sajnos énis kb 4-5év alat jötem rá hogy nagyon sokat nem lehet várni a széltől 10méter magaságig . de az biztos hogy mostmár énis ha épitek csak fügőlegest fogok mégpedig hordóból félbe vágva mert töbet ez az egész egyáltalánnem érmeg ha ezt a két könyvet németből meg rendelitek ráfogtok jönni miért a két könyv 15euro .
Itt sem fúj mindig a szél, de ha az országban mindenhol, akkor itt az átlagnál erősebben. Domboldalon van a telkünk északnyugati lejtéssel, tehát az uralkodó szélirány felől akadály nélkül közelíthat. És tavasztól őszig van az az érdekes dolog, hogy reggel 8-9 körül elkezd fújni a szél és napnyugtáig sűrűn fúj.
1: az inverterben biztos hogy van trafó, csak esetleg nem veszed észre. Ellenkező esetben nem tudná a hálózatot galvanikusan leválasztani, az akkudon, napelemeden rajta lenne a 220. Nem tudná tolerálni a széles bemenő feszültségtartományt, mert ahhoz, hogy híddal létrehozza a 230 V kinenőt, csúcstól-csúcsig 650-660 voltot kell kezelnie. Ehhez pedig bemenő egyen oldalon kell neki 330 volt. 2: hatásfok számításnál csak a tekercs egyenáramú ellenállása számít, a látszólagos ellenállás látszólagosan sem melegszik. 3: Savonius lehetséges hatásfoka 23%. Nagyon sok függ a kiviteltől. Kisebb szélre valóban jobban indul, később önmagát fékezi. A lapátosokat nem alacsony szélsebességre, hanem teljesítményre méretezik, amit kis szélsebességből nem lehet kivenni. Hidd el, a táblázatok megalkotói nem a hasukra ütöttek, hanem sok évtized mérései, számításai alapján alkották meg őket.
Van egy 3,3 KW-os hálózatszinkron betáp . inverterem.
A leírás szerint a szikronjelet nyilván a hálózatról kapja - ez a jel fázisban
is szinkronizálja az invertert .
Egyébként én soha sem dolgoztam erősáramű rendszerekkel -
nálam egy tekercsnek impedanciája és induktivitása van , sajnos / vagy ki tudja / inkább az elektrotechika áll közelebb hozzám mint más.- ezért egy tekercset sohasem tudnék úgy megközeliteni , hogy az váltóáramú körben ohmos jellegű - mert ez nagyon nem igaz. Bár sajnos sok szakirodalomban találkoztam olyan számitásokal , hogy a tekercsnek az ohmos jellegét adják meg nem az induktivitását vagy esetleg
kapacitiv ügyeknél nem az XC -t .
Végül is oda akartam eljutni, hogy az inverterem bemenő feszkója 200-500 V egyen és kimenete hálózatszinkronizált 50 Hz 230V.
És csodák -csodája egy trafó sincs benne - azt hiszem túl kell lépni bizonyos elképzeléseket .
Nem biztos , hogy az egyszerünek látszó megoldás az ideállis.
Én sohasem biztam, bizok tekercsekben csak az elektronikában.
Azt valamelyest ismerem.
Mint ahogyan szélkerék ügyeknél a hatásfokban sem mert az véleményem
szerint csak igen behatárolt ügyekre igaz.
PL. 15% hatásfok Savoniusra - de ez mikor igaz ????
5-ös szélnél - kit érdekel az öt -ös szél - évente kb. 10 óra!!!
A kettes szélnél egy vizszintes tengelyű pörgettyű meg sem mozdul a Savonius már dolgozik - mi a hatékonyabb???
Azt hiszem ezt nem nagyon kell tovább ecsetelni - minden széltáblázat , MESE !!!
Hatásfok táblázat NAGY MESE !!
Illetve értelmezés kérdése - egyszer mindenki rádöbben a valöságra aki nem
"elméleti " sikon dolgozik , hanem épít valamilyen szerkezetet.
Én úgy gondoltam, hogy kicserélem az egész forgórészt egy olyanra, mint amilyen egy autógenerátorban van.
Tényleg, úgy tudom, ogy van olyan kalickás is ahol a talán alu henger (vagy trafólemez körlapok) palástján van rendes tekercs vezetékből. Ez ilyen mókuskerékre hasonlít. Mi van ha ezt átkötöm, hogy ez egy fázis legyen 2 véggel és gerjesztőáramot vezetek bele? Mondjuk hullámformában menne körbe a forgórész palástján. ??
Köszönöm a segítséget Erbe, Who1111 és Gyula20! Sokmindent világosabban látok mostmár.
Kicsit zavaros. Ha lehetne pontosabban fogalmazni. Mivel a forgórésztekercselés (aszinkronmotor) beöntött alu, 1 menet/max keresztmetszet. Vagy??? A gerjesztés mérőszáma az "Ampermenet". Ha a menetszám nem változik, a gerjesztés sem változik, csak a kívánt áram létrehozásához szükséges feszültség (hatásfok).
Hali, villanymotorból generátor témához kérdeznék még.
Lehet aluhuzallal tekercselni a forgórészt? Annak is vehetem a méretarányos nnövelését? Mármint a menetszámot meghagynám, csak a huzal keresztmetszetét növelném. Mi a különbség ha változtatom a forgórészben a huzal menetszáma/huzal anyagmennyiség arányt állandó huzal hasznos tömeg mellett? Vagyis a tekercs geometriája ugyanakkora maradna, de kevesebb vagy több menet lenne benne? Ezzel mit változtatnék? Mármint a mágneses tér hogyan változna? Gondolom nagyobb átmérőjű kevesebb menettel a kisebb ellenállás miatt kevesebb áram kell ugyanakkora mágneses térhez. De csak az ellenállás miatt változika mágneses tér?
Van egy "akkumulátor építése" topic. Leírnád oda a tapasztalataidat? Engem is érdekelne. Esetleg nem tudod hol lehet ilyen használt nagy akksikat ocsóér venni/kapni ? :)
Szia! most olvastam visszafelé, s ha jól emlékszem Te irtad Az akkumulator házilag könyv megvan neked. A szulfátlnitásról is tudok mondani ezt -azt SAJÁT TAPASZTALAT.
"nemcsak frekvenciában , hanem fázisban is pontosan találkozni kell a két rendszernek." Hát ha meg nem, akkor majd helyrerántja! Igaz, ha az automaták és a vezetékek kibírják, akkor esetleg a tengely szakad, de hát istenem. "-Halott nélkül nincsen háború!"
Nem értem, miért akarjátok szegényt így megbonyolítani? Olyan egyszerű szabályzókapcsolások léteznek, itt nincsenek millisecundumok alatt követendő változások! A terhelésfüggő kompenzálási módszereket akkoriban azért találták ki, mert a tranzisztorok terhelhetősége és megbízhatósága nem nagyon volt arányban az árával :-( . Ma már ez nem jelent problémát, a feszültségfüggő szabályzás teljes teljesítményigényét is le lehet venni 1, akár nem is túl drága tranzisztorról. Hálózatra kötni ekkora teljesítményben szinkrongenerátort? Csakis aszinkront! Ahhoz viszont nem kell semmi gerjesztésszabályzás, csak a meghajtó motorral és a leválasztással kell manipulálni.
Használható generátorként. A soros tekercset ki kell iktatni a párhuzamosra pedig bekötni 1 szabályzót. Hatalmas böhöm, talán 1000 fordulatnál már ki is tudod szedni belőle a 24 voltot (28-at!). Mivel hajtod?
Picit gondolkoztam ezen a gerjesztés ügyen . illetve azon, hogy hogyan
lehetne megoldani a pár százalékon belüli feszültség tartást más-más
terheléseknél.
Az alábbi verziókból kellene a legjobbat megépíteni :
- Egy ellenálláson figyelem a mindenkori áramot egy árammérő söntön - elmondásod szerint kb. 10KW-ban gondolkodsz ez kb. 50 A.
Abból kiindulva , hogy az áramnövekedéssel arányosan nő a söntön a feszültség -
ezzel a feszültséggel lehetne vezérelni valamilyen lineárisan szabályzó félvezetöt.
Elöny- viszonylag egyszerű - hátrány közvetlen hálózat betáp nem megy.
A fogyasztókat fizikálisan át kell kapcsolni.
- A generátor feszültségét figyelem , mérem és a pillanatnyi feszültség változást
használom fel a gerjesztés vezérlésre.
Ennél az a macera , hogy forditott vezérlés kell - minnél nagyob a feszültség annál
kisebb a gerjesztő áram szügséges és forditva.
Ennél sem látom megoldhatónak a közvetlen hálózati betáplálást.
- A generátor frekvenciáját figyelem ,mérem és a frekvencia változást használom fel gerjesztés vezérléshez.
Nő a frekvencia - csökken a gerjesztés és fordítva.
Ez sem ideális a hálózati betápba.
- Pár éptizeddel korábban építettem adó-vevőket és abban a csatorna
léptetéseket PLL áramkörrel oldottam meg.
Most ez adta azt az ötletet , hogy mi lenne ha a gerjesztés szabályozást egy PLL áramkör végezné.
Van egy 50Hz-es kvarcstabil generátor / ez egy CD 4060 és egy 1013-as IC és egy 3,2768 Mhz kvarc összesen kb.500 Ft,/
A PLL áramkörnek két bemenete van /emlékeim szerint CD 4046 /
Egyik bemenetére kerül a kvarcstabil 50Hz - másik bemenetére a generátor jele.
A PLL áramkör hibajelet ad , ha a két freki és fázis között eltérés van és addig adja
amig ez az állapot tart.
A hibajel nagysága az eltérés nagyságától függ.
A rádiótechnikában ez a hibajel az oszcillátor kapacítás diódáját vezérli- de mért ne
lehetne gerjesztést vezérelni.
Ez tényleg preciz 50Hz-et adna.
Amit még lényegesnek tartok ennél a témánál , hogy ez az állapot lenne a "hordozható" kivitel - otthon átkapcsolni a kvarcoszcillátorról , hálózati 50 Hz-re ,vezérlés szempontjából és talán frekvencia és fázisszinkronizált rendszert
lehetne létrehozni.
Ha a generátor feszültsége pár volttal meghaladja a bejövő hálózati feszültséget
a fizikálisan összekötött két rendszernél a generátorról fognak áramot vételezni a fogyasztók.
Elképzelhetőnek tartom , hogy ezt a rendszert csak egy fázison kell kialakitani , hiszen a másik két fázis nem él önálló életet.
Pár hónap múlva valami hasonlóval fogok kisérletezni .
Majd Te fogsz tudni mindenről, mert foglak hívni is. A gerjesztést szeretném precízebb módon megoldani mint ami gyárilag 30 évvel ezelött megoldható volt. De nem lehetett ez sem rossz régen, ezzel a sok trafóval.
Nem biztos , hogy fontos dolog , de a generátoromnak
megvolt a tartószerkezete, kerete . és a generátor teljes felfogatása valamiféle gumi lábakon volt , kár hogy kidobtam a fél csatlakozó tárcsával közösen.
A képeken nem nagyon látszik , van a másik oldalon is vezeték csatlakozó csonk ?
A generátoromon két csatlakozó csonk van - az egyikből meg a valami olyan kivezetések, melyeknek a funkcióját nem ismerem. / 4 db. vékony. vez,/
A szabályozásban közvetlenül nem vesznek részt, feszültséget sem adnak le
arra gondolok esetleg valami hővédelem - de igazából nem tudom.
Visszatérve a generátorodhoz , ha lesz rá lehetőséged talán érdemes lenne lemérni , hogy olyan. kb. 5-600 fordulat fölött milyen feszültséget és áramot produkál - mondjuk 100-as fordulat változásnál.
Sok sikert az összeszereléshez, gyanitom nem egyszerű feladat - amig egy szélkeréknél nem teljesen központos a tengely - még nem vészes az
alacsonyabb fordulatok miatt - nálad sokkal precizebb munkát kell végezni-
Valami hasonló motoszkál a fejemben nekem is, csak egyenáramú generátorral.
(Vagy egyenirányítva.)
Télen jó megoldás, mert ha gázmotorként üzemelteted, akkor nagyjából ugyanannyiba fog kerülni 1kWh elektromosság, mintha a művektől vennéd.
(Talán kicsit többe, de nem sokkal.) Viszont a maradék 2 rész hőenergia ingyen van.
Ha viszont jól ki akarod használni, akkor amikor épp fűt, akkor általában sokkal több energiát termelne, mint amire szükséged van. Ezért gondoltam egyenirányítani, és akkucsoportot tölteni vele, hogy amikor nem fűt, akkor onnan menjen az áram egy inverterről. Ha meg fűtés közben megtelik az akksi, akkor rákapcsol egy elektromos fűtést terhelésnek, így hamarabb leállhat a motor, és a teljesítmény sem megy veszendőbe. Bár ez már igazán nem szélgenerátoros téma, de ettől függetlenül érdemes az eszmecserére.
Nyáron viszont a sok hővel HMV-n kívül nem tudsz sokat kezdeni.
(Esetleg medence fűtés.)
Viszont nyáron itteni fórumos nem fosszilissal termeli a HMV-t. :-)))
Akkor viszont mi van a villannyal?
Nos ilyenkor jön a szélgenerátor, napparabolás stirling motor, esetleg klímagázos kis gőzgép, gőzturbina.
Én is nézegettem benzinmotorokat, mert elég lenne 4-500 cm3 -es is.
Kritériumok: négyütemű az olajzás miatt, vízhűtéses a fűtés miatt, benzinmotor a gázüzem miatt. Árban sajnos (ebben a kategóriában) a Suzuki motor a legkedvezőbb eddig.
Esetleg egy 5-6 kW-os aggregátor hengerét fejjel lefelé beleállítom egy fémedénybe, de egyrészt macerás a gyújtást szigetelni, másrészt nem biztos, hogy ilyen alacsony hőfokú működésre terveztek egy ilyen léghűtéses motort.
Ne felejtsd el majd a kipufogó körből is kiszedni a hőenergiát!
Tényleg: -A kéményseprők mit szólnak hozzá, ha kémény helyett kipufogó vezet ki a házból? :-)
Hány képet tettél fel? Még soha nem láttam ilyen átfedést. A képek számozása: ...220, ...222, ...224. Talán többet is beszúrtál, majd később törölgettél? A generátor tetején az a szép fényes lesz a tengelyösszekötő csonk?
Sziasztok. Ma szereztem ezt az automata mosogep motort. Szerintetek hasznalhato generatornak? Alloresze magneses.Ugy szamoltam,hogy 22 polusu.Felraktam a firmatablajat is,mert erdekelne egy hozzaerto (segitsege) az adatokkal kapcsolatban. Ugy hallottam hogy a pc tapegysegek mukodnek 110 -220 volt kozott.Azt szeretnek vele taplalni,ha lehet.
Ha csak 18 lóerő jön ki a 60 Le s motorból 1500 fordulaton az sem baj, mert igazából 10 KW áramnál többet egyenlőre nem akarok kivenni. És szerintem az nagyon jó.
Egyébként azonkívül, hogy ilyen meghajtó motorod volt otthon, milyen indoka van, hogy nem dízelmotort használsz? Üzemeltetési szempontból gazdaságosabb lenne. Egy francia szívódizel tökéletesen alkalmas pl. fáradt étolajos üzemre, ami szinte ingyen beszerezhető. Ráadásul sokkal jobbak lennének a nyomatékviszonyok alacsony fordulatszámon. Nem tudom, számoltad- e már , hogy a generátorod névleges fordulatán a motor mekkora nyomatékot ad le? Ez fontos infó lenne arról, hogy mekkora maximális teljesítményt tudsz kivenni a generátorból. Esetleg szükség van-e áttételre.
Holnap, ha lesz rá alkalmam előkeresem egy Ganz-Alstom áramfejlesztő gépkönyvét, hátha lesz benne használható infó a szabályozással kapcsolatban. Igaz, hogy egy nagyságrenddel nagyobb a teljesítménye, de az elvek ugyanazok.
A generátor még nem valami csinibaba, de a végén ha működik szép is lesz. A kipufogó és a motor hűtését rákötöm a fűtés és a melegvíz ellátásra, persze leválaszthatóan. És utána lehet gondolkodni, hogy PB gáz vagy földgáz fogja működtetni.
Köszi az ötleteket, majd felteszek képeket, hogy hol tartok. Most esztergálom a két motor közé a gumiharditárcsa illesztő részeit. Illetve most emelem központba a generátor és suzu tengelyeit. Már vaskereten és gumibakokon áll a generátor. Több mint valószinü, hogy a generátort a kilógó tengelyvégnél sajnos csapágyaznom kell. De elöször be szeretném gerjeszteni a masinát. A másik bajom, hogy ezt a feszszabályzót, ha túl bonyolult, lehet hogy meg sem tudom építeni. Na mindegy, ez úgy is alakul.
30 perc múlva leszek, csak lemosom magamról a vasport.
A frekvencia tartás precizitása felhasználói igény kérdése, de a szükségessége elengedhetetlen a terheléssel arányos üzemanyag adagolás miatt. A szinkrongépek egyébként kis frekvenciatartományban képesek névleges a teljesítményüket leadni.
Kedves Gyula, szeretném néhány megjegyzéssel kiegészíteni az általad leírtakat.
A szinkrongenerátorok szabályozását alaphelyzetben két tényező befolyásolja. Egy névleges feszültségű és frekvenciájú hálózatban a frekvencia változása a wattos fogyasztással, a feszültségváltozás pedig a meddő fogyasztással lesz arányos. Szigetüzemben egy szükségáramfejlasztőnél is érvényesek ezek a feltételek. Tehát kétféle szabályozással kell számolni. A terheléstől függetlenül a motor fordulatszámát kell a névleges értéken tartani (frekvencia), másrészt a terhelés jellegét (cosφ vagy tgφ) egy a generátor kimenetére kapcsolt áramváltó és egy feszültségváltó jeléből összegzett jelből kell a gerjesztés szabályozó jelét előállítani, mely a púlusfeszültség beállításával a gerjesztőáramot szabályozza.
Teljesen egyetértek Erbével - mindegy , hogy milyen irányban forog.
Valami olyasmi rémlik , hogy a gerjesztést csúszógyűrűn vagy kommutátoron
kapja a generátorod. - de még igy is csak a" bekopás" számit.
Ha megforditod a polaritást nem változik sem az áramfelvétel sem a leadott feszkó.
Picit gondolkoztam a generátor támádon - elmondom a véleményemet röviden.
Elsőnek csatlakoztatnám hozzá a meghajtó motort Suzuki !!
Természetesen a generátor névleges fordulatán, azt hiszem ez 1500/perc,
Véleményem szerint ennél a fordulatnál már egy ellenálláson történö visszacsatolásssal simán beindul az öngerjesztés.
Úgy méretezném , / mivel nincs más infó / hogy 230 V egyenirányitás után sem
lehett a gerjesztő áram 1 A fölött. /
Tehát gerjesztő tekercs ellenállás + valami - én egy 48 V- os izzót kötöttem sorba kisérletképpen.
Ha sikerül felpörgetni a névleges fordulatra , akkor kellene terheléssel vizsgálni.
Első közelitésben talán elegendő egy 10-20 W-os pár száz ohmos huzalpotméter.
Ja igen- a generátor kimenet egyenirányitva , picit szűrve -ellenállás és kész.
És mérnék terhelésre !
Ha fordulatszámot tekintem stabilnak akkor a gerjesztést kell változtatni a terhelés
függvényében.
Nem biztos , hogy kell a három fázisú egyenirányitás - ilyen nagy gépnél azt hiszem
nem kell a " teljesen azonos fázisonkénti terhelésre " törekedni- ha mégis akkor plusz két dióda.
És most megint mérnék - 1 KW- milyen gerjesztő áram kell- / terheléssel !
10 KW - milyen gerjesztő áram kell. / terheléssel /
Természetesen a fordulat nem változik.
Nos ennek a két mérésnek az ismeretében már méretezhető a rendszer.
Talán a legegyszerübb egy tirisztoros vagy FET-es szabályzó rendszer.
Kell egy feszültség mérési pont - ez valahol a generátor kimenete - persze
arányosan csökkentve , hogy az IC-k elviseljék a mérendő jelet.
Majd egy olyan kapcsolás , hogy feszültség növekedésre
csökenjen a gerjesztő áram - kisebb feszkóra növekedjen a gerjesztő áram.
Azt hiszem ennek az elméletnek a megvalósítása nem túl bonyolult.
Végül is a kimenő feszültség fügvényében kell a gerjesztés szabályozást
vezérelni.
Azt hiszem , hogy a " fázisjavitó " trafóknak nincs igazán nagy szerepük - nem vagyok nagyon jártas az erősáramú témákban - de gyengeáramú ismereteim szerint ezeknek csak akkor van valamiféle jelentősége ha a terhelés nem ohmos , hanem
Időközben utánanéztem ennek az aszinkron motorból generátornak, típusú dolognak. Szóval valaki látott ilyet közelről, és azt mondta, hogy a forgórész alumíniummal volt tekerve + két dióda rajta, meg két kicsi mágnes ráragasztva.
Természetesen a forgórész rövidre zárt volt a diódákon keresztül.
Ez egy 2kW-os cucc volt, és 3db 20uF-os kondi csüngött rajta.
Állítólag a régi IWI villanymotorok simán gerjednek maguktól is.
Röviden szólva: fasza! Tetszik ez az amerikai lapát sokadalom. Úgy nézem a terep is elég jó. Ha egyszerűt akarsz, használd a recsiloz féle gerjesztést (kisebb dinamó vagy villanymotor is forog a rendszerrel és termeli az egyre növekvő gerjesztőáramot és feszültséget). Vagy csinálj vmi PIC-es szörnyet, ha otthon vagy a témában. Én sajnos nem. :(
A szereplő feltételek egyike sem az életet védi. Pontosabban a generátor életét. Mi van, ha felpörög a motor? Túltermel a generátorod, leég. Mi van, ha túlságosan lelassul? Hálózatról fogod hajtani, termelés helyett húzza az áramot. Szigetüzemben a freki csökkenésére néhány fogyasztó érdekesen reagál. Trafók pl. előszeretettel leégnek. Túl nagy ford.-freki eltérésnél rákapcsolva "atomvillanás jobbról!"
"mennyire is időtálló. A vas korrodál" Gondolom, nem sárba akarja lógatni mérés közben. Műszerhez illő körülmények között tartva (száraz, pormentes környezet) örök darab. A melegedés épp a méretek miatt minimális. 10 watt kb tenyérnyi felületen. Gyári 10W ellenállás centi vastag, 3-5cm hosszú. Nézd meg nagyanyám natúr vas palacsintasütőjét, amiben évtizedek alatt néhányezer palacsinta, rántotta, egyéb megsült. Pedig az aztán melegedett! Ha nagyon akarja, a kalibrált darabot barnítással időállóvá teheti. Persze utána ellenőrizni kell!
Ha valaha építek hasonlót, az biztosan egyszerűbb lesz.
Persze nyilván vannak szabványban rögzített feltételek, amik (az életvédelmen kívül) nem érdekelnek túlságosan. Legfeljebb sziget üzemben termelek. A saját TV-met meg akkor nyírom ki, amikor én akarom... :-))
Viccen kívül: -Biztosan lehet ezt egyszerűbben is. Főleg, hogy nem akarok visszatáplálni. (Hivatalosan.)
Azonos hosszúságnál minél inkább vastagabb az anyag, csökken az ellenállása.
Erbe a fajlagos ellenállást vetette fel az előbb a vasnál.
Gyakorlatilag ha növeled a keresztmetszetet, olyan mintha egymás mellé egyre több ellenállást kötnél be - párhuzamos kapcsolás. És annak megfelelően csökken az ellenállás.
De egyszerűen:
Ha fogsz pl. egy 1mm2 keresztmetszetű 1 méter mosszú rézdrótot mérsz rajta x Ohmot. (Fejből nem tudom a réz fajlagos ellenállását).
Ha kettőt összesodorsz egymás mellék, akkor pont a felét fogod kapni, azaz X/2-t.
És ez minden anyagra igaz.
Pontosan az ellenállás számítása R=q x l/A.
q a "ró" akart lenni, l a hossz, A a keresztmetszet. A "ró" az gyári adat adott anyagra jellemzó szám.
Nekem kicsit erbe vaslemezes felvetésével az a bajom, hogy mennyire is időtálló. A vas korrodál, ha melegszik méginkább. Változik ezáltal a söntnek az ellenállása/vezetőképessége, ezáltal a rajta eső feszültség is. Max lehet lefestéssel vagy ilyesmivel próbálkozni, ami bírja a hőt.
"Ha már felpörgött üzemi fordulatra, akkor rákapcsolom a hálózatra." Azért ez nem ilyen egyszerű! Részlet egy biogázmotoros mini fűtőerőmű üzemelési feltételrendszeréből:
"2. Működési feltételek: 2.1.1. Fordulatszám emelése az üzemi fordulatra, 1540 1/n-re. Ha az erősáramú hálózaton van 380 V, 1500 fordulatnál a generátort egy mágneskapcsoló a hálózatra kapcsolja. Ha nincs 380 V, saját akkumulátorát tölti és fűt. 2.1.2. Fordulatszám emelése max. 1540-ig. 2.1.2.1. Ha az áramerősség értéke elérte a beállított értéket... ... 2.1.2.5. A kimenő feszültség figyelése hasonló módon történik, a feltételek: 235 V-nál kezd vissza léptetni, % helyett voltonkénti lépésekben ugorva. Ha a korlátozó feltételek 1500 1/n-re csökkentették a fordulatot, lekapcsolódik a hálózatról, 10 sec után elölről kezdi, 2.1.1-nél. Hibaüzenetet naplózza, nem küld a rendszergazdának, de a számlálót emeli. Háromszori hibás működés után leállítás, hibaüzenet a rendszergazdának. 2.1.2.6. 240 V-nál ill. 10 %-ot meghaladó áramtúllépésnél lekapcsol a hálózatról, a fordulatszám 1450-re csökkentésével. 2.1.2.7. 1450 fordulat elérésekor 10 sec várakozási idő elteltével emelni kezdi a fordulatot, vissza 2.1.1-re. Háromszori hibás működés után leállítás, hibaüzenet a rendszergazdának. 2.1.2.8. Hálózati tápláló üzemben, ha a fordulatszám bármilyen okból 1495 alá esik, lekapcsolás a hálózatról, 10 sec várakozási idő elteltével emelni kezdi a fordulatot, vissza 2.1.1-re. Háromszori hibás működés után leállítás, hibaüzenet a rendszergazdának.
3. Leállítási feltételek: 3.1. Hőmérséklet elérte a megadott értéket. 3.2. Üzemanyag nyomása a megengedett érték alá esett. 3.3. Külső leállítási parancs."
sza nagyonjó de elkell szomoritsalak 1-25ös áttátellel nekem a hatlapátos gépem csak 5/ms szélnél termelt 3méter átmérőn nemjöt ki 60wattnál több ehez legalább 1.1/40kell de kűlönben szép tetszik .
Nem értem a levezetésedet. Mit keres benne a 'kalap'3? Vagy talán a köbcentit megszorzod mégegyszer a hosszával? Negyedik dimenzió? :-)
Egyszerűség kedvéért 1000mm*1mm*1mm=0,1 Ohm. Tized hossz: 100mm*1mm*1mm=0.01 Ohm Tízszeres szélesség: 100mm*10mm*1mm=0,001 Ohm Hogy nagyobb legyen a felület, kétszerezem a hosszot és a szélességet is: 200mm*20mm*1mm=0,001 Ohm
Who111 Nem elég csak mágnest tenni az állórészbe, akkor szinkrongenerátorrá válna. A teljesítményigényhez méretezett kondenzátort is kell rá tenni, ami meddőáramot kelt, ezzel tartja fenn a forgó mágneses teret. Kisebb motorokkal még így is nehéz boldogulni, mert a forgórész kivitele bezavar. Döntött hornyú forgórészeknél amíg van külső háló, termel, ha leválasztod, hiába van kondi, összeomlik. Magától nem nagyon gerjed be. Elvileg a névleges feszültség, hálón picit több, magában kevesebb jön le. Jó lenne tudni, hogyan érik el egyes olcsó motoros aggregátoknál a stabil üzemet kondenzátorral. Korábban valaki írta itt, hogy van ilyen.
szbalogh Simán másolhatod az autógenerátort. Nem számít, hol van összekötve a csillagpont.
Gyengébbek kedvéért: Ne várjátok el, hogy itt a fórumon alapfokú matematika és elektrotechnika tankönyveket írunk a kedvetekért. Van függvénytáblázat, könyvtár, de nagyon sok adat, képlet az interneten is megtalálható. Ha már végleg nem jön össze valami számítás, akkor szóljatok. Ne offoljuk már szét a topicot ált. iskolás tananyagokkal!
A hobbielektronika.hu-n olvastam valami olyet, hogy felgerjed, de megfelelő kondi is kell hozzá és ~800-as fordulaton kezdődik a móka. Terhelés mindenképpen kell.
Az én 4kW-os motorom terhelés nélkül egy fázison kézzel megforgatva 1V 20mA-t mutatott. Szóval biztosan van benne remanens mágnesesség. Nyilván a Tiedben is van ha volt már használva.
Másik megoldás ha használod mint motort és még áram alatt - biztonsági előírásokat betartva - leveszed a fogyasztót majd lekapcsolod az áramot. (Ha minden igaz akkor így olvastam) Elvileg ilyenkor megmarad a gerjesztett állapot.
Azért Neked is érdemes oda is átolvasni. Asszem "aggregát" címszóra kerestem.
Vettem még régebben egy 500W-os Wartburg generátort aminek az állórészét át is tekertem. Ebben 5-5 Vasfog van az állórészen fázisonként 10-10-10 tekercs csillagkötésben. Ennél megegyezik a vasfogak és egy fázison a tekercsek száma. Tehát akkor azért vannak átfedésben a tekercsek, hogy ne rángasson!? egyenletesebben járjon?
Az jó hogy ha lemásolom annak a generátornak az arányait? Vagy nem lehet így párhuzamot vonni a kettő között?
A 4kW-os generátoron ki van vezetve a fázisok mindkét vége (összesen hat vezeték jön ki). Lehet deltába és csillagba is kötni? Nem baj ha a csillag csomópontja nem az állórészben van?
Valaki segítsen nekem! (Főleg Erbe, de ha más szakért hozzá, az sem baj.)
Szóval vannak ezek az aszinkron gépnek nevezett hengeres tárgyak.
Rákapcsolom a delejt, elkezd forogni, van egy szlipje, stb.
Rákötök egy benzinmotort pl. , ami megpróbálja gyorsabban tekerni, mint ahogy magától forogna. Előáll a generátoros üzem. Szlip ugyanúgy van, csak ellenkező irányban. Eddig profi, világos, kafa.
Most jön a kérdés:
(Lehet lámaság, de elektronikát tanultam, ez meg elektrotechnika.)
-Mi van akkor, ha kihagyom az elektromos hálózatot a dologból?
Tehát elkezdem tekerni valamivel az aszinkron gépet, pl. egy 1440-el pörgő, rövidre zárt kalickás forgórészű villanymotort. Persze rákötök pl. egy 100 Ohm-os terhelést.
Mi történik 200, 800, 1440, 1600 fordulaton?
Milyen feszültségek és áramok jönnek le kb.? (Fogjuk rá, hogy 2kW-os a motor.)
Egyáltalán felgerjed-e magától?
Mondják, hogy remanens mágnesség kell hozzá.
Ha a forgórészre ráapplikálok egy pici állandómágnest az mit csinálhat?
"Mi változik akkor, ha teszek egy vashengert a tengely és a tekercs közé és így közelebb kerül a tekercs a vasfogakhoz?" Ugyanakkora menetszámhoz sokkal több drótot kell föltekerned, nagyobb lesz az ellenállása, több energiabefektetéssel tudod ugyanazt a mágneses teret létrehozni, rosszabb lesz a hatásfokod. Viszont ha túl vékony a tengely, telítődésbe megy (nem tudja átvinni a kívánt gerjesztést). A belső magkereszmetszet adja ki a pólusok összfelületének kb. 1/3-át. "Másik kérdésem, hogyan viszonyul egy vasfog geometriája egy tekercséhez? Méret és alak." A nagyobb generátoroknál a szinuszhullámot 3, egymáson átlapolva elhelyezkedő tekerccsel alakítják ki. Ott normál, egyeneshornyú az állórész (esetleg enyhén döntött, csavart), de egy-egy mágneses pólus több hornyot fog át. Az autógenerátornál ehelyett 1-1 tekercs van fázisonként és a ferdére vágott fogakkal közelítik a szinuszt. Hogy ez miért van, kicsit soká tartana elmagyarázni. Egyenes, a tekercsek számával egyező mágneses pólusok nagyon erős rángatást eredményeznének (lásd kínai szélgenerátor). Szerkezeti cső vagy fekete cső elfogadható, azok még nem túl sok ötvözőanyagot tartalmaznak. A falvastagság, ami ahhoz a csőátmérőhöz tartozik, pl. ~100-as külső átmérő 6-7 mm fal, elegendő. Ha vastagabb, nem baj. Ki lehetne számolni az optimumot, de a légrés mágneses ellenállása a 0,2-0,5 mm ellenére sokszorosa a vasénak.
A mágnessel kapcsolatban egy méretezett, alakú stb kell vagy másmilyen is jó elnézést a lámaságért de egyre több neonidiumos hangszoró van az autókban és a wincseszterekröl nem is beszélve ha tudsz englisül megnézheted itt mit irnak
Szerintem jó lesz. A lapátméret, fordulatszám és áttétel arány is. Ugyanakkor van egy olyan sejtésem, hogy csak 4-6m/s-os szélben fog elkezdeni termelni.
Ahha. Értem. Természetesen én sem a vas és a tekercs közöttire értettem. Tehát akkor mindegy, hogy milyen messze van a tekercs a vastól? Mi változik akkor, ha teszek egy vashengert a tengely és a tekercs közé és így közelebb kerül a tekercs a vasfogakhoz?
Másik kérdésem, hogyan viszonyul egy vasfog geometriája egy tekercséhez? Méret és alak.
Harmadik pedig, hogy tényleg mindegy milyen a vasfogak anyaga? Sima vascsőből is jó lesz?
Bocs ha hülyéket kérdeztem, de én ezeket nem tudom és úgy néz ki, hogy kell majd forgórészt is csinálnom.
Ja és milyen vastag legyen a cső fala amiből ki lesz vágva? Mondjuk van egy bevált arány mondjuk az állórész átmérőjéhez viszonyítva?
1m 1mm2 keresztmetszetű vashuzal ellenállása 20 C fokon 0,0971 Ohm. Innen már csak ki kellett számolni 1 használható méretű és formájú darabot. Lemeznek nagyobb a felülete, jobban hűl, mint pl. az 5-ös vaspálca (kb. hasonló keresztmetszet). A söntbe is ezért tesznek több rudacskát, de létezik kevésbé pontos mérésekhez lapos is.
"ami nagy ellenállású és közben nem melegszik túlságosan" Ilyen nincs! Aminek ellenállása van, az melegszik.
Házilag ami igazából elérhető és elfogadható méretek között marad, az a vas. A kívánt ellenálláshoz szükséges méret 100A-100mV=0,001 Ohm, 1mm vastag lemezből 20 mm széles, 206 mm hosszú csík. Ennek elég nagy a felülete ahhoz, hogy ne melegedjen túlságosan. Összehajtogathatod az akkuterhelő műszer söntjéhez hasonlóan, de ne túl sűrűre. A bekötésnél duplán a nagy áram miatt. Beköszörülésekkel lehet "kalibrálni". Kicsit rövidebbre v. szélesebbre kell vágni, hogy lehessen belőle ledarabolni. A 206 mm a műszerbekötési pontok között értendő (pl. 19 cm, és akkor a szélesség levágási pontosságára sem olyan kényes). Lehetőleg minél lágyabb lemezt válassz, mert az ötvözők általában feljebb tolják a fajlagos ellenállást.
OK, nem vennék a boltban ha tudnék adatokat nekem ilyen értékek kellenének a söntellenállásról:
-anyagminőség (valami rosszul vezető anyag kéne ami nagy ellenállású és közben nem melegszik túlságosan ) -keresztmetszet, hossz,
összefoglalva ez a legfontosabb:
-pl.100A átfolyási áram esetén a 2 végpont közötti feszültség esés. és a fesz. mérési végpontok távolsága, mert a multiméter tüskéit nem oda érdemes érinteni ahova az erősáramú vezeték becsatlakozik
Mi az, hogy "a gerjesztőtekercs a tengelyre van tekerve és közte és a vasfogak között jó nagy légrés van."? Hogy a tekercs és a vas között mekkora hézag van, az nem számít. A vasfogak és az állórész között legyen kicsi a légrés! A mágneses kör a tengelyen keresztül záródik. Ill. esetenként a tekercsen belül van még egy vastag betét, ami megnöveli a belső vasmagkeresztmetszetet. Visszagerjesztés nem létezik. A mágneses visszahatás a terhelés keltette áram mágneses ellenhatása, ami megpróbálja kiszorítani a gerjesztő mágneses teret az állórész vasmagjából. Emiatt van viszonylag nagy légrés, hézag (mármint a forgórész-állórész közöttihez képest) a vasfogak között. Máskülönben szívesebben menne arra a kiszorított erővonal.
Az autógenerátornál a gerjesztőtekercs a tengelyre van tekerve és közte és a vasfogak között jó nagy légrés van. Ennek mekkorának kéne lennie a 4kW-os generátornál? Nem jobb ha egy a tengelyre applikált dobra tekerik, hogy közelebb legyen a vasfogakhoz? Vagy azért teszik olyan távol, hogy ne legyen visszagerjesztés? Lehet egyáltalán ilyen?
4727-4728 4730- B a gerjesztés. Minél nagyobb a légrés, annál gyengébb (pontosabban több energia kell a létrehozásához). Ezért kell a vasmag. Válaszok valahol egészen az elején. A kiszámítását jobb ha könyvben keresed. Pl. Villamos gépek tekercselése. Az áram a terhelés ellenállása+a generátor belső ellenállása és az indukált feszültség függvénye. Közrejátszik 1 mágneses visszahatás nevű jelenség, ami a feszültséget csökkenti. Emiatt vannak a gyári generátorokban terhelésfüggő visszacsatolások. A mágnesforgalmazók megadják, hogy adott méretű mágnesed ZÁRT mágneses körben mekkora gerjesztést (erővonalsűrűséget) tud létrehozni. Beépítve ez csak rosszabb lehet. Csökkenti: felfekvés pontossága (csiszolt ill. polírozott felület!), légrés, erővonalhossz a vasmagban, vasmag permeabilitása. Adnak 1 koercitív erő nevű jellemzőt is, ez azt mutatja meg, mekkora ellentétes irányú gerjesztés hatására veszti el a mágnesességét. Ellenben jelentős veszteség léphet fel már kisebb ütés hatására is, emiatt nagyon óvatosan kell a mágnesekkel bánni. 4731- magad megtaláltad rá a választ 4732- nagyjából színuszos váltakozófeszültséget. Ha van rajta akkuterhelés, akkor a teteje kicsit lapos. 4735-4738 Még eléggé az elején részletesebben tárgyaltuk a különféle generátortípusok előnyeit-hátrányait. A számítások pontos menetét hadd ne írjam ide, még könyvekből kibogarászva is jó darabig lehet velük szórakozni. Még valamit?
Valami olyasmit írnak, hogy a kinai mérnökök megpróbáltak az ésszerűség határán belül olyan mágneselosztást alkalmazni, hogy könnyen induljanak.
A Bence féle VAWT-500 is megtalálatm valahol arra meg végkép azt írták, hogy a tekercsek, mágnesek, diódák összesége az iszonyú alacsony inditási nyomatékot igényeljen. A rotorkialakítást is ők javasolják. Tilos kézzel vagy géppel tekergetni, mert szerintük akár 400-500 volt is előállhat pillanatnyilag. Ezért rakták rá azt a három csőcsonkot is, hogy a fehasználó máshogy ne is tudja használni.
Köszönöm a figyelmeztetést, ezekkel tisztában vagyok ; )
Ez csak maga a feszszabályzó. Természetesen lesz majd hozzá egy olyan rendszerű előgerjesztés, mint az autókban. Lámpán keresztül kis áramerősség (majd kitapasztalom, hogy mekkora kell) amíg el nem tudja látni magát gerjeszőárammal.
Lesz egy programozható (soros porton) elektronika ami egy magasabb fordulaton (ezt is majd kitapasztalom, hogy mekkora kell) kapcsolja az előgerjesztést és egy alacsonyabbnál lekapcsol mindent. Akár PC-vel is össze lehet majd kötni és regisztrálni az adatokat. Az a kollega csinálja, majd ha lesz rá keretem :) aki a napkoncentrátor vezérlőjét is csinálta. Nagyon profi ; )
Megnéztem a szabályozó egységed elvi rajzát - egy picit problémásnak
látom a kézi gerjesztés inditást.
Találkoztam már ilyen megoldással a régi honvédségi áramfejlesztőknél , bekapcsolják a forgató motort és valamilyen fordulatnál rákapcsolják a gerjesztést.
Majd a "feléledt " generátor átveszi az áramellátást.
Felügyelet nélküli rendszereknél / szélkerék /gond a kézi inditás - ha rajta illetve bekapcsolva hagyod - fogyaszt.
Bár emlékeim szerint a gerjesztés kapcsoló nyomógomb / gyári /, csak kitámasztva
marad bekapcsolt állapotban.
Ha nem hagyod bekapcsolva , végül akkor is feléled a rendszer valahol a generátor
névleges fordulatának felénél , harmadánál ,akkor tud leadni a visszamaradó mágnesseségből kb. olyan feszültséget , hogy gerjesztési áram elegendő legyen.
Nem állitom , hogy ez minden rendszerre igaz- nálam ez volt a jelenség.
" Egy dolog problémás kicsit: -Ha nagy a gerjesztés, akkor sokat próbál leadni a generátor, ez meg kis szélben megfogja a kereket. A gerjesztésnek arányosnak kell lennie a kerék fordulatával. Egy Reed-relé, vagy vmilyen áramszaggató kell a tengelyre. Ez a fordulattal arányos sűrűségű impulzusokat szolgáltat. Ezzel egy teljesítmény FET-et kell vezérelni. Mivel impulzus üzemben működik, ezért kevés hőt fog disszipálni. A most már nagyáramú impulzusokkal egy elkót kell tölteni, ami simítja, átlagolja az impulzusokat, sima egyenfeszültséget ill. áramot hoz létre a gerjesztőtekercs számára. Ha jól be van állítva, akkor elvileg nem állhat meg a kerék túlterhelés miatt, mégis közel max. teljesítmény vehető ki. Ráadásul megszűnik a sokak által hangoztatott probléma, hogy ha nem fúj a szél, akkor a gerjesztést le kell kapcsolni valahogy, mert szétég a tekercs. Gyula-bá! Mit szólsz az ötlethez? :-) "
Én úgy tudom, hogy a gerjesztés nem feszültség, hanem áramfüggő, de kövezzetek meg, ha tévedek. Tehát kell építeni egy fordulatszám vezérelt áramgenerátort.
találtam nagyteljesítményű áramgenerátort tartalmazó kapcsolási rajzot, csak épp az egy műszer "bele" és én már 20 éve nem építettem áramkört, és kijöttem a gyakorlatból. itt: http://www.elektro-net.hu/cikkek/melegedesvizsgalo.html
Ebből talán el lehet indulni... De talán valamilyen IC is van (http://www.permanent.hu/katalog/LED/MAX16800.pdf), de mindkettővel dolgozni kell nem kicsit....
Ráadásul a háromszögletű fejek kis fészekbe süllyednek, csak vékonyfalú csővel lehet elérni őket. :-( Keress 1 villanyszerelőt, lehetőleg olyant, aki szabadtéren nagyüzemben dolgozott. Sok elektromos szekrény is ilyen kulccsal nyílott egy időben. Csőből kopott 3szögletű reszelőre óvatosan rá lehet kovácsolni. Vigyázat, a reszelő könnyen törik!
HDD mágnes csak játékszerekhez való. Sokat szétszedtem már, de 3-nál több egyforma még egyik fajtából sincs. A legnagyobb méret 20mm, 1,5-2mm vastagok. Ekkora méretű generátorhoz már célszerű elektromos gerjesztésű forgórészt gyártani, hasonlót, mint az autógenerátoré. Az előgerjesztést meg lehet oldani fordulatszámfigyeléssel akkuról vagy külön kis állandómágneses motorról, pl. autó fűtőventi motor. Ha már gerjed, átveszi saját áramból. A terhelésfüggő automatikus önszabályozás úgy működik, ahogy te is leírtad. Gyula20 impulzusüzemű megoldása a felpörgetett súlyok lendületét is kiveszi, ezért valamivel többet tud hasznosítani. Az ebay-en sem találsz akkora mágneseket, ami ilyen böhömbe elég lenne. Max. 2-3 coll, 5-7,5 cm hossz. De ezek már horribilis árakon vannak. Szupermágnesek 51*51*25. Húzóerő ~100 kg. Darabja 40 Euro!!! Egyébként minden kérdésedre találsz választ a fórumon. Már mielőtt feltetted volna!
Nagyon köszönöm az építő jellegű segítségedet, de nem erre gondoltam.
Nem tudom, hogy ti mennyire vagytok eleresztve anyagilag, de azok a mágnesek amiket a HDD-ből ki lehet termelni még a kereskedőnél is 200-300Ft/db körül mozognak.
Igy még a számomra szükséges 12db sem egy ökör ára. Az a dilemmám, hogy elég-e ez? Mert sajnos a nagyobb méret progressziven emelkedik. Amit én kinéztem az már 3000Ft/db körül mozog. Kell- e ekkora.
Szereztem egy hajdan volt 5KW-s villanymocit. Másfeles huzalból újra tekertem 3 fázisúra. 36 horony volt benne. 100*20*10-es ferrittel 100-as fordulaton olyan kb. 30 volt és 3 amper jött ki belőle.
Hiába adsz ki egy kalap pénzt a gyári söntért. Úgy is neked kell utólag hozzá illesztened a műszert. Igy is úgy is kalibrálnod kell. Miért jó az neked, hogy majd a mutatott értéket például 1853-mal szorzod meg? És igy kapod meg amperban az eredményt. Ettől már az az 1-2%-os eltérés is használhatóbb. Mert rögtönn látod.
Azért mert az általam leírt sönt nics beépítve mérőműszer házába attól még az egy egységet kell, hogy képezzen. Nálam a 200 amperes akkutöltőnél a sönt egy 30 négyzetmiliméters kb. 12cm hosszú rézkábel. Most, hogy az analóg műszeremnek mekkora a belső ellenálasa az nem tudom. Mert a sönt és a műszer belső ellenálasa szorosan összefügg.
Vagyis eddig :)
És ez a táblácskája
A bekötésnél duplán a nagy áram miatt. Beköszörülésekkel lehet "kalibrálni". Kicsit rövidebbre v. szélesebbre kell vágni, hogy lehessen belőle ledarabolni. A 206 mm a műszerbekötési pontok között értendő (pl. 19 cm, és akkor a szélesség levágási pontosságára sem olyan kényes). Lehetőleg minél lágyabb lemezt válassz, mert az ötvözők általában feljebb tolják a fajlagos ellenállást.
