Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 623

A relativisztikus energiaegyenlet mellett az egyetlen dinamikai erő-gyorsulás egyenlet a Proca-egyenlet az egész spinű Higgs-bozonra.Nem kell a Dirac-egyenlet,mert csak egy részecske van a Higgs-bozon.Persze nem azt jelenti,hogy nem helyes a Dirac-egyenlet csak azt jelenti,hogy a Higgs-bozonra vonatkozó Proca-egyenlet speciális esete.A Higgs-bozonnál az egy téridő írányba mutató bázisvektorok egymáshoz képesti fázisa nulla.Ha ez a viszonylagos fázis megváltozik akkor megváltozik  a rendszer és ha nem tekintünk fizikai jelentőséget a komplex fázisra és elvesztünk egy szabadsági fokot,egy fontos információt,akkor bekel vezetnünk a különböző anyagi minőségű részecskéket.A fermionok akkor jönnek létre,ha a bázisvektorok komplex fázisa a frekvenciaírány mint sorrend miatt alternálnak,180 fok különbségük van egymás után.Ha elkerüljük az ilyen alternáló leírást akkor nem kell a Fermi-Dirac statisztikával rendelkező feles spinű részecskék,mert azok azért feles spinűek,mert a komplex fázisnak csak matematikai jelentőséget tulajdonítanak,AZ NEM SZÓL BELE A FIZIKÁBA!Akkr az interfernciánál meg egyszercsak fontos lesz?Nem azok azálapotok ekvivalensek amelyeknhez azonos valószínűség tartozik,hanem azok amelyekhez azonos valószínűségi amplitúdók tartoznak.A Fermi-Dirac statisztika olyan,mint a sebesség,hogy a rapiditást kellett volna csak bevezetni,(ert az mindig additív,a sebesség ennek bonyolult tangenshiperbolikus függvénye),ez a statisztika akkor szükséges,ha nem adunk fizikai magyarázatott a komplex fázisra.

Előzmény: qandalf (620)
qandalf Creative Commons License 2008.02.21 0 0 620
Jó, ezt már hallottuk, valami új gondolat?
Előzmény: Aurora11 (618)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 619

A mekroszkópikusan mondjuk kvadrupólus(örvényes alakú) mágneses tér,amit a részecskegyorsítóban a részecskék gyorsításánál az írányban tartásra használnak,a részecskék méretében szinte teljesen párhuzamosnak látszik,így szinte tényleg észrevehetetlen a sebességének helyfüggése.A mikroméretű tartománynál,ha az atomok mágneses tere örvényalakú,ezért nem alaklmazható a v sebességgel haladó részecske képe,hanem figyelembe kell venni a sebesség helyfüggését,Ami miatt lesz lokális és konvektív gyorsulás.A pontmechanikában csak egyféle gyorsulás van és használható a haladó részecske képe.

Előzmény: Aurora11 (615)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 618
Mi avéleményetek a komplex fázis fizikai jelentőségén,ami a valószínűségi amplitudó fontos tartozéka.Szerintem nem szép dolog a valószínűségképzéssel kiejteni a fázist,mert szerintem információt vesztünk vele.A hologramm azért 3D-s mert figyelembe veszi a fény fázisát nem csak a fényerősség és színviszonyokat,mint a sima fénykép.Azért nem stimmelnek az egyrészecskés elméletek,mert nem építjük be magukba a komplex fázist szervesen,csak matematikai eszközként tekintenek rá,és az interferenciánál veszik csak figyelembe ahol az elkerülhetetlen.Ez az egész alapja,hogy nem a valószínűségek egyenlőségétől egyenlő két jelenség,hanem a valószínűségi amplitudók egyenlőségétől.
Előzmény: Aurora11 (617)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 617
Örülök a vitának,és szeretem a kritikákat,és sohasem sértődök meg.És kérlek,ha nagyon nem értitek amiket mondok,vagy nagyon nagy hülyeség azt ne türjétek meg ezt ezen az oldalon.Szerintem valahogy el fogom tudni mondani érthetően ezt a dolgot,hogy kiderüljön van-e alapja,annak amit írtam.
Előzmény: egy mutáns (609)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 616

Foton.

Előzmény: Gézoo4 (611)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 615
Kis méretekben nem jó az a közelítés,hogy kiválasztasz egy tömegelemet,szerintem.A legáltalánosabb leírás szerintem mindig az áramlástan,mert ennek a speciális esete a pontmechanika.A mikrovilágban akkora a térgradiens,hogy sohasem jó a pontmechanikai közelítés,csak egyedül a részecskegyorsítoknál,meg talán még a vezetőkben folyó elektromos áramnál,mert ott a térgradiens magkroszkópikusan szabályozva van,nincs olyan nagy gradiens,mint kis méretekben.Ez az oka,hogy hogy az áramlástani képletet használtam.
Előzmény: egy mutáns (600)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 614
Nem kell feltétlenül tömeg az impulzus átadásához!Két független fogalom.Az egyik egy négyesvektor három komponense,a másik pedig ennek a négyesvektornak a nagysága.
Előzmény: Gézoo4 (608)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 613
A kisérleteknél  a részecskék összességét,mint vektormezőt érzékeljük,de a fotonokból álló vektormezőnek,mint rendszernek van tömege,mégpedig az egyes fotonok mozgási energiájának összege/cnégyzet.a fotonok a vektormező egyes pontjaihoz tartozó energiabázisvektornyilak,amiknek sem tömege sem kiterjedése sincs.
Előzmény: Gézoo4 (607)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 612

Sziasztok!

 

Szerintem mást jelent a 3D-s világbeli kiterjedés és a téridő.Amikor részecske elkenődésről beszélnek,akkor a helyfüggést magában foglaló vektorteret értik,nem pedig lokális bzázisvektornyílat.Az elkent részecske gömbszimmetrikus helyfüggésnél örvénynek felel meg,amelynek kiterjedése van,de a hatáscentrumaa pontszerű,mert középen a lokáli bázisvektor nagysága sokkal nagyobb,mint az örvény többi részén lévő bázisvektorok nagysága.Aze elknet részecske a lokális részecskék összessége,vagyis a lokális részecske aa bázisvektor,az elkent részecske a bázisvektorokból álló halmaz,vagyis a vektortér.Ez a fogalom eddig csak azért eset egybe szerintem,mert nem használták ki a valószínűségi amplitúdó komplex fázisának információját,csak az interferenciánál. Az elemi örvények koncentrikusak szóval a teljes állapotú örvény is pontszerű hatáscentrummal rendelkezik,ami a galaxisoknál a galaxisközepi feketelyuk.

De egy elemi részecske az adott helyre jellemző lokális bázisvektor,ami pontszerű és nem elkent.

Előzmény: Gézoo4 (607)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 611
Nincs senki aki tudna példát mondani a térfogat nélküli tömegre?
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 610

Ó, köszönöm!

 

  Legyen neked is szép a napod!

Előzmény: Aurora11 (605)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 609

 Newtoni-mechanika pontmechanikájából hiányzik a nemlineáris konvektív gyorsulás,amit a bázisállapotok segítségével küszöböl ki.

Édesapám!

A N mech. pontmechanikájából azért hiányzik a konv. gy., mert nem kell bele, az egy egészen más fogalom. De mintha már kétszer leírtam volna.

Nem olvasol kicsit felületesen?

Mivel korábban az örvénytranszport egyenletet idézted, azt gondoltam, tudod, mik ezek a dolgok.

De most az a benyomásom, pl. az alapján is, amit az örvényekről írkáltál, meg a színvektorokról, melyek kapcsán feltett kérdéseimet sem válaszoltad meg rendesen, hogy összeolvasol mindent, megjegyzed a benne előforduló szavakat, de a jelentésük már nem világos a számodra. (Habár a részecskefizikai beírásaidat nem tudom megítélni.) Aztán példálózol velük, hátha lemegyünk hátsó hídba.

Ez itt nem megy.

De ez csak szubjetív vélekedés, itteni hozzászólásaid alapján való benyomás. Mivel nem ismerlek ténylegesen, meglehet, hogy téves, és még rosszindulatúnak is vehető. Ha így lenne, akkor elnézést.

1m

 

Előzmény: Aurora11 (602)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 608

Ebben van jó is, de kicsit kavarva..

 

   Megértetted, hogy nem feltétlenül kell tömeg az impulzus létrehozáshoz, átadáshoz?

Előzmény: Aurora11 (601)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 607

Szia!

           Ó, ez az ifjúi hév! :):) Maradjunk a lényegnél.

 

  Tudsz térfogattalan tömegről?

Előzmény: Aurora11 (598)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 606

 

  Nos, a pontos értéken vitatkozhatunk..  lévén, hogy különféle értékeket ír az irodalom,  de az ionok elfogadott sugarait a függvénytáblában megtalálod..

Előzmény: egy mutáns (597)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 605
Mégegysze Legyen szép napotok!
Előzmény: Aurora11 (604)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 604

Még annyit,hogy az Enégyzet=pnégyzet szer c négyzet-mnégyzet szer cnegyediken

képlet használható általánosan.

Az a pontmechanikai erő-gyorsulásos képlet korlátolt érvényességű,a relativisztikus Schrödinger-egyenlet,a Proca egyenlet az általános,ami tartalmazza a nemlineáris konvektív gyorsulást.

Előzmény: Aurora11 (603)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 603

Sziasztok!

Leygen szép napotok,Minden jókat!:)

Előzmény: Aurora11 (602)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 602

Szerintem azért a Schrödinger-egyenletet kell használni,mert a Newtoni-mechanika pontmechanikájából hiányzik a nemlineáris konvektív gyorsulás,amit a bázisállapotok segítségével küszöböl ki.A teljes állapotot több színből nézve,sok bázisállapottal ír le,ezért az egyetlen  teljes állapothoz tartózó Hamilton-függvényt,a különböző színekhez tartozó sok bázisállapothoz tartozó Hamilton-operátorral helyettesíti.Lineáris áramlás közelítésnél elég véges sok bázisvektort figyelembe venni,az analitikus nem lineáris áramlásnál kontinuumsok kell belőle,ezért ritka kivételtől eltekintve(amikor az integrál analitikusan megoldható) numerikus megoldásra vagyunk utalva.

A relativitás erő-gyorsulásos képlete csak a pontmechanikában igaz,amikor a (v,grad)v elhanyagolható.

Előzmény: egy mutáns (600)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 601

A fotonok halmazának összessége,mint tömegközépponti anyagi rendszernek tömege van.Ezek a tömeg nélküli fotonok mozgási energiájának összessége.a mozgási energia az impulzusból származik.Egyenként a fotonokra levetítve csak impulzus adódótt át a fotonok alkotta anyagi rendszer ellenben tömeget is.

Előzmény: Gézoo4 (595)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 600

v(r(t),t) függvény van nem pedig csak      v(t) függvény?

A hagyományos mechanikában van egy tömegpont, aminek v(t)=dx(t)/dt a sebessége, ahol x(t) a helyvektora az idő függvényében, a(t)=dv(t)/dt pedig a gyorsulása, azzal F=ma.

Az áramló közegek mechanikájában v=v(r,t) pedig az ún sebességmező, ami nem egy tömegelem sebessége. Hanem az áramlási térben a sebességeloszlás, az idő függvényében.

Mivel azonban itt is a tömegelem gyorsulása kel kell a Newton II.höz, a sebességtérből ki kell számolni az egy tömegelem gyorsulását, azon az alapon, hogy egy tömegelemre, ami a t pillanatban éppen az r helyen van, dr=v(r,t)dt, ahol

Emiatt lehet egy tömegelem sebességét v(r(t),t) alakban behelyettesíteni a sebességmezőbe, és láncszabállyal kiszámolni a gyorsulását. Részletek az áramlástan könyvekben.

De ezt már egyszer leírtam. 

Hogy ennek mi köze lehet a részecskefizikához vagy a Schrödinger egyenlethez, azt elképzelni sem tudom. Igaz, ahhoz semmit nem értek.

1m

Előzmény: Aurora11 (554)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 599
az elektronnak sincs térfogata,mert pontszerű a vektormező egy pontjához tartozó lokális értelemben vett képződmény.Az elknődéssel képződött elkent változatt az elektronok,mint nyílak összessége a vektormező.
Előzmény: egy mutáns (597)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 598

Hogy lehet valaminek kiterjedése,ha nincs tömege?Szerintem sincs a fotnnak kiterjedése,csak spinje és lendülete van.

Szerintem a 3D-s hologramm információgazdagságának mechanizmusát kell a kvantummechanikában alkalmazni az egyrészecskés vagy Higgs-bozonos leíráshoz,vagyis a bázisvektorok közötti viszonylagos fázisnak fizikai jelentőséget kell tenni

és pszi(1)abszólútértéknégyzet=psz(2)abszólútérték egyenlősége mellett a

pszi(1)=pszi(2) egyenlőséget is meg kell követelni.

Ne csak a valószínűségek legyenek egyenlőek,hanem a valószínűségi amplitudók is,vagyis ne csak az intenzitásviszonyokat(mint a 2D-s fényképnél),hanem a fázist is(mint a 3D-s hologrammnál) is egyenlővé kell tenni.Ha ezt nem tesszük csak az intenzitásokat tesszük egyenlővé,akkor a Természet úgy büntett,hogy különböző anyagi minőségű részecskékkel kell leírni a világot.Szerintem legalábbis az információhiányt  az eltérő részecskék anyagi minőséggel,mint axiómával kell leírni.

Előzmény: Gézoo4 (594)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 597

Nem arra mondtam.

De pl. mekkor az elektron térfogata?

1m

Előzmény: Gézoo4 (594)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 596

Szia!

 

  Kérlek ne ragadd ki a szövegkörnyezetéből!  Nem pusztán halandzsának,

hanem ebben a formában, vegyítésben, és a beszélgetés azon pontján

tűnhet halandzsának.

 

 

Előzmény: emp (589)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 595

Szia!

          Nos, a látszat és a valóság..  Fogj egy rugót és két végére egy-egy golyót.

Húzd szét a golyókat és tégy' közéjük bármit..

 

   Nyílván ha elengeded a gólyókat akkor a valami felszíni részecskéinek

anyag mentes energiát adnak át.

   Most tegyük láthatatkanná a golyókat és nézzük meg, hogy mi zajlik le

a valami belsejében!

    A felszíni részecskéik energiát kaptak, amit továbbadnak a velük érintkezőknek..

 

  Azaz impulzus halad át a keresztmetszetén tömeg nélkül.

 

Most fogj egy 40-es vagy nagyobb kulcsszámú vakut és egy cérnára felfüggesztett fényes Alu tálcát.  Tripla szigetelésű ablakon keresztül villants a tálcára!

   És a tálca megcsendül! 

 

  Lehet az, hogy a felszíni atomjai a villanásból kapott nagy energiakészletük miatt

nekicsapódtak az alattuk lévő atomoknak ?

  Igen, mindenképpen nekicsapódtak, hiszen különben nem csendült,

nem csendülhetett volna meg.

 

   Csak energiát "ütöttünk-adtunk" a felszínnek és csak a felszíni atomok impulzusai adódtak tovább  vagy tömeggel szállított impulzus?

 

   Nos, szerinted melyik a valószínűbb?

 

 

Előzmény: Aurora11 (553)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 594

Szia!

 

  Zagyvaság az, hogy a tömeg kiterjedés nélkül lehetetlen?

 

  Kérlek mondj egy bizonyított példát a térfogat nélküli tömegre!

Előzmény: egy mutáns (552)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 593
Lineáris áramláshoz elég véges sok bázisvektor és egyszerű szumma és analitikusan megoldhatunk négy módusig,a nemlineáris áramláshoz kontimuunsok bázisvektor szükséges aminél integrálni kell. 
Előzmény: Aurora11 (592)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 592
Ugyanolyan energiacsere zajlik a bázisvektorokhoz tartozó örvények között,mint a kettősinga módusai között.De itt több a módus,közelítőleg véges sok,analitikusan kontinuumsok,a  véges sok állapot szummáját kontinuum sok állapot integrálja helyettsíti,amit csak ritkán lehet analitikusan megoldani.
Előzmény: Aurora11 (591)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!