a fűtést nem a m3 fogyasztja, hanem a veszteségek. falak, födém, nyílászárók, aljzat.
a szoba fűtési igénye nem a m3-től függ, hanem a fentiektől. egy északi sarokszobába több fűtés kell mint egy déli középsőbe, hiába ugyanannyi m3, vagy akár ugyanakkora az ablaka is.
amikor a fűtés triplán túl van méretezve, akkor ezek a részletek nem számítanak. de minnél jobban szigetelsz, annál kisebb a fűtési igény, és ezek a hatások arányaiban annál nagyobbak. ráadásul a padlófűtést nem nagyon lehet túlméretezni, mert korlátos a felület. rendes méretezés nélkül könnyen előfordul, hogy kiderül van olyan helyiség, amit nem tudsz 20 fok fölé vinni amikor kint -15 van és fúj a szél.
Belevittem és így kaptam kb 30W/m3-t. Csak nem tudom, hogy jó e a számítás, ezért próbáltam a jelenlegi, szigeteletlen házra is kiszámolni viszonyítás képpen.
Kiszámoltam a jelenlegi, szigeteletlenre is és ezért lett volna jó, ha megtudtam volna nézni a tanúsítványba is ezt az értéket, önellenörzés miatt, mert ha a szigeteletlenre jó a számítás, akkor szigeteltre is jó lesz.
Neked 127 lett ez az érték felújítás után, tehát ha nekem is ennyi lesz az nagyságrendileg 50% fűtési igény csökkenés. Ez egy jó viszonyítási alap lenne csak tudni kellene most mennyi a légköbméterre jutó fűtési teljesítmény, hogy méretezni lehessen a fűtést.
Nekem felújítás előtt 467kW/m2 volt a fűtésigényem utána 85kW/m2 lett, b30 falazat, 10cm padlóhőszig, csak padlófűtés,1db törölközőszárító, [hővisszanyerőbe melegvízes kalorifer(nem sokat ér nincs is belesámolva a tanusítványba)] falakon 14cm grafitos, mennyezeten 20cm gyapot, hőtükrös fóliával alul felül, full párazárással, ragasztva szilózva(ez a lelke), 95m2.
Lehet kicsit offtopic, de ha van egy energetiaki tanúsítványom és nem nagyon igazodom ki rajta. A lényeg, hogy van csomó információ rajta, de a számomra lényeges dolgokat nem találom vagy nem tudom hogy kell kiszámolni.
Az adatok:
- méretezett érték 301,6 kWh/m2a (229,6 a fűtés és 72 a HMV)
- fajlagos hőveszteségi tényező: 0,96 W/m2K
Vannak hőátbocsátási tényezők (a hőhíddal korrigáltakat írom):
- talaj: 0,8 W/m2K (118m2)
- külső fal: 1,22 W/m2K (93m2)
- födém: 0,71 (95m2)
- fűtetlen helyiség melletti fal: 0,91 13m2)
Winwatt-ba létrehoztam a fenti szerkezeteket, majd beírtam a megfelelő méreteket a felületeknek megfelelően és azt írta hogy ~11500Watt a háznak a fűtés igénye ami ~45W/m3 (kb. 256 m3 a ház 95*2,7).
Ez egy kb. '87-ben, B30-as téglából épült ház (a födém kefnis, szerintem szigetelés nelkül, 10cm beton a padló 4cm-es szigeteléssel).
Szerintetek a winwatt-al számolt 45W/m3 mennyire reális? Egyáltalán jól számoltam a fenti adatokból?
A ház később fel lesz újítva csak kíváncsi vagyok honnan indulunk.
Azért a dolog még nincs teljesen elrendezve, mert ahogy olvasom, szeretnél a fürdőszobába törölközőszárító radiátort.
(Úgy látom, hogy a többség lebeszélt a szobákba tervezett 1-1 radiátor beépítéséről, amiknek az elhagyásával én személy szerint nem értek egyet, de végülis a 4 radiátor elhagyásával spórolsz kb. 150 eFt-ot, amit elihatsz, vagy nőkre költhetsz :-))
Ha mégis kellene a kiegészítő fűtés, akkor tehetsz hűtő-fűtő klímát a szobákba, ami a 4 szoba esetében már sok százezres költség, de ahhoz képest is többletköltség, mintha csak 4 darab sima hűtő klímát raknál a szobákba.)
Szóval a törölközőszárító az mégiscsak radiátor, tehát kell neki a padlófűtés körökbe szánt 35-38 fokos víznél magasabb hőmérsékletű víz, ahhoz hogy értelmezhető hőleadása legyen. Fel lehet úgy fűzni a rendszert, hogy a fürdőszoba padlófűtés körét a törölközőszárító visszatérő ágába kötöd be, de akárhogy is rendezed el a dolgot, akkor is lesz egy köröd, aminek legalább 45-48 fokos víz kell. Ez pedig azt jelenti, hogy kazánnak is 46-50 fokos előremenővel kell működnie, vagyis kell egy melegebb kör a fürdőszobának, illetve egy 35-38 fokos kör a padlófűtéseknek, amit viszont keverőszeleppel kell hőmérsékletileg illeszteni a melegebb fürdőszobai körhöz.
Ebből viszont az jön ki, hogy túlizgulod a problémát, mert a megoldás már meg is van. Minden szobában szépen lerakatod a csövet 150 mm-es osztásban, aztán örülsz a jó meleg szobának, aminek persze feltétele még a jó hőszigetelés, valamint az, hogy a laminált padlót nem a szokásos 2-3 mm-es habszivacs alátétre fekteted le, hanem a padlófűtés esetén ajánlott iszappapírra.
Lehet, hogy a program megengedi az 50 mm-es osztásba rakott 20-as padlófűtés csöveket (bár csodálkozok rajta), de a szerelőd eléggé furán fog rád nézni, ha ilyen sűrűn kéred tőle a csövek letekerését.
Közben utána néztem én is és legjobban a danfoss icon rendszere tetszik szobánkénti egyedi hőmérséklet megvalósítására.
Winwattal számolgattam - bár nem tudom, hogy jó számoltam-e - és körül belül 28-32W/m3 jött ki szigetelés után (nem szigetelve meg kb. 50-55) a fűtésigény, attól függően, hogy milyen tájolása van a szobának, mennyi külső fal van, stb...
Így pl a. 11m2-es szobának a fűtésigénye kb. 900W.
50mm-es osztással és 20-as csővel kb 750W jön ki, mint hasznos (kb. 1000W amúgy az összteljesítmény, de leszámol a program 250W-ot ami a lefele sugárzásból adódik).
Ha csökkentem az osztást, akkor nyílván növekedni fog a felületi hőmérséklet, amit a program már így is kb 27°C-nak mutat és úgy tudom, hogy laminált padlót (vinyl-t meg pláne) nem tanácsos ennél többel fűteni. Magyarul marad a radiátoros rásegítés ami bonyolítja a vezérléstechnikát, ha ragaszkodok a szobánkénti egyedi hőmérséklethez és az automata rendszerhez (nem én tekergetem a szelepeket).
Nem gondoltam volna, hogy ilyen sok problémát vet fel egy fűtésrendszer kialakítása és akkor ez még csak a kialakítás meghatározása nem is a konkrét megvalósítás. :(
Most lett egy hőszivattyúval felfűtve egy új építésű (2 szint, kb 95nm) ház csak padlófűtéssel. (Később lesznek még feltéve fancoilok is).
Jelenleg még le van nagyrészt takarva a burkolatok papírral, mert még kosz van. Tudtommal a padlófűtés nagyrészt sugárzással adja le a teljesítményét. A papír vajon visszafogja a padlófűtést vagy nem? (Nyilván valamelyest mindenképp, kérés, hogy mennyire.) Logikusan gondolkozva felmelegszik a papír is, ami majd szintén tovább sugározza a hőt. Kb. 90%-ban laminált burkolat van.
A laminált padlónak a hőleadása kb 60-75W/m2- takarófelület pl ágy, szekrény,hidegburkolat kb 100W/m2, nagyon jól kell szigetelni hogy ki tud fűteni a szobát, inkább 8-10cm osztást tervezzél oda.Fontos az ablakok, télen is melegít a napfény ablakon kersztül. Jótanács: nem ártana egy hőtechnikai számítás (Winwatt) h mennyi hőigénye-vesztesége lesz a háznak, ez az első lépés, utána már tudsz köröket méretezni, és nem ér meglepetés.
A villanyszerelőnek kell a szobáktól az osztóig vezetékeznie,(6-12es elosztódobozba) majd oda egy fix tápfeszültséget adni+a kazán felé is legyen egy vezeték ezek 3*1esMT vezetékek legyenek, majd gépész felhelyezi a thermofejeket és vilanyász beköti, relézni is kell majd a kazán felé hogy bármelyik kör kér meleget kapcsolja a kazánt,vagy van kész megoldás is erre pl Comphuterm családba, zónavezérlő a neve, pénztárcafüggő akár rádiós, vagy wifiset is betehetsz.
Még nyomkodtam egy kicsit a danfloor programot és rájöttem, hogy rossz burkolatot állítottam be a hidegburkolatos helyiségekben (kerámia helyett márványt) így változnak a körök méretei. Ami igazából nem rossz hír, mert így közelebb kerültek az egyes körök csőhosszúságai.
"Jobb az, ha a radiátoros körök is szobatermosztáttal vannak vezérelve és nem a radiátorokra szerelt termikus szeleppel. A szobatermosztát tudja kapcsolni a kazánt és a radiátor kör szivattyúját is, míg a radiátorokra rakott termikus szelepek csak az áramlás korlátozásával tudnák szabályozni a radiátor hőleadását."
Igen, ez egy jó ötlet de a kérdés az az, hogy hova rakjam a 2. termosztátot? Kicsit tovább gondolva, ahogy cityba forumtárs is említette a #1922 hozzászólásában lehet, hogy szobánként kellene szabályozhatónak lenni, magyarul szobánként (nem körönként!) lenne egy termosztát ami indítani a keringetőt meg a kazánt, termosztátonként meg szobánként lenne egy-egy szelep ami elzárná azokat a köröket amelyek nem igénylik a hőt. Ennek ellenére raknék termikus szelepeket a radiátorokra, mivel nem nagy tétel és ott lesz még mindig a lehetőség az állításra...
"Apróság még, hogy a padlófűtést amúgy nemigen kell szabályozgatni, ha a rendszer beállt, akkor kb. soha többet nem kell hozzányúlni, csak ősszel be, majd tavasszal meg kikapcsolni, szóval oda is elég lesz egy szivattyú és egy termosztát, ami kapcsolni tudja a padlófűtés kör szivattyúját. A padlófűtés körök egymáshoz viszonyított hőleadását meg az osztógyűjtőre rakott áramlásszabályozókkal lehet a legcélszerűbben beállítani."
Mivel áramlásszabályzók nélkül nehéz belőni a padlófűtést (nincs tapasztalatom, csak olvastam), ezért tuti rakni fogok minden körbe áramlásszabályzókat.
"Szintén apróság, de a radiátoros körbe szerintem kevés lesz a 38 fokos előremenő víz, oda legalább 45 fok kell, ezért a kazánt 45 - 50 fokos előremenővel kell üzemeltetni. Ebben az esetben viszont kell (egy hidrováltó és) egy keverőszelep a padlófűtés körbe, hogy oda csak 35 - 38 fokos víz kerüljön."
Ez így lesz, de a konkrét megoldást később részletezném, ha már ki kristályosodott, hogy hány kör, lesz e radiátor (mennyi?), stb...
cityba #1922
"A radiátort kihagynám, de te tudod,sok kütyű kell mindekettő üzemeltetésére, minden helységbe termosztát ami az osztón egy thermofejet kapcsol, így minden szobába sajátos hőmérsékletet tudsz beállítani, illetve ahol nem kell oda nem fűt, jobb mint csavargatni évekig az osztón a szelepeket."
Radiátor használatának lehetőségét fenntartanám abban az esetben, ha nem jön be a padlófűtés a szobákban ahol alszunk. Sajnos nem volt még padlófűtésem így nem tudom milyen. Valószínűleg nekem nem lenne bajom csak tisztán a padlófűtéssel, de van egy feleségem meg gyerek.... :) Viszont az ötlet, amit adtál a szobánkénti termosztáttal az remek! Kérdés, hogy van kész megoldás vagy nekem kell megcsinálni (ami nem feltételen probléma, tekintve automatizálási mérnök-ként dolgozom?
lala1961 #1924 "Üdv ! Már többen leírták ,Én is csak padlófűtés párti vagyok/lennék ,csak azt nagyon jól ki kell találni/méretezni ,mert nincs v csak horror árú reparálási lehetőség van/lenne ! Az alá szigetelésre gondolok(min15 cm), az egyes padlókörök hossza fontos,és osztó távolság ,és persze tudni kéne szabályozni is ,hogyha nem v csak alacsonyabb hőfokú helységet szeretnél azt tudd beszabályozni !:-) Referenciával rendelkező és vagy kivitelező/tervező bevonása fontos lenne a későbbi bosszúságok elkerülése végett,és ha ezek megvannak ,akkor is fél szemmel mindig ott kell lenni ha biztosra szeretnél menni !:-)"
Pont ezért igyekszem utánamenni a dolgoknak. Sajnos a kivitelezőkkel rossz a tapasztalatom, le is írom miért. Sokan rutinból, meg (jó vagy rossz) berögződésekből dolgoznak, átvernek (ha nem is szándékosan) kapkodnak, igyekeznek túl lenni a munkán. Valószínűleg egy "jó" referenciával rendelkező kivitelezőt fogok keresni, de nem hagyom, hogy ők tervezzék meg, mivel ami másnak "jó" és nagy megelégedéssel használja az nekem lehet, hogy nem lesz jó. Félek is előre, hogy milyen harcok lesznek :D
A jelenlegi padló fel lesz szedve és normálisan meg lesz csinálva, ahogy Te is említetted 15cm lépésálló szigeteléssel (2 rétegben a hő hidak elkerüése érdekében az illesztéseknél). Egyébként nagyjából a rétegrend a következő lesz:
-10cm tömörített zúzottkő
-fólia
-10cm szerelőbeton vasalva
-víszigetelés (kátránylap)
-15cm szigetelés
-fólia (itt lehet lesz tükörfólia)
-padlófűtés
-6-7cm esztrich
-burkolás (amit megelőz a megfelelő réteg, ahhoz képest, hogy hideg vagy meleg burkolat)
nixon70 #1925 "Hali!
Osztótól-gyűjtőig ekkorák a körök?
A radiátorokat ne erőltesd, elég a padló, ha jol meg van csinálva.
A 2. szobán nem gondolkoztál, hogy ketté vedd?"
Igen, az osztógyűjtőtől. Változtak a csőhosszok, ahogy fentebb írtam, szerinted így is illene ketté venni?
