""...egyszerűen vissza kéne adni egy kicsit a Fradit azoknak, akié volt. Megalkotni, és megerősíteni a kötődést. nem marketinggel, nem akciókkal, mert ez nem arról szól. Egyszerűen hagyni kéne a fradistákat fradistának lenni"."
"Debrecenben és Fehérváron nem akarják felfogni, hogy semmi különös nem történt/történik, csak egyszerűen végére értünk a Gyűrűk Urának, az orkok, hobbitok, buzitündék meg a vidéki lakógödrök egyéb torzonborz népeinek az ideje lejárt, és a Király visszatért. " /Nem fog lefeküdni, James/
Látod, már az is baj, ha megpróbálunk az emlékeinkből leszűrni valamiféle megoldást, már az sem tetszik néhány topiktársnak. Megnyitnék egy új témát, a sportszülők felelősségét, de szerintem nem itt kéne.
No, ez a másik. Mi is ezt csináltuk, mielőtt szervezett keretek közé nem hívták közülünk a legjobbakat. És önkéntesen vágtuk a földhöz a táskákat, nem vezényszóra, vagy szülői parancsra.
Kiváncsi lennék klubbonként begyűjtött anoním kérdőív válaszokra azon kérdésre, mit szeretnél a legjobban csinálni szabadidődben, ha te dönthetnél? Nos, aki nem a focit választja, az mehet is a házibajnokságba... a többi meg intenzív edzésekre. Aki ezután fennakad a rostán, na abból lesz a professzionalista játékos.
(Amit írsz az iskolai terhelésről, az ideát is áll. Fiaim (1987-2006 között) jégkorongoztak, isi után volt talán 2 órájuk tanulásra, aztán mindennap vagy edzés vagy meccs. Nekem volt fárasztó, na, de, ha komolyan veszik, miért ne...)
Ezt a grundfoci témát is el kéne engedni, ugyan a sajtó tele van olyan felfújt sztorikkal, hogy az adott játékos szülei annyira csórók voltak, hogy a vajat is kölcsönkérték a vajas kenyérhez, a szomorú rögvalóság az, hogy a magyar válogatott ellenfeleinél játszó játékosok 99%-a 6 éves korától heti minimum 3 edzéssel készül valódi utánpótlás szakemberek irányításával, folyamatosan versenyeztetve a saját és ha valaki nagyon jó akkor a pár évvel idősebb korosztállyal is. Ezeken kívül ha fiatalon egy profi csapathoz kerül akkor ott felkészült szakemberek foglalkoznak az erőnlététől elkezdve a táplálkozásán át az orvosi paramétereivel.
Persze a magyar focit tömegesíteni is kell, hogy ne hulljanak ki rögtön az elején a később érő tehetségek, illetve hogy a jó fizikai alapadottságokkal rendelkezők ne menjenek el más sportokat űzni.
Nem tudom, hogy ez annak idején kötelező volt-e, vagy szabadon választott, de mondjuk vannak elképzeléseim. Viszont egyesek szerint ma is diktatúra van, tehát nyugodtan lehetne ez kötelező! :-)
Volt az "Utcák - Terek" bajnokság is a kerületben, sok-sok jó srác volt...Áh, igaz se volt
ON
Most mi van Bolival? Anno ujsághír volt: "FIFA eltilthatja egy bajnokiról a vb-selejtezőről hiányzókat" (ez egyelőre a PL-re vonatkozott), mert a klubok a hosszas karanténnapokra hivatkozva nem engedték el őket a válogatottjukba. Boli elment volna engedély nélkül idejekorán?, mert ugye Elefántcsontpart nem a szomszédban van-játszott is a válogatottjában-így a FIFA nem tilthatta volna el- viszont ezért bünteti az FTC, holmi fegyelmezetlenségi ügyre hivatkozva? Márha egyáltalán erről van szó, csak találgatok. Kérdéses, hogyan tud ismét formába lendülni. A motiválatlan Töki mellett ott lesz Boli is. Semmit nem kapunk ha elmennek.
Nekünk is volt én is imádtam. Most is van, csak szerintem nem minden iskolában van olyan tornatanár aki foglalkozna vele. Unokaöcsém mogyoródi általános iskolával ment országos döntőre is, nálunk szerintem a kerületire sem megy el a volt iskolánk, ahova a gyerekeim járnak.
Mondjuk már tanár-diák meccs sincs, challange day még van viszont, azt is nagyon szerettem.
Ez a "szakértelem" olyan, mint a "szakértői kormány". Túl van spilázva! Nem igazán hiszem, hogy az általános iskolai (kifejezetten bunkó) és a gimnáziumi tornatanáraim (ők jó fejek voltak), különösképpen szakértői lettek volna bárminek is. Viszont a minimálisan kötelező (kislabdadobálás, ugrabugra és egyéb faxságok) helyett, vagy fociztunk, vagy kosaraztunk az órákon. Jó, volt pókfoci is, rossz időben.
Ellenben volt egy általános iskola felső tagozatától megszervezett bajnokság (fociban, kosárban biztos, de atlétika is volt), ahol kerületi/területi, majd fővárosi/városi megyei/országos bajnokságok voltak az iskolai válogatottak részére. Itt egyrészt kiválasztódtak a tehetségesek, másrészt megtanultuk mit jelent egy zászlóért/iskoláért/közösségért/csapatért küzdeni és teljesíteni.
Nem tudom, hogy ma van-e ilyen, amikor a gyerekem iskolás volt, már nem igazán hallottam róla. (90-es évek eleje, vége.)
Ez nagyon nem igaz. Amikor gyerek voltam a kerületben (Pest, kertváros, 25 éve) volt két klubnak összesen 3 utánpótláscsapata, kb 50 gyerek. Ma a fiam csapatában csak a saját korosztályában 45 gyerek focizik, és a klubnak van 12 korosztálya (és ez egy klub, van még mellett 4 másik...). Három nagy pálya folyamatosan tele van gyerekekkel.
Általános iskolában ketten sportoltunk az osztályból. A gyerekeim osztályaiban 2-3 gyerek van, aki nem sportol semmit.
Mi redvás fekete salak pályákon játszottunk, ahova BKV-val mentünk el, a fiam hibátlan füves és műfüves pályán játszik és csapatbusszal utaznak.
A lányom kézilabdázik, van, hogy nem találnak edzéshelyet, mert minden sportcsarnok a környéken folyamatosan tele van.
Nagyságrendileg többen sportolnak ma, mint 10 vagy 20 , vagy 30 évvel ezelőtt.
Sajnos az ma még igaznak tűnik, hogy a megnőtt bázisból nem jön ki elég sok első osztályú játékos, de nem a bázis hiányzik, hanem szerintem a szakértelem.
Hogyne, időm közepesen korlátos, leginkább drága az út. Ha pesti lennék, lenne bérletünk is, de így egy évben 5-6 meccs szokott összejönni. A gyerek is kissé nyűgös, ah már rossz az idő, de egy autóút oda-vissza, jegyek, meg persze kaja, perec, 15-20eft nekem egy ilyen túra. Kétszer is meggondolom.
Hm, érdekes, mert ez valóban nincs manapság már, hogy iskola után ledobják a táskát, de nálunk egy 2000 fős faluban gyerekek százai fociznak 5-16 éves kor között, egyszerre több pályán, van műfű, öltöző, kondi, kézipálya, palánkos, két hátsófüves, a "nagy stadion", tavasszal és ősszel minden nap délutántól estéig mennek az edzések. Hova lesznek ezek? Értem, hogy jó ha mozognak (lányok is vannak pl. fiúkkal vegyesen), de ilyen merítésből biztos lenne azért pár jó. Szakmai munka gyatraságára is gyanakszom, szülői befolyások stb.
Megrendeletem és épp tegnap fejeztem be ezt a könyvet:
magyarul is megjelent Fociológia címmel, a Lira-ban online -20% kapható. Nagyon érdekes és tanulágos, hogy mennyire nem igaz már a tétel, hogy a szegénysorsú brazil utcagyerekek csak foicznak és azért jó a válogatottjuk, mik az összefüggések a GDP, lakosságszám, nemzetközi rutin között, hogy csinált Hiddink és Guardiola "csodát" a holland foci (passzolj pontosan, kényszerítőzve) exportálásával stb.
Én úgy látom, hogy itt nálunk rengeteg gyereket visznek focizni, edzésre. Sőt, túl sokat is. Ha van hozzá tehetsége, ha nincs, akkor is viszik. Sok szülő 100x jobban akarja, hogy focista legyen a gyerek, mint saját maguk. A többi sport kárára...