Még mindig nem értelek. Leírni nem csak szaksajtóban lehet valamit, hanem ismeretterjesztő cikkben, magánlevélben, fórumon. És ha én egyszer az általam kimondott, a szakterületen közszájon forgó szót szeretném leírni (helyesen!), akkor ne kötelezzen a helyesírási szabályzat alternatíva keresésére. Esetleg tanácsolhatja.
(A problémát amúgy nem légből kapom, egy nagyon hasonló dologba ütköztem nemrégen.)
> > „lóbab valódi mozaikvírus”, „bab sárga mozaikvírus” > Akkor szokott reménytelen lenni az ügy, amikor olyan elnevezéseket sikerül megalkotni, amelyek ellentmondanak a nyelv létező szabályrendszerének. Ilyenkor szerintem egyébként a különírás a legcélszerűbb, mert legalább tagol.
De akkor már teljes különírás legyen: „lóbab valódi mozaik vírus”, „bab sárga mozaik vírus” stb., mert a mozaik nem a vírushoz tartozik, hanem az előtagokhoz. Magában a „mozaikvírus” nem létezik. A Mezőgazdasági lexikon úzusát nem lehet más forrásokból igazolni, vö. 811.
> > Szerintem itt meg kellene követelni a birtokos személyrag kitételét, mint ahogy a toszkánai láz vírusa-ban is van: > Mi az, hogy meg lehet követelni? Már úgy értem, hogyha létezik, használják a birtokrag nélkül, akkor milyen alapon követel a helyesírás bármilyen használatot?
Egy dolog az, hogy mit mondunk fésületlenül, más dolog az, hogy mi írunk le. A feleségem éppen most írja a cianobaktériumokból a PhD-jét: a tanú arra, hogy nem írhatja le azt, amit maguk közt munka közben használnak. A tudomány nyelvében is megvan „köznyelv” és „irodalmi nyelv” kettőssége.
Amúgy aki ezekkel a vírusokkal foglalkozik, az úgyis angol, latin-tudományos nevén, ill. bevett rövidítésükkel említi őket. Én pl. a két kezemen meg tudom számolni, hogy kórházi működésem alatt hányszor használtam azt, hogy citomegalovírus, az mindig CMV volt. Azt is megnézném, hogy hány mezőgazdász, agrovirológus emlegeti spontán módon a „lóbab valódi mozaikvírus”-t. Ezek a problémák éppen akkor jönnek elő, amikor le kellene írnunk őket olyan néven, amilyen néven nem szoktuk citálni őket.
A 811-esben egyébként bemutattam, hogy a legegyszerűbb nevek esetén (mint pl. a rubeolavírus ~ rubeola vírusa) is lehetséges a szakmában is a jelölt birtokos variáns használata.
Magyar Nagylexikon (1998, 2001): dohánymozaik-vírus, karfiolmozaik-vírus, uborkamozaik-vírus, tehérborsómozaik-vírus, lucernamozaik-vírus.
-----
Látszik tehát, hogy ahogy közeledünk a jelen felé, egyre inkább az egybeírás lesz általános, mintegy harmonizálva a növény- és állatnévi szabályozásokhoz. Nem írtam ki, de mindegyik forrás használ jelölt birtokos szerkezetes neveket (pl. Ferenczy–Zsolt: kullancs-encephalitis virusai, rubeola virusa) ott is, ahol egy másik forrás jelöletlen szerkezettel él (pl. Orvosi mikrobiológia: rubeola-vírus). Tehát ez a megoldás mindig a rendelkezésünkre áll a túl bonyolult nevet esetén.
-----
* Itt a dohánymozaik-vírusok alkotnak külön rendszertani egységet. Hortobágyi különírja, de az „legkülső” összetételi határ a mozaik és a vírus közt van, ahogy én. Hortobágyi ált. egybe látszik írni betegség+vírus összetételeket, ha a betegség nem összetett, pl. variolavírus, herpesvírus, varicellavírus, papillomavírus, influenzavírus; de külön, ha az előtag összetett, pl. a dohánymozaik víruson kívül a dohányvész vírus. Ebből a rendszerből kilóg az egybeírt: egér emlőrákvírus; itt viszont a gazda neve ban különírva. Ugyanígy különírt, de nem betegségre utal a burgonya Y-vírusok és a burgonya X-vírusok csoportjának neve.
** Ez ált. szintén 1+1 esetén egybeír, 2+1, 1+1+1 esetén külön, de itt az egybeírás kötőjelezésben nyilvánul meg, még a 2 elemű előtag belső határán is! A sárgaláz-szerű összeforrott összetételek egytagúnak számítanak.
*** A herpesvirus itt lehet a tudományos név átvétele. A jegyzet nem használ hosszú í-t, így nem lehet megkülönböztetni a két esetet. Ez a forrás egyebekben úgy jár el, mint az Orvosi mikrobiológia (OM), vagyis kötőjelez. Viszont a herpesvirus az OM-ben is egybe van írva, de a kötőjeles összetételektől eltérően rövid i-vel, ami jelzi, hogy itt a tudományos név átvételéről van szó (ez ilyenkor kisbetűvel írandó).
Ezt én értem, hogy a szaknyelvek maguk alakítják ki a szavaikat, esetleg a helyesírást is, amit aztán az akadémiai helyesírás átvesz. De mintha onnan indult volna a szál, hogy _adott_ szaknyelvi (bevett, használatban lévő) kifejezést hogyan kell leírni.
Kicsit furcsa lenne, ha holnaptól a fizikában csak 'Newton törvényei'-t, vagy 'newtoni törvények'-et lehetne írni 'Newton-törvények' helyett...
„Mi az, hogy meg lehet követelni? Már úgy értem, hogyha létezik, használják a birtokrag nélkül, akkor milyen alapon követel a helyesírás bármilyen használatot?” A terminológia/nómenklatúra némiképp más megítélés alá esik szerintem is, mint a köznyelv. Így nem véletlen, hogy a nevezéktannak és a helyesírásnak például a kémiában (de részben a biológiai taxonómiában is) közös szabályzata van. Nem ritka, hogy a szabálytalanul megalkotott kémiai vagy biológiai elnevezéseket nem is lehet szabályosan leírni. Ahogy például tilos a növény- és állatnevekben a birtokviszony (tehát csak népi név a Vénusz légycsapója, Noé bárkája), ugyanúgy lehetne kötelező a vírusnevekben.
„Még ha el is fogadnánk, hogy a kaliforniai agyvelőgyulladás vírus módján külön lehetne írni jelöletlen birtokos szerkezeteket, akkor is kérdéses lenne, hogy miért kell kötőjel ebbe: szicíliai-láz vírus.” Szívemből szóltál.
„az Osiris Helyesírás miért íratja egybe a szatellitavírust? ;) Másrészt akkor a szatellitpárt-ot is külön javaslod írni? A jelentéstartalom mindkét esetben azonos: ’önmagában, a gazda(vírus/párt) nélkül nem életképes’.” A kérdések abszolút jogosak, én is ezeken rágódom amióta megírtam a hozzászólásom.
„A »mozaikvírus«-ok onnan kapták a nevüket, hogy a mozaikosság / mozaikosodás nevű tünetet okozzák levélen” Igen, a dohány-mozaikvírus a dohány mozaikbetegségét okozza (a Mezőgazdasági lexikonban szomszédos címszavak).
„lóbab valódi mozaikvírus”, „bab sárga mozaikvírus” Akkor szokott reménytelen lenni az ügy, amikor olyan elnevezéseket sikerül megalkotni, amelyek ellentmondanak a nyelv létező szabályrendszerének. Ilyenkor szerintem egyébként a különírás a legcélszerűbb, mert legalább tagol.
Bocs, LvT, de ezt nem értem: Szerintem itt meg kellene követelni a birtokos személyrag kitételét, mint ahogy a toszkánai láz vírusa-ban is van: Mi az, hogy meg lehet követelni? Már úgy értem, hogyha létezik, használják a birtokrag nélkül, akkor milyen alapon követel a helyesírás bármilyen használatot? Ez már megint az a lenti eset lenne szerintem, amikor túllép a hatáskörén, és a használatba kíván beleszólni.
> Van egy olyan érzésem, hogy még fejleszteni kéne ezt a szabályozást
Abszolúte. Még ha el is fogadnánk, hogy a kaliforniai agyvelőgyulladás vírus módján külön lehetne írni jelöletlen birtokos szerkezeteket, akkor is kérdéses lenne, hogy miért kell kötőjel ebbe: szicíliai-láz vírus.
Szerintem itt meg kellene követelni a birtokos személyrag kitételét, mint ahogy a toszkánai láz vírusa-ban is van: egyebekben pedig szakmunkákban használjuk a tudományos nevet, ill. a bevett betűszavas rövidítéseket (ha ez utóbbiak vannak).
Egy időben írtuk a hozzászólásunkat. Ezért most pluszban vitatkoznék veled:
> Mindazonáltal a Környzet- és természetvédelmi lexikonban szatellit vírusok szerepel címszóként; s mivel – ha jól értem – nem a kromoszóma szatellit nevű részét támadják meg, hanem ténylegesen melléknévi szófajúnak tűnik itt a szatellit [olyan RNS- és DNS-tartalmú vírusok, amelyek más vírus{ok}, ill. ugyanazon vírus más törzsének jelenlétében képesek reprodukálódni], a különírás pártolandó, ráadásul akkor az alaptag szerkezete is világosabb
Nekem sem lenne itt ellenemre a szatellit(a) különírása, mivel mindig megrettenek az így születő szószörnyektől. De kérdés, hogy akkor az Osiris Helyesírás miért íratja egybe a szatellitavírust? ;) Másrészt akkor a szatellitpárt-ot is külön javaslod írni? A jelentéstartalom mindkét esetben azonos: ’önmagában, a gazda(vírus/párt) nélkül nem életképes’.
> A Magyar Orvosi Nyelv című sajtótermék IV/2. (2004. decemberi) számában megtalálható a humánvírusok írásának szabályozására tett kísérlet, a mozaikvírusok azonban nyilván nem tartoznak ebbe a körbe.
Ezért a „mozaik” tag inkább a kárt szenvedett növényhez tartozik, vagyis: ((dohánynak a) mozaik[osság]ának a) vírusa), így a főösszetételi határ a mozaik és a vírus közé kell essen. (Ha hazajutok megnézem a rendszertani irodalomban, mert az úzus azért ellentmondhat a logikának.)
---
Ebben a cikkben: <http://www.agronaplo.hu/index.php?szamID=14&o=cikk&cikkID=597&rovatID=2> találtam az igazi feladatokat a helyesíróknak: „lóbab valódi mozaikvírus”, „bab sárga mozaikvírus”. Ezeket vlsz. a leghelyesebb lenne kitett birtokos szerkezettel használni: lóbab valódi mozaikvírusa, lóbab sárga mozaikvírusa (persze ez így logikailag marhaság, mert nem a vírus a sárga, hanem az általa okozott mozaikos foltok) Jelöletlen szerkezet esetén szvsz valódi lóbabmozaik-vírus, ill. lóbabsárgamozaik-vírus.
A betegségnév+vírus kapcsolata esetén nem tudom, mi a teendő, mert a citált szabályozásban influenzavírus áll, de ilyenek is szerepelnek: kaliforniai agyvelőgyulladás vírus, krími-kongói vérzéses láz vírus, Rift-völgyi láz vírus, nápolyi láz vírusa, szicíliai-láz vírus, toszkánai láz vírusa – és ezek mind csupán a bunyavíruscsaládon belül. Van egy olyan érzésem, hogy még fejleszteni kéne ezt a szabályozást.
> Nekem nagyon bántja a szemem ez a teljes különírás. Ne aggódjak emiatt?
Hogy aggódj-e, avagy sem, abban nem tudok véleményt nyilvánítani. Abban viszont igen, hogy a különírás helytelen, viszont a helyes verzió sem sokkal szebb: szatellit(a)-dohánymozaikvírus. (N.B. Én inkább a szatellita formát használnám, mint a szatellit-et.)
A dohánymozaik-vírus egybe (ill. a 6:3-as szabály által annak kötőjellel tagolt változatában [AkH.11 138.]) írandó. Ez ugyanis egy jelentéstömörítő összetétel [AkH.11 129]: ez a vírus a dohánynövény levelének „mozaikosodás” nevű betegségét okozza. A szatellit(a) szó pedig főnév, nincs melléknévi használata, így egybeírandó – mint magyaros társ-, mellék- szinonimái –, ez pedig kiváltja az 1. mozgószabályt [AkH.11 139], vagyis az új összetételi határon kötőjelezünk és az „eredeti” kötőjelek törlődnek.
> Például ezt a forrást találtam: A vírusok parazitái <http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b133/ch13s03s08.html>
Sajnos helyesírási szempontból ez a szöveg is meglehetősen gondozatlan: dohánynekrózis-vírus , minthogy ez többszörös jelöletlen birtokos szerkezet: dohánynekrózis vírusa < dohány nekrózisának vírusa.
Szatellitvírus (ill. szatellitavírus) egybe, mert a vírus maga nem szatellit (nem lőtték fel a vlágűrbe), nem is „szatellit” a neve, csak a szatellit metaforával illetjük (azaz a szatellitaszerű kifejezést rövidítjük le), ugyanígy egybeírandók a hasonlóak, mint szatellitpárt stb. Emiatt szatellit(a)-RNS-ek.
Ugyanígy egybeírva helpervírust a boyszolgálat stb. analógiájára (hogy a killersejtet, mint analógiát ne is említsem).
meg a többi a fentiek alapján: uborkamozaik-vírus, paradicsomlevélgöndörödés-vírus, földimogyorósatnyulás-vírus, szatellit(a)-DNS, szatellit(a)-kölesmozaikvírus stb.
A vírusok írásának nem készült még el átfogó helyesírási szabályozása a magyar nyelvre. A Magyar Orvosi Nyelv című sajtótermék IV/2. (2004. decemberi) számában megtalálható a humánvírusok írásának szabályozására tett kísérlet, a mozaikvírusok azonban nyilván nem tartoznak ebbe a körbe. Mindazonáltal mind a köznyelvi helyesírás, mind az állat- és növénynevek helyesírása, mind ennek a szabályozásnak a szelleme azt sugallja, hogy a szatellit dohány-mozaikvírus lenne a legszerencsésebb írásmód. A mozaikvírust már leírtam, de a dohány-mozaikvírus, illetve a szatellitvírus is megemlítendők mint lehetséges szóalakok. A Mezőgazdasági lexikonban a dohány-mozaikvírus önálló címszó is. (Az, hogy szatellit-dohánymozaikvírus, szatellit-dohány-mozaikvírus, vagy szatellit dohány-mozaikvírus lenne a helyes írásmód, abban szerintem egy lehetséges szabályozásnak kellene döntenie, ugyanis minden forma érvelhető. Mindazonáltal a Környzet- és természetvédelmi lexikonban szatellit vírusok szerepel címszóként; s mivel – ha jól értem – nem a kromoszóma szatellit nevű részét támadják meg, hanem ténylegesen melléknévi szófajúnak tűnik itt a szatellit [olyan RNS- és DNS-tartalmú vírusok, amelyek más vírus{ok}, ill. ugyanazon vírus más törzsének jelenlétében képesek reprodukálódni], a különírás pártolandó, ráadásul akkor az alaptag szerkezete is világosabb. Hogy a kötőjelet a szótagszámlálás vagy a parazitizmus miatt kell-e kitenni, az szerencsére most nem döntés tárgya, én az előbbire tippelnék.)
A minap egy hír írása közben futottam bele egy helyesírás szempontjából kihívást jelentő kifejezésbe. Az alábbiról van szó:
szatellit dohány mozaik vírus
Mondanom sem kell, hogy lövésem sincs, mi ez, de a neten kutakodva azt találtam, hogy a hazai szakirodalomban így beszélnek az angolul - meglepő módon - "satellite tobacco mosaic virus" néven hivatkozott organizmusra. (Például ezt a forrást találtam: A vírusok parazitái, ami - akárcsak a többi - nekem semmit sem segített a szavak közti viszonyok tisztázásában.)
Nekem nagyon bántja a szemem ez a teljes különírás. Ne aggódjak emiatt?
Ezt nem tudom, de a weben sok minden előfordul, még helytelen használat is. Én semmiképpen nem fogadnám el, hogy ami a weben előfordul, az biztosan helyes. Ha Te igen, az a Te dolgod.
Azért én nem nevezném cáfolatnak azt, hogy ilyen használat előfordul a weben. Szerintem nem volt rossz, amit írtál, bár én nem vagyok nyelvész. Mindenesetre az én nyelvérzékem sem tiltakozik a "biciklis" ellen, bármelyik értelemben. A "biciklista" viszont talán valóban valami szorosabb kötődést feltételez a biciklizéshez.
Ehhez kiegészítésül csak annyit, hogy — mint ismeretes — 2006. július 1-jén hatályba lép az új (helyesebben a legújabb) Gt., a 2006. évi IV. törvény, amelyet az Országgyűlés még az előző év végén, 2005. december 19-én fogadott el. Az "nyrt." ill. a "zrt." rövidítések az új törvényben is megtalálhatóak, ld. http://www.complex.hu/kzldat/t0600004.htm/t0600004_18.htm#kagy94
Köszönöm a kimerítő választ. Mint mondottam volt, magam is így gondoltam. Cégünk ügyvédjével vitáztunk ezen. Persze neki a legnyomósabb érve az volt, hogy már megcsinálta a céges papírokat, maradjunk az általa preferált változatnál (zRt.). Nem tudtam meggyőzni vélt igazamról. Még egyszer köszi.
A Máv Rt. a azdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (rövidítve: Gt.) 177.§ (4) pontja miatt lett „Mávzéerté”, e szerint: „A részvénytársaság elnevezését, a működési forma megnevezésével (»nyilvánosan működő részvénytársaság«; »zártkörűen működő részvénytársaság«), illetve rövidített elnevezésében »nyrt.« vagy »zrt.« rövidítésével a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”
Ez a szabály visszamenőleg is érvényes, így 2006. június 30-ai határidővel minden részvénytársaságnak át kell alakulnia zrt.-vé vagy nyrt.-vé; és utána az rt. rövidítés „kihal”.
Egyébként ezeknek a cégforma-rövidítéseknek az írásmódját maga a Gt. szabályozza, nem a helyesírási norma; pontosabban, bárhogy is szabályozná, a cégnevekben a Gt. szerinti alakban kell írni őket. Vö.
58.§ (4): „A közhasznú társaság elnevezést – vagy annak »kht.« rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.” 81.§ (2): „A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak »kkt.« rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.” 101.§ (2): „A betéti társaság elnevezést – vagy annak »bt.« rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.” 106.§ (2): „A »közös vállalat« elnevezést – vagy annak »kv.« rövidítését – a vállalat cégnevében fel kell tüntetni.” 121.§ (2): „A korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak »kft.« rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni.”
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény definiál további rövidítéseket:
„12/A. §Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során »az egyéni vállalkozó« megnevezést vagy annak »e. v.« rövidítését, a 15. §-ban meghatározott egyéni cég esetén az »egyéni cég« megnevezést vagy annak »e. c.« rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni.”
---
Ezek a rövidítések aztán a rövidítésekre vonatkozó általános szabályok szerint nagybetűsödnek, ha cégnév részét képezik, ahogy rumci írta. A *ZRt. és *zRt.-féle írásmódok kizártak, hiszen a rövidítás nagybetűsödik, nem a nagybetűs írásmód rövidítődik külön. Analogikusan is be lehetne látni ezek tarthatatlanságát, hiszen a cégnév részét képező kkt.-ból, kft.-ből stb. sem lesz *KkT, *kkT, ill. *KfT, *kfT, holott ezek is több szavas kifejezések rövidítései.
Nem nagybetűsödik viszont az e. v. és az e. c., mivel ezek nem képezik a tulajdonnév részét, csak értelmezőként szerepelnek, mint pl. a nevek után írt tisztségek.
Köszi. Nekem is ez a legszimpatikusabb. De mint tudjuk a magyar helyesírás nem mindig a logikán és a szimpátián alapul. De mi természetesen ilyennek szeretjük.
(De jó, hogy ezt leírtad! Már mindenkitől kérdeztem, miért lett a Máv Rt Mávzéerté, de csak annyit tudtam kideríteni, hogy zártkörű, semmi többet. Most már tisztább. Ez pedig csak a zavaró intermezzo volt, bocsánat érte.)
Sziasztok! Biztosan láttátok, hallottátok, hogy az rt.-k nevében szerepelnie kell, hogy zárt körűen, vagy nyilvánosan működik (zrt ill. nyrt). A kérdésem az lenne, hogyan kell helyesen írni? Láttam már mindenféle variációban (Zrt., ZRt., zRt.), de semmi megbízható forrásra nem bukkantam. Hálás lennék, ha tudna valaki segíteni. Köszönöm.
Valami itt félre lett értve. Én azt monstam, hogy a biciklis és a biciklista között nincs tartalmi, jelentésbeli különbség, max. stiláris. Aki tehát az egyik környezetben biciklis az egy másik környezetben automatiksuan biciklista lesz, és fordítva.
