Szerintem a Jövőnéző nem beszélt kisérletekről, csak kapcsolta Clark régi ötletét egy új eredményhez. A könyv egyébként itthon is megjelent, a címe : Az éden szökőkútjai. Ha jól emlékszem.
Fred: A lifthez biztató kisérletek vannak. A http://www.jovonezo.hu/ helyröl nézzétek meg az Artur C. Clark's space elevator RealVideot. (tuti lenne a madzag, pl. a pecázást is forradalmasíthatná :-) )
Sajnos azt veszem észre, hogy elvesztette a lendületét a fejlödés. Föleg az ürkutatás terén. A politika fojtogatja a tudományt. Egyetértek DcsabaS diagnózisával (lásd még a Genetikailag módosítva topicot).
Náhány érdekes dolog.
A MIR midjárt leesik, az Alfa meg nem nagyon épül.
Az amerikai neházbombázó program feléböl embert lehetne juttatni a Marsra, egészéböl olyan ürhajót lehetne épiteni az ürben amely többszörösen felhasználható lenne marsutazásra (ingajárat).
Faragják a NASA költségvetését.
A Marsexpedició bár szerencsére sikerült. 10-20 éves technológiát használt.
A jó kis tervek nem jutnak tovább egy-két szép számitógépes modellnél.
stb...
Egyre több a buta ember akikböl kiveszett az új iránti érdeklödés, az eröforrásokat pedig ök uralják és önmagukra és náluk is butábbakra áldozzák.
Ha nem történik sürgösen valami, IMHO be fogunk sz@rni.
Zak: Ahogy én tudom, a holdon nincs semmi, ami elég értékes hozzá, hogy idehozzuk. Elég drága mulatság az.
A súlytalanság állapotában készített dolgokra is hasonló az igaz, bárminek a termelése az űrben horribilis szállítási költséget jelentene. Gyakorlatilag csak tudományos kutatásra jó, azaz hosszú távú befektetés.
Ezen csak az változtatna, ha lenne valami jó és olcsó módszer arra, hogy valamit kivigyünk a föld, vagy hold gravitációs teréből. A rakéták hatásfoka, és így ára is elég csapnivaló. De nincs. Legfeljebb elképzelés, gravitációs tornyokról, meg liftekről. Ahhoz meg alapanyag nincs, ami bírná a terhelést.
a bolygóközi bányászat (elég csak a Holdig elmenni) miért ne lehetne rövidebb távon jó üzlet? Vagy a kizárólag súlytalanság állapotában növeszthetô kristályszerkezetek?
Hát igen, kezdenek kihalni a nemes eszmék az emberekből...
***off topic*** (avagy egy újszülöttnek minden vicc új)
-Mi az összefüggés az idő a tömeg, és a tér között?
-Hát a szituációk definisztikai szubjekciója már oly annyira kulminált...
-Nem,
-Hanem?!?
-Ha jó az idő a tömeg lemegy a térre
A helyzet más, mint a katedrálisok korában. Akkor ugyanis elég volt, ha 1-1 (befolyásos pozícióban lévő) ember felfogta a dolog hosszútávú hasznosságát és szorult belé némi elkötelezettség az utókor érdekei iránt.
Mai demokratizálódó korunkban viszont egyre szélesebb tömegeket kellene meggyőzni ugyanerről, ami egyszerűen nem megy. A tudományos kutatásokra fordított erőforrások részaránya is (az időnkénti átmeneti előretörések mellett) visszaszorulóban van.
Manapság többet nyom a latba az, hogy a legbefolyásosabb emberek mikor, kivel, s hogyan szerelmeskedtek, mint az, hogy a _munkájukat_ mennyire a közösség érdekében végzik.
P.S. Kedves Laci! Mindig a tömeget a legnehezebb gyorsítani (:-)))...
Dcsabas: Az Űrkutatás egy rendkívül hosszútávú üzlet, amiben nem nyersz, te sem, de valószínűleg még az unokáid sem semmit. Olyan mint a középkorban a katedrális építés, építették, pedig aki elkezdte, annak max a dédunokája látta meg először készen.
Ilyen az űrkutatás is. Most még vagy 200
évig várhatóan deficites lesz, aztán viszont valószínűleg az egyik legjobb hosszútávú befektetés. (Ultrahosszútávú.)
Egyébként tudnám ajánlani a témában mindenkinek Kim Stanley Robinson
Red Mars, Green Mars, Blue Mars trilógiáját. Nagyon elgondolkoztató és jó mű.(Úgy hallottam hamarosan magyarul is meg fog jelenni az első kötet.Nem reklám, nincs hozzá közöm, és bocs az offtopic-ért)
Chornell,
Nagy sci-fi rajongo vagyok, beleszagoltam, csillagaszatba, asztrofizikaba, meg ilyen bohosagokba,de ha komoly a temafelvetesed, akkor maradjunk a realitasoknal.
Ahogy kinez a dolg, a mi eletunkben, ha ember a Marsra jut, (élve) akkor az mar komoly eredmeny. Csillakozi utazas (sajna) szoba sem johet. Hiszen csak elmeleti sikon vannak technikai megoldasok, es nehany elkepzeles a tobb eves utazas "emberi" megoldasarol. |Hibernacio, csaladok utaztatasa, stb.| Az idougras meg ilyenek, sajnos meg elerhetewttlen dolgok, meg elmeleti szempontbol is. Gondolj csak bele. Meg egy rendes Urallomasunk sinvs a Fold korul.
Az, amit a nehézvízben mértek a "gyorsabb, mint a fény", az valóban létezik. Neve: Cserenkov-sugárzás.
A gubanc az, hogy mindenféle trükkös víznehezítésre van hozzá szükség. Vákumban viszont még mindig a fény a leggyorsabb.
Megoldás: fel kell tölteni folyadékkal a legközelebbi csillagig tartó teret, s máris száguldhat az űrhajó... (vagy inkább űralattjáró)
Douglas Adams Jobbára ártalmatlan c. könyvében van szó egy ilyen "elmaradott" űrhajóról, melyet már milliószor lehagytak fejlettebb társai, és utasai hibernálva fekszenek, míg egy műszaki hiba ... de nem folytatom, ezt el kell olvasni!
Szerintetek lesz még a Mi életünkben valami abból, hogy eljutunk az első csillagig? Hangsúlyozom csillagig.
Hallottatok már az Orion hajóműről?
Az a lényege, hogy mikor kijut az űrbe, egymás után nukleális robbanásokat idéz elő, és ennek a hajtóerejével jut el - hatalmas sebességgel - a célobjektum felé.
A másik nagy probi a súlytalanság. Erre is megvan a megoldás. Pont 1g-s gyorsulást kell elérni, majd az út felétől megfordítani az űrhajót, és 1g-vel fékezni.
Az idő problémája: a Proxima Centauri jó 4 fényévre van tőlünk, tehát ez az út oda vissza legalább 15 évbe tellene. Nagy sebességnél azonban az idő másféle viszonyrendszerben működik, így az ottlévők nem öregednének 15 évet. Ezzel az a gond, hogy a földön u.u. telik az idő és lehet, hogy gyorsabb szállítóeszközt találnak és szegények mire odaérnek, a később indultak már ott várják őket.
Van még egy hatalmas lehetőség, a hipertér. Ehhez azonban a túdósok nem igazán sokat konyítanak. Sokan nem is hisznek benne, pedig az egyébként konzervatív NATURE tud.mag. is közölte már, hogy a Berkley-i egyetemen a fénysebesség több mint kétszeresét érték el.
Nehézvízben.
Egy kevésbé konzervatív lap szerint viszont már 9-szer gyorsabban haladóT is mértek.
A tachion(proton része) Pi-s sugárzása 2szerese a fénysebességnek, így ötször kerül szembe saját múltjában magával.
