A dolog tényleg egész egyszerű módszerrel cáfolható. Kiválasztunk egy rendszeresen visszatérő üstököst, pl. a Halleyt, és szépen összeírjuk azokat az évszámokat, amikor Föld-közelben volt. Ha a jelzett 611-911 közötti évekre vonatkozóan találunk írásos följegyzést az üstökösről, és az egybeesik a periodicitásban megjelölt évszámmal, akkor nyert ügyünk van: létezett ez a letagadott 300 év.
Nem feltétlenül a Halley a kulcs, bármelyik az lehet a rendszeresen visszatérő, és mondjuk nem kereken 100 év keringési idejű üstökösök közül.
Ha jol ertem, kozvetlenul nem a husvet a lenyeg, hanem hogy marcius 21. legyen a tavaszi napejegyenloseg napja. 325-ben (niceai zsinat az volt), es Gergely ezt akarta visszaallitani egy megfelelo korrekcioval.
Ez azert van, mert Nicea szerint ehhez kell merni a kereszteny husvetot. A zsidok maskepp szamoltak. A ket szamitas elcsuszott egymashoz kepest, mert a julianus naptar szerinti napejegyeneloseg egyre csak csuszott el marcius 21-tol.
A niceai zsinat szerinti husvet idopont akkor egyezik meg a zsidoval, ha marcius 21=napejegyenloseg. Ezt kellett helyretenni tehat, es mivel 325-ben ez OK volt, ezert ahhoz lepest kellett korrigalni (es nem Krisztus szuleteseig visszamenoen, mint ezek a balgak gondoljak).
A julianus naptarban a zsido husvet, pont a naptar pontatlansaga miatt, mozgott.
engem jobban erdekel, hogy mikor volt a julianus naptarban a zsido husvet.. mert en meg egyetlen helyenem lattam igazolva, hogy maracius 21-en lett volna ahogy a koklerek latni szretnek :)
ja..de a csusztats akkor is ott van,hogy milyen idopontbeli allapotot allitanak be 1582-ben? Ugyanis a szomoru teny az az az, hogy a Nicea zsinat evenek definiciojahoz allitjak a naptart amihez eleg a 10 nap :)
Illig elmeletet kapasbol megcafoljak az asztronomiai adatok: napfogyatkozasok, ustokosok visszaterese stb.
Itt nemhogy 300 evet, de meg egy napot sem lehet csalni, a Naprendszer mozgasat olyan pontosan lehet szamolni. Meg a regi kinaiak idejebe visszamenoleg is, Krisztus elott ugy nehany ezer evvel.
Egy ilyen kiesesnek semmi nyoma, az egitestek mozgasanak visszakovetesekor azt a 300 evet is figyelembe kell venni, amirol Illig beszel. Ezek az evek eppen ezert leteztek. Pont.
Vagy pedig a Naprendszer vegrehajtott magan egy 300 eves idougrast... khmmm, hat meglehetosen valoszinutlen.
Egyebkent valoszinuleg minden "hosi mult" legalabb felereszben kitalacio...
Az Oszovetseg tele van olyan inkonzisztenciakkal, mint az Attila-Almos leszarmazasi sor, amit Pap Gabor emleget. Ez a vege, ha adatok nelkul, szajhagyomany alapjan es vallasi/politikai motivaciotol futve nehany evszazaddal kesobb gyartanak "tortenelmet".
Persze valoszinuleg Charlemagne tortenete is eleg pontatlan lehet... na de ez az Illig es kovetoi... :-)))))))))))))
A baj az, hogy amikor nekem egy cimboram elkuldte egy errol sozlo eloadas mp3-asitott verziojat akkor meghallgattam, plusz elolvastam egyket hasonlo velemnyt a neten. igazannem erdekelt a tema, mert az a velemenyem, hogy a tudomanyt miondig az vitte elore, ha valaki szkeptikus volt. En visoznt nem vagyokj tortenesz...
de egy delutant azert raszantam a matekozasra es meg en is (pedig en tenyleg elegge hulye vagyok) rajottem, hogy a dolog kulcs az semmi mas, minthogy a Julius Cezar napatraban a zsido husvet eredetileg marcius 21 vagy 25-en volt. Valamint az, hogy Mit is csinaltak a Nicea-i zsinaton. Ezen a ket dolgon nagyon hamar atsiklik a dolgozat...
tehat meg en is rajottem, magamtol, hogy hulyeseg. Innentol kezdve az nagyon banalis nepbutitas :)
A legegyszerűbb dolog adatokkal és egyéb
infókkal színesíteni egy ilyen előadást, mint a Pap Gáboré a nevezett weboldalon akkor, amikor a közönség ennek nem tud utánanézni (mármint hogy tényleg vannak-e ilyen adatok), később pedig az
jut eszébe erről, hogy nahát, milyen érdekes dolog, és akkor vastaps stb.
A VI-VIII. századi Európában valóban sok rejtély van, és bizonyára vannak legendák is, ámde:
- ebben a korban virágzott Örményország;
- az arabokról nem is beszélve - talán az is csúsztatás lenne; arab források beszámolnak a kalandozó magyarokról, de hogy számolhattak volna
akkor, ha a VII. századbeli arab egyesülés csak kitaláció lenne; ha korábban lett volna, annak lett volna nyoma másutt (római, vagy bizánci
forrásokban), ha később, akkor nehezen számolhattak volna be a kalandozó magyarokról;
- Bizánc igenis létezett és harcolt az avarokkal, nem a magyarokkal;
- visszatérve az arabokhoz: Poitiers és a csata?, az se volt?;
- kicsit távolabb menve: Kína, az adott korból ugyancsak vannak források és bizonyítékok, ott azért nehéz eltünteni 300 évet;
- számomra nem igazán világos ez a naptárcsúsztatás, 1582-re csúszott el ugyanis a dolog úgy, hogy akkor korrigálni
kellett 10 napot de a 300 év kicsit sok; ha meg nem a naptár az oka, akkor mi az indoka a csúsztatásnak;
- az aacheni székesegyház áll, alapjaiban a Nagy Károly-i román falakkal, a román építészet épp ebben a korszakban bontakozott ki Európában, hogy aztán 1100 körül átadja a helyét a gótikának
(Magyarországon mindez évszázados fáziskéséssel történt);
- a X. században Európában már szervezett államok működtek, I. Ottó szervezett, létező hercegségeket egyesített a német-római birodalomba; ha Róma bukása és e között mindössze 150 év telt volna el, akkor lett volna idő működő államokat létrehozni úgy, hogy a
Nyugat-Római Birodalom romjain tényleg csak törzsi szövetségek léteztek;
- mi van a Merovingokkal, Chlodviggal, az első nyugat-európai keresztény uralkodóval;
- ez a viking magyarázat se kielégítő, a magyar kalandozásoknak sincsenek látványos nyomai, mégis igenis kalandoztunk és gyújtogattunk, ahogy a vikingek is;
- valamikor a VII. század derekán állítólag egy kisebb üstökös robbant föl Európa fölött, hosszú időre visszavetve az akkor épp hogy nehezen,
Róma után nagyon lassan kibontakozó, önmagát keresgélő európai kultúrát, bizonyára ez is az oka lehetett, hogy kevés infónk van abból az időből.
Hirtelenjében ennyi jutott eszembe. Ja, és az egész kicsit olyan büszkeszittyáskodó, nem kis románellenességgel... Főleg ahogy a dákóromán izéről ír, ami helyesen egyébként DÁK-ROMÁN KONTINUITÁSELMÉLET.
A Gergely-féle reform lényege pont az volt, hogy a kerek évszázadok közül (melyek szökőévek lennének) csak a 400-zal oszthatók lesznek szökőévek, a többi nem. Ez majdnem pontosan korrigálja az általad említett eltérést. Kb. 3000 év alatt nő fel a maradék különbség egy napra.
Ez így nem jó! Számolj csak utána! 365,25nap/év és a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc közti különbség már ekkora időtávon jelentős. Vagy pontosítsd a "miegymás"-t...
Na de mi a lényeg? A könyv szerintem éredekes lehet. Végülis a számolás szerintem csak az első pár oldalt fogja érinteni. A könyv maga pedig a középkori hamisitásokkal, furcsaságokkal, érdekességekkel fog foglalkozni. Ha nem is kitalált az a középkor, azért ilyen szemszögből még nem nagyon vizsgálták a korszakot. Vagy igen?
Nem tertek at a zsido naptarra a napokat illetoleg.
Egyedul azt ertek el, hogy a 325 ev ota ismert szabaly megint ugyanazt a hetveget adja husvetra mint a zsido naptar szerinti es ami evvel ekvivalens: marcius 21-e mindig a tavaszi napejegyenlosgre essen.
A zsidoknak sajat naptaruk es honapjaik vannak, ezek fuggetlenek a romaitol.
Csak, hogy tisztuljon a kép. Illig is a napéjegyenlőséggel számol, de ő azt állitja, hogy nem a 325-ös dátumhoz számoltak vissza, hanem, hogy a Juliánusz naptár megszületésekor volt a napéjegyenlőség 21.-én. Ami persze nem igaz, és ezt valószinűleg ő is tudja. Viszont nem az elméletben van a hiba, hanem a tényekben. Legalábbis amennyire felfogtam.
0) A zsido husvet a tavaszi napejegyenloseg utani elso telihold utani pentek.
1) 325 elott a keresztenyek a husvetot a zsido husvettal egyidoben ultek.
2) 325-ben tertek at a keresztenyek a romai naptarra.
3) 325-ben tortenetesen marcius 21-en volt a napejegyenloseg.
4) A 325-os niceai zsinaton ugy hataroztak meg a husvet idopontjatnak kiszamitasi modszeret, hogy felteteleztek, hogy a napejegyenloseg datuma nem valtozik, tehat marcius a marcius 21 utani elso telihold utani vasarnap.
5) Gergely Papa azt az allapotot szerette volna visszallitani, hogy
-- a) A husvet megint a zsidoval egybe essen
-- b) Ne valtozzon a jol (325 ota) megszokott kiszamolasi modszer. (Azaz, hogy marcius 21 utani telihold utani vasarnap)
Ezt ugy tudta elerni, hogy visszaalitja a 325-os szituaciot, azaz, hogy megint marcius 21-re essen a tavaszi napejegyenloseg.
