Valami hasonló motoszkál a fejemben nekem is, csak egyenáramú generátorral.
(Vagy egyenirányítva.)
Télen jó megoldás, mert ha gázmotorként üzemelteted, akkor nagyjából ugyanannyiba fog kerülni 1kWh elektromosság, mintha a művektől vennéd.
(Talán kicsit többe, de nem sokkal.) Viszont a maradék 2 rész hőenergia ingyen van.
Ha viszont jól ki akarod használni, akkor amikor épp fűt, akkor általában sokkal több energiát termelne, mint amire szükséged van. Ezért gondoltam egyenirányítani, és akkucsoportot tölteni vele, hogy amikor nem fűt, akkor onnan menjen az áram egy inverterről. Ha meg fűtés közben megtelik az akksi, akkor rákapcsol egy elektromos fűtést terhelésnek, így hamarabb leállhat a motor, és a teljesítmény sem megy veszendőbe. Bár ez már igazán nem szélgenerátoros téma, de ettől függetlenül érdemes az eszmecserére.
Nyáron viszont a sok hővel HMV-n kívül nem tudsz sokat kezdeni.
(Esetleg medence fűtés.)
Viszont nyáron itteni fórumos nem fosszilissal termeli a HMV-t. :-)))
Akkor viszont mi van a villannyal?
Nos ilyenkor jön a szélgenerátor, napparabolás stirling motor, esetleg klímagázos kis gőzgép, gőzturbina.
Én is nézegettem benzinmotorokat, mert elég lenne 4-500 cm3 -es is.
Kritériumok: négyütemű az olajzás miatt, vízhűtéses a fűtés miatt, benzinmotor a gázüzem miatt. Árban sajnos (ebben a kategóriában) a Suzuki motor a legkedvezőbb eddig.
Esetleg egy 5-6 kW-os aggregátor hengerét fejjel lefelé beleállítom egy fémedénybe, de egyrészt macerás a gyújtást szigetelni, másrészt nem biztos, hogy ilyen alacsony hőfokú működésre terveztek egy ilyen léghűtéses motort.
Ne felejtsd el majd a kipufogó körből is kiszedni a hőenergiát!
Tényleg: -A kéményseprők mit szólnak hozzá, ha kémény helyett kipufogó vezet ki a házból? :-)
Hány képet tettél fel? Még soha nem láttam ilyen átfedést. A képek számozása: ...220, ...222, ...224. Talán többet is beszúrtál, majd később törölgettél? A generátor tetején az a szép fényes lesz a tengelyösszekötő csonk?
Sziasztok. Ma szereztem ezt az automata mosogep motort. Szerintetek hasznalhato generatornak? Alloresze magneses.Ugy szamoltam,hogy 22 polusu.Felraktam a firmatablajat is,mert erdekelne egy hozzaerto (segitsege) az adatokkal kapcsolatban. Ugy hallottam hogy a pc tapegysegek mukodnek 110 -220 volt kozott.Azt szeretnek vele taplalni,ha lehet.
Ha csak 18 lóerő jön ki a 60 Le s motorból 1500 fordulaton az sem baj, mert igazából 10 KW áramnál többet egyenlőre nem akarok kivenni. És szerintem az nagyon jó.
Egyébként azonkívül, hogy ilyen meghajtó motorod volt otthon, milyen indoka van, hogy nem dízelmotort használsz? Üzemeltetési szempontból gazdaságosabb lenne. Egy francia szívódizel tökéletesen alkalmas pl. fáradt étolajos üzemre, ami szinte ingyen beszerezhető. Ráadásul sokkal jobbak lennének a nyomatékviszonyok alacsony fordulatszámon. Nem tudom, számoltad- e már , hogy a generátorod névleges fordulatán a motor mekkora nyomatékot ad le? Ez fontos infó lenne arról, hogy mekkora maximális teljesítményt tudsz kivenni a generátorból. Esetleg szükség van-e áttételre.
Holnap, ha lesz rá alkalmam előkeresem egy Ganz-Alstom áramfejlesztő gépkönyvét, hátha lesz benne használható infó a szabályozással kapcsolatban. Igaz, hogy egy nagyságrenddel nagyobb a teljesítménye, de az elvek ugyanazok.
A generátor még nem valami csinibaba, de a végén ha működik szép is lesz. A kipufogó és a motor hűtését rákötöm a fűtés és a melegvíz ellátásra, persze leválaszthatóan. És utána lehet gondolkodni, hogy PB gáz vagy földgáz fogja működtetni.
Köszi az ötleteket, majd felteszek képeket, hogy hol tartok. Most esztergálom a két motor közé a gumiharditárcsa illesztő részeit. Illetve most emelem központba a generátor és suzu tengelyeit. Már vaskereten és gumibakokon áll a generátor. Több mint valószinü, hogy a generátort a kilógó tengelyvégnél sajnos csapágyaznom kell. De elöször be szeretném gerjeszteni a masinát. A másik bajom, hogy ezt a feszszabályzót, ha túl bonyolult, lehet hogy meg sem tudom építeni. Na mindegy, ez úgy is alakul.
30 perc múlva leszek, csak lemosom magamról a vasport.
A frekvencia tartás precizitása felhasználói igény kérdése, de a szükségessége elengedhetetlen a terheléssel arányos üzemanyag adagolás miatt. A szinkrongépek egyébként kis frekvenciatartományban képesek névleges a teljesítményüket leadni.
Kedves Gyula, szeretném néhány megjegyzéssel kiegészíteni az általad leírtakat.
A szinkrongenerátorok szabályozását alaphelyzetben két tényező befolyásolja. Egy névleges feszültségű és frekvenciájú hálózatban a frekvencia változása a wattos fogyasztással, a feszültségváltozás pedig a meddő fogyasztással lesz arányos. Szigetüzemben egy szükségáramfejlasztőnél is érvényesek ezek a feltételek. Tehát kétféle szabályozással kell számolni. A terheléstől függetlenül a motor fordulatszámát kell a névleges értéken tartani (frekvencia), másrészt a terhelés jellegét (cosφ vagy tgφ) egy a generátor kimenetére kapcsolt áramváltó és egy feszültségváltó jeléből összegzett jelből kell a gerjesztés szabályozó jelét előállítani, mely a púlusfeszültség beállításával a gerjesztőáramot szabályozza.
Teljesen egyetértek Erbével - mindegy , hogy milyen irányban forog.
Valami olyasmi rémlik , hogy a gerjesztést csúszógyűrűn vagy kommutátoron
kapja a generátorod. - de még igy is csak a" bekopás" számit.
Ha megforditod a polaritást nem változik sem az áramfelvétel sem a leadott feszkó.
Picit gondolkoztam a generátor támádon - elmondom a véleményemet röviden.
Elsőnek csatlakoztatnám hozzá a meghajtó motort Suzuki !!
Természetesen a generátor névleges fordulatán, azt hiszem ez 1500/perc,
Véleményem szerint ennél a fordulatnál már egy ellenálláson történö visszacsatolásssal simán beindul az öngerjesztés.
Úgy méretezném , / mivel nincs más infó / hogy 230 V egyenirányitás után sem
lehett a gerjesztő áram 1 A fölött. /
Tehát gerjesztő tekercs ellenállás + valami - én egy 48 V- os izzót kötöttem sorba kisérletképpen.
Ha sikerül felpörgetni a névleges fordulatra , akkor kellene terheléssel vizsgálni.
Első közelitésben talán elegendő egy 10-20 W-os pár száz ohmos huzalpotméter.
Ja igen- a generátor kimenet egyenirányitva , picit szűrve -ellenállás és kész.
És mérnék terhelésre !
Ha fordulatszámot tekintem stabilnak akkor a gerjesztést kell változtatni a terhelés
függvényében.
Nem biztos , hogy kell a három fázisú egyenirányitás - ilyen nagy gépnél azt hiszem
nem kell a " teljesen azonos fázisonkénti terhelésre " törekedni- ha mégis akkor plusz két dióda.
És most megint mérnék - 1 KW- milyen gerjesztő áram kell- / terheléssel !
10 KW - milyen gerjesztő áram kell. / terheléssel /
Természetesen a fordulat nem változik.
Nos ennek a két mérésnek az ismeretében már méretezhető a rendszer.
Talán a legegyszerübb egy tirisztoros vagy FET-es szabályzó rendszer.
Kell egy feszültség mérési pont - ez valahol a generátor kimenete - persze
arányosan csökkentve , hogy az IC-k elviseljék a mérendő jelet.
Majd egy olyan kapcsolás , hogy feszültség növekedésre
csökenjen a gerjesztő áram - kisebb feszkóra növekedjen a gerjesztő áram.
Azt hiszem ennek az elméletnek a megvalósítása nem túl bonyolult.
Végül is a kimenő feszültség fügvényében kell a gerjesztés szabályozást
vezérelni.
Azt hiszem , hogy a " fázisjavitó " trafóknak nincs igazán nagy szerepük - nem vagyok nagyon jártas az erősáramú témákban - de gyengeáramú ismereteim szerint ezeknek csak akkor van valamiféle jelentősége ha a terhelés nem ohmos , hanem
Időközben utánanéztem ennek az aszinkron motorból generátornak, típusú dolognak. Szóval valaki látott ilyet közelről, és azt mondta, hogy a forgórész alumíniummal volt tekerve + két dióda rajta, meg két kicsi mágnes ráragasztva.
Természetesen a forgórész rövidre zárt volt a diódákon keresztül.
Ez egy 2kW-os cucc volt, és 3db 20uF-os kondi csüngött rajta.
Állítólag a régi IWI villanymotorok simán gerjednek maguktól is.
Röviden szólva: fasza! Tetszik ez az amerikai lapát sokadalom. Úgy nézem a terep is elég jó. Ha egyszerűt akarsz, használd a recsiloz féle gerjesztést (kisebb dinamó vagy villanymotor is forog a rendszerrel és termeli az egyre növekvő gerjesztőáramot és feszültséget). Vagy csinálj vmi PIC-es szörnyet, ha otthon vagy a témában. Én sajnos nem. :(
A szereplő feltételek egyike sem az életet védi. Pontosabban a generátor életét. Mi van, ha felpörög a motor? Túltermel a generátorod, leég. Mi van, ha túlságosan lelassul? Hálózatról fogod hajtani, termelés helyett húzza az áramot. Szigetüzemben a freki csökkenésére néhány fogyasztó érdekesen reagál. Trafók pl. előszeretettel leégnek. Túl nagy ford.-freki eltérésnél rákapcsolva "atomvillanás jobbról!"
"mennyire is időtálló. A vas korrodál" Gondolom, nem sárba akarja lógatni mérés közben. Műszerhez illő körülmények között tartva (száraz, pormentes környezet) örök darab. A melegedés épp a méretek miatt minimális. 10 watt kb tenyérnyi felületen. Gyári 10W ellenállás centi vastag, 3-5cm hosszú. Nézd meg nagyanyám natúr vas palacsintasütőjét, amiben évtizedek alatt néhányezer palacsinta, rántotta, egyéb megsült. Pedig az aztán melegedett! Ha nagyon akarja, a kalibrált darabot barnítással időállóvá teheti. Persze utána ellenőrizni kell!
Ha valaha építek hasonlót, az biztosan egyszerűbb lesz.
Persze nyilván vannak szabványban rögzített feltételek, amik (az életvédelmen kívül) nem érdekelnek túlságosan. Legfeljebb sziget üzemben termelek. A saját TV-met meg akkor nyírom ki, amikor én akarom... :-))
Viccen kívül: -Biztosan lehet ezt egyszerűbben is. Főleg, hogy nem akarok visszatáplálni. (Hivatalosan.)
Azonos hosszúságnál minél inkább vastagabb az anyag, csökken az ellenállása.
Erbe a fajlagos ellenállást vetette fel az előbb a vasnál.
Gyakorlatilag ha növeled a keresztmetszetet, olyan mintha egymás mellé egyre több ellenállást kötnél be - párhuzamos kapcsolás. És annak megfelelően csökken az ellenállás.
De egyszerűen:
Ha fogsz pl. egy 1mm2 keresztmetszetű 1 méter mosszú rézdrótot mérsz rajta x Ohmot. (Fejből nem tudom a réz fajlagos ellenállását).
Ha kettőt összesodorsz egymás mellék, akkor pont a felét fogod kapni, azaz X/2-t.
És ez minden anyagra igaz.
Pontosan az ellenállás számítása R=q x l/A.
q a "ró" akart lenni, l a hossz, A a keresztmetszet. A "ró" az gyári adat adott anyagra jellemzó szám.
Nekem kicsit erbe vaslemezes felvetésével az a bajom, hogy mennyire is időtálló. A vas korrodál, ha melegszik méginkább. Változik ezáltal a söntnek az ellenállása/vezetőképessége, ezáltal a rajta eső feszültség is. Max lehet lefestéssel vagy ilyesmivel próbálkozni, ami bírja a hőt.
"Ha már felpörgött üzemi fordulatra, akkor rákapcsolom a hálózatra." Azért ez nem ilyen egyszerű! Részlet egy biogázmotoros mini fűtőerőmű üzemelési feltételrendszeréből:
"2. Működési feltételek: 2.1.1. Fordulatszám emelése az üzemi fordulatra, 1540 1/n-re. Ha az erősáramú hálózaton van 380 V, 1500 fordulatnál a generátort egy mágneskapcsoló a hálózatra kapcsolja. Ha nincs 380 V, saját akkumulátorát tölti és fűt. 2.1.2. Fordulatszám emelése max. 1540-ig. 2.1.2.1. Ha az áramerősség értéke elérte a beállított értéket... ... 2.1.2.5. A kimenő feszültség figyelése hasonló módon történik, a feltételek: 235 V-nál kezd vissza léptetni, % helyett voltonkénti lépésekben ugorva. Ha a korlátozó feltételek 1500 1/n-re csökkentették a fordulatot, lekapcsolódik a hálózatról, 10 sec után elölről kezdi, 2.1.1-nél. Hibaüzenetet naplózza, nem küld a rendszergazdának, de a számlálót emeli. Háromszori hibás működés után leállítás, hibaüzenet a rendszergazdának. 2.1.2.6. 240 V-nál ill. 10 %-ot meghaladó áramtúllépésnél lekapcsol a hálózatról, a fordulatszám 1450-re csökkentésével. 2.1.2.7. 1450 fordulat elérésekor 10 sec várakozási idő elteltével emelni kezdi a fordulatot, vissza 2.1.1-re. Háromszori hibás működés után leállítás, hibaüzenet a rendszergazdának. 2.1.2.8. Hálózati tápláló üzemben, ha a fordulatszám bármilyen okból 1495 alá esik, lekapcsolás a hálózatról, 10 sec várakozási idő elteltével emelni kezdi a fordulatot, vissza 2.1.1-re. Háromszori hibás működés után leállítás, hibaüzenet a rendszergazdának.
3. Leállítási feltételek: 3.1. Hőmérséklet elérte a megadott értéket. 3.2. Üzemanyag nyomása a megengedett érték alá esett. 3.3. Külső leállítási parancs."
