DeltaT(egy jó hőcserélővel magasabb).Tehát hogy Q egyenlő legyen, gyengébb hőátadással az utolsó szalmaszál az m, amit növelni lehet.Itt hiányzik az a bizonyos innovációs faktor.
Egyszerűen túl vannak méretezve, hogy a névleges teljesítményt gond nélkül le tudják adni.És lehet ezt pl.nagyobb, kevésbé hatékony hőcserélővel átadni, és lehet okosabb kialakítású,például két rétegű,azaz dupla hőcserélővel átadni.A méretesebbe több közeg megy, az okosabb kialakításúba kevesebb.A több közeget több energia mozgatja,a kevesebbet kevesebb.Itt esik be a COP.Nyilván felmerül az olvasztás kérdése, minél nagyobb lyukú a háló,annál tovább elzakatol jegesen(elfér a jég bőven),itt megint felmerül a tervezés/innováció kontra méretnövelés.És természetesen egy nagyobb gép nem tud annyira lemodulálni, mint egy kisebb.Sem a kompresszor,sem a ventillátor,nagyobbak a veszteségek a nagyobb átmérőjű csöveknél...Ezt át lehet hidalni úgy, hogy a névleges teljesítményt a legoptimálisabb viszonyok közé tervezik, azaz pl 60% terhelésnél adja le a névlegest,de ezek nem élebjáró gépek, hanem behemót igavonók.Megbízhatóak,jók, de nem a legjobbak.
Ezért vannak jobb, és kevésbé jó gépek.A gyengébbeknél jellemző a túlméretezés.
Ez így hülyeség, ha abból a személyautóból folyamatosan annyi teljesítményt veszel ki, mint a teherautóból, akkor 60 litert fog fogyasztani, viszont századannyi lesz az élettartama.
Van 300 lóerős személyautó,2000ccm-es.Fogyaszt mondjuk 15-öt.
Van 300 lóerős teherautó,16000ccm-es.Fogyaszt mondjuk 40-et.
Lehet megfelelő teljesítményt kifinomult technológiával növelni, és lehet egyszerűen a méretek növelésével.Kétszer annyi hűtőközeg "életben tartásához" pontosan kétszer annyi kompresszor és egyéb munka kell.A méretek növelése jellemzően nem az innovációt jelenti...
Köszönöm a linkeket, most átnéztem, tényleg a tárcsás kompisról van szó. A cop görbe pozitív környezeti tartományban lévő fele elég gáznak tűnik, én is ugyan így számolom, de az 5,3-as royal-nál jobb eredmények vannak. Az FH / LN szériás mitsuk elég kemények átmeneti időben.
És melyik az Mitsubishiből, ami ehhez a Daikinhez mérhető tudásban? Mert múltkor mondtad, hogy a Hyper Heating sorozatot nézegessem, de én nem találok olyat, amivel ezt a Daikint össze tudnám hasonlítani. (http://www.mklima.hu/ oldalon kerestem.) Konkrét típus érdekelne! Ja, és kapható is legyen! Mert Windy12 a 92192-es hozzászólásában ezt írta:
"Én ma konzultáltam a Mitsubishi magyar importőrével fűtés témában. Mivel az FH sorozat megszűnt és egyelőre nincs utódmodellje, az ő álláspontjuk az, hogy az AP sorozatot ajánlják fűtésre."
(Én ezért néztem a Mitsubishiből az AP vonalat...)
Tehát most kapható Hyper Heating-ből melyik mérhető össze tudásban, teljesítményben a Daikin FTXM35N / RXM35N9 Perfera-val?
Na lassan, de biztosan haladok a klímaválasztással! :) Leszűkítettem 2 konkrét típusra a lehetőségeket... Ti melyiket választanátok ezek közül?
1. Mitsubishi MSZ-AP35VG / MUZ-AP35VG
2. Daikin FTXM35N / RXM35N9 Perfera
Ezek tudásban nagyon eltérőek? (mert a Mitsubishi kb 450e körül van beszereléssel, a Daikin kb 600 körül akcióban szerelve, ha jól látom...) Ha tök ugyanazt kapom, akkor inkább a Mitsubishit választanám, de ha a Daikin tényleg jobb, akkor azt...
Az nem sima Amber (a típus szám a lényeg GWH09YD) , vagyis Magyarországon nem. Pl. a bolgároknál, románoknál, finneknél: Amber, lengyeleknél: Amber Prestige, , észteknél: AMBER Nordic.
Ezt csak az importőr akarja elhitetni, hogy ez 2020 készülék, mert ők idén kezdték forgalmazni, holott 2018 júniusában már finnországban tesztelték, vagy 2018. 03. 05. már felszerelve működött, talán lengyelben https://www.youtube.com/watch?v=tHSpzyo8qgE
Késtünk jó 2 évet.
Én mértem, hősugárzóval váltottam ki 11.29.én 10-20 óráig, folyamatosan ment az 1000w, ami tartotta minden helyiségben azokat a hőfokokat mint amit a klímánál írtam és fogyasztási átlaga kb. 350-400w volt, igaz nagyon párás idő volt, sűrűn olvasztott és így jött ki 2,5-3 szorzó. Ezért írtam, hogy finn laborteszt szerintem hihető lehet.
Az 5,3-nál nem olyan mértékben befolyásolja a hatásfokot a beltéri ventilátor fokozat, mint a kisebbeknél. Már 1-es fokozaton is 780m3-t forgat át óránként.
Az a baj, hogy csak papíron 130w, de feco700 teljesen igaza van 500w alá nem akar lemenni, inkább túlfűt és kikapcsol (nekem is a 2,7 van) Engem annyira nem zavar a ki-be kapcsolgatás, mint fecot, de kipróbálnám milyen lehet annak a komfortja, ha inkább kis teljesítménnyel megy folyamatosan. Na meg mi jobb a kompresszornak és az egész szerkezetnek, mert elvileg azért lenne inverteres, hogy vissza vegyen a teljesítményből, de ez csak 15Hzig megy le és lekapcsol. Pedig a Gree büszke az 1Hz-es kompresszormotorjára.
Azt megfigyeltem, minél lejjebb veszed a ventilátor fordulatot annál jobban erősít a kompresszor, így én ha nem vagyok bent turbon van.
A tálcafűtés is megy -x fok alatt, ha kell ha nem, mivel 1 napja száraz az idő nincs mit olvasztani, de mikor megáll pihenni a gép, kb 140w vesz fel és megmértem lézeres hőmérővel kb 25 fokos a fűtővas. Pedig biztos meglehetett volna úgy oldani, mikor kiáll olvasztani akkor indul a tálcafűtés, majd olvasztás leállás után 5-10 perccel leállna a tálcafűtés is.
Tényleg olvaszthatna hamarabb, mert már alig tud valami levegőt átszívni a párologtatón, annyira le van deresedve.
Én 42nm/103m3 részben szigetelt (1 oldalfal kisméretű tégla+10cm eps, födém 1/3 20cm, 2/3 10cm üveggyapot) vályog házikót fűtök vele, novemberben 237 kwh fogyasztott 21fokra állítva, nappaliban van a gép, ott 23-24, háló 21-22, konyha 22-23, fürdő 21-22 fok.
Sajna a cég irodájának két rendszeréről az adatok továbbra sem nyilvánosak (azok voltak még nemrég), de találtam egy általuk épített családi ház rendszeréről linket, beteszem ide, azon lehet csemegézni. Kb. ekkora rendszerrel fogok én is indulni, csak az enyém tájolása kb. DDNY.
