Nagyon kedvesek vagytok, bizonyára eljön majd az a pont, amikor belevágok. Alapvetően az intelligens épület témakör izgat, ami pont ez, amit írtál. Egy kis szellőzés, fűtés, zsaluk és világítás, meg még ki tudja mi, akár távvezérelve is. A Tavir tanfolyamra már feliratkoztam.:D
Szellőző rendszer kiépítése előtt állok és rengeteg féle megoldást láttam.
A legszimpatikusabb számomra a csillagpontos rendszer. Találtam is hozzá felxibilis 75mm átmérőjű műanyag csövet, de befúvó-elszívó csatlakozó dobozokat nem találtam sehol normális áron.
Esetleg tudja valaki, hogy a képen látható dobozt hol lehet beszerezni? Ez házi gyártmány vagy kapható valamelyik gyártónál?
Van alsó szabályozási pont (pl: 60% páratartalom alatt mimimális fordulatszám), meg egy felső pont (pl: 100% páratartalom = maximális fordulatszám), meg a kettő között egy kb egyenes vonal,
ezt csak akkor nevezném bonyolult szabályozási karakterisztikának, ha valamit nagyon drágán el szeretnék adni :)
Ha a tanulásra és kísérletezésre fordított időt óránként szerény 1000 forinttal számolom, akkor (a felszerelés árával együtt) az első PIC elkészítése egy értelmesebb laikusnak akár több száz ezer forintjába is kerülhet. Hiába mondod, hogy milyen jó dolog, a PIC-ek majd akkor lesznek komolyan vehetők laikusok számára is, amikor majd egy webáruházból lehet rendelni felprogramozott PIC-eket panelre építve, a szükséges alkatrészekkel körberakva, sorkapcsokkal, dobozolva, NEM pofátlan áron.
Nem várnám el egy laikustól, hogy megtanuljon több száz órányi órányi elektronikai és informatikai tananyagot azért, hogy megtakarítson 20 ezer forintot.
Aztán napokat töltesz a karakterisztika (feszültség-fordulatszám) igazgatásával, míg rájössz, hogy igen jó eséllyel nem is lehet összpasszintani a kettőt, ui. a ventilátort a hőmérő szenzor kimenő jeléhez igazítják gyárilag. Nem bizos, hogy ez a karakterisztika megfelel páraszabályozáshoz is. A mikrokontrolleres vezérléssel ellenben tetszőleges karakterisztikát állíthatsz be.
Másik érv a megoldásod ellen: Ha később változtatni akarsz a karakterisztikán, újra egy rakás próbálkozás áll előtted.
További érv ellene: Ez a cucc így csak egyetlen dolgot tud (azt is csak egyféleképpen), nem bővíthető. Egy mikrokontrolleres megoldást pár programsorral ki tudsz egészíteni újabb funkciókkal. Azt meg előre soha nem tudhatod, milyen igény merül fel 1-2 hónapos használat után.
"Ez itt csak egy kicsi költségvetésű fürdőszoba szellőztetés projekt."
Az a baj, hogy a legolcsóbb két fokozatú ventilátorok is drágák, áruk kb megegyezik a forulatszám szabályozósokéval (vagy még több). Tehát vagy drágaság van, vagy házibarkács.
Házibarkács megoldásnak javasolnék 3-4 db 12 centis olcsó számítógép ventilátort a lyukra rászerelni. Kis fordulatszámú és axiális lévén egyenként csak röhejesen kevés levegőt tudnak tolni, de a légnyomásuk nagyjából összeadódik, ezért pl 4 db egymást segítve már elég erős lehet egy fürdőszobának. Ráadásul egy olcsó pára "termosztáttal" (magyarul: higrosztát) ki-be kapcsolhatod egy részüket, habár a DC számítógép ventilátorok fordulatszámát már amúgy is igen könnyű szabályozni (változtatható tápfeszültséggel mindenképpen, de ha van PWM bemenetük, akkor azzal is), tehát ezekkel a motorokkal könnyen megvalósítható akár a fokozatmentes pára-szabályozás is (már ha tudsz analók kimenetes érzékelőt szerezni).
Kérdés, hogy három perc fürdőszobai pára megér-e ennyi belefektetett energiát...
"azaz kvázi külső levegősre alakítanám a kandallót. Így: a fürdőben van szellőzőnyílás"
Nem túl jó ötlet a fürdőszobán átszívni a külvilág jéghideg levegőjét, mert a helyiségből fagyasztókamra lesz. A kandallód szívjon inkább egyből odakintről .
"ami azzal az előnnyel/hátránnyal jár, hogy a lakás nem tökéletesen záródó nyílászáróinak résein szökik be a friss levegő"
Sok eseteben az jön ki, hogy a kályha naponta nagyjából ugyanannyi levegőt szív be a házba, mint amennyi a jó szellőzéshez amúgy is kellett volna. Persze nem igazán akkor és nem ott szív befelé, ahogyan egy profi szellőző berendezés csinálná, tehát az időbeli és térbeli eloszlással még vannak gondok :)
bar szakmambol adodoan nem idegen tolem a programozas, az elektronikaban nem voltam tul jaratos, megis osszeraktam egy szellozes vezerlest es egy apritek egeto vezerlest is arduinoval
Természetesen kell. Na de ha azt írja, hogy CSINÁL egy vezérlőt, akkor biztos ért hozzá annyira, nem olyan nagy dolog.
Én anno PIC-kel kezdtem, az mikrokontrollerhez elég pár alkatrész és máris van egy működő eszközöd (a kezdőknek a LED-et villogtató kapcsolás ajánlott első lépésként), nem kell hozzá sem nagy kézügyesség, sem sok tudás. Onnan aztán lehet továbblépni, van alapos leírás a mikrokontrollerek programozásához és igen sok programozási segédlet, példaprogram.
Ez jó pofa, csak kell hozzá egy Arduino központ is:D Gondolkodtam már rajta, ismerkedtem a programozásával, de nem volt bátorságom belevágni. Talán inkább egy RasPi...
Ez itt csak egy kicsi költségvetésű fürdőszoba szellőztetés projekt. Elsősorban télire. Nincs ugyanis ablaka. De van egy vékony fala a nyitott garázs/fészer felé benne két csővel. Ott kéne kitolni a párás levegőt, ha túl sok lenne már benn, mert szeret a fürdő hátsó fala penészedni, a falon lévő tükör bepárásodni. Az olcsó 230-as venti mivel lassítható egyszerűen? Fénycső tekerccsel próbáltam, nem volt meggyőző. Fázishasításos ill. még inkább a freki váltós kütyük lehetnének jók állítólag, de az már se nem egyszerű se nem olcsó. Másik topikban jött egy jó ötlet a két fokozatra: két venti.:D
Amúgy jelenleg gondolkodom a kandallós szellőztetésen azaz kvázi külső levegősre alakítanám a kandallót. Így: a fürdőben van szellőzőnyílás, ha oda nem teszek ventit, csak vágok egy lyukat a mosókonyhán át a vízteres kandalló kupolájába (tehát fürdő-mosók-nappali lenne a friss levegő útja), akkor a fürdőben keletkező párás levegő eltűnne a kéményen keresztül venti nélkül is. Hátrány, hogy hűvös lenne a fürdőben.:D Esetleg az álmennyezet felett áramoltatnám a friss levegőt, de úgy meg benn reked a pára. Vagy lesz egy motoros zsilip az álmennyezeten, ami a villanykapcsoló felkapcsolására a gipszkarton felett, lekapcsolására a teljes fürdőszobát szellőztetve vinné a levegőt.:DDD Óccsó motoros zsilipre tippek?:D
Most belső levegős a fűtési rendszer, ami azzal az előnnyel/hátránnyal jár, hogy a lakás nem tökéletesen záródó nyílászáróinak résein szökik be a friss levegő, ami az égéshez kell, így szellőztetve lényegében az egész házat és hűtve minden helységet.
nem reklám, de én a Porotherm 30 N+F téglát leváltanám egy Porotherm 30 K téglára. Akciósan 293 Ft/db. Ha már a grafit szigetelésre szánsz nem kevés pénzt akkor talán erre is érdemes.
A profi EC vagy DC motorok könnyen szabályozhatók, de sajnos drágák
viszont nagyon sok olcsó (aszinkron motoros) venti sem megy tönkre, ha a külső fordulatszám szabályozót teszel elé,
egyes csőventikbe ráadásul gyárilag beépített fordulatszám szabályozó is van (találkoztam már olyan Vents csőventivel, amit az oldalán lévő tekerővel majdnem állásig le lehetett lassítani), a beépített elektronika biztosan nem teszi tönkre az aszinkron motort sem.
A gond ott van, hogy ezeknél a fordulatszámot vagy ember állítja be, vagy(és) az aktuális hőmérséklet szabályozza automatikusan. Párafüggő fordulatszám vezérlésűt nem tudok.
(amúgy sem tartom jó dolognak, hogy a páratatalom határozza meg a széndioxid szintet)
Egyszerű és olcsó csőventiből létezik olyan, ami vagy ford. szám szabályozható vagy van legalább két állása (normál+emelt)? Fürdőszobába kellene, faláttörésbe kb. 100-as átmérő a cső. Egyelőre nem akarom bonyolítani, csak a fürdő világításra kapcsolva menne, de lehet csinálnék hozzá valami szabályzó kütyüt, ami pára alapján hajtaná vagy időnként bekapcsolná.
Az anemosztát kiválasztásánál meg arra ügyelj, hogy ne nyalábolja a légáramot, hanem szórja/terítse minél jobban,
hogy mire a befújt hideg légáram elér a legközelebbi ember bőrfelületéhez, addigra már jól össze tudjon keveredni a helyiség régi levegőjével és fel tudja venni a szobahőmérsékletet.
Mivel a befújt lebegő télen nehezebb a szobalevegőnél (mert hidegebb) ezért szeretne egyből ereszkedni. Ha eben az irányban a közelben ember fordulhat elő, akkor az anemosztát ezt a lefelé szokását ne támogassa.
Magánvéleményem szerint az egyszerű műanyag gégecső occsó, 30 centi üveggyapot súlyát elbírja, laikus is könnyen tud vele dolgozni, a recés belő felület okozta extra légáram fékező hatást meg légsebesség-lassítással (=átmérő túlméretezéssel) kompenzálnám (helyiségenként 125 mm átmérő már jó kompromisszumnak tűnik, 150 mm már a menő szint).
Hát a csövezést mindenképp szeretnénk megcsinálni most, nekem eddig olyan 400ezres értéket mondtak erről. Gondolom nagyon nem mindegy milyen csövet/anemosztátot rakunk be, de itt látom olcsóbban is pl a Lindab-osra 240ezret írtatok.
A gép lehet nem fog most beleférni, erre eddig olyan 4-600ezret mondtak. Szóval ilyesmi ár lenne a max, amiben gondolkodok.
Milyen csövet/gépet/egyebet érdemes venni ebben az árkategóriában?
"Kérdésedből ítélve, gondolod, hogy házilag is kivitelezhető egy ilyen rendszer?"
Akár van most pénzed komolyszelőztetésre akár nincs: én a helyedben még a födém hőszigetelése ELŐTT kifúrnám a mennyezetet a megfelelő befúvási és elszívási pontokon 13 centis lyukakkal és mindegyik lyukból elvezetnék egy-egy 125 mm-es levegőcsövet valahová a padlásfeljáró mellé
és csak ezután dobnám rá az egészre a 30 centi occsó üveggyapotot** (már ha nem kell párazáró fólia alája).
És mivel az összes cső egy helyen van, ettől kezdve bármikor (akár évek múlva) egyszerűen csak felsétálsz a padlásfeljárón és kartávolságon belül olyan szellőzést kombinálsz össze magadnak, amilyet csak akarsz (vagy amilyet éppen meg tudsz fizetni ;) anélkül, hogy utólag összevissza kellene mászkálnod a hőszigetelést.
(**persze aki annyira tele van pénzzel hogy már nem tudja mire költeni, az nyugodtan tehet oda akár marhadrága kőzetgyapotot is legoccsóbb üveggyapot helyett)
"És aki nem barkácsoló típus, annak mit ajánlotok?"
a: lottónyereményt :)
b: határozzon meg egy összeget és együtt kitaláljuk hogy annyi pénzből mi a legjobb (legkevésbé rossz) megoldás - akár várható munkadíjjal együtt.
Persze kevés pénz esetén a hőcserélés lehetősége egyből kiesik és csak a szellőztetés marad, abból is csak gyenge minőség fog kijönni: egyenetlen levegő eloszlás, vagy magas zajszint, vagy szélérzékenység, vagy viszonylag magas hőveszteség, vagy viszonylag magas energia fogyasztás, stb.
NAGYON kevés pénz esetén az előző mondatban az összes "vagy" szót kéretik lecserélni az "és" szóra :)
... bár ezeknek a csöveknek a szigetelése édeskevés önmagában a szigeteletlen térben! Olyan pedig nincs ami jó lenne... Tudom evvel nem segítettem, csak igyekszem rávilágítani hogy nem feltétlenül jó megoldás mégha a nevében benne is van a szigetelt szó ;)
Ez energiaveszteség, de nagyobb problémát jelent az esetleges kondenzáció ott ahol nem szeretnéd. Pangó vizek, ázások is lehetnek belőle ha nem ott és annyira szigetelt a rendszered amennyire kell.
Ezen kívül csak drágább rendszer szállítók vannak. Picivel olcsóbban csak egyedi csődarabolással és sok (szak)munkával lehet megcsinálni. Ez a gazdasági és minőségi optimum most...
Utólagosan sem sokkal nehezebb szerelni, csak picit előre kell tervezni és részköltséget bevállalni az építkezés során.
Pl. a födémáttörések helyét monolitba kitakarni 110-es csatornacsövekkel hogy ne kelljen utólag rombolni. Ha fafödém, akkor elég lehet ha megközelíthető fentről (járható / nem járható tetőtér) az áttörés helye. Szúrófűrésszel kivágható a szükséges lyuk a deszkából vagy kartonból.
Ha van tetőtér beépítés és/vagy ferde falak, akkor ez nem feltétlenül triviális, de még megoldható. Szigetelés kell jusson bőséggel a csövek fölé ha tetőtérbe megy. Ha nem, akkor legyen hely neki karton felett vagy beltérben (külön is lehet kartonozni a csöveket).
Szerinem érdemes megvenni és beépíteni a csövezés és szellőző idomokat ( első 240 ezres tétel) a többit meg ahogy lehet.
Gépnek ki kell találni egy helyet, ahol adott csatornalafolyó (kiszáradásvédett, golyós bűzzárral) és áram. Nomeg ki beszívás megoldható rövödebb csőszakaszokkal. Kidobott levegőt érdemes tetőre felvinni mert sok benne a pára télen és hozamosabb időben komoly deresedés ill jégfolyás lesz a környékén!
Sajnos erre akkor előreláthatólag nem lesz keret. Bíztam benne, hogy 300-350 körül már meg lehet oldani egy alap rendszert, de ez költségesebb történet.
Utólagosan lényegesen nehezebb beszerelni egy ilyen rendszert? Illetve az előkészítését kisebb költségből meg lehet oldani véleményed szerint még építkezés közben?
- szellőztető 300 - 450 között (Magánimport vagy itthoni vásárlás)
- csövezés + belső anemosztátok, csillagpontos Lindab 240
- kivezetések, faláttörések + 60
Tehát anyagárban 600 - 750 ezer között van a rendszered. Ezt legózni lehet, bárki össze tudja rakni némi rákészülés után. Gép beüzemelése fiktív, be kell kapcsolni meg bedugni a konnektorba. Légmennyiségek majd kialakulnak a használat során, anemosztátokat lehet csavargatni ha kell.
Érdemes beruházni egy CO2 és páramérőbe (kb 30 000Ft), avval lehet ellenőrizni és finomítani a beállításokat.
Mondjuk úgy is-is. Ha kellőképpen körül tudok járni olyan témát, amelyhez alapvetően szakember nem lenne szükséges, akkor akár én, akár rokonságban lévő pár ember képes megoldani sokmindent. (Villanyszerelő, festő, burkoló, kőműves rokon is van, akik sokat fognak segíteni az építkezésen).
Tehát nem szívesen fizetek ki olyasmit, amit kis idő és energiaráfordítással egy barkácsoló típus is meg tud oldani UGYANOLYAN alapossággal és eredménnyel, mint egy szaki.
Kérdésedből ítélve, gondolod, hogy házilag is kivitelezhető egy ilyen rendszer?
Pár hónap múlva kezdjük az építkezésünk. 120 m2-es ház, durván 320 légköbméter. A ház szigetelésére sok gondot fordítunk, homlokzatra 15 cm-es grafit, födémre 30 cm-es ásványgyapot kerül, 30-as porotherm N+F-es téglafal. A nyílászárók 3 rétegű üveggel és min 6 légkamrával lesznek ellátva.
Felmerült bennünk a kérdés, hogy ehhez a rendszerhez már nem ártana egy rendes szellőztetőrendszer sem. A kérdésem az, hogy milyen rendszerben érdemes gondolkodni és mik lennének ennek az anyagi vonzatai nagyságrendileg?
Légkamrának a járatokat/cellákat neveztem - szerettem volna :). Rendben, akkor a felület növelése felé megyek. A víztaszító réteg egész hasznos lehet, és tetszenek is az "everdry" videói, de inkább csinálok kicsivel nagyobb cellákat. De az ESD feature benne lesz - tehát nem fog statikusan töltődni, így remélem kevésbé porosodik. Az elkülönítésről meg annyit, hogy megoldott, egyértelműen elhatárolódik minden macera nélkül.
"hogy miként lehetne számolni/becsülni a légkamrák méretét."
Tessék mondani, mi az a légkamra? Mire való? Vagy mit nevezel lékamrának?
"A hőcserélőben is ugye tudjuk, hogy minél lassabban jobb szállítani a levegőt"
Nagyon lassú légsebességű, de nagyon rossz hatásfokú hőcserélőt igen könnyű csinálni,
viszont nagy hőátadó felületű és rossz hatásfokú hőcserélőt szinte lehetetlen csinálni.
Úgyhogy ne a lassú légsebesség legyen a cél, azzal ne foglalkozz. A minél nagyobb hőátadó felület legyen a cél, a lassú légsebesség majd megjön magától.
"meddig éri meg elmenni a cellaméret csökkentésével!?"
A kicsapódó páracseppek eltömíthetik a légjáratot, ezért a végtelenségig nem lehet vékonyítani a légcsatornákat. Azon gyártók, melyek a hőcserélőik felületét víztaszító bevonattal látják el, azok le mernek menni néha 3 mm alá is. No meg azon gyártók is, akik leszarják a termékük használhatóságát és csak az eladás számít ;)
Házibarkács szinten nincs ötletem megbízható (= hosszú életű) víztaszító réteg kialakítására, ezért én 5 mm-esnél nem csinálnék kisebb réseket.
"Saját lemezeket tervezek, amiket le is tudok gyártatni, műanyagból (~0,3mm vastagság), és egymásra helyezve ezeket megoldott a sakktáblás légáram!"
Ha az ára nem túl magas (tehát mondjuk 300 Ft/m2), akkor ilyen lemezből el tudnál adni pár ezret itt a fórumon is :)
De ha olyan a konstrukció, hogy a két levegő irányt nem lehet tisztességesen elkülöníteni egymástól, akkor az egész nem ér semmit.
A tervezési folyamatnál tartok. Megjöttek a ventilátorok is, amiket még linkeltem pár hete. Tetszik, szerintem elég halk lesz és úgy érzem szépen szállítja a levegőt is - na de majd nyomás alatt kiderül. Most ott vagyok elgondolkozva, hogy miként lehetne számolni/becsülni a légkamrák méretét. Azt belátom, hogy függ a hossztól is, és a légsebességtől is. A gondolatmenetem az, hogy a légsebességet a hőcserélő előtt - és után - tudom, mivel nem akarjuk egy bizonyos szint fölé vinni. A hőcserélőben is ugye tudjuk, hogy minél lassabban jobb szállítani a levegőt - ez pedig méret függő, így itt is meg tudok szabni egy szélsőértéket azáltal, hogy mekkora méretű lehet maximálisan hőcserélő. Tehát tudom, hogy mekkora nettó keresztmetszet áll rendelkezésre a hőcserére. Ezen az átmérőn hosszanti járatokat kialakítva fogy az átmérő (falvastagság következtében), de növekszik a hőcserélő felület és a légellenállás. Na, itt az a pont ahol kéne nekem egy adat, sejtés, tapasztalat, akármi, ami megmondja, hogy meddig éri meg elmenni a cellaméret csökkentésével!? Ja! Saját lemezeket tervezek, amiket le is tudok gyártatni, műanyagból (~0,3mm vastagság), és egymásra helyezve ezeket megoldott a sakktáblás légáram!
Az ember frisslevegő igénye valóban mindössze kb 0,5 köbméter óránként,
de a kilélegzett levegőben igen magas a széndioxid aránya, ami ugye mérgező gáz.
A levegő széndioxid tartalma kb 1000 ppm (1%) felett már kezd egészségtelen lenni,
tehát a lakás levegőjét annyira kell folyamatosan "hígítani" elegendő kintről behozott friss levegővel, hogy a széndioxid tartalom soha ne legyen magasabb 1000 ppm-nél.
Hogy a számítás ne legyen egyszerű: már a kintről bejövő levegőnek is van valamennyi co2 tartalma, ez falun kevesebb, belvárosban több, általános esetben szerintem 5-600 ppm elfogadható számítási alap.
Tehát nem az a kérdés, hogy mennyi levegő hoz elég oxigént egy ember számára,hanem az, hogy az ember óránként 0,5 m3-nyi kilélegzett levegőjének széndioxid tartalmát hányszoros frisslevegő hígítás képes 1000 ppm környékére lenyomni. Te is utánaszámolhatsz a dolognak, de átlagosan 60-szoros hígítás szokott kijönni, ami gyanúsan hasonlít a hivatalosan ajánlott fejenként 30 m3/óra szellőzési levegőmennyiségez ;)
"A legtöbb szellőztető rendszerben a lakásba bejövő levegő soha, sehol sem hűl az aktuális harmatponti hőmérséklet alá, tehát nem képes semennyivel sem csökkenteni a levegő víztartalmát (abszolút páratartalmát)."
"Télen nem szárítja túl a levegőt?"
Ismétlem: télen a bejövő levegőből egy csepp vizet sem tud kivenni.
Nyáron bizonyos igen ritka esetekben előfordulhat jelentéktelen szárító hatás."
a bejövő levegőből valóban nem csapat ki párát, viszont a kinti hideg levegő télen nem sok párát tartalmaz, ezért ha még melegíted is és ezzel kicseréled a benti párás levőgt, akkor benn csökkenni fog a relatív és abszolút páratartalom is.
nyáron nem vehető észre a bejövő levegőből kondenzáció kiválás a hőcserélőben, mert ahhoz max 16-17 fokos levegőt kellene elszívni a lakásból.
Ahogy Takyka írta, télen a legcsere miatt lesz benn száraz a levegő.
nem így számolják. a bemenő adat hogy mennyi co2 keletkezik óránként. a másik paraméter hogy mekkora co2 szintet engedsz meg a levegőben. ebből kijön a szellőzés szükséglet.
Ha óránként keletkezik 20liter co2, valamint 1 térfogat% co2 a megengedett, akkor annyi levegőt kell kidobj, ami kiviszi a 20liter co2-t. (a frisslevegő co2 tartalma ehhez képest elhanyagolható). 1m3 1%-os levegőben 10liter co2 van, akkor az jön ki hogy óránként 2m3 légcsere kell. ha nem engedsz meg csak 0,5% co2-t, akkor a duplája. ha 0,1% a megengedett, akkor 20m3 légcsere kell.
a 20liter/h az egy átlagos semmittevő ember termelése.
Nem tökéletes a légcsere, azaz amit kilélegzel, azt a szellöztetés nem öblíti át száz százalékban. Ha búvármaszkban lennél, akkor elég a hét liter per perc ;)
Igazából a CO2 szint kavar be, amit ki kell vinni a házból. A kiélegzett levegőben 40 000PPM, amit pedig jó belélegezni abban kétezer alatt kell legyen ez a szint. Ha gyerkként bújtál takaró alát, tudod idővel "elfogy" a levegő, na ott sem igazából a levegő fogy el, hanem a CO2 szint lesz túl magas, és a tüdődben nem tud a még meglévő okszigén sem bekerülni a vérbe ...
Egy, akár kisebb split klíma a tökéletes megoldás, párátlanító(DRY) üzemmódban járatva. Tapasztalat! Észrevétlenek a mai modern gépek ebben a módban, hiszen szárításhooz a legkisebb beltéri ventillátorfordulatot használják. Az inverteres kompresszor vezérlés miatt a kültérit seem igen hallani.
Ugyanakkor, gratulálok a probléma helyes felismeréséhez! Ritkán értik meg mi is történik a szellőztetővel, ha kinti 35fok mellett folyamatosan működik. Pláne ha még felülethűtés is van. És még nem is kell hogy zivatar miatt különösebben párás legyen a kinti levegő.
Nekem mindíg az jut eszembe, amikor rekkenő hőségben lementünk egyik barátom borospincéjébe (nagy kapu tárva nyitva egész nap). A kezdeti hűvös érzet (mivel nem tűzött a nap) után perceken belül leizzadtam mint a ló a magas (relatív) páratartalaom miatt ...
Az ezt felvevő légmennyiséget, netán szagokat (emberszag, puki, főzés stb.) is el kell tüntetned, mert az általad számított mennyiség csak a túléléshez kell, nem pedig a komfortos közérzethez. Sok szabvány van erre vonatkozólag, de nagyjából a személyenkénti 20-40 m3/h légcserét ajánlanak.
Akkor az a problémám, h nyáron ugye bejön a magasabb víztartalmú vagy abszolút páratartalmú levegő, a szellőztetőrendszer ugye nem szárítja, de a mennyezethűtésem viszont hűti a levegőt. Vagyis ekkor a levegő relatív páratartalma emelkedik. Oké, párakicsapódás nem lesz, mert (remélem) a mennyezethűtésem szenzora érzékeli, h túl magas a relatív pára, viszont így akkor nem fog sokat hűteni...
Vagyis szárítani kéne a levegőt.
Ezt hogy a legcélszerűbb elérni?
Külön párátlanító berendezés, vagy plusz klíma is a mennyezethűtés mellé, vagy a szellőztetőrendszerrel kombinálni nem lehet valamit (entalpiás hőcserélő, vagy más?), ami ezt okosan megoldja? Entalpiás hőcserélő mennyire egészségbarát?
