Örülök a vitának,és szeretem a kritikákat,és sohasem sértődök meg.És kérlek,ha nagyon nem értitek amiket mondok,vagy nagyon nagy hülyeség azt ne türjétek meg ezt ezen az oldalon.Szerintem valahogy el fogom tudni mondani érthetően ezt a dolgot,hogy kiderüljön van-e alapja,annak amit írtam.
Kis méretekben nem jó az a közelítés,hogy kiválasztasz egy tömegelemet,szerintem.A legáltalánosabb leírás szerintem mindig az áramlástan,mert ennek a speciális esete a pontmechanika.A mikrovilágban akkora a térgradiens,hogy sohasem jó a pontmechanikai közelítés,csak egyedül a részecskegyorsítoknál,meg talán még a vezetőkben folyó elektromos áramnál,mert ott a térgradiens magkroszkópikusan szabályozva van,nincs olyan nagy gradiens,mint kis méretekben.Ez az oka,hogy hogy az áramlástani képletet használtam.
Nem kell feltétlenül tömeg az impulzus átadásához!Két független fogalom.Az egyik egy négyesvektor három komponense,a másik pedig ennek a négyesvektornak a nagysága.
A kisérleteknél a részecskék összességét,mint vektormezőt érzékeljük,de a fotonokból álló vektormezőnek,mint rendszernek van tömege,mégpedig az egyes fotonok mozgási energiájának összege/cnégyzet.a fotonok a vektormező egyes pontjaihoz tartozó energiabázisvektornyilak,amiknek sem tömege sem kiterjedése sincs.
Szerintem mást jelent a 3D-s világbeli kiterjedés és a téridő.Amikor részecske elkenődésről beszélnek,akkor a helyfüggést magában foglaló vektorteret értik,nem pedig lokális bzázisvektornyílat.Az elkent részecske gömbszimmetrikus helyfüggésnél örvénynek felel meg,amelynek kiterjedése van,de a hatáscentrumaa pontszerű,mert középen a lokáli bázisvektor nagysága sokkal nagyobb,mint az örvény többi részén lévő bázisvektorok nagysága.Aze elknet részecske a lokális részecskék összessége,vagyis a lokális részecske aa bázisvektor,az elkent részecske a bázisvektorokból álló halmaz,vagyis a vektortér.Ez a fogalom eddig csak azért eset egybe szerintem,mert nem használták ki a valószínűségi amplitúdó komplex fázisának információját,csak az interferenciánál. Az elemi örvények koncentrikusak szóval a teljes állapotú örvény is pontszerű hatáscentrummal rendelkezik,ami a galaxisoknál a galaxisközepi feketelyuk.
De egy elemi részecske az adott helyre jellemző lokális bázisvektor,ami pontszerű és nem elkent.
Newtoni-mechanika pontmechanikájából hiányzik a nemlineáris konvektív gyorsulás,amit a bázisállapotok segítségével küszöböl ki.
Édesapám!
A N mech. pontmechanikájából azért hiányzik a konv. gy., mert nem kell bele, az egy egészen más fogalom. De mintha már kétszer leírtam volna.
Nem olvasol kicsit felületesen?
Mivel korábban az örvénytranszport egyenletet idézted, azt gondoltam, tudod, mik ezek a dolgok.
De most az a benyomásom, pl. az alapján is, amit az örvényekről írkáltál, meg a színvektorokról, melyek kapcsán feltett kérdéseimet sem válaszoltad meg rendesen, hogy összeolvasol mindent, megjegyzed a benne előforduló szavakat, de a jelentésük már nem világos a számodra. (Habár a részecskefizikai beírásaidat nem tudom megítélni.) Aztán példálózol velük, hátha lemegyünk hátsó hídba.
Ez itt nem megy.
De ez csak szubjetív vélekedés, itteni hozzászólásaid alapján való benyomás. Mivel nem ismerlek ténylegesen, meglehet, hogy téves, és még rosszindulatúnak is vehető. Ha így lenne, akkor elnézést.
Még annyit,hogy az Enégyzet=pnégyzet szer c négyzet-mnégyzet szer cnegyediken
képlet használható általánosan.
Az a pontmechanikai erő-gyorsulásos képlet korlátolt érvényességű,a relativisztikus Schrödinger-egyenlet,a Proca egyenlet az általános,ami tartalmazza a nemlineáris konvektív gyorsulást.
Szerintem azért a Schrödinger-egyenletet kell használni,mert a Newtoni-mechanika pontmechanikájából hiányzik a nemlineáris konvektív gyorsulás,amit a bázisállapotok segítségével küszöböl ki.A teljes állapotot több színből nézve,sok bázisállapottal ír le,ezért az egyetlen teljes állapothoz tartózó Hamilton-függvényt,a különböző színekhez tartozó sok bázisállapothoz tartozó Hamilton-operátorral helyettesíti.Lineáris áramlás közelítésnél elég véges sok bázisvektort figyelembe venni,az analitikus nem lineáris áramlásnál kontinuumsok kell belőle,ezért ritka kivételtől eltekintve(amikor az integrál analitikusan megoldható) numerikus megoldásra vagyunk utalva.
A relativitás erő-gyorsulásos képlete csak a pontmechanikában igaz,amikor a (v,grad)v elhanyagolható.
A fotonok halmazának összessége,mint tömegközépponti anyagi rendszernek tömege van.Ezek a tömeg nélküli fotonok mozgási energiájának összessége.a mozgási energia az impulzusból származik.Egyenként a fotonokra levetítve csak impulzus adódótt át a fotonok alkotta anyagi rendszer ellenben tömeget is.
v(r(t),t) függvény van nem pedig csak v(t) függvény?
A hagyományos mechanikában van egy tömegpont, aminek v(t)=dx(t)/dt a sebessége, ahol x(t) a helyvektora az idő függvényében, a(t)=dv(t)/dt pedig a gyorsulása, azzal F=ma.
Az áramló közegek mechanikájában v=v(r,t) pedig az ún sebességmező, ami nem egy tömegelem sebessége. Hanem az áramlási térben a sebességeloszlás, az idő függvényében.
Mivel azonban itt is a tömegelem gyorsulása kel kell a Newton II.höz, a sebességtérből ki kell számolni az egy tömegelem gyorsulását, azon az alapon, hogy egy tömegelemre, ami a t pillanatban éppen az r helyen van, dr=v(r,t)dt, ahol
Emiatt lehet egy tömegelem sebességét v(r(t),t) alakban behelyettesíteni a sebességmezőbe, és láncszabállyal kiszámolni a gyorsulását. Részletek az áramlástan könyvekben.
De ezt már egyszer leírtam.
Hogy ennek mi köze lehet a részecskefizikához vagy a Schrödinger egyenlethez, azt elképzelni sem tudom. Igaz, ahhoz semmit nem értek.
az elektronnak sincs térfogata,mert pontszerű a vektormező egy pontjához tartozó lokális értelemben vett képződmény.Az elknődéssel képződött elkent változatt az elektronok,mint nyílak összessége a vektormező.
Hogy lehet valaminek kiterjedése,ha nincs tömege?Szerintem sincs a fotnnak kiterjedése,csak spinje és lendülete van.
Szerintem a 3D-s hologramm információgazdagságának mechanizmusát kell a kvantummechanikában alkalmazni az egyrészecskés vagy Higgs-bozonos leíráshoz,vagyis a bázisvektorok közötti viszonylagos fázisnak fizikai jelentőséget kell tenni
és pszi(1)abszólútértéknégyzet=psz(2)abszólútérték egyenlősége mellett a
pszi(1)=pszi(2) egyenlőséget is meg kell követelni.
Ne csak a valószínűségek legyenek egyenlőek,hanem a valószínűségi amplitudók is,vagyis ne csak az intenzitásviszonyokat(mint a 2D-s fényképnél),hanem a fázist is(mint a 3D-s hologrammnál) is egyenlővé kell tenni.Ha ezt nem tesszük csak az intenzitásokat tesszük egyenlővé,akkor a Természet úgy büntett,hogy különböző anyagi minőségű részecskékkel kell leírni a világot.Szerintem legalábbis az információhiányt az eltérő részecskék anyagi minőséggel,mint axiómával kell leírni.
Nos, a látszat és a valóság.. Fogj egy rugót és két végére egy-egy golyót.
Húzd szét a golyókat és tégy' közéjük bármit..
Nyílván ha elengeded a gólyókat akkor a valami felszíni részecskéinek
anyag mentes energiát adnak át.
Most tegyük láthatatkanná a golyókat és nézzük meg, hogy mi zajlik le
a valami belsejében!
A felszíni részecskéik energiát kaptak, amit továbbadnak a velük érintkezőknek..
Azaz impulzus halad át a keresztmetszetén tömeg nélkül.
Most fogj egy 40-es vagy nagyobb kulcsszámú vakut és egy cérnára felfüggesztett fényes Alu tálcát. Tripla szigetelésű ablakon keresztül villants a tálcára!
És a tálca megcsendül!
Lehet az, hogy a felszíni atomjai a villanásból kapott nagy energiakészletük miatt
nekicsapódtak az alattuk lévő atomoknak ?
Igen, mindenképpen nekicsapódtak, hiszen különben nem csendült,
nem csendülhetett volna meg.
Csak energiát "ütöttünk-adtunk" a felszínnek és csak a felszíni atomok impulzusai adódtak tovább vagy tömeggel szállított impulzus?
Lineáris áramláshoz elég véges sok bázisvektor és egyszerű szumma és analitikusan megoldhatunk négy módusig,a nemlineáris áramláshoz kontimuunsok bázisvektor szükséges aminél integrálni kell.
Ugyanolyan energiacsere zajlik a bázisvektorokhoz tartozó örvények között,mint a kettősinga módusai között.De itt több a módus,közelítőleg véges sok,analitikusan kontinuumsok,a véges sok állapot szummáját kontinuum sok állapot integrálja helyettsíti,amit csak ritkán lehet analitikusan megoldani.
A lényeg az,hogy a komplex fázisnak fizikai jelentősége van,amit nem csak az interferenciánál kell figyelembe venni.Két jelenség akkor egyezik meg fizikailag,ha a valószínűségi amplitúdók is megegyeznek,nem csak akkor ha a valószínűségek egyeznek meg.Ha nem vesszük mindig figyelembe a komplex fázis okozta szabadsági fokot,akkor ezt különböző anyagi minőségként tör el,mint kényszerfeltevés,hogy a kísérltettel összhangban legyünk.
A bázisvektoroknak a téridőben az t-,x-,y-,z-komponensre mint alterekre való osztása önkényes és mi mindig csak az egyik alteret nézzük,az egyik írányt,ezért fluktuálhatnak szinkronban az örvények,mert a másik altérben is szinkronban fluktuálnak,de az energiacsere az alterek vagyis téridő négy íránya között zajlik,mert a különböző alterekhez tartozó örvények fluktuációja között már van fáziskülönbség.
az örvények a komplex részecskék térbeli függést viszaadó elkent változata,vagyis az egyik frekvenciához tartozó bázisvektormező.Maga a golyó részecske ennek a mezőnek egyik térbeli pontjához tartozó lokális bázisvektor,ami csak időfüggést tartalmaz,nincs benne helyfüggés ezért síkhullám.Az elkent részecske tartalmazza,ez lehet gömbhullám,síkhullám,vagy Bessel-hullám vagy tetszőleges Eikonálfelületű hullám,eszerint,hogy mit tartalmaz a helyfüggő komplex exponenciális tag.Lokális részecske hullámfüggyvénye csak exp(i omega szor t),az elkent részecskéé exp(i helyfüggés) szor exp(i omega szor t).A lokális részecske a bázisvektor nyíla,az elkent részecskéé a lokális részevske nyílai alkotta bázisvektormező,aminek a kirajzolódás örvény gömbszimmetrikus helyfüggés esetén.Az elkent részecske módusok közötti energiacsere miatt fluktuálnak a részecskék.Azonos fázisú örvények esetén a másik téridő "térkomponenseibe" történik az energiacsere,mert ezt csak önkényes csoportósítás.
