód) hátránya, hogy megnövelheti a képzajt, bár én ezt nem tapasztaltam.
Elvileg a 2. mód megtakarít két zármozgatást, de minimálisan ez is be tudja rázni egy picit a gépet, ha az expozíciós idő a redőny lefutási ideje környékén van. Szintén nem tapasztaltam tapasztaltam ilyet.
A 3. mód érdekes, nem csak azért, mert nincs fizikai mozgás, hanem mert egész rövid megvilágítást is lehetővé tesz (1/16000s, míg az 1. és 2. módban csak 1/8000-ed, a vakuk teljes töltéssel kb 1/1000-et villannak).
A hátránya, hogy a kiolvasás nem egyszerre történik, hanem soronként. Így a gyorsan mozgó tárgyak képe torzulhat ("rolling shutter" effektus).
Valójában ez a jelenség normál expozíciókor is fellép, mert a redőnyzár is fentről lefele szaladó(*) sávban világítja meg a szenzort.
Viszont a kiolvasás lassabban történik, mint a zár lefutása (ami cca 1/500s lehet), emiatt ez a hatás az néma üzemmódban erősebb.
Talán az még érdekes lehet, hogy a rendszervakum-on van egy FP mód, amivel a szinkronidőnél rövidebb zársebességgel is lehet vakuzni. Ez jól jön pl, ha napsütésben portréfotózásnál nyitott rekesszel akarsz vakuval deríteni.
Ilyenkor a vaku 1/250s-on keresztül villant egy csomó picit. Ez működik a TTL méréssel, meg az összes elsütési móddal kombinálva is.
A világ abba az irányba halad, hogy 5-10 év múlva se tükör, se zár nem lesz a fényképezőgépekben.
(*) Régebben a vászon redőnyök vízszintesen haladtak, ezeket váltotta le a függőlegesen lefutó lamellákból álló fémredőny (először a 1932-ben, a Zeiss Contaxban volt ilyen, bár abban még nem különálló lamellák voltak.)
Viszont a '90-es évek közepéről az az emlékem, hogy a rally fotósok még ragaszkodtak valamelyik Canon típushoz, meg az Olympus OM-ekhez, mert azokban még vízszintes vászonredőny volt, és az jobb volt az elhúzásos fotózáshoz (amikor viszonylag hosszan exponálva követik az autót - a háttér vízszintesen elkenődik, az autó meg éles).
- Élőkép: itt semmi tükörrezgés nincs, mert már eleve fel van csapva. János tudná megmondani hogyan működik pontosan, vajon exponálás előtt mozog-e a zár, de a hatását nem veszem észre. Bár őszintén szólva fotóztam sokszor (főleg sztereomikroszkóppal) szögkeresővel élőkép nélkül és az esetek nagyobb részében az se remegtette be a felvételt.
Most direkt megnéztem a saját gépemen (egy 7d vázam van). Amikor liveviewban van, akkor valóban folyamatosan nyitva van a redőny. Régebbi gépeken exponáláskor ilyenkor lezárt, sötétben törölte a cmos adatait (töltötte a képérzékelő "cellákat" töltéshordozókkal), majd lefutott az expozíció (nyitott az első, majd második redőny, végül újra nyitott, hogy újra lássad a képet a hátfalon.
Teljesen megdöbbentem, mert a 7d vázon már nem így van: a cmos törlését illetve az exponálást nyitott redőnynél végzi, csak az expozíció végén csukja le a második redőnyt, majd a kiolvasás után újra nyitja. Így tűnik nekem, kicsit hosszabb záridőt választva.
Vagyis tényleg egyáltalán nem rázza be.
Azt hiszem, a javítás mellett tényleg fotózhatnék is néha.
Szuper ! 3 illetve 5 wattos Cree ledek, de most rendelt a villanyszerelő ismerősöm 10 W-osakat a Diapan DIC-hez. Az most jól működik egy másik Reichert mikr. 5W-osával (a 100x obikat nem nagyon használom rajta ), de az eredeti lámpa teljesítményét látva, gondoltam, hogy jobb lenne a 10 w-os.
Köszönöm a válaszodat ! Ha rácsatlakoztatom a D5200-t USB-vel a számítógépre akkor a Képolvasó nevű programot indítja be. Itt amellett, hogy be tudom íratni a képeket a számítógépbe, lehet ugyan új képeket is készíteni a számítógép billentyűzetével vezérelve, de nem ad élőképet és semmi más adatot sem mutat. Gondolom, be kellene indítani valamilyen másik programot ehhez. A Nikon használati utasításában egy árva szót sem írnak az egészről. Van itt még egy Nikonos program a számítógépemben, a ViewNX2, de ez csak a képek feldolgozására alkalmas.
Öt centis cső, hat centi hosszú darabjának 94 cm2 a külső felülete.
Ez háromszor akkora, amiről a csóka beszélt. Ha 3 watt alatt tartod a led felvett teljesítményét, ott vagy, amit a csóka beszélt. Mekkora leded is van?
Bocs, a vakuról nem írtam meg mindent. Próbálkoztam vakuzással korábban. Építettem egy kis asztalkát az Nf-nek. Az asztallábak közé ment a vaku, egy tükörrel vetült fel a fény az asztalka lapjába épített mikroszkóp kollektor+mezőrekesz kombináción keresztül a mikroszkóp talpába kendácsolt ferde üveglapra. Az Nf talpán ugyanis nincs zárólemez a kollektor előtt. Tehát sugárosztással teljes Köhlert lehetett elérni vele, a pilotlámpa az Nf saját lámpája volt. A gyakorlatban nem nagyon vált be, mert macerásnak bizonyult a két különböző mezőrekesz együttes állítása és a Cree LED megvételével igazából okafogyott lett a projekt. Most inkább neutrálszűrőznöm kell, nem a fény emelni. Világos látómezővel volt már, hogy 1/4000 s-et kellett exponálni.
Nem tapasztaltam ilyet. Az Nf-hez a LED kb. 5 éve ugyanaz (sokszor egész nap be volt kapcsolva) és most is gyakorlatilag ugyanakkora a fénye. Ez a hűtés nagyon LED függő, a Cree vagy Luminus LED-ek >100 °C emitterhőmérsékletet simán bírnak napi használattal. Az NU2 LED-jét 8 W-tal hajtom, ezek szerint 8×30=240 cm2 felület kellene neki, annyi biztos nincs. De ugye a lámpa foglalata benne van a kaszniban és fémhez ér, a másiknál egy fémrúd tartja; ezek elvezetik a hőt.
Az a kérdés, hogy a gépeddel most milyen módjaid vannak az exponálásra? Legjobb az, ha tudsz számítógépes vezérlést elérni. Akkor se exponáláskor, se állításkor nem kell a géphez nyúlni és az utolsó pillanatig látod a képet. Második legjobb a HDMI-s vagy egyéb kivetítés + exponálózsinóros fotózás. Ezek gyakorlati megvalósítása sajnos sokkal inkább gépfüggő, mint hittem. Ugyanis én a sajátomból tudok kiindulni és meglepetve olvasom mennyire különböznek a fényképezőgépek ilyen tekintetben (míg másban mennyire hasonlók). A legnagyobb gond, hogy a gépgyártók az általánosan elvárt dolgokat hirdetik a leírásban és a nekünk fontos dolgokat sokszor a gyári leírásból se lehet megtudni, csak közvetlen próbálgatásokkal.
Az én gépem elég régi Canon (1100D), ezért Wifivel nem vezérelhető (az újabbak igen). Ami van:
- Az exponálózsinór sima sztereó jack érintkezőjű, akár házilag is kendácsolható. Működik minden módban, illetve csak akkor nem, ha éppen USB-n keresztül élőképben vagyok. Akkor azon keresztül exponálhatok.
- USB-hez a vezérlő programot gyárilag adják a géphez, de freeware programokkal is működik. Windowsban és Linuxban egyaránt. Tabletről vagy telefonról is lehet exponálni, mert van egy olcsón letölthető Androidos applikáció hozzá. A kép közepe 5× és 10× nagyítható. Egyébként a nagyított kép nem trükközés, hanem natív felbontásban adja a processzor és webkamera helyett nagyon jól bevált bolygófotózásra.
- HDMI kimenet is van a gépen. Ezt egyszer használtam brahiból, amikor TV-re nyomtam a képet. Fókuszáláshoz egyébként praktikus, de az USB-s módszert preferálom, mert azzal exponálni is lehet.
- Fénymérés mindenhogy működik, chippel vagy anélkül egyaránt. Chip objektíves fotózáshoz vagy élességállításhoz hasznos, mikroszkópnál-távcsőnél semmi értelme. Objektív nem kell a fényméréshez, csak sima adapter az M42 vagy Exa csatlakozóra (a szenzor által kapott fényt méri). Azt azonban tapasztaltam, hogy ha nem élőképet használok, akkor hajlamos mikroszkópon túlexponálni egy-két fényértékkel.
- Élőkép: itt semmi tükörrezgés nincs, mert már eleve fel van csapva. János tudná megmondani hogyan működik pontosan, vajon exponálás előtt mozog-e a zár, de a hatását nem veszem észre. Bár őszintén szólva fotóztam sokszor (főleg sztereomikroszkóppal) szögkeresővel élőkép nélkül és az esetek nagyobb részében az se remegtette be a felvételt.
- Szerencse, hogy az aknamélység 44 mm, ez kisebb az M42 45,46 mm és az Exakta 44,7 mm értékénél, ezért az NDK toldatok mindegyike használható plusz lencsetag nélkül megfelelő adapterrel.
- Vakuzás szintén bárhogy megy. Akár középérintkezős kábellel és nem volt gond a régi >250 V feszültségű vakukkal sem korábban, bár már nem olyat használok. Az új belépő Canonoknál viszont tetű módon a középérintkezőt kihagyják és csak a rendszerkontaktusokon tudnak (többnyire gyári) vakut kezelni.
- Bizonyos Canon gépekhez fejlesztenek egy Magic Lantern nevű firmware kiegészítést, amellyel sok mindent lehet még elérni, pl. fókuszkövetést, kettős expozíciót rövid+hosszú idővel HDR-hez, RAW formátumú filmfelvételt (stúdió minőségű a videó), stb. De ez erősen gépfüggő, az enyémen sajnos a RAM elég kicsi és sok mindenhez kevés.
Egy kiváló orosz mikroszkópos kolléga Сергей Лысак írta az Amateur microscopy oldalon, hogy a LED-ek 40 ezer órás élettartama lecsökkenhet 300-400 órára, ha a hűtőfelülete nem éri el a 30 cm2-et Wattonként, illetve ajánlotta a ventillátoros hűtést. Az én 5 W-os ledjeim rá lettek építve egy kb 5 cm átmérőjű és 6-7 cm hosszú alucsőre. Ez olyan határesetnek tűnik a felületet számolgatva, de mondjuk ritkán használom őket teljes kakaóval. Akkor várhatom, hogy hamarosan kipurcannak ?
Szeretnék a mikroszkópos fotózáskor rázkódásmentes expot és ha lehet, a szemeim védelme és a pontos fókuszálás miatt a mikroszkóp képét jó minőségben megjeleníteni egy normál méretű monitoron- számítógép közbeiktatása nélkül. A célt már majdnem elértem a Panasonic G6-al, nagyon jó kis gép.(Használtan még viszonylag olcsó is volt 200 Euro) A kipróbálás során derült ki, hogy élőképet hdmi-vel nem ad, csak a kész képet lehet így megnézni. Emiatt eladtam. Megvan a régóta használt és kedvelt Nikon d5200 -em, de az a mikrószkóppal együtt majdnem leugrik az asztalról, akkorát kattan amikor fényképezek.
A vakus fényképezésről olvastam egy facebookos mikroszkópos csoportban. Volt egy csomó angol nyelvű oldal is mellékelve. Kiváncsi voltam, hogy Ti is használjátok-e ezt a módszert és milyen eredménnyel.
Hát ennyiért nem bohóckodok vele egyelőre, annyira nincs rá szükségem. Az élességállítást amúgy belőttem, mivel változtatható hosszúságú az adapterem - pont az éles a szenzoron is, mint ami a látómezőben. Nekem leginkább a fényméréshez hiányzik az együttműködés hiánya.
Feri, le tudnád pontokba szedve írni mit szeretnél a mikrofotózáshoz elérni a gépeddel/vakuddal? Már egy kicsit összekavarodtam a sok kérdésben, de szeretnék segíteni.
SZERINTEM, hagyni kellene a francba ezt a milc-canon-nikon stb., melyik jobb és miért diskurzust. Örüljünk,hogy Ferinek sikerült egy olyan gépre szert tenni,amire vágyott! Ha van valakinek hasznos tippje,hogy azt hogyan tudja használni mikroszkópizáláshoz, az ne tartsa magát vissza!
János, árulnak elektronikát tartalmazó bajonettes bármit értelmes áron, amit fel lehet használni adapter készítéshez?
Én tulajdonképpen csak Canon gépekkel foglalkozom (vagyis, ha lehet, elkerülök minden mást).
A canon gépekre lehet kapni olyan emulátor-chipet, ami manuális optikára szerelve bejelentkezik mint egy adott fókusztávolságú optika. Ez azért fontos, mert az autofókusz-rendszer ebből számítja a pontos távolságot. Canon-hoz csak olyat szabad megvenni, ami programozható, tehát te állítod be magadnak, mit adjon le az emulátor.
Vizsont ha van ezen a szóban forgó vakun manuális módban teljesítmény-beálítás, akkor továbbra is úgy gondolom, fölösleges bonyolítani a fénymérést.
A fókuszbeállítás is nyilván live viewban (vagy hogy hívják Nikon-nál) lesz a jó, belenagyítva (Canonnál ez 10x-es naygítást jelent.
Szóval ott tartunk, hogy (bár a MILC szerintem is egy ördögtől való, undorító dolog, amit én nem szeretnék fotózásra használni), mikroszkópozni valószínűleg praktikusabb.
A hdmi-s élőképet tudja a gx8 ? Volt egy Pana G6-osom, azon túladtam, mert csak az exponált képet lehetett vele nagy monitoron megnézni. A Fgépek általános leírásaiban nem nagyon foglalkoznak ezzel a dologgal, csak a használati utasítások néha több száz oldalas leírásaiból lehetne kibogarászni. Már olyannal is találkoztam, hogy az érintőképernyő csak akkor működik,ha a gépen van a saját objektívje (Sony 5100 esetében )- pedig ez elég jól jön a rezgésmentes expohoz.
1. 2013-15 körül nagyot ugrott a szenzorok minősége a dinamika tartomány és a ISO tekintetében.
Ezt kipróbálom a lányom gépével, jóval újabb az enyémnél. Jó lenne asztrofotókhoz ez a tulajdonság.
Meg a pixelszám is, de az tök feleslegesen. A 12MP is bőven elég lenne fotózásra is mikroszkopizálásra is.
Bizony. Szintén a lányom gépével kapcsolatban: egyszerűen mikroszkóphoz feleslegesen sok a 24 MP. Lassabb előhívni a "RAW" képet és kétszer akkora méretű a JPG. Miközben részlet nincs rajta több.
3. Variálhatóság, bütykölhetőség, régi objektívok használata pl. portréfotózáshoz. Van egy orosz 80-as F:2-es objektívom (Sonnar másolat), ezt simán fel lehet tenni a gépre. Sőt, egy kínai speed-boosterrel egy 55/1.4-es objektívot kapok (ami egy 110mm-esnek felel meg FF-ben). Jópofa játék ez is. Tükrös géppel ilyeneket nem lehet.
Gondolom a SpeedBoosterre gondolsz, azt tényleg nem lehet tükrösre rakni. (Milyen egyébként a képminőség azzal?) Vagy már az orosz objektív aknamélysége is nagyobb 44 mm-nél?
A Panasonic GX8 MILC -em gyönyörű 4K fényképeket lő, de csak nappali fényviszonyok között, szabadtérben. A beépített vaku hiánya, a kicsi akku kapacitás (télen durván gyengül) és a battery grip hiánya (amennyire tudom ez az egyetlen model amihez nincsen gyári vagy china utángyártott cucc). Kenterbe veri a CANON/NIKON hasonló árkategóriás tükörreflexes gépeit gyakorlatilag minden téren.
A második mondat vicc volt, az első nem - komolyan mondtam, hogy megértem.
Van amire felesleges kiadni pénz, ha megvan az ember nélküle.
A "jobb kép" több okból adódhat:
1. 2013-15 körül nagyot ugrott a szenzorok minősége a dinamika tartomány és a ISO tekintetében. Meg a pixelszám is, de az tök feleslegesen. A 12MP is bőven elég lenne fotózásra is mikroszkopizálásra is (Az Olympust mindig leszólják, hogy még most is "csak" 20MP-esek, pedig szerintem nagyon okos dolog tőlük, hogy konzervatívak e tekintetben).
2. Képstabilizáció - különösen a szenzormozgatátos. Ez valami hihetetlen. Fél másodperceket lehet kézből lőni. 6400 ISO-van kézből újholdkor kézből tudsz fotózni. Gyakran, ha kiránduláskor be akarok nézni egy lukban, pincébe, ahol nem látok semmit, egyszerűen lövök egy képet.
3. Variálhatóság, bütykölhetőség, régi objektívok használata pl. portréfotózáshoz. Van egy orosz 80-as F:2-es objektívom (Sonnar másolat), ezt simán fel lehet tenni a gépre. Sőt, egy kínai speed-boosterrel egy 55/1.4-es objektívot kapok (ami egy 110mm-esnek felel meg FF-ben). Jópofa játék ez is. Tükrös géppel ilyeneket nem lehet.
4. Gyors autofókusz.
5. Az Olympus rezgetéssel tisztítja a szenzort. Ez olyan jól működik, hogy nekem még sose kellett szenzort törölgetnem.
Szóval vannak előnyök, az meg van az, hogy kinek mi kell ezek közül, és hogy kinek mi mennyi pénzt ér meg - ezt mindenki maga kell eldöntse.
Csipkelődnék egy kicsit: Canon 1300D-vel is lehet ugyanezeket, kivéve minden objektív applikálását (mert csak a 44 mm aknamélységűnél nagyobbakat). És még olcsóbb is.
A középkategóriás gépek (nekem OM-D EM5 Mark II van, az ilyen) tudnak olyat is, hogy USB-vel rádugod a számítógépre ott látod amit fotózol, az mindent beállítást tudsz a gépről állítani és persze el is tudod sütni.
Emellett WiFi-n keresztül mobiltelefonra vagy tabletre is tudsz csatlakozni, ott is látod az élőképet, be tudod állítani a fontosabb dolgokat (AF, expozíció és blende) és el tudod sütni.
Az én gépen használtan annyiba fájhat, mint a szóba forgó Nikon, de semmi semmi esetre se cserélném el.
Mikroszkópozáshoz, bütyköléshez különösen jó: bármilyen objektívet rá tudsz applikláni, és gond nélkül működik vele minden, a fénymérés, TTL vakumérés, fokusz-segéd stb. (a legolcsóbb Olympusokon is), nem rángat a tükör, sőt elektronikus zár használatával még a zár se.
Akkor olyat kell választani, amin van kukucskálós kereső. Pl. OM-D sorozat, vagy PEN-F.
Az elektronikus kereső sokkal jobb, mint a optikai. A kép lényegesen nagyobb - kb. akkora mint egy profi full-frame-es optikai kereső - de még annál is jobb: A fókusz peaking-el pontosabban, könnyebben lehet élességet állítani, azt látod, ami a képen lesz, tök sötétben is látod, mit fotózol stb.
Azt hittem nem ilyenek, ugyanakkor írtam, hogy már sok aljasságot láttam életemben és ez például az.
Nekem Canonom van (nem, nem akarok MILC-et venni helyette én sem, szeretem a gépemet) és nem-TTL kábellel prímán megy a manuális vaku. Mindjárt megnézem a TTL kábellel.
Megnéztem. Megy rendesen.
Az első Canon gépemmel, egy EOS 1000 F/N filmes vázzal meg úgy vagyok, hogy objektív nélkül nem méri rendesen a fényt. Sok trükköt ajánlanak, de az enyémen nem megy egyik sem, csak manuálisan lehet használni mikroszkópon, vagy a film érzékenységét a névleges fölé kell állítani jóval (az expozíció-kompenzáció >3 fényértéket nem tud kezelni). De az egy tök egyszerű tükörreflexes gép, kioldózsinórt se fogad és műanyag az objektívfoglalata.
Én régebben a Soósnál pont ezért betáraztam régi, filmes, filléres Nikon fényképezőgépet. Az én adapterembe raktam is ilyen obiból kiszerelt vackot. De mintha a kínaiak árultak volna annak idején valami olyan adaptereket, amikben volt processzor....
Az a baj, a Nikonnal meg a Canonnal, hogy nagyon régóta a nevükből, a híveikből meg vevők lenyúlásából élnek.
Ha rám hallgatsz, gyorsan eladod ezt a cuccot, és örülsz neki, hogy ilyened is volt. Ha szerencséd van, akár pluszban is kijöhetsz a dologból.
Aztán kb. ugyanennyiért veszel egy MILC-et. Manapság tükörreflexes képes eleve csak gyűjteménybe érdemes venni.
A Canonon és a Nikonon kívül más nem is árul ilyet, ők is csak azért, mert a legutóbbi időkig nem tudtak előállni használható MILC-el.
Pl. az Olympus E-M10II most 134eFt a hivatalos boltban. Nem a legfrissebb széria, de jobb, mint a Nikonod. Ha meg bütykölésre, makrózásra, mikroszkópozásra akarod használni, akkor össze se lehet hasonlítani.
Az Olympus E-PL8 99eFt. Hátránya, hogy ennek nincs kukucskálós keresője, de különben ez is egy remek kis kamera. Egy ismerősöm nemrég vett ilyet és szereti.
Én az Olympusokat szeretem, ezeket ismerem, de a Panasonicnak is vannak jó M43-as gépei.
APS-C sensorral a Sony-nak, Fujifilm-nek is.
Mondjuk én biztos M43-at választanék. A szenzorméretben - bárki bármit mond (*) - elhanyagolható a különbség, a gépek kisebbek, az objektívok pedig sokkal jobbak.
Az Olympus szenzormozgatásos képstabilizátora pedig elképesztően jó. Az állványt meg a vakut gyakorlatilag el lehet felejteni.
(*) A 2x vs. 1.6x crop-factor megtévesztő, az eltérő kép-arány miatt van. Az APC-S szenzor szélesebb, de gyakorlatilag ugyanolyan magas, mint az M43.
- ha külső motoros AF NIKKOR-t rakok a gépre, akkor minden expozíciós üzemmódban működik minden vakuüzemmód.
Ez már egy elektronikás objektív, csak még belső AF motorja nincs. Tehát mikroszkópon csak olyan gépadapterrel fog menni a TTL, amibe belecsempésszük valami objektív elektronikáját.
"- a modern TTL rendszerek valóban mindenféle adatot figyelembe vesznek, de az alapja mégis a szenzorról visszaverődő fény érzékelése, nem?"
Azok az idők már elmúltak.
Manapság a TTL vakuk csinálnak egy próbalövést és azt méri a gép. Ez azért jobb, mint a régi módi, mert így ugyanazt a fénymérő rendszert lehet használni, mint normál fényméréskor, nem valami lebutítottat.
Ami pedig a modern tükör nélküli gépeket illeti, nem a szenzorról visszaverő fényt mérik, hanem maga a szenzor mér. Ott a "mátrix fénymérés" annyi ponton mér, ahány pixel van a szenzoron.
Az Olympus rendszervakuk vezeték nélkül is vezérelhetők. Ilyenkor a beépített (vagy a vakusarura tett mini)vaku fényjelekkel vezérel: villanással szól a nagy vakunak, hogy csináljon egy próbavillantást, leméri az eredményt, visszavillogja, hogy mekkorát kell lőni élesben, és végül szól, hogy na most csináld. Persze mindezt gyakorlatilag nulla idő alatt.
Annyiban szólok hozzá, hogy a rendszervakuk manuális módban töredék fényerővel is elsüthetők. Ezt a vakun lehet felező mértani sor alapján beállítani (1--1/2--1/4...). Az enyémen még van stroboszkóp mód is. Érdekes lenne gyors mozgásokat fényképezni stroboszkóp módban. Szerintem 1/16 fényerő a legtöbb esetben elég lenne és akkor gyorsan tölt fel.
Szóljál bele nyugodtan, sőt, meg is kérlek, mert anélkül nem jutunk előre, ha mindenki megmarad magának a saját kis hangyás gondolataival.
Bár én esélyesnek látom, hogy Feri esetében a probléma azzal fog egy időben gyakorlati kérdéssé előlépni, amikor én az 5-ös metróval zötykölődök suhanok az budapesti olimpia strand-curling döntőjére, a témát érdemes kivesézni.
Ami nekem 10 kemény perc mikroszkópos-vakus tapasztalat, nem sokkal több utánaolvasás és nem kevés nikonozás alapján az eszembe jutott:
- manuális módban a vaku minden alkalommal teljes fényerővel elsül
- ez nem csak felesleges fényerőt jelent, hanem felesleges energiafelhasználást is
- az állandó teljes kisülés miatt egyre lassabban tölt fel a kondenzátor, oszt vársz és vársz amíg életed csillósa kisuhan a látómezőből és valahogy leugrik a tárgylemezről
- a teljes kisülés hosszabb kisülési időt is jelent, kevésbé fagyasztja meg a mozgást, mint egy rövidebb villanás
- a modern TTL rendszerek valóban mindenféle adatot figyelembe vesznek, de az alapja mégis a szenzorról visszaverődő fény érzékelése, nem?
- mindazonáltal elképzelhető, hogy egy belépő kategóriás Nikon nem is hajlandó TTL vakuzni gyári objektív nélkül
Ebben igazad van. Azonban TTL kábellel lehet manuálisan is villantani, ezért érdemes beszereznie. Később jól jön makrózáshoz például, ahol nem nagyon tudod újra ismételni a felvételt gyorsan mozgó témáknál. Nekem erre és sztereomikroszkóphoz bevált.
Bocs, hogy beleszólok, de mikroszkópos fotózáshoz aztán pont mindegy, milyen káben.
A vakut manuális módban fogod használni, beállítasz egy szimpatikus megvilágítást, gondolon 1/1 ...1/128 között valamit, aztán kikísérletezed a megfelelő beállítást. Lehet játszani az iso-val is.
A TTL fénymérés egy bonyolult dolog, mindenfélét figyelembe vesz (pl optikát, távoságot stb) - a mikroszkópnál viszont adott a legfontosabb: tudsz ismételni.
Ráadásul manuális módban minden fotó azonos lesz - míg ttl-nél beleszólhat a téma is.
Szóval szerintem a legegyszerűbb (csak) középérintkezős kábel is jó.
Én is gratulálok a géphez. Lassan alapíthatunk egy mikroszkópos - nikonos gittegyletet. Én is gondoltam, hogy megemlítem azt, hogy nem elég az, hogy rá tudod rakni a mikroszkópra, meg is kell tenni, de talán tőlem ez nem tűnik annyira bagolymondjának, mint Gábortól :)
Mindenképp TTL kábelt vegyél, akkor könnyebben boldogulsz majd:
Eszméletlen jó, főleg a diffúzorral használva. Árnyékmentes, plasztikus családi képeket tudtam vele csinálni a legutóbbi születésnap/névnap összeröffenésről.
Én is Nikont használok, külső vakum ugyan nincs, de sok véleményt hallottam / olvastam. az SB800-at anno sokan dícsérték, nem csak a tudása, de a strapabírósága miatt is. Az utód SB900-zal a kezdeti időkben sokkal több gond volt.
Félig ingyen jutottál hozzá, sok sikert a használatához.
Pár hete véletlenül vettem észre a Sugárban, hogy 60 000 forinttal leértékeltek egy Nikon D3500-ast csak azért, mert az volt kitéve a polcra. Lecsaptam rá, életem első gyári új digitális fényképezőgépe! :)
Aztán pár nap múlva eltévedtem a Soóshoz, és ott feltűnt egy SB800-as 35000-ért. Erre anno százezer fölötti áron csorgattam a nyálam...
Elkértem, nézegettem, az látszott rajta, hogy sokat tették fel-vették le a gépről, mert a papucsa kopott, de amúgy a gépen egy pörsenés sincs. Tanakodtam magamban, kell-e ez nekem ennyiért, amit meghallott a Soós úr, és azt mondja:
- Tudja mit?! Úgyis annyit vásárol itt, odaadom huszonötért!
Hát, nem lehetett otthagyni. De a meglepetés csak eztán jött: mindene megvolt hozzá, még a hibátlan papírdoboz is, meg a használati utasítás, szütyő, pótelemtartó, diffúzor, szűrők, mittomén.
Kéne akkor most egy kábel a gép és közé, hogy mikroszkópos vakuzáshoz lehessen használni.....
Én is régóta tervezgetem, hogy kiegészítem vakuval a világítást. Pont ott állok a dologgal, ahol Levente. Félig áteresztő tükörrel meg lehet oldani, hogy a vaku csöve is Köhler pozícióban legyen. Sima világos látómezőnél tényleg értelmetlen, de DIK-ben, vagy fázisban, főleg nagyobb nagyításokon lehet előnye szerintem.
Itt van példa arra is, hogy a vakut szétszedik (Uwaga!!! Nagyfeszültség!!!), meg arra is, hogy nem:
Én egyszer próbálkoztam a második verzóval deszkamodellen, az alapján nem kell erős vaku. Ha nekiállok majd, akkor mindenképp TTL-eset fogok szerezni a projekthez.
1/1000 s-nél nem hiszem, hogy kellene rövidebb. A 100 W pedig biztosan elég lenne. Tekintettel arra, hogy a 10 W-os LED is kifolyatja a szemet. Igazából polarizációra vagy DIK-re jó fénykihasználtsággal elegendő sokkal kevesebb. Most mindjárt megnézem az NU2-vel pankratikus fényútban, amelyik zabálja a fényt: 1/6 s keresztezett polárok között a 63×/0,80-as objektívvel 12,5-ös nagyításváltó állásban 100 ISO-nál (10 W-os Cree XM-L2 LED-em van 8,6 W-on hajtva). Direkt fényútban ugyanezen paramétereknél 1/100 s kell. És ez extrém rossz fényhasznosítás egy hosszú sugárúton, poros felületek tucatjával (ki kéne tisztítani...).
Tehát ha nem akar valaki 1/10000 s-et exponálni, akkor a jelenlegi ezer-ezerötszáz forintos LED-ek bőven elegendő fényt adnak.
Ha valakinek arra lenne szüksége, az összes Canon DSLR főtükör egy féligáteresztő tükör. 1-2 darabot tudok adni.
Láttam egy érdekes megoldást: diesel porlasztócsúcs furatába kellett belenézni mikroszkóppal , ami egy kb 5 mm-es, 30 mm mély furat. Egy sztereomikroszkóphoz hasonlóan nagy munkatávolságú (150-200 mm) mikroszkópot használtak, aminél az objektív mellett volt elhelyezve a "rendes" tükör, a fényforrás pedig 90 fokban a fényútra álltt, (a tükör 45 fokban).
A fényt pedig egy lencserendszer összetartó kúppá alakította.
Ami a LED/vakucső teljesítményt illeti: ha egy kis vakucső, mondjuk 10 Ws-os 1/1000 alatt villan, akkor az kb 10 kW teljesítmény. Ha egy nagy teljesítményű, 10 W-os ledet túlhajtasz, és mondjuk 10x-es áramot küldesz bele 1/1000-ig (simán kibírja a 20x-osat is), az akkor is csak 100 W. Kérdés persze, kell-e a rövid villanásidő.
Olyan megoldást láttam, hogy egy 45 fokos szögben elhelyezett félig áteresztő tükör segítségvel a lámpaház után irányítják be a vaku teljes fényét a fényútba. Megoldható lenne esetleg egy fotócsővel is,amin van egy monokulár rész ?
A sztereomikroszkóp viszont jól használható vakuval átalakítás nélkül és itt hasznosabb a minél nagyobb fényerő, hiszen a fény nagyja elmegy a tárgy mellett és csak kevés verődik vissza. Valamint a a TTL módnak is több értelme van. A vakuablak elé lehet segédlencsét rakni és így a fényt tovább erősíteni, bár eddig mindig elég volt anélkül.
Ehhez nagyon hasonlót terveztem, kicsit bonyolultabban. A vaku és a LED fénye egy osztókockán keresztül kerülne be a száloptikába és az osztókocka elé színszűrő revolvert tettem volna. A LED sínen átváltható (lenne) UV vagy kék LED-re.
Jó, mi? Kár, hogy sose valósult meg és nincs is rá nagy szükségem. Tervezésben jó vagyok.
Én is ugyanilyen eredményre jutottam. Világos látótérben az Nf-en ha nem használok fénycsökkentő szűrőt (tudom, le is vehetem az áramot, de az nekem bonyolultabb), akkor még 700 mA-nél is az a bajom, hogy túl rövid időket kell exponálnom és ez az egyenletes megvilágítás terhére történik. Egyszerűen többnyire nincs értelme vakut használni és macerás a megvalósítása.
Meg lehet azt is csinálni, hogy LED-t kisütöd jó meghatározott kapacitású kondenzátoron és áramkorlátozó ellenálláson keresztül. Tehát alapból mondjuk megy 350 mA-en a Cree LED és exponáláskor átszalad 3 A vagy a rövid villanásidő miatt akár ennél nagyobb áram exponáláskor. Jelenleg nem nagyon érzem ennek sem szükségét.
"Ha a neves gyártók vakutechnikáját össze lehetne kapcsolni a mikroszkóppal úgy, hogy a vakucső teljes fénye bejusson a fényútba, akkor nagy lenne a boldogság, mert akkor az expozícióvezérlés vezérelhetné a vaku elsütését, oltását."
Ez volt a kiindul feltételed.
Bár a TELJES fény biztos nem,de nagy része bejuthat.
És ez a második feltétel:
"ekkora csövet sem tudsz a normál optikával teljesen bevetíteni. Az izzó 2x2mm-es felületét vetíti a normál rendszer az apertúrarekeszre. Azaz ebből a mondjuk 10mm-ből elvész 8mm, azaz 80%. Marad kulcsszámnak mennyi is? 3?"
A "normál optika alatt -ha jól értem!-,arra gondolsz,hogy a gyári megvilágítási rendszerbe kellene beletenni a vakucsövet...
Én egy ideig gondolkodtam abban, hogy száloptikába vezessem be a vaku fényét, a standard száloptika felülete pont akkora, ami a világításhoz kell (l. 22174.hsz.)
Aztán feladtam. A mai LED-eknek akkora fénye van, hogy ugyanolyan rövid expozíciót megenged, mint a vaku. "Elektronikus zár" üzemmódba kapcsolva a fényképezőgépet a beremegés is nulla. Szóval semmi gyakorlati előnye nincs (*).
Hátránya viszont igen. A legfontosabb, hogy a beállításhoz kell egy külön fényforrás.
(*) Elvileg előny lehet, hogy a vaku spektruma nagyon közeli a napfényhez, de számomra ez se érte meg a macerát.
Ezeknek a teljes kulcsszámuk valami 9 és 12 közé esik. És még ekkora csövet sem tudsz a normál optikával teljesen bevetíteni. Az izzó 2x2mm-es felületét vetíti a normál rendszer az apertúrarekeszre. Azaz ebből a mondjuk 10mm-ből elvész 8mm, azaz 80%. Marad kulcsszámnak mennyi is? 3?
Ott vannak a kis kompakt gépek. Azokban elég kicsi a vakucső. A műküdtetéshez szükséges valamernnyi alkatrész benne van (kondi feltöltésfe,kisütéshez) .
A Mikroval szériához létezett gyári vaku, amit a lámpaház helyére lehetett betenni. 60-as kulcsszáma volt, ami elég nagynak számít abban a korban.
Házilag barkácsolni vakus megvilágítást kicsit problémás, mert a nagy fényerejű csőnek a hossza miatt elvész a java fénye, ha azt az optikát használod, amit az izzóhoz is, hiszen az csak egy pár milliméteres szakaszt fog besugározni a fényútba.
Ha a neves gyártók vakutechnikáját össze lehetne kapcsolni a mikroszkóppal úgy, hogy a vakucső teljes fénye bejusson a fényútba, akkor nagy lenne a boldogság, mert akkor az expozícióvezérlés vezérelhetné a vaku elsütését, oltását.
Létezik körvaku, íves csővel, sztereó mikroszkóphoz azt végülis be lehetne könnyen barkácsolni.
Szevasztok ! A vakus mikroszkópos fényképezésnek milyen előnyei / hátrányai vannak ? Gondolom, hogy a magas zársebesség miatt a rezgések és mozgások miatti elmosódás így megszűnik. Ezen kívül ? Közületek használja valaki eredményesen ezt a módszert ?
Kipróbáltam, a plan-nál teljes szélességben éles a kép.
Vettem mintát az akváriumomból és nézelődtem kicsit. Közben észrevettem, hogy ha a tükröt nagy mértékben elforgatom (LG váz, nincs beépített megvilágítás) akkor sötét látóteres hatást lehet elérni egyszerű kondenzorral is. Nem olyan mint az igazi, nem egyenletes, különféle tükröződések is megjelennek de a sima átesőfényhez képest sokkal kellemesebb a szemnek. Két ilyen technikával készült képet csatoltam. Simán az okulárhoz tartottam egy Iphone 4s-t. Szemmel sokkal több részlet látszódik mint a rögzített képen. 3,2 Planachromat obi, AK 8x okulár.
Ezt valóban nem írtam, most a két apo-t teszteltem. A 3,2 Planachromat-ot "bevilágítani" sem egyszerű akkora területet lát a tárgylemezből. Mára már elpakoltam a cuccost de holnap letesztelem a plan-ra is.
Azért nem zavar az elszíneződés mert tényleg nagyon csekély, nagyobb mértékben biztosan engem is sokkal inkább bántana.
Még az lehet, hogy az okulárjaid elég kicsi nagyításúak és ezeknél a színezés nem olyan zavaró. 10-16× okulárokban komoly különbséget kellene tapasztalnod.
Melyik objektívvel nem látod a szélét élesnek? Semelyikkel? A Planachromattal végig sík látómezőt kellene kapnod. A 3 másik objektív nem plán, azokkal normális, hogy a széle nem lesz a közepével egyszerre éles. A 40-es évekig nem is volt plánobjektív és általánosan a 80-as évekig a legnagyobb cégek is adtak nem plán lencsével komoly mikroszkópokat. Vizuálisan hozzá lehet szokni (forgatni kell a finomállítót), fotózásnál tényleg zavaró.
Amit a színezésről írsz érdekes. Úgy néz ki nem vagyunk egyformák: engem a színezés sokkal jobban zavar, még ha kis mértékű is, mint ha nem sík a látómező. Egyébként az okulárok között nagyobb különbséget vártam, de mint mondom nincs AK okulárom, tehát nincs közvetlen tapasztalatom erre vonatkozóan.
Kipróbáltam szemre a javasolt technikával. Ami a leginkább feltűnik az az, hogy a látómező szélén (kb az utolsó 10%-on) kiesik a fókuszból a minta. Ami az elszíneződést illeti egy szösz vagy szemcse egyik oldala kékes a másik pedig sárgás színűvé válik ugyanezen az utolsó 10%-on, a látómező szélén. Nem túl nagy mértékben változik el, ha nem figyelek rá fel sem tűnik mert nagyon a szélén van. Ami még érdekes, hogy az "A 5X" és az "AK 8X" okulárok ugyanúgy hozzák a jelenséget. Nem tudom ez így most jó-e vagy sem. Az első benyomásom az, hogy a fókusz "elmászása" a széleken jobban zavar mint az a nagyon enyhe elszíneződés.
"Bár a 100-as akromát, de a 40-es vagy annál nagyobb nagyítású akromátokhoz is kompenzációs okulár kell. Legalábbis a régebbiekhez, mert..."
Pontosabban a közepesen régiekhez.
A régi (rövid tubusos) akromátoknál a 40x-esnél kisebb (pl. 20x-os, 10x-es) nagyításokhoz nem kompenzációs okulár dukál.
A kis nagyítású, PZO akromatokhoz szintén nem kompenzációs okulár való (a hosszú és a rövid tubusosokhoz is). Ezért is szeretik focus-stacking-es makrófotóhoz használni ezeket (okulár nelkül).
Nos átdolgoztam kicsit az előző nyers képeket, igazából a színhőmérsékletet egyenlítettem ki és a szinteket húztam széjjel. Így sokkal jobban néznek ki:
A későbbiekben egy másik projektem, őőő, izé... projektorom is volt. A programozhatóságot a fényerővel próbáltam kombinálni és egy projektor képét vetítettem be a kondenzorba. Így:
Nem sok időt szórakoztam vele, mert rövid ideig volt nálam a projektor. Van a módszerben szerintem potenciál, ugyanis számítógépen tervezhető a mintázat, tehát tetszőleges "virtuális rekeszlap" használható. Ugyanakkor a legfényesebb és legsötétebb részek között sajnos elég kicsi a fényességkülönbség, a képek kontrasztját célszerű utólag fokozni.
Most, hogy már Jeff is felfedte a LED körfényes próbálkozásainkat, itt mutatok be pár képet, amelyeket programozható gyűrű és gyűrű+belső LED kombinációval készítettem kristályokról/vízcseppekről.
Ezek Lu vázon készültek a 3D kondenzor alsó két lencséjével még 2018. novemberében, egyeseknél homályos üveg volt a LED felett és talán 10-es vagy 20-as objektívvel fotóztam.
ez mobilról beillesztés teszt! 
