Ha jól tudom a fapadosok üzletpolitikája éppen a célutasokra épül, nem pedig a tranzitutasokra. Ez maximum a fapadosok bázisrepterein lehetséges (Stansted, Luton, stb)
Ahol sok a célutas, így is működik, de hol van ilyen Magyarországon? Egy átszállási csomópontnak nem muszáj egy társaság bázisrepterének lenni, valamire az is jó, ha egy másikkal megy tovább az utas.
Amikor ez megtörtént, a börgöndi reptér területét harminc centiméter mélyen felszántják, hogy a környék ürgéi nehogy átköltözzenek az üresen maradt területekre
Akkor vége az ősgyepnek, a kinőtt frissre nem fogják ráengedni a gépeket, főleg a kötélvisszahúzó traktort. (Hacsak nem egy bigwheel :-)
Ha jól tudom a fapadosok üzletpolitikája éppen a célutasokra épül, nem pedig a tranzitutasokra. Ez maximum a fapadosok bázisrepterein lehetséges (Stansted, Luton, stb)
Egyébként annak idején Frankfurt-Hahn is így kezdte, ha jól tudom. Mivel a fapadosok nem fértek be Frankfurt am Main-ba, kénytelenek voltak használni a 100km-re arrébb lévő repteret. És Frankfurt-Hahn sem úgy nézett ki eleinte, ahogy most kinéz. A forgalom növekedésével fejlődött a reptér is.
Az tény, hogy most gyakorlatilag "lövészárkokon" át lehet bejutni, de nyilván ha lesz valami a reptérből, akkor az odavezető utakat is rendberakják.
Arra meg kiváncsi leszek, hogy hány ürgét szednek össze. :))))
A partvonalon túlról könnyű ötleteket adni, de azért van :-)
Az ürgepopulációnak egy bizonyos szintű növekedése után már a klubtagok kézimunkaereje kevés a planírozáshoz, az ellenség túlerőben van. Attól meg az isten mentse meg a placcot, hogy gépierővel essenek neki, mert ezeknek a régi reptereknek egyik nagy értéke az ősgyep, ami biztosítja a teherbírást és aviszonylag gyors esővízelszivárgást.
Viszont Börgönd községben (de talán még Szfváron is) valószínüleg vannak olyan egyének, akik most szociális segélyt kapnak. Ezeket akár közmunkára is ki lehetne küldeni, planírozni, amit ki lehetne egészíteni ürgeöntéssel is, ami egyes közösségeknél gasztronómiai szempont is lehetne, ha az ürge nem lenne védett állat. De áttelepíteni lehetne őket (ld. Pécs-Pogány).
A kijelölt gurulóút egyébként jó ötlet. Ki lehet egészíteni zöldbeton kockákkal és (bár ez drága mulatság) napelemes ürge- és hörcsögriasztókkal is. Így a többi helyeken építkezhetnek a négylábú barátaink is :-)
Bocsi, de úgy érzem meg kell szólalnom a Börgöndi ügyben. - Csupán igazságérzetem miatt!!! És amit most itt leírok, azt objektíven teszem, nem szubjektíven, leginkább mert mindig így igyekszem nézni mindent a világban, másrészt nem 12 éves vagyok. - na azért nem is nyugdíjas! ;)
Én ott repültem klubtagként, elsősorban vitorlázóként, de szálltam le motoros géppel is egy párszor. Sőt nagyon sokan mások is és nem panaszkodtak egy szóval sem!!!
A reptér minőségével semmi probléma nem volt, főleg a tavalyi évben, mert a vitorla szakosztály feléledésével komolyan igyekeztünk a pályát mindig rendben tartani. A fű rendszeresen vágva volt, a nagyobb gödröket szabadidőnkben mindig betömtük, betönték a srácok, a küszöb előtt kb 100-150 m hosszan olajbokrokat írtottunk ki csákánnyal, kapával, hogy a csörlőkötél méghosszab legyen (volt hogy 550-re csőröltünk! :)). Még külön "gurulóút" is volt bólyákkal kirakva a sárkányosoknak, illetve külön a motoros, movit, egyéb gépeknek.
Egyébként 2 hete csináltunk egy alacsonyáthúzást ott és azt láttuk, mintha ürgetelepítéshez fogtak volna. Talán azok gödreivel gyűlhetett meg a bajod.
Lehet, hogy hihetetlen, de amikor már biztos volt, hogy el kell hagynunk a repteret, és egyik szombat reggel mentünk ki a hangárokhoz összepakolni, azt láttuk, hogy két vízelfolyó akna, melynek beton pereme volt szét volt törve, lelopva róla vasfedő, megnehezítve ezzel a gépek ki-be pakolását!!! Mindezt már akkor csinálta valaki amikor úgymond biztonsági őrök őrizték a repteret. Azt tudni kell, hogy a sötétebb bőrű kisebbség olykor-olykor próbálkozott 1-2 dolgot meglovasítani korábban is, de ez a tevékenység nem csökkent, sőt...!!! miután "zártan" őrizték, őrzik a repteret. Az biztos, hogy ezekhez a dolgokhoz a klubtagoknak semmi köze, hiszen mi érdeke is lett volna valakinek közülünk, amikor még azon lobbyztunk, hogy minél előbb visszajöhessünk. Az intelligenciáról nem is beszélve!
Szóval ebben az esetben (is) egy tudatos, profi ellehetetlenítés ment, megy végbe profin "kommunikálva" a külvilág felé!
Én nagyon meglepődék, ha ott tényleg komolyabb betonos reptér lenne, annak ellenére, hogy elhelyezkedését tekintve én is jobbnak ítélem, mint Szentkirályt.
Börgönd,a jelenlegi állapot szerint sokkal alkalmasabb lakóparknak,mivel,a "pálya"egy nagy,gödrökkel teli rakás sz...r!
Én,a saját véleményemet irom,bár ne igy lenne.Egy ismerősömnek kellett vinnem valamit,Szfvárra.Bárcsak autóval tettem volna..
Ott,egy tank birná ki-ha tudna repülni-a leszállást.Még a zlin futóműnek is szar,nemhogy egy nyugati gépnek.Életveszélyes a pálya,jó,jó,nem egy jakabszállás,nem egy Pécs,de nem gondozott,ápolt,olyan,mintha senki sem lenne ott jógazda...Az egész,egy elhagyott kisértet pálya!!
Szfvárra a bejutás,gödrökön,árkokon keresztűl is életveszélyes,a kisbarátom A4 audiján 2 lengőkar bánta.Ez már nem a "pálya",ez az út,Fehérvárra.
Nem tudom,hogy harcolt az ottani repülőklub,hiszen katasztrofális dolgokat hagyott ott hátra,hogy gondozták,ápolták ott az ingatlanokat..a pályát!!Lehet,igy vették át..de ez nem indok,hogy most is ilyen....semmit sem csináltak!
Lehet,egy barkácsolt sárkány valahogy leszáll,felszáll,de egy kicsit is komolyabb gép meg se próbál leszállni!!
Irhat itt bármit akármilyen klubtag,én abban hiszek,amit tapasztalok!
Természetesen a börgöndi repülőklubos topiktárs a szubjektív véleményét írta le. Ebből azonban nem az jött le, hogy "a kutyafáját, kirúgtak minket az építkezés idejére, de majd visszamehetünk, ha befejeződött". Hanem az jött le, hogy "a kutyafáját kirúgtak minket, mert nem repülőteret építenek".
De azt hiszem, szívesen meghallgatjuk a te információidat is.
Ami meg Szentkirályszabadját illeti, annyira talán ők sem hülyék, hogy sok pénzt öljenek valamibe, aminek a szomszédban megépítik a versenyképesebb konkurenciáját. Valamit csak tudnak, amit mi nem.
Nem ez számít. A fapadosoknak olyan repülőtér kell, ahol át lehet szállni egyik járatról a másikra. Ez Ferihegyen is csak alakulgat fapados-fapados relációban, de fapados-rendesben megvan.
Amíg nincs átszállás, addig a fapados csak oda megy, ahol tutira sok célutas van. De hogy mennyi, azt nem tudni, mert még 80%-os telítettség mellett is sír(ná)nak, hogy valamilyen helyi hozzájárulást kisajtoljanak :-)
A kérdés, hogy melyik önkormányzatnak van több pénze erre a dotációra.
Arról tudok, hogy a repülőklubot kiköltöztették! Valószínüleg tőlük származhat ez az (ál)hír is!
Ha lehet, akkor ne vonjatok le következtetéseket sértődött emberek véleményéből.
Nyilván való, hogy nem lehet repülni, amig az építkezés zajlik. Nem igaz?
A repülőklub is pontosan tudta, hogy el kell hagyniuk a repteret, amikor megkezdődnek a munkálatok. Az, hogy utána visszaköltözhetnek vagy sem, az a jövő kérdése.
Jelen állás szerint repülőtér fog épülni. (És remélem meg is fog épülni!) Az ellenkezőjéről egyenlőre semmi információ nem jelent meg hivatalosan legjobb tudomásom szerint!
Egyébként mostanában nagyon sokat lehet olvasni a szenkirályszabadjai reptérről, hogy majd oda fogják csábítani a fapadosokat!
Véleményem szerint a börgöndi reptér adottságai sokkal jobbak, mint a fenti reptéré. Pl: autópályától 3 km-re van, (fejleszthető) vasútvonal mellett van, Budapesthez közelebb van (sokkal inkább konkurenciája lehet Ferihegy 1-nek).
Olvass vissza itt a topikon. Az egyik topiktárs az ottani repülőklub tagja. Állítása szerint az egész klubjukat kiköltöztetik, miközben a reptér engedélyeit már nem hosszabbította meg a tulaj.
Állítólag ipari park lesz a területen. Másik verzió szerint lakópark. Az igazságot pedig valószínűleg csak a befektetők tudják. De ők nem nyilatkoznak. És ami ettől is rosszabb, hogy nem írogatnak ide a topikra. :-)
versenytársként jelenik meg ideális esetben a Székesfehérvártól tíz kilométerre fekvő börgöndi repülőtér, amely 2009-ben már nemzetközi járatok fogadására is alkalmas lehet.
Ez, mint láthattuk, nem egészen így alakul.
Hát ezt meg miből gondolod??????
Olvastál már vagy hallottál már valahol hivatalos megerősítést arról, miszerint Börgöndön nem lesz semmi reptér???
versenytársként jelenik meg ideális esetben a Székesfehérvártól tíz kilométerre fekvő börgöndi repülőtér, amely 2009-ben már nemzetközi járatok fogadására is alkalmas lehet.
Ez, mint láthattuk, nem egészen így alakul.
Az európai nagyvárosok légikikötői egyre zsúfoltabbak és drágábbak, ezért kezdenek felértékelődni a kisebb repterek.
Asszem, két kezünkön megszámolhatjuk, hogy hány európai reptéren van valóban megoldhatatlannak tűnő kapacitás-hiány. Arról nem beszélve, hogy Ferihegyen is csak azért van zsúfoltság, mert jó sokáig csak ültek a fenekükön és nem építkeztek.
A fő közlekedési utak közé szorult kifutópálya meghosszabbítására - úgy tűnik - három megoldás van: elterelik az 55-ös út forgalmát vagy egy alagúton vezetik át azt, esetleg - több külföldi repülőtér mintájára - sorompót alkalmaznak.
És mi lenne, ha a futópályát vezetnék alagútba? Elvégre is a futópályán ritkább a forgalom, mint az 55-ös úton. Technikailag már az albánok is megoldották, hogy a harci gépek alagútba szálljanak le... :-)
A vidéki reptereknek sok a menetrendi forgalom - Nem fejlesztik tovább a szegedi repülőteretA tulajdonos szegedi önkormányzat úgy döntött, egyelőre nem valósítja meg azt a mintegy 4 milliárd forintos fejlesztési programot, amelynek keretében - többek között - új utasforgalmi terminál és 130-150 személyes gépek fogadására is alkalmas kifutópálya épült volna a szegedi repülőtéren.
Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési ügyekben illetékes alpolgármestere a Dél-Magyarországnak nyilatkozva elmondta: jóllehet már az új utasforgalmi terminál tervei is elkészültek és tavaly a forgalom is megtöbbszöröződött, a helyhatóság úgy döntött, egyelőre nem fejleszti tovább a légibázist.
Elsősorban azért határoztak így, mert a forgalom egyelőre ezt nem indokolja. A Szegedhez hasonló méretű nagyvárosok - elsősorban Debrecen és Pécs - példája is azt igazolja, hogy vidéki repülőtereken menetrendszerű járatokat egyelőre nem lehet gazdaságosan működtetni. Ráadásul az utóbbi időben egyre forgalmasabb eszéki légikikötő is konkurenciát jelent Szeged számára.
A közelmúltban felmerült, hogy a repülőtér működtetésére és fejlesztésére pályázatot írnak ki, ám ezt a piac megszondázása után elvetették. Az alpolgármester ugyanakkor hozzátette: az új, jelenleg mintegy 300 millió forintos beruházásból megvalósítható utasforgalmi épület felépítéséről nem mondtak le, ám azt pályázati források segítségével szeretnék megvalósítani.
Ahhoz, hogy a szegedi repülőtér 130-150 személyes gépeket is fogadhasson, a két éve 1,5 milliárd forintos költséggel elkészült, 1185 méter hosszú pályát 2500 méteresre kellene növelni. A fő közlekedési utak közé szorult kifutópálya meghosszabbítására - úgy tűnik - három megoldás van: elterelik az 55-ös út forgalmát vagy egy alagúton vezetik át azt, esetleg - több külföldi repülőtér mintájára - sorompót alkalmaznak.
Mindez ugyanakkor további több milliárd forintba kerülne.
Az elsősorban kisebb magángépeket fogadó szegedi repülőtér nemzetközi forgalma tavaly a korábbi évhez képest a hétszeresére nőtt, a belföldi forgalom pedig megduplázódott. A légibázist a város tulajdonában lévő Szegedi Közlekedési Kft. működteti. A repülőtér fenntartása 2007-ben 65 millió forintba került, miközben az elsősorban területhasználatból, illetve üzemanyag-eladásból származó bevétel nem érte el a 20 millió forintot.
Arra, amelyik nem csak a magyar igényekre alapoz, hanem három főváros kiszolgálását tudja megcélozni. Sajnos a magyar ember még mindig hatszor kevesebbet repül, mint egy osztrák vagy német.
Nugat Európában, nagyon durván úgy szoktak számlni, hogy egy regionális repülőtéren egy évben annyi utas fordul meg, amenni a vonzáskörzet lakossága. Nálunk akkor ennek a hatodát lehet egyelőre reálisan tervezni, de azért is sokat kell tenni.
A repülőtérek leginkább olya termékgyárokat vonzzanak, melyek termékei a légiszállításnál szóba jöhetnek. Ezek pedig a kis tömegű, de nagy értékű termékek, azaz a "hítech".
Lassan eljutunk oda, hogy már minden előfeltétel meglesz a magas hozzáadott értékű termeléshez, csak a megfelelő munkaerő nem, mert a Műegyetemen a legnehezebb vizsga a nyelvvizsga. :-)
Én is úgy gondolom, de talán úgy is írtam, hogy a befektetések közvetlen megtérülésére csak kivételesen jó projekteknél van esély. ( Van ilyen is)
Melyikre projektre gondolsz?
Furcsa a fülünknek, de a repülőtérrel leginkáb raktárfelületet lehet kiváltani.
Ezzel így még sosem találkoztam, de nagyon találó!
Ezen a linken megtalálhattok gyakorlatilag minden lényeges információt a Börgöndi "reptérfejlesztéssel"? kapcsolatosan. Regisztrálni kell (gyorsan megy) és több cikk, Kossuth rádiós riport, kérdések (ez van legalul, de ajánlom mindenkinek!), stb. áll rendelkezésre.
Üdv.
Jó repülést! - remélem nekünk is lesz azért mihamarabb mód rá... :(
Úgy gondolom, hogy ma magyarországon egy vagy két nagygépes reptérnek van létjogosultsága Ferihegyen kívül. Ezek nem biztos hogy azok lesznek, amiket valamilyen alapon kijelöltek regionális reptérré, és ma nagy gépeket is fogadnak.
Nem elég az infrastruktúrát úgyahogy kiépíteni, fizetőképes utas is kell, akik töltik a gépeket. Rövid távon egy repülőtér fog tudni kitőrni, aki Ferihegyről esetleg Schvechatról és Pozsonyból tud lowcostokat, és turbopropokat átcsábítani.
Hosszabb távon lehet egy a keleti régiókban is, de nagyon nehéz lesz a sokkal fejlettebb Kassával és a gyorsan fejlődő roániai repterekkel megküzdeni.
A követkző téma talán úgy pontosabb, hogy a repterek a régió gazdaság működésének nélkülözhetetlen elemévé váltak. A repülőterek a területfejlesztésnek nagyon markáns eszközei. Ahol van nem biztos, hogy gyorsan odatalál egy komoly befektető, de ahol nincs, oda biztos hogy nem megy a tőke. A repülőtérek leginkább olya termékgyárokat vonzzanak, melyek termékei a légiszállításnál szóba jöhetnek. Ezek pedig a kis tömegű, de nagy értékű termékek, azaz a "hítech".
A korszerű ipari logisztikára nyilván nem a vaskohászatnál van szükség.
Képzeljünk el egy motorgyárat, amely 15 másodpercenként készit el egy motort úgy, hogy alkatrészek, részegységek Európa különböző pontairól percre pontosan érkeznek közúton, vasúton, esetleg vizi úton. A beszállíóknál fennakadások mindig vannak. Kétféle képpen tudja a gyár biztosítani, hogy meg ne álljon a gyártás. 1. Folyamatosan fenntart mondjuk 3 napi raktárkészletet óriási költségekkel. 2. Kisegítő szállítási lehetőségeket tart készenlétben, és ehhez kell a repülőtér. Nincs az a drága légiszálítás, ami ne lenne nagyságrendekkel olcsóbb, mint monduk 24 óra helyett 72 órás raktárkészletet fenntartani. Furcsa a fülünknek, de a repülőtérrel leginkáb raktárfelületet lehet kiváltani.
Htárnyitások: Ezután nyilván könnyeb lesz, de a Shengenen kívüli forgalomhoz továbbra is kellenek a hatóságok, és nem letek olcsóbbak. Egyébként Európában közel 200.000 kisgép van magánkézben, ezek egy része színvonallal és marketing eszközökkel idehozható. Ebben Jakabszállás nagyon ügyes.
Én is úgy gondolom, de talán úgy is írtam, hogy a befektetések közvetlen megtérülésére csak kivételesen jó projekteknél van esély. ( Van ilyen is)
Az önfenntartó működés viszont a kisebb vidéki repülőtereken is megcélozható. Az a reptér ahol én dolgozom már többé kevésbé képes a működés költségeit kitermelni. Persze nagyon sokat kell érte dolgozni és nem lehetünk válogatósak. Alkalmazkodni kell a piac igényeihez, elvárásaihoz, mert eleinte nemm a reptér diktálja a feltételeket. Mi soha senkinek nem mondtuk hogy nem, mert északa van meg hó van meg most jeges a pálya, meg lejárt a munkaidőnk. Sok az északai igénybevtel, sokszor nem könnyű felkelni kimenni, helytállni úgy hogy azért nappalra is maradjon erő, meg összesen 13-an vagyunk. Viszont a piac simán elfogadta, hogy az extrákért extra díjat kell fizetni.
Kíváncsi volnék a véleményedre a tekintetben, hogy szerinted van-e létjogosultsága Magyarországon a "legyen 50-100 km-enként egy nagygépes reptér" koncepciónak?
Egyébként néhány gondolatoddal nem értek egyet:
Európában mindenhol a regionális repülőterek töretlenül fejlődtek, és a gazdaság motorjaivá váltak
Én nem gondolom, hogy egy repülőtér, vagy egy autópálya tud a gazdaság motorja lenni. Ezek inkább szükséges, de nem elégséges feltételei a magas hozzáadott-értékű termelésnek.
Tudják, hogy a korszerű logisztika már nem tudja nélkülözni a repülőteret.
Ha jól emlékszem, Prágában csak évi 30 000 tonna áru fordul meg, míg pesten inkább a 80 000-hez vannak közelebb. Gyanítom, ez azért van, mert Prága gyorsan elérhető teherautóval is Németországból, így inkább a földön szállítanak.
És ne feledjük, hogy a légi szállításra alkalmas áruk köre is korlátos. A vaskohászat pl. egész jól megvan a légiközlekedés nélkül is.
Egy-egy határnyitás 20-40 ezer forintjába került a repülőtér üzemeltetőknek, amit természetesen nem lehetett a partnerre hárítani, de nem volt más lehetőség mint megpróbálni. Így sikerült elüldözni azt a magángépes turistaréteget, amiért a világ minden országában harcolnak.
Most már ugye ez részben megoldódik a Schengeni határokkal. Ugyanakkor nekem nincsenek illúzióim, hogy emiatt számottevően megugrana a magán repülőgépes túristák száma. Aki hajlandó kiadni sok ezer forintot óránként azért, hogy magángépen repüljön, az általában jobb szórakozásokat keres, mint amit a vidéki Magyarország általában nyújtani tud.
Az önfenntartó működést viszont az említettnél sokkal kisebb forgalom esetén is el lehet érni. Persze a földön maradva, kis létszámú, de flexibilis és motivált személyzettel, és nem szocialista nagyvállalati struktúrában.
Ezzel részben egyetértek. Szerintem ez akkor tud működni, ha a reptér ingatlanjait és eszközeit ingyen bocsátották a reptér rendelkezésére (pl. a futópályát X hadsereg megépítette, majd elhagyta) Akkor valóban a reptér ki tud termelni annyi pénzt, amiből kifizetik az emberek fizetését, meg a számlákat. Viszont beruházásokra, növekedésre nem elegendő ez a pénz.
Szegeddel kapcsolatban valakitől azt hallottam, hogy a város vezető politikusai szerint autópályán egy óra alatt el lehet érni Ferihegyet, ezért nincs létjogosultsága a regionális repülésnek, de a repteret fejlesztik, vajon miért...
Érdekes vita kezd kibontakozni, és mivel több mint 20 éve az egyik érintett reptéren dolgozom bőven volt alkalmam szembesülni az itt leírt problémákkal.
Én úgy látom, hogy a fő probléma az, hogy kb. 50 év kimaradt a vidéki repülőterek fejlődéséből. Ennek fő oka egy központosító, szűk látókörű, önző, részben még ma is tartó közlekedéspolitika volt. Miközben a szomszédainknál, és Európában mindenhol a regionális repülőterek töretlenül fejlődtek, és a gazdaság motorjaivá váltak, addig nálunk minden eszközzel igyekeztek a döntéshozók ellehetetleníteni a vidéki próbálkozásokat.
Az ezredfordulóra elértük, hogy azon két ország egyike lettünk Európában, amelynek csak egy nemzetközi repülőtere volt. Albánia volt a másik. Ez a kártékony közlekedéspolitika nem csak a közvetlen utazási lehetőségektől fosztotta meg a vidéki embereket, de a régiók gazdasági felzárkózását is nagyon megnehezítette. Ma már Európában mindenhol tudják, látják, érzik, hogy az egy órán belül elérhető repülőér kötelező „telephelyfeltétele” egy ipari beruházásnak. Tudják, hogy a korszerű logisztika már nem tudja nélkülözni a repülőteret. Éppen ezért Európában mindenhol jól felfogott gazdasági érdekből támogatták ezek fejlődését. Nálunk az állam azokat a feladatokat sem volt hajlandó ellátni vidéken, mely minden kultúrállamban az állam feladata. Horribilis sarcokat vetettek ki minden hatósági közreműködésért. Egy-egy határnyitás 20-40 ezer forintjába került a repülőtér üzemeltetőknek, amit természetesen nem lehetett a partnerre hárítani, de nem volt más lehetőség mint megpróbálni. Így sikerült elüldözni azt a magángépes turistaréteget, amiért a világ minden országában harcolnak. (Akik saját kisgéppel érkeznek és az átlagos napi költésük 600-800 USD körül van.)
Felnőtt két generáció Magyarországon úgy, hogy nem is hallott a regionális repülésről vagy a belföldi légi forgalomról. Egyszerűen nincs benn a köztudatban. Jó példa hogy a napokban legalább 20 cikk jelent meg arról, hogy Ferihegy 30.-án csatlakozik Shengenhez. Sehol egy fél mondat sem volt olvasható arról, hogy Magyarországon további 8 repülőtér fog ugyanakkor áttérni a Shengeni szabályok szerinti működésre.
Én is úgy látom, hogy a legtöbb vidéki repülőtéri beruházás nagyon soká, vagy soha nem fog közvetlenül megtérülni. A beruházást egyfajta haszonáldozati költségként kell kezelni, mint az út vagy vasútépítést. Az önfenntartó működést viszont az említettnél sokkal kisebb forgalom esetén is el lehet érni. Persze a földön maradva, kis létszámú, de flexibilis és motivált személyzettel, és nem szocialista nagyvállalati struktúrában.
komoly szalakat fog a befekteto megmozgatni, hogy nojon a forgaloma, kulonben oriasit bukik
Ne feledd, hogy egy repülőtér csak az egyik szereplő a légiközlekedési szolgáltatási értékláncban. Így a reptér iránti kereslet csak másodlagos, az utas és áruforgalomból derrivált kereslet. Emiatt egy repülőtérnek nagyon kicsi ráhatása van a saját forgalmára. Valamelyest ugyan tudja ösztönözni a légitársaságokat, hogy repüljenek hozzá többet, de ez a ráhatás kb. a 3-5%-os sávban mozog.
a plaza-iroda piacon is kell 5-10ev, mire bejon a beruhazas ara, ami nem kevesebb mint egy repuloter (4-8milliard Ft).
Szerintem, Magyarországon a repülőterek esetében 10 évnél hosszabb megtérüléssel kell számolni. Abban igazad van, hogy pénzügyileg ez is kezelhető.
Sok repulter olyan aron kel-kelt el (lasd pl. Veszprem), ami szo szerint szantofold arat jelent, tehat ha a terulet egy reszen kamionterminalt uzemeltet, "erdot telepit", stb. es megcsinalja a minimalis elvart beruhazast (icao I. stb), akkor is akkora ar jon ki, ami megerheti a kockazatot.
Ez így igaz. Pénzügyipiaci szinten nem nagy összegekről van szó. De ez önmagában nem jelenti azt, hogy a beruházások majd jó megtérülést is fognak produkálni. A világ fejlettebb részein a repterek általában nehezen tudják az elvárt megtérülést hozni.
Azt vonom le, hogy a nekunk itt a forumon csak igen halovany lepkefingnyi fogalmunk van arrol, hogy Magyarorszagon milyen lehetosegek vannak a temaban.
Nem tudom, te hány repülőteret adtál, vagy vettél már. Nekem volt egy-kettőben részem. És már sokkal találkoztam, ahol a befektetők csak forgatták a szemüket, mert csak nem akart összejönni az elvárt megtérülés.
