Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Azért nem egészen -- mivel ezek külön fejezetben vannak.
Az MH költségvetésében (is) van személyi rész. Ebben vannak a munkabérek (illetmények) és a kapcsolódó közterhek is betervezve, kiadásként.
Egy 600 ezer forintos bruttó fizetésre ugyanannyi, mint egy magántulajdonú vállalkozásnál.
Ennek a közteher része -- nem tételesen, felcímkézve, hanem az összes várható bevétel részeként -- szerepel az szja/tb bevételi tervekben.
Ahová be is érkezik és el is lesz költve.
A nettó finanszírozás ebből csak annyi, hogy mielőtt mondjuk az MH-től beérkezik a szja/tb számlára Kovács 23. János őrvezető illetményéből levont, illetve a foglalkoztatására tekintettel a foglalkoztató (MH) által fizetendő rész, ezeket nem utalják át az MH saját számlájára (hogy pár napon belül ő fizesse be), hanem -- a bevallások alapján -- a MÁK maga vezeti át.
Ez a pénz ettől még valós, el is fogják költeni -- csak nem került át arra a pár napra a foglalkoztató rendelkezésére.
Ismét visszatérve az eredeti felvetésre: ettől nem keletkezik a költségvetési szervnek előnye a munkaerőpiacon, mintha neki nem kellene közterheket fizetnie.
És nem "játék a szavakkal", a zállam pont azért "alakította át" a járulékot adóvá, mert az adót arra fordíthatja amire akarja.
A Covidjárványig az állami kezelésbe vett összesített TB kassza vastagon nyereséges volt, ami TB ellátásoknál nonszensz.
(2018-ban például a TB és nyugdíjkassza egyarán nullás egyenleggel szerepelt, holott a végelszámolásnál a központi kölségvetés hiányát 350 milliárd forintal csökkenti...)
"Hogy ez a pénz ... ami az állami költségvetés kiadási és bevételi oldalán is szerepel, csak más fejezetben -- ténylegesen nem mozog"
Pont ezt fejtegetjük. Az a pénz csak papíron létezik. Persze, hogy betervezik a költségvetésbe. Van X forint a központi költségvetésben évente, abból beterveznek a költségvetési szerveknek X-Y=V forintot, és abból ténylegesen kiutalnek V-Z forintot, a többi meg marad. Innen kezdve játék a mondatokkal.
Annyiban nem lenen mindegy -- ha jogállam lennénk --, hogy az adó egy általános célú közbevétel, a járulékért cserében pedig konkrétan járna szolgáltatás.
Ha nincs kivétel, akkor tehát fizet járulékot az állam is, a saját magának, az általa foglalkoztatottak után.
Pont ahogy a nem állami foglalkoztatók teszik.
Hogy ez a pénz -- ami az állami költségvetés kiadási és bevételi oldalán is szerepel, csak más fejezetben -- ténylegesen nem mozog, a nettó finanszírozás miatt, attól még létezik mint kötelezettség.
Az eredeti felvetésre visszavezetve: nem tud úgy gazdálkodni egy költségvetési szerv, hogy neki a 600k bruttó fizetés olcsóbb mint az állami szférán kívül, mert neki ne kellene pont ugyanazokkal közterhekkel számolnia mint a magánszféra foglalkoztatójának.
A nettó finanszírozás szerintem azt jelenti, hogy az adott intézmény számlájára nem kerül rá az az összeg, amit neki majd úgyis be kell fizetni a NAV megfelelő számlájára.
Hanem amikor esedékes lesz, akkor ezt az MÁK házon belül átkönyveli.
De ez szerintem nem azt jelenti, hogy az intézmény költségvetésében ezekre a tételekre ne kelljen fedezetnek lennie, ezzel ne kelljen számolni.
"Az állam önmagának nem fizet sem adót, sem járulékot"
Ezt úgy érted, hogy a tb-törvényekben szerinted van kivétel, miszerint az állami foglalkoztatót ezek a tételek nem terhelik, csak magántulajdonú foglalkoztatókat?
Ott már nagyon régóta ún. nettó finanszirozásvan, csak a járandóságok nettó összegét utalja le a központi költségvetés, így ott eleve nem kell egyik zsebből a másikba pakolni.
Jelen esetben az államon nem az állami cégeket kell érteni, hanem az állam szervezetét, a közszféra intézményeit. Ott már nagyon régóta ún. nettó finanszirozásjárandóságok összegét, így ott eleve nem kell egyik zsebből a másikba pakolni.
Az állam tulajdonában lévő gazdasági társaságokra ez nem vonatkozik, ott a cégek befizetik a költségvetésbe az adókat és járulékokat. Korábban valóban egyik zsebből a másikba pakolták a költségvetési szerveknél ezeket a pénzeket, ezt küszöbölték ki a nettó finanszirázás bevezetésével. No meg azt, hogy korábban ezeknél a szervezeteknél is előfordult, hogy megcsúsztak a befizetésekkel, mert másra költötték a pénzt.
Megtévesztett a látszat, azaz hagytad magad bepalizni.
Amit látszólag levontak tőled, azt egyszerűen megtartották.
Hogy könnyebb legyen megérteni:
Egy piaci vállalkozás a bevételeiből fedezi a költségeit, így a bérköltséget is.
Ennek nagyobb részét befizeti a zállamnak "levonásokként", kisebb részét kifizeti bérként. (Amúgy egy mai vállalat költségeiből a bérköltség 3-5 százalékot tesz ki. A legmagasabb költség/bér arány sem haladja meg a 10 százalékot. De ezt csak úgy mellesleg.)
A zállam saját bevételeiből fedezi a költségeket, viszont saját magától nem von el, ilyen költsége nem létezik. Az állami szférában dolgozók levonásai a parasztvakítás tipikus esete.
Többször is dolgoztam állami cégnél. Kár, hogy egyik cégnek sem te voltál a vezérigazgatója, mert akkor a fizetésemből nem vonták volna le sem a járulékot, sem az adókat. :)
(A valóság az állításoddal szemben az, hogy de az állam is fizet adót, csak aze gyik zsebéből átpakolja a másikba a lóvét.)
A fiad a zállamnak valójában fele ennyibe sem kerülne megegyező nettó bérrel.
A zállam "versenyképes" tud lenni a bérekben, mert a piaci vállalatokat terhelő bérköltség kevesebb mint a feléből tud azonos béreket fizetni.
Legalábbis Magyarországon.
Nem a bér a fő probléma, hanem a rendszer. Senki sem fog tolongani egy alapvetően a végletekig korrupt, a szakmai tudást fenyegetésként felfogó, feladatkerülő, érdekvédelem nélküli, de feltétlen elköteleződésre alapozó rendszerbe való belépésért.
Meg nallunk az Ausztral hadseregben sem fizetnek piaci bert a tartelkosoknak. Sorallomany nincs is. Itt a lenyeg hogy az illeto szolgal. Reszt vesz kiveszi a reszet a tarsadalomi tehervallalasbol es itt nem mint adofizeto hanem mint feladat elvegzo.
Katonai fizetes mindig elmarad a versenyszferatol. Itt is es most is. Ellenben meg igy is tisztesseges megelhetest biztosit. Ha meg idosodik az ember akkor meg az ingyenes es jo orvosi fogorvosi ellatas korai nyugdij, katonai magannyugdij meg mind szuper extrak csak elje meg az ember.
Azért megint sikerült elkerülnöd a lényeget ,mivel én eredetileg az 1983 áprilisáról beszéltem a szántóföld szélire történt" berántásomról ""hogy akkor mi volt..
Azért gondolom azért a busz közben megállt némi melegítőér (védőital).
Egy kollégával kettő tartalékos tiszt jelölt (magyarul rigó) osztályt vittünk le megnézni.
Ha volt fogadás akkor oda minket nem hívtak meg.
Amikor vége volt beültünk a honvédségi Ik-211-be és hazazörögtünk.
Jó volt látni, hogy a létszámban kb. 2/3 vagy 3/4 sorállomány milyen pontosan és jól dolgozik együtt az "öreg " tartalékosokkal (40-45 évesek) akik 20-22 évvel azelőtt tanulták meg ugyanazt.
