Igen, csak sajnos a kommersz életbölcsességek jó része igaz vagy legalábbis jelentős az igazságtartalma.
Ha én boldog voltam pl. a kisfiam miatt, aki aztán meghalt, akkor már soha többet nem lehetnék boldog, mert ő nincsen? UGye, hogy ez így nagyon durva feltételezés lenne? Vannak dolgok, amik elvesznek belőle, és vannak, amik hozzáadnak a boldogságodhoz, és még a hatás sem örök, akár vissza is állhat az eredeti boldogság szint.
Szerintem a tüzijáték nem rossz dolog, egy hagyomány. Midnig az jut róla eszembe, hogy anyám gyerek korában úgy látta, ha felmászott Békásmegyeren a fára és akkor csak fehér színű volt még.
Most van itt nekünk a nyaralónál helyi tüzijáték a Dunapartra kell kimenni és szemben, a pesti oldalon levő településen lövik fel. Egyszer pár éve úgy elrontották, hogy valamiért nem tudták sorozatban kilőni, hanem kb. 5 percenként lőttek fel egy rakétát s addig várni kellett.
A ma elfogadott álláspont szerint a boldogságot belső és külső tényezők egyaránt okozzák. Mert az ember személyes attitűdjeitől, "hozzállásától", életfelfogásától is függ, hogy mennyire képes boldog lenni. De általad külsőnek mondott tényezők is szerepet játszanak benne, pl. a nem, vagy a kor is, de pl. a kornál U alakú a görbe, ahogy a jövedelemnél sem egyértelmű, hogy több jövedelem magasabb boldogságot hoz, lásd Easterlin paradoxon. Vagy még olyan tényezők is befolyásolni képesek, hogy milyen környezetben élsz, pl. ha egy alapvetően gazdag környezetben élsz te egy közepes jövedelemmel, akkor boldogtalanabb leszel, mintha ugyan azzal a j9vedelemmel egy szegényebb környezetben élsz. Szóval egy csomó-csomó dolog befolyásolja, és ennek csak egy szelete a párkapcsolat.
Szeritnem vicces volt, hogy ezen így összevitatkoztatok.
Talán definíciós kérdés. De az pl. tetszett, hogy Klemi nekiállt a mélyére nézni egy kommersz életbölcsességnek, amire egyébként midnenki csak bólogat.
Még lesz rá alkalom :-). Múltkor volt itt egyébként a helyi Freddie MErcury a piactéren, azt felvettem, de végül nem osztottam meg mert nem tudom, hogy vannak az előadói jogok.
Igen, emlékszem, hogy volt aki otthagyott egy-egy gyereket, de valahogy nekem nem tűnt akkor jó ötletnek, hogy hármat hagyjak a pálya szélén, úgy rémlik, azért az egyhez is ki kellett szaladgálni stb.
Persze lehet, hogy jó lett volna, de ebbe nem mertem akkor belevágni.
"Valójában az általánosan elfogadottak állnak közel az én értelmezésemhez."
Valójában minden itt elhangzott értelmezés és úgy minden hozzáférhető tudományos és nem tudományos értelmezés ellenkezik az általad hangoztatott értelmezéssel, de mindegy. Nem a társ boldogságán múlik az egyén boldogsága.
Lehet, hogy ma éjjel is eléneklik egyébként, az volt a terv, csak belecsúsztak már hajnalban is. A környéken szoktak örülni. Jó hangjuk van egyébként minimum 5-10 jól fejlett hangú ember :-).
Olyan hideg volt éjjel, hazajöttem és néztem, ahogy vettem le a ruhákat magamról, összegyűlt egy óriási kupacban.
Neki ez okoz flow érzést, azt a lelkesedést, amit egyébként szerinte inkább gyerek korban érez az ember.
De tegnap azért megkockáztatott pár egységet, tequilát ittak, sóval. Meg jobban is van már. Én éjjel fél kettőkor hagytam őket egy kertben amint épp az István a király rockoperát kezdték énekelni. Minden évben legalább egyszer eléneklik bebaszva elejétől a végéig az egész rockoperát, általában hajnalban.
Valójában az általánosan elfogadottak állnak közel az én értelmezésemhez.
Ezt hangoztattam azzal a rétegvéleménnyel szemben (amit többen mondtak itt a topikban), hogy a boldogságot nem hozhatja valami külső dolog, nem lehet mástól várni, önmagunkban kell megtalálni, stb.
Holott jellemzően a boldogságot valami külső dolog hozza el. - Hogy meddig tart, az más kérdés.
Hát ja, nem sok értelmét látom egy olyan munkának, olyan "tudományterületnek", ami alapdefiníciók kidolgozására sem lehet képes, ennyire ragaszkodnia kell a szubjektivitás fenntartásához. Bocs. :)
Alapvetoen (jo, nem a mostan helyzetben, amikor -tudom, demagog- mehetne jobb helyre is a penz) a mai tuzijatek azert okes meg a kutyasoknak is szvsz, mert nem minden segghulye reszegen lovoldozik. Hanem be van utemezve h mikor fog szolni, szervezetten ... erre fel lehet keszulni.
A szilveszteri ultra gaz... ott mar egy hettel elotte meg utana is lovoldoznek, gagyi tuzijatekokat, reszegen is ... arra azert nehez az allattartoknak felkeszulni. Nem lehet tobb hetig leszedalni az allatokat sem :D
Így aztán nem sok értelme van a boldogságot kutatni, hiszen még arról is nagyon megengedően kell vélekednünk, hogy mi a boldogság. Mindenkinek az, amit annak tart, a pozitív mentális állapotok közül.
És ha valakinek ez a társas léthez kapcsolódik, akkor nem "megette a fene", meg okoskodunk, hogy az úgyis rövid életű lesz (ahogyan az egész felvetés indult) - hanem elfogadjuk, hogy _neki_ az.
Igen. Ezért minimum vicces, ha valaki képes saját magán túlmutató, kizáró kijelentéseket tenni. A boldogság kutatására egész pszichológiai szakterület épült fel... úgy tűnik, nincs szükség rá, hogy egymással meccseljük le, mi fér bele.
Ez a lényeg, hogy számodra, mert ez egy szubjektív dolog, és mindenkinek mást. Nem állandó érzés, inkább pillanatnyi, v. rövidebb periódusokban, de létezik olyan is, hogy utólag visszaemlékezve, hogy milyen boldog is voltam akkor.
A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered.