Kedves Mindannyian! Dec. 7-én eltűnt a bullmasztiff kutyánk. Balambérnak hívják, 4,5 éves, kb 80 cm magas, 60 kilós, közepes barna szőrű. Rajta kopott, fekete nyakörv, talán még biléta is van rajta. Nagyon szelíd, barátságos. Kérem, ha valaki látta, vagy tud róla valamit, akkor jelentkezzen a 70/389 4968-as telefonon. Köszönjük!
Szolnoki Gábor úr, és az illetékesek figyelmébe ajánlom:
Megjelent egy pályázati kiírás, amelyre a „régi” iskola felújításával kapcsolatban is lehetne pályázni.
Kódszám:
KMOP-2007-4.6.1/2
A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósulnak meg.
Így talán nem kellene a Benta árterében új iskolát építtetni.
Szia Gabóca4!A kérdéseid és a válaszok:
Azon töröm az agyam, hogy mit csinálnak a hivatali dolgozók reggeltől délutánig, hétfőtől péntekig?
Hááát…mit is? Dolgoznak?De tréfa nélkül: gyermekkoromban sehogyan sem tudtam megérteni, hogy a szüleim miért kapnak egyáltalán fizetést? Anyukám még hagyján, mert hatalmas mennyiségű papírt tudott teleírni naponta (beruházási előadó volt), de Apámon kiakadtam. Ő nagyon misztikus dolgokat művelt, amelyeknek semmi látszata, és számomra kézzelfogható eredménye sem volt. Egy állami hivatalban a számítástechnikai főosztályt vezette, és ez a hetvenes évek végén még nem volt megszokott. Ma már persze én is másként gondolom: szükség van egy jól szervezett csapatra (akár vállalkozás, akár önkormányzat), amelyre támaszkodva eredményesen lehet dolgozni.Persze jelen esetben nem tett jót sem a működőképességnek, sem a hatékonyságnak, sem (és ez nagyon fontos!) a morálnak az a „szemlélet és személyzetváltás”, amit a Szolnokiék végrehajtottak. Hiába nevezik közigazgatási puccsnak: egyszerűen elmarták, kiutálták, elüldözték, ellehetetlenítették vagy kirúgták a régebbi dolgozókat, és a helyükre a saját embereiket ültették. Ettől a fentebb említett működőképesség, hatékonyság és a morál is a béka valaga alá süllyedt. Mostanra ez már megváltozhatott, de a hivatali dolgozók feladataival nem vagyok tisztában (kivéve pl. adóügy).Az önkormányzat egészét tekintve viszont határozottan elégedetlen vagyok, de ez nem a dolgozók hibája.Egyébként a Szolnoki fel akar venni még egy embert, aki az önkormányzat „szóvivője” lesz. Intézi majd a honlap frissítését, és „kommunikál”.
Biztosan jól dolgoznak, mert a polgm. mindig meg is dicséri őket, meg a jutalmakat is ott osztják leginkább. Biztosan titok, mert a bejáratnál egy marcona biztonsági őr ül.
Ezt nem tudtam, pedig jártam ott.
Ahogy próbálom összerakni az eseményeket:
-Nem csökkent, hanem növekedett a hiv. dolgozók létszáma.
Nem ismerem a jelenlegi adatokat (vajon miért?), korábban 40 fő körül volt.
-A tervezetthez képest nőtt a TESZ dolgozóinak létszáma is.
A TESZ-t megszüntették, nem?
-Megnövelték a mezőőrök létszámát, meg két közterület-felügyelő is munkába állt.
Igen, én is így tudom. Elméletileg ők „önfenntartók”, azaz egy „kisebb” befektetés (ruha, autó, számítógép, telefon, stb.) után „megtermelik” a költségeiket.
-Alkalmaznak egy pályázatírót, aki a megnyert pályázatok után tisztességes jutalomban részesül.
Ez kényes téma, szerintem van benne valami stikli. A pályázatíró nem az ÖK alkalmazottja, viszont irigylésre méltó „jutalékért” dolgozik. Ezt a munkát egy szerződés keretében végezték, amelyet még tavaly kötöttek. Ez 2007 06. 30.-ig szólt, és 300 ezer Ft./hó díjat tartalmazott. Az érvényes jelenlegi szerződés, vagy a régebbi hosszabbítása szintén titok. Persze ezen felül a nyertes pályázatok után is kell a cégnek fizetni (jó)néhány százalékot.Így és ezért születhettek olyan elhibázott pályázatok is mint pl. a szociális bérlakás építésé, és nem is tudhatjuk, hogy ebből mennyit kell a pályázatíró cégnek fizetni.
-Külső céget bíztak meg a fűnyírással, ami legalább 10 milla!
Egy Garden Planet Kft. Nevű szigetszentmiklósi céget bíztak meg a „zöldterület fenntartással”, ezt havonta (!)900 ezer forintért végzik.Nem tudom, hogy mekkora ez a terület, hány emberrel dolgoznak, sőt, azt sem, hogy mit csinálnak egyáltalán, de ez nagyon soknak tűnik. Érdemes lenne végiggondolni…Ha hozzáveszem, hogy ezen felül csak az árkok tisztítására idén júniusban másfél milliót költöttek egy „külsős” cégnél?A nyesedékgyűjtést egy, az utcánkban lakó ember által „jegyzett” vállalkozás végzi, alkalmanként és területenként 100 000 forintért (4 800 000Ft.: 48 alkalommal). Erről nem tudom, hogy sok-e vagy kevés, de ennyi. Ha vállalkozói szemmel nézem: 48 nap x 10 óra x 3 fő x 1000 Ft (órabér)= 1 440 000Ft. Plusz egy kisteherautó: 48 nap x 10 óra x 2000Ft. (gavallérosan számolva) = 960 000Ft. Ez kb. 2 400 000Ft.Ha hasznot is szeretnék, hozzáadok, pl. 50%-ot, (1,6 milliót! A saját szakmámban éhen halnék, mert nem lenne megrendelőm, ha 10-15 %-nál többet számolnék!) hogy én is keressek rajta: az eredmény 3 600 000 Ft. Mitől lett ennél 1,6 millióval több?
-Vettek egy új Ford terepjárót, hogy mobilabbak legyenek a munkavégzés közben.
A fordot (ha jól tudom) a mezőőrök kapták.
-Vettek továbbá egy lakóházat, a hivatal bővítése céljából.
Ha jól tudom 18 millióért, de nem a hivatal, hanem a rendőrség költözne oda.
-Érddel együtt létrehoztak egy új kistérséget, mely újabb irodabérletet, fenntartást, stb. jelent.
Beszélgettem, egyeztettem érdiekkel és battaiakkal: ők sem tudják még, hogy örüljenek-e az új kistérségnek. Úgy gondolom, hogy az eredmények (vagy azok hiánya) fogja eldönteni, hogy érdemes volt-e váltani.
Olvasom a 2008-as koncepciót, abba az van, hogy 10%-kal növelik a köztisztviselők bérét + járulékait. Ahhoz képest nem semmi, hogy a kormány a közszférában fizetésemelést nem tervez (nem ad rá pénzt központi forrásból).
Meg akarják tartani a jelenlegi dolgozókat. Mézesmadzag.
Szolosz, honnan van ezeknek ennyi pénzük?
Nézz körül, hogy mi hiányzik: abból, amit ígértek, és amire valóban szükség lenne ló…t se csináltak meg (soroljam?),de több tízmilliót költöttek koncepciókra, tervekre és az általad is említett dolgokra. Új irodabútor (két éves volt a „régi”!), számítástechnika (de ha dokumentumokat kérünk azt mondják, hogy nincsenek meg elektronikus formátumban, stb.).
Szolosz, segíts megtudni, mit is csinálnak a hiv. dolgozók?
Gabóca4! Nem tudom pontosan. Utána kéne néznem, hogy mi a munkaköri leírásuk, de nekem nem a dolgozókkal vannak fenntartásaim. Ők elméletileg azt teszik, amire utasítják őket. Tudod: a fejétől büdösödik a hal!Üdv:Szolosz
Azon töröm az agyam, hogy mit csinálnak a hivatali dolgozók reggeltől délutánig, hétfőtől péntekig? Előkészítik a sok képviselőtestület anyagot, lehetőleg hibátlanul, vagy csak kevés hibával (lásd a Hazatérők útjai bérlakásprogramot, ahol összegben 30 milliót tévedtek, a hitelvisszafizetés futamidejében meg 60-70 évet). Biztosan titok, mert a bejáratnál egy marcona biztonsági őr ül. A biztonsági őr azért ül ott, mert az előző (megbízott) jegyző olyan mocsadék stílusban beszélt az ügyfelekkel, hogy néhányan szájon akarták vágni. Ez a legjobb fajtából való leányka kijött az Államigazgatási Főiskoláról, beíratkozott a jogi egyetemre, és azt hitte, hogy ő találta fel a kanálban a mélyedést. Nem csökkent, hanem növekedett a hiv. dolgozók létszáma. Így van. Az adón, a műszaki irodán, a pénzügyön növeltek, felvettek két bizottsági előadót (kár, hogy helyesen írni csak igen kevéssé tudnak), két mezőőrt, két közterületfelügyelő bűntetősbácsit, az őrt, a pályázatírót, egy belső ellenőrt. Lehet, hogy kihagytam valakit. Külső céget bíztak meg a fűnyirással, ami legalább 10 milla! És a munkájuk jórészt ellenőrizhetetlen. Vettek egy új Ford terepjárót, hogy mobilabbak legyenek a munkavégzés közben. Mennyi volt ez a terepjáró pontosan, tudja valaki? És ki jár vele? És továbbra sincs a nyugdíjasok ebédkihordásához új autó. Vettek továbbá egy lakóházat, a hivatal bővítése céljából. Sok jó ember nem fér el kis helyen. Megmondta Szolnoki már a kampányban, hogy a hivatal kicsi, a jelenlegi hivatallal szembeni négy telekre kellett volna egy új, impozáns, legalább 400 négyzetméter. Olvasom a 2008-as koncepciót, abba az van, hogy 10%-kal növelik a köztisztviselők bérét+járulékait. Bármely politikai rendszerben általános szabály, hogy ha azt akarjuk, hogy a kutyák ugassanak, rendesen kell őket etetni. Különben először csak morognak, aztán belemarnak a saját gazdájukba. Szolosz, honnan van ezeknek ennyi pénzük? Biztos eladják enyvfőzés céljából a sok csontvázat, amik mostanában kiugrálnak a szekrényből. Aszongyák, azt mostanában nagyon jól veszik. :o)))
Azon töröm az agyam, hogy mit csinálnak a hivatali dolgozók reggeltől délutánig, hétfőtől péntekig?
Biztosan jól dolgoznak, mert a polgm. mindíg meg is dícséri őket, meg a jutalmakat is ott osztják leginkább. Biztosan titok, mert a bejáratnál egy marcona biztonsági őr ül.
Ahogy próbálom összerakni az eseményeket:
-Nem csökkent, hanem növekedett a hiv. dolgozók létszáma.
-A tervezetthez képest nőtt a TESZ dolgozóinak létszáma is.
-Megnövelték a mezőőrök létszámát, meg két közterületfelügyelő is munkába állt.
-Alkalmaznak egy pályázatírót, aki a megnyert pályázatok után tisztességes jutalomban részesül.
-Külső céget bíztak meg a fűnyirással, ami legalább 10 milla!
-Vettek egy új Ford terepjárót, hogy mobilabbak legyenek a munkavégzés közben.
-Vettek továbbá egy lakóházat, a hivatal bővítése céljából.
-Érddel együtt létrehoztak egy új kistérséget, mely újabb irodabélletet, fenntartást, stb. jelent.
Olvasom a 2008-as koncepciót, abba az van, hogy 10%-kal növelik a köztisztviselők bérét+járulékait. Ahhoz képest nem semmi, hogy a kormány a közszférában fizetésemelést nem tervez (nem ad rá pénzt központi forrásból). Szolosz, honnan van ezeknek ennyi pénzük?
Szolosz, segíts megtudni, mit is csinálnak a hiv. dolgozók?
Szolosz!
Akkor kérdezek.
A Tárnokhírben olvastam, hogy 11 lakásos szociális bérlakás épül a Hazatérők útja és az Ilona utca kereszteződésében a három önk. telken, 80 milláért+az ingyen átadott 3 telek ára. Nyertek 30 millát+az ötven milla önk. rész hitelből, amit vissza kell adni a bankoknak, kamataival együtt. Úgy hallottam, 50-60 000 Ft lesz a havi bérleri díj+ÁFA+közüzemi díjak. Gondolom, a karbanntartást, mint minden hasonló esetben az önk. kell állni, térítés nélkül.
Úgy tervezik, hogy cca. az önk. ebből évi 600 000 Ft tiszta bevételhez fog jutni.
Kérdéseim:
-Mi lesz, ha a 11 szoc. rászorult egy része nem tud/akar fizetni?
A kérdések ott kezdődnek, hogy kinek adják majd ki a lakásokat?Egyébként a Szolnoki szerint ezek nem szociális bérlakások, hanem valami másnak keresztelték át őket. Mivel az önkormányzat tulajdonában lesznek, az fizeti (mi, tárnokiak) a rezsit. A lakók csak az önkormányzattal lesznek jogviszonyban. Ha nem fizetnek, az önkormányzat hajthatja be rajtuk (persze a Szolnoki el is engedheti a tartozásukat).
-Mi lesz, ha valaki/k nem fizetik majd a közős költségeket/közüzemi díjaikat?
Ugyanaz a válaszom, mint az előző kérdésedre.
-Meg lehet-e szabadulni később, az egésztől, ha kiderül, hogy az teljes ráfizetés.
Persze, csak akkor vissza kell fizetni a pályázati úton kapott pénzt és a banki hitelt a kamatokkal együtt, lakáshoz kell juttatni a „jóhiszemű”, rendszeresen fizető bérlőket. Esetleg ezután értékesíteni lehet az ingatlant, biztosan tolongani fognak érte.
Úgy látom, az önk. árulja a talán egyetlen bérlakását a Templom u. végén.
Ezt ugyan nem kérdezted, de jól tudod. Az előző önkormányzat is szabadulni próbált már ettől a konstrukciótól, hiszen ez gazdaságilag egy csődtömeg.
Nem találom a képviselő testület határozatai között azt, amikor erről döntöttek.
(érdekelnének a tervek, a használattal kapcsolatos gazdaságossági számítások, a pályázat feltételei/az önk. vállalásai.
Gabóca4 ne viccelj! Lóf…t se számoltak. A zárt ülésen döntöttek, semmi közöd hozzá!Megírtam már, hogy még a három telek árát se számolták bele a költségvetésbe. A pályázatíró találta meg a lehetőséget, a Szolnoki rábólintott, a testület pedig lendületből megszavazta. Tök mindegy, hogy nincs rá szükség, hogy gazdaságilag sem jó: pályáztunk, nyertünk, hurrá!
A Tárnokhírben olvastam, hogy 11 lakásos szociális bérlakás épül a Hazatérők útja és az Ilona utca kereszteződésében a három önk. telken, 80 milláért+az ingyen átadott 3 telek ára. Nyertek 30 millát+az ötven milla önk. rész hitelből, amit vissza kell adni a bankoknak, kamataival együtt. Úgy hallottam, 50-60 000 Ft lesz a havi bérleri díj+ÁFA+közüzemi díjak. Gondolom, a karbanntartást, mint minden hasonló esetben az önk. kell állni, térítés nélkül.
Úgy tervezik, hogy cca. az önk. ebből évi 600 000 Ft tiszta bevételhez fog jutni.
Kérdéseim:
-Mi lesz, ha a 11 szoc. rászorult egy része nem tud/akar fizetni?
-Mi lesz, ha valaki/k nem fizetik majd a közős költségeket/közüzemi díjaikat?
-Meg lehet-e szabadulni később, az egésztől, ha kiderül, hogy az teljes ráfizetés.
Úgy látom, az önk. árulja a talán egyetlen bérlakását a Templom u. végén.
Nem találom a képviselő testület határozatai között azt, amikor erről döntöttek.
(érdekelnének a tervek, a használattal kapcsolatos gazdaságossági számítások, a pályázat feltételei/az önk. vállalásai.
Segítenél, én csak kérdezni merek, mint egyszer tárnoki lakos.
Közben utánanéztem, csak 23 jegyzőjelölt volt. Az is elég érdekes, hogy a februári ülésen ad hoc bizottságot állítottak fel a jegyzői pályázatok elbírálására, a következő jegyzőkönyvet pedig már Simon Mária írta alá jegyzőként. A kettő közül pedig hiányzik az a jegyzőkönyv, ami a jegyzőválasztásról szól. Pedig valamikor ez is fenn volt a honlapon.
döntéseink haszna pedig nem más, mint a nyugodtabb munka lehetősége." Igen. Meg néhány felszabaduló álláshely a képviselő asszony férjének, az alpolgármester szomszédjának, satubbi... Az is kifejezetten érdekes, hogy a 28 jegyzőjelöltből is pont a polgármester szomszédja tudott jegyző lenni, az ő aljegyzője meg az, aki Budafokon volt a beosztottja...:)
Mi az igazság?
A jelenlegi önkormányzati vezetés azon közleményeire, kijelentésekre kívánok a teljesség igénye nélkül reflektálni, melyek változatlan hangsúllyal ismételgetik, hogy „üres kasszát örököltünk az előző önkormányzattól”
Alábbi cikkem főbb számait már korábban közzétettem, de úgy látom hiába. A községben az a hír terjedt el, hogy az általam vezetett képviselő-testülettől „üres kasszát” örököltek. Ezért ismét kénytelen vagyok leírni az igazságot.
Az október 10-i átadás-átvétel alkalmával az önkormányzat az alábbi pénzösszegekkel rendelkezett:
Az OTP Bank Rt. Érdi Fiókjában volt 52 607 385 Ft
Az Inter-Európa Bankban 95 000 000 Ft
Kamatszámlán (bevételi oldalon) 946 686 Ft
Értékpapírban 55 555 000 Ft
Összesen 204 109 071 Ft
Az önkormányzatnak hitelállománya, adótartozása nem volt. A fentieket együtt írtuk alá a tanúk, Bayer Margit jegyző asszony, valamint dr. Bodáné dr. Hergert Franciska a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal meghatalmazottja jelenlétében.
Nem kerültek a jegyzőkönyvbe az alábbi tételek, amelyekre az önkormányzat még 2006. év végéig számíthat:
1. Megkötöttük a szerződést három önkormányzati telek eladásáról, amelynek a bevétele valószínűleg már megérkezett az önkormányzathoz. Ez cca. 24 millió bevételt jelent.
2. Terveink szerint ezen kívül még mintegy 40-50 millió Ft 2006. évre vonatkoztatott adóbevételre lehet reálisan számítani, mivel az évi adóbevételek csak augusztus 10-ig voltak lekönyvelve. Ebben benne van a 2007. évre vonatkozó iparűzési adóelőleg is, melyet a vállalkozóknak 2006. december közepéig kellett befizetni. Az utóbbi összege az előző évek adatai alapján 15-20 millió Ft-ra becsülhető.
3. Elkülönített számlán szerepel továbbá azon összeg, melyet az ÉTV Kft. utalt át önkormányzatunk részére. Ez további 10-13 millió Ft körüli bevételt jelentett, bár ennek egy részét ivóvíz-hálózatunk javítására, a vízórák cseréjére fordítottuk.
4. A 2006. évi beruházásaink állami támogatását megosztva kaptuk, mely egy része, mintegy 20 millió Ft. 2007 év elején érkezik meg önkormányzatunkhoz.
Ennyit az átadott „üres kasszáról”!!!
A Veolia–FCSM Rt.-től kapott, az ÉTV Kft. üzletrészünk eladásából származó 95 millió Ft bankszámlánkon van. Ezt az összeget nem lehet tőlünk elvitatni, elvenni, célszerű viszont tartalékban hagyni, mint ahogyan ezt önök is helyesen teszik. Bármikor felszabadítható, és hozzájárulhat a beruházások önrészének biztosításához. A 7 önkormányzat közös pályázatának szabályszerűségét vitatandó, Tök önkormányzata mögött álló Geotorr Rt. feljelentést tett. Keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, amely ellen a Geotorr Rt. jogi képviselője fellebbezett. Elutasítása várható a táblabíróságon is. Amennyiben büntetésre számíthatunk, azt az FCSM-Veolia vezetői – ígéretük szerint – át fogják vállalni. (Ezt a vállalást az érintett felek jegyzőkönyvben is rögzítették.)
Az 50 milliós hitelfelvétellel kapcsolatos pénzügyi helyzetet önök pontosan ismerték, hiszen minden lépésünk nyilvános volt, ön pedig Szolnoki Gábor, akkori polgármesterjelölt, ott ült a képviselő-testületi üléseinken, és minden szót magnetofonra is rögzített. Joggal várhattam volna ezek után, hogy korrekt tájékoztatást ad a nyilvánosság felé. Sajnálatos, de nem ezt tette. Valótlan azon állítása, hogy önkormányzatunk krízis helyzetben volt, illetve likviditási gondokkal küzdött, hiszen folyószámláinkon mindig minimálisan 60-70 millió Ft-tal rendelkeztünk.
A nyolc év során egyszer volt önkormányzatunk krízis helyzetben, amikor az önkormányzat vezetését átvettük a Rozbora Andor által vezetett képviselő-testülettől. Nem keseregtünk, nem mutogattunk vissza, hanem dolgoztunk.
Engedje meg, hogy felelevenítsem a 2005-ös esztendő 50 millió Ft-os hitelfelvételének történetét.
A 2005. évben sok beruházás, fejlesztés terhelte meg költségvetésünket. 87,5 millió Ft-ot költöttünk utak és járdák aszfaltozására, a polgármesteri hivatal megépítése pedig 71 millió Ft-ba került.
A Hazatérők útjának aszfaltszőnyegezésére – kellemes meglepetésként – viszonylag később, augusztus második felében nyertünk 13 millió Ft állami támogatást, amit nem kívántunk elszalasztani. A támogatáshoz viszont csak úgy juthattunk hozzá, ha a beruházás elkészül, ezért a teljes költségét, mintegy 29 millió Ft-ot kifizettük a vállalkozónak. Közben jött az év vége. Késett az állami támogatás, de az állami normatíva átutalása is. Ez utóbbi a bérek és részben az év végi jutalmak átutalásának volt a fedezete, amelyet a karácsonyi vásárlás előtt minden dolgozónknak, az előző évek gyakorlata alapján, ki akartunk (és később ki is tudtunk) fizetni. Miből? Ragaszkodtunk hozzá, hogy nem nyúlunk az 55 millió 555 ezer Ft-os értékpapírhoz. Megnyitottunk tehát egy 50 millió Ft-os hitelkeretet az OTP Banknál. Ebből időben kifizettük a béreket, az év végi jutalmakat, és rendeztük kifizetendő számláinkat. Év végére pedig az igénybe vett hitelt maradéktalanul visszafizettük, mivel a várt bevételek megérkeztek, így a 2006. évet már hiteltartozás nélkül kezdtük. Úgy tudom, a hitelkeret ma is érintetlen.
Néhány szót a jövőről
Befejeztük az odlúki magánterületek felvásárlását, kisajátítását, amelyre több mint 50 millió Ft-ot áldoztunk (egyrészt készpénzben, másrészt közművesített telkek cseréjével). A fenti területen mintegy 120 építési telek alakítható ki, amelyek a következő években, a közművesítések után 5-600 millió tiszta bevételt jelenthet. Ez elegendő kell legyen a legfontosabb, általunk kezdeményezett, az önök által is elfogadott legfontosabb beruházások önrészeinek biztosítására, így a Rákóczi Ferenc Ált. Isk. központi épületének felújítására, bővítésére, egy tornaterem megépítésére, a csatornázás megkezdésére, a Kossuth utcai óvoda felújítására, az ár- és belvízvédelmi rendszer teljes kiépítésére, valamint a működési költségek rendszeres pótlására, amelyeket az állami normatíva teljesen soha nem fedezett. A többi felelőtlen ígéretét pedig sportcentrumostul, 26 ha szabadidőközpontostul, a középiskola és a falusi nyolc tantermes iskola felépítésével együtt, stb… pedig, a költségvetés egyensúlya érdekében tessék gyorsan elfelejteni.
Tudom, az elmúlt hónapok során változtak mind a gazdálkodási, mind pedig a politikai körülmények. Csökkentek az önkormányzatokhoz érkező központi források, a tervezett beruházásainkat pedig feltehetően nagyobb önrésszel kell majd megvalósítani, ugyanakkor a lehetőségeink is megnőttek. Megindult az a folyamat, mely a településeink közötti, társulási együttműködést segíti elő. Sok terhet vehet le vállainkról. A következő években pedig soha nem látott fejlesztési pénzek érkezhetnek térségünkbe, melyekkel élni kell.
Ma már az önök feladata, hogy a változó körülményekhez igazítsák a község életét, költségvetésüket, de az is, hogy megőrizzék azon értékeinket, melyeket, ha egyszer tönkreteszünk, talán soha nem lehet visszaállítani. Remélem, tudja, melyekre gondolok.
Dr. Gergely István
A szerző hozzájárulásával feltöltötte: Szoloszka István
Véleményem szerint így kell kinéznie egy beszámolónak. A tények makacs dolgok
Az új képviselő-testület kommunikációiban számtalan esetben érte vád a régi vezetést, amely szerint megállították a község fejlődését és folyamatosan felélték a vagyonát. Szolnoki Gábor polgármester szerint pedig „százmilliók folytak el az elmúlt nyolc évben”.
Nézzük a tényeket!
1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük. A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett. (A vagyonnövekmény, a befektetések, felújítások, eszközbeszerzések minden tétele a tényleges költségen lett aktiválva, de a fenti összeg a 2006. 09. 30-i valós értéket képviselte.) A vagyonnövekmény egyes tételei megtalálhatók a község vagyonleltárában.
A 2007. 09. 30-iki képviselő-testületi előterjesztés szerint a 3. negyedév végén a vagyon értéke 4,280025 milliárd Ft-ra nőtt. Tehát az elmúlt 1 év alatt az új önkormányzat mindössze 4212 Ft-tal növelte a község vagyonát. Nem a vagyonvesztést állították meg, hanem a gyarapodását! Gratulálunk!
Tekintsük át együtt az elmúlt négy év legfontosabb állomásait!
Iskoláink és óvodáink bővítése és felújítása
Rákóczi úti alsó tagozatos iskola Az iskolát 2002-ben kibővítettük és felújítottuk. Egy évvel korábban már tanteremmé alakítottuk a régi tanári szobát, mivel az induló egyik első osztálynak nem jutott hely. Közben megtörtént az épület statikai állapotának felmérése, majd a tervezés. A tervezést késleltette, hogy a felszabaduló szolgálati lakást fel kellett szabadítani. Számítottunk pénzbeli támogatásra is, hiszen a tervezett bővítést önerőből nem tudtuk volna megvalósítani. A 20 millió Ft állami támogatást csaka második pályázati körben, augusztusban kaptuk meg, így a beruházás megvalósulása, birtokbavétele, a támogatás lehívása, valamint a vállalkozók kifizetése a következő évre húzódott át.
Az emelet ráépítése határidőre elkészült ugyan, de az épület átadása késett. Amikor ugyanis a vállalkozó megbontotta a régi épületszárnyat, kiderült, hogy teljes tetőcserére és a födém átépítésére van szükség. Erre nem számítottunk.
Az iskola négy új tanteremmel, igazgatói és tanári szobával bővült, és helyet kapott benne az iskola könyvtára is. Az épület bővítése és felújításának teljes költsége meghaladta a 70 millió Ft-ot, melyhez hozzájött az iskolaudvar, a melléképületek rendbetétele (kis tornaterem, raktárak), a konyha felújítása, továbbá egy szülői segítséggel megvalósult játszótér is, melyek együttes összege mintegy 5 millió Ft-ot tett ki.
Az iskola környékének parkosítását a Faluvédő és Szépítő Egyesület tagjai vállalták magukra.
Marton utcai (falusi) iskola 1998 őszén, az iskolaév megkezdése előtt ez volt az első felújítási munkánk. Több helyen beázott a tető, következésképpen a bejáratnál és a tantermekben leszakadt a mennyezet vakolata, a vizesblokkok pedig csaknem használhatatlanok voltak. Akkor az iskolát működőképes állapotba hoztuk, de 2005 tavaszán úgy döntöttünk, befejezzük a felújítását.
A munkát a hibás palatető javításával kezdtük. Meg kellett erősíteni a tető gerendáinak egy részét, melyek már hosszú idő óta áztak, korhadásnak indultak. Tejesen felújítottuk a vizesblokkokat, a melegítő konyhát és a mosogatót, az ÁNTSZ előírásainak megfelelően. Ki kellett cserélni villanyvezeték-hálózatot, a tantermekbe pedig új energiatakarékos armatúrákat helyeztünk el. Megtörtént a nyílászárók javítása és mázolása, az épület külső és belső festése, valamint felújítottuk a hozzá tartozó kis tornatermet is.
A karbantartás-felújítás mindösszesen 11 millió Ft-ba került.Templom utcai Mesevár Óvoda Az épület korábban – 1950-ig – gyermekmegőrzőként működött, majd óvoda lett belőle. Az évek során teljesen tönkrement. Az épület funkcionális elrendezése sem volt már kielégítő, amelyre az ÁNTSZ többször fel is hívta a figyelmünket, ezért képviselő-testületünk az épület teljes felújítása mellett döntött. 2003-ban lebontottuk, a régi falakra új tetőt építettünk, a nyílászárókat kicseréltük.
Az átépítési koncepciót a következőkben foglalhatjuk össze. A meglévő épületszerkezet lehetséges megtartása mellett a leggazdaságosabb megoldással alakuljanak ki az óvoda eddig hiányzó, nélkülözhetetlen funkciói. Mosó-, szárító-, vasaló-, öltöző-, mosdóhelyiségek, elkülönítő (orvosi) szoba, nevelőtestületi szoba, egy melegítő konyha a hozzátartozó fehér mosogatóval. Kialakítottunk egy széles közlekedési folyosót is, a tetőszerkezet megemelésével pedig lehetővé vált egy újabb foglalkoztató szoba kialakítása.
Az előírásoknak megfelelően szelektív hulladéktárolásra is alkalmas hulladéktároló, valamint akadálymentes bejáratot biztosító rámpa épült.
A kivitelezés teljes költsége 51 millió Ft lett, melyből a Pest Megyei Területfejlesztési Kht.-tól 10 millió Ft-ot támogatásként nyertünk el.
Önkormányzati épületeink építése, felújítása
Polgármesteri hivatal A épülete
A 2003. és 2004. években felújítottuk a polgármesteri hivatal B épületét, a mögötte álló raktárt, műhelyt és garázst. A főépület tetőszerkezetét megerősítettük, megjavítottuk, valamint új cserepekkel fedtük be, a melléképületekre pedig új tetőszerkezetet helyeztünk. Minden épületben teljesen ki kellett építeni a villanyvezetéket. A felújításhoz hozzátartozott a padlók csiszolása, a nyílászárók mázolása, a szobák festése, az épületek újra vakolása és színezése. Az A épület és a melléképületek felújításának összege 11,1 millió Ft volt.
Polgármesteri hivatal B épülete
Már 1998 előtt szerepelt az önkormányzat tervében egy új polgármesteri hivatal felépítése. Mi is gondoltunk erre, hiszen négy üres telkünk állt a jelenlegi önkormányzati épülettel szemben, de amikor előzetes ajánlatokat kértünk egy zöldmezős hivatal építésére, a teljes költségkalkuláció mindegyik esetben 200 millió Ft feletti volt. Ezt saját erőből felvállalni nem mertük, és támogatást sem remélhettünk, mivel új polgármesteri hivatal építésére, felújítására évek óta pályázati kiírás nem volt. A településközpontok rehabilitációjára kiírt pályázatokat pedig elvitték a nagyvárosok.
Ezek után logikusnak látszott a volt ifjúsági ház tetőterének beépítése. A tervezési koncepció alapja az volt, hogy a meglévő épület megtartása mellett minél kisebb ráfordítással, a lehető legjobb és leggazdaságosabb belső elrendezés kialakításával történjen meg a tetőtér ráépítése. A felújított épület pedig arányrendszerével, külső homlokzati anyagfelhasználásával, színeivel a Tárnokon már kialakulóban lévő középület jelleget próbálja szerény anyagi lehetőségeivel visszatükrözni.
A munka 2005. április 4-én elkezdődött. Mint a legtöbb beruházásnál, itt is voltak gondok. Most csak kettőt említenénk. Április 10-11-én az épület beázott, és 3,2 millió Ft kár keletkezett, melyet a kivitelező később elismert. Az is igaz, hogy olyan többletmunkákat kértünk, melyek a kialkudott kiviteli tervben nem szerepeltek.
A legkorszerűbb kommunikációs eszközökkel felszerelt épületet szeptember folyamán vettük használatba. A telefonközpont révén a hivatal dolgozói és külső partnereik automatikus kapcsolás után kommunikálhatnak egymással. Minden ügyintéző rendelkezik kedvezményes internet- és e-mail kapcsolattal. A FiberNet hálózatán keresztül pedig lehetővé vált az ingyenes, illetve az olcsóbb telefonbeszélgetés (ethernet kapcsolat) is, de ezzel a lehetőséggel akkor még nem élünk. Számítógépeinket központi szerver kapcsolja össze.
Beépítettük a tűzjelző berendezést, valamint a riasztó- és beléptető rendszert, épületünket pedig térfigyelő kamera őrzi. 2006 nyarától pedig az épületben klímaberendezés működik.
A tetőtér megépítése után a közműveket és a kommunikációs eszközöket összekapcsoltuk az alsó szinttel, melyet szintén felújítottunk. Az új épületrészt, de részben az A épületet is új bútorokkal rendeztük be. Végezetül teljesen megújult a rendőrség épülete is.
Mennyibe került a hivatal korszerűsítése? A fent felsorolt tételek összege mintegy 71 millió Ft volt.
Művelődési ház 2003 őszén megszépült a művelődési ház udvara, színes térburkolata vidámságot sugároz. Igényesen kialakítottuk a külső konyhát, a külső illemhelyet, bevezettük a gázt, a vizet, bekötöttük a szennyvízcsatorna hálózatba, továbbá elvégeztük a tetőjavításokat. A következő két évben átépítettük a főépület fűtését, külső falát szigeteltük, új lábazattal láttuk el, a belső kiszolgáló termeket átalakítottuk, felújítottuk, a teljes villamos vezetéket kicseréltük, az épület belső részeit kifestettük és mázoltuk.
A művelődési ház épületeinek felújítására a nyolcéves választási ciklusban 16,6 milliót fordítottunk, melyből az elmúlt 4 év során 9,1 millió Ft-ot költöttünk.
Az épületben kialakított 5 állásos internet-hozzáférést, a hangtechnikai felszerelést, a számítógépes ellátást, a vetítő berendezést a művelődési ház pályázat útján nyerte el.
Ifjúsági ház2000. év végén áttelepítettük a Rákóczi úti gyógyszertárat az Egészségház épületébe, amely több szempontból is előnyös. Kényelmes a lakosságnak, hiszen az orvosi rendelés után helyben kiválthatja a gyógyszereit, lényegesen olcsóbb a működtetése, továbbá a folyamatos gyógyszerellátás eredményeként sokkal kisebb raktárra van szükség. Az áttelepítés 12,2 millió Ft-ba került, és kaptunk helyette egy dupla telken álló jó épületet. Már az első gondolatunk az volt, hogy közösségi házzá alakítjuk át. A tervek elkészültek, többször pályáztunk velük, de nem nyertünk. Elhatároztuk, hogy önállóan lépünk. A sportbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy önkormányzati segítséggel, önkéntes munkával megvalósítjuk tervünket, melyhez 2006-ban CÉDE megyei pályázatból 1,5 millió Ft-ot is nyertünk. A közösségi ház kialakítása mindösszesen 5,1 millióba került.
Átalakítottuk az épület belső tereit, kiépítettük a kiszolgáló vizes blokkokat, és rácsatlakoztattuk a szennyvízcsatorna-hálózatra. Csaknem minden burkolatot kicseréltünk. Elkészült az akadálymentesített bejáró, végül pedig külsőleg is új „ruhába” öltözött a régi gyógyszertár.
Azt terveztük, hogy az új intézmény a művelődési ház keretében működik majd, Lepsényi Katalin igazgatónő felügyeletével. Erre jogszabály is kötelezett bennünket, amely szerint a vezető csak megfelelő végzettségű személy lehet, és előzetes egyeztetés után vehetik igénybe fiatalok és idősebbek, sportolók és kulturális szervezetek.
Sportöltöző
Az utóbbi években az Egészségház környékén egyre több kulturális és sportesemény zajlott, ahol a résztvevők száma több száz, de esetenként talán még az ezret is megközelítette. Minden alkalommal gondot jelentett az öltöző és a mosdó hiánya. Szükségessé vált tehát egy kiszolgáló épület megépítése. E célra alkalmasnak találtuk az Egészségház raktára előtti zárt teret, mivel a közművek rákötése, az épület kiszolgálása, őrzése viszonylag egyszerű volt.
Az épületben két nagyobb és egy kisebb öltöző, mosdóhelyiségek és zuhanyozók létesültek.
Az épület felépítéséhez az Ifjúsági és Sport Minisztérium „Mobilitás” támogatását nyertük el, azaz 7,1 millió Ft-ot, melyhez 13 millió Ft önrésszel járultunk hozzá.Sportpálya és sportöltöző felújítása
Községünkben mintegy 230 fiatal futballozik rendszeresen. Sok településen zárják be a focipályákat, mi pedig újakat építettünk, és jó karban tartottuk őket.
2003-ban megépült az Egészségház mögött az Oázis SE nagypályája, majd mögötte a Bolha Foci Tanoda SE kispályája. 2005-ben elkészült a Honfoglalás utcában egy nagy edzőpálya, 2006-ban pedig felújítottuk a Sport utcában lévő nagypályát.
A Bolha Foci Tanoda SE és az Oázis SE pályája, valamint az edzőpálya önkormányzati költségen, valamint a szülők, edzők és a sportolók munkájával és támogatásával született meg. A pályák önálló fúrt kutat és öntözőberendezést kaptak. 2005-ben a Sport utcai pályát világítással láttuk el.
2006-ban Budaörs Kistérség Többcélú Társulása pályázati kiírását elnyerve felújítottuk a Sport utcai pálya gyepszőnyegét, megépítettük a kerítését, elhelyeztünk továbbá két pihenőpadot. Sor került az öltözők és a vizesblokkok teljes felújítására is, amelyeket a szennyvízelvezető-hálózatba is bekötöttünk. Nagyon szép lett. Meg kell nézni!
A Sport utcai pálya felújítására közel 7,3 millió Ft-ot költöttünk, melyből 3,6 millió Ft volt az elnyert támogatás.
Bár nem az önkormányzat építette, de mégis községünket gazdagította Szabó Tamás és társai beruházása, aműfüves kispályás labdarúgópálya az Egészségház mellett, amely 2006 októberében készült el. A könnyűszerkezetes fűtött csarnokban helyet kapott a 20X40 méteres pályán kívül négy játékos és egy bírói öltöző, vendégmosdók, bowling pálya 2 gurítótérrel, valamint büfé. A terület rendezése és a parkoló építése után a beruházók tervei között szerepel két teniszpálya (esetleg fedhető kivitelű) kialakítása is.
Egyebek
2003. év
Felújítottuk, illetve restauráltattuk a Szent György-emlékművet, valamint a Nepomuki Szent János-szobrot.Bankjegykiadó automatát szereltünk fel az Egészségház mellett, amit az OTP Bank Rt. üzemeltet.
EU szabványnak megfelelő játszóteret adtunk át a vasútállomás melletti „gödör”-ben. Megépítése 2 757 625 Ft-ba került, amelyből 1 700 ezer Ft-ot pályázat útján nyertünk.2004. év
Felújítottuk Ábri György, az 1944-ben hősi halált halt tárnoki pilóta sírját a régi temetőben.
2005. év
Teljesen lebontottuk és újjáépítettük a Szőlőhegy felé vezető Benta-hidat, valamint megerősítettük a Benta utca végén található ún. Nyáricska hidat.Parkolókat építettünk a községi temető elé, valamint a Rákóczi úti iskolával szemben lévő telkekre.
Szennyvízelvezető csatornát építettünk a Munkácsy utcában a Testvériség utcától a Benta-patakig. A csatorna építésének költsége 13,5 millió Ft volt, melyet az ÉTV-nél keletkezett fejlesztési forrásból fedeztünk, de a beruházás az önkormányzatunk vagyonát gyarapította. Az aszfaltút építésének költségét a lakosok fedezték úgy, hogy az önkormányzat kifizette a vállalkozónak, a lakosok pedig vállalták a teljes összeg havi 10 ezer Ft-os részletekben történő törlesztését.
Utak, járdák, parkolók építése és felújítása
2003. év
Járdát létesítettünk a polgármesteri hivataltól a temetőig a Halász utcában, valamint a Rákóczi úton. Építettünk 11 új buszvárót, valamint színpadot az Egészségház előtt. Murvával borítottuk be az Egri, a Győri, a Szegedi, a Szigetvári, a Hatvani, a Debreceni utcát, valamint az István közt. Megjavítottuk a Halász, a Kossuth, a Hazatérők, a Bentaés a Tabán utcát. Később aszfalttal burkoltuk a Benta utcát és a Fő utcai üzletházak parkolóját. Útalapot kapott murvaborítással a Honfoglalás, az Álmos és a Tas utca. Mart aszfaltburkolat készült a Szőlőhegy számos utcájában, valamint a Margit ligeten, hengerelt aszfaltút pedig a régi temetőben.
A felsorolt munkák mindösszesen 40, 6 millió Ft-ba kerültek.
2004. év
Aszfaltoztuk a Szőlőhegyi, a Tabán, az Öreghegyi utat, valamint a polgármesteri hivatal parkolóját. Murvával fedtük le a Margit ligeti utcákat. Játszótéri elemeket vásároltunk az óvodákba.
A fenti tételek mindösszesen 36,4 millió Ft-ba kerültek.2005. év
Aszfaltburkolatot kapott a Kölcsey, a Jókai, a Petőfi, az Arany, a Tompa, a Deák, a Zrínyi, a Munkácsy, a Vasút utca a Dózsa György úttól az Egyenlőség utcáig, továbbá a Határ út és a Csillag utca. Megjavítottuk az autópálya lehajtó egy szakaszát a Halász utcában. Aszfaltszőnyegezést végeztünk még a Hazatérők útján, a Mária utcától a Berki útig, melyhez a PRORÉGIÓ ügynökség 50%-os, azaz 13 millió vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Aszfaltozott parkolót és játszótéri játékokat kapott a Dózsa György úti Hétszínvirág Óvoda, valamint a Rákóczi úti általános iskola. Járda készült a Szabadság utcában a vasúttól a Dózsa György útig. Térburkolatot építettünk a polgármesteri hivatal új épületének parkolójába.
A munkák összértéke 87,5 millió Ft volt.2006. év Aszfaltszőnyeg került a Fűzfa, a Kopolya utcába, valamint a Rákóczi útra, a Dózsa György úttól az Iskola utcáig. Ez utóbbi megépítéséhez 50%-os, azaz 11 millió Ft támogatást nyertünk a PRORÉGIÓ ügynökségtől. Ez évben a fenti útépítésekre összesen 30 millió Ft-ot költöttünk.
Az új temetőben 6 db vízcsapot helyeztünk el.
Állami beruházásban épült meg az M7-es autópálya pusztazámori lehajtója és a 8104. számú út (a Sóskúti út) közötti összeköttetés, valamint a hozzátartozó két körforgalmi csomópont. Számunkra ez az összekötő út különös jelentőséggel bír, hiszen tehermentesíti a Halász utcára és a Dózsa György útra nehezedő gépjárműforgalmat.
Ár- és belvíz elleni védekezés
Ma már kevesen vitatják, hogy Földünkön klímaváltozás megy végbe. Növekszik az átlaghőmérséklet, egyre gyakoribbak a heves zivatarok, amelyeknek következményeivel nálunk is számolni kell. Évtizedek óta legnagyobb gondunk az ár- és belvízveszély. A Benta-patak árhulláma egyre nagyobb gyakorisággal veszélyezteti településünket.
Az elmúlt években, lehetőségeinkhez képest, sokat tettünk az ár- és belvíz elkerülése érdekében. Közel 30 millió Ft-os költséggel kikotortattuk a Zámori- és a Berki-patak medrének Tárnokon futó szakaszát, 2006-ban pedig a Benta-patak medrét, a 7-es főúttól Százhalombatta irányába.
Felújítottuk a településünket védő zsilipeket, kijelöltünk három átmeneti záportározót, védőtöltéseket alakítottunk ki középületeink és alacsony fekvésű lakóépületeink védelmében.
Működésünk idején az árkok kitakarítására koncentráltunk, továbbá a település mély pontjain, a Benta-patak felé tartó utcák végein elkezdtük az állandó szivattyúállások kiépítését.
Felújítottuk az árkokat az Arany J., a Petőfi S., a Jókai M., a Madách I., a Vörösmarty M., a Kölcsey F., valamint a Munkácsy M. utcában, a vasúton túl pedig a Köztársaság utcában. Az árkok kiépítésére 2003–2006 között 18,6 millió Ft-ot költöttünk.Érd önkormányzatával közösen készíttettük el településeink ár- és belvízvédelmi tervét, hiszen az Érdre zúduló csapadékvíz közel 50%-a Tárnok belterületén folyik a Benta-patakba.
A tervezés költsége mintegy 20 millió Ft volt, amit egyezségünk alapján Érd Város Önkormányzata fedezett.
Elővárosi vasút
Tekintettel arra, hogy Budapest közúti megközelítése egyre nagyobb gondot jelentett, nem volt más megoldás, el kellett indítani az elővárosi vasúti közlekedést. 2004 nyarán Martonvásárral és a környező településekkel összefogva, megkerestük Mándoki László urat, a MÁV Zrt. vezérigazgatóját. Meggyőztük arról, hogy településeinken reális igény van az elővárosi vasúti közlekedés bevezetésére.
Az elővárosi vasúti közlekedés 2005 év őszén megkezdődött. Azóta új kocsik közlekednek. Ígéretet kaptunk az állomás átépítésére is, amelynek kiviteli tervei 2006 nyarára el is készültek.
Kábeltévé
2004. és 2005. évek folyamán településünk lakóterületén kiépült a FiberNet Rt. kábeltelevízió hálózata, amely nagyszámú tévécsatorna műsorai mellett szélessávú internet-hozzáférést és e-mail használatot is biztosít. A hálózat lehetővé teszi az ingyenes, személyes telefonkapcsolatot is.
A társaság ígéretet tett a szolgáltatás folyamatos bővítésére, amely lehetővé teszi hálózaton belül a közvetlen telefonálás továbbfejlesztésére.
Természetvédelem
A SASAD Rt.-vel kötött egyezség szerint önkormányzati tulajdonba kerültek az alábbi természetvédelmi területek. A tópart és környéke a tóval együtt (21,8 ha), az Öreg-hegy tetején található Nagy-legelő (12,1 ha). Átadta továbbá a rekultiválás alatt álló szemétbánya helyét (10,1 ha), valamint kapunk 0,8 ha összközműves területet önkormányzati intézmények számára. A SASAD Rt. elismeri továbbá, hogy a 085 hrsz.-ú gyep és rét művelési ágú terület megmarad természetes árvízi tározónak, tehát nem építhető be (11 ha).
A fentiek ellenében az önkormányzat támogatja a Sasad Rt. azon elképzelését, hogy a Sóskúti út–Berki út–Malom-árok által bezárt területen kertvárosi jellegű lakótelep, másrészt pedig kereskedelmi és szolgáltató telepek létesüljenek.
Hulladékgazdálkodás
Zöldhulladék összegyűjtése és feldolgozása
A kertészkedés talán a legszebb időtöltés, de gondot jelent a zöldhulladék eltüntetése. Az égetést ma már nem csak törvény, illetve önkormányzati rendelet korlátozza, hanem a szomszédok sem viselik el. Sokan komposztálják a zöldhulladékot és visszaadják a természetnek, sokan viszont azonnal meg szeretnének szabadulni tőle.
2005 tavaszától megkezdte működését a Compostal Kft., amely díj nélkül fogad be Tárnok lakott területeiről minden összegyűjtött zöldhulladékot. Már az első évben több mint 600 tonna zöldhulladékot szállítottunk szervezetten a telepükre, amit komposzttá dolgoztak fel. Információnk szerint a beszállított zöldhulladék mennyisége az utóbbi évek során több mint duplájára nőtt. A gyűjtése és odaszállítás a mi feladatunk volt, az önkormányzat anyagi ráfordítása évi mintegy 2 millió Ft-ra rúgott. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársaiis példaértékűnek tekintették a környezetkímélő szemléletmódot tükröző gyűjtés és feldolgozás összehangoltságát.
Az építési törmelék összegyűjtése és feldolgozása
Az építési törmelék elhelyezése minden településen probléma. Nálunk sikerült jó megoldást találni. A megfelelő engedélyek beszerzése után Román Mihály vállalkozó kőtörő üzemet létesített, és 2005. évben megkezdte működtetését. A vállalkozó a beszállított építési törmeléket feldolgozza (összetöri, osztályozza), majd útépítési alapként adja el. Egyezségünk értelmében a zúzott törmelékből évente 200 köbmétert juttatott díjmentesen önkormányzatunknak alapozásra és földútjaink javítására. Ily módon készült el több vasúton túli mellékutca javítása, valamint 2006 szeptemberében a Szőlőhegyi út Újhegyi úttól Érd határáig eső szakasza.
Lomtalanítás, konténeres szemétgyűjtés
Községünk belterületein évente egy alkalommal lomtalanítást végeztünk. A külterületeken 6 konténert helyeztünk el a háztartási hulladék összegyűjtésére. Sajnos más településekről is rengeteg szemét vándorolt ide, amelynek elszállítása az önkormányzat pénztárcáját terhelte. Ennek ellenére ezt tartottuk a legjobb megoldásnak az illegális szemétlerakás megakadályozására.
Fejlesztési célú bevételeink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején
Államkötvények értéke 275 millió Ft Pályázatokon elnyert összeg 66 millió Ft Ingatlanértékesítés bevétele 280 millió Ft ÉTV üzletrész értékesítés bevétele 95 millió Ft
Összesen 716 millió Ft
Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején
Immateriális javak, szellemi termékek vásárlása 20 millió Ft Épületek beruházása, felújítása 133 millió Ft Építmények (utak, járdák, árkok) építése, felújítása 189 millió Ft Járművek, gépek, berendezések vásárlása, felújítása 39 millió Ft Ügyviteli gépek vásárlása, felújítása 9 millió Ft Szennyvízcsatorna építés 18 millió Ft Ingatlanvásárlás 25 millió Ft
Összesen 433 millió Ft
Fejlesztési célú bevételeink közül a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején fel nem használt források:
Államkötvény (1 csomag) 55 millió Ft ÉTV üzletrész értékesítés (lekötött betétben) 95 millió Ft
Összesen 150 millió Ft
*Valamennyi adat az önkormányzat pénzforgalmában megjelent.
***
Tisztelt Tárnokiak! Beszámolómban csak a fejlesztésekről, felújításokról számoltam be, de nemcsak erről szólt az életünk. A közösségi színterek (kultúra, sport, oktatási intézményeink, civil szervezeteink, egyesületeink tevékenysége, ünnepeink stb.) számtalan eseménye hozzájárult az itt élők jó közérzetéhez, erősítette bennük a lakóhely, a szülőfalu szeretetét. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy szeretnek itt élni, igazi otthonuknak tekintik e helyet.
Tárnok, 2007. november 26.
Dr. Gergely István
Simán. Ha kapna az ember egy ajánlott vagy tértivevényes levelet nem kellene a munkaidőből feláldozni. Még az a jó, hogy ráírja a postás az értesítőre amit bedob, hogy honnan a levél és ha olyan akkor el sem hozom.
Más.
A Szőlőhegyi út és a Zalagyöngye utca találkozásához nem lehetne a Zalagyöngyére egy elsőbbségadás kötelezőt kirakni? Ma megint egy fehér mikrobusz megállás nélkül rongyolt ki elénk. Pedig szerintem attól, hogy 5 m le van aszfaltozva a Zalagyöngyéből még nem teszi egyenrangúvá a Szőlőhegyi úttal. Vagy igen?
A jelenlegi önkormányzat a 20/2007 sz. rendeletének 17. §- ában, mely a polgármester azon felhatalmazásáról szól, hogy elengedhet, mérsékelhet vagy részletfizetést engedélyezhet az önkormányzat adósainak:
Az államháztartási törvény (Áht.) az alábbiak szerint rendelkezik:
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
108. §
(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.
Amint azt korábban is említettem, ennek több buktatója is van. Odáig rendben van, hogy önkormányzati rendeletben "szabályozzák" a kérdést, de a probléma ott kezdődik, hogy valójában nem szabályozzák. A jogállamiság egyik alaptétele, hogy az állampolgár számára egyértelmű, minden részletében kidolgozott, konkrét legyen a jogszabály, ne hagyjon kiskapukat a jogalkalmazó részére. Zárja ki a szubjektív megítélés, a visszaélés lehetőségét.
Ezért is fogalmaz úgy az Áht., hogy a követelés elengedés módjának és eseteinek a meghatározása is szükséges.
Az, hogy a követelést milyen értékhatárig az önkormányzat mely szerve engedheti el vagy mérsékelheti, nem tekinthető a mód meghatározásának. Az pedig, hogy mely esetekben lehet elengedni, az egyáltalán nem szerepel a rendeletben.
Tehát ahhoz, hogy ez a rendelet megfeleljen a hatályos jogalkotási előírásoknak, beleértve az alkotmányossági szempontokat is, meg kellene határozni, hogy milyen esetekben élhetnek a követelés elengedésének, mérséklésének, illetve a részletfizetés engedélyeztetésének a jogával, és azt is, hogy milyen mértékben lehet mérsékelni, illetve milyen -tól-ig kategóriában lehet részletfizetést engedélyezni.
Ad abszurdum példa: ne lehessen huszonöt évre részletfizetést engedélyezni huszonötezer forint tartozásra.
1) az adótartozások esetében szinte lehetetlen egy méltányos feltételrendszert kidolgozni,
2) az adójogszabályok a részletfizetésre önkormányzati rendelet nélkül is lehetőséget adnak.
Még csak egy apró megjegyzés: a tárnoki önkormányzat sorra hozza a budafoki önkormányzat rendeleteinek másolatát. Ez is egy példa erre. A jelenlegi jegyző a budafoki önkormányzattól jött. De nem biztos, hogy ami ott jó volt, az itt is megállja a helyét. Olyan rendeleteket is kicserélnek, ami tartalmában egyáltalán nem különbözik a budafokitól, de a polgármesternek biztosan jó pont, ha elmondhatja, már megint új rendeletet kell alkotnunk, mert a régi jogsértő volt. Szomorú, hogy a magyar közigazgatás, és különösen az önkormányzati, a drága idejét ilyen pótcselekvésekre fordítja.
Arról nem is beszélve, hogy aki nem segélyért megy az ugye dolgozik általában reggeltől estig és hát inkább hagyja a francba a dolgokat amiket személyesen meg tudna kérdezni. Levelet írni postán háááttt...... A posta is csak munkaidőben van nyitva. Ha egy fontos levél jön akkor vagy később megyek dolgozni vagy hamarabb jövök el, de ez sem a legjobb megoldás. (Hétvégén nincs posta.) A email az problémás lásd. Szolosz-t. Így hát ennyi.
Úgy emlékszem korábban bármikor bemehettem a polgm.-hez, aki válaszolt kérdéseimre, s ha tehette, intézkedett is. Nem hallottam, hogy verte volna mellét, hogy "mi ügyfélbarát vagyok".
