Gondolj arra, amikor a szódáspatront belenyomod a szifonba. Jól lefagy. Szóval ugyan ezt akarom. Átengedem a co2-t egy nagyobb tartályba, lehűl a tartály, ami lehűti a körülötte lévő vizet.
Ez attol fugg, hogy milyen az allapotvaltozas.
Ha pl. az allapotvaltozas izochor, azaz a terfogat vegig allando, akkor a gaz nem vegez munkat, nem kell hozza kulon hot befektetni. Viszont ilyenkor a gaz belso energiaja csokken, ezert nem von el hot, hanem o adja le azt.
Szóval GPF (19) óta tudjuk, hogy a fél liter víz 25 fokkal való lehűtéséhez 12,5 kcal elvonása szükséges. Azt írja, hogy P*V/T szerint ha a CO2 térfogata kétszeresére nő, akkor a hőmérséklete a felére csökken. Ezek alapján próbáljuk már megoldani az alábbi problémát :
Tehát kb 4 bár nyomást tudok csinálni. Mekkora tartályból mekkora tartályba eresszem át a gázt, hogy kb 25 fokkal hűljön a körülötte lévő víz?
(hőveszteség nem számít...)
Szvsz házi kötörő nem fog menni,legalábbis nem elektormos v. mechanikus.Ugyannis pl. az excenterhez 4 db nagy teherbirásu hengergörgös csapágy kell,plussz sok eszetrgálás,rúgós erőátadó,és ami a ciki:lengéstanilag le kell méretezni a rendszert,ami már magában hordoz néhány apró problémát(ha lesporolod a méretezést,akkor viszont szétveri a kezed,vagy a mozgatócsapágyakat,a készülékházat...).
Pl.gondolnod kell arra is , hogy terhelés nélkül se törje össze magát a gép!!!!
Szóval,ilyen nagyságrendű tervezést nem érdemes igazán pár száz ezer ft miatt megcsinálni.
Ajánlanám inkább a nagynyomásos kőrepsztést(furat a kőbe+nagy nyomású viz).
Vagy gyémánttárcsás vágókorongot.Az sokkal egyszerübb.
Köszi a segítségeket ! Amíg jobb kőtörő megoldás nem jut az eszetekbe, addig próbáljátok már megválaszolni a (23) hozzászólásban felvetett problémámat.
Na ez már tényleg jobb megoldásnak tűnik !
Egy hagyományos váltóáramú motor fordulatszáma 3000/perc azaz 50/mp ez a hálózati frekiből jön.
Ezt egy áttétellel lelassíthatod nyugodtan 5-6 /mp-re és így már biztos,hogy elegendő erőt tudsz leadni a vésőrésznek mondjuk egy 1000 W-os motorral. Egyébként az elektromos motoroknál az indítás a legkényesebb rész,ilyenkor amíg fel nem gyorsul,a névlegesnél nagyobb áramot vesz föl. Szóval amíg indítod addig ne is terheld a cuccot !
Hát ResetGomb, szerintem azért kerül ennyibe, mert egy piacgazdaságnak nevezett rablógazdaságban élünk, ahol minden annyiba kerül amennyit még el lehet érte kérni és nem annyiba, amennyiért elő lehet állítani...
Bomlat_ :
Azt hiszem igazad van, ez már nekem is szöget ütött a fejembe. Kompresszoros megoldás elég bonyolult lenne, de villanymotorosra itt egy megoldás.
A motorhoz egy tárcsa van rögzítve. Ahhoz excenteresen egy kar, aminek a végén a kalapács vas. A tárcsa elfordulásakor a kar vertikálisan mozog. Először felfele, mikozben egy rugót összenyom. Aztán megszakítana egy áramkört (ez már részletkérdés) és a rugó odavágja a vasat a véső talpához. Áramkör záródik, villanymotor újra felhúzza...
Ez már jobb ötlet ? Vajon a villanymotor ilyen rövid (fél-háromnegyed fordulatnyi) úton tud elég erőt kifejteni ?
Na most ütési frekvenciára, kalapács súlyára stb. nem gondolok, mert azt majd kikísérletezem. A villanymotorra meg potmétert szerelek...
Lehet nem volt gazdaságos,de készítettek már ilyesmit munkahengerek kiváltására(gondolom egyenáramút),de egy heggesztő trafot mindenképpen közbeiktatnék(így házilagosba).
Bnzinmotorosban hogyan oldották meg?
Ha mindenképpen elektromágnesesen akarod megoldani,akkor inkább a hangszóróknál használt technológiával kellene ! A tekercsedet vedd körbe állandó mágnesekkel,amelyeket a külső falhoz rögzítesz és minnél kisebb távolság legyen a tekercs és az állandómágnes között. Viszont így ez tényleg egy veszélyes megoldás. Ha jól is méretezed és jó szerkezeti elemeket használsz is föl, elég komoly igénybevételnek vannak az alkatrészek kitéve,és va megsérül a tekercs,mert hozzáér a mágnes,akkor a gép kezelője igencsak kellemetlen élményekre tehet szert.
Nem akarlak elkeseriteni,de egy ilyen konstrukció nem túl használható,ugyannis a mágnes energiája a távolság fügvényében négyzetesen csökken (emlékeim szerint).Tehát nem alkalmas lineáris motornak az általad elképzelt konstrukció.
Süritett levegős megoldás jobb lenne(légkalapács),vagy nyomaték kapcsolású tengelykapcsolóval elátott villanymotor a rúgó felhuzásához.Csak hát az nagyobb tömegű.
Igazából én azért kértem a segítségeteket, mert úgy érzem ennyi paraméterrel nem tudok számolni, nem tudom megméretezni a tekercsemet. Ezért vártam volna konkrét paramétereket. Mivel a probléma nem igényel pontos számokat, így kb. értékeket mondtam. Sőt a végén már csak három feltételt : ne égjen le, ne verje ki a biztosítékot és nagyon erős legyen...
Hogy tisztább legyen a téma lerajzoltam mire is kell. Ez egy szikla véső gép lenne. Pince fúráshoz, ilyesmihez... Így nézne ki :
Szóval egy állat erős elektromágnes felhúzza magát a vastesthez, egy rugó ellenében. Ekkor megszakad az áramkör és a rugó a tekercs jó nehéz vasmagját (kb. 8 kiló) jól odavágja a véső talpához. Ujra záródik az áramkör és megy a folyamat. Persze lehet hogy nem a vasmag tekercse lesz a "kalapács", hanem egy külön vas, ez már részletkérdés.
Tehát nekem csak annyi kellene, hogy egy nagy vasrúdra milyen vezetékből mennyit tekerjek, hogy ez a dolog működjön ?
( Azt ne írjátok, hogy inkább vegyek ilyen gépet boltban , mert kb 400 ezer forintba kerül... És azt se hogy agyonvág az áram, mert meg lehet azt csinálni úgy hogy biztonságos legyen...)
Segítsetek !
A "Négyjegyű függvénytáblázatok" cimű varázskönyvet veszem elő, benne:
Hosszú (l hosszúságú), A keresztmetszetű N menetszámú tekercs önindukciós tényezője: L=uourN2A/l.
u0=4*pi*10-7As/Vm=1,25664*10-6As/Vm, ur a tekercs magjanak relativ permeabilitasa, lasd kulon tablazatban...
Ezt az I=U/L -t ugye elgepelted ? A tekercsnek nincs ellenallasa csak impedanciaja, ami Z=Lw, ahol w=2*Pi*f (f=frekvencia), tehat I=U/Z
Korrektebben targyalva a valos tekercs egy idealis tekercs es egy idealis ellenallas soros kapcsolata (persze a menetek kozott van kapacitas is :), tehat Z2=R2+(Lw)2
Gázzsenik mit szóltok az előbbi problémához és a rajzhoz ? Esetleg CO2 helyett lehetne használnom más, szintén könnyen beszerezhető gázt, amely tágulásakor több hőt von el ?
A kérdésedre az induktivitás adja meg a választ.
Leírtam a képletet az átfolyó áram kiszámítására,azt használd ! Mégegyszer : előszőr csináld meg a leirtak szerint,és aztán,ha nem elég erős,akkor köss össze többet,mert jobbak lesznek az arányok,mintha egy nagyot csinálnál.
Ja és ne kösd rá a 220-ra !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
z.p.e :
Akkor most megint bajban vagyok. Mostmár félretéve a kalkulációimat : Fogok egy vasrudat, milyen vastag és hány méter vezetéket tekerjek rá, hogy a biztosítékot ne vágja ki, ne füstöljön el és jó bika erős legyen a mágnes ? Igy már minden csak kb.
GPF:
Tehát akkor a számításnál a nyomásváltozást nem kell figyelembe vennem? Dr. Lecter kérdésére : A nyomás az természetesen csökken, ahogy a nagyobb térbe jut. A hideget pedig elvezetem azaz melegitem a nagyobbik tartályt.
Összekapcsolva a két problémát:
Kb. Mekkora mennyiségű (pl.) 4 bár nyomású CO2 gázt kell átengednem egy másik (mekkora?) tartályba, hogy annyi energiát vonjol el a környezetéből, ami 25 fokkal lehűt fél liter vizet ?
Még valami az előző kísérletedre.
Ezt a konstrukciót nehogy bedugd a 220-ba !!! 12 V-al próbálkozz,de úgy is kössél sorba a tekerccsel egy 10-20 ohmos ellenállást !!! És addig ne is próbálkozz nagyobb feszültségel,amíg nem számoltad ki a tekercs induktivitását (L) és ez alapján I=U/L-el az átfolyó áramot !!!!!!