A lapszűrőt kell takarítgatni, az biztos, de évente 1x-2x bevállalható
A borok tényleg letisztulnak karácsonyra, nincs értelem sokat macerálni. Ilyenkorra a második fejtést persze már meg lehet ejteni, esetleg készülni a derítésre a próbákkal (+hidegkezelés, hogy a borkő is kiváljon). Derítés után lehet szűrni, de ha jól színeli az ember, arra sincs nagy szükség, legalábbis ha nem akarja rögtön palackozni. Ha még pár hónapot pihen a pincében, akkor teljesen elég egy palackozás előtti szűrés, hogy a bor a palackban is szép maradjon.
Én egyszer raktam össze a lapszűrőt, kipróbáltam, átszűrtem vele kb 1- 1,5hekto bort, azután takarítgattam, pancsoltam fél délutánt.
Van. Megnyugvás, ha kellene, ott van a polcon.
Karácsony előtt kaptam bort a szomszédos dűlőben lakó ismerősömtől. Az egyszer fejtett bor oooooooooooollyan csillllllogo mese tiszta, hogy döbbenetes. Én nem is mertem neki vinni az enyembol, égő lett volna az övéhez viszonyítva. Ha jó a technológia, jó a recept, jó az alapanyag, jó a pince, akkor minden komolyabb attrakció nélkül lehet szerintem szép tiszta egészséges bort készíteni, december/január környékére.
Hasznos segítség, gyorsan lehet vele palackozni. A membrán könnyen kimosható (lúggal). Kicsi a veszteség, nincs papíríz. Milyen finomságú szűrővel érkezett?
A kereteket kihagyod, ha kevesebb lap kell, mint keret. A több keretes pont azért jobb, mert ha pl. sterilre szűrsz, azok a lapok kis kapacitásuak, sok kell belőlük, nem mindegy, hogy a bor 80%-ánál kimerül, és meg kell állj, szűrőt szétszed, összerak, sterilizál, stb... (értelemszerűen sterlire csak steril rendszerrel tudsz szűrni ;-) ). Egyébként palackozáshoz lehet, hogy egy membrán szűrővel jobban jársz, egyszerűbb kezelni, és egy vákuumtöltővel (Enolmatic-Tandem) pont jól együtt is dolgozik.
Igen, azt tudom hogy a lapok különböznek abban mennyit bírnak - a kérdés átfogalmazva az hogy ha mittudomén 100 litert akarok átszűrni, akkor berakok 2 50 litert bíró lapot és a többi lyukat fel KELL töltenem lapokkal vagy hagyhatom üresen, lapok nélkül? Előbbi eset nyilván gazdaságtalan lenne, akkor inkább 6-os mint 12-es.
Egyébként a két legnagyobb tartályom 300 literes, ennél nagyobbak nem is lesznek. Össz mennyiség minden tartályban perpillanat 6-700 liter, ez azért 1500ig felkúszik majd a következő 5 évben, telepítések után. Minden bort derítés után/tisztítás céljából szűrném, időnként sterilre is, palackozni.
Mekkora mennyiséget szeretnél szűrni? És milyen célból (derítés után, tisztító, palackozás előtt - akár steril)?
Mert minden ettől függ. Az adott célra használható lapnak van egy áteresztőképessége, és az adott tételhez való darabszám ezek után kiszámolható. Lehet, hogy elég 2-4 lap, lehet hogy még a 12 is kevés adott esetben. A cső egyszerűen leszedhető a szűrőrészről. A lapszűréssel azért van egy kis macera az átmosáskor, aztán a víz-bor szétválasztáskor, meg a végén a maradék kinyomatásakor - szóval ezek miatt lesz egy kis veszteséged.
Nagyon régi kérdés de a kereső nagyjából ennyit dobott fel a lapszűrésről :D Azóta talált valaki?
A szivattyúvásárlásom most odáig fajult hogy inkább szűrőset vennék, ha jól értelmezem a Rover 6 Inox modellt például, akkor lecsatlakoztatható a szűrőről és önmagában szivattyúnak is használható. Mennyire macera ezt le/fel csatlakoztatni? Amit szintén nem tudok, hogy a Rover 6 és 12 között túl nagy árkülönbség nincs. A kisebb mennyiségek szűréséhez is minden lapot be kell tenni, vagy olyankor a lap kapacitásától függően mittudomén csak 3 lapot is betehetek bármelyikbe?
Jobb, ha mustként szállítod, mint nyers borként, mert túl sok levegő kerülhet bele,ill. ha még gáz van benne, az felrázódhat és túlnyomás lehet a szállítótartályban, ami kerülendő (nem jó megoldás a félig töltött tartály, mert így túlságosan lötykölődik). Ha más megoldás nem lehetséges: 120 l-es csatos hordó tele, a maradék meg kanyiszterekbe. Ha 1000 l-es tartályban szálítasz, úgy állj meg a teherautóval/ráfutófékes utánfutóval, hogy a tartály vízszintes legyen, a felső lyuknál meg kell emelni egy kicsit, így belefér akár 1060-70 l is.
Igen- igen! A laboreredmenyek szerint nincs tragédia.
Mustot ulepítettem, fejtés majd másnap élesztő, kifort majd fejtés, derítés, fejtés es szállítás.
Azt hiszem írtam már, erjedéskor kiszaladtak a dolgok a kezem közül a rutin hiánya miatt. A must koppra kiierjedt, az élesztőt "etettem". Ott hibáztam még, hogy derítés után sokkal hamarabb kellett volna fejtenem. Kb november közepén végén éreztem azt hogy ez nagyon finom (pedig egy semmire való zalagyongyéről beszélek), majd jött a bajság. Jövőre másként kell csinálnom. Amint kiforrt, hozom át, most úgy látom, nagyon "osszeráztam" mire hazaért. Illetve bármennyire nincs helyem, mindig kell egy üres tartály.
Hiába az elmélet, kell a rutin/tapasztalat a gyakorlatba át tudjuk ültetni. Ilyen szőlő árak mellett tét nélküli játék a borászkodás. A legjobbkor szántuk rá magunkat!
A kénhidrogénesség elsösorban fehérjehiány miatt alakulhat ki, amikor az élesztöknek nincs elég tápanyaguk. Ezt ellensúlyozni termésritkítással lehet, ill. élesztö tápo hozzáadásával, valamint a zajos erjedés lezárulta után (amikor lekénezed az újbort/feltöltöd a hordót/rárakod az úszófedelet a tartályra) leszeded a durvasepröröl, majd a finomseprön idönként felkevered. A túl sok N-szerves-/mü-/levéltrágya elösegíti a rothadást, így az ellenjavallt.
Igazad van, de nyilván te is tudod, hogy a jó évjáratú testes vörösborokat tovább célszerű tartani a seprőn, már csak az almasavbomlás miatt is. Főleg akkor, ha nem használunk startert.
Nekem is döngölt föld volt a pince aljzatom, tavaly sima homok ágyra tettünk beton járdalapot középre és kétoldalt téglát halszálka mintában. Gyönyörű lett, rusztikus. És sokkal kellemesebb érzés lemenni. 5-6 cm homokra tette a mester a téglákat és gumikalapáccsal alaposan beütögette.
Fehérbornál én is jártam úgy, hogy seprőn volt, semmi baj, semmi baj, aztán egyszercsak hirtelen büdös lett. Szerencsére a fejtés elvitte, de azóta úgy vagyok vele, hogy amikor végetért az erjedés, akkor rögtön fejtek egyet. Inkább eggyel többször, minthogy baj legyen.
Én arra gondoltam a magam életét könnyítve, hogy a pince egy részén, nagyméretű bontott téglát teszek le, mészhabarcsba. Van olyan teglam, amit vályogba raktak annak idején, így bontás után, lemosva a valykot, olyan mint az uj. Eddig nem zavart a homok, de most hogy megtapasztaltam a másik végletet....
:-)
Minden pince más és más, majd látod nálad mi működik.
Nem szeretnék okoskodni, de én a fehérnél úgy vettem észre, a seprőn tartás, majdnem bajt okozott. Hirtelen jött be a "büdös", egyik napról a másikra.
Szerencsére jól átszellozott fejtéskor és most már nem annyira érzem. A laborvizsgálat nem mutatott bajt, szerintem a 24ik órában fejtettem. Jövőre nem kiserletezek a seprőn tartással, veszélyes játék lehet.
Ha nem túl magas a kén, akár almasavbomlás is beindulhatott, a hőmérséklet pont megfelelő neki. Vörösbornak speciel pont jól tud állni - már ha erről van szó.
