Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Kutatók globális nyelvi adatbázist alkottak, hogy a nyelvek kialakulását vizsgálják.
A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, a Zürichi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatóinak interdiszciplináris kutatócsoportja megalkotta a GeLaTót, a nyelvi és genetikai adatokat összekapcsoló globális adatbázist. Új tanulmányukban a kutatók megvizsgálták és számszerűsítették, hogy a populációk nyelvi és genetikai története milyen mértékben esik egybe.
A világon több mint 7000 nyelvet beszélnek, elsajátításuknak evolúciós háttere lehet. A nyelveket a szülőktől, csoportoktól, kortárs közösségektől, barátoktól is lehet tanulni, de vajon összefüggenek-e a nyelvek és a gének?
Először azt vizsgálták, amikor a biológiai és nyelvi minták eltérnek egymástól: milyen gyakran és hol fordulnak elő, milyen típusok azonosíthatóak.
Chiara Barbieri, a Zürichi Egyetem genetikusa azt mondta:
Egyértelmű, hogy a rokon nyelveket beszélők általában genetikai rokonságban állnak, vagyis közös a biológiai és kulturális történelmük is. De az adatbázisban világszerte körülbelül minden ötödik gén-nyelv reláció eltér.
A differenciák a legtöbb esetben abból erednek, hogy a népcsoport egy szomszédos, genetikailag eltérő populáció nyelvére vált át. Ritkábban, de az is előfordul, hogy valaki a szomszédokkal való genetikai asszimiláció ellenére is fenntartja eredeti nyelvi identitását.
A tanulmány minket említ példának: a magyarok genetikailag hasonlóak szomszédaikhoz, nyelvük viszont szibériai nyelvekkel rokon. Russell Gray, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet Nyelvi és Kulturális Evolúció Tanszékének igazgatója és a projekt kezdeményezője szerint
miután tudjuk, hol történtek ilyen nyelvi eltolódások, az okok is felgöngyölíthetők. A múlt kutatásával megérthetjük a nyelv szerepét az emberi sokszínűség, az eltérő populációk kialakulásában.
A GeLaTo több mint 4000, csaknem 300 nyelvet beszélő egyed genetikai információit tartalmazza, ez elég adat a demográfiai és nyelvi történetek kibogozásához. A GeLaTo világszerte a kontinensek közötti gén-nyelv kapcsolatokat kutatja.
A leggyakrabban tanulmányozott nyelvcsalád az indoeurópai volt, ami Európában és Ázsia egyes részein a legelterjedtebb. Idetartozik a francia, a német, a spanyol, a perzsa és a görög.
AZ ADATKÉSZLETÜNKBEN SZEREPLŐ TÖBBI RÉGIÓHOZ ÉS NYELVCSALÁDHOZ KÉPEST ITT A LEGNAGYOBB AZ EGYEZÉSEK ARÁNYA, VAGYIS A GÉN-NYELV ÖSSZHANG IS
mondja Damián Blasi, a Harvard Egyetem Humán Evolúciós Biológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány társszerzője.
Reméljük meglesznek Mátyás csontjai Székesfehérváron. Eddig 900 csontból 350 genetikai vizsgálata készült el. Tervezik Nápolyban az ott eltemetett Anjouktól a mintavételt, hogy Károly Róbert és Nagy Lajos csontja azonosítható legyen.
A szerencsétlen utódok meg csak csodálkoznak ha dns vizsgálatot csinálnak és egy európai haplocsoportot kapnak, fogalmuk sincs a távoli ősapáról, hogy nem helyi volt :)
Igen, tudom hogy voltak Szibériában orosz gyarmatosítók, parasztok és szerencsétlen száműzöttek is, csak meglepett hogy Kínába is átnéztek, de igazad lehet, lehet hogy orosz kereskedők Kínában a helyi nőknek nemzettek néhány gyereket.
A 17-18. századi szibériai orosz felfedezőkről és gyarmatosítókról hallottál már?
Ők egészen Kína határvidékéig eljutottak a krónikák szerint.
Nyilván útközben szexuálisan sem fogták vissza magukat...
Meg keleti szláv parasztok százezreiről, akik a várható jobb élet, a kisebb izsákmányolás reményében települtek át Dél-Szibéria gabonatermesztésre alkalmas területeire.
A Living DNA cégnél most 20 Euró egy új funkció, az Archaic. Régi vágyam teljesült vele, megtudtam a neandervölgyi és gyenyiszovai százalékos értékeimet. A neandervölgyi 2,08, a gyenyiszovai 0,27 % lett.
A legkorabbi L1029- es minta a La Tene kulturabol valo, Csehorszagbol. Szoval inkabb kelta lehetett :) Aztan bekerulhett a nagy szlav mixbe es onnan tejedhetett szet.
A gagauzok maguk is egy jó nagy rejtély. Elvileg a Kelet-Európába vándorolt úzok, esetleg besenyők az őseik, de felmerült, hogy kis-ázsiai törökök eredetüket tekintve. Genetikailag mindenesetre nem sokban különböznek a románoktól és moldávoktól.
Ez elképesztő, ennyi leszármazott és ilyen sok országban, ezek szerint egy pusztai nomád volt az ősapád, akinek az utódai hatalmas távolságokra vándoroltak el.
En mindig racsodalkozom, az en apai oseim az elmult 300 evben 1 faluban eltek. Pedig a 2100 eve elt osom fiu agi leszarmazottai meg Kinaban is felbukkannak: https://www.yfull.com/tree/R-L1029/
Sajnos az apai haplocsoporttal nem igazán vagyunk kisegítve, tegnap olvastam egy netes posztban, 2900 éve élt az ősük és Európa minden sarkába elkerültek az utódai., Portugáliától Törökországig, meg kell várni amíg találnak egy időben közelebbi haplocsoportot. Azért valahol megdöbbentő hogy 2900 év alatt ilyen nagy területre eljutnak egy ember utódai. Nekem szintén 2900 éve élt egy haplocsoport ősöm, akinek négy genetikai utóda ismert, én, egy luxemburgi, egy francia és egy dán, hát nem volt olyan sikeres mint Mátyás őse.
Engem annyira nem lepett meg, végül is az, hogy Havasalföldről vándorolt be a család férfiőse, eleve ezt valószínűsítette.
A kun kapcsolatot sem zárnám ki teljesen, egy cikkben olvastam, hogy a 14. században a havasalföldi kunok genetikailag már nagyon kevertek voltak, erős balkáni komponenssel. Nyilván keveredtek a helyiekkel, meg a Balkánról számos foglyot hoztak magukkal a portyáikról, akikkel aztán szintén elkeveredtek.
A "fajtisztaság" eszméje a sztyeppei nomádoknál gyakorlatilag ismeretlen fogalom volt.
Nem hiszem, hogy erre lehetősége lett volna, azért a halált biztos nem kockáztatta volna meg egy félrelépésért, nem egy életbiztosítás egy középkori királyt megcsalni.
Gondolom annyira nem örültek az eredménynek, így viszont meg lehet keresni Mátyás csontjait Székesfehérváron, ha nem vesztek el a sok történelmi csapás során ami érte a sírokat és a csontvázakat.
