Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
A dimenziónak van másféle értelmezése is, de alapvetően a térben terjedő irányokra utal. Az időbeni terjedést is lehet dimenziónak nevezni, mivel annak is irányultsága van. Mindkét esetben a terjedésen, a mozgáson van a hangsúly. A téridő esetében is, ugyanis az egy dinamikus egységekből kialakult közeg, struktúra. Egy téridő kvantum esetében, a 3 térdimenziók egy pontból először ki, majd beterjednek egy irányváltás alkalmával. A velük azonos „sebességgel” terjedő/múló idő azonban nem irányt vált egy egyenesen, hanem egy íven haladva vissza fordul a (térdimenziókkal közös) kiindulási pontba. Ahol négy az egyben. Majd kiterjedve újra egységben, adagban létezve. ;-)
Miért irod oda ,hogy 3+1 dimenzió az egyenlő 4 dimenzió?Miért nem elég csak a négy dimenzió?Nálam van egy negyedik kiterjedésre vezethető fogalom.Nem látom tisztán, hogy ez egyáltalán kiterjedés-e.
Nem tudom miért lenne az idő a negyedik dimenzió, Én nem látok sehol negyedik dimenziót. Én nem értem a negyedik dimenziót. Én mind ez idáig csak három dimenzióban tudok gondolkodni.
"Ha egy külső „húzás” tágítja az univerzum terét . . ."
Írtam, hogy a negatív nyomás egyáltalán nem valami mechanikai úton fejti ki az antigravitációs tágító hatását. Mint ahogy a pozitív nyomás gravitációs összehúzó hatása se. Pl. az EM sugárzás pozitív nyomással jár (amit sugárnyomásnak is neveznek) s ennek a pozitív nyomásnak a tapasztalatok szerint bizony gravitációs összehúzó hatása van. Ami abban jelentkezik, hogy egy EM sugárzással töltött térrész összehúzódását nem csak a sugárzás energiája hajtja, hanem a pozitív nyomása is. Más szóval intenzívebben (nagyobb gyorsulással) zsugorodik, mintha ugyanekkora energiasűrűségű, de nyomás nélküli galaxisporral volna töltve. Ha viszont szintén ugyanekkora energiasűrűségű, de eléggé negatív nyomású kvintesszenciácal van töltve, akkor akár tágulásba is kezdhet.
Nem ismerjük a gravitáció működésmódját. Tehát, hogy pl. a tömegek miért vonzzák egymást, és miért pont a newtoni gravitációs egyenlet szerint. Ugyancsak nem tudjuk, hogy miért működik a gravitáció Einstein egyenlete, tehát, hogy miért vonzó hatású az összes energiaforma (nem csak a tömegek), s miért pont úgy, ahogy az egyenlet leírja. És azt se tudjuk, hogy miért fejt ki vonzó gravitációs hatást a pozitív nyomás, és miért taszítót a negatív?
A törvényeink nem adnak választ ezekre a belső működésmódokra, hanem csak a külső eredményre. Ennyi és ennyi energia, impulzus, nyomás, ilyen és ilyen eloszlásban ilyen deformációs dinamikát okoz téridőben. Hogy miért, azt nem tudjuk.
Ez az icipici rész nekem is kijött. Egy parányi része az időnek, Ez az időnek egy parányi része, Számomra ez nem egy dimenzió. Ha arról van szó akkor egy másodperc is lehet kivonat.
Az első része tiszta. Te a térről beszélsz. Az igazság az , hogy ez egy három dimenziós test,ami egy három dimenziós területet határól. A tér kérlekszépen lehet ,egy három dimenzióval rendelkező hely. Én nem értem a másik felét, az irásodnak .Nem értem a téridő miért lenne egy dimenziós.
„Ha fogalmakkal foglalkozunk akkor magyarázzuk meg , hogy mi az a téridő.”
Megpróbálom. :-) A tér három egymásra merőleges dimenzióval, kiterjedtséggel rendelkező hely. Ezt lehet betölteni, kitölteni valamilyen tartalommal.
Az idő egydimenziós kiterjedésű, a kiindulási pontba visszatérő tartam, ciklusok sokasága, aminek van egy legkisebb adagja. Ha ez a pici idő adag egy pici hely adaghoz társulva egyidejűleg létezik, az egy téridő adag, kvantum. Mivel dinamikus, erőt felmutató entitás. ;-)
A Kvantum fizika erőkről szól, vagy anyagokról.Ha az atom az anyag legkissebb része , akkor úgy tűnik, hogy anyagról szól. Vagy a kantum fizika magába foglalja az atomok részeit, negativ pozitiv semleges ,stb.?
„elegendő ha ez a szorzó nem pontosan -1, elegendő, ha -1/3 alatt van, az ilyen, nem egzaktul a kozmológiai állandóval egyenértékű energiatípus általános neve: kvintesszencia. Ennek sűrűsége a tágulás során némileg csökken, így a gyorsulás lassan leáll.”
Ez a kvintesszencia, egy kis pozitív nyomással „szennyezett” negatív nyomású energia?
Mit jelent az hogy téridő?Ha fogalmakkal foglalkozunk akkor magyarázzuk meg , hogy mi az a téridő. A mi időfogalmunk három testhez mért fogalom. Több féle téridő is van szerintetek? A téridő arra enged következtetni, hogy több féle téridő is van.
Ha konyhanyelven fogalmazok, akkor a negatív nyomás, a húzás. Amit belefújok egy lufiba, az a külső nyomást legyőző belső nyomás lesz. Az univerzum esetében egy belső nyomás, a benne lévő anyagot nyomja össze korpuszkulákká, égitestekké, avagy a gravitáció húzza össze őket? Ha egy külső „húzás” tágítja az univerzum terét,(méretét) akkor annak hol van a támadáspontja, van-e mibe „kapaszkodia”?
A Tér nem anyag . A tér nem üres, A térben testek vannak, és ezeknek a testeknek a mozgása forgása hozza létre A térben lévő erőket.vonzerő , taszitóerő.
Éppen arról írtam, hogy nincs semmiféle negatív energiasűrűség. A kozmológiai konstanssal leírt sötét energiának az energiasűrűsége egy pozitív e érték, a nyomása az ami negatív, mégpedig a következő állapotegyenlet szerint:
p=-e.
Ez a negatív nyomás okozza a tágulás gyorsulását. De gyorsuló tágulást okozhat minden olyan energiatípus (ezeket összefoglaló néven kvintesszenciának nevezik), aminek nyomása az
-e/3 > p > -e
tartományba esik. A precíziós kozmológiai észlelések szerint a gyorsulás olyan, ami a p értékére a -0,927.e . . . -1.033.e tartományt határozza meg.
Mint rámutattam, annyiban el is találtad, hogy Einstein áltrelje szerint még az üres térhez is elkerülhetetlenül tartozik valami energiasűrűség és nyomás. Ez utólag derült ki (de Sitter dolgozata alapján), ezt a filozófiai elvárást nem előre tette bele Einstein. Sőt korábban ő úgy várta, hogy hagyományos anyag hiányában az egyenletének egyáltalán nem is lesz semmiféle megoldása, vagyis akkor nem lesz téridő.
Már kezdem kapiskálni az Einstein elméletét, az ilyen mateknélküli magyarázatok segítségével. Kösz. Azonban az üres tér/téridő erőnélküli létezését sosem gondoltam létezőnek. Notórius SEMMI tagadó vagyok.;-)
A de Sitter téridőben egyáltalán nem negatív az energiasűrűség, hanem nulla, lévén, hogy üres. Ami negatív ott, az a nyomás. És a negatív nyomás következtében tágul. De nem a nyomás mechanikai hatása miatt (hiszen a negatív nyomás miatt éppen zsugorodnia kellene), hanem a nyomás gravitációs hatása miatt. Amiről Einstein előtt sejtelmünk se volt. Addig azt hittük, hogy csak a tömegnek van gravitációs hatása. Einstein jött rá, hogy az energia minden formájának van gravitációs hatása, nem csak a nyugalmi tömeget adó energiának, hanem például a nyugalmi tömeg nélküli EM sugárzás energiájának is. Sőt, még az energia áramlásának is. De az energiaáramlás az maga az impulzus. (Utána lehet számolni, dimenzionálisan és számszerűen is pontosan egyeznek. Bármilyen irányú impulzus éppen egyenértékű az olyan irányban áramló energiával.) Így az impulzusnak is van gravitációs hatása, sőt még az impulzus áramlásának is (az impulzus áramlását az iskolába impulzus átadásnak nevezik). S az impulzus átadás maga az erő (amint azt iskolában tanult Newton II. törvénye is mutatja). Ezek szerint az erőknek is van gravitációs hatásuk.
Mindezek a mennyiségek, az energia, és az energia áramlása, az impulzuskomponensek és az impulzuskomponensek áramlásai, vagyis az erők alkotják az Einstein-féle energiatenzort. Pontosabban ezeknek a mennyiségeknek a sűrűségei. Tehát az energiasűrűség, ami skalármennyiség, vagyis 1 komponenst ad. Az energiasűrűség áramlása, ami vektormennyiség, tehát 3 komponenst ad. Az impulzussűrűség, ami vektormennyiség, tehát megint 3 komponenst ad. És az impulzussűrűségek áramlásai is vektormennyiségek, ezek minden impulzussűrűségre 3-3 komponenst adnak, azaz összesen 3x3=9 komponenst. Ez a 9 impulzussűrűség áramlás komponens ugye 9 erősűrűség komponenst jelen. Az erősűrűség leánykori neve pedig a nyomás. Ebből az 1+3+3+9=16 komponensből áll az energiatenzor, ami Einstein szerin a gravitáció forrása. Vagyis a téridő görbületét határozza meg.
Nem volna semmiféle hagyományos anyag (se tömeges, se tömegtelen), vagyis ha az energiatenzor minden komponense mindenhol 0 volna, akkor egyszerűen nem volna semmiféle megoldása az Einstein egyenletnek. Más szóval az elmélet szerint nem létezik olyan téridő (se görbült, se görbületlen), ami kielégíthetné ezt a teljes ürességet. Ez esetben csak annak az Einstein egyenletnek van megoldása, amibe beleveszünk egy kozmológiai állandót is. Ez a megoldás a de Sitter téridő. A kozmológiai állandó bevétele az egyenletbe viszont pontosan egyenértékű azzal, mintha az eredeti egyenlettel számolnánk, és feltételeznénk, hogy a teret egyenletesen kitölti egy olyan furcsa anyag, aminek mindenhol egyformán pozitív az energiasűrűsége, de a nyomása negatív, s ennek értéke mindenhol épp -1-szerese az energiasűrűségnek. Ezt nevezik sötét energiának. Ennek negatív nyomása tágítja a teret, de közben az energiasűrűsége nem csökken, így a tágulás önfentartóan gyorsul. Ez a sötét energia nem oszlik szét a rendelkezésére álló térben, hanem hozzá tartozik, vele együtt nő. Magának az egyébként üres térnek az energiasűrűsége.
Ám az Einstein egyenlet megoldhatóságához nem kell ennyire szélsőséges feltételezés, elegendő ha ez a szorzó nem pontosan -1, elegendő, ha -1/3 alatt van, az ilyen, nem egzaktul a kozmológiai állandóval egyenértékű energiatípus általános neve: kvintesszencia. Ennek sűrűsége a tágulás során némileg csökken, így a gyorsulás lassan leáll.
F1,2=G.m1.m2/r1,22 -ből nyilvánvalóan következik, hogy G=0 esetén eltűnik mindenféle gravitációs erő.
Einsteinnél pedig az
Gμ ν ≡ Rμ ν − R.gμ ν/2 = 8.π.G.c4.Tμ ν-ből ugyanilyen nyilvánvalóan látható, hogy G=0 esetén a Gμ ν Einstein tenzor azonosan nulla, vagyis a téridő a specrel görbületlen térideje lesz.
Ami egyáltalán nem a hagyományos anyag (legyen az nyugalmi tömeggel rendelkező anyag, vagy azzal nem rendelkező EM sugárzás) nélküli, vagy mindenféle energia nélküli üres téridő, hanem az a téridő, amit a gravitáció figyelembevétele nélkül kapunk.
A hagyományos anyag nélküli üres téridő viszont görbült, geometriája de Sitter-féle hiperbolikus.
(Nálunk nincs web shop. Méretre szabott árak vannak. Zsebméretre. Te meg arra ébredsz, hogy a mesterséges intelligencia tömegesen olvassa az írásaidat.)
Az miből következik, hogy G=0 esetén nem lenne gravitáció?
Vegyünk egy tartományt, ahol nincs hagyományos anyag, csak elektromágneses mező.
Ha elég nagy ez a tartomány, és elég sok fény van benne,
önmaga körül létre tudja hozni a fény az eseményhorizontot, amiről visszapattan.
