Sziasztok, lenne egy kerdesem!
A feladat a kovetkezo lenne:
Hogyan lehet kiszamolni, hogy mennyi viz parolog el naponta egy uszomedencebol?!
Pl egy 8*4 (m) 1,3 (m) mely medencebol.
A valaszokat elore is koszonom!
A németeknél volt kötélhúzásból egy szörnyű beleset a 80-as években. Világrekordot akartak felállítani. Oldalanként több szász ember húzta a kötelet. Elkövettek egy hibát, nem kenderkötelet vettek, hanem műanyagot. Ez viszont megnyúlva úgy viselkedett, mint egy rúgó. A kötél elszakadt és a visszacsapódó kötél több embert megölt.
Picit egyszerűbben: nem a súrlódási erő maximuma, hanem a kötélerő maximuma számít. És a leggyengébb pont általában nem a kötél, hanem valakinek a karja.
A súrlódási erőnek persze van maximuma, de hát egy korrekt versenyen nem ez a fő tényező: kötélhúzást nem jégen szoktak rendezni. Igazából a súrlódási erőt lehet kényszererőnek is tekinteni (pl. van egy bucka, amiben meg tudjuk vetni a lábunkat) így az a fontos, hogy mekkora erővel tudunk a kötélre hatni. (a súrlódási erő = a kötélerővel, a bedőléssel pedig szabályozzuk a gravitáció és többi erő forgatónyomatékát, hogy az eredő 0 legyen) Mivel a törzs és a lábak mereven tartására erős izmok vannak, a leggyengébb izom (kar) határozza meg az eredményt. Vagyis, amikor már nem tudjuk a kötelet olyan erővel húzni, mint ahogyan a kötél húz minket, akkor vagy eleresztjük, vagy bemozdulunk.
Igazad van, de ezzel azért nem foglalkoztam, mert a feladat szempontjából nincs nagy jelentősége.
Egyébként a dolog - mint ahogy késöbb írják - elég összetett és szinte benne van az egész statika és dinamika.
Csak kiegészítésképpen. A súrlódási erő egy reakcióerő. Ezért az nem egyenlő az erő*súrlódási tényező, hanem maximum annyi! Ezért az erő csak ebben a tartományban lényeges. Az erős ember sem tudja elhúzni a kamiont, ha jégen áll.
Na, most ez így, megint nem igaz! Illetve nem pontos.
Egy a surlódáson és az anyag merevségén alapuló erőátviteli rendszerről van szó.
Amíg csak állnak és mozdulatlanúl egymásnak feszülnek, addig valóban nem számít a kötélre kifejtett erejük, mivel az egyenlő. Ezért nem is mozdulnak meg.
Ez az erő pár viszont a gravitációs erő, és a talajon kialakuló surlódáson keresztül "zárul".
A piros erő az, amit az emberkék ereje.
A gravitáció adja azt az erőt amit a talaj súrlódási erején keresztül tudnak a kötélen fellépő erő ellensúlyozásaként felhasználni.
Ez az erő az amit át kell lépnie a kötélen fellépő erőnek ahhoz, hogy az egyik győzhessen.
A surlódásból, és a gravitációból adódó erő nem egyenlő nagyságú a két fickó esetén, és a kötélen a saját erejük ezt túl tudja lépni, akkor van vége a harcnak.
Mikor már megmozdulnak, akkor fog a saját, egyéni erejük számítani, mert az nem űl seggre, aki a másikon nagyobb rántást, gyorsulást tud elkövetni, mint a saját ferde állásából adódóan a gravitáció gorsitani tud. Ekkor a győztes fegyenesbe áll, a vesztes orrabukik...
példa:kövér csávó vs. er?s csávó.A kövér lazán bedöl hátra,0 huzóer?t kifejtve az izmaivel,csak fogva a súlyt,majd behajlítja a térdét úgy ,hogy az x irányú súlyponttávolság ne változzon,de az y er?kar megmaradjon.Voala,er?feszítés nélkül elhuzta az ürgét!
Vizsgakérdés: Magyarázza meg a kapillaritást!
Én erre ezt találtam ki:
Nézzük azt a kicsi folyadék (víz) felületet, ahová majd belemártjuk a folyadékba a kapilláris csövet! Itt ugye a nyomás 0, mert a hidrosztatika törvénye alapján (p=ró*g*h ,ahol h a foly. oszlop magassága), mert a felszín felett már nincs folyadék ,ezért h 0, így p is 0.
Beletesszük a kap. csövet. Mivel a víz nedvesíti a cső falát, homorú meniszkusz alakul ki, és ezért itt fellép a görbületi nyomás (ami a foly. felületi feszültségéből adódik)és ezért a kap. csőben a folyadék megemelkedik.
„Hogy egy ember mekkora súrlódási erőt tud kifejteni, abban már van szerepe a test tömegének, de még más tényezőknek is.”
Szerintem a legfontosabbat kihagytad. (és mintha nem is tartottad volna fontosnak) : Ki az erősebb! Mivel tapadási súrlódásról van szó, a maximális súrlódási erő van csak meghatározva, és nem az aktuális, ami pedig attól függ, hogy ki milyen erőt képes kifejteni a talajra. Ezért van az, hogy én nem tudok elhúzni egy kamiont, de az erős emberek meg igen.
Mindenkinek köszönöm a segítségét! A könyvben sehol nem találtam ezekre választ ,de mégis ezt kérdezték vizsgán, tudtam én hová kell fordulni! :o) Mégegyszer köszi.
4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
A feladatban a trükk, hogy a két ember tömegének semmi szerepe nincs a feladatban.(Közvetlenül)
Viszont van egy harmadik tényező, a talaj.
Legyen a kötélerő K. Ez mindkét ember esetében egyenlő. A két ember lába surlódási erőt fejt ki a talajra. Ezek SA és SB. És ezeknek nem egyenlőek.
Ezért az A emberre SA-K=FA a B emberre K-SB erő hat.
Nemrégiben a lányom iskolájában volt kötélhúzó verseny több csapat között. Érdekes módon mindig az a csapat nyert, amelyik nekünk jobbra állt fel. Érezhetően a tornacsarnok talaja azon a részen jobban tapadt.
P.S.: Hogy egy ember mekkora súrlódási erőt tud kifejteni, abban már van szerepe a test tömegének, de még más tényezőknek is. Mivel SA,SB és K párhuzamos erők, forgatónyomatékot is kifejtenek, amit a test súlypontjának nyomatéka a lábra ható talajerő nyomatékéval ellensúlyoz.
2. Milyen következményekkel járna, ha két test tehetetlen és súlyos tömegének aránya nem volna egyenlő?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
5. Hogy dönthető el egy, hogy egy erőtér konzervatív-e vagy sem?!
A földelés az egyik, de nem egyetlen érintésvédelmi megoldás. Tehát nem biztos, hogy ezeken a helyeken földelni kell. Át kell gondolni, hogy melyik rendszerben mi a földelés célja.
Egyébként mind a hajó, mind a repülögép zárt rendszer. Tehát az áram előállítása is ezeken belül történik.
Ezért egyszerű a megoldás. A készülékek "földelését" oda kell kötni, ahová a generátor "földelését" kötöd.
Ha vasgolyó rángatásáról van szó, akkor az induktivitásból adódó időállandó nem fog beleszólni a buliba, mivel ez egy viszonylag lassú folyamat. Különösen, hogy nagy erőt is akar, amihez alacsony menetszám fog adódni.
Szikraoltásról kikapcsolásnál nagyon célszerű gondoskodni, mert egyébként megütheti a kezelőt, roncsolhatja a kapcsoló kontaktusait, átütheti a tekercs szigetelését.
A szokásos megoldás egy megfelelő áramot elviselni képes dióda (pl. 1N4005) párhuzamosan kötve a tekerccsel, persze olyan polaritással, hogy ne vezessen, mikor rákötik az elemre. Mikor bontják a kontaktust, a tekercsben tárolt energia belesül a diódába. Más szóval a tekercsben kialakult áram tovább folyik kikapcslás után a diódán keresztül, és a dióda nyitófeszültségének, kb. 0,7 V-nak megfelelő di/dt sebességgel fokozatosan csökken 0-ra.
Az erő arányos a menetszám * áramerősség szorzattal, ha adott az elrendezés geometriája.
Ha a cséve fix méretű, a telep ideális (0 belső ellenállás, mindegy mivel terheled, fix a feszültség), akkor az jön ki, hogy minél vastagabb a drót, annál nagyobb az erő.
Ez könnyen belátható, vegyünk pl. egyetlen menetet olyan vastag rézből, ami kitölti teljesen a rendelkezésre álló tekercselési helyet.
Ennek R az ellenállása, így az erő arányos (U/R)*1
Most képzeletben hosszában kettévágod a drótot, és a két tekercset sorbakötöd. Ekkor az ellenállása 4-szeres lesz (fele keresztmetszet, dupla hossz) így az áram negyedére csökken. Viszont a menetszám, most kétszeresére nőtt, igy az erő most (U/(4*R))*2 ez fele az előzőnek.
Ha a telep nem ideális, akkor ravaszabb a helyzet. Meg kell nézni, mekkora az elem belső ellenállása. Ezután meg kell oldani egy egyenletet. Pl. Így: n menetszámra kiszámolod az erőt.
Legyen A a tekercselésre rendelkezésre álló keresztmetszet, akkor A/n a drót keresztmetszete. Kiszámolod az ellenállást n függvényében, majd ebből a telep belső ellenállását sorbakötve az áramot, és ezzel számolod az erőt, ami az áram*menetszá mennyiséggel arányos. Ennek kell a maximumát megkeresni, derivál, megold nullára stb.
(azt tippelem, hogy akkor lesz a maximum, ha a tekercs ellenállása megegyezik a telep belső ellenállásával, de nincs kedvem átgondolni, pláne nem levezetni...)
Minél jobb vezető anyagból van a drót, persze annál jobb. Gyakorlatban úgyis csak rezet lehet használni... (Gyorsítók mágneseibe szupravezető drótot tesznek)
ResetGomb tökéletesen megadta a választ. Mivel nem lelkesedtél kellően, kicsit bővebben is megfogalmazom...
A veréb azért tud repülni, mert tudja oldani, hogy a szárnya felett tartósan alacsonyabb legyen a légnyomás, mint alatta. Ez a nyomáskülönbség átadódik a kamion plafonjára és padlójára. A plafonra és padlóra átadódó erő különbsége a veréb súlya.
Ha nehéz elképzelni, hogyan adódhat át ez a nyomáskülönbség, elsőre képzelj el egy nagy dugattyút a kamion rakterében, ami teljesen illeszkedik a falakhoz. A dugattyú súlya összenyomja az alatta levő levegőt, és szívja a felette levőt.
Aztán következő kép: a dugattyú rosszabbul illeszkedik, ezért szivattyúzni kell a levegőt, hogy le ne essen.
Aztán sok kis dugattyú van egymás mellett, mindegyiknek szivattyúzni kell a levegőt, hogy le ne essen.
Aztán sok kis veréb van, mind cspkod veszettül, hogy le ne essen... :-)
a kamion sebessége nem változik, teljesen ideális állapotban gondoltam a kérdést, amikor nincsenek környezeti hatások, csak a kamion, a verebek, a levegő meg persze a mérleg
